(7.r�sz)

DR�MAJ�T�KOK

Kapcsolatteremt� j�t�kok

a, Ismerked� j�t�kok

(Pl P�KH�L�: fonalgombolyagot dobunk a k�rben b�rkinek. Aki megkapja, bemutatkozik, vagy egy�b fontos dolgot mond mag�r�l. A v�g�n a kialakult p�kh�l�t visszafejtve, �jra elmondhatjuk, most m�r a t�rsakr�l megtudott inform�ci�kat.).

b, Term�szetes csoportalak�t� j�t�kok

(Pl. „K�csa, k�csa, �zvegy k�csa”, vagy az „Ennek a kisl�nynak” kezdet� dalos j�t�kok.).

c) Mesters�ges csoportalak�t� j�t�kok

(Pl. A gyermekek sz�m�nak megfelel� k�rty�kat k�sz�t�nk 3-4 f�le rajzzal. Mindenki h�z majd az azonosat h�zott gyermekek, kialak�tj�k a csoportokat.).

Laz�t� gyakorlatok

a) Pihentet� -- �l�nk�t� gyakorlatok

(Pl. A gyermekek a f�ld�n fekve kellemes, nyugtat� zen�t, vagy mes�t hallgatnak.)

b, Azonosul�sra �p�l� laz�t� gyakorlatok

(Pl. T�m�tt zs�k b�za vagyunk. Egy eg�rke kir�gja a zs�kot, a b�za lassan kifolyik.)

Koncentr�ci�s gyakorlatok

a) Mozg�skoncentr�l� gyakorlatok

(Pl. — Emeljetek fel egy mad�rtollat, egy kavicsot, egy fatusk�t, egy szikl�t!).

b) L�t�skoncentr�l� gyakorlatok

(Pl. T�k�rj�t�k).

c) Hall�skoncentr�l� ritmus- �s dinamikai gyakorlatok

(Pl. „Hej, a s�lyi piacon” kezdet� dalos j�t�k.).

�rz�kel� gyakorlatok

a) T�r�rz�kel� gyakorlatok

(Pl. Vak-j�t�kok).

b) Tapint�-, szag- �s �z �rz�kel� gyakorlatok

(Pl. Letakart kos�rban k�l�nb�z� t�rgyak vannak. Beleny�lva, tapint�s �tj�n kell felismerni a t�rgyat, vagy elmondani a felismert tulajdons�gokat.).

Verses, �nekes, sz�veges ritmusj�t�kok, n�pi gyermekj�t�kok

M�mes — improvizat�v helyzetgyakorlatok

(ide tartoznak a laz�t�, koncentr�l�, �l�nk�t� gyakorlatok, de tov�bbfejlesztve, aktu�lis �rzelmekkel p�rosulva, �lethelyzetekk� alakulva sz�veg n�lk�l. Pl. forr� te�t iszunk, hideg te�t iszunk.).

M�mes — sz�veges improvizat�v gyakorlatok

a) Fant�zia fejleszt� gyakorlatok

(Pl. k�l�nb�z� form�j� textilt, k�vet, vagy m�s anyagot mutatunk mindenki elmondja, hogy Szerinte mire hasonl�t a forma. MESEL�NC a csoport Saj�t mes�je. Valaki elkezdi a mes�t, azut�n m�s folytatja. Mindenki mond p�r mondatot hozz�.).

b) �lethelyzet-gyakorlatok

(Pl. Lakodalom elj�tsz�sa, kutat�csoport a dzsungelben, k�z�ti baleset t�rt�nt stb.).

Egy�b improvizat�v j�t�k�tletek �s lehet�s�gek

H�ember

A gyermekek laz�n, sz�tsz�rva helyezkednek cl a j�t�kt�rben, �k a h�emberek. Az �v�n� mes�li: K�zeledik a tavasz, egyre melegebb az id�, a h�ember egyre karcs�bb, egyre kisebb lesz, v�g�l csak egy t�csa marad bel�le. J�tszhatjuk lufikkal is, amiket az �v�n� f�j fel egyre nagyobbra, kem�nyebbre, majd miel�tt kipukkadn�nak kiereszti lassan a leveg�t, am�g puha gumidarab nem lesz a lufikb�l. Ezek a gyakorlatok fesz�teni �s laz�tani tan�tanak, ugyanakkor koncentr�l�sra is k�sztetnek.

