Fejleszt�j�t�kok 3 �ves kort�l

(3.r�sz)

FUT�J�T�K

F�ltek a farkast�l?

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 6—25 gyermek

A gyermekek a j�tsz�t�r egyik oldal�n fel�llnak, vel�k szemben, legal�bb 25 l�p�sre egyik�k mint farkas �ll.

A farkas k�rdezi a gyermekekt�l: „F�ltek a farkast6l?” Ha azt felelik, hogy „Igen”, akkor a farkas v�lasza: „Akkor megyek �n”, �s elindul a gyermekek fel�. Ha azt mondj�k, hogy „Nem”, akkor a farkas ki�ltja: „Akkor gyertek ti!” �s akkora gyermekek k�zelednek fel�je. A gyerekek a v�laszt el�re megbesz�lik, hogy mindannyian ugyanazt felelj�k, vagy pedig egy vez�rt v�lasztanak, akinek a felelet�t mondj�k �k is. A farkas igyekszik valakit megfogni. Ha siker�lt, a megfogott lesz az �j farkas, ha nem siker�l, � marad tov�bbra is.

Kelj fel, Jancsi!

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 5—20 gyermek

A j�tsz�k egy sorban fel�llnak egym�s mellett a j�t�kter�let egyik sz�l�n. T�l�k kb. 25—30 l�p�sre �ll, vel�k szembe fordulva az egyik gyermek. � az els� pajt�s�nak mondja:,, Kelj fel, Jancsi!”, mire az megk�rdezi: „H�ny �r�ra?” Ezut�n mond egy sz�mot, �s ut�na egy l�p�sfajt�t, amit az illet�nek meg kell tenni. Ilyen lehet Pl. h�rom ty�kl�p�sre. k�t �ri�s- l�p�sre, h�t b�kaugr�sra, egy forg�sra, k�t cint�ny�rra (leveg�ben meg- fordul�s) vagy maradj a h�zban (helyben marad). Most a k�vetkez� gyerekkel megism�tl�dik Ugyanez, majd �gy megy tov�bb a j�t�k. Ha mindenki Sorra ker�lt, akkor el�lr�l folytatj�k. Gy�z az, aki el�sz�r �r a t�ls� oldalra az ir�ny�t� mell�. Minthogy enn�l a j�t�kn�l nem eg�szen az �gyess�g d�nt, hanem az egy�ni kedvezm�nyek, nem igazs�gos a gy�zelem. M�gis j� fegyelmez� — er�s figyelemre van sz�ks�g —‚ amellett humorosan is lehet ir�ny�tani, a bar�toknak ny�jtott kedvezm�ny pedig er�s �sszetartoz�si �rz�st fejleszt.

(4.r�sz)

SZEMBEK�T�SDI

Erre cs�r�g

J�tszhatja 3�ves kort�l 6—25 gyermek

Egy gyermeknek bek�tj�k a szem�t. A t�bbiek tapsolva k�r�l�tte ugr�lnak, �s ezt mondogatj�k: „Erre cs�r�g a di�, arra meg a mogyor�”. A bek�t�tt szem� gyermek Igyekszik megfogni valakit, ha ez siker�l, az elfogottnak k�tj�k be a szem�t. A fog�hoz hozz�ny�lni nem szabad, de ha valaki nagyon mer�sz, akkor m�g k�zvetlen�l az orra alatt is tapsolhat.

Vasmacska

J�tszhatja 3 �ves kort�l 4—25 gyermek

Egy bek�t�tt szem� gyermek k�r�l a t�bbiek tapsolva ugr�lnak,�s k�zben mondj�k: „Gyertek di�t t�rni.” Megk�rdezik a vasmacsk�t: „Cicka, van tejfeled? Van kanalad?” A felelet: „Van tejfelem, meg kanalam is!”, �s kergeti a t�bbieket. Akit megfog, annak k�tik be a szem�t.

LABDAJ�T�KOK

Labdaiskola

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 2—25 gyermek

Babzs�kkal kezdj�k el a labdagyakorlatokat. �s ha m�r j�l megy a dob�selkap�s, akkor t�rj�nk �t labd�ra. A gyermekek �lljanak k�rbe vagy f�lk�rbe, k�z�pen pedig egy j�l dob� gyermek vagy feln�tt helyezkedj�k el. A babzs�kot dobjuk sorba minden egyes j�tsz�nak, akik visszadobj�k a k�z�ps�nek. Elkap�shoz kos�rszer�en nyitva tartott kez�t k�sz�ti el� mindenki, ebbe kell a dob�nak beletal�lnia. (A kis gyermek nem tud m�g a labda ut�n ny�lni, csak azt fogja meg, ami a kez�be hullik. A labdareflex k�s�bb alakul ki gyakorl�s r�v�n.) Als� dob�ssal a legjobb elr�p�teni a babzs�kot. �gy jobban lehet c�lozni is �s k�nnyebb elr�p�teni is. El�bb becs�lj�k meg a t�vols�got a kez�nk �s a c�lpont k�z�tt, �gy a sz�ks�ges lend�letet �s er�t latolgathatjuk magunkban. Ezut�n dobjuk csak el a babzs�kot. Ha m�r ez az egyszer� labd�z�s �l megy, akkor babzs�k helyett �tt�rhet�nk labd�ra is. Ezut�n mindenf�le v�ltoztat�ssal labd�zhatunk, hogy �rdekes legyen a j�t�k:

Ø a dob�t�vols�got kisebb�thetj�k, n�velhetj�k,

Ø lehet egy k�zzel dobni, kett�vel elkapni,

Ø tapsolunk, miel�tt a labd�t elkapjuk,

Ø k�z�pen nem �ll senki, egym�snak dob�lnak a gyermekek,

Ø f�ldre pattintva ugrik a labda a j�tsz�t�rshoz stb.

Labdagur�t�

J�tszhatja3 �ves kort�l 6—40 gyermek

K�t p�rhuzamos vonal ment�n a gyermekek egym�ssal szemben fel�llnak, nagyj�b�l k�t egyenl� csoportban.

Egyik�k valakinek a nev�t sz�l�tja, �s k�zben fel�je gur�tja a labd�t. A megsz�l�tott igyekszik elfogni az oda gurul� labd�t. Most � sz�l�t valakit, �s lend�ti �t a t�loldalra a labd�t, mely �gy gurul ide-oda a k�t sor k�z�tt.

