A bels� hall�s fejleszt�se

Bels� hall�snak nevezz�k azt a zenei k�pet, hall�sk�pzetet, amely akkor is megjelenik, ha a f�let akusztikus hanghat�s nem �ri.

Teh�t felt�tele az el�zetes zenei �lm�ny, amely az eml�kezetben elrakt�roz�dik, vagy a zenei alkot� fant�zia, amely a harm�ni�k �jszer� �ssze�ll�t�s�ra, �j dallamok, �j m�alkot�sra k�pes.

A m�alkot�ssal �vod�skorban nem foglakozunk, mert a gyermek improviz�l, azt j�t�kosan, �szt�n�sen teszi. Aszok csak a gyermekvil�g egyszer� �rz�sei, hangulatai, nem sz�nd�kosan magalkotott, �tfog� emberi �rz�seket, kifejez�, m�ly-�rtelm� zenei gondolatok.

3-6 �ves korban sokf�lek�ppen fejleszthetj�k a gyermek hall�s�t, mindezek a bels� hall�s fejl�d�s�re is hatnak.

1.

Dallamfelismer�s:

• L�nyege, hogy a gyermek egy j�l ismert dalnak csak a dallam�t hallja d�dol�sr�l, hangszerr�l, �s a sz�veget neki kell kital�lnia, zenei eml�kezet�ben kikeresnie, bels� hall�s�ban �sszeillesztenie.

• Ha seg�ts�g�l 2-3 dalt megnevez�nk, csak nehez�tj�k a gyermek eml�kez�s�t, mert akkor el�sz�r ezt a k�t dalt kell elk�pzelnie �s �gy �sszeilleszteni a hallott hangokkal, ha viszont szabadon hagyjuk gondolkodni, lehet, hogy gyorsabban r�tal�l egy sz�vegfoszl�nyra vagy dallamfordulatra.

• Els� l�p�sk�nt olyan dallamokat ismertess�nk fel, amelyek kezd�mot�vuma saj�tos, nem t�veszthet� �ssze m�ssal.

• Nagycsoportban m�r olyan feladatot is adhatunk, hogy a dallamot egy nagyon jellemz� bels� vagy befejez� mot�vumr�l ismerj�k fel.

• Adhatunk olyan feladatokat is, hogy a gyermekek keress�k �ssze mindazokat a dalokat, amelyek egyform�n kezd�dnek.

• A hasonl� dallamok sz�veg�b�l ered� finom ritmuselt�r�seit csak fejlett nagycsoport k�pes felismerni.

• A bemutatott dallam mindig tiszta �s pontos legyen, finoman �reztesse a sz�veg ritmus�t, ak�r d�doljuk, ak�r hangszeren adjuk el�.

• Fogadjuk el azt a megold�st is, amikor a gyermek nem a dal kezd�sor�t, hanem a sz�vegr�sz�t nevezi meg, ahol r�ismert.

• Ha hasonl� dallamot jel�lt meg, �nekelj�k, el a kett�t egym�s ut�n �s hasonl�tsuk �ssze, mutassunk r�, hol a k�l�nbs�g k�z�tt�k.

• A dallamfelismer�sn�l is alkalmazhatjuk azt a m�dszert, amit a hangfelismer�sn�l. A gyermekek kez�be annyi k�pes k�rty�t adunk, ah�nyf�le dalb�l r�szletet d�dolunk. A gyermekek felmutatj�k a helyesnek v�lt k�rty�t, �s az �v�n� egyszerre ellen�rizheti az eg�sz csoportot, hogy csakugyan a megfelel� dalra gondoltak-e? Ebben az esetben term�szetesen meg kell besz�ln�nk, hogy melyik k�p melyik dalt jel�li.

• J� eml�keztet�, ha a daloknak egy t�bl�t k�sz�t�nk, amire kirakjuk a dalokat jelk�pez� k�rty�kat. Amikor �j dalt tanulunk egy k�pet is, feltesz�nk a t�bl�ra. A gyermekek eml�kezet�ben a k�p visszaid�zi a dalt, a dal a k�pet. �r�lnek, hogy milyen sok dalt tudnak m�r, �s sz�mon tartj�k az �res kock�kat, hogy h�ny dalt fognak m�g megtanulni.

A dallamfelismer�s fokozatai:

• Egy j�l ismert dalt sz�veg n�lk�l bemutatunk, a gyermekek figyelnek, megnevezik, �s a felismer�s ut�n �neklik.

• El�sz�r a kezd� mot�vumokr�l, k�s�bb a bels� vagy a befejez� mot�vumokr�l is felismerik a dalt

• �sszegy�jtj�k a bemutatott dallammot�vumokhoz hasonl� dalokat.

