(9.r�sz)

BESZ�DFEJLESZT�S

Kinyitjuk a kaput, majd becsukjuk ( n�h�nyszor ). A kis t�rpe a kapuj�t kinyitja, becsukja.

Kij�n a t�rpe. hegyes piros sapk�ban. Megn�zi, milyen az id�, majd gyorsan visszab�jik.

(A hegyes nyelvet v�zszintesen kidugjuk, majd visszah�zzuk)

Ide-oda n�zeget, a kis t�rpe elmegy az egyik , majd a m�sik sarokba (k�s�bb balra-jobbra utas�t�ssal.)

Sz�junkat nagyra nyitjuk �s a hegyes nyelvet ide-oda mozgatjuk.

M�g mindig kint van a t�rpe. Feln�z, len�z. (M�kusok a f�n, lenn a s�ni.)

(Felfel� emelj�k a nyelv hegy�t, majd letessz�k)

Fagylaltot nyalogatunk. Tartsd a t�lcs�rt! Te milyen fagyit szeretn�l? (K�v�ns�g szerint r�teszem” a t�lcs�rre.)

(Nagy lapos nyelv�nket laz�n kiny�jtj�k, lassan beh�zz�k.)

Nyelv�nkb�l kanalat form�lunk, mert kan�llal essz�k a nagy adag fagyit.

(Kan�l alak� nyelv beemel�se a nyitott sz�jba )

�hes kis cic�kkal tal�lkoztam �gy ny�vogtak: mia�-mia�.

Ti is ny�vogjatok, mint,.a Kiscic�k! �hesek vagytok? Igen. Langyos tejecsk�t adok nektek Hol a kist�ny�r? Csin�ljunk t�ny�rt a k�t kez�nkb�l! �nt�k bele tejet.Gyors nyelvmozg�ssal lefetyeltet�nk.( Kez�kkel ne takarj�k el a sz�jukat, hogy j�l l�that� legyen a nyelv mozg�sa)

Jaj, a gazdaasszony megl�tja, hogy a bajuszod tejes, cicusk�m. Cirmos cica haj... Nyalogassuk le a bajszunkr�l a tejecsk�t: fent, lent, k�rbe-k�rbe. (Ezt v�ltogatjuk, ir�ny�tjuk.)

„Kiugrott a gomb�c” c�m� mond�ka feleleven�t�se. A kapu z�rva van, �s a t�rpe most nem b�jik ki. Bel�l mozog.

Csin�ljunk gomb�cot! Az eny�m szilv�s. H�t a ti�d?

Tombit�ljunk! Arcunkat felf�jjuk, majd apr� �t�get�ssel kipr�selj�k a leveg�t.

Amikor az �vod�ba j�ttem, rend�raut�t hallottam szir�n�zni: n�-n�, n�-n�. (hosszan) Egyszer csak meg�llt, kisz�llt a rend�r b�csi �s szigor�an r�n�zett egy gyerekre, aki az �ttesten labd�zott.

Felemelte az ujj�t �s azt mondta: Na, na, na, na, ilyent nem szabad tenni, ne, ne, ne, ne l�ssak ilyet, no, no, no, no, vigy�zzatok, ni, ni, ni, ni, mennyi j� gyerek.

(Ezt csak egyszer kell elmondani, tov�bbiakban el�g a sz�tagok ism�telget�se.)

Lovacska. Csettintget�s a nyelvvel. ( Vigy�zzunk arra, hogy csettint�skor a sz�j lehet�leg min�l nyitottabb maradjon!)

Ut�nozzuk a kismalac hangj�t! Ui-ui-ui...

S�r a p�ly�s baba: o�-o�-o�...

Anyuka nyugtatja a bab�t: ne s�rj, Katika! Aludj el sz�pen: s-s-s-s-ss-... (Ringatj�k a bab�t �s sz�p csendben

leteszik, mozg�ssal.)

