Harlow, Rosie - Morgan, Gareth: 175 Amazing Nature Experiments
(New York, NY, Random House, 1992)
Szemelv�nyek
Tolnay Katalin �s Ortmann-n� Ajkai Adrienne ford�t�sai
[ Rich Text form�tum�, t�m�r�tett v�ltozatban let�lthet�. ]

175 CSOD�S TERM�SZETI K�S�RLET

Magok �s a cs�r�z�s (12-13. o.)

    Egy hatalmas t�lgy f�l inch ( 1inch=2.54cm) nagys�g� makk alakj�ban kezdi az �let�t. Az almafa egy cs�ppnyi magocsk�b�l n� ki. Minden z�ld n�v�ny magk�nt kezdi az �letet. Ezek a k�s�rletek seg�tenek, hogy t�bbet megtudj a magokr�l �s n�veked�s�kr�l.

K�s�rlet magokkal

    A magoknak sz�ks�g�k van bizonyos k�r�lm�nyekre, hogy cs�r�z�snak �s n�veked�snek induljanak. A k�vetkez� k�s�rletek seg�tenek kitapasztalni, hogy melyek ezek.

    Tegy�l vattacsom�kat vagy pap�r zsebkend�t mindegyik poh�rba �s a tetej�kre helyezz n�h�ny magot. K�l�nb�z� k�r�lm�nyeket biztos�tunk mindegyik poh�r sz�m�ra, amelyek esetleg seg�teni fogj�k a magok cs�r�z�s�t.

1. poh�r: Minden nap permetezd meg v�zzel �s �ll�tsd egy napos ablakp�rk�nyra.
2. poh�r: Tartsd ezt is egy napos p�rk�nyon, de ne adj neki vizet.
3. poh�r: Gy�z�dj meg r�la, hogy a magok j�l fekszenek a vatt�n. T�ltsd fel a poharat felforralt �s leh�t�tt v�zzel.
4. poh�r: Minden nap permetezd meg v�zzel �s �ll�tsd h�t�szekr�nybe.
5. poh�r: Minden nap permetezd meg v�zzel �s �ll�tsd egy meleg helyen l�v� dobozba.

Vizsg�ld meg naponta a magokat egy h�ten kereszt�l. Mely t�nyez�k seg�tik a magok cs�r�z�s�t: f�ny, v�z, meleg, leveg�?

K�P: Nem minden n�v�ny kapaszkodik gy�kereivel a f�ldbe. Az itt l�that� n�v�nyek fent �lnek egy f�n, �s mindent ami a n�veked�s�kh�z sz�ks�ges a leveg�b�l nyerik.

Felszerel�s: 5 db m�anyag poh�r, vatta vagy pap�r zsebkend�, egy csomag vet�mag (a kerti zs�zsa magja nagyon j� erre a c�lra).

FELIRAT: Napf�ny, v�z, meleg,
Napf�ny, meleg, de v�z n�lk�l
V�z alatt - leveg� n�lk�l - tartva

M�ka a magokkal

    Tegy�l egy lapost�ny�rra pap�rt�r�lk�z�t �s nedves�tsd meg. Rendezz el rajta magokat a neved kezd�bet�inek form�j�ban. �gyelj arra, hogy a magok meleg helyen �lljanak �s mindig el�g nedvesek legyenek. Figyeld, hogy n�nek a bet�k.
    Mikor legk�zelebb l�gy toj�st eszel, �rizd meg a h�j�t. Tegy�l bele egy kis vatt�t, arra magokat �s �nt�zd meg �ket. A toj�s hamarosan hajat n�veszt, te pedig rajzolhatsz neki arcot. Egy id� ut�n leny�rhatod a "hajat" �s megeheted a zs�zs�t.

FELIRAT: Zs�zsa
Nedves pap�rt�r�lk�z�
V�z, h�t�szekr�nyben tartva

�si magok

Cs�r�z�s el�tt a magok k�pesek ak�r �vsz�zadokon kereszt�l is inakt�v �llapotban pihenni. Azt is kimutatt�k, hogy m�g az egyiptomi piramisokb�l el�ker�lt t�bb ezer �ves magok is kics�r�ztak.

FELIRAT: Toj�sh�j
V�z, s�t�t, meleg helyen tartva

Magt�l a n�v�nyig (24-25. p.)

Cs�r�z�shoz a magoknak sz�ks�ge van bizonyos k�r�lm�nyekre, ahogy azt a 14-15.oldalon l�ttuk. A k�vetkez� k�t oldalon megtudhatod, hogy a n�v�nynek milyen k�r�lm�nyekre van sz�ks�ge a n�veked�shez. N�h�ny �tlet: leveg�, v�z, f�ld, gravit�ci�, f�ny, t�panyag �s s�t�ts�g.