A k�t sor t�vols�g�t fokozatosan n�velhetj�k aszerint, hogy milyen �gyesek a gyermekek. A vonalon bel�pni nem szabad, aki ezt elv�ti, gur�tson �jb�l.

Konzervdoboz-gur�t�s

J�tszhatja 3�ves kort�l 2—25 gyermek

Egy teli vagy felbontott konzervdobozt g�rget egyik gyermek a m�siknak. (A felbontott sz�l�t ellen�rizz�k, nehogy s�r�l�st okozzon!) Eleinte kis t�vols�gra gur�ts�k, majd egyre t�volabb. Nem k�nny� feladat, ha azt akarjuk, hogy egyenes ir�nyba haladjon a doboz. Lehet �gy is j�tszani, hogy kr�t�val utc�t rajzolunk a f�ldre, �s a konzervnek nem szabad kigurulnia. Meg lehet sz�molni, hogy pl. 10 gur�t�sb�l h�nyszor siker�lt szab�lyos ir�nyban maradni. Gy�z, aki t�bb pontsz�mot �r el

Tov�bb�t�

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 12—40 gyermek

A gyermekek k�rbe �llnak (esetleg �lnek) eg�szen k�zel egym�shoz. Minden 5—6 gyermek kez�be babzs�kot nyomunk, melyet ind�t�jelre jobb ir�nyban tov�bb�tanak. A babzs�kot k�zb�l k�zbe adj�k, dobni nem szabad. Mihelyt valaki az egyik babzs�kot tov�bb�totta, v�rnia kell a k�vetkez�t, nehogy az k�sz�letlen�l �rje. Bizonyos id� ut�n tapsjelre mindenki bedobja k�z�pre a zs�kot, �s lehet pihenni. Ha m�r az egyir�ny� adogat�s j�l megy, akkor meg lehet besz�lni, hogy vissza sz�ra mindenki a m�sik ir�nyba adogatja tov�bb. Gyakori ir�nyv�ltoztat�ssal �s k�z�pre dob�ssal igen v�ltozatos �s �rdekfesz�t� lesz a J�t�k.

Kin�l van a labda?

J�tszhatja:3 �ves kort�l 6—25 gyermek

A gyermekek sz�tsz�rtan �llnak fel. Egyik�k a t�bbi el� megy a labd�val, �s azt a saj�t feje f�l�tt h�trafel� dobja, de megfordulnia nem szabad. A t�bbiek futva igyekeznek megszerezni a labd�t. Akinek ez siker�l, az a h�ta m�g� rejti. Ugyan�gy teszi h�tra a t�bbi is a kez�t, majd megk�rdik: „Kin�l van a labda?” A dob� megfordul, �s igyekszik kital�lni, hogy ki az elrejt�. Ha kital�lta, szerepet cser�lnek, ha nem, � marad tov�bbra is a dob�.

UGR� SZ�KKEL� J�T�KOK

S�t�lunk

J�tszhatja: 2 �ves kort�l 2—12 gyermek

A gyermekek l�ncban kezet fognak. A vezet� ut�n mennek sorba a t�bbiek, a k�vetkez� vers �tem�re l�pkedve:

„S�t�lunk, s�t�lunk, Egy kis dombra lecs�cs�l�nk, cs�ccs!” A „cs�ccs”-n�l mindenki gyorsan leguggol. Aki feld�l �s a f�ldre �l, az legk�zelebb jobban fog vigy�zni, hogy guggolva maradjon.

Egeres

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 6—25 gyermek

Olyan h�romsz�get rajzoljunk a f�ldre, melynek oldalai kb. 1 m�ter hossz�ak. A sz�gekbe h�rom gyermek leguggol �tfogott t�rdekkel, �k a csuprok. A t�bbi gyermek l�ncba �ll, �k az egerek, akik k�l�nb�z� ir�nyokb�l ker�lgetik a csuprokat.

Csuporka, el ne d�lj!

Ha eld�lsz, �sszet�rsz!

EGEREK: Ess, ess, ess, egeres!

El ne ess! Ki el ess

H�t az lesz egeres! A

ki eld�l, „t�r�tt csupor” lesz

Cikk�z�s

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 2 gyermek

Ketten egym�s mellett �llnak, �s keresztfog�ssal kezet fognak mindk�t kez�kkel. El�re arccal elindulnak, a vers v�g�n pedig hirtelen megfordulnak. Most a m�sik ir�nyba indulnak el ezt mondva: Cikka, cikka, cikka,P�r�!

Ezt is mondhatj�k . �gy j�rj�k a cig�nyt�ncot, Istiglinc!

B�rmilyen r�vid k�tsoros versike alkalmas r�.

Ugra-bugra

J�tszhatja 3 �ves kort�l 2-25 gyermek

Rajzoljunk a f�ldre k�t sorban k�r�ket olyan t�vols�gra, hogy az egyikb�l a m�sikba a gyermekek �t tudjanak ugrani. Ha van hajt�karik�nk, akkor azokat is elhelyezhetj�k a f�ld�n. K�l�nb�z� m�don ugorhatnak egyik karik�b�l a m�sikba:

Ø p�ros l�bon

Ø f�l l�bon

Ø v�ltott l�bbal

Ø oldalazva

Ø h�trafel� stb.

A gyermekek kor�nak �s �gyess�gi fok�nak megfelel�en n�velhetj�k az ugr�t�vols�got. Sohasem baj. ha egy kis neh�zs�ggel kell megk�zdeni�k, az magabiztoss�got �s �nbizalmat k�lcs�n�z a gyerekeknek.

A k�r�ket cikcakk alakban is elhelyezhetj�k, �gy �rdekesebb lesz a j�t�k.