2.

Dallambujtat�s:

• A dallambujtat�s az a j�t�k, amikor egy j�l ismert dalt hangosan kezd�nk �nekelni, adott jelre magunkban folytatjuk, �s m�sik jelre �jra hangosan �nekelj�k.

• A gyermekek figyelm�t ilyenkor a bels� hall�sra ir�ny�tjuk, egyidej�leg ne terhelj�k vizu�lis ingerrel, teh�t legyen az elb�jtat� jel hallhat�. Egy k�zfenntart�s, vagy �k�lnyit�s nem el�g, mert nem tud olyan pontosan a l�ktet�sbe illeszkedni, mint egy hallhat� jel, taps, koppant�s vagy dobbant�s.

• Ahhoz, hogy a gyermekek magukban �nekl�skor is ugyanabban a temp�ban folytass�k, az egyenletes l�ktet�s pontos �rz�s�re �s j� temp�tart�si k�szs�gre van sz�ks�g�k. Adjunk seg�ts�get abban, hogy a dallambujtat�s k�zben a l�ktet�st k�z�s mozg�ssal finom kopog�ssal, vagy j�r�ssal egy�tt is �reztetj�k. Szoktassuk a gyermekeket arra, hogy amikor a dalt befejezt�k, azonnal kezdj�k �jra az �nekl�st, hogy az "elb�jtatott" mot�vumokat egy hossz� dallaml�nc r�sz�nek �rezz�k.

• A dalt a mot�vumoknak megfelel�en, zenei �rtelem szerint tagoljuk, ez�rt fontos a hallhat� jel megad�s�nak az id�pontja. Mindig az el�z� mot�vum utols� hangs�lytalan hangj�n adjuk meg a jelet, hogy a gyermekek a k�vetkez� mot�vum hangs�ly�n�l kezdjenek magukban vagy hangosan �nekelni.

• Kezdetben szab�lyos id�k�z�nk�nt bujtassuk el a dalt, k�s�bb a gyermekek hosszabb egys�geket, t�bb mot�vumot �nekeljenek magukban �s a jel v�ratlan id�k�z�nk�nt jelenjen meg.

• Az �jra�nekl�sn�l a gyermekek �n�ll�an kezdj�k a dalt, a mi seg�ts�g�nk f�l�sleges. Ink�bb figyelj�k meg, hogy a kezd�hang egy�ntet�en tiszta-e? Ugyanis vannak gyermekek, akik nem �neklik a dallamot, csak a sz�veget �s annak ritmus�t mondj�k a bels� hall�sukban. J� el�k�sz�t�sn�l ezen �gy seg�thet�nk, hogy kezdetben az elbujtat� jeln�l nem magukban, hanem csak halkan �nekelnek a gyermekek. Egy darabig a bels� �nekl�st m�g n�ma sz�jmozg�ssal is seg�thetik. A fejlett bels� hall�snak m�r nincs sz�ks�ge ilyen seg�ts�gre.

A dallambujtat�s fokozatai:

• a dalr�szlet hangosan, jelre halkan �nekelj�nk

• a dalr�szlet, szab�lyosan id�k�z�kben, k�t-, k�s�bb n�gymot�vumonk�nt elbujtatjuk

• a dallam hangos �s bels� �nekl�se adott jelre szab�lytalan id�k�z�kben v�ltozik, de ebben az esetben is mot�vumonk�nt.

A dallambujtat�s v�ltozatos m�dszerein�l mindig figyelj�nk arra, hogy:

• az egyenletes l�ktet�st v�gig �reztess�k

• a dalt folyamatosan kezdj�k �jra

• a jel l�that� legyen

• a jelet a mot�vum v�g�n adjuk meg

• az �jrakezd�sn�l a hangmagass�got ellen�rizz�k

• a gyermeke a bels� hall�sukra figyelve �nekeljenek, ne csak egym�st ut�nozz�k.

3. Dallamvisszhang j�t�k:

• A dallammot�vumok �nekl�se �s a kis zenei egys�gek k�l�n gyakorl�sa ritmus- �s hall�sfejleszt�s szempontj�b�l is t�bbf�le c�lt szolg�l:

• a gyermek meg�rzi a zenei �p�t�elemek egys�g�t, ezzel alapfokon zenei forma�rz�ke fejl�dik

• a gyermek a r�vid, v�ltozatos dallamr�szek pontos megfigyel�s�re �s ut�nz�s�ra szokik, ami a teljes dallamok pontos �nekl�s�hez �s v�gs� eredm�nyk�nt a tiszta �nekl�shez vezet

• a sokszor gyakorolt �s m�gis finom v�ltozataiban haszn�lt dallamfordulatokb�l � maga is �j dallamokat alak�t.