Fejleszti a k�pzeletet, a bele�l� k�pess�get.

Mes�l�nk

A gyermekek a sz�nyegen fekszenek, k�nyelmes testhelyzetben, csukott szemmel. Az �v�n� l�gy hangon mes�t mond, mik�zben j�rk�l k�r�l�tt�k. Nagyszer� laz�t� gyakorlat, fejleszti a k�pzeletet.

Szi�mi ikrek

P�ros j�t�k, amelyben a gyermekek valamilyen testr�sz�kn�l „�ssze vannak n�ve”, �s �gy mozognak, feladatot teljes�tenek. M�g tr�f�sabb v�ltozata, amikor valamilyen „kin�v�s” k�ti �ssze �ket.: pl. gyuf�sdoboz az orrukra h�zva, ropi a sz�jukban stb. Vid�ms�ga miatt egyszer� k�z�rzetjav�t�, kapcsolater�s�t� j�t�k. Fejleszti a mozg�skoordin�ci�t, a figyelmet, a tal�l�konys�got.

S�pr�s t�nc

Ehhez a vid�m j�t�khoz p�ratlan sz�m� j�t�kosra van sz�ks�g. Aki p�r n�lk�l maradt, annak a s�pr� a p�rja, azzal kezdi j�rni a t�ncot. Amikor elunja, J� csattan�san a f�ldh�z v�gja a s�pr�t, erre mindenkinek p�rt kell cser�lni. A „s�pr�s” is p�rt fog mag�nak, �gy m�s marad p�r n�lk�l. � kapja fel a s�pr�t �s t�ncba kezd vele. A gyermekek sokkal Jobban szeretnek a s�pr�vel t�ncolni, ez�rt Szinte csat�znak �rte. Fontos szab�ly betart�sa: a s�pr�t csak akkor szabad felvenni a f�ldr�l, ha m�r mindenkinek van p�rja. Lehet�s�g�nk ny�lik a zenei �zl�s form�l�s�ra. Vid�m, gyors magyar, d�lszl�v, g�r�g stb. zen�re t�ncoljanak a gyermekek �s ne a H�pi Kacs�ra, sokkal �tlet- gazdagabb �gy a mozg�suk. ritmus�rz�k�k fejl�dik, mozg�skult�r�juk alakul.

Indi�n fut�s

3-6 gyermeket kik�ld�nk a teremb�l. �k kinn egy sorrendet �ll�tanak fel maguk k�z�tt, majd �gy oszlopba rendez�dve befutnak a szob�ba, tesznek egy k�rt, �s kifutnak. Mikor visszaj�nnek, a t�bbieknek kell �ket a l�tott sorrendbe visszarendezni.

Kiv�l� J�t�k a megfigyel�k�pess�g, eml�kezet fejleszt�s�re.

Mi v�ltozott meg?

Valakit kiv�lasztunk, akit j�l megn�z a csoport. Ezut�n kimegy �s �tv�ltoztat valamit �nmag�n (ruh�zat�t, frizur�j�t, de ak�r arckifejez�s�t is). Ha bej�tt a gyermekeknek ki kell tal�lniuk, mi v�ltozott meg.

L�t�skoncentr�ci� gyakorlat.

Mit hallunk? I.

Az �v�n� parav�n m�g�tt k�l�nb�z� zajokat kelt, amelyeket a gyermekeknek kelt felismerni�k.

Mit hallunk? II.

J�t�k a Vil�gunk hangjai c�m� hangkazetta seg�ts�g�vel. Az ut�bbi kett� hall�spercepci� �s koncentr�l� gyakorlat.

