MEGFIGYEL�K�PESS�GET FEJLESZT� J�T�KOK

Ut�nz� torn�sz�s

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 4—25 gyermek

A gyermekek egym�s m�g�tt sorakozva k�rbe J�rnak. Egy feln�tt vagy egy �gyes gyermek vezet�nek el�re �ll. A sor elindul, �s mozg�s k�zben a vezet� k�l�nb�z� mozdulatokat v�gez, pl. kez�t felemeli, lehajol, f�l�t fogja, l�ugr�ssal halad stb. A t�bbiek pontosan ut�nozni igyekeznek a vezet� mozdulatait, kiz�r�lag megfigyel�s alapj�n. Besz�lni nem sz�ks�ges, ak�r siker�l a mozdulat, ak�r nem. A vezet� szem�ly�t id�nk�nt v�ltoztassuk, mert mindenki szeret �ltal�ban ir�ny�tani, aki pedig nem, annak lehet�s�get ny�jtunk azzal, hogy f�l�nks�g�t lek�zdve vezet� lehessen. Nem k�nny� feladat �j mozdulatokat kital�lni �s v�ltozatosan, �rdekesen ir�ny�tani a j�t�kot.

Kis kan�l

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 4—25 gyermek

K�rben �llnak a gyermekek. Egyik�k a j�t�kvezet�, aki a vers elmond�sa ut�n valamilyen mozdulatot v�gez. Ezt kell ut�nozni a t�bbieknek.

Mi v�ltozott meg?

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 4—25 gyermek

Mindenki j�l megfigyeli azt a gyermeket, aki a k�r k�zep�n nagyon lassan megfordul maga k�r�l. Ezut�n kik�ldj�k a szob�b�l, �s ott megv�ltoztat mag�n valamit, Pl. cip�zsin�rj�t kik�ti, kab�tj�t kigombolja, haj�t m�sk�pp igaz�tja, mell�nyk�j�t leveszi stb. Bej�n Ism�t a k�rbe, �s lassan megfordul. Aki el�sz�r fedezi fel hogy mi v�ltozott meg rajta, az k�vetkezik. Kisebb gyerekekn�l egy feln�tt vagy nagyobb gyerek seg�tsen a ruh�zat megv�ltoztat�s�ban.

Mi van a zacsk�ban?

J�tszhatja 3 �ves kort�l 4-25 gyermek

Egy zacsk�ba rejts�nk el a gyermekek �ltal Ismert t�rgyakat, valamivel t�bbet, mint ah�nyan j�tszanak. Ilyenek: ceruza, kisaut�, �p�t�kocka, gy�sz�, ed�nyk�k stb. Kisebb gyerekeknek megmutatjuk, hogy mit rejt�nk el, nagyobbakn�l titokban dugjuk a zacsk�ba. A gyerekek f�lk�rben helyezkedjenek el, vel�k szemben a j�t�kvezet�, kez�ben a zacsk�val. Egy gyermeket kisz6l�t mag�hoz, az beleny�l a zs�kba, mik�zben a j�t�kvezet� �sszefogja a zs�k sz�j�t, nehogy bele tudjon lesni. Addig tapogat, m�g meg�llap�tja, hogy mit fogott meg. Hangosan megmondja, majd kih�zza, a t�bbiek pedig ellen�rzik, hogy j�t mondott-e vagy hib�zott. Nagyobbak j�tszhatj�k �gy is, hogy aki beleny�lt a zacsk6ba, az nem mondja ki a nev�t, hanem csak azt, hogy mit tapint, �s mit �rez. A t�bbiek Igyekeznek kital�lni, hogy mit ragadott meg, pl. „megfogtam valamit, ami. hossz�k�s, sima �s hegyes”, vagyis ceruz�t.

Mit s�gtam?

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 4—25 gyermek

A gyerekek nagy k�rbe �lnek. A j�t�kvezet� egyet mag�hoz h�v, �s �gy, hogy a t�bbiek ne hallj�k meg, a f�l�be s�g egy feladatot, amit ennek a gyereknek meg kell oldania. Ilyen lehet p1.:

— Menj ki az ajt�n, kopogj, �s gyere be. — Ezt a ceruz�t vidd Krisztin�nak. — Egy poh�r vizet tegy�l az asztalra. — Bogozd ki ezt a zsineget.