5.r�sz

�GYESS�GI J�T�KOK

Vonatoz�s

J�tszhatja: 2 �ves kort�l 6—25 gyermek

K�t gyermek egym�ssal szemben fel�ll, �s egym�s v�ll�t megfogja. Az egyik m�g� libasorban fel�llnak a t�bbiek szint�n v�llfog�ssal. Az els� gyermek a mozdony, � h�trafel� megy. S�pol� hangot kiadva elindul az eg�sz vonat, �s mindenf�le kanyart le�rva halad. Id�nk�nt �llom�shoz �rkezik, �s meg�ll. N�h�ny sz�ket tehet�nk akad�lynak, amelyet k�l�nb�z� ir�nyb�l meg kell ker�lni. Ha sokan j�tssz�k, akkor k�t vagy t�bb vonat is k�zlekedhet, de �ssze�tk�zni�k nem szabad.

K�t�lt�ncos

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 3—25 gyermek

Bottal vagy kr�t�val hossz� vonalat rajzoljunk a f�ldre, ez melyen a k�t�lt�ncosnak v�gig kell s�t�lnia. A halad�s lassan �s t�rt�nj�k, k�l�nben a „m�lybe” esik az egyens�lyoz�. A k�l�nb�z� feladatokat egym�s ut�n v�gzik a gyermekek, a t�bbiek sorba �lve figyelnek, mintha cirkuszban voln�nak. A k�t�lt�ncos mehet:

Ø egyszer� l�p�sekkel,

Ø l�blend�t�ssel,

Ø felh�zott t�rdekkel,

Ø oldalazva,

Ø l�bujjhegyen,

Ø sarkon,

Ø h�trafel� stb.

Mint az igazi k�t�lt�ncosok, k�t karj�t kit�rhatja, hogy k�nnyebb legyen egyens�lyozni. Egyenes vonal helyett hull�mos, cikcakk, k�r alak� p�ly�n is haladhatnak a mutatv�nyosok. Ha el�g hossz� a bej�rnival�, akkor megbesz�lhetj�k azt, hogy ha bizonyos helyre el�rt az egyik gyermek, akkor m�r J�het a k�vetkez�. �gy folyamatosan t�bben v�gezhetik egyszerre a feladatot.

�ri�sok—t�rp�k

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 3—25 gyermek

A gyermekek libasorban k�rbe J�rnak. Ne menjenek t�l k�zel egym�shoz, hogy k�nnyebben tudjanak mozogni.

Ha azt mondjuk, hogy „�ri�sok”, akkor mindenki l�bujjhegyen j�rva kez�t a magasba emeli, �s �gy halad. „T�rp�k” ki�lt�sra leguggolva mennek. Felv�ltva mennek �gy meg �gy, �s ha m�r elf�radtak, akkor „Bumm” ki�lt�sra gyorsan le�lhetnek a f�ldre. R�vid pihen� ut�n folytatni lehet a j�t�kot.

G�lyaj�r�s

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 3—25 gyermek

Kell�k:8—10 m�anyag kugli (�p�t�kocka, labda vagy m�s hasonl� t�rgy)

A f�ldre egy sorba helyezz�nk fab�bukat(kuglikat)vagy hasonl� t�rgyakat, amelyeken j�l �t lehet l�pni �s nem t�rnek el. Olyan t�vols�gra tegy�k �ket, hogy k�z�tt�k egy l�p�ssel lehessen tov�bbhaladni. Nagyon �vatosan l�pkedjenek �t sorba a gyermekek a kuglikon, arra vigy�zva, hogy ne d�ljenek el. Magas l�btart�ssal, mint a g6lya, kell haladni, oldalr�l kiker�lni nem lehet (az t�l k�nny� feladat). Egyenk�nt megsz�molhatjuk, melyik gyermek h�ny b�but d�nt�tt fel.

M�sz� iskola

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 3—25 gyermek

Kell�k: mindenf�le b�tor. vasal�deszka, tornaszer stb.

A rendelkez�s�nkre �11� b�torokb�l �ll�tsunk �ssze hossz� m�sz� p�ly�t, amelyen a gyermekek egym�s ut�n v�gigm�sznak. Az �ssze�ll�t�sn�l figyelj�nk arra, hogy a neh�zs�gi fok megfeleljen a gyermekek �letkor�nak �s �gyess�gi szintj�nek. El�g v�ltozatos legyen, hogy Sz�vesen m�sszanak v�gig rajta. T�bbsz�ri �tm�sz�s ut�n v�ltoztat hatunk a feladatokon, a sorrenden. Vigy�zzunk a balesetvesz�lyre, nehogy sz�lka menjen kez�kbe, l�bukba. Lees�s, becs�p�s, feld�l�s fenyegethet ez�rt legy�nkl�vigy�zat05a Indul�sn�l fel�ll az els� gyermek, ut�na sorba a t�bbi. El�re besz�lj�k meg, ha bizonyos helyre ker�l az el�z� gyermek, akkor indulhat a k�vetkez�. Elegend� t�vols�got kell hagyni egym�s k�z�tt, hogy ne akad�lyozz�k egym�s mozg�s�t. Mivel k�l�nb�z� gyorsas�ggal haladnak, gondoljunk a lass�bbakra, hogy ne k�pezzenek akad�lyt. Senkit se siettess�nk, ink�bb b�tor�tsunk. Aki v�gigment az be�ll a sor v�g�re, �s ha � k�vetkezik, megint v�gig- mehet. Ilyen lehet p�ld�ul az �ssze�ll�t�s: Az egyik fal ment�n, t�ml�val a szoba k�zepe fel� sorban �llnak kis sz�kek. N�gyk�zl�b kell v�gigmenni mint a v�ly�ban. K�zben egy magasabb sz�ken vagy asztalon kell �tm�szni. Kanyarba �rve az utat folytatni, megint egy magasabb asztal, amelyr�l le kell ugrani, guggolva le�rkezni, �s be�llni a sor v�g�re.

Ezt az egyszer� m�sz�st v�g n�lk�l b�v�thetj�k vasal�deszk�ra r�m�szni, rajta v�gigk�szni (a deszka k�t sz�ken nyugszik, �gyelni kell a lees�s vesz�lyre!) vagy megt�masztott deszk�n lecs�szni, vagy a deszk�n v�gigcs�szva a f�ldre lebukfencezni, ut�na hasra fordulni, majd a „h�d” alatt mint egy haj� v�gigk�szni, sz�ket, zs�molyt egym�st�l kicsit messzebb tenni, hogy �t kelljen m�szni a leveg�ben. A j�l megszervezett menetn�l nem �llnak sok�ig a gyermekek, folyamatosan v�gzik a feladatot. Ez�rt el�bb mutassuk be, hogyan kell minden el��r�st elv�gezni, gyakorlat k�zben ne legyen k�ts�ge senkinek. hogy mit kell csin�lnia. Ahol seg�ts�get k�rnek, ott adjunk, p�ld�ul leugr�sn�l, bukfencn�l stb. A seg�ts�g megtagad�sa bizonytalans�got v�lt ki.