T�k�rj�t�k

Rengeteg vari�ci�s lehet�s�get hordoz� J�t�k. J�tszhatjuk �gy, hogy az �v�n� mutat, a gyermekek ut�nozz�k, vagy p�rokban: egyik gyermek a t�k�rk�p, a m�sik az igazi. T�kr�zhet�nk gesztusokat, arcj�t�kot (nyelvj�t�kot is ( ez a nyelvtorna seg�t a besz�dhib�k jav�t�s�ban), tev�kenys�get stb.

Nagym�rt�kben fejleszti a figyelmet, a metakommunik�ci�t, a kifejez�k�szs�get oldja a fesz�lts�get.

V�ndor-j�t�k

K�rben �lnek �s k�l�nb�z� dolgok v�ndorolnak k�rbe. V�ndor puszi, v�ndor simi (simogat�s), v�ndor pisze (pisz�z�s), de lehet ak�r ritmus is, ami k�rbej�r. Lehet sz�, vagy, illetve m�ly hangon ejtve, lassan, vagy gyorsan mondva, esetleg ezekb�l �tmenetet k�pezve. De v�ndorolhat a csak a k�pzelet�nkbe a tenyer�nkben l�v� puha kismad�r, cs�sz�s b�ka, t�sk�s s�n. Kezdetben �v�n� ind�tja 3 k�rt �s n�la �r v�get, k�s�bb azonban gyermekre is r�b�zhatjuk az ind�t�st.

Ezek a j�t�kok rengeteget seg�tenek a g�tl�sok lek�zd�s�ben, egym�s elfogad�sban, a nemek k�z�tti fesz�lts�g old�s�ban, illetve kialakul�s�nak megakad�lyoz�s�ban.

Fejleszti a figyelmet, a ritmusk�szs�get, a besz�dk�szs�get, a k�pzeletet, az eIvonatkoztat�st (Pl. amikor legel�sz�r adtunk k�rbe „kiscsib�t”, sokan zavartan mosolyogva mondt�k, hogy nincs is a kezemben Semmi.

Vak-j�t�k

Valakinek bek�tj�k a szem�t (a bek�t�sre az�rt van sz�ks�g, mert a gyermekek k�ptelenek betartani, hogy egy-egy izgalmas helyzetben csukva tarts�k a szem�ket) �s megb�zzuk valamilyen feladattal, p1. menjen ki az ajt�n, hozzon poharat a babakonyh�b�l, macit az �gyr�l, keresse meg az eldugott k�v�t, �r�t stb. K�t gyermek is lehet „vak” �s a feladatot egy�tt kell megoldaniuk. Egy gyermeket Ir�ny�t�nak v�lasztunk! A k�z�ss�g sz�m�ra nagyon mulats�gos J�t�k, de a j�t�k ut�n l�v� besz�lget�sben (fontos, hogy megbesz�lj�k a tapasztalatokat, ki mit �rzett, gondolt) kider�l, hogy m�gsem olyan k�nny� feladat. Bek�t�tt szemmel kereshetnek a gyermekek sz�nyegre sz�rt geszteny�t, kukoricaszemet, de megtapogat�sra, benyom�saik elmond�s�ra a kez�kbe adhatunk k�l�nb�z� alak� k�veket, k�l�nb�z� anyagokat, t�rgyakat.

Bizalomfejleszt�, t�r�rz�kel�, tapint�s-, hall�s, szag�rz�kel�st fejleszt� gyakorlatok (nagyon �rdekes �s fontos feladat az �v�n�nek „vakk�nt” be�llni a J�t�kba, �s igyekezni megb�zni az �t ir�ny�t� kisgyermekben.).

Nevek gyakorl�sa

A gyermekek k�rben �lnek �s labd�t gur�tnak egym�snak. Aki kapja a labd�t bemutatkozik (,‚Tomi vagyok”). Annak a nev�t mondja, akit�l a labd�t kapta (,‚K�sz�n�m, Zs�fi’) Annak a nev�t mondja, akinek gur�tja (,‚fogd meg a labd�t, Reni!”)