FELIRAT: Pap�rt�r�lk�z�
Bab
V�z
Tiszta bef�ttes�veg

Hat�ssal van-e a gravit�ci� a magokra, gy�kerekre �s hajt�sokra?

    Egy n�v�ny hajt�sa mindig a f�ny fel� n�. M�g akkor is, ha n�veked�s�k kezdet�n m�lyen a f�ld al� vannak temetve. Ez a k�s�rlet azt vizsg�lja, hogy vajon ha egy magot ford�tva �ltet�nk el, akkor a gy�kerei kezdenek-e el felfel� n�ni.

    Tekerj pap�rt�r�lk�z�t egy bef�ttes�vegbe az �bra szerint. T�lts az �vegbe annyi vizet, hogy a pap�r fel tudja sz�vni. Helyezz n�h�ny babot k�l�nb�z� helyzetben az �veg fala �s a pap�rr�teg k�z�, ehhez haszn�lj seg�ts�g�l egy ceruz�t. �ll�tsd a bef�ttes�veget egy teljesen s�t�t helyre �s n�zd meg minden nap. Azt fogod l�tni, hogy a gy�kerek minden k�r�lm�nyek k�z�tt lefel�, a hajt�s felfel� n�. Mikor nincs f�ny, a hajt�s a gravit�ci� alapj�n "t�j�koz�dik". Sz�ks�g van erre, hiszen a mag a f�ldben teljes s�t�ts�gben van, miel�tt a hajt�s a felsz�nre bukkanna.

1.k�p: F�nnyel k�r�lv�ve
2.k�p: S�t�tben tartva
3.k�p: Egy oldalr�l megvil�g�tva
4.k�p: Alum�nium f�li�val bor�tva

Sz�ks�ge van-e f�nyre a n�v�nyeknek?

Felszerel�s: 4 db bef�ttes�veg vagy m�anyagpoh�r, tarkabab, vatta, alum�nium f�lia.

    Tegy�l minden bef�ttes�vegbe vatt�t �s nedves�tsd meg. Helyezz minden �vegbe k�t babszemet. Vizsg�ld meg �ket minden nap �s tartsd nedvesen a vatt�t. Tegy�l egy-egy �veget a k�vetkez� helyekre:

1. Olyan helyre ahol minden ir�nyb�l kap f�nyt
2. Egy s�t�t kamr�ba (vagy k�sz�ts egy s�t�t hengert �s azzal takard le).
3. Napos ablakp�rk�nyra.
4. Ugyanoda ahov� a 3-as sz�m�t, csak tekerj egy kis f�lia sapk�t a hajt�s k�r�

Fontos-e a f�ny sz�ne?

Felszerel�s: kis margarinos vagy tejf�l�s poharak,
Pap�r zsebkend�, sz�nes m�anyag vagy celof�n �vek
(pl. sz�ntelen, piros, z�ld), egy csomag zs�zsa mag.

FELIRAT: Sz�ntelen m�anyag
Zs�zsa
M�anyagpoh�r
Sz�nes m�anyag f�lia

    Minden poh�r alj�ra tegy�l n�h�ny r�teg nedves pap�rt. Sz�rj�l r� magokat, �s minden poharat fedj�l le sz�nes m�anyaggal. Minden nap ellen�rizd a poharakat �s �nt�zd meg a n�v�nyeket, ha sz�ks�ges. Figyeld meg, hogy a n�v�nyk�ket �r� f�ny befoly�solja-e a fejl�d�s�ket.

K�P: A n�v�nyek mindig a f�ny fel� n�nek. Ez nagyon fontos az erd� f�inak, k�l�nben fejl�d�s�ket g�toln� a szomsz�d egyedek �rny�ka.

Keress�nk apr� �llatokat (52-53. o.)

    Az apr� �llatok mindenhol k�r�lvesznek benn�nket, de neh�z r�juk bukkanni, mivel kicsik �s gyakran rejt�zk�dve �lnek. Keresd �ket sarkokban, szekr�nyekben, pajt�kban �s gar�zsokban. N�h�ny k�z�l�k kint �l a magas f�ben, a bokrok k�z�tt, a f�kon, a leveg�ben vagy a v�zben. Sok apr� �llat csak �jszaka j�n el�, �gy lehet, hogy ezeknek csapd�t kell �ll�tanod.