• Els� el�k�sz�t� feladatunk, hogy meg�reztess�k a gyermekekkel a mot�vumok hossz�s�g�t �s szab�lyos v�ltoz�s�t. A ritmusmot�vumok el�k�sz�t�sn�l ez �v�n� �s a csoport mot�vumonk�nt v�ltott �neke igen alkalmas erre.

• M�sodszor arra szoktassuk a gyermekeket, hogy v�rj�k meg, am�g mi bemutatjuk a kis dallamot, �s csak azut�n kezdjenek �nekelni. Erre a c�lra j�l felhaszn�lhat�k az ismert dallamok is Azokn�l azonban arra kell figyeln�nk, hogy a dalt nem folytatni kell, hanem egy kis r�szt megism�telni. Olyan dalt v�lasszunk, amelynek a mot�vumai nem ism�tl�dnek meg, hanem v�ltoznak.

• Harmadik fokozatban j�tszhatunk �gy egy ismert dallammal, hogy annak csak a sz�veg�t haszn�ljuk fel, �s �j dallamot k�lt�nk hozz�.

A dallamvisszhang-j�t�k sokban hasonl�t a ritmusvisszhang-j�t�khoz:

• a mot�vum hossza �ltal�ban 2/4, azaz n�gynegyed, id�nk�nt h�romszor 2/4, azaz hat negyed egys�g legyen

• az improviz�lt, kital�lt sz�veg j�t�kos, aktu�lis legyen

• a v�laszok folyamatosan, az egyenletes l�ktet�st �reztetve hangozzanak el.

A visszhang�nekl�st �rdekesebb� teszi, hogy m�r nemcsak sz�vege �s ritmusa, hanem dallama is van. A ritmikai vari�ci�k mellet most a dallamfordulatokkal b�v�tj�k a v�ltozatok sz�m�t.

Ne csak az egyes mot�vumokat tervezz�k meg el�re, hanem a mot�vumok egym�sut�nj�t is.

4. K�rd�s - felelet j�t�k

�j feladatot jelent �s fejlettebb k�pess�geket ig�nyel. A k�rd�s �s v�lasz dallama �s sz�vege elt�r. A k�rd�sre �gy kell v�laszolni a gyermekeknek, hogy a k�rd�s szavai benne legyenek a v�laszban, de a felelet �gis m�s legyen.

�gyelj�nk a mot�vumok dallamai �s ritmikai v�ltozatoss�g�ra. Ha a gyermekek el�rnek arra a szintre, hogy egyenk�nt is tudnak mot�vumokat alkotni, Akkor �ll�tsuk feladatk�nt, hogy mindig m�st �s mindig m�sk�pp �nekeljenek, ezzel a gyermekek zenei eml�kez�k�pess�g�t �s alkot�-fant�zi�j�t is fejlessz�k.

Kezdetben alkalmas a vissza�nekl�sre a n�v�nekl�s a k�sz�n�s, k�s�bb b�v�thetj�k a t�mak�rt napi esem�nyekkel, humoros, tr�f�s sz�vegekkel.

A kital�l�s, dallam- �s ritmusalkot�s �ltal�ban egy�ni munka. Fejlett nagycsoportban azonban kipr�b�lhatjuk a k�z�s improviz�l�snak egy �rdekes m�dj�t:

• a gyermekekkel egy j�l ismert mond�k�t kezd�nk el �nekelni. A gyermekek az ind�t� dallamfordulat zenei t�rv�nyszer�s�geinek meg�rz�se alapj�n - majdnem egy�ntet�en, vagy legal�bbis kis elt�r�ssel fogj�k a mond�k�t egy�tt �nekelni.

A dallammot�vumok �nekl�s�nek m�dozatai neh�zs�gi sorrendben:

• ismert dal �nekl�se mot�vumonk�nt, az �v�n� �s a gyermekek felv�ltva �nekelnek

• ismert dal mot�vumai visszhangszer�en ism�telve, �v�n� - gyermekek

• ismert dalb�l vett dallammot�vumok �nekl�se �j sz�veggel, visszhangszer�en

• ismert sz�vegek �j dallamra illeszt�se, kital�lt k�t-, esetleg h�rom�temes mot�vumok el��nekl�se el�sz�r csoportosan, majd egy�nileg

• dallamvisszhang, �gy, hogy egy gyermeknek a csoport, vagy egy m�sik gyermek v�laszol

• k�rd�s-felelet kital�lt dallammal �s sz�veggel: az �v�n� k�rdez, egy gyermek v�laszol

• k�rd�s-felelet j�t�k: egy gyermek k�rdez, a m�sik gyermek v�laszol

• ismert mond�k�ra egy dallammot�vum r�illeszt�se csoportosan

• ismert mond�k�ra egy gyermek improviz�l dallamot

Gyermekhang �pol�sa �s fejleszt�se

• �vod�ban a gyermekhang �pol�sa, a sz�p �nekl�s �s a gyermekhang fejleszt�se is a hall�sfejleszt�s ter�let�hez tartozik. A gyermek m�g nem tudatosan ir�ny�tja a hang k�pz�s�t, egyszer�en �s term�szetesem �nekel, ahogy m�sokt�l l�tja �s hallja.