Patak�tugr�s

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 3—25 gyermek

A patakot a f�ld�n k�t p�rhuzamos vonallal jel�lj�k meg (pl. k�t bottal). A patak sz�less�g�t, Vagyis a botok t�vols�g�t a gyermekek kor�t�l �s �gyess�g�t�l tessz�k f�gg�v�. A gyermekek �lljanak sorba, �s egym�s ut�n ugorjanak az egyik partr�l a m�sikra. V�zbe ugrani nem szabad, aki beugrik, az „befullad”. Ha van b�ven hely�nk, akkor legyen bossz� a patak, �gy mindenki egyszerre ugorhat. T�bbf�le m�don ugorhatnak:

Ø nekifut�ssal,

Ø helyb�l,

Ø p�ros l�bbal,

Ø f�l l�bon,

Ø dobbant�ssal,

Ø h�trafel�

S�ta a babzs�kkal

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 6—40 gyermek

A gyermekcsoportot k�t egyenl� r�szre osztjuk. Mindegyik csoportban az els� gyermek egym�ssal szemben kb. 20 l�p�sre helyezkedik el. A t�bbiek m�g�j�k sorakoznak. Egyik csapat els� gyermeke babzs�kot helyez a fej�re, majd �vatosan elindul a m�sik csoporthoz. Ha meg�rkezett, akkor a babzs�kot �tny�jtja az ott �ll� els�nek, � maga pedig be�ll a sor v�g�re utols�nak. Most ez a gyermek indul a m�sik oldalra, ahol megint csak �tadja a zs�kot. �gy s�t�lnak ide-oda, m�g mindenki sorra nem ker�l.

Menet k�zben a babzs�khoz ny�lni nem szabad. Ha az m�gis leesne a fej�r�l, akkor azon a helyen vissza lehet helyezni �s �gy kell folytatni az utat. J� h�tegyenes�t� gyakorlat ez, mert csak egyenes tart�ssal marad a babzs�k a fejen. Ink�bb laz�bban t�m�tt zs�kot haszn�ljunk, hogy a fejhez j�l idomuljon. Nehezebb a feladat, ha babzs�k helyett �p�t�kock�t vagy pap�rdobozt haszn�lunk.

�llatj�r�sok

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 3—25 gyermek

A gyermekek nagyon szeretik az �llatok j�r�s�t ut�nozni, ez�rt igen kedvelt j�t�k a k�vetkez�: A j�tsz�terep egyik oldal�n egym�s mellett helyezkednek el a gyermekek. Ha nincs el�g hely, egym�s el�tt is �llhatnak. A j�t�kvezet� azt mondja pl. „J�nnek a kuty�k”, akkor minden gyermek n�gyk�zl�bra ereszkedik, �s �tm�szik a szemk�zti oldalra. K�zben halkan ugatni is lehet. Aki �t�rt, fel�ll, megfordul, �s s�ndben V�r addig, am�g mindenki meg nem �rkezik. Most m�sik �llatn�vvel visszak�ldi �ket, hogy: „Mennek a cic�k”. A gyerekek a macska mozdulatait ut�nozva mennek vissza a t�loldalra. �gy j�rk�lnak egyik oldalr�l a m�sikra. Ha �j j�r�st vagy kev�sb� ismert �llat mozdulatait szeretn�nk megtan�tani, akkor mutassuk be, miel�tt elindulnak. Felh�vhatjuk a figyelmet, hogy ha sz�k helyen mozognak, akkor v�rjanak egy kicsit, am�g az el�tt�k lev� gyermek elmegy, nehogy megr�gj�k egym�st. A k�vetkez� �llatok j�r�s�t lehet j�l ut�nozni:

Ø cica (k�zen �s l�bon j�rva, eg�szen puh�n; miau)

Ø kutya (k�zen, t�rden, n�gyk�zl�b; vau-vau)

Ø g�lya (f�l l�bon ugr�lva, karok sz�jjel; kelep)

Ø ty�k (egyik sarok a m�sik l�b cip�orr�hoz �r; pi-pi)

Ø ver�b (p�ros l�bon ugr�lni; csivi)

Ø l� (egyik l�b el�re, m�sikat ut�na h�zni; nyihaha) —

Ø medve (cammogva, egyszerre l�p jobb k�z �s jobb l�b, majd bal k�z,bal l�b, test el�red�l; brumm)

Ø ny�l (k�t k�z el�re ny�lik guggolva, l�bbal ut�na ugrani; mak

Ø b�ka (k�t k�zen t�maszkodva h�trar�gni; brekeke)

Ø r�k (h�trafel� a f�ldre le�lni, majd k�zen-l�bon t�maszkodva haladni an�lk�l, hogy le�ln�nek)

Ø f�ka (f�ldre lefek�dve t�masztott karokon h�z6dzkodni el�re, a l�bak �sszez�rva, l�bfejek sz�tnyitva; u-u)

Ø k�gy� (lehasalni, fels� karokkal el�recs�szni; sz-sz)

Ø elef�nt (orm�ny helyett egyik k�z el�reny�jtva, valakit j�t�kb�l lespriccelhetnek, aki v�dekezik ez ellen)

M�s feladatokat is adhatunk a gyermekeknek:

Ø rep�l� (sz�tterjesztett karokkal k�r�znek; brrr)

Ø evez�s (karral el�re-h�tra mozogni)

Ø s�nta b�csi (s�nt�tani)

Ø �reg n�ni (p�pos h�ttal).

Az utols� kett�n�l megbesz�lhetj�k, hogy nem szoktuk megb�mulni az ilyen beteg embereket.