K�sz�ts�nk v�kuumcsapd�t

    A v�kuumcsapda olyan apr� �llatok befog�s�ra szolg�l, amelyek t�l kicsik ahhoz, hogy az ujjaiddal fogd meg �ket. Keress egy kis m�anyag dobozt, ami kb. 2 inch magas �s 1.5 inch sz�les (1 inch = 2.54 cm). K�rj meg egy feln�ttet, hogy seg�tsen f�rni a tet�be k�t lukat, el�g nagyot ahhoz, hogy egy sz�v�sz�lat �t lehessen rajtuk dugni.
    K�t darab sz�les, hajl�that� nyak� sz�v�sz�lra lesz sz�ks�g. Dugj�l mindk�t lukba egy-egy sz�v�sz�lat �s er�s�tsd oda gyurm�val. Az egyik sz�v�sz�l v�g�re csavarj egy darab text�li�t, nehogy besz�vd a sz�dba a rovarokat!

FELIRAT: Csak kicsi rovarokat csalj csapd�ba, a nagyobbak esetleg beszorulnak a sz�v�sz�lba.
Gyurma
Textilsapka ragaszt�szalaggal feler�s�tve.

K�sz�ts�nk g�d�rcsapd�t

Felszerel�s: Margarinos doboz, kb. f�l inch (1 inch = 2.54 cm) sz�les k�vek, egy darab deszka vagy kartonpap�r, �ltet�-lap�t.

    �ss a f�ldbe egy lukat, kicsit m�lyebbet mint a doboz magass�ga. Tedd bele a dobozt, �s gy�z�dj meg arr�l, hogy a pereme nem emelkedik ki a f�ldb�l. Minden sark�hoz tegy�l egy k�vet. Tedd r�juk a deszk�t, hogy az es� ne tudjon beesni. Rakj�l a dobozba f�ldet �s faleveleket, hogy az �llatk�knak legyen hol rejt�zni�k. Tegy�l be n�h�ny almadarabk�t, sal�talevelet, sajtot vagy paradicsomot, hogy odacs�b�ts�k az �llatk�kat.

FELIRAT: Deszka fed�l
K�
Lev�l alom

Nyomozz az apr� �llatok ut�n

    A v�kuum- �s g�d�rcsapd�d seg�ts�g�vel pr�b�lj k�l�nb�z� �llatk�kat tal�lni. Azokat amelyeket siker�lt befognod tartsd egy nagy m�anyag dobozban. Ne felejtsd el, hogy a kont�nernek amennyire csak lehet hasonl�tania kell az �llatk�k term�szetes k�rnyezet�hez. Ha m�r siker�lt tal�lnod n�h�nyat, ind�ts nyomoz�st.
    Haszn�lj nagy�t�t, �s tedd fel a k�vetkez� k�rd�seket, hogy megismerd �ket. Felismer�seidet �rd be egy noteszbe. Csak egy napon kereszt�l tartsd �ket fogva, mert sz�ks�g�k van �lelemre �s megfelel� rejtekhelyre.

Fej: Kicsi vagy nagy? Milyen ir�nyban mozog? Vannak rajta szemek? Hol vannak? Van az �llatk�nak cs�pja? Ezeket a szagok �rz�kel�s�re haszn�lja, mint ahogy mi az orrunkat. Sok ilyen �llatka apr� lukakon kereszt�l l�legzik, amelyek a test oldal�n helyezkednek el. Ezeket l�gny�l�snak nevezz�k.

Sz�rny: H�ny sz�rnya van az �llatk�nak? Jellemezd hogyan rep�l.(Szakaszosan nekirugaszkodva, csapkodva, egyenes vonalban, le-fel.)

L�bak: H�ny l�ba van? �zelt, mint a ti�d? (A te l�badon van cs�p�iz�let, t�rdiz�let �s bokaiz�let.)

Test: Milyen sz�ne �s alakja van a test�nek? H�ny r�szb�l �ll? Tagolt? (T�bb mint egy r�szb�l �ll.) V�ltoztatja az alakj�t mozg�s k�zben? Szimmetrikus?

Hol �l? Magas f�ben, alacsony f�ben, szikl�k alatt, f�kon, v�zben, korhadt f�ban �l az illet� �llatka?

FELIRAT: A nagyobb p�ld�nyokat az ujjaiddal tedd be �vatosan a dobozba.

Apr� �llatk�k: B�nj vel�k nagyon �vatosan. Ne felejtsd el, hogy hozz�juk k�pest te �ri�s vagy!

Fogjunk p�kh�l�t (70. o.)

Felszerel�s: Kartonpap�r, hint�por, ragaszt�.