• A gyermekhang �pol�s�ra vonatkoz�an els� feladatunk a gyermek hangj�nak v�delme �s meg�v�sa. A t�ler�ltet�s, a t�l hangos vagy t�l sok �nekl�s a hideg leveg�n, poros k�rnyezetben val� kiab�l�s, mind a gyermekhang k�rosod�s�t okozza.

• Alapvet� k�vetelm�ny a k�z�per�s, k�nnyed, l�gy �nekl�s, a j� artikul�l�s, a sz�p sz�vegejt�s.

Neh�z megmagyar�zni a gyermekeknek a helyes l�gz�s m�dj�t. P�ldamutat�ssal �s kis gyakorlatokkal szoktathatjuk �ket a m�ly rekeszl�gz�sre �s a leveg�oszlop lass� kiereszt�s�re. A kapkod�, mot�vumonk�nt leveg�t szippant� gyermekkel �nekelj�nk egy�tt lassan, azut�n mutassuk be a sz�p folyamatos �nekl�st, v�g�l �jra vele egy�tt pr�b�lkozunk. �ll�tsunk mell� m�sik, helyesen l�legz� gyermekeket, hogy egy�tt �nekeljenek.

A sz�p �nekl�sre, a "hangk�pz�sre" is alkalmazhatunk n�h�ny j�t�kos gyakorlatot:

• A gyermekek ismert dallamot j�t�kos sz�tagokkal �nekelnek., mintha hangszereket ut�nozn�nak.

• Ismert dalt mot�vumonk�nt �nekelnek egy sz�taggal, a dallam�vet egy mag�nhangz�ra �neklik. Ilyenkor nem a ritmus a fontos, hanem a tiszta �nekl�s, a hangok l�gy �sszek�t�se.

• Dallamvisszhangk�nt �nekelnek egy mot�vumot, mindig lejjebb vagy feljebb szekvenciaszer�en. Ez a zenei megfigyel�st, a j� kezd�hang-�rv�telt, a pontos ut�nz�st, a tiszta �nekl�st �s a hangnemv�lt�s �rz�kel�s�t is er�s�ti.

K�l�n�s gondot ford�tsunk a mag�nhangz�k megform�l�s�ra:

• a gyermekek laza, a hangz�knak megfelel�en nagy�tott vagy sz�th�zott sz�jjal ism�telgess�k a sz�tagokat, �s a m�ssalhangz�kat l�gyan illessz�k k�zbe.

�sszefoglalva: feladatunk a gyermekhangot v�deni �s �vni az er�ltet� �nekl�st�l. A sz�p �nekl�s, a l�gy hangsz�n, az egy�ntet� hangz�s a helyes fejleszt�s eredm�nye.

A zenehallgat�s

Az �vodai zenehallgat�s feladata, hogy a gyermekeket a zene figyelmes hallgat�s�ra nevelje �s felkeltse a zene ir�nti �rdekl�d�s�ket. Ismertess�k meg �ket k�l�nb�z� jelleg� dalokkal �s zenei hangulatokkal, hangszerek saj�tos hangsz�n�vel �s j�t�k�val.

Jelentsen �r�met a gyermekek sz�m�ra a zene meghallgat�sa is, ne csak az akt�v �nekl�s �s a j�t�k.

A gyermek maga is sz�vesen �nekel t�rsainak, a t�bbiek pedig - m�g ha ismerik is a dalt - t�relemmel, �rdekl�d�ssel hallgatj�k t�rsuk �nek�t, �nekes mes�j�t vagy b�bj�t�k�t.

A zenehallgat�s anyaga

Kiscsoport:

• j�t�kdalok �s mond�k�k, j�t�kmozg�ssal

• gyermekdalok �llatokr�l, vir�gokr�l

• �nnep�lyekhez hangulatot kelt� dalok.