Minden feladatot lassan, meggondoltan v�gezzen. A t�bbiek csendben figyelik, hogy mit csin�l, �s igyekeznek kital�lni, hogy mit s�gott a j�t�kvezet�. Legk�zelebb annak a gyereknek a f�l�be lehet s�gni, aki el�sz�r tal�lta ki a feladatot. Ezt vagy hangosan bemondj�k, vagy pedig karfelemel�ssel jelzik. J�l megfogalmazott, egyszer�, a gyermekek kor�hoz ill� feladatokat s�gjunk.

P�ros�t�s

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 2—25 gyermek Kell�k: sokf�le apr� t�rgyb�l 2—2 darab

K�t asztalt helyez�nk el egym�st�l n�h�ny m�ter t�vols�gra. Ugyanolyan apr� t�rgyakb�l az egyik darabot helyezz�k el az egyik asztalon, a m�sikat a m�sikon. Kicsiknek k�t-h�rom darabot, nagyobbaknak t�bbet. Eleinte pontosan ugyanazt, ugyanabban a sorrendben helyezz�k el, Pl. ceruza, �p�t�kocka, k�nyv, oll�. K�s�bb ugyanezeket m�s sorrendbe tegy�k. Ne a pontos m�s�t tegy�k fel a k�t t�rgynak Pl.

r�vid �s hossz� ceruza, piros �s feh�r �p�t�kocka, kis k�k �s nagy s�rga aut�, r�zsasz�n m�anyag babat�ny�r �s feh�r porcel�n feln�tt t�ny�r.

Egy gyermeket az egyik asztalhoz k�ld�nk, �s megk�rj�k, hogy egyenk�nt p�ros�tsa �ssze a darabokat. Ezt is t�bb fokozatban lehet v�grehajtani — Egy t�rgyat a kez�be vesz, azzal �tmegy a m�sik asztalhoz, megkeresi a p�rj�t, �s valahov� f�lreteszi. — Egy t�rgyat megfigyel, f�lreteszi az asztal sark�ra �s otthagyja. A m�sik asztaln�l eml�kezetb�l megkeresi a p�rj�t, �s �thozza az els� asztalhoz, f�lreteszi a kett�t.

— �tcser�li a k�t darabot, egyiket �tviszi, a p�rj�t visszahozza. — K�t gyerek versenyez, hogy ki p�ros�t t�bbet: ugyanarr�l az asztalr�l veszik el a darabokat, k�tszer k�t sorozatot �ll�tunk �ssze, �s mindegyik gyerek egyed�l dolgozik, kitesz el�bb k�szen? A t�bbiek csendben figyelik a p�ros�t�st �s nem sz�lnak, ha hib�t k�vet el valamelyik. Ha m�r nagyon ismerik a gyerekek ezt a j�t�kot, akkor olyan k�rtyalapokat is k�sz�thet�nk, ahol igen kicsi elt�r�sekre is figyelni�k kell, p1. egyik kacsa jobbra, m�sik balra n�z, az �r�nak csak egy mutat�ja van stb.

M�s, mint a t�bbi

J�tszhatja 3 �ves kort�l 2—25 gyermek

Tegy�nk egy asztalra olyan t�rgyakat, amelyek valamilyen szempontb�l �sszetartoznak pl.: k�nyveket, ceruz�kat, j�t�k�llatokat, gy�m�lcs�ket, j�rm�veket stb. Ezek k�z� tegy�nk egy-k�t olyan darabot, amelyik nem abba a csoportba tartozik, pl. goly�stollat a ceruz�k k�z�, z�lds�get a gy�m�lcs�k k�z� stb. Sz�tsz�rtan helyezz�k el mindezt, majd h�vjunk oda egy gyereket, akinek ki kell emelnie a nem odatartoz� darabokat. A gyerekek kor�nak megfelel�en �ll�tsuk �ssze a mennyis�get �s a fajt�it is. N�h�ny �ssze�ll�t�s lehet a k�vetkez�:

3 alma 1 k�rte

4 gy�m�lcs 1 z�lds�g

5 �p�t�kocka 1 gyufadoboz

6 zs�rkr�ta 2 ceruza

7 poh�r 2 cs�sze

8 �llat 2 Vir�g

9 vad�llat 2 h�zi�llat

10 j�rm� 3 hinta

Sz�mtalan lehet�s�g szerint v�ltoztathatjuk a t�rgyakat. Fontos, hogy a gyerek k�pes legyen megfejteni a feladatot, hogy siker�lm�nye legyen. Ha nem k�pes megoldani, akkor n�h�ny sz�val felh�vhatjuk a figyelm�t a t�rgyak k�z�s tulajdons�gaira, �s akkor m�r megvil�gosodik el�tte a k�l�nbs�g.