A p�kh�l� nagyon finom szerkezet�, �gy ha konzerv�lni akarjuk a legnagyobb k�r�ltekint�ssel kell lenn�nk. Nagy t�relemre �s n�mi �gyess�gre van sz�ks�g. A legnagyobb neh�zs�get az okozza, hogy a p�kh�l� alig l�that� a konzerv�l�s el�tt �s ut�n.
El�sz�r keresned kell egy p�kh�l�t, lehet�leg olyat, ami valamilyen ny�lt t�rs�gben van, mivel �gy k�nnyebb �szrevenni. F�jj�l kereszt�l egy kis hint�port a p�kh�l�n. Az a j� ha sz�p, egyenletes r�teget alkot rajta. Ezut�n ragaszt�zz be egy fekete kartont, �s h�tulr�l �vatosan k�zel�tsd a p�kh�l�hoz. A c�l az, hogy felragaszd a h�l�t a pap�rra, an�lk�l, hogy a form�ja megv�ltozna, ez�rt csak nagyon finoman nyomd oda a kartont a h�l�hoz. V�gd el a h�l� tart�sz�lait a karton k�r�l. Hogy meg�rizd a h�l�t, bor�tsd be �ntapad� m�anyag f�li�val vagy f�jd le lakkal.

K�P: P�kh�l�. A p�kfon�l er�sebb az ac�ln�l.

FELIRAT: Hosszanti sz�lak*
Keresztsz�lak*
Itt v�gd k�rbe a h�l�t.

… p�k**

A … p�k** h�l�ja minden�tt ott van.

    N�zd meg bent �s kint, s�v�nyek k�r�l. A p�kh�l� nem ragad�s, de a kis rovarok fennkadnak a hosszanti sz�lakon �s leesnek a f�ldre. A p�k a h�l� alatt v�rakozik l�gva, gyorsan elkapja �ldozat�t �s p�kfon�lba csomagolja hogy elrakt�rozza.

FELIRAT: … p�k v�rakoz�s k�zben.

A … p�k rendk�v�l gyakori. Egy f�l futballp�ly�nyi ter�leten kb. egymilli� �l bel�l�k.

�let egy hangyakol�ni�ban (80-81. o.)

Ne felejtsd el: N�h�ny hangyafaj cs�p.

    A hangy�k a t�rsas rovarfajok k�z� tartoznak mint a m�hek �s a darazsak. A kol�nia k�l�nb�z� tagjainak megvan a saj�t elv�gzend� feladatuk. A kir�lyn� led�rg�li a sz�rnyait, mivel m�r nem lesz t�bbet sz�ks�ge r�juk. Ezut�n bef�rja mag�t a talajba, �s k�sz�t mag�nak egy kamr�t, ahol le fogja rakni a toj�sait. A h�mek feladata, hogy p�rozzanak a kir�lyn�vel. Az els� dolgoz�k l�rv�it a kir�lyn� egyed�l neveli fel. Mikor ezek �gy kilenc h�nap m�lva megjelennek, elkezdik sz�m�ra m�k�dtetni a kol�ni�t. A dolgoz�k k�l�nb�z� munk�kat v�geznek: vannak �v�n�k, akik a piciket gondozz�k, vannak takar�t�k �s vannak �lelmez�k. Az �lelmez�k etetik a t�bbi munk�st �gy, hogy foly�kony t�pl�l�kot adnak �t a sz�jukba. Amikor ezt csin�lj�k h�ts� l�bukra �llnak, �s �gy n�znek ki, mintha cs�kol�zn�nak. Ugyanilyen �ton terjeszti el a kir�lyn� a kol�ni�ban az �zeneteit. A test�n foly�kony "�zeneteket" v�laszt ki, amit a dolgoz�k lenyalogatnak r�la �s k�rbek�ldenek a kol�ni�ban. �gy tudj�k meg a hangy�k, hogy milyen tennival�k vannak a kol�ni�ban.

FELIRAT: (a k�t hangy�hoz) A hangyacs�k az �zenet�tad�s m�dja.

K�sz�ts mesters�ges hangyabolyt

Felszerel�s: K�t plexi�veg t�bla, darabja 2x10 inch (1 inch = 2.54 cm), h�rom 2x10 inch nagys�g�, f�l inch vastags�g� fal�c, laza f�ld, kavics, csavarok, ragaszt�szalag.