K�z�ps� csoport:

• id�j�r�shoz, alkalomhoz k�t�d� dalok

• t�bbszakaszos, tr�f�s t�rt�netek

• k�l�nb�z� hangulatot kifejez� n�pdalok

• k�nny�, egysz�lam� m�zenei szemelv�nyek, dallamok (hangszerrel is)

Nagycsoport:

• k�t �v�n� k�z�s �neke vagy hangszerj�t�ka (k�nos, vagy k�tsz�lam� k�nny� feldolgoz�s)

• dalok �nekes �s hangszeres el�ad�sa

• ismert gyermekdalok, n�pdalok bemutat�sa , magnetofonr�l vagy CD-r�l

• m�s n�pek gyermekdalai

• r�vid klasszikus szemelv�nyek.

A zene bemutat�sa

A kisgyermek zenei �t�l�s�t er�sen befoly�solja, hogy l�tja-e a gyermek az el�ad�t, k�s�ri-e az el�dad�st arcj�t�k, gesztus.

A zenehallgat�sra szoktat�s lehet�s�gei

A zenehallgat�sra nevel�s alkalma �s id�pontja nem korl�toz�dik az �nek-zene, foglalkoz�sokra. A nap b�rmely szak�ban megsz�lalhat egy dal, reggeli el�tti, alv�s ut�ni vagy szabad j�t�k k�zben, n�h�ny gyermeknek vagy az eg�sz csoportnak. Felt�tele a nyugodt l�gk�r �s a gyermek �rdekl�d�se.

A zenehallgat�s id�tartama nemcsak a korcsoportnak, hanem a helyzetnek megfelel�en is v�ltozik. Kir�ndul�sokon is �nekelhet�nk a gyermekeknek, t�len a csoport-szob�ban, �nekfoglalkoz�s ut�n, vagy pihentet��l, friss�t��l a j�t�k ut�n. Az �v�n� �t�lje meg a dalt k�vet� figyelemb�l. Hangulatb�l. H�nyszor ism�telheti meg a dalt. Az egyszeri �nekl�s mindenk�ppen kev�s, hacsak nincs a dalnak 5-6- szakasza. Akkor meg a sz�veg �sszef�gg�se �s a humor meg�rt�se miatt kell r�vid sz�vegmagyar�zat ut�n a dalt �jra�nekelni. Egy dal kb. 30 - 40 m�sodperc, teh�t ha t�bbsz�r el�nekelj�k (h�rom-n�gyszer) akkor is csak 2 - 3 percig figyelnek a gyerekek. Kev�s id� alatt �ppen csak megjelenne az �rzelem, de nem alakulna ki bel�le tart�s �rzelmi �llapot, hangulat.

A zenehallgat�s az �nekfoglalkoz�s b�rmelyik r�sz�be be�p�thet�, kezd�dhet vagy v�gz�dhet bemutat�ssal.

A zenehallgat�s m�dja:

• Teremts�nk nyugodt l�gk�rt, ne zavarja semmi k�ls�t�nyez� az �rdekl�d�st, ne vonja el semmi a gyermekek figyelm�t a zen�r�l.

• Ha kell, mondjunk n�h�ny sz�t, ami a dal sz�veg�t, az �sszef�gg�seket vil�gosabb� teszi.

• A dal el�ad�sa ut�n v�rjunk egy kicsit, �s csak azut�n ism�telj�nk.

• A gyermekek arc�r�l, viselked�s�r�l �t�lj�k meg, hogy m�g egyszer el�nekelhetj�k-e a dalt.

• Az �nekl�s ut�n hagyjunk id�t, hogy a gyermekek a zene keltette hangulatb�l, r�csod�lkoz�sb�l a h�tk�znapi �letbe visszat�rjenek.

• V�rjuk meg, am�g elfordulnak, besz�lgetni kezdenek egym�ssal.

• A gyermekek spont�n megnyilv�nul�sait, megjegyz�seit vegy�k tudom�sul, de csak akkor v�laszoljunk r�, ha a gyermek k�rdez

• A m�r�l, vagy a zene keltette �rzelmekr�l besz�lni �vod�skorban f�l�sleges t�lz�s.

Nem kell minden foglalkoz�sra zenehallgat�st tervezn�nk, ink�bb �p�ts�k be a nap m�s id�szak�ba, alkalomszer�en is a gyermekeknek, hogy azt zenei szempontb�l megfigyelj�k, p�ld�ul, hogy dalt lassan vagy gyorsan �nekelt�k-e. Ilyenkor is keletkezhet zenei �lm�ny, de befoly�solja az �t�l�st a tudatos figyel�s, az intellektu�lis �lm�ny �r�me. Az ilyen zenei bemutat�s ut�n sem az �rzelmekr�l besz�l�nk, hanem csak a zenei alapfogalmak meg�rt�s�t ellen�rizz�k.

