�nek - zene

Zenei nevel�s�nk c�lja:

• �nekl�ssel, zenehallgat�ssal �lm�nyhez juttat�s

• A gyermekek zenei �rdekl�d�s�nek felkelt�se

• A zene megszerettet�se

• A zenei �zl�s�k form�l�sa

• Eszt�tikai fog�konys�guk form�l�sa

• Zene befogad�s�ra val� k�pess�g megalapoz�sa

• Zenei anyanyelv�k megalapoz�sa, �pol�sa

Zenei nevel�s�nk feladatai:

• a k�l�nb�z� zenei k�pess�gek fejleszt�se,

• valamint a k�szs�gek, k�pess�gek fejleszt�s�nek �sszehangol�sa m�s k�szs�gekkel �s k�pess�gekkel, pszichikus �s gondolkod�si funkci�k fejleszt�s�vel, valamint a szocializ�ci�s folyamattal.

A feladatok sikeres v�grehajt�sa el�seg�ti a gyermek:

• biztons�g�rzet�nek n�veked�s�t

• g�tl�saiknak felold�s�t

• �nfegyelm�t

• magatat�s�nak �s k�z�ss�gi �rz�s�nek er�s�t�s�t

• �r�m lesz sz�mukra az �nekl�s

• fejl�dik zenei eml�kezet�k, k�pzet�k

• eszt�tikusan form�l�dik j�r�suk, mozg�suk, testtart�suk

A zenei fejl�d�sre visszahat a t�bbi nevel�si ter�let form�l� ereje.

A zenei k�pess�gek fejleszt�se

A zenei k�pess�gek fejleszt�s�n�l k�l�n vessz�k a ritmus�rz�k-, �s hall�sfejleszt�st, de a k�t k�szs�g mindig egy�tt fejl�dik.

A zenei alapk�szs�gek fejleszt�s�nek m�dszerei:

• az �nekl�si k�szs�g

• a ritmus�rz�k fejleszt�se

• a hall�sfejleszt�s

• a zenehallgat�s

Az �nekl�si k�szs�g fejleszt�se

Az �nekl�si k�szs�g az �vod�ban a gyermek ut�nz�si v�gy�n alapszik.

Az �nekl�si k�szs�g fejl�d�s�hez sokszori ism�tl�s, sok�ves gyakorl�s sz�ks�ges.

A tiszta �nekl�s

• a gyermekek �rtelmi �s fizikai adotts�gainak megfelel�en r�vid, kis hangterjedelm� dalokat tan�tunk.

• Megfelel� hangmagas�gban �nekel�nk

• Az �v�n� mutasson j� p�ld�t, mindig �nekeljen tiszt�n, sz�p sz�vegkiejt�ssel, �lvezhet�en

A gyenge hall�s� gyermek

A gyermekek k�l�nb�z� zenei �lm�nyekkel j�nnek az �vod�ba, adotts�gaik, zenei �rz�kenys�g�k �s fog�konys�guk k�l�nb�z�. De alapvet� t�tel, hogy minden gyermek zenei hall�sa fejleszthet�. K�l�n egy�ni foglalkoz�sokkal, seg�teni kell a gyermekeket.

A ritmus�rz�k fejleszt�se

Az �vod�ban a dal �s a j�t�kos mozg�s egy�tt �l, a n�pi j�t�kok egys�g�ben.

Az �vod�skor� gyermek ritmus�rz�ke, egy �lland� tev�kenys�g seg�ts�g�vel, spont�n �s tervszer�en fejl�dik.

• Az egyenletes l�ktet�s

• a dal ritmusa

• a ritmusmot�vumok a dal temp�ja

• a dal kettes l�ktet�se, hangs�lya, benne van a dalban.

Az egyes r�szter�letek kigyakorl�sa miatt, a k�l�nb�z� k�pess�gek fejleszt�se �rdek�ben, t�rt�nik a kiemel�s.

Az egyenletes l�ktet�s

Az egyenletes l�ktet�s a mond�k�k �s a dalok szab�lyosan ism�tl�d� s�lya.

A l�ktet�s folyamatoss�g�t �nekl�s k�zben a j�t�kos mozg�s er�s�ti meg. Ki kell alak�tanunk a gyermekben azt a k�pess�get, hogy a l�ktet�st hossz� id�n kereszt�l is �rezze. Ez�rt a dalokat egym�s ut�n sokszor, folyamatosan ism�telj�k.