    Csavarozd a plexilapokat a l�cekhez az �bra alapj�n, �s er�s ragaszt�val r�gz�tsd oda a felnyithat� tet�t is. Gy�z�dj meg r�la, hogy szorosan illeszkedik hogy ne engedje kim�szni a hangy�kat. A doboz alj�t k�t inch vastagon fedd be kaviccsal. Kerti j�rdalapok �s lapos k�vek alatt keress fekete hangy�kat, vagy f�ves dombokon v�r�seket. Mikor megvan a f�szek, �ss le, hogy megtal�ld a kir�lyn�t, ami sokkal nagyobb, mint a t�bbi dolgoz�. Telep�ts annyi dolgoz�t a mesters�ges bolyba a kir�lyn�vel egy�tt, amennyit csak lehet. �vatosan t�ltsd fel finom f�lddel a dobozt kb. h�romnegyed�ig. Tegy�l be valamit a k�vetkez� ennival�k k�z�l: �rett gy�m�lcs, magok, kis darabka sajt vagy dzsem. Id�nk�nt f�jd be v�zzel a f�ldet, hogy a hangy�knak legyen mit inni.

FELIRAT: Plexilap sz�lein�l a fakerethez csavarozva.
Ragaszt�szalaggal r�gz�tett felnyithat� tet�.
Fakeret
T�ltsd fel laza f�lddel
Kavicsr�teg
Takard le egy s�t�t pl�ddel.

Hangya szafari

    Lehet, hogy az udvaron tudsz tal�lni hangyakol�ni�t. A hangy�k sz�vesen k�sz�tenek f�szket lapos k�vek alatt. N�zd meg az udvarotokban a k�vek alj�t. Ha van r�gi t�l�tok vagy k�lapotok, tedd �ket az udvar v�dett sark�ba, �s figyeld meg, oda tudsz-e csalogatni egy kol�ni�t. Vonz� t�pl�l�k kihelyez�se seg�thet. Keress �letciklusuk k�l�nb�z� szakaszaiban l�v� hangy�kat. A toj�sok kicsik �s feh�rek, a l�rv�k feh�r kukacok, a b�bok pedig olyanok mintha apr� babocsk�k lenn�nek.

FELIRAT: Toj�sok
L�rv�k �s b�bok
�l�skamra levelekkel
Elpusztult rovarok
A hangyakir�lyn� az �t szolg�l� dolgoz�kkal a kir�lyi terem.

FELIRAT: (kerek k�p) F�szek egy k�lap alatt.

�let egy k�lap alatt

    Ezek a rajzok �s a lenti f�nyk�p azt mutatj�k, hogy hogyan haszn�lj�k f�szk�kben a hangy�k a k�l�nb�z� kamr�kat. Az egyik a toj�sokat, a m�sik a b�bokat rejti. Van k�l�n�ll� kir�lyi terem a kir�lyn� r�sz�re �s egy m�sik kamra, amit temet�nek haszn�lnak.

Muzsik�l� fa (96-97. o.)

    �lj csukott szemmel egy fa al�. Z�rd �k�lbe a kezed, �s nyiss ki egy ujjadat minden alkalommal, amikor �j
hangot hallasz. A hallott hangokat jegyezd le ceruz�val egy kartonpap�r "magn�szalagra", mint ahogy itt is
l�tod. Vidd f�l a vonalat ha a nesz magasabb� vagy er�sebb� v�lik, �s h�zd le ha m�lyebb� vagy halkabb�.

K�P: R�gz�tett�nk n�h�ny f�r�l j�v� hangot.
Egy mad�r hangja (fent)
A sz�l hangja a lombok k�z�tt (k�z�pen)
A levelek zizeg�se �s ropog�sa (lent)

K�P: V�lassz ki egy mad�rhangot, �s pr�b�ld meg "felvenni" az �nek�t. Az a dal, amit mi vett�nk fel, k�tszer emelkedett �s esett, majd ezut�n h�rom magas �s h�rom m�ly hang k�vetkezett.

Parf�m a f�r�l

    Mindenfajta lev�lnek megvan a r� jellemz� illata. Hogy ezt felfedezd, morzsolgasd a levelet az ujjaid k�z�tt addig, am�g z�ld l� nem j�n bel�le. Keverd az �sszemorzsolt leveleket egy f�l poh�r v�zbe �s szagold meg.

Ne felejtsd el: N�h�ny lev�l, mint p�ld�ul a fagyal�, m�rgez�.