A zenei nevel�s tervez�se

A dalanyag h�rom �v alatt fokozatosan b�v�l, min�s�gileg �s mennyis�gileg is. Fontos a kiscsoportban tanult dalok gyakori ism�tl�se. A kedves j�t�kok vissza-visszat�r�se mindenkinek �r�met okoz. A zeneileg lassabban fejl�d� gyermekeknek a k�nny�, ismert dallamok j� gyakorl�si lehet�s�get ny�jtanak.

Az �ves terv k�sz�t�s�n�l a k�vetkez� t�nyez�ket kell ismern�nk:

• a korcsoport zenei k�vetelm�nyeit

• az �tmutat�nak megfelel� dalanyagot (amit az �v�n� v�logat �ssze)

• az adott csoport fejletts�gi szintj�t �v elej�n (adotts�gok, �j gyermekek a csoportba)

Az anyag elrendez�s�n�l figyeln�nk kell:

• az �j ismereteket a kor�bbi ismeretekre �p�ts�k

• a k�nnyebb anyagt�l haladjunk a nehezebb fel�

• a k�rnyezethez. K�r�lm�nyekhez alkalmazkodva �ll�tjuk �ssze az anyagot.

Az egy �v anyag�b�l 2-3 h�napra �temtervet k�sz�t�nk. Ez az id�tartam egy nevel�si szakasz egys�g�t jelenti, ugyanakkor visszamen�leg �s el�re is j�l �ttekinthet�, sz�ks�g szerint m�dos�that�.

Tartalmazzon az �temterv az �nek-zenei foglalkoz�sok tervez�s�hez:

• dalanyagot

• a zenei k�szs�gfejleszt�s r�szfeladatait

• r�viden �s konkr�tan jel�lj�k meg a k�pess�gfejleszt�s feladatait.

Az egyes munkatervi szakaszok lez�r�sakor, �rt�kel�sekor a zenei fejl�d�s tapasztalatait is �sszegezz�k, �s ennek megfelel�en alak�tjuk tov�bb a munka k�vetkez� szakasz�t.

Az �nekfoglalkoz�s fel�p�t�se

1. Az �p�tkez�s az alapoz�sn�l, az el�k�sz�t�sn�l, a hangulatkelt�sn�l kezd�dik. A "bevezet� " zenei anyag, k�szs�gfejleszt�si m�dszere illeszkedj�k a feladatokhoz. Az el�k�sz�t�sn�l kelts�k fel a gyermekek �rdekl�d�s�t �s j�t�kkedv�t, figyelm�ket ford�tsuk a zenei feladatra.

2. A f�r�sz a legfontosabb tev�kenys�gek egym�sut�nja. Ha van �j dal, akkor azt tan�tjuk meg el�sz�r, ilyenkor a gyermek m�g friss �s fog�kony.

1.

Az �j dalt az �vod�ban mindig hall�s ut�n tanulj�k meg a gyermekek. Az �v�n� a dalt bemutatja, n�h�nyszor el�nekli, a gyermekek ezalatt figyelnek, megjegyzik, ut�nozz�k �s megtanulj�k. A j�t�kok egyszer�ek �s szorosan kapcsol�dnak a dal sz�veg�hez.

• A j�t�kok m�g azon a foglalkoz�son kapcsoljuk a dalhoz. N�h�nyszori j�t�k, gyakorl�s ut�n az �j dalt tegy�k f�lre, mert a t�nyleges begyakorl�s m�r a k�vetkez� foglalkoz�sok feladata lesz. Az �j dal a gyakorl�s n�lk�l is "meg�rik" a gyermek eml�kezet�ben. A gyermek visszagondol a dalra, �nk�ntelen�l ism�telgeti, d�dolgatja mag�ban. A legk�zelebbi �nekl�skor m�r l�nyegesen jobban tudja a dalt, k�l�n�sen, ha az els� eml�kek tiszt�k, pontosak �s hiba n�lk�l r�gz�dtek.

• A dalt glob�lis egys�gben tan�tjuk, sz�veget, dallamot, ritmust egy�tt, olyan term�szetes m�don, mint ahogy a sz�jhagyom�ny terjed, mint ahogyan a gyermekek besz�lni tanulnak. A dalok r�videk: mindig elej�t�l v�g�ig egyben �nekelj�k.

• Ha t�bbszakaszos dalr�l van sz�, els� alkalommal mutassuk be mindet, de hagyjuk a m�sodik, harmadik szakasz tanul�s�t a k�vetkez� foglakoz�sokra.

• Ha a dal hossz� vagy a sz�vege neh�z, bontsuk az els� foglalkoz�sokon k�t vagy h�rom egys�gre, v�g�l a r�szeket gyakoroljuk egy�tt, a hely�kre visszaillesztve.

2.

• A foglalkoz�s legfontosabb �s leghosszabb id�t ig�nyl� r�sze a j�t�kism�tl�s.

A j�t�k az �vod�sgyermek legf�bb tev�kenys�ge. Az �nekes-j�t�k nemcsak zenei szempontb�l fontos alkalma a k�szs�gfejleszt�snek, hanem komplex megjelen�s�ben a nevel�s sokoldal�, kit�n� eszk�ze is.

Az �nekes j�t�kban a j�t�k minden form�ja, fejl�d�si szakasza k�pviselve van.

Haszn�lunk ritmikusan ism�tl�d� j�t�kmozdulatokat, melyek a gyakorl� j�t�k tev�kenys�g�re �s tartalm�ra hasonl�tanak, ugyanakkor az ism�tl�d� mozdulatok a szerepv�llalata cselekv�sek kifejez� mozdulatait is jelentik. A gyermek is k�zeledik a szerep- �s a szab�lyj�t�k sokf�le form�j�hoz.

A j�t�koss�g alapvet� felt�tele, hogy a k�pzelet adta helyzetet minden gyermek �t�lje �s elhiggye. A gyermekekkel egy�tt az �v�n� is �gy viselkedik, mintha az elk�pzelt helyzet val�s�g volna.

Egy j�t�k sokszori ism�tl�sekor lassan fokoz�dik az izgalom �s a fesz�lts�g.

Az emelked� hangulat �s �t�l�s el�r egy cs�cspontot, ami ut�n a gyermekek maguk k�v�nj�k a pihen�st. Ez�rt is fontos, hogy ink�bb csak egy vagy k�t j�t�kot ism�telj�nk, de azt sokszor, hogy a j�t�kok hangulat�t meg�rezz�k, �s a sokszori ism�tl�s �r�m�t �lvezz�k.

3.

• A j��z� j�t�k ut�n a gyermek val�ban pihen�st, megnyugv�st ig�nyel. De �rdekl�d�se, fog�konys�ga, szellemi frissess�ge az �t�lt �r�m ut�n fokoz�dik. Ilyenkor alkalmas az id� az �gynevezett zenei didaktikus j�t�kokra. Ekkor lehet a foglalkoz�s feladat�t megism�telni, �sszefoglalni. J� alkalom ez a zenei alapfogalmak meg�rt�s�re, a gyakorlati tapasztal�s ut�ni megnevez�s�re, �sszehasonl�t�s�ra, �ltal�nos�t�sra is. Nagycsoportban itt kaphat helyet az egy�ni �nekl�s, annak megbesz�l�se, �rt�kel�se �s a gyenge hall�s� gyermekek b�tor�t�sa, jav�t�sa is.

4.

• Az �nekfoglalkoz�st kellemes �s megnyugtat�, vagy az �lm�nyeket felid�z�, befejez� mozzanattal kerek�tj�k ki. Az utols� n�h�ny perc illeszkedj�k az eg�sz foglalkoz�s hangulat�hoz, zenei c�lkit�z�seit.

Alkalmas erre p�ld�ul: - a zenehallgat�s, az �v�n� �neke

- g�pi zene

- ritmus zenekar, kis hangszerek v�ltozatos felhaszn�l�sa

- kital�l�s j�t�k, b�bjelenet

- �j dal el�nekl�se

A foglalkoz�soknak k�tf�le form�ja van: amikor �j zenei anyagot tan�tunk, amikor ism�tel�nk, �s r�gi dalok gyakorl�s�ra adun lehet�s�get.

�nek az �vod�ban

Mond�k�k

Ism�tl�s: �j:

• Badacsonyi r�zsaf�n /6./ - Ecc, pecc, kimehetsz /13./

• B�zavir�g koszor� /9./ - Egy - meg�rett a meggy /19./

• Cini, cini muzsika /11./ - Ez elment vad�szni /28./

• Egyedem, begyedem vaskamp� /16./ - F�j a kuty�mnak a l�ba /29./

• Egy, kett�, h�rom, n�gy /18./ - Hipp, hopp haja hopp /35./

• Erre kakas, erre ty�k / 26./ - H�velyk ujjam almafa /38./

• F�, f�, f�, sz�p z�ld f� /30./ - �, �, �, t�nd�rkaszin� /51./

• Gyerekek, gyerekek /32./ - Szita, szita, s�r� szita /57./

• Hej Gyula, Gyula, Gyula /34./ - Tente baba, tente /59./

• Itt a k�cs�g mi van benne /39./ - Vi-li-v�-ri, hentesh�ri /60./

• J�kobnak volt hat fia /40./

• Madarak voltunk, f�ldre /47./

• Mese, mese m�tka /48./

Dalok

Ism�tl�s: �j:

• Csiga-biga told ki /63./ - Keress kop�, ha tal�lsz /67./

• �n kis kertet kerteltem /64./ - Sz�lj s�p sz�lj /71./

• Fussunk, szaladjunk /65./ - Gyertek haza, l�djaim /77./

• Zsipp, zsupp kender zsupp /72./ - A Gy�ri Gy�rgynek /84./

• H�zz, h�zz engemet /76./ - Hold, hold f�nyes l�nc /85./

• Aki nem l�p egyszerre /81./ - Egy �veg alma /87./

• Elvesztettem zsebkend�met /88./ - Hej a s�lyi piacon /90./

• Eszterl�nc, eszterl�nc /89./ - T�r�m, t�r�m a m�kot /99./

• Katalinka sz�llj el /94./ - Ennek a kisl�nynak /100./

• �n kicsike vagyok /101./ - �n kicsike vagyok /101./

• Koma t�lat hoztam /103./ - L�nc, l�nc eszterl�nc/110./

• Koszor�, koszor� /105./ - Feh�r liliomsz�l /120./

• Kisz�radt a di�fa /109./ - Gyertek l�nyok, ligetre /122./

• Tekeredik a k�gy� /115./ - Cs�n, cs�n gy�r� /129./

• Ugr�ljunk, mint a verebek /116./ - B�jj, b�jj medve /130./

• Bors�t f�ztem /117./ - �csorogjunk, b�csorogjunk /131./

• Csipp, csipp cs�ka /126./ - Dobi, dobi h�t�t /134./

• Erzs�bet asszony /135./ - A k�ll�i sz�l�be /147./

• Elvesztettem zsebkend�met /155./ - Hej v�ra v�ra /150./

• B�jj, b�jj z�ld�g /160./ - Cs�cseri bors�, bab, lencse /162./

• Cirmos cica jaj /161./ - Iglice sz�vem, iglice /176./

• �g a gyertya, �g /168./ - S�t�tes az erd� /191./

• Ha �n cica voln�k /173./ - B�jj, b�jj itt megyek / 194./

• K�rt�fa, k�rt�fa /185./ - Cickom, mackom /195./

• M�ly k�tba tekintek /186./ - T�zet viszek, nem l�tj�tok /231./

• Erre kakas, erre ty�k /200./

• Hej ,eszel�, meszel� /208./

• Lipem, lopom a sz�l�t /221./

• Mack�, mack� ugorj�l /222./

Dalok: Zene-hallgat�s az �vod�ban:

243. Tekereg a sz�l /T�rzs�k B�la/

248. �rkot ugrott a sz�nyog 23. A part alatt, a part alatt

251. Mack� brummog 24. S�rga csik�, cseng� rajta

267. H�p, h�p, h�p 26. Hol j�rt�l b�r�nyk�m

270. Orsz�g�ton nagy a h� 48. �rik a sz�l�

274. De j� a di� 51. K�t sz�l p�nk�sdr�zsa

275. Dolgozni szapor�n 56. Csipkefa bimb�ja

276. Eresz al�l 61. Hull a szilva a f�r�l

278. J�n a kocsi 63. Elmentem a piacra

281. Nagy az �g 65. Hej Jancsika, Jancsika

283. Suttog a fenyves 66. Kelj fel juh�sz

284. T�lap� itt van 73. A kar�di faluv�g�n

285. Tudom �n m�r 76. Cs�t�rt�k�n virrad�ra

286. �ltem ring� kis 80. Az �rgy�lus kismad�r

298. Itt a farsang 81. A j� lovas katon�nak

300. N�gy v�ndor j�r 83. Gerencs�ri utca

301. Orgona �ga 86. Kihajtom a ludam

306. B�r�nyk�nak 88. A szennai lipisen, laposon

313. Ez�stfeny� sz�p 89. A sz�nt�i h�res utca

321. Mi van ma, mi van ma 94. Erd�, erd�, de magos

325. S�ndor napj�n 95. Megyen m�r a hajnalcsillag

328. M�r megj�tt�nk 96. Erd�, erd�, erd�

331. Hull a pelyhes 97. G�bor �ron r�z�gy�ja

334. �r�m�nnep ez a nap 99. Cs�nom Palk�

335. Pattanj pajt�s 102. Most sz�p lenni

337. Feny��nnep imm�r elj� 110. Hej hal�szok

118. Husz�rgyerek, husz�rgyerek

119. Kossuth Lajos

122. Egyszer egy kir�lyfi

124. h�rom szab� leg�nyek

126. ettem sz�l�t most �rik

128. Nagykar�csony �ccak�ja

129. Vir�g�kn�l �g a vil�g

130. �n elmentem a v�s�rra

164. Csillag az �gen

228. Hull a h�, hull a h