A gyermek ut�nz�si kedv�t azzal fokozzuk, hogy az ism�tl�d� mozdulatoknak j�t�kos �rtelmet adunk. A gyermek b�rmilyen j�t�khelyzetbe, mindig sz�vesen bele�li mag�t.

A kicsinyekn�l el�bb azokkal a testmozdulatokkal �reztess�k meg a l�ktet�st, amelyekn�l a test nyugalmi �llapotban van. �lnek, vagy �llnak, �s mozdulatokat csak a v�gtagokkal v�geznek.

A k�z�ps� csoportban a gyermekek m�r biztosan mozognak, k�pesek k�rbej�rni, egym�shoz alkalmazkodni. A k�rbej�r�s saj�tos testtart�st ig�nyel. Erre odafigyelni!

Egyenletes l�ktet�sn�l sz�net alatt is tov�bb kell tapsolni!

A nagycsoportban fejlettebb mozg�sk�szs�get jelent a z�rej n�lk�li j�r�s �s a term�szetes mozdulatok. A nagycsoport az egyenletes l�ktet�st eszt�tikus, egy�ntet� mozg�ssal emeli ki.

A mond�k�k �s a dalok ritmusa

A ritmus hosszabb �s r�videbb egys�gek id�beli egym�sut�nja. Ez a gyermekdalok eset�ben a szavak ritmikus tagol�s�val egyenl�. A magyar gyermekdalban egy hangra egy sz�tag esik.

A dalok ritmus�t csak akkor kezdj�k meg�reztetni, amikor a gyermekek az egyenletes l�ktet�st m�r teljes biztons�ggal �rzik �s az �v�n� seg�ts�ge n�lk�l is, pontosan v�grehajtj�k.

A dalok, a mond�k�k �nekl�se, mondogat�sa k�zben el�sz�r tapssal emelj�k ki a dalok ritmus�t. Valamivel lassabban mondjuk, mint m�skor, hogy a tagol�d�st a gyermekek megfigyelhess�k �s k�vethess�k.

A ritmushoz sokf�le j�t�kos mozg�st haszn�lunk.

R�szben olyan mozdulatokat gyakoroljunk, amelyek akusztikusan is seg�tik a ritmus meg�rz�s�t.( taps, kopog�s .. ), r�szben olyanokat, amelyekn�l csak l�that� �s �rezhet� a mozg�s, (karlend�t�s, ujjmozgat�s …).

A nagyok l�p�ssel, a kisebbek j�t�kos form�ban sz�tagokkal �s ritmikus mozdulatokkal is hangs�lyozhatj�k a ritmust.

A ritmus�rz�k fejleszt�sekor a sz�neteknek vil�gos �rtelmet kell kapnia. A gyermekek a dal ritmusa alatt is �rezz�k az egyenletes l�ktet�st.

A sz�netet eleinte hasznos a dal ritmus�t�l elt�r� mozdulattal mutatni, hogy elv�lj�k att�l, �s ezt a gyermekek mozg�sukkal is �rezz�k.

Neh�z feladat a gyermekeknek a dalt magukban �nekelni �gy, hogy a ritmust hangoztatj�k. A sz�veg elv�laszt�sa a dallamt�l m�r elvont gondolkod�st ig�nyel, ez�rt csak fejlett ritmus�rz�k� nagycsoporttal gyakoroljuk.

A bels� hall�sra �s vil�gos zenei eml�kk�pekre t�maszkodik a ritmus�rz�k fejleszt�s�nek az a m�dja, amikor a gyermekeknek �nekl�s n�lk�l, sz�veg n�lk�li hangoztatott ritmusr�l kell felismerni�k a dallamokat.

A gyermek eml�kezet�ben a sz�veg, a dallam �s a ritmus �sszefon�d� egys�get alkot. Ebben az esetben a gyermekeknek gondolatban sz�t kell v�lasztania az alkot�elemeket �s azokb�l az egyiket, kell kiemelnie.

A hallott ritmust a gyermek bels� hall�s�ban megfigyeli, megjegyzi, �sszehasonl�tja m�s ritmusokkal. Kiv�lasztja a sz�veghez pontosan illeszked� azonos ritmust.

A dalfelismer�st m�dszertanilag fokozatosan �p�ts�k fel.

A gyermekdal legkisebb zeneileg �sszef�gg� r�sze a mot�vum. A gyermek �szt�n�sen meg�rzi a zene legkisebb formaalkot� elem�t, j�tszik vele, s mot�vumokat �sszerakja, sz�tszedi. Ehhez v�ltozatos mint�kat, p�ld�kat kell adnunk.