FELIRAT: �sszemorzsolt levelek

Fogjunk kezet egy f�val

    Mikor emberek tal�lkoznak, gyakran fognak kezet. Hogy tal�lkozhass egy f�val, egy bek�t�tt szem� emberre van sz�ks�ged. �vatosan k�sd be kend�vel valaki szem�t, hogy ne l�sson. Vezesd oda egy f�hoz. Tapint�ssal meg kell ismernie minden a f�n tal�lhat� r�szletet. �t tudja �rni a ker�let�t? Seg�ts neki felfedezni a jellegzetes dudorokat �s szerkezeti adotts�gokat. Mikor m�r mindent felder�tett, vegy�tek le a kend�t. Meg tudja-e tal�lni most is ugyanazt a f�t, tapint�s mellett a l�t�s�t is haszn�lva? Cser�ljetek. El�sz�r bek�t�tt szemel ismerkedj meg a te f�ddal, �s jegyezz fel minden dudort, reped�st �s hasad�kot egy nagy �v pap�rra.

Figyelem: �vatosan vezesd a t�rsad, nehogy elessen.

K�sz�ts f�t

Felszerel�s: Nagyalak� �js�gpap�r, oll�, v�zfest�k, ragaszt�szalag, kartonpap�r.

Csavard �ssze az �js�g lapjait kb. egy inch (1 inch = 2,54 cm) sz�les hengerr�. Laz�n ragaszd �ssze ragaszt�szalaggal. V�gd be a cs�vet kb. egy inch sz�les cs�kokban az �bra szerint. Az (A) pontn�l h�zd fel a tekercs bels� r�teg�t. Az �js�got el�sz�r fesd be v�zfest�kkel, hogy sz�nes f�d legyen.

FELIRAT: Itt v�gd be a hengert, hogy levelek alakuljanak ki.
Itt v�gd be a hengert, hogy gy�kerek alakuljanak ki.
Ragaszd a gy�kereket a kartonhoz

K�sz�ts erd�t

V�gj ki egy darabot egy kem�ny kartondobozb�l, fesd be v�zfest�kkel �s fektesd le.* K�sz�ts n�h�ny k�l�nb�z� sz�n� �s magass�g� f�t. Hogy meg tudd �ll�tani v�gj ki a karton alapb�l egy kis p�ck�t (l�sd lent). Tedd r� a p�c�kre a fa t�rzs�r �s r�gz�tsd ragaszt�szalaggal.
*K�rj meg egy feln�ttet, hogy seg�tsen.

Mi t�rt�nik a lehullott falevelekkel? (108-109. o.)

    Gy�jts egy szatyorba lehullott faleveleket �s figyeld meg hogyan v�ltozik a sz�n�k. �talakul-e az eg�sz lev�l sz�ne z�ldb�l s�rg�ba vagy barn�ba? A szilfa leveleivel ez t�rt�nik. Az erezet sz�ne els�k�nt vagy utols�k�nt v�ltozik meg, vagy a lev�l szab�lytalanul foltokban v�ltoztatja a sz�n�t? V�lassz ki egy f�t �s tanulm�nyozd rajta, hogy a legnagyobb vagy a legkisebb levelek sz�ne v�ltozik el�sz�r.

K�P: A pihen� r�gy
Miel�tt leesne, a lev�l rakt�rba k�ldi a benne l�v� cukrokat. Ezut�n k�pz�dik egy szigetel� r�teg ami megakad�lyozza a lev�l v�zfelv�tel�t, �s �gy a lev�llehull�s�t okozza.

FELIRAT: Szigetel� r�teg. Sz�raz lev�l

K�P: A sz�n el�sz�r az erezet k�r�l v�ltozik. A sz�n el�sz�r az erezet k�z�tt v�ltozik. A sz�n foltokban v�ltozik

Mi�rt v�ltozik meg a lev�l sz�ne?

    A falev�lben s�rga pigment (sz�nez�anyag) van (n�h�nyuk narancss�rg�t is tartalmaz). A klorofill z�ld sz�ne eltakarja ezeket. Mikor a lev�l lehull a klorofill lebomlik �s l�that�v� v�lnak a s�rg�s, v�r�ses sz�nek.

A lev�l v�za

    Keress n�h�ny nagy levelet szab�lyos kont�rral �s erezettel. Egy feln�tt seg�ts�g�vel f�zd �ket lass� t�z�n, b� v�zben kb. f�l �r�ig. Tedd �ket n�h�ny h�tre agy v�d�rbe �llni. Ezut�n tiszta v�zzel �bl�tsd le r�luk a boml� "h�st". Seg�t, ha �tt�rl�d �ket egy puha ecsettel. Nemsok�ra el�bukkan a lev�l erezete. Ezt nevezz�k a lev�l v�z�nak. Sz�p �dv�zl�lapokat vagy k�nyvjelz�t k�sz�thetsz, ha felragasztod �ket kartonpap�rra.