M�r�nk!

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 2—25 gyermek KeII�k: k�l�nb�z� m�ret� t�rgyak �sszehasonl�t�s c�lj�ra

Hosszabb �s r�videbb �p�t�kock�t mutassunk meg a gyerekeknek, �s k�rdezz�k meg, h�nyszor f�r a kicsi a nagyra? Tal�lgat�s ut�n valaki m�rje r� pontosan, �s �gy d�nts�k el a vit�t. Ugyan�gy �p�t�kock�val b�tort, szob�t, gyerek magass�g�t is megm�rhetj�k. Aki legjobban megk�zel�tette a helyes megold�st, az m�rhet legk�zelebb. A torony�p�t� ed�nyk�inek egym�sba helyez�se m�r�s, mert �ssze kell hasonl�tani a sorba rak�sn�l a m�reteket. M�g egy vagy k�t gyermek dolgozik, a t�bbi csendben figyeli munk�jukat. Ha hib�t k�vetnek el, senki se sz�ljon, mert jobb, ha saj�t maguk veszik �szre. Csak azt �llap�tsuk meg, hogy mi hosszabb vagy r�videbb. M�r�st lehet v�gezni zsineggel: hossz�s�got, sz�less�get, ker�letet, magass�got.

FIGYELEM FEJLESZT� J�T�KOK

H�vogat�

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 6—25 gyermek

A gyermekek f�lk�rbe �lnek. Mindenki a h�vogat�ra figyel, aki vel�k szemben �ll. Egy gyermeket mutat�ujjal mag�hoz int, aki eg�szen csendben �s lass� l�ptekkel megy hozz�, � pedig hasonl�m�don csendben annak a hely�re megy. Most az �j h�vogat� int valakit mag�hoz. �gy cser�lnek helyet, m�g mindenkire sor nem ker�l. Fegyelmezett, meggondolt mozdulatokra nevel.

Cseng�s

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 6—25 gyermek Kell�k: 1 cseng�

A gyermekek eg�szen csendben nagy k�rben �lnek. Egyik gyermek el� a f�ldre letessz�k a cseng�t. Aki el�tt a cseng� van, az fel�ll, lehajol �rte, �s k�t ujj�val megfogja a fog�j�t, majd lassan felemelkedik. �vatos l�ptekkel elindul k�rbe a gyerekek el�tt, �s �lland6an �gyel arra, hogy a cseng� ne sz�laljon meg. Ha m�gis cseng, azt nem veszi figyelembe, hanem tov�bbmegy. A t�bbiek pedig magukban sz�molhatj�k, Hogy h�nyszor hallj�k a cseng� hangj�t. Ha a kiszemelt gyermekhez �r, megsz6laltatja a cseng�t, �s leteszi a f�ldre, majd csendes l�ptekkel helyremegy. Most ez a gyermek k�vetkezik, �s � viszi el az �ltala kiszemelt t�rs�nak. �gy viszik egym�snak, m�g mindenki sorra nem ker�l. Nagyon hossz� ideig nem b�rnak a gyerekek csendben j�tszani, ez�rt hagyjuk abba, miel�tt f�szkel�dni kezdenek. Igen j� alkalom, hogy a bar�tok egym�snak kedveskedjenek, �s a cseng�t egym�snak vigy�k. Ha j� k�z�ss�ggel van alkalmunk j�tszani, akkor a t�bbiek rendszerint „tudtam” sz�val nyugt�zz�k azt, hogy ki kinek adta �t a cseng�t.

Hegy—v�lgy

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 6—40 gyermek

A gyermekek egym�s m�g�tt k�rbe j�rnak. Ha azt mondjuk nekik, hogy „v�lgy”, akkor mindegyik gyorsan leguggol. m�g a „hegy” sz�n�l fel kell �llniuk. Ezt a k�t sz�t felv�ltva mondjuk nekik. Aki t�ved vagy pedig mindig csak a t�bbieket ut�nozza, kiesik a j�t�kb�l. �gy egyre kevesebb lesz a j�t�kosok sz�ma, aki utolj�ra marad bent, az a gy�ztes.

Ki a k�rb�l, be a k�rbe!

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 6—25 gyermek

A f�ldre olyan nagy k�rt rajzoljunk, hogy minden j�t�kos elf�rjen benne. Ha a j�t�kvezet� azt ki�ltja, hogy „Ki a k�rb�l!”, akkor mindenki kifut onn�t, ha pedig „Be a k�rbe!” hangzik el, akkor mindenki a k�rbe igyekszik. Ha ezt a gyerekek m�r nagyon j�l �rtik, akkor nagyobbakkal ford�tottan j�tsszuk, Vagyis �pp az ellenkez�j�t kell cselekedni�k, mint amit hallanak. Aki t�ved, az kiesik a j�t�kb�l

ISMERETTERJESZT� J�T�KOK

Hol vagyunk?

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 4—25 gyermek

A j�t�kvezet� mes�lni kezd arr�l, hogy k�pzeletben merre j�r, mit l�t. A gyermekek feladata az, hogy a t�rt�net alapj�n kital�lj�k, hol vannak. Mindig a gyermekek kor�nak megfelel� szinten �ll�tsuk �ssze a t�rt�net anyag�t. J�rhatunk h�s�zletben, �s akkor felsoroljuk. hogy l�tunk k�st, b�rdot, zs�rt, olajat, deszk�t stb. �s csak a v�g�n eml�tj�k, ha m�g nem tal�lt�k volna ki, a h�st. Hasonl�k�ppen m�s �zleteket is sorra vehet�nk, de kir�ndulhatunk hegyekbe, nyaralhatunk a Balatonon vagy rep�lhet�nk a vil�g�rbe. Az a gyerek, aki az elbesz�l�s k�zben kital�lja, hogy hol tart�zkodunk, hangosan megmondhatja, hogy mit gondot. Ha t�vedne, tov�bb mes�l�nk. Olyan v�ltozatban is j�tszhatjuk, hogy csak a t�rt�net befejezt�vel k�rdezz�k meg �ket, Hogy ki mit gondol. Fejlett csoportokn�l az egyik gyermek mondja el a t�rt�netet. �lm�nyszer�bb lesz az elbesz�l�s, Ha nemcsak felsorol�sra szor�tkozunk, hanem sz�nes, �rdekes mes�vel tark�tjuk.

Kert�szj�t�k

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 12—25 gyermek

Minden 6—8 gyerekre v�lasszunk egy kert�szt, akik a j�t�k elej�n kimennek a szob�b�l. Ezalatt a gyermekek keresnek maguknak egy vir�gnevet, �s azt j�1 megjegyzik. Bej�nnek a kert�szek, meg�llnak egym�s mellett, �s sorba megneveznek egy-egy) vir�got. Aki olyan vir�got k�rt, amilyen nev� �ppen van, azt f�lre�lteti a „kertj�be”. Gy�z az a kert�sz, akinek a j�t�k v�g�n t�bb vir�ga gy�lt �ssze.

LOGIKUS GONDOLKOD�ST FEJLESZT� J�T�KOK

T�vir�ny�t�s

J�tszhatja 3 �ves kort�l 2—25 gyermek

N�h�ny m�terenk�nt helyezz�nk el a szob�ban sz�keket, asztalt, dobozt, �p�t�kock�t stb. Ezek jelk�pezik egy aut�buszmeg�ll�, �zlet, �voda, �t- keresztez�d�s hely�t. El�re besz�lj�k meg a gyerekekkel, hogy A gyermekek sorba �lnek. A j�t�kvezet� felsz�l�tja az els� gyermeket, �s megmondja neki, hogy milyen zerepben fog elindulni: lehet gyerek, feln�tt, aut�, kutyus stb. A j�t�kvezet� t�volb�l ir�ny�tja a gyereket, �s annak mindent meg kel) tennie, amit csak mondanak neki, pl. „Indulj el; �llj meg az �tkeresztez�d�sben, �s n�zz k�r�l, nem j�n-e aut�; menj �t; l�pj be a boltba; v�s�rol), �s tedd bele ezeket a kosaradba; helyezd mell� a p�nzt�rc�dat, gyere ki az �zletb�l” stb. K�l�n�sen a mell�, f�l�, al�, k�z� stb. szavakat sz�jj�k bele a t�rt�netbe, hogy el�seg�ts�k a gyerekek t�j�koz�d�s�t. T�g lehet�s�g van k�l�nb�z� t�rt�netek elj�tsz�s�ra. Nagyobb gyerekek maguk is kital�lhatnak �rdekes mes�ket, �s ekkor term�szetesen a t�rt�net kital�l�ja ir�ny�tja a j�t�kok