Nem b�jik ki, hint�zik a t�rpe.

A nyelvhegy az als� fogsorhoz t�maszkodjon! A let�masztott nyelv k�zep�nek emelget�se, mintha hint�zna. A nyelv laza, lapos legyen!)

Mosolyogjunk �s cs�cs�r�ts�nk! (Fe1sz�l�t�sra kerek�teni �s sz�th�zni az ajkakat.) K�rdezhetj�k is, hogy milyen most a sz�m: mosolyg�s vagy kerek�t�s?

BESZ�DFEJLESZT� J�T�KOK

Sz�nh�zasdi

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 6—40 gyermek

A sz�keket �gy rendezz�k el t�bb sorban, ahogyan sz�nh�zban szoktak �llni. Mindenki helyet foglal, kiv�ve egy. nagyobb gyereket, aki szemben �l a t�bbiekkel, � lesz a bemond�. Valaki csengethet, kezd�dik az el�ad�s. A bemond� fel�ll, �s a „sz�npad” sz�l�n meg�llva mondja, hogy: „K�vetkezik”... �s ekkor, aki szerepelni szeretne, felny�jtja a kez�t. A bemond� ezek k�z�l v�laszt, s azt mondja, hogy pl. „Kov�cs �gon”. A bemond� le�l, �s kij�n a szerepl�, meg�ll a gyermekekkel szemben, meghajol, �s elmondja szerep�t. A v�g�n a „k�z�ns�g” tapssal fejezi ki tetsz�s�t. Csak az ny�jtsa fel a kez�t, aki m�r tudja, hogy mit fog szerepelni. Ha a meghajl�s ut�n kezdenek gondolkodni, akkor unalmass� v�lik az el�ad�s, �s besz�lget�s, mozgol�d�s rontja el a sz�nh�zi hangulatot. Egyik szerepl� a m�sik ut�n k�vetkezik, m�g mindenki sorra nem ker�l. Akinek nincs kedve szerepelni, azt hagyjuk n�z�k�nt �lve maradni, legk�zelebb bizony�ra � is m�r sz�vesen r�szt vesz az el�ad�sban. A v�ltozatos el�ad�s �rdek�ben ugyanazt az �neket vagy verset ne adj�k el� t�bbsz�r. Nagyon j� alkalom ez a j�t�k a gyermekek �n�ll� szerepl�s�re. �nbizalmukat, magabiztoss�gukat megn�veli a j�l siker�lt szerepl�s. A gyermekek tud�s�t j�l lehet �gy ellen�rizni.

J�t�kos hangoztat�s a tiszta hangz�ejt�s el�seg�t�s�hez

Hangut�nz�k

„sz “ k�gy�hang Csin�ljunk ker�t�st a fogunkb�l �gy, hogy a nyelv�nk ne b�jjon ki! S�hajtva engedj�k ki a leveg�t!” (Ha ejt�skor a gyerek nyelve a k�t fogsor k�z� cs�szik ne hangoztassuk!) A Sziszeg�k hangj�t a sz�l k�l�nb�z� erej�nek megjelen�t�s�vel is lehet hangoztatni.

„z” m�hecske hangja (A k�pz�s m�dja megegyezik az „sz” hanggal, elt�r�s csak a z�ng�ben van, amelyet a nyakra helyezett k�zzel �rz�keltethet�nk.)

„c” cica h�vogat6sa. (K�zfejre p�ccintj�k a leveg�t.)

„s” mozdony hangja (Kerek�tett ajakkal, laz�n z�r�d� fogsorral.)

‚‚s” rep�l� hangja (K�pz�s m�dja megegyezik az „s” hanggal. Z�nge �rz�keltet�se ism�t sz�ks�ges.)

„cs” cs�p�g� csap (A leveg�t a k�zfejre p�ccintj�k.)

„f” f-f-f-, m�rges cica (Fels� fogsorral laz�n az als� ajakra haraptatni.)