A J�t�k alkalmas a t�rsak nev�nek r�gz�t�s�re. Gur�t�skor a nevek helyett mondhatj�k egym�s jel�t, de ak�r gy�m�lcs�ket, �llatokat is. A kapcsolatteremt�s fontos eszk�ze, hogy ismerj�k egym�st, nev�k�n sz�l�tjuk.

Szervusz-j�t�k

Ismerked� fog�cska-j�t�k, melynek sz�vege a bemutatkoz�st�l a n�h�ny mondatnyi p�rbesz�dig terjedhet. A gyermekek k�rben �lnek. Egyik�k elindul a k�r�n k�v�l neki nincs is helye a k�rben -‚ majd meg�rint valakit. � fel�ll �s elindul az ellent�tes ir�nyba. Amikor szembetal�lkoznak, kezet fognak �s bemutatkoznak „Szervusz, Csabi vagyok” Szervusz, Bal�zs vagyok”. Ezut�n a „Fussunk”-”Fussunk” p�rbesz�d k�vetkezik. Megfordulnak, �s vissza- futnak arra, amerr�l j�ttek, az �res hely elfoglal�s�ra. Fontos szab�ly, hogy a p�rbesz�d v�g�ig ne engedj�k el egym�s kez�t.

A j�t�k alkalmat ad arra, hogy r�gz�ts�k egym�s nev�t, megismerj�k az illemet bemutatkoz�skor (szem�be kell n�zni, megv�rni, m�g a m�sik besz�l, jobb k�zzel kezet fogni), de fejl�dik mozg�suk, kommunik�ci�s k�szs�g�k is.

Narancsos

K�rben �l�nk �s egy t�rgyat (narancsot, labd�t, fakock�t) adunk tov�bb. El�sz�r csak egy t�rggyal, k�s�bb m�r 2.3 is mehet k�rbe. �gyess�gi j�t�k, mert a hozz�nk �rkezett dolgot mihamarabb tov�bb kell adni, mert akin�l ak�r csak kett� is feltorl�dik, az a szab�lyok szerint ki�ll.

Szerepet kap a finommozg�s, a szem- �s k�zkoordin�ci�, a gyorsas�g, az �gyess�g, a figyelem�sszpontos�t�s.

Hangz� mese

Olyan mes�t mond az �v�n�, amelyben b� lehet�s�g ny�lik hangok ut�nz�s�ra. A mese k�zben a gyermekek a megfelel� helyen saj�t hangut�nzataikkal illusztr�lj�k a mes�t. Min�l t�bbsz�r j�tszunk hangz� mes�t, ann�l t�bb hangforr�st tal�lnak ki a gyermekek.

Fejleszti a k�pzeletet, jav�tja a hangk�pz�si technik�t.

J�t�k a mes�k befejez�s�vel

Kev�sb� ismert, r�vid mes�t mond az �v�n� a befejez�s n�lk�l. A gyermekeknek kell kital�lniuk a t�rt�netek v�g�t.

Fejl�dik a k�pzelet, a kommunik�ci�s k�szs�g

Utazunk

A sz�keket szorosan egym�s mell� fel�ll�tjuk, n�gyzet alakban. Ez lesz a busz. Sorra sz�llnak fel az utasok, �s amikor m�r mindenki fent van (�ll a sz�ken), az �v�n� a sz�lr�l elvesz egy-egy sz�ket. Az utasoknak �ssze kell h�z�dniuk, egym�st megtartaniuk.

Nagy figyelmet, egyens�ly�rz�ket, �gyess�get ig�nyl� feladat, ez�rt csak nagy- csoportban aj�nlom. Pozit�vuma, hogy Ilyenkor a csoportban egy�bk�nt perif�ri�n l�v� gyermeket is �t�lelik, vigy�znak r�, nehogy leessen, teh�t az �rzelemmel teli, testk�zeli kapcsolat szinte automatikusan j�n l�tre.

Mi vagyok �n?

A hagyom�nyos SZOBORJ�T�K- (fut�s, majd jelre szoborr� v�ltoznak, aki megmozdul, ki�ll) kiss� tov�bb fejlesztve el�z�leg t�m�t adunk meg a gyermekeknek. Pl. „Ha �jra tapsolok, valamilyen b�tor legyen mindenki.” De lehet ak�r j�tsz�t�ri j�t�k, vagy ennival�. Itt nem az a l�nyeg, hogy a gyermek a test�vel felismerhet�en h�slevest mint�zzon, hanem, hogy � abban a pillanatban h�slevesnek �rezze, gondolja mag�t.

Fejleszti a bele�l� k�pess�get, a figyelmet, a koncentr�ci�t, a k�pzeletet.

Vakj�t�k

K�rben �llunk. Egy gyermek bek�t�tt szemmel elindul k�z�pr�l. Akihez �rkezett, az �vatosan elind�tja egy m�sik ir�nyba. A J�t�k n�gyszer megism�tl�dik, majd m�sik gyermek szem�t k�tj�k be. Eszk�z �s l�tsz�mkorl�toz�sok n�lk�li j�t�k. Fontos, hogy az �v�n�, a sz�l� is j�tssza el a vak szerep�t! Fontos, hogy vigy�zzanak egym�sra, hiszen a t�r �rz�kel�se megv�ltozik „vakon “-

Ragad�s

Egy testr�sz�nk „odaragad” a f�ldh�z. A t�bbi testr�sz�nkkel kell kiszabad�tani. Ragadhatnak egyszerre t�bben is, �s �gy egym�son seg�thetnek. ) j�tszhatja kb. 1-10 gyermek, sz�l�kkel, otthon is. Eszk�zig�nye nincs.

Egyszer� cselekv�sek ut�nz�sa

Valakit kiv�lasztunk, �s a f�l�be s�gunk egy cselekv�st, Pl. keny�rszel�s, vasal�s, fogmos�s, f�s�lk�d�s. Neki el kell j�tszania, a t�bbieknek ki kell tal�lni, hogy mit j�tszott.

Seg�ti a fant�zia fejl�d�s�t, a finommozg�st (M), amely a pontos, felismerhet� cselekv�st kifejezi.

Csend j�t�k

Csendben figyelj�k meg, mit hallunk az udvarr�l, kertb�l, konyh�b�l stb. Csukott szemmel is pr�b�lkozhatnak, �gy a figyelem jobban �sszpontosul a feladatra. Egy eg�sz csoporttal j�tszhatjuk, sz�l�knek is aj�nlhatjuk.

A J�t�k kiv�l� az audit�v percepci� fejleszt�s�re, a nyugalom, a laz�t�s �r�m�nek �rz�s�re.

Torony�p�t�

A gyermekek bek�t�tt szemmel �p�tenek tornyot, v�rat �p�t�elemekb�l

Fejl�dik tapint�suk, t�r�szlel�s�k (P), az�ltal, hogyan helyezik egym�sra az elemeket, Vigy�zva, hogy azok stabilan �lljanak. Sok t�relmet, kitart�st ig�nyelnek.

J�tszhatjuk �gy is, hogy egy gyermek �p�t tal�n 5-6 elemb�l, ennyihez m�g lehet t�relme -‚ a t�bbiek csendben figyelik, ha k�sz, kifejezik �r�m�ket tapssal, ujjong�ssal. Ahogy csendben figyelik t�rsukat, megtanulnak alkalmazkodni a helyzethez, a t�rsukhoz, fejl�dhet a k�z�s, az �sszetartoz�, az egy�tt �rz� viselked�s�k

Cs�ndben add tov�bb!

K�rben, szorosan egym�s mellett �llnak a gyermekek, �s h�tratett k�zzel egy t�rgyat adnak k�rbe. A k�r k�zep�n �ll�nak el kell cs�pni a „post�t». Minimum 6 gyermek sz�ks�ges a j�t�khoz, de egy eg�sz csoport is �lvezettel j�tssza. B�rmi lehet a „csomag”, amit k�ldenek, csak az a fontos, hogy biztons�ggal foghass�k a kez�kben. Pl. alma, kocka, kulcs.

A j�t�k fejleszti a finom motorik�t , a gyors reag�l� k�pess�get. Figyelemkoncentr�ci�t ig�nyel.