Birk�z�s

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 2—--24gyermek 

Kiter�t�nk egy sz�nyeget, ahol a birk6z�s folyik. El�re lesz�gezz�k. hogy nem haragszanak a gyerekek egym�sra, hanem megn�zik, hogy ki az er�sebb. Cs�pni, r�gni, harapni, g�ncsolni nem szabad, tilos mindenf�le durvas�g. Amennyiben az egyik j�t�kos azt mondja, hogy „el�g”, akkor abba kell hagyni a m�rk�z�st. Term�szetesen nem a veres�g pillanat�ban lehet ezt mondani, hanem ha valami k�nyelmetlen helyzetbe ker�l, �s f�jdalmat, balesetet lehet �gy elker�lni. K�t hasonl� erej�, m�ret� gyermek �lljon a sz�nyeg k�t sz�l�re. Fogjanak kezet, �s ism�t �lljanak vissza el�bbi hely�kre, hagy „Vigy�zz, k�sz, rajt!” ind�t�jelre egyszerre induljanak. Egym�st �t�lelve igyekezzenek a f�ldre h�zni a m�sikat, �s v�g�l k�t v�llra fektetni. Akinek a v�lla h�rom sz�mol�sig mindk�t oldalon a f�ld�n marad, elvesztette a m�rk�z�st. Legkev�sb� �tik meg magukat a gyermekek, ha nem �llva, hanem t�rdelve, �lve, fekve gy�m�sz�lik egym�st. Feln�tt legyen mindig a k�zelben, nehogy eldurvuljon a J�t�k. Ha m�r f�radtak a j�tsz�k �s m�g egyik Sem gy�z�tt, akkor d�ntetlen az eredm�ny. 2—3 percn�l ne tartson tov�bb a k�zdelem. A J�t�k v�g�n megint fogjanak kezet, jel��l annak, hogy nem haragszanak egym�sra. T�bb p�r birk�zhat egym�ssal, �s v�g�l a gy�ztesek is �sszem�rhetik erej�ket. Ne engedj�k, hogy olyan gyermek birk�zz�k, aki nem Sz�vesen csin�lja ezt. Csak az �nk�nt jelentkez�k k�z�l v�logassuk �ssze a p�rokat. A veszteseknek magyar�zzuk meg, hogy ha er�sebbek lesznek, akkor majd �k is gy�zhetnek. Akit nagyon levert a veres�g, azt engedj�k egy kicsit gyeng�bb gyermekkel birk�zni, hogy neki is legyen siker�rz�se. A gy�ztesek h�sk�d�s�t ny�rb�ljuk le, ne t�rj�k, hogy vissza�ljenek testi erej�kkel. Nekik nem �rt, ha egyszer-egyszer vesztesek maradnak. A t�bbiek hangos szurkol�sa sokszor igazi versenyhangulatot hozhat l�tre, Ha csak az egyik gyermeknek szurkolnak, akkor befoly�soljuk �gy a gyermekeket, hogy a m�sik j�t�kosnak is legyenek p�rtfog�i.

V�rostrom

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 1—25 gyermek

KeII�k: 6,10 vagy15 konzervdoboz, 1 labda

A konzervdobozokat helyettes�theti �p�t�kocka, er�s pap�rdoboz vagy hasonl� t�rgy. Ezeket v�rszer�en �gy helyezz�k el, hogy el�bb �ll�tsunk fel egy vonalban h�rmat, ezekre kett�t, majd a tetej�kre egyet. Ezt a v�rat kell egy labd�val eltal�lni. A t�vols�got a gyermekek kor�t�l �s dob�si k�szs�g�kt�l tegy�k f�gg�v�.

Ha valakinek siker�l a dobozokat eltal�lni, akkor a gyerekek nagy mulats�g�ra azok hangos robajjal sz�tgurulnak. Aki sz�tverte, az �ll�tsa fel a v�rat, �s engedje, hogy a soron lev� pajt�sa k�vetkezz�k.

Pap�r t�p�s

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 2—40 gyermek

KeII�k: papiros

A gyermekek k�rbe �lnek. Egyik�k egy lap papirost k�z�pen kett�t�p, �s az egyik fel�t tov�bb�tja a szomsz�dj�nak. � is megfelezi a lapot, �s szint�n a fel�t tov�bbadja. �gy megy ez addig, m�g olyan kicsiv� nem v�lik a pap�r, hogy azt m�r elt�pni nem lehet. Csak az �rv�nyes m�g, amikor a k�t papiros darabka nagyj�b�l egyforma, a sz�l�r�l lecs�pett sz�lacsk�k nem sz�m�tanak. Aki nem tudott tov�bb felezni, az kiesik a j�t�kb�l, �s h�tr�bb cs�szik a sz�k�vel. A tov�bb j�tsz�k pedig k�z�p fel� cs�sznak, hogy k�nnyebben adogass�k k�zb�l-k�zbe a lapot. Gy�ztes az utolj�ra bent maradt j�tsz�.

Teny�rtorony

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 3—6 gyermek

A gyermekek egy asztalt k�rbe�tnek. Egyik�k a jobb kez�t teny�rrel lefel� az asztal k�zep�re helyezi. Szomsz�dja szint�n a jobb kez�t r�helyezi az �v�re. Ennek tetej�re j�n a k�vetkez� gyermek jobb keze. Mikor k�rbe�rtek, mindenki a bal kez�t teszi fel: elk�sz�lt a k�ztorony! A legels� gyermek h�zza ki az alul lev� kez�t �s tegye a torony tetej�re, majd sorba a t�bbiek is. �gy ker�l mindig a legals� gyermek keze a „torony” tet�re. A J�t�k menete sor�n egyre gyorsabban kell v�gezni a m�veletet. Addig lehet ezt j�tszani, m�g �ssze nem d�l az eg�sz, vagyis a nagykapkod�sban m�r nincs a kezeknek torony jellege.

Horg�sz�s

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 5—25 gyermek

A gyermekek k�rbe �lnek, kez�ket t�rd�k f�l�tt ny�jtva tartj�k. Egyik�k a horg�sz, aki k�rbe megy, �s sorba simogatja a „halacsk�kat”, vagyis a kezeket, mik�zben mondja: Horg�szok. horg�szok, kis halacsk�k hol vagytok? Az utols� �temn�l valakinek a kez�re igyekszik �tni. Ha siker�lt halat fognia, helyet cser�lnek, ha nem (a megt�madottnak siker�lt a kez�t elkapnia �s h�trar�ntania), akkor folytat�dik a j�t�k.