FELIRAT: Erezet

Kereszt a falev�len

    Ragassz egy falev�lre kereszt alakban leukoplasztot vagy m�s sz�nes ragaszt�szalagot. Hagyd a levelet a f�n. Ha a nem kap f�nyt, a lev�l nem �ll�t el� klorofillt. N�h�ny nap m�lva m�r l�thatod a ragaszt�szalag alatt felbukkan� s�rga pigmentet.

FELIRAT: Ragaszt�szalag a lev�len.

K�pek falev�lb�l

    Gy�jts n�h�nyat a kedvenc form�j� faleveleidb�l. Keress k�l�nleges sz�n�eket �s form�j�akat. Tedd �ket t�bb r�teg �js�gpap�r k�z�, �s rakj r�juk valami nehez�ket. Kb. egy h�t m�lva a levelek kisz�radnak �s lepr�sel�dnek. Rendezhetsz bel�l�k ki�ll�t�st �gy, hogy ragaszt�szalaggal az ablakra r�gz�ted �ket. K�sz�ts k�peket - vir�gokat f�kat, emberi alakot, absztrakt mint�kat - �gy, hogy a leveleket egy pap�rra ragaszt�tod. A lepr�selt sz�nes levelek j�k k�nyvjelz�nek vagy �dv�zl�lapnak is. R�gz�tsd �ket egy darab kartonra �s vond be �ntapad�s f�li�val.

FELIRAT: Lev�lalakzatok az ablakon.
K�p falev�lb�l
K�nyvjelz� falev�lb�l

Mi t�rt�nik a falev�llel?

    Az erd�ben lehullott levelek vastag, ropog�s sz�nyeget alkotnak. Ha egy fa �vente 8 inch (1inch = 2,54 cm) vastag lev�lr�teget hullat, akkor az t�z �v alatt t�bb mint 6 l�b (1l�b = 30,48 cm) vastag sz�nyegg� v�lna! De a levelek szerves anyagb�l vannak (ami azt jelenti, hogy egyszer �l�k voltak). Mikor egy szerves dolog elpusztul lebomlik, m�s sz�val elrothad. Tegy�l n�h�ny levelet egy fedett kann�ba, hagyd �llni n�gy h�tig �s rendszeresen n�zd meg mi t�rt�nik. Tegy�l egy h�l� al� k�l�nb�z� leveleket �s vizsg�ld meg, vajon azonos �temben bomlanak-e le.

FELIRAT: Rothad� levelek
Levelek a h�l� alatt.

Csal�n leves �s galagonya falatok (148-149. o.)

Hozz�val�k: 1 megtiszt�tott, felapr�tott hagyma, 1 megtiszt�tott felkock�zott krumpli, olaj, s� �s bors, joghurt, leveskocka, 20 csal�n.

    Gy�jts zsenge csal�nt egy tiszta, nem szennyezett helyr�l. (Viselj gumikeszty�t!) Egy l�bosban forr�s�tsd meg az olajat �s n�h�ny percig dinszteld benne a hagym�t �s a krumplit. V�gd le a csal�n sz�r�r�l a leveleket �s tedd a l�basba., engedd fel egy liter v�zzel �s add hozz� a leveskock�t. Addig f�zd, am�g a krumpli meg nem puhul. Sz�rd le, vagy k�rj meg egy feln�ttet, hogy seg�tsen �ssze turmixolni. S�zd, borsozd �s add hozz� a joghurtot.
    A zsenge galagonya levelek nagyon j�k sal�t�ba, �s szendvicsben is fogyaszthat�k. Csak el�sz�r meg kell �ket mosni.

FELIRAT: Olaj
S�
Bors
Krumpli
Leveskocka
Hagyma
Csal�n (Haszn�lj keszty�t!)
Galagonya levelek

Sz�vetfest�s term�szetes m�don

    Az �vszak sz�n�t el lehet cs�pni egy megfestett fon�ldarabbal. Ehhez egy r�gi ed�nyre van sz�ks�g (lehet, hogy ut�na nem fogod tudni kitakar�tani). Haszn�lj feh�r gyapj� vagy pamutfonalat. Gy�jts n�h�nyat a k�pen l�that� n�v�nyek k�z�l vagy k�s�rletezz m�s �l�nk sz�n� n�v�nnyel (kipr�b�lhatod a fak�rget, a s�rga zuzm�t vagy a szedret). Forrald fel a n�v�nyt egy kis v�zben. Mikor a v�z m�r el�g sz�nes, h�tsd le �s sz�rd meg. Tedd bele a fonalat �s �ztasd addig am�g �tveszi a fest�k sz�n�t.

FELIRAT: Gyapj�fon�l
Ny�rfalev�l
N�rcisz

K�rd feln�tt seg�ts�g�t az ezen az oldalon l�v� tev�kenys�gek v�grehajt�s�hoz!

