Fejleszt�j�t�kok 3 �ves kort�l

Fejleszt� j�t�kok

Fejleszt� j�t�kok A gyermekek sz�m�ra a j�t�k a legfontosabb napi elfoglalts�g, mert m�g az �tel a testet t�pl�lja a j�t�k a szellemet. A j�t�k a gyermek sz�m�ra egyszerre munka, tanul�s �s sz�rakoz�s. Ez a t�rsas kapcsolatok sz�ntere, a gyermek ezen kereszt�l tapasztal meg rengeteg mindent "kicsiben", amit m�g testi �retlens�ge miatt nem tehetne. Ezen kereszt�l saj�t�t el dolgokat, �s ezen �t dolgoz fel esem�nyeket. A j�t�k egy komplex fogalom, csoda, fantasztikus vonzer�.

A j�t�kon kereszt�l tanulni k�nyelmes �s sokkal kedvez�bb, mint le�ltetni okosodni a gyermeket. A j�t�k mulats�gos, vid�m dolog, �s lehet�s�get ad arra, hogy fizikailag megragadjunk valamit, valaminek a hason-k�p�t, s ez�ltal a gyermek teljes test�vel tapasztalja azt. Az els� h�rom �vben ez a legfontosabb. J�t�kokon �t megismerhet� a vil�g egy r�sze, az alapja, amelyen �t azt�n majd a "mindentud�s" birtok�ba jutunk...tal�n...egyszer...de most, itt J�TSZUNK, �s ez a fontos!

A fejleszt� j�t�kok olyan csoportja ezeknek, amelyek a kellemes elfoglalts�gon kereszt�l a gyermek el�rehalad�s�t, okul�s�t, valamilyen ir�ny� fejl�d�s�t is biztos�tj�k. Alapvet�en nem �rt, ha valaki jobban belem�lyed ebbe a t�m�ba, hogy tudja mikor mit kell fejlesztenie a gyermek�n�l, miben jobb, miben rosszabb, mire van sz�ks�ge. De elmondhat� �ltal�noss�gban, hogy kis kreativit�ssal kital�lhat�k vid�m, egyszer�, �s el�g hat�kony j�t�kok. Mindenki b�tran hagyatkozzon meg�rz�seire, pr�b�lja ki �tleteit. Ha a bab�nak nem tetszik, h�t ne er�ltess�k, ez az egyetlen szab�ly, amit be kell tartani! Az al�bbiakban k�l�nb�z� fejleszt� j�t�kokat fogok bemutatni, igyekszem mindig kiemelni azt is, hogy pontosan mire hat, miben seg�ti a gyermeket. Lesz persze olyan is, ami egyszer�en csak egy �tlet, egy ked�lyes program, semmi egy�b. Valamint igyekszem megadni a korhat�rt, ahonnan ez m�r nagy es�llyel alkalmazhat�. Most m�g csak p�r j�t�k ker�lt fel, de id�vel egyre t�bb lesz, ezt az oldalt ugyanis a sz�mtalan lehet�s�g miatt sz�pen, lassan, rendszeresen szeretn�m t�lteni. Lesznek itt �ltal�nos j�t�kok, �tletes elgondol�sok, egy j�t�kra t�bb vari�ci�, �s felker�lnek majd olykor ezoterikus j�t�kok is, teh�t nem h�tk�znapi elfoglalts�gok. Mindenkinek kellemes tall�z�st �s vid�m id�t�lt�st k�v�nok!