Visszhangj�t�knak nevezz�k, amikor az �v�n� egy ritmusmot�vumot el�tapsol, �s ezt a gyermekek pontosan ut�nozz�k. A ritmus-visszhang j�t�kos �s k�nny�, ha a gyermek nemcsak a tapsot ut�nozza, hanem a mot�vumokhoz kis sz�vegeket is hozz�mond.

/A mot�vum 2/4-es �tem, teh�t a kital�lt mot�vumok is ilyen hossz�s�g�ak legyenek. /

A ritmus mot�vumok sz�veg�t mindig k�s�rje mozg�s �s hang, taps, dobol�s, kopog�s, hogy a ritmus a gyermek mozdulataiban is �rv�nyes�lj�n, �s a z�rej is er�s�tse a ritmusegys�get.

A mot�vumokat egym�s ut�n, folyamatosan kell hangoztatni, hogy az egyenletes l�ktet�s �rz�se v�gig alapot adjon a visszhangj�t�khoz.

Amikor el�sz�r pr�b�lunk visszhangot tapsoltatni a gyermekekkel, �ltal�ban vel�nk egy�tt akarj�k tapsolni �s mondani ugyanazt a mot�vumot. Id�be telik, am�g meg�rti, hogy a k�t mot�vumnak egym�s ut�n kell elhangoznia, el�bb meg kell figyelni, �s csak azut�n lehet ut�natapsolni. Fontos ez, mert a gyermeket pontos megfigyel�sre szoktatja.

Nagycsoportban a gyermekek maguk is tal�ljanak ki egyszer� mot�vumokat, �s �n�ll�an tapsoljanak a csoportnak.

Az egyenletes l�ktet�s �s a ritmus �sszekapcsol�sa

A kiscsoportban egy �vig az egyenletes l�ktet�st gyakoroljuk.

A k�z�ps� csoportban a ritmust hangs�lyozzuk.

A nagycsoportban a kett�t egym�shoz hasonl�tva, egym�st�l megk�l�nb�ztetve �s �sszekapcsolva figyelj�k meg.

A nagycsoportban az �v elej�n k�l�n ism�telj�k az egyenletes l�ktet�st �s k�l�n foglalkoz�son a dalok ritmus�nak �rz�keltet�s�t.

A k�vetkez� foglalkoz�son egym�s ut�n mutatjuk be a kett�t, ugyanazon a dalon vagy mond�k�n.

Az egyenletes l�ktet�s �s a dalritmus k�l�nbs�g�nek megfigyeltet�se.

A ritmus�rz�k fejl�d�s�nek a fokozatai:

Egyenletes l�ktet�s:

• j�t�kos ism�tl�d� mozdulatokkal, fejjel, l�bbal, karral, k�zzel, j�r�ssal, tapssal.

Ritmuskiemel�s:

• tapssal, �t�get�ssel, kopog�ssal, �llathangut�nz�ssal, hangszerek ut�nz�s�val, �nekl�s vagy bels� �nekl�s k�zben a gyermek ritmust tapsol stb.

Ritmus-visszhangj�t�k:

• �v�n� - gyermek

• egy gyermek - csoport

• egy gyermek - m�sik gyermek

Az egyenletes l�ktet�s �s a ritmus �sszekapcsol�sa:

• megfigyel�s, �sszehasonl�t�s, megk�l�nb�ztet�s, egy�tt hangoztat�s csoportban �s egy�nileg.

B�rmilyen �rtelemben besz�l�nk az �vod�ban ritmus�rz�k-fejleszt�sr�l, az csak mond�k�n, dalon - azaz �l� zen�ben t�rt�nhet. A gyermekek k�rbej�r�sa dobsz�ra �nek n�lk�li tapsoltat�sa, zeneietlen gyakorl�s. Ink�bb a figyelem elvon�s�t �s a fegyelmez�st szolg�lja, mint a gyermek tev�keny fejleszt�s�t, �n�ll� szabad fejl�d�s�t.

A kettes l�ktet�s �rz�keltet�se

• Az egyenletes l�ktet�s a negyedenk�nti kiemel�st jelent, a kettes l�ktet�s az �tem hangs�lyos �s hangs�lytalan r�szeinek v�ltakoz�s�t. A gyermekdalban a hangs�lyos �s hangs�lytalan r�szeket a j�t�kmozdulatok szab�lyosan k�vetik.