„r” vau--vau-vau, ugat a kutyus

( z�ng�t is �rz�keltetni kell.)

„t” t�-t�-tLi — t�lk�l�s ut�nz�sa

h’ h-h-h — f�zik a kez�nk, meleget lehel�nk r�.

„gy” gyi-gyi-gyi, lovacsk�nk!

„ty” ty-y-ty, ketyeg az �ra

„m” mu-rnu-rnu, mondja a teh�nke

„j”jaj-jaj, f�j az ujjam!

P” p-’—p—p- pip�l nagyap�

‚k” ka-ka-ka, ke-ke-ke, ki -ki-ki, magot keres a kakaska

„d” din-don, din-don, dobolunk

„b” bim-bam, bim-bam, harangozunk

„g” g�-g�-gi, gi-gi-gi, g�gog a liba

„ny” nyi-nyi, nyikorog,, nye-nye, nyekereg az ajt�

„1” gyakorl�s�ra alkalmas minden mag�nhangz�s kapcsolat: l�-l�, la-la, le-le stb. d�dolgat�sa. (Figyelni kell arra, hogy a gyermekek sz�ja nyitva legyen, nyelv�ket pedig fel-le emelgess�k, mint a lift.)

‚r” ind�tsuk a motort! pr-pr, br-br, tr-tr.

Hangk�pz�s id�tartama, er�ss�ge.

„R�di�:”

Szerepj�t�k (p1. csal�dos j�t�k) kapcs�n j�tszhatjuk. Az egyik gyermek lesz a r�di�. Folyamatosan besz�l, ak�r mes�lhet is. Ha jobbra csavarjuk a r�di� gombj�t er�s�tj�k, ha balra csavarjuk, halk�tjuk a hangot. (Telev�zi� is lehet.)

Fejleszt�si lehet�s�gek:

Ø T�rpercepci� a jobb �s bal oldalir�nyok

Ø Hall�si �szlel�s fejleszt�s

Ø Verb�lis fejleszt�s (az elmondott sz�vegt�l f�gg)

„Labdaj�t�k:”

K�t gyermek �l egym�ssal szemben. A labd�t gur�tj�k, vagy dobj�k egym�snak. Felv�ltva mondanak egy-egy verssort. Ha a dob� hangosan mondja, az elkap�nak is hangosan kell mondani a k�vetkez� sort, ha halkan, akkor a p�rja is halkan mondja. Ford�tva is lehet j�tszani: a dob� halkan, az elkap� hangosan.

Fejleszt�si lehet�s�gek:

Ø —Szem-k�z koordin�ci� fejleszt�se

Ø —Hall�si �szlel�s fejleszt�se

Ø —Verb�lis fejleszt�s: testr�szek, cselekv�s, m�ret ... ismert vers vagy mond�ka.

Hangok tulajdons�gainak megk�l�nb�ztet�se j�t�kos keretben

„Halacska J�t�k:

Mi vagyunk a halacsk�k, �s �szk�lunk a v�zben. A V�z mindig csobban egyet; lics-locs. Egyre gyorsabban ugr�lnak a halacsk�k, majd kif�radnak �s m�r lassabban ugr�lnak, v�g�l csak �szk�lnak a V�zben.

Fejleszt�si lehet�s�gek:

Ø Nagymozg�sok fejleszt�se: ugr�l�s

Ø Verb�lis fejleszt�s: testr�szek, cselekv�sek (l�b, ugr�l, �szk�l, stb.).

„Vonatoz�s:

Mi vagyunk a vonat. Lassan, kom�tosan indulunk: si-hu-hu-hu..., majd ahogy fokozatosan lend�letbe j�v�nk, egyre gyorsabban megy a vonat. K�zeledik az �llom�s, lass�tani kell, majd teljesen lef�kez�nk �s meg�llunk. Ha az utasok felsz�lltak, indulunk tov�bb.

Fejleszt�si lehet�s�gek:

Ø Nagymozg�sok fejleszt�se: j�r�s, fut�s, ugr�s

Ø Verb�lis fejleszt�s: testr�szek, cselekv�sek, m�ret...

Gyorsas�gi gyakorlatok mond�k�val, verssel:

p1: Csipp-csepp (We�res S.) Megy a kocsi (We�res S.) Juh n�ni, Kati n�ni (We�res S.)

„Vir�gport gy�jt� m�hecsk�k: A gyermekekkel k�z�sen b�bozhatunk. Ok lesznek a m�hecsk�k, akik gy�jtik a vir�gport, s, k�zben j�kedv�en z�mm�gnek. Egyszer csak egy mack� k�zeledik a kapt�r fel�. El akarja venni a m�hecsk�k m�z�t. A m�hecsk�k hangos, m�rges z�mm�g�ssel elkergetik. Amikor a mack� elszaladt, ism�t tov�bb gy�jthetik a vir�gport.

(10.r�sz)

ALAPVET� KOMMUNIK�CI�S K�PESS�GEKET FEJLESZT� GYAKORLATOK

A sikeres olvas�s-tanul�snak felt�telei vannak. Ezek a k�vetkez�k:

Ø a gyerek, ha csak r�vid id�re is, de tudja ir�ny�tani figyelm�t, alkalmas legyen 5—10 percnyi kitart� munk�ra

Ø legyen k�pes az anal�zis-szint�zis m�velet�nek v�grehajt�s�ra az optikai-akusztikai �s besz�dmozg�sos ter�leten,

Ø besz�de, kiejt�se megfelel�en fejlett legyen.

Az olvas�s-�r�s tanul�s�riak, a j� helyes�r�s kialakul�s�nak alapja a fejlett besz�dhall�s. Ennek fejleszt�se fontos m�r kiscsoportt�l kezdve. A fejleszt�si program a k�vetkez� ter�letekre �p�l.

I. A hall�si megfigyel�k�pess�g fejleszt�s�nek c�lja a k�l�nb�z� hangforr�sok hangjainak biztos elk�l�n�t�se.

II. A besz�dhall�s fejleszt�s a hangsor hangjainak pontos felismer�s�t �s elk�l�n�t�s�t c�lozza.

III.. A l�t�si megfigyel�k�pess�g fejleszt�se a pontos forma�szlel�s �s ir�nydifferenci�l�s �rdek�ben t�rt�nik.

IV. A besz�dmozg�s fejleszt�s�nek, a sz�kincsb�v�t�snek a c�lja a megfelel� kiejt�s �s fogalom- k�szlet kialak�t�sa.

V. Ir�-grafikus mozg�st el�k�sz�t� j�t�kos gyakorlatok. C�l: a./ a helyes ceruzafog�s, b/ a bet�elemek v�zol�s�hoz sz�ks�ges lend�letes vonalvezet�s, c./ a grafikus elemek �s az �r�s halad�si ir�ny�nak kialak�t�sa.

VI. Besz�deszt�tikai k�vetelm�nyek megval�s�t�s�t c�lz� gyakorlatok. A v�zolt fejleszt�si program a j�t�koss�gra, a fokozatoss�gra �p�l, ez�rt a sorrendis�g szigor� betart�s�t k�veteli.

Hall�si megfigyel�k�pess�g fejleszt�se

Ø �llatok hangj�nak megfigyel�se: p1. kutya, macska, kakas, liba, stb.

Ø J�rm�vek hangj�nak megfigyel�se: p1. vonat, aut�, motor, rep�l�, stb. J�rm�vek hangj�n k felismer�se.

Ø T�bbf�le hang�lm�ny megfigyel�se. Kinyitjuk az ablakot, figyelj, milyen hangokat hallasz!

Ø Testzajok megfigyel�se: p1. dobbant�s, csettint�s, kopog�s, teny�rd�rzs�l�s, tapsol�s, stb. Test- zaj ok felismer�se egy�nenk�nt.

Ø T�rgyi zajok megfigyel�se p1. fa, f�m, cser�p, �veg, stb. T�rgyi zajok felismer�se. J�t�k: „hol ketyeg?” Eldugunk egy �r�t, egy gyereknek a ketyeg� hang alapj�n kell megkeresnie.

Ø Hangszerek hangj�nak megfigyel�se: zongora, dob, triangulum, heged�, furulya. Hangszerek hangj�nak felismer�se.

Ø Gyermekhang megfigyel�se, felismer�se. J�t�k: „Hol sz�lsz, kispajt�s?” Egy gyerek h�ttal �ll a t�bbinek. Valaki megsz�lal. Ki kell tal�lni, milyen ir�nyb�l j�tt a hang. Ki sz�lt? Mutasson arra! ‘,Koszor�, koszor�...” �nekes j�t�k.

Ø F�rfihang megfigyel�se, felismer�se.

Ø N�i hang megfigyel�se, felismer�se.

Ø Magas �s m�ly hangok megfigyel�se, megk�l�nb�ztet�se, felismer�se.

Ø N�i �s gyermekhang megk�l�nb�ztet�se.

Besz�dhall�s fejleszt�se

Mag�nhangz�k hangoztat�sa hangut�nz�ssal (az el�z� fejezet h�v�k�pei), p1. kisbaba o�-o�-o�, kutya au-au-au, csod�lkozunk �-�-�, stb. Mag�nhangz�k artikul�ci�s k�p�nek megfigyel�se. M�ssalhangz�k hangoztat�sa j�t�kosan, hangut�nz�ssal. Megfigyel�s: hol morog a torkunk? Pl. „f’ hangn�l nem morog, „v” hangn�l morog. - Mag�nhangz�k megfigyel�se szavakban. Melyiket hallod, differenci�l�s p1. �-e. Hol hallod? Sz� elej�n, sz� k�zep�n, sz� v�g�n? M�ssalhangz�k megfigyel�se szavakban, els�sorban a sziszeg� hangok differenci�l�sa. sz-s zs-z cs-c sz-c zs-s sz-cs stb.

A Sz� melyik r�sz�n hallod? Pl. A „sz” hangot a sz�l sz� elej�n halljuk.

Anal�zis gyakorl�sa: szavak felbont�sa hangokra. Ennek a k�pess�gnek a fejleszt�s�t �vatosan �s j�t�kosan k�zel�ts�k meg. El�sz�r vizu�lisan is szeml�ltetj�k (korongokkal). K�t hangb�l �ll� sz�t mondunk (p1. �s, �l, ma stb.) Hangoztat�s k�zben annyi korongot helyez�nk el, ah�ny hangb�l �ll a sz�. Megsz�moljuk a korongokat. Ezt k�vet�en a gyerekekkel egy�tt rakjuk ki az adott szavakat, majd �n�ll�an is dolgozhatnak.

A sz�szerkezetek fokozatai: k�t hangb�l �ll� szavak (mag�nhangz� �s m�ssalhangz� p1. �sz, m�ssalhangz� �s mag�nhangz� p1. s�.) Ha ezt m�r j�l felismerik a gyerekek, akkor pr�b�lkozhatunk h�rom hangb�l �ll� szavakkal is. Fokozatok: mag�nhangz� - m�ssalhangz�-mag�nhangz� p1. �s�, m�ssalhangz�-mag�nhangz� - m�ssalhangz�

Hall�s, besz�dhall�s fejleszt�se

I. K�zvetlen k�rnyezet hangjainak felismer�se (pap�rt�p�s, kulcs cs�rget�se, berreg� aut� stb.)

2. Egym�s hangj�nak felismer�se Ki sz�l�t? c. j�t�k

3. Hibafelismer�s A gyermekeknek fel kell ismerni�k, hogy az elhangz� sz� hib�s-e. - Sz�k, asztal, j�ka, r�ka stb.

4. Hangfelismer�s, hangdifferenci�l�s

a.) A hangok tulajdons�gainak megk�l�nb�ztet�se j�t�kos keretben Pl. hossz�-r�vid, z�ng�s-z�ng�tlen.

Ha a j�t�kvezet� „K” hangot ejt koppantanak, ha „T”-t, akkor toppantanak. Ha „SZ” hangot - sziszegnek, ha „G” hangot - g�gognak, ha „K” hangot - k�rognak.

b.) K�t hang differenci�l�sa S vonat sz k�gy� k�p�hez k�tj�k a hangot. — A j�t�kvezet� felv�ltva ejti a „SZ” ill. „S” hangot. Melyik �llat hangj�t hallod?

— Majd elrejti sz�tagokban, SU, SZI stb. Melyik hangot hallod benne? — Majd szavakban rejti el.

El�sz�r a sz� elej�n, majd v�g�n, sz� k�zben.) Melyik hangot hallod a sz�ban?

— A gyermekek a kez�kben l�v� kiosztott t�rgyakat vagy k�peket abba a h�zba teszik, amelyiknek a hangj�t hallj�k benn�k.

c.) Hanganal�zis Elej�n, v�g�n vagy sz� k�zben hallod p1. az S vonat hangj�t?

Ha a sz� elej�n hallja a gyermek a hangot, a mozdonyba teszi, ha a sz� v�g�n, az utols� kocsiba, ha Sz� k�zben hallja, a k�z�ps� vagonba helyezi a k�pet. Altal�ban azokat a hangokat �rdemes differenci�lni, melyeket leggyakrabban t�vesztenek ebben az �letkorban. S vonat - SZ k�gy�, ZS rep�l� - Z m�hecske, CS csiga - C cicah�v� hang, K kakas - G liba, D dob - T pattog� labda hangja.

d.) �n�ll� sz�keres�s a kiv�lasztott hanggal: - szerepeljen a sz�ban a hang - �gy kezd�dj�n a Sz� - �gy v�gz�dj�n.

L�t�si megfigyel�k�pess�g fejleszt�se

1. K�l�nb�z� m�rtani form�k, fogalmak megfigyel�se, felismer�se, a gyermek �letkor�nak figyelembev�tel�vel, �s az �tletek b�v�t�s�vel. K�r, n�gyzet, t�glalap, fekv� egyenes, g�rbe, �ll� egyenes, ferde egyenes, h�romsz�g.

2 Egyenesek ir�ny�nak megfigyel�se: jobb-bal fel-le

3. Jobb-bal ir�nyok gyakorl�sa tests�m�n. Mutasd meg! Jobb k�z, l�b, Szem: Bal f�l, t�rd stb.

4. Ir�nyok gyakorl�sa t�rben, j�t�kosan. „Menjen a vonat, aut� jobbra-balra stb.” V�s�rolni megy�nk (ir�ny�t�ssal) jobbra-balra. . . .stb.

5. Ir�nyok leolvas�sa rajzokr�l.

6 Mozg�s �s rajz �sszek�t�se. Adott rajzon k�vetni kell az ir�nyt �s k�zben megnevezni, hogy a cica most jobbra megy, azt�n balra stb.

7. Azonos � k�l�nb�z� �br�k felismer�se. Egy adott �bra megfigyel�se �s elemz�se. Pl. karika, benne egy ferde egyenes, amelyik balra d�l. Ezt k�vet�en mutatunk egy �brasort. ‚.V�laszd ki, melyiket l�ttad!” Ut�na megbesz�lj�k �s �rt�kelj�k.

8. V�ltoz�s megfigyel�se.

a) Egy gyereket megfigyeltet�nk, ut�na v�ltoztatunk rajta valamit. „Mi v�ltozott?”

b) 4—5 t�rgyat elvesz�nk. „Mi hi�nyzik?”

c) hi�nyos rajzokat mutatnak. ‚Mi hi�nyzik r�luk?”

d) Hib�s rajzokat mutatunk. „Mi a hiba?

9. Sz�nek megfigyel�se, felismer�s�k gyakorl�sa. Pl. a term�szetben,�lt�zk�d�sben, t�rgyi k�rnyezetben, j�t�kokon stb.

10. Adott �br�k �s elhelyezked�s�knek megfigyel�se. L�nyeges az �br�k ir�nya �s egym�shoz val� viszonya.

a) Az �br�kat 3—4 m�sodpercig megfigyelhetik a gyerekek, ut�na lerajzolj�k.

b) K�l�nb�z� �br�k. Egy adott �bra r�mutat�sakor a gyerekek tapsolnak. Pl. Ha ferde egyenesre mutatunk.

11.Rel�ci�s sz�kincs fejleszt�se.

a) Felismer�ssel, r�mutat�ssal. Pl. el�tt, m�g�tt, alatt, f�l�tt, pici, kicsi, k�zepes.

b) �n�ll�an kell megnevezni. Pl. „Hol �li?” „Mekkora’?”

Besz�dmozg�s fejleszt�se, sz�kincsb�v�t�s

1. Artikul�ci�s mozg�s fejleszt�se

a) Ajakgyakorlatok, pl cs�cs�r�t�s, nevet�s

b) Nyelvgyakorlatok Pl. Ut�nozzuk, hogyan lefetyeli a cica a tejet!

c) Hangad�si gyakorlatok L�gv�tel, egy m�sodpercig visszatartjuk �s kil�gz�skor az „a-� mag�nhangz�p�rt ejtj�k.

d) Hanger� gyakorlatok Labdagur�t�s k�zben k�l�nb�z� mag�nhangz�k hangoztat�sa. Amikor a labda indul hangosan, majd a labda lassul�s�val egyre halkabban mondjuk a mag�nhangz�kat. Lehet ford�tva is. K�l�nb�z� mond�k�k elmond�sa halk ind�t�s ut�n egyre hangosabban.

2. Sz�tagsorok, szavak mondogat�sa

• Pl.: n�d�, n�d�... k�t�,k�t�... • Katika, Katika... jele, jele...

3. Nyelvt�r�k gyakorl�sa

p1.: K�t p�k k�t sz�p k�k k�pet k�r

4. Fogalmak, f�fogalmak kialak�t�sa

a) Sz�gy�jt�sek adott k�pekr�l. (T�macsoportok jelent�startalom szerint)

b) Mondatalkot�sok adott k�pekr�l.

c) �sszef�gg� besz�d gyakorl�sa k�psorokr�l.

d) Rel�ci�s sz�kincs kialak�t�sa. Ismerj�k a k�vetkez� fogalmakat: pl alatt, f�l�tt, m�g�tt, el�tt, mellett, rengeteg sok, n�h�ny, ugyanannyi, reggel, d�lel�tt, d�lut�n, este, k�v�l-bel�l, k�lseje belseje, elej�n—k�zep�n—v�g�n, lefel�- felfel� egyenl� nagys�g�, azonos, elt�r�, hasonl�, k�l�nb�z�, els�, utols�, utols� el�tti stb.

e) F�fogalmak kialak�t�sa.

El�sz�r adott fogalomhoz sz�gy�jt�s, ut�na felsorol�s alapj�n a f�fogalmak megnevez�se. A gyerekek ismerj�k a k�vetkez� f�fogalmakat: p1.: �llat, b�tor, ed�ny, �kszer, �lelmiszer, fegyver, feh�rnem�. g�p, gy�m�lcs, hangszer, l�bbeli, h�zi�llat, j�rm�, j�t�k, mad�r, n�v�ny, t�rgy, tiszt�lkod�si eszk�z, szersz�m, ruhanem�, sport, sportszer, vad�llat, vir�g, z�lds�g stb.