1. Mese habbal: ( 2,5-12 �v) A mes�k a vil�gon tal�n a legjobb dolgok. A legt�bb mese sz�p �s �tletes, olyan �lm�nyanyagot ad a gyermeknek, ami szerintem sehogy m�shogy nem �rhetõ el. A mes�bõl nem lehet kimaradni. Izgalmas �s sz�rakoztat�, pont ahogy kell. Ha szeretn�nk a mes�t hasznos m�don tov�bbra h�zni, akkor foglalatoskodjunk vele. A mese elõsz�r is egy t�rt�net, melyet felolvasunk, �rthetõen ejtve, nem baba-nyelven, magyar�zva azt, amit esetleg nem �rt a pici. M�sodszor k�pesk�nyv, amit megn�z�nk, ez mi- az mi, n�zd õ ezt szokta- azt szokta. Harmadszor sz�ndarab, amit megfelelõ mimik�val �s hangsz�nnel elj�tszunk, nyuszinak v�kony magas hangja van, boszork�nynak rekedtes, t�rp�nek kicsit topma, �reges �s �rces, medve m�lyen morg�, a kir�lynõnek b�rsonyos az �nekhangja, a pat�k kopognak az asztalon, a csengõ a kar�csonyi dobozb�l megsz�lal. Negyedszer pedig egy csom� j�t�k alapja! Egy gyerkõc im�dja azt, ha olyannal j�tszhat, amit m�g nem un, m�g alig ismeri �s tud�s�t pr�b�ra teszik. Meg lehet besz�lni a t�rt�netet: kik a szereplõk, h�nyan, mi volt a t�rt�net, hol j�tsz�dott,stb. Ezen k�v�l is azonban vannak k�rd�sek, amire egy ember nemi s gondolna r�gt�n: milyen sz�nû a kis gomba kalapja, milyen �vszak van, h�ny �llat szerepelt a mes�ben, stb. Lehetõleg egyszerû k�rd�seket tegy�nk fel, nem pedig eld�ntendõeket, akkor nem zavarjuk bele automatikusan a gyermeket. Azt�n a szereplõket le lehet rajzolni �s ki lehet sz�nezni. A mes�t el lehet j�tszani: a vir�g kib�jik a f�ldbõl (elõsz�r mag, azt�n cs�ra, v�konysz�r�, vastagsz�r�, bimb�t n�veszt, kiny�lik, illatozik), kis�t reggel a Nap (kicsit s�t, ny�lnaka sugarai, forr�s�got ad),stb. Ezek a mozg�sos j�t�kok a legjobbak, a gyermek ettõl val�ban a t�rt�net r�szes�nek k�pzeli mag�t. Azt�n �jra is j�tszhat� figur�kkal (ûrhaj�s leg� kis szak�llal pont mint egy t�rpe, kartonb�l a bab�nak is gyorsan lesz sz�rnya, s õ lesz �gy a t�nd�r), a gyerek pedig lehet a narr�tor. Lehet folytat�st �rni/rajzolni/megbesz�lni a t�rt�netnek. Ez mind a gyermekfiloz�fia r�sze. A kicsi megtanul mindent alaposan �tgondolni, t�bb szemsz�gbõl szem�gyre venni, megvizsg�lni �s m�rlegelni. A mes�t val�ban meg�rti �s tapasztalatk�nt �p�ti be. Sok tov�bbi �tlet van, hajr� Mindenki!

2. T�kr�m-t�kr�m: ( 6 h�-12 �v) Ez a j�t�k legink�bb piciknek aj�nlott, de ak�r kisiskol�sok is �lvezhetik. A bab�nak igen komoly fejlõd�s az �n- �s nem-�n k�z�tti k�l�nbs�g megteremt�s�ben minden t�k�r j�t�k. Minden sz�lõ belen�z bab�j�val a t�k�rbe, �s mosolyog r�, �dv�zli õt. Az hogy t�nyleg �lm�nyd�ss� tegy�k a j�t�kot, �s a gyerek m�gink�bb odafigyeljen n�h�ny tov�bbi �tletet �rok. Matric�s �vegfest�kkel fess valamit a t�k�rre, egyszerû alakzat legyen, de ha lehet haszn�lj min�l t�bb sz�nt...k�zben azokat is k�l�n-k�l�n megmutathatod a bab�nak. Hagyd hogy beleny�ljon a ragacsba, ez is fontos tapasztalat, csak a sz�j�ba ne vegye. Ha megsz�radt a fest�k engedd, hogy ler�ncib�lja a maradv�nyokat. A t�k�rrel szemk�zt �lve egyszer te egyszer a baba csin�ljon valamit. Nagyobbak m�r festeni is tudnak e t�k�rre, vagy ha el�g b�tor vagy kis r�zst tehetsz a sz�j�ra is - az�rt figyeld meg milyen anyagok vannak benne -, �s hadd cuppogja �ssze a t�kr�t. A legkisebbekn�l is megvan ennek m�dja, tejsz�nhabbal mindez j�l helyettes�thetõ.