• A kiemel�s el�bb hangz� form�ban, k�s�bb mozdulatokkal �rz�keltetve - akkor helyes, ha mindk�t l�ktet�s benne van, de az egyiks�lyosabb. (Taps, l�bdobog�s, koppant�s, fejbiccent�s, karlend�t�s.) Itt is �rv�nyes�l az a szab�ly, hogy az egyenletes l�ktet�s biztos �rz�keltet�se ut�n, �s mindig dallal, mond�k�val hangoztatva emelj�k ki a s�lyokat.

• A gyermekek �rezz�k meg a zen�ben rejl� s�lyokat.

• Mond�k�kn�l, j�t�kdalokn�l a negyedenk�nti l�ktet�st emelj�k ki, kettes �t3mn�l az els� negyedet er�sen, a m�sodikat gyeng�bben hangs�lyozzuk.

• Kiemelhetj�k m�g a mot�vumok kezd�hangj�t is. A zenei alkot�elemek j�t�kos kidombor�t�sa a gyermek zenei forma�rz�k�t fejleszti.

Temp��rz�kel�s

A mozg�sok gyorsas�g�t �s lass�s�g�t j�t�k k�zben nagyon sokf�le t�nyez� befoly�solja.

A dal jellege, a gyermekek mozg�sfejletts�ge, az �v�n� egy�nis�ge, a f�radts�g, a szabad t�r stb. Minden n�pnek m�s a mozg�stemp�ja.

A metron�mjelz�s azt jelenti, hogy egy perc alatt a sz�mnak megfelel� mennyis�g� begyed pereg le. �tlag norm�l temp�ja:

• 3-4 �vesekn�l: 66 - 80

• 4-5 �vesekn�l: 80 - 92

• 5-6 �vesekn�l: 92 -102.

Az alacsonyabb sz�mon teh�t lassabb mozg�st, a magasabb sz�m gyorsabb mozg�st jel�l. Ett�l n�mileg elt�rhet�nk, de a csoportmozg�st, lehet�leg ne engedj�k t�ls�gosan felgyorsulni

L�tsz�lag egyszer�, de val�j�ban nagyon neh�z feladat a gyermekeket �lland� temp�tart�sra szoktatni. Ezt is ugyan�gy gyakorolni kell, mint az �n�ll� �nekl�st.

Gyors �s lass� k�z�tt k�l�nbs�gek �rz�kel�se

• A kiscsoportban sokoldal� szeml�ltet�s alapj�n a gyermekek felismerik a gyorsat �s lass�t.

• K�z�ps� csoportban maguk is megpr�b�lnak lassan �s gyorsan j�rni, j�t�kos mozdulatokat v�gezni, tapsolni, dobolni, h�romsz�g�n j�tszani.

• A nagycsoport m�r az �v�n� seg�ts�ge n�lk�l is temp�t tart, hangszerj�t�kra temp�t v�ltoztat j�r�sn�l, a dalt gyorsan �s lassabban is el tudja �nekelni.

A fogalom vil�gos meg�rt�se �rdek�ben pr�b�ljuk a temp� id�beni fogalm�t t�rre �s cselekv�sre �ttenni.

A k�tf�le temp� bemutat�s�n�l vigy�zzunk, hogy a gyors �s lass� a norm�l temp�n�l gyorsabb �s lassabb legyen.

Mozg�skult�ra, gyermekt�nc

Az �vod�skor� gyermek legf�bb tev�kenys�ge a j�t�k, ami az �vodai zenei nevel�s �s eszt�tikai fejleszt�s saj�tos feladatait is mag�ba foglalja. A dal �s mond�kaanyag legnagyobb r�sze mozg�ssal, t�rsas kapcsolattal, j�t�khelyzettel megelevenedett j�t�k.

Az �vod�ban haszn�lt j�t�kos mozg�sok r�szben a n�pi j�t�kokban meg�rz�tt hagyom�nyos mozdulatok, r�szben az �v�n� �s a gyermekek k�z�s kital�l�sai.

A k�rj�t�k, azon bel�l a p�ros forg�s, guggol�s, taps, kifordul�s, az, amit �vod�skorban gyermekt�ncnak nevez�nk.

Az �v�n� tervszer�en �s c�ltudatosan fejlessze a mozg�sk�szs�get, ellen�rizze �s jav�tsa a mozg�st. Tal�ljon ki v�ltozatos mozdulatokat �s serkentse a gyermekeket is mozdulatok kital�l�s�ra. �bressze fel benn�k az alkot� fant�zi�t �s alak�tson ki olyan l�gk�rt, amelyben a gyermekek b�tran �s sz�vesen mondj�k el �tleteiket.