Dobozgur�t�s

J�tszhatja 3 �ves kort�l 2—25 gyermek

A gyermekek a f�ld�n �lnek sz�tterpesztett l�bbal �gy, hogy a l�bfejek a szomsz�dok�val �ssze�rjenek. �gy egy z�rt k�rt kapunk. A gyermekek a f�ldre fektetett dobozt (pl hint�poros vagy konzervdobozt) a szemben lev� oldalon valamelyik gyermeknek gur�tj�k. Ez az egyszer� j�t�k nagy mulats�got okoz a gyermekeknek, k�l�n�sen akkor, ha a doboz belsej�be goly�t vagy kavicsot helyez�nk, mely cs�r�mp�l benne. Arra kell vigy�zni, hogy mindenkire sor ker�lj�n.

Szappanbubor�k-f�j�s

J�tszhatja 3 �ves kort�l 1-25 gyermek

J�l habz� szappant (esetleg mos�port) oldjunk fel v�zben. S�r� oldatot k�sz�ts�nk, melyet felhaszn�l�s el�tt kipr6b�lunk. Minden gyermek kap egy szalmasz�lat, amelynek egyik v�g�t f�l cm m�lyen t�bb helyen behas�tunk, �s sz�tnyitunk. Mindenki kiz�r6lag a saj�tj�t haszn�lhatja, a m�s�t sz�jba venni �zl�stelen �s eg�szs�gtelen. Minden 4—5 gyermekre jusson egy ed�nyke, hogy elker�lj�k a tolakod�st. El�bb be kell m�rtani a sz�lat a szappanl�be, �s Ut�na nagyon lassan �s �vatosan kell f�jni. Ha az els� bubor�kot azonnal elpukkasztjuk, a m�sodik szebb, sz�nesebb lesz. A f�j�s lass�, egyenletes leveg�kienged�ssel t�rt�nik, mert a hirtelen f�j�sn�l elpukkad a bubor�k. Amikor sz�p nagy m�r a g�mb, felemelve �gyes mozdulattal el lehet r�p�teni �s hozz� mondani:

Gyere ki, t�nd�r,

K�kbe, z�ldbe,

Piros cip�csk�be.

6.r�sz)

VERSENY J�T�KOK

Cip�p�ros�t�s

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 2—40 gyermek Kell�k: sok p�r cip�

A helyis�g egyik oldala ment�n sorba �ll�tjuk minden p�r cip�nek egyik darabj�t. Szemben, m�s sorrendben, a p�rjukat helyezz�k el. K�t versenyz� eset�n ugyanabb�l a sorb�l adott jelre mindegyik megfog egy cip�t, �tfut a t�ls� oldalra, �s megkeresi a p�rj�t. Ha megtal�lta, f�lre- teszi az el�re megbesz�lt helyre, �s egy m�sikat v�ve ugyancsak a p�rj�t keresi annak. Gy�z az, aki t�bbet p�ros�tott hiba n�lk�l. Csapatj�t�kot is alak�thatunk, ha a v�g�n �sszesz�moljuk az egy csapathoz tartoz� j�t�kosok cip�it.

Kisebb gyermekeknek egym�st�l j�l megk�l�nb�ztethet� cip�ket adjunk, nagyok m�r a finomabb �rnyalatokra is vigy�zhatnak.

SZOBAI MOZG�SOS J�T�KOK

K�tba estem

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 4—25 gyermek

A gyermekek t�gas k�rben helyezkedjenek el. K�z�pen tegy�nk egy hajt�karik�t a f�ldre, ha ez nincs, rajzoljunk k�rt, amely a kutat jelk�pezi. Valaki ugorjon be a k�tba, �s ott guggoljon le, majd mondja ezt: k�tba estem!

A t�bbiek megk�rdezik: H�ny m�terre? Egy sz�mot mondva feleli, pl.: �t. Ekkor a gyermekek annyiszor tapsolnak, ah�nyat mondott. Ezut�n megk�rdezik: Ki h�zzon ki?

Akinek a nev�t mondja, az odamegy a k�t sz�l�hez, �s k�t k�zzel kih�zza a k�tban lev�t. Most helyet cser�lnek, �s aki kih�zta t�rs�t, az ugrik a k�tba. �gy megy ez addig,m�g mindenki sorra nem ker�l. J� j�t�k ez a sz�mol�s begyakorl�s�ra. Kisebb gyermekek egyt�l t�zig mondjanak sz�mot, a nagyobbak sz�zig. Nagyobb sz�mokn�l t�zes�vel sz�molunk, majd egyes�vel tov�bb (pl. 47-n�l n�gy �s h�t tapsol�s a helyes). A bar�ti kapcsolatok elm�ly�t�s�re j� lehet�s�get ny�jt ez a j�t�k. Rendszerint a legjobb bar�tok k�z�l neveznek meg valakit. Aki m�r egyszer sorra ker�lt, az ne k�vetkezz�k addig, m�g mindegyik nem esett a k�tba.

Megy a rep�l�

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 4—25 gyermek

A szoba k�t oldal�n egym�ssal szemben foglaljanak helyet a gyermekek. Sorba mindenkit megk�rdez�nk, hogy mit szeretne ut�nozni. Csak olyant lehet v�lasztani, amit hanggal vagy mozdulattal ut�nozni lehet, Pl. aut�t, rep�l�g�pet, g�ly�t, mack�t, katon�t stb. A j�t�kvezet� hangosan mondja az egyik v�lasztott nevet, p1. rep�l�. Ekkor ez a gyermek fel�ll, �s b�gva, kez�t sz�tt�rva �tmegy a t�ls� oldalra, �s ott le�l. Ha m�r ezt �rtik, akkor k�l�nb�z� feladatot mondhatunk, p1. az aut�nak azt, hogy menj a kuty��rt, �ltesd be �s hozd vissza. B�tortalan, f�l�nk gyermekek sz�m�ra J� alkalom, hogy hozz�szokjanak az �n�ll� szerepl�shez. Ha sok gyermekkel j�tszunk, egyszerre t�bbnek is adhatunk feladatot.