3. V�zi-vil�g: (3-16 �v) Ez a j�t�k egy hosszabb, ak�r teljes hetes elfoglalts�got k�n�l. Legink�bb a kreativit�st fejleszti, de j�l hat a k�z�gyess�gre is. Vegy�nk elõ egy mûanyag k�dat, l�dik�t, �ri�s l�bast, vagy b�rmi hasonl� legal�bb t�z-h�sz literes ed�nyt. Engedj�k majdnem tele v�zzel �s teremts�nk egy vid�m v�zi vil�got. A gyerekek szeretnek pancsolni, im�dj�k a kis kreat�v dolgokat, fõk�nt, ha seg�thetnek az alkot�sban, �s ami a legfontosabb, lehengerli õket, ha valami az õ kis birodalmuk. �lljon itt n�h�ny �tlet egy kis �ce�nia l�trehoz�s�ra! Ha nagy a tenger, akkor nem �rt ha sz�razf�ldet is teremt�nk, egy-k�t magasabb, nem lukas alj� vir�gcser�p, vagy hossz� f�mdoboz lehet ennek helye, k�tharmadig megt�ltj�k ezt f�lddel, esetleg egy-egy kis n�v�nyt is �ltethet�nk bele. Az �ce�n k�kj�t j�l megteremti egy mar�k f�rdõs� is...ezt azonban mellõzz�k, ha kishalakat hal�szunk ink�bb, vagy vesz�nk n�h�ny guppit. V�g�l, az egy-k�t hetes j�t�k ut�n ezeket az �llatokat vissza is engedhetj�k a gyerekkel egy t�ba, �s ki�ltethetj�k a n�v�nyeket is, �gy a gyermek �rezni fogja, hogy a j�t�knak sz�p, �rt�kes v�ge lett. K�sz�thet�nk am�gy fahidakat is csiszolt l�cbõl, lego �s duplo b�buk vehetik be magukat �ce�ni�ba. Hurkap�lc�b�l, lesz�rva azokat a f�ldbe �s �sszek�tve ki�ll� v�g�ket jurt�t k�sz�thet�nk. Ugyan�gy csin�lhatunk p�lc�kb�l tutajt, k�zep�be �rb�crudat �s egy kis textilmaradv�nyt is egy mozdulattal felerõs�thet�nk. A sz�razf�ldre gyurm�b�l t�gl�kat gy�rtunk �s h�zat is �p�thet�nk belõle. A pici mûanyag �llatok, c�p�k, halak most igaz�n j� kieg�sz�tõk lesznek. A tengerbe is vehet�nk h�n�rt, egy k�t halaknak val� v�zin�v�ny nem ker�l igaz�n sokba, kb. 100-200 Ft. Aki j�rtas az origamiban hajtogathat f�li�val bevont vitorl�s �s gõzhaj�kat is, �gy nem �zik el a pap�r. Nem sorolom tov�bb... azt hiszem mindenki �rti mire is gondolok, olcs�, saj�t, kreat�v j�t�k ez, ami hetekig sz�rkoztat!

4. Forma alkot�s, �s a form�k megismer�se: (3-10 �v) Minden gyermeknek mutatnak m�r pici korban s�t�form�kat, k�l�nb�z� alakzatokat. Aki m�g nem ismertette meg gyermek�t az ilyen form�kkal, az nyugodtan kezdje el, a gyermeknek ez j� tapasztalat. Az �vek m�l�s�val a gyermek megtanul k�l�nbs�get tenni a k�r, h�romsz�g, n�gyzet, stb. k�z�tt.

Az 5-7 �vesek m�r sz�vesen rajzolnak �s az iskol�ban m�r els�ben elv�rj�k t�l�k a j� rajzk�szs�get. Ezt fejleszthetj�k mi is. Ha a gyermeknek van kedve �lj�nk le vele rajzolni. Jobb ha mi mindent el�re elk�sz�t�nk. Fogjunk A4-es m�ret� pap�rt �s rajzoljunk vonalz�val a fel�re egy h�romsz�get. Legyen sz�p, j�l kivehet�, hat�rozott, egyenes vonal�. A lap als� fel�be rajzoljuk le e h�romsz�get pontokb�l, vagyis vonalz� ment�n rajzoljuk meg a h�romsz�get egym�st�l kb. f�l centire lev� pontokb�l. Legalulra �rjuk az alakzat nev�t. Ezt tegy�k meg min�l t�bb, de kezdetben egyszer�bb alakzattal. A gyermeknek adjuk oda �ket, ejts�k ki az alakzat nev�t, mutassuk meg, hogyan n�z ki le�rva a sz�. Mutassuk meg neki a fels� teljes k�pet, �s k�rj�k k�sse �ssze a pontokat, hogy ugyanazt az alakzatot kapja. Ezt id�r�l id�re �jra elj�tszhatjuk, mindig picit ritk�bban szedett pontokkal, m�g v�g�l a sz�gletes alakoknak csak cs�csaik hely�t jel�lj�k. A gyermek egy id� ut�n fel fogja fedezni az alakzatot ebben az �br�ban is, ez nagyban fejleszti az elvont gondolkod�st.

5. Mem�riak�rty�k - m�sk�pp: (4-14 �v) A mem�riak�rty�k a legtr�kk�sebb, �s tal�n lesz�rakoztat�bb elmegyakorlatok k�r�be tartoznak. A mem�ria, az eml�kezet edz�se �ltal�ban k�pi megjegyz�sen alapul itt, de ezt is bõv�thetj�k, ha minden egyes felh�zott k�rty�t megnevez�nk. Aki nem ismern� a j�t�kot: a mem�riak�rty�k �ltal�ban 30 lapos kis paklik, melyben 15 p�r(!) k�p tal�lhat�. Minden k�rty�n �ltal�nosan egy nagyobb, j�l kivehetõ �s felismerhetõ �bra van. C�lszerû az �br�kkal... legyen az vir�g, aut�, boh�c, vagy bolyg�k megismereteni a gyermeket m�r elõre, mert b�r k�pi mem�ri�ja v�gett ismeretlen�l is megjegyzi a k�pek hely�t, igaz�n csak egy ismert anyag bõv�t�s�nek van �rtelme. C�lszerû egy�bk�nt idõrõl idõre �jabb paklikat gy�rtani..., merthogy nem sz�ks�ges �m v�s�rolni. Azonos k�pekbõl, nyomtatott �br�kb�l �s egy kis kartonb�l magunk is ragaszthatunk ilyeneket. Kifejezetten �lvezheti ezt a gyerek is, ha k�zben r�gt�n megbesz�lj�k mi lesz ez, mi�rt k�sz�tj�k �s mit �br�zolnak a k�pek. Ha egy �j paklink van, azzal vagy 6-10-szer hadd j�tszon a kicsi, addig ne csin�ljunk m�sikat. Viszont igen hasznos lehet, ha a gyermeknek nem csak a k�pi mem�ri�j�t fejlesztj�k, hanem erõs�tj�k a koncentr�ci�s k�szs�g�t is. (B�r tal�n nem is fog �gy belekeveredni a j�t�kba, ha nem lesz mindenbõl k�t szakasztott ugyanolyan �bra, de a csoportos�t�si k�szs�g�t mindenk�pp n�veli, ha a k�pek nem azonosak.) Arra gondolok, hogy lehet ezeket az �br�kat rokon �br�kkal helyettes�teni. PL. k�t m�sik sz�gbõl n�zett teve, k�t m�s m�rk�j� aut�, stb., t�k�letesen megfelel. M�g nehez�thetj�k ezt, ha azt mondom pl. az ak�c �s a t�lgy fa... a j�cint �s r�zsa vir�g, a traktor �s a Lada is j�rmû, stb. A gyermek egy idõ ut�n bekapcsol�dik a rendezõelvbe. Keresi majd az �thidal� logikai kapcsolatot. S b�r n�gy �vesen ezek a verzi�k m�g nehezen mennek, 6 �vesek m�r �rteni fogj�k e j�t�kot, mindenk�ppen.

6. Eml�kek felid�z�se: (5-6 - 8 �v) Ez a gyakorlat egy iskola�retts�gi-teszt "alap v�ltozata", mondhatni egyszerûs�tett v�za... egy egyszerû kis m�dos�t�ssal, a gyermekek eml�kfelid�zõ k�pess�g�t seg�ti. Legegyszerûbb v�ltozat�ban keress�nk elõ otthon egy mes�t, ne legyen t�l hossz�, 10 percn�l ne tartson tov�bb a mese. Olyat v�lasszunk, amelyben gyakran ism�tlõdik k�t t�rgy, szereplõ, b�rmi. Pl. a kutya �s a macska sz�, vagy b�rmi. C�lszerû, ha a k�t t�rgy nem ker�l kapcsolatba egym�ssal, hogy ne t�l hirtelen k�vesse egym�st a k�t sz�! A gyermekkel besz�lj�k meg, hogy a kutya mondjuk X-et kap, (X-jelet), a macska pedig... (nem t�rn�k el az eredeti p�ld�t�l, de hangs�lyozom ez lehet b�rmi...), teh�t a macska pedig mondjuk k�rt- O. Vagy az egyik h�romsz�get, a m�sik csillagot, stb. Gyakoroljuk ezt be a gyermekkel. Amikor m�r biztosan felel k�rd�s�nkre, hogy mi a macska �s mi a kutya jele, vegy�k elõ a mes�t �s k�rj�k meg, hogy amikor a kutya sz�t hallja, vagy amikor a macsk�t... vagy b�rmely elõre eltervezett, betanult sz�t hallja: rajzolja le a jel�t egym�s al� egy pap�rra!!! Ezzel azt edz�k �s egyben vizsg�ljuk a kicsi k�pes-e az elõre megtanult jeleket megfelelõ m�don jelezni. Ha a kicsi sokszor t�veszt... teh�t a k�t sz�/�llat jel�t felcser�li, val�sz�nûleg elkavarodott, m�r nem eml�kszik, melyik jel, mit jel�lt. Ez egy j� kis koncentr�ci�s, �s eml�kezeti pr�ba. K�sõbb ezt lehet vari�lni, t�bb mes�vel, �s ak�r t�bb keresett sz�val. B�r azt javaslom 4-5 sz� f�l�, m�g a kiemelt �rtelmi �s koncentr�ci�s k�pess�gû gyermek eset�ben se menj�nk.

J� sz�rakoz�st! Kellemes k�z�s j�t�kot!

(1.r�sz)

MOZG�SFEJLESZT�S

T�z, v�z!

A J�t�k le�r�sa: A gyermekek lass� temp�ban futk�roznak, jelre meg�llnak. „T�Z” felki�lt�sra, hasra fekszenek a talajon. „V�Z” Felki�lt�sra m�sznak a bord�sfalra, vagy sz�kre �llnak. Ism�tl�s egym�s ut�n. Minden feladatmegold�s ut�n �rt�kel�s egy�nenk�nt. A j�t�k b�v�thet� „F�LD”, „�G”, „LEVEG�” stb. szavakkal, k�l�nb�z� testhelyzetek felv�tel�vel id�sebbek j�t�k�ban.

A fejleszt�s lehet�s�gei: T�rbeli t�j�koz�d�s, figyelem, eml�kezet alak�t�sa, szab�lytudat fejleszt�se. Gyors reag�l�s, kinesztetikus differenci�l� k�pess�g form�l�sa mozg�sgyorsas�g a fut�sban.

J�tszhatja: 3-25 gyermek 3-4 �ves kort�l.

Eszk�z�k: bord�sfal, sz�kek.

Fuss haza!

A J�t�k le�r�sa: A j�t�kmaci k�r� k�t�llel k�rt alak�tunk, ez a h�z. A gyermekek k�rbe futnak menetir�ny szerint a h�z k�r�l. Jelre be futnak a h�zba. Aki els�nek ugrik be a h�zba, az a gy�ztes.

A fejleszt�s lehet�s�gei: Nagymozg�sok fejleszt�se fut�ssal, t�r�szlel�s, t�j�koz�d�s Gyors reag�l� k�pess�g fejleszt�se.

J�tszhatja: 3-12 gyerek 3 �ves kort�l.

Eszk�z: maci �s k�rk�t�l

G�ly�k a t�ban

A j�t�k le�r�sa: A gyermekek a „g�ly�k”, a t� k�r�l j�rk�lnak, a g�lya mozg�s�t ut�nozva, jelre rep�lnek majd a t�ban, j�rk�lnak tov�bb. T� lehet egy sz�nyeg, vagy k�rk�t�l.

A fejleszt�s lehet�s�gei: Egyens�ly�rz�k fejleszt�se, t�r�szlel�s, t�j�koz�d�s t�rben. Gyors reag�l� k�pess�g alak�t�sa, figyelem fejleszt�se.

J�tszhatja: 6-25 gyermek 3 �ves kort�l.

Eszk�z: sz�nyeg vagy k�rk�t�l. A

F�szekrak�

A j�t�k le�r�sa: A gyermekek babzs�kkal a kez�kben szaladg�lnak, jelre le�lnek a babzs�kra, amely a f�szket jelenti a j�t�kban. Az az �gyes, aki els�k�nt �l nyugodtan a babzs�kj�n.

A fejleszt�s lehet�s�gei: Egyens�ly�rz�k fejleszt�se, gyors reag�l� k�pess�g alak�t�sa, er�nl�t fejleszt�se, figyelem, akarat form�l�sa.

J�tszhatja: 6-25 gyermek 3 �ves kort�l.

Eszk�z: A j�tsz� gyermekek l�tsz�m�val megegyez� babzs�k.

(2.r�sz)

EGYENS�LY�RZ�KEL�S FEJLESZT�S

Patakugr�s

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 3-25 gyermek.

A patakot a F�ld�n k�t p�rhuzamos vonallal jel�lj�k meg. A patak sz�less�g�t, vagyis a botok t�vols�g�t a gyermek kor�t�l �s �gyess�g�t�l tessz�k f�gg�v�. A gyermekek �lljanak sorba �s egym�s ut�n ugorjanak az egyik partr�l a m�sikra. V�zbe ugrani nem szabad, aki beugrik, az “belefullad”. Ha van b�ven hely�nk, akkor legyen bossz� a patak, �gy mindenki egyszerre ugorhat. T�bbf�le m�don ugorhatnak: nekifut�ssal, helyb�l, p�ros l�bbal, f�l l�bon, dobbant�ssal, h�trafel�.

K�t�lt�ncos

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 3-25 gyermek.