Mire kell figyelni, hogy a gyermekek mozg�sa eszt�tikus legyen?

• Testtart�s sz�ps�g�re, a fejtart�sra, az arckifejez�sre �s a tekintetre

• K�rbej�r�sn�l a kiss� arccal a menetir�ny fel� ford�tott testre

• Kaputart�sn�l, fog�csk�kn�l a z�rt l�bra

• A mozdulatok �s az egyenletes l�ktet�s pontos �sszhangj�ra

• A szoba szabad ter�let�t kihaszn�lva a k�r szab�lyos form�j�ra

• A gyermekek a k�rben egym�st�l szab�lyosan, kart�vols�gra legyenek egym�st�l

Milyen m�don lehet a mozg�sokat tov�bbfejleszteni, v�ltozatosabb� tenni?

• J�t�khelyzetekbe illesztj�k, �s annak megfelel�en vari�ljuk a mozdulatokat

• A k�z, kar, l�b, test mozg�sait az �letkor szerint v�ltoztatjuk

• Alkalmat adunk a gyermekeknek arra, hogy maguk is mozdulatokat tal�ljanak ki a szerepj�t�khoz.

Tartsuk meg a n�phagyom�ny gazdag, v�ltozatos mozg�sanyag�t, tartsuk tiszteletbe a mozg�sok saj�toss�gait, de alak�tsunk �s alkossunk �j j�t�k mozdulatokat a magunk �s a gyermekek �tleteib�l is. A kett� k�lcs�nhat�s�b�l, a zenei �s eszt�tikai c�lok ig�nyes betart�s�val az �vod�ban megsz�letik �s tov�bbfejl�dik a gyermekek mozg�skult�r�ja.

A hall�sfejleszt�s

A hall�sfejleszt�s az akt�v �nekl�ssel indul �s a k�s�bbiekben, arra �p�l.

A tiszta �nekl�s alapja a fejlett hall�s. A hall�sfejl�d�sre sokf�lek�ppen visszahat a tiszta �nekl�s.

A hall�sfejleszt�s m�dszerei:

• A magas �s m�lyhang �rz�keltet�se

• A halk �s hangos k�z�tt k�l�nbs�g

• Hangsz�nfelismer�s

• A bels� hall�s fejleszt�se: dallamfelismer�ssel

dallambujtat�ssal

dallammot�vumok �nekl�s�vel

k�rd�s - felelet j�t�k

• A gyermekhang �pol�sa �s fejleszt�se

A hall�sfejleszt�s m�dszerei akt�v zenei cselekv�sre �p�lnek. Ezeket a gyermekek csak r�szben v�gzik tudatosan, zenei k�pess�geik ink�bb ut�nz�sos alapon, gyakorl�ssal fejl�dnek.

A magas �s m�ly hang �rz�keltet�se

A magasabb �s m�lyebb hangok k�z�tti k�l�nbs�g �rz�keltet�se nem csak verb�lisan fejezze ki a fogalmat, hanem a hangmagas�g �s t�r�rz�kel�s �sszekapcsol�s�val is jelentse.

A hang �s t�r�rz�kel�s �sszekapcsol�s�t az �vod�ban �gy k�sz�tj�k el�, hogy id�nk�nt r�ir�ny�tjuk a gyermek figyelm�t a hangok relat�v magass�g�ra

A halk �s hangos k�z�tti k�l�nbs�g

A k�l�nbs�g �rz�k�ltet�s�nek fokozatai itt szint�n a gyakori bemutat�s, megnevez�s, gyakorl�s, �n�ll� halk vagy hangos �nekl�s.

A helyes viszony�t�s �rdek�ben �gyeln�nk kell arra, hogy a "halk" val�ban halkabb, a hangos pedig j�val hangosabb legyen, mint a norm�l k�z�per�s �nekl�s dinamik�ja.

A k�t hanger� k�z�tti k�l�nbs�get ne t�lozzuk el: a "hangos" n3 legyen kiab�l�s, a dallamot eltorz�t� �nekl�s, a "halk" pedig ne legyen olyansuttog�s, hogy vele a dallam, vagy s sz�veg elvesszen.

Lehet a hanger�t is t�rben kifejezni, de ne zavarja a hangmagas�g jel�l�s�t, v�zszintes ir�nyban mutatjuk. (A hangosabbat sz�tt�rt karral, a halkabbat k�zelebb tartott k�zzel.)

Ha a dal maga nem ig�nyli, ne v�ltoztassunk hanger�t, egy r�vid gyermekdalon bel�l tartsuk meg az azonos dinamik�t. Nagyokn�l v�lasszunk r�vid kiscsoportos dalokat ism�tl�s�l, �s azon gyakoroljuk a hanger�-k�l�nbs�geket.

�gyelj�nk arra, hogy a hanger� megv�ltoztat�sa ne vonja maga ut�n g�piesen a temp�v�lt�st is. A hanger� a gyorsabb temp�t, sokszor a magasabb �nekl�st sugallja. Sok�ig k�l�n - k�l�n gyakoroljuk a kett�t, k�zben mindig figyelj�k �s jav�tsuk a gyermekek hib�it.

Nagycsoportban a n�gy lehet�s�get m�r tudatosan a gyermekekkel megbesz�lve, egy�tt is gyakorolhatjuk

A gyermekek �nekeljenek, mozogjanak:

• halkan �s gyorsan

• halkan �s lassan

• hangosan �s gyorsan

• hangosan �s lassan

Ehhez az �v�n� seg�ts�ge kell. Az �n�ll�s�g itt nem lehet k�vetelm�ny, mert ez olyan �sszpontos�tott figyelmet ig�nyel, amelyre az 5 - 6 �ves gyermek �ltal�ban m�g nem k�pes.

Hangsz�nfelismer�s

A z�rej, a zenei hang, emberi besz�dhang sz�nk�l�nbs�g�t befoly�solja a hangforr�s anyaga, er�ss�ge, terjedelme, a hang megsz�laltat�s�nak m�dja.

A gyermekek a hangokon kereszt�l a k�lvil�gr�l fontos ismereteket, �rtes�l�seket szereznek. A z�rejek �s a hangok mindig mozg�ssal egy�tt jelennek meg.

�gy k�s�bb a gyermekek l�t�s n�lk�l, csak hangb�l is k�pesek k�vetkeztetni, �s inform�ci�kat szerezni. A nagyobb gyermekek az �ket �rdekl� ter�leteken finom hangsz�n - k�l�nbs�geket is meghallanak.

A t�rgyak �s z�rejek hangsz�n�nek megfigyel�s�t tervszer�en illesztj�k be a nevel�munk�ba. A gyermekek el�bb az er�sen elt�r� z�rejek k�l�nbs�g�t, k�s�bb a finomabb k�l�nbs�gek hangj�t is felismerik.

A gyermek, ha felismeri a hangsz�nt, �ltal�ban t�rgyat nevez meg. Ezt is fogadjuk el, mert a gyermek ismeretei a t�rgyak anyag�ra vonatkoz�an m�g nagyon korl�tozottak.

Az eg�sz csoport figyelm�t �s helyes �t�let�t egyszerre tudjuk ellen�rizni, ha kis k�pes k�rty�kat k�sz�t�nk a bemutatott, k�l�nb�z� hangsz�n� t�rgyakr�l �s ezeket a gyermek kez�be adjuk. A hang ut�n a gyermekek kiv�lasztj�k a megfelel� k�rty�t �s an�lk�l, hogy egym�s�t n�zn�k, felmutatj�k.

A gyermek �rz�kenyen figyel az �v�n� hangj�ra, a gyorsabb, kem�nyebb besz�dre, �lesebb hangsz�nre, �s a halk, csendes l�gy szavakra egyar�nt. �rzi a besz�d hangsz�n�b�l fakad� �rzelmi be�ll�totts�got. A besz�d temp�j�nak, hangsz�n�nek kifejez� erej�t az �v�n� tudatosan �s �szt�n�sen is felhaszn�lja.

A gyermekek egym�s hangj�t is pontosan figyelik. A hangsz�n felismer�s j�t�kokban der�l ki, hogy milyen j�l ismerik egym�s hangj�t egy- k�t hangb�l is, kital�lj�k, hogy ki sz�lt.

A hangsz�nnek felismer�se, t�rt�nhet tervszer�en el�k�sz�tve az �vodai foglalkoz�sokon, vagy spont�n a mindennapi �let v�ltozatos hangjainak megfigyel�sekor: s�ta k�zben, utc�n, vagy az �vod�ban b�rhol, ahol munka, tev�kenys�g folyik.

Ir�ny�tsuk a gyermekek figyelm�t a k�rnyezet hangjaira, tanuljanak meg maguk is figyelni �s a sokf�le hangb�l, inform�ci�kat szerezni.