H�mes toj�sok

    Sok helyen szok�s tavasszal, H�sv�t t�j�n toj�st festeni. A toj�s, a tavasszal megjelen� �letet id�zi az emberek esz�be. H�mes toj�s k�sz�t�s�hez el�sz�r ki kell f�jni a toj�s belsej�t, ahogy azt az �bra mutatja. A toj�s belsej�t �bl�tsd ki v�zzel, ezut�n fest�kkel vagy ceruz�val fesd ki. Csin�lj stencil form�t ragaszt�szalagb�l, sz�nezd k�r�l, azt�n h�zd le a toj�sr�l.

K�P: Nagyon neh�z kif�jni egy toj�st. Csin�lj t�vel lyukat egy ty�ktoj�s mindk�t v�g�re. Az egyik lukba f�jva �r�tsd egy t�lba a bels� r�szeket.

FELIRAT: T�vel f�rt lyukak a toj�s mindk�t v�g�n.

    Miut�n egy mad�r meg�p�ti a f�szk�t, lerakja a toj�sait. �ltal�ban a sz�l�k melengetik �ket a fi�k�k kikel�s�ig.
Az emberek r�gebben gyakran gy�jt�tt�k a vadon �l� madarak toj�sait, hogy megegy�k �ket, vagy csak mert sz�pek voltak. Ez ma m�r tilos. N�h�ny mad�rfaj m�r a kihal�s sz�l�re ker�lt, mert nem maradt kikel� fi�ka.
Ha tudod, hogy egy mad�r hol f�szkel, ne foglalkozz vele �s ne zavard a f�szket.

Zom�ncos vir�gok

    Sok n�v�ny vir�gzik tavasszal. A vir�gok gyakran �l�nk sz�n�ek, ami arra cs�b�tja a rovarokat, hogy beporozz�k �ket. Ha megt�rt�nt a beporz�s, elkezdenek kialakulni a magok, amelyekb�l a k�vetkez� �vben az �j n�v�nyek fognak kin�ni. Ez�rt olyan fontos, hogy ne szedj�k le a vadvir�gokat, hiszen ha egy n�v�ny elveszti vir�g�t, a k�vetkez� �vre val� magjait is elveszti. K�rdezed meg, hogy szedhetsz-e n�h�ny kerti vir�g szirmot, hogy elk�sz�thesd az itt l�v� zom�ncos vir�gokat. Ha kankalint vagy r�zs�t haszn�lsz, v�g�l meg is eheted majd �ket v�g�l - de ne felejtsd el, hogy n�h�ny vir�g m�rgez� is lehet.
    V�laszd el egy toj�s s�rg�j�t a feh�rj�t�l. Verd fel egy vill�val a feh�rj�t, k�zben adagolj hozz� egy kis vizet addig, am�g fest�k s�r�s�g�v� v�lik. Haszn�lj �j, puha ecsetet a szirmok bevon�s�ra. M�rtsd bele a szirmokat porcukorba, �s hagyd �ket megsz�radni.

FIGYELEM! N�h�ny n�v�ny m�rgez�. Mindig sz�lj egy feln�ttnek, ha meg akarsz k�stolni valamilyen levelet vagy vir�got.

K�L�NB�Z� CS�R�K

    K�t vagy t�bb szem�ly j�tszhatja. Egyik�k (vagy az egyik csapat) v�kony, hegyes cs�r� fecske lesz (gemkapocs), a m�sik vastag cs�r� ver�b (ruhacsipesz). A lehets�ges t�pl�l�k: kem�ny magok (pl. f�ldimogyor�) �s l�gytest� "rovarok" (mazsola). A k�t j�t�kos egyszerre kezd "t�pl�lkozni": a felcsipegetett ennival�t maguk el� rakj�k. Ny�ron mindk�t mad�r sok rovart tal�l. �sszel, mikor a rovarok elt�nnek, a fecsk�k melegebb t�jra k�lt�znek.

    Sok �l�l�ny testh�m�rs�klete k�rnyezete h�m�rs�klet�nek megfelel�en v�ltozik. K�zismert, hogy a k�gy�k vagy gy�kok napoz�ssal meleg�tik fel magukat. Az al�bbi k�s�rlettel meg�llap�thatod, mely m�s �llatok tesznek hasonl�k�ppen. Vir�gos helyen jel�lj ki egy 10 m�teres �tszakaszt. Napf�nyes id�ben s�t�lj rajta lassan v�gig, jegyezd fel, h�ny rovart l�tsz. Ism�teