8.r�sz)

ANYANYELVI FEJLESZT�S

Ø Mikor kezdett el �rthet�en besz�lni a gyermek?

Ø Mondatokban besz�l—e? (Egyszavas, t�bbszavas, b�v�tett)

Ø Sz�vesen besz�l, mes�l �n�ll�an, vagy unszol�sra besz�l, versel, �nekel?

Ø Hogyan besz�l? — �rthet�en, hib�tlan artikul�ci�val, vagy �rthetetlen�l — gyorsan, lassan — j� vagy rossz hangs�llyal, ritmussal — halkan, kiab�lva — hib�san, d�nny�gve, orrb�l, z�rt sz�jjal motyogva - p�sz�n, hang, sz�tag vagy sz�elhagy�ssal — torz�t�ssal — (cser�vel (sz� elej�n, v�g�n, k�zep�n) — hang, sz�tag vagy iz�e] nyel�ssel — ism�tl�ssel — kapkodva, megakad�ssal, dadogva, hadarva - skand�l� �nekl� hangon — ny�jt�ssal.

Ø L�gz�s: sz�jon — orron, kapkod�, er�lk�d�, hangos, hib�s.

Ø Alaphang: m�ly - magas — megfelel�. Hangsz�n: tiszta - f�tyolos - rekedt - pr�selt.

Ø L�that�an rendellenesek—e a besz�dszervei? Ajak, nyelv, fog, �llkapocs.

Ø J�l, vagy rosszul hall, f�lrehall, visszak�rdez? (Hall�sk�rosod�s, felt�telezett hall�si figyelmetlens�g.)

Ø Kezess�ge: bal—, jobb—, k�tkezess�g, gyors—lass�.

A HANGOK TISZTA EJT�S�T SEG�T� �S R�VEZET� J�T�KOK

A l�gz�stechnik�t el�seg�t� j�t�kok

Ø tollpihe f�j�sa

Ø vatta gomb�cok f�j�sa

Ø �g� gyertya f�j�sa

Ø felf�ggesztett szalagok f�j�sa

Ø felf�ggesztett, kiv�gott form�k f�j�sa (p1. kismad�r, pillang�)

Ø kerek �s Sz�gletes ceruza f�j�sa

Ø v�zf�j�s sz�v�sz�lon

Ø hungarocell f�j�sa talajon

Ø sz�v�sz�llal pap�rok �sszeszed�se

Ø b�v�r j�t�k: lemegy�nk a v�z al�, s benntartjuk a leveg�t

Ø vonatoz�s ‘s’ hangoztat�s�val

Ø hideg van: k�z lehelget�se k�zben h-h-h-- hangoztat�sa

L�gg�mb f�j�sa

A gyermekek k�zfog�ssal k�rben �llnak. �v�n�i utas�t�s:

„Felf�jjuk a l�gg�mb�t”-re kih�zz�k a k�rt, “leenged a l�g- g�mb”-re k�r k�zepe fel� l�pegetnek ‚ s hangosan hangoztatj�k a “sz’ hangot!

Rak�ta j�t�k

K�zzel dobol�s a combon, l�bbal lenget�s egy helyben‚majd magasra emelt k�z, s hossz� ‘‘�” hangoztat�sa‚ kiab�lva

M�hecske j�t�k

A gyermekek kit�rt karral a rep�l� m�hecsk�t ut�nozz�k ‚ m�hecske hangj�t hangoztatj�k: “z’ szaladg�lnak ‚ ha leoltjuk a villanyt ‚ lesz�llnak vir�gport gy�jteni ( leguggolnak) Felkapcsoljuk a villanyt, s folytat�dik tov�bb a j�t�k.

L�gz�sgyakorlatok (a hangk�pz� szervek fejleszt�s�hez

„Vir�gszed� j�t�k” A gyakorl�s t�rt�nhet testnevel�s foglalkoz�sokon, udvari j�t�k, alkalm�val is. Vir�got szed�nk �s m�lyen besz�vjuk az illat�t. K�zben k�t „galamb” r�sz�llt a v�llunkra, vigy�znunk kell r�, nehogy elriasszuk< Pr�b�ljuk meg �gy szagolni a vir�got, hogy a v�llunk ne emelkedjen Fel!

Fejleszt�si lehet�s�gek:

—Tests�ma fejleszt�s: meghat�rozott testr�szekre koncentr�l�s

„B�v�r j�t�k” B�v�rok lesz�nk, felvessz�k a b�v�rfelszerel�st �s lemer�l�nk a v�z leveg�t sz�vunk be. Akinek elfogy a leveg�je, annak fel kell j�nni felsz�n�re. Az a gyermek tal�lja meg a v�z m�ly�n a kincset, aki legtov�bb tud maradni. Ez�rt csak lassan engedj�k ki a leveg�t.

F�v� J�t�kok:

„Sz�lI a lepke j�t�k”

Pap�rb�l k�sz�tett lepke figur�t c�rn�val hurkap�lc�ra k�t�nk. Ezt f�jj�k gyermekek. Versenyezhetnek, ki� sz�ll magasabbra. Ha a gyermekek k�sz�tik el a lepk�t, m�g nagyobb �r�m�k telik a j�t�kban.

Fejleszt�si lehet�s�gek:

Ø Finommotorika fejleszt�s.

Ø Szem-k�z koordin�ci� fejleszt�s.

Ø Vizu�lis fejleszt�s: mozg� t�rgy k�vet�se szemmel,

Ø Verb�lis fejleszt�s: cselekv�sek, ir�nyok.

Vatta foci”

Vatt�b�l kis goly�t gy�runk, az asztalra helyezz�k, k�r�l�llj�k. A labd�t k�zzel megfogni nem szabad, csak leesik az asztalr�l, az g�lt kapott.

Fejleszt�si lehet�s�gek:

—Vizu�lis fejleszt�s: mozg� t�rgy k�vet�se szemmel.

Sz�veges l�gz�si gyakorlatok

„�raj�t�k”

Felh�zzuk az �r�t (besz�vjuk a leveg�t) �s amint k�sz, m�ris indul. tik-tak, tik-tak ... Azaz �gyes gyermek, akinek tov�bb j�t az �r�ja.

„Iskol�s j�t�k.”

J�tsszunk iskol�sat! Pr�b�ljuk meg elolvasni, mit l�tunk ezeken a k�peken! (l�mpa, �larc, k�lyha, m�lna, t�bla, t�lca, b�lna stb.)min�l t�bb Sz�t mond el egy leveg�vel a gyermek, ann�l �gyesebb (balr�l jobbra haladva „olvassa” el a gyermek a k�pek nev�t a t�bl�r�l). Nehez�t�s: csak a mag�nhangz�kat „olvassa” cl a gyermek.

Fejleszt�si lehet�s�gek:

Ø T�rpercepci�: a jobb-bal oldalir�nyok.

Ø Verb�lis fejleszt�s: t�rgyak megnevez�se.

Kil�gz�skor r�vid mond�ka mond�sa: �gyelni kell az artikul�ci�ra, a hangs�lyra, az id�tartamra, a ritmusra, a hanglejt�sre is.

�r�k harag csutadarab m�g a kutya meg nem harap.

A gyakorlatot naponta c�lszer� v�geztetni 1-2 percig, tiszta leveg�j� teremben, nyitott ablak mellett.

Hangut�nz� gyakorlatok, z�ng�s-z�ng�tlen �rz�keltet�se:

„B�j�cska (sz-z)”

J�t�kid�ben kezdem�nyezhetj�k, amikor �ppen nem j�tszanak elm�ly�lten a gyermekek. Leter�t�nk egy asztalt ter�t�vel �gy, hogy a f�ldig �rjen. K�t gyermek beb�jik al� (ez a h�zuk). Egyik�k a m�hecske (z), a m�sik a k�gy� (sz), F�lelni�k kell, hogy melyik �llatot pr�b�lom el�csalogatni a h�zb�l. Ha a „z” hangot hallj�k, a m�hecsk�nek kell el�b�jnia. 1-la a „sz” hangot hallj�k, a k�gy�nak kell kics�sznia a h�zb�l a friss toj�s�rt. Eleinte j�tszhatjuk ter�t� n�lk�l is, hogy a gyermekek l�ss�k is a hang k�pz�s�t.

Fejleszt�si lehet�s�gek:

Ø —Nagymozg�sok fejleszt�se: m�sz�s, cs�sz�s.

Ø —Hall�s �szlel�s fejleszt�se.

„Ut�nz� j�t�k: (s-sz)”

Alapja a m�r ismert „t�z-v�z-leveg�” testnevel�si j�t�k. Amikor a gyermekek azt hallj�k, hogy „sss ...“, meg kell �llniuk �s a f�k hajladoz�s�t ut�nozni. Ha azt hallj�k, hogy „zszszs...”, m�ris �tv�ltoznak rep�l�g�pekk� �s sz�llhatnak a leveg�ben. Megpr�b�lhatjuk �gy is, hogy egy gyermek ir�ny�tja a mozg�st, aki sz�pen, tiszt�n tudja ejteni a hangokat.

Fejleszt�si lehet�s�gek:

Ø Nagymozg�sok fejleszt�se: j�r�s, fut�s

Ø T�rpercepci�, a t�r bemozg�sa

Ø Hall�s �szlel�s fejleszt�s

Ø Verb�lis fejleszt�s: cselekv�sek, testr�szek, ir�nyok.

„Versenyvonatoz�s: (v-f)”

Mivel a fi�k sz�vesen j�tszanak aut�kkal, vonatokkal, �gy a j�t�k sor�n kezdem�nyezhet�nk egy versenyvonatoz�st. Amikor azt hallj�k, hogy „vvv...”, mehet a mozdony, ha viszont azt hallj�k, hogy „fff..”, gyorsan le kell �llniuk, mert meg�rkeztek az �llom�sra. Az az �gyes mozdonyvezet�, aki r�gt�n �szreveszi, mikor kell f�keznie. Aki be tud �rni a c�lba �gy, hogy egyszer sem t�vesztett, lehet a k�vetkez� ir�ny�t�.

Fejleszt�si lehet�s�gek:

Ø Nagymozg�sok fejleszt�se: fut�s

Ø Hall�s �szlel�s fejleszt�se

Ø Hall�s-mozg�s �szlel�s egy�ttes fejleszt�se

Ø Verb�lis fejleszt�s: t�rgyak megnevez�se, cselekv�sek, ir�ny, m�ret...

„K�rty�z�s:”

Olyan k�peket kap a gyermek, amelyekben sz�p�rok vannak, amelyek csak egy hangban t�rnek el egym�st�l. (toboz-doboz, keny�r-teny�r, fej-tej, majom- malom, h�z-h�t, fonal-vonal, gomb-domb, zacsk�-tacsk� stb.) Feladat: emeld fel azt a k�pet, amelyiken azt l�tod, amit mutatok �s mondd l� a nev�t. Pr�b�ld megkeresni azt a k�pet, amelyik hasonl� hangz�s�! Mondj r�la valamit!

Ø Fejleszt�si lehet�s�gek:

Ø Vizu�lis mem�ria fejleszt�s.

Ø Hall�si differenci�l�s

Ø Verb�lis fejleszt�s: t�rgyak megnevez�se.

I. L�gz�sgyakorlatok, hangut�nz�ssal egybek�tve

A besz�d alapja a helyes besz�dl�gz�s, ahol a bel�gz�s felgyorsul, a kil�gz�s pedig lelassul. A rekeszizom, a hasizom �s a bordak�zi izmok a t�d� t�gul�s�t seg�tik el�, �gy a t�d� als� r�sze is megtelik leveg�vel. Ez a „ki a hasat, ki a mellet” t�pus� l�gz�s. Kezdetben a kez�nket cs�p�re t�ve ellen�rizhetj�k a hasizmok m�k�d�s�t.

A.) M�ly l�gz�s, hossz� kil�gz�s - megy a kisvonat „S” - ki� megy a legtov�bb? - „BRR” - ajakperget�ssel kil�gz�s - megy a kisaut� - „Z-Z-Z” - z�mm�gnek a m�hecsk�k - „SZ-SZ-SZ” - sziszegnek a k�gy�k - „ZS-ZS-ZS” - megy a rep�l� - „M-M-M” - d�rm�g a medve.

A felsorolt gyakorlatokat be�p�thetj�k egy keretmes�be is. Pl. �ljetek be az aut�tokba, ind�ts�tok be a motort, indulunk az erd�be kir�ndulni! A gyermekek m�ly bel�gz�ssel ajakperget�s v�geznek. „BR-R-R” �vodapedag�gus ill. k�s�bb egy �gyes gyermek ir�ny�thatja az aut�kat: jobbra, balra, piros a l�mpa stb. (ir�nydifferenci�l�s). Meg�rkezt�nk, sz�lljatok ki a kocsib�l! Hallj�tok, hogy susognak a f�k? - m�ly leveg�, kezek magas tart�sban, jobbra-balra hajladoznak, „S” hangot hangoztatnak. Itt a m�hek od�ja - „Z-Z-Z”. Itt a medve barlangja - „M-M-M”. Felett�nk elment egy rep�l�: - „ZS-ZS-ZS.

Valamennyi hangut�nz�sn�l m�ly leveg�t vesz�nk a hasba �s a mellkasba �s lassan engedj�k ki

B, Karmester j�t�k

K�zjelekkel ir�ny�tjuk a hangk�pz�s id�tartam�t, er�ss�g�t:halkan – hangosan hosszan – r�viden

II. Hangut�nz� gyakorlatok

Ezek a gyakorlatok k�zismertek. L�nyeg�k, hogy egy szeml�letes k�ppel �llathoz vagy valamilyen t�rgyhoz kapcsoljuk a k�v�nt hangot. Ezeket a gyakorlatokat mes�be, mond�k�ba �gyazva v�geztess�k.

N�h�ny hang h�v�k�pe:

SZ- k�gy�Z- m�hecske C - cicah�v� hang Z - hangszalagok rezegnek - „Morog a torkunk - tedd az �llad al� a kezedet �s figyeld meg!” - SZ-n�l nem morog. A k�gy� hosszan sziszeg: SZ-SZ-SZ. A cic�t r�viden h�vjuk: C! stb S - vonat ZS - rep�l� CS - csiga

Mindh�rom hangn�l a nyelv k�t oldala a f�ls� fogsor m�g�tt �rintkezik a sz�jpadl�ssal „kan�l” �ll�sban. Sz�junk „m�rges” - kerek�tett ajkak.

A mag�nhangz�k ejt�s�n�l figyeltess�k meg az ajkak �ll�s�t, mozg�s�t. Kisbaba hangja: O-�, O-�. „O-n�l kicsi a sz�nk, �-n�l nagyra t�tjuk”. Malac hangja: U-I, U-L „U-n�l kicsi a sz�nk, I-n�l nevet�s!” A v�zil� kit�tja a sz�j�t: O-A-�. „Mikor nyitja a Sz�j�t m�g kicsi, nagyobb �s v�g�l j� nagyra t�tja!” Az ajkak mozg�s�t k�s�rhetj�k k�zmozg�ssal is. O-n�l ujjaink �sszez�r�dnak, A-n�l k�zepesen ny�lnak, mintha egy alm�t tenn�nk bele, v�g�l A-n�l teljes teny�rnyit�s, sz�tterpesztett ujjakkal. Rossz mozg�skoordin�ci�j� gyerekekn�l nem siker�l az ajak �s az ujjmozg�s szinkronba hoz�sa. A v�zil� becsukja a sz�j�t: A-A-O. Ugyanezt a mozg�ssort megtapasztaljuk visszafel� is! A hangut�nz� gyakorlatokkal v�gezhet� j�t�kok:

a.) Papag�j-j�t�k

Az �vodapedag�gus mes�t mond, a mes�ben szerepl� �llatok, t�rgyak hangj�t a gyermekek k�z�sen ut�nozz�k vagy az a gyermek, akire r�mutat

b.) J�t�kos olvas�s A t�bl�ra h�v�k�pet rakunk (a fent eml�tett csiga-cs, vonat-s stb.), s a gyermekek „elolvass�k”, kiejtik a k�pnek megfelel� hangot. Pl. c.) „N�vsorolvas�s” minden gyermek megkapja egy hang h�v�jel�t, vagy egy k�pet vagy egy fejre tehet� �larcot, egy m�sik gyermek sz�l�tja �ket: - S - kij�n a vonat - SZ - kij�n a k�gy� stb. Egym�s m�g� �llnak a kih�vott gyermekek, a t�bbiek is kiejtik a nekik megfelel� hangot, aki�t kiejtett�k, helyre mehet. V�g�l; Ki eml�kszik r�, milyen sorrendben �lltak a hangok? (Audit�v vizu�lis mem�ria fejleszt�s)

Ajak- �s nyelvtorna

Mindennapos testnevel�sben is v�geztethet�nk ajak- �s nyelvtorn�t.

�v�n�i utas�t�s:

Ø Csin�ljatok az ajkatokkal kerek kaput!

Ø Nyissatok nagy kaput a sz�jjal!

Ø Menjen fel a nyelv a padl�sra!

Ø J�jj�n le a nyelv a pinc�be!

Ø S�t�ljon a nyelv a kapu k�r�l! (a nyelv k�rk�r�s mozgat�sa az ajkon)

Ø J�jj�n ki a nyelv a kapun! (nyelvny�jt�s)

Ø B�jjon el a nyelv!

Mosoly j�t�k

A gyermekeknek j�t�kot vagy k�pet adunk. Ha olyat l�tnak, aminek �r�lni lehet, mosolyogjanak, kiss� ny�jtott ajakkal (pl:.boh�c, maszatos kisfi� stb.)

Csibe j�t�k

Tegy�nk egy t�ny�rra vagy a gyermek kez�be 2-3 szem zi- zit. A gyermek feladata, hogy a zizi-szemeket ajk�val felcsipegesse (cs�cs�r�t�s). Ugyanezt lehet v�gezni lefetyel�ssel is.

Mit szeret�nk?

Aminek �r�lnek a gyermekek, vagy szeretik, annak puszit dobnak, sz�jcs�cs�r�t�ssel (eszk�ze lehet j�t�k vagy k�p).

Ut�nz� j�t�k

Grimasz ut�nz�sa, melyet lehet t�k�rrel is j�tszani.

Nyelv �s ajakgyakorlatok

Ajakgyakorlatok

1, Egyszer� ajakmozg�sok

Ø - O – ajakkerek�t�s

Ø - A - ajak t�vol�t�sa

Ø - U - ajkak hegyez�se

Ø - E - ajkak sz�k�t�se

2, �sszetett ajakmozg�sok

Ø ajkakat t�vol�tani-kerek�teni: U-I-IJ-I

Ø ajkakat sz�k�teni-kerek�teni: A-I-A-I

Ø ajkakat sz�k�teni-kerek�teni: I-U-I-U

Ø ajkakat sz�k�teni-t�vol�tani: I-A-I-A

Ø ajkakat kerek�teni-sz�k�teni: A-U-A-U

Ø ajkakat csukni-sz�k�teni: M-I-M-I

Ø ajkakat csukni-kerek�teni: M-U-M-U

Ø ajkakat csukni-t�vol�tani: M-A-M-A

Nyelvgyakorlatok

A nyelvgyakorlatokat v�gezhetj�k j�t�kos keretben.

Besz�llunk az aut�nkba „B-R-R” ajakperget�s - Ir�ny az �llatkert! Melyik �llathoz menj�nk? A gyermekek v�laszolhatnak, ha a j�t�k begyakorlott, tudj�k, milyen �llatokhoz szoktunk menni.

Ø Zsir�f - felny�l a f�ra (nyelvet az orr fel� mozgatni), majd lehajolni inni (lefel� az �llunk fel� mozgatjuk a nyelvet).

Ø Kutya - cs�v�lja a fark�t! (Nyelvet a jobb, majd a bal sz�jzugba dugni, gyors egym�sut�nban.) Oroszl�n - megeszi a h�st! (Fels� fogsort az als� ajkakra helyezz�k, majd az als� fogsort a fels� ajakra.) Finom volt az eb�dje, k�rbenyalja a sz�j�t mindk�t ir�nyban.

Ø P�pos teve - k�ri a cukrot a l�togat�kt�l! (Nyelvet als� fogsor m�g� helyezz�k, „nevet a sz�nk”, nyelvet el�re-h�tra hint�ztatjuk.)

Ø Kanalas g�m - Mutassuk meg, milyen a cs�re! (Sz�nkat nagyra t�tjuk, nyelv�nkkel kan�lform�t csin�lunk.)

Ø Elef�nt - Hogyan trombit�l az elef�nt? (Nyelv�nket ajkak k�z�tt kidugjuk, laz�n r�f�junk, megpergetj�k.)

Ø Zebra - Hajtsuk meg a zebr�t! (Nyelv�nkkel csettint�nk.)

Ø Majom - Csin�ljunk majompof�t! (Nyelvet az als� fogsor �s az ajak k�z� helyezz�k, majd a fels� fogsor �s az ajak k�z�.)

Nyelv �s ajakgyakorlatok

„Csibe j�t�k:”

Az �vodapedag�gus t�ny�rra tesz p�r szem Zizit, a gyermek „csibe” ajakcs�cs�r�t�ssel feleszegeti az �telt (a helyes artikul�ci�t seg�ti).

Fejleszt�si lehet�s�gek:

— Verb�lis fejleszt�s: testr�szek, cselekv�sek neve (k�z, ujjak, sz�j, cs�cs�r�t, eszik, stb.).

„Mosoly j�t�k:”

Az �vodapedag�gus a gyermeknek k�peket, vagy t�rgyakat mutat. Ha olyan, aminek �r�lni lehet, a gyermek kiss� nyitott ajakkal mosolyog (pl. boh�c, csoki, stb.). Ha nem vid�m a k�p, ne mosolyogjon (Pl. maszatos kisfi�, vereked� gyermekek)!

„Kit szeret�nk j�t�k:”

Puszit k�ld�nk a j�t�k, k�p vagy k�pzelt szem�ly fel�. Cs�cs�r�tett ajakkal k�ldj�k a puszit.

Fejleszt�si lehet�s�gek:

Ø —Vizu�lis fejleszt�s: a szem fix�ci�s m�k�d�s�nek er�s�t�se.

Ø —Verb�lis fejleszt�s: t�rgyak megnevez�se, cselekv�sek, n�vm�sok, ir�ny

Cikiliz�l� gyakorlatok

a.) �sszekapcsolhatjuk hall�sdifferenci�l�ssal. Kitessz�k a gyermekek el� h�rom �nek h�v�k�p�t. Pl.: csiga = Csiga-biga kezdet� dal, nap = S�ss fel nap, stb. Eld�doljuk az egyik �neket, a gyermekek megpr�b�lj�k kital�lni, melyiket �nekelt�k. Ha kital�lj�k, el�nekelj�k egy�tt, majd elmegy�nk egy-egy hang orsz�g�ba, ahol csak azon a bizonyos hangon tudnak �nekelni. Pl.: — maci orsz�gban m-vel. S�ss fel nap me-me-me A dallam �s a ritmus betart�s�ra, t�rekedj�nk. — Csiga orsz�gban csupa cs-vel �nekel�nk. Az adott hanghoz m�s-m�s mag�nhangz�t kapcsolhatunk. b.) Visszhangj�t�k K�rben �llunk, a gyermekeknek egy-egy �rtelmetlen sz�tagsorral dobjuk a labd�t, amit nekik Ugyan�gy kell megism�telni, mik�zben visszadobj�k a labd�t. - PA-TA-KA - CSI-CI-CSI - SZI-SI-SZI stb.

Suttog� gyakorlatok

A l�gz�st �s a tiszta artikul�ci�t egyar�nt j�l fejleszti.

Ø Gyermekek nev�t mondja suttogva az �vodapedag�gus, aki felismeri saj�t nev�t, le�lhet.

Ø �llatneveket suttog a j�t�kvezet�, a felismert �llatok hangj�t hangosan ut�nozz�k a gyermekek.

Ø T�rgyakat helyeznek el p�ld�ul: sz�k al�, m�g� stb. J�t�kvezet� suttogva mondja, hov� helyezz�k a ez�kben tartott t�rgyat.

Ø d.)A gyermekek szemben �llnak egym�ssal, a p�r egyik tagja suttog, a m�sik hangosan ism�tli az adott sz�t. Az a p�r gy�z, amelyik hib�tlanul ism�tli a szavakat.

T�j�koz�d�s a besz�dszerveken bel�l

J�t�kos t�ri t�j�koz�d�s, alapvet� t�ri mozg�sgyakorlatok a sz�jban, sz�j k�r�l (p1: a zsir�f- kiny�jtott nyelvet az orr fel� mozgatni: felny�l a f�ra)

Felhaszn�lhat�: j�t�k, mindennapos testnevel�s, k�rnyezet megismer�s�re nevel�s, zenei nevel�s, anyanyelvi nevel�s, matematikai nevel�s, vizu�lis nevel�s

Ajak, nyelv, �llkapocs-�gyes�t� j�t�kok t�k�r el�tt (p1.: ajaksz�k�t�s t�vol�t�s: csacsi ut�nz�sa „I-A-I-A”) Felhaszn�lhat�: j�t�k, mindennapos testnevel�s, k�rnyezet megismer�s�re nevel�s, zenei nevel�s, anyanyelvi nevel�s sor�n.

F�j�si J�t�kok (pl.: pap�r, toll, pingpong labda, stb.) Felhaszn�lhat�: J�t�k, k�rnyezet megismer�s�re nevel�s, matematikai nevel�s (s�ly m�r�se), vizu�lis nevel�s, zenei nevel�s, anyanyelvi nevel�s, testnevel�s sor�n.

Mag�nhangz�k �s egyes m�ssalhangz�k tiszta ejt�s�t seg�t� j�t�kok

�llatok hangj�nak ut�nz�sa

Ø Malac................................... ui—ui—ui

Ø koca mama .......................... r�f-r�f-r�f

Ø szam�r ................................. i�—i�—i�

Ø nagy kutya : .......................... hu—hu-hu

Ø kis kutya : ............................ vau-vau—vau

........................................................ vek-vek—vek

........................................................ vak-vak—vak

Ø farkas :.................................. a�—a�—a�

Ø oroszl�n ............................... �—�—�

Ø hal ....................................... hang n�lk�li t�tog�s

Ø kecske ................................. mek—rnek-mek

Ø kis kecske ............................ e-e-e

Ø birka :................................... be-be-be

Ø csibeh�vogat� ....................... pi-pi-pi

Ø csibecsipog� hang: ............... csip—csip-csip

Ø ty�k : ................................... kot—kot-kot

Ø nagy kacsa ........................... h�p-h�p-h�p

Ø kis kacsa : ............................ s�p—s�p—s�p

Ø nagy liba .............................. g�—g�-g�

Ø libah�v� hang :....................... li—li—li

Ø pulyka :................................. trut—trut-trut

Ø kis kakas :............................. ki-ke-r�--ki

Ø ............................................ ki—ke-re-ki

Ø ............................................ ki—ke—ri-ki

Ø nagy kakas : ......................... ku-ku-ri—k�

Ø galamb : ............................... gru-gru-gru

Ø cica : .................................... miau-miau--miau

Ø l�.......................................... kl�-kl�-kl�

................................................... nyiha—ha ‚ nyiha—ha nyiha—ha

Ø teh�n .................................... m�—m�—m�

Ø boci : ................................... b�—b�--b�

Ø eg�r : ................................... cin—cin-cin

Ø k�gy� ................................... sz—sz—sz

Ø dar�zs .................................. zs—zs—zs