�rv�z

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 4—4O gyermek

A gyermekek t�gas k�rben �lnek. A j�t�kvezet� k�l�nb�z� vez�nyszav�ra a J�tsz�knak m�s �s m�s feladatokat kell elv�gezni�k. „�rv�z”-n�l mindenki fel�ll a sz�k�re, nehogy vizes legyen a l�ba. „T�z”-n�l a f�ldre guggolnak, hogy t�bort�zet gy�jtsanak. „H� vihar”-n�l mindenki hazamegy, vagyis a sz�k�re le�l, �s felh�zott l�b�t �t�lelve melegszik. „J�n a medve” ki�lt�sn�l pedig a j�t�kvezet�h�z futnak v�delem�rt.

A j�t�k megismertet�s�n�l csak k�t vez�nysz�t haszn�ljunk. Ha m�r ezeket j�l ismerik, b�v�ts�k el�sz�r h�rom, majd k�s�bb n�gy szavasra a j�t�kot. A vez�nysz� elhangz�sa ut�n ne besz�ljenek, hanem cselekedjenek. Egym�st ne figyelmeztess�k, ha hib�znak, hanem mindenki a saj�t elhat�roz�s�b�l gyorsan tegye azt, amit j�nak l�t. �gyes vezet�ssel �l�nkk� �s v�ltozatoss� tehetj�k a j�t�kot, mely kis helyen, r�vid id� alatt j�l megmozgatja a gyermekeket. �rdekes v�ltozata ennek a j�t�knak a k�vetkez�: A j�t�kvezet� behunyja a szem�t mintha aludna, �s azt mondja, hogy „Behunyom a szemem �s azt mondom, hogy p1. �rv�z”. Ekkora gyermekek, nehogy a j�t�kvezet�t fel�bressz�k, eg�szen halkan �s �vatosan mozognak. Amikor teljes lesz a csend, kinyitjuk a szem�nket, �s csod�lkoz� arcot mutatunk, mintha nem �rten�nk, hogyan ker�ltek pI. „�rv�z”-b�l „t�z”-be. A „j�n a medv�”-n�l pedig �gy csin�lunk, mintha megijedn�nk a k�r�l�tt�nk �ll� gyermekekt�l. Fegyelmezett mozdulatok begyakorl�s�ra �s figyelem�sszpontos�t�sra j� ez a j�t�k.

T�zolt�parancsnok

J�tszhatja 3 �ves kort�l 6—25 gyermek

A gyermekek nagy k�rben �lve helyezkednek el, vagy f�ldre rajzolt karik�ba �llnak. Egy sz�ket k�z�pre helyez�nk, ide �l a t�zolt�parancsnok, aki a k�vetkez� verset mondja:

A faluban t�z �t�tt ki,

Siess�nk azt eloltani,

Szaladj pajt�s, szaladj!

T�l�nk el ne maradj!

A vers mond�sa k�zben a j�tsz6k a k�r�n k�v�l szaladnak. A maradj sz�ra a t�zolt�parancsnok tapsol egyet, mire mindenki gyorsan keres mag�nak sz�ket vagy k�rt, a t�zolt�parancsnok is. Aki legel�sz�r �l le a k�z�ps� sz�kre, az lesz az �j t�zolt�parancsnok.

TESTS�MAFEJLESZT�S

Ki vagyok �n?

J�tszhatja: 1 -2 gyermek 3 �ves kort�l.

Eszk�z: t�k�r.

A j�t�k le�r�sa: T�k�rrel szemben �llva saj�t szem�ly�nek felismer�se: szemsz�n, hajsz�n, hajhossz�s�g, ruhadarabok felsorol�sa a testr�szeken. M�sik gyermekkel, t�rs�val �sszehasonl�tja mag�t, hasonl�s�gokat keres. Esetleg a nemek megnevez�se is t�rt�nhet.

A fejleszt�s lehet�s�gei: Test�nk jellemz�inek felsorol�sa, megnevez�se. Megfigyel�k�pess�g fejleszt�se �sszehasonl�t�ssal. Azonoss�gok, k�l�nbs�gek megnevez�se . A test Jellemz� jegyeinek lek�pez�se.

Keresd meg!

J�tszhatja: 1-3 gyermek 3 �ves

Eszk�z: t�k�r

A j�t�k le�r�sa: T�k�r el�tt a testr�szek meg�r int�se, megnevez�se: feln�tt �ltal �rint�s, gyermek megnevezi, gyermek megism�tli Saj�t test�n az �rint�st �s a megnevez�st, utas�t�sra a gyermek meg�rinti �s megnevezi a testr�sz�t, a feln�tt megnevezi, a gyermek a t�rsa test�n �rinti meg a k�v�nt testr�szt, el�bbiek megism�tl�se csukott szemmel, az els�t kiv�ve.

A fejleszt�s lehet�s�gei: Testr�szek �s azok hely�nek megnevez�se, �rint�s. Percepci�fejleszt�s Figyelem fejleszt�se.

Sz�ll a lepke!

J�tszhatja: egy eg�sz csoport 3 �ves kort�l, de egy gyermek fejleszt�s�re is kiv�l�an alkalmas.

Eszk�z: pillang�.

A j�t�k menete: Pap�rb�l k�sz�t�nk az ujjunkra h�zhat� lepk�t. Minden gyermek ujj�ra h�zza �s elj�tsszuk, melyik testr�sz�kre sz�ll a lepke. Ahova rep�l, megnevezz�k.

A fejleszt�s lehet�s�gei: Tests�ma alak�t�sa, testr�szek megnevez�se, besz�d- k�szs�g fejleszt�s finommozg�sok alak�t�sa

PERCEPCI�FEJLESZT�S

Sz�nkeres�

J�tszhatja: 1 - I 2 gyermek 3 �ves kort�l. ) J�tszhatj�k a csal�dban is sz�l�k, testv�rek egy�tt.

Eszk�z: a szoba t�rgyai, j�t�kai.

A j�t�k le�r�sa: A gyermekkel k�z�sen kiv�lasztunk egy sz�nt, majd sorra n�zz�k a t�rgyakat, melyiken l�tjuk ugyanazt. V�ltozata lehet: sz�nv�laszt�s ut�n �k hoznak a gy�jt�kos�rba megegyez� sz�n� dolgokat. Felsorolhatjuk a napszakok, az �vszakok jellegzetes sz�neit, az �r�mteli, a b�natos, a meleg, a hideg sz�neket. Gy�jthet�nk sz�nes hasonlatokat, p1.:

Feh�r, mint a h�.

Fekete, mint a korom.

Z�ld, mint a f�.

K�k, mint az �g.

S�rga, mint a citrom.

Lila, mint az ibolya.

Piros, mint a paradicsom.

Azt is megbesz�lj�k, hogy ezeket a hasonlatokat egy sz�val is kifejezhetj�k, �gy: h�feh�r, koromfekete, ibolya lila, f�z�ld.

A fejleszt�s lehet�s�gei: Vizu�lis percepci�, sz�n�szlel�s. Megfigyel�k�pess�g, gondolkod�s (�sszehasonl�t�s, azonoss�g, k�l�nb�z�s�g felismer�se) fejleszt�se, sz�kincsb�v�t�s

Nyomkeres�

J�tszhatja: egyszerre egy gyermek 3 eves kort�l.

Eszk�z: Az el�re elk�sz�tett teny�r �s talpnyomatok

A j�t�k le�r�sa: A csoportban l�v� gyermekek l�b- �s k�znyomat�t elk�sz�tj�k sz�nes pap�rokb�l. A k�znyomatokat a szekr�ny oldal�ra vagy a falra er�s�tj�k, a l�bnyomokat a padl�ra ragasztjuk �gy, hogy v�gig l�phet� legyen. A l�bnyomok a teny�rnyomokhoz vezetnek kacskaring�s �ton. Az �t v�g�n valamit elrejt�nk, azt kell megtal�lni. A gyermekek a l�bnyomokon haladnak, a jobb �s a bal l�bakat pontosan kell a hely�kre illeszteni, azut�n m�r a teny�rnyomokra is �gyelni kell. A nyomok v�g�n tal�lj�k az elrejtett t�rgyat.

A fejleszt�s lehet�s�gei: Szem-k�z, szem-l�b koordin�ci�, alak �s forma azonos�t�sa, a bal, a jobb gyakorl�sa, tudatos�t�sa t�rir�nyok, t�vols�gok �rz�kel�se.

Gyurm�z�s

J�tszhatja: 1-25 gyermek 3 �ves kort�l. A csal�dban is ismerkedhetnek az anyag tulajdons�gaival p1. ha az �desany�val egy�tt gy�rja, form�lja a t�szt�t.

Eszk�z: a felsorolt anyagok.

A j�t�k le�r�sa: Homok, s�-liszt gyurma, agyag, plasztilin felhaszn�l�s�val k�l�nb�z� form�k l�trehoz�sa.

A fejleszt�s lehet�s�gei: Anyagok, fel�letek megismer�se, form�k keletkeztet�se. Tapint�ssal tapasztalatok szerz�se az anyag tulajdons�gair�l: puha, kem�ny, sima, �rdes, nedves stb. Gyurm�z�s alaptechnik�inak elsaj�t�t�sa, finommotorika, szem-k�z koordin�ci�, verb�lis fejleszt�s

VERB�LISFEJLESZT�S

 Lufi f�j�s

J�tszhatja: 8-20 gyermek 3 �ves kort�l. j�tszhatja a csal�d egy�tt otthon, vagy kir�ndul�s alkalm�val.

A j�t�k le�r�sa: Egym�s kez�t fogva k�rben �llak a gyermekek. Egyszerre elkezdik f�jni a „lufit” mik�zben a k�r egyre t�gul, a karok egyre ink�bb megfesz�lnek. Hangos „PUKK” sz�ra „kipukkad” a lufi �s a gyermekek a k�r k�zepe fel� szaladnak.

Fejleszt�s lehet�s�gei: Helyes l�gz�stechnika gyakorl�sa, testfogalom t�r�rz�kel�s (jobb k�z, bal k�z, k�ralak�t�s), k�z�ss�gi �rz�s alak�t�sa (egym�s kez�t fogj�k J�t�k k�zben, ez a J�t�k csak egy�tt J� igaz�n.).

Csibej�t�k

J�tszhatja: t�ny�ronk�nt egy gyermek 3 �ves kort�l.

Eszk�z: gyermekenk�nt egy db t�ny�r, egy ev�kan�l cukorka.

A J�t�k le�r�sa: T�ny�rra apr� cukork�kat (p1. zizit) tesz�nk, a gyermekek kiscsib�k, a cukork�t a nyelv�kkel kell a t�ny�rr�l f�lszedni.

A fejleszt�s lehet�s�gei: L�gz�stechnika gyakorl�sa, hangk�pz� szervek er�s�t�se. Mozg�skoordin�ci� fejleszt�se szem-nyelv �sszehangolt mozg�s�val Rel�ci�k er�s�t�se (gyors, lass�). T�relemre nevel�s.

(7.r�sz)

DR�MAJ�T�KOK

Kapcsolatteremt� j�t�kok

a, Ismerked� j�t�kok

(Pl P�KH�L�: fonalgombolyagot dobunk a k�rben b�rkinek. Aki megkapja, bemutatkozik, vagy egy�b fontos dolgot mond mag�r�l. A v�g�n a kialakult p�kh�l�t visszafejtve, �jra elmondhatjuk, most m�r a t�rsakr�l megtudott inform�ci�kat.).

b, Term�szetes csoportalak�t� j�t�kok

(Pl. „K�csa, k�csa, �zvegy k�csa”, vagy az „Ennek a kisl�nynak” kezdet� dalos j�t�kok.).

c  Mesters�ges csoportalak�t� j�t�kok

(Pl. A gyermekek sz�m�nak megfelel� k�rty�kat k�sz�t�nk 3-4 f�le rajzzal. Mindenki h�z majd az azonosat h�zott gyermekek, kialak�tj�k a csoportokat.).

Laz�t� gyakorlatok

a) Pihentet� -- �l�nk�t� gyakorlatok

(Pl. A gyermekek a f�ld�n fekve kellemes, nyugtat� zen�t, vagy mes�t hallgatnak.)

b, Azonosul�sra �p�l� laz�t� gyakorlatok

(Pl. T�m�tt zs�k b�za vagyunk. Egy eg�rke kir�gja a zs�kot, a b�za lassan kifolyik.)