Bottal vagy kr�t�val bossz� vonalat rajzolunk a f�ldre, ez a k�t�l, melyen a k�t�lt�ncosnak v�gig kell s�t�lnia. A halad�s lassan �s �vatosan t�rt�nj�k, k�l�nben a ‘m�lybe” esik az egyens�lyoz�. A k�l�nb�z� feladatokat egym�s ut�n v�gzik a gyermekek, a t�bbiek sorba �lve figyelnek, mintha cirkuszban voln�nak. A k�t�lt�ncos mehet: egyszer� l�p�sekkel, l�blend�t�ssel, felh�zott t�rdekkel, oldalazva, l�bujjhegyen, sarkon, talp �len, h�trafel�, stb. Mint az igazi k�t�lt�ncosok, k�t kart kit�rhatja, hogy k�nnyebb tegyen egyens�lyozni. Egyenes vonal helyett, hull�mos,cikkcakk, k�r alak� p�ly�n is haladhatnak a mutatv�nyosok.

Ha el�g hossz� a bej�rnival�, akkor megbesz�lhetj�k azt, hogy ha bizonyos helyre el�rt az egyik gyermek, akkor m�r mehet a k�vetkez�. �gy folyamatosan t�bben v�gezhetik egyszerre a feladatot.

G�lyaj�r�s

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 3-25 gyermek. Kell�k: 8-10 m�anyag kugli.

A f�ldre egy sorba helyezz�nk fab�b�kat (kuglikat) vagy hasonl� t�rgyakat, amelyeken j�l �t lehet l�pni, nem t�rnek el, olyan t�vols�gra tegy�k �ket, hogy k�z�lt�k egy l�p�ssel lehessen tov�bb haladni. Nagyon �vatosan l�pkedjenek �t sorban a gyermekek a kuglikon, arra vigy�zva, hogy ne d�ljenek el. Magas l�btart�ssal, mint a g�lya, kell haladni, oldalr�l kiker�lni nem Lehet, Megsz�molhatjuk, melyik gyerek h�ny b�but d�nt�tt fel.

B�j�cska (huny�)

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 3—25 gyermek

A huny� falhoz, f�hoz borulva hangosan sz�mol megegyez�s szerint, Pl. egyes�vel 10-ig �s ut�na 10-es�vel 100-ig vagy egy kisz�mol� verset mond. A sz�mol�s v�g�n hangosan ki�lt, hogy „J�v�k”.

A t�bbiek ezalatt elrejt�znek a terepviszonyoknak megfelel�en bokrok, f�k, l�pcs�felj�r6k, padok m�g�.

Cs�ndben, fesz�lt figyelemmel lesik a huny�t, azon igyekeznek, hogy �szrev�tlenek maradjanak.

A huny� elindul, �s pr�b�lja felfedezni a b�j�kat. Akit megl�t, annak a nev�t hangosan mondja, s az el�j�n a rejtekhely�r�l. Akit utolj�ra tal�ltak meg, az lesz a k�vetkez� J�t�kban a huny�. Igyekszik valakit megfogni. A k�vetkez� j�t�kn�l � lesz a kisz�mol�. Aki fut�s k�zben a f�ldet �rinti a kez�vel, nem foghat� meg.

H�rmas cica

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 3 gyermek

K�t gyermek kezet fogva egym�s mellett �ll, �k az egerek. Vel�k szemben n�h�ny l�p�sre, a cica helyezkedik el. Az egerek mondj�k: „Cica legyen, kinek nincsen p�rja”, �s egym�s kez�t elengedve sz�tfutnak. A cica igyekszik valamelyiket megfogni. A p�r n�lk�l maradt lesz az �j cica.

Cic�k �s egerek

J�tszhatja: 3 �ves kort�l 5—25 gyermek

H�rom-n�gy l�p�sre egym�st�l h�zzunk k�t p�rhuzamos vonalat, ez az �rok. A gyerekl�tsz�mt�l f�gg�en egy vagy t�bb cica �ll be. Az egerek az egyik oldalr�l a m�sikra �tfutkosnak, �s k�zben mondogatj�k: „Ha J� cica volna, egeret is fogna”. Akit megfogtak, az szerepet cser�l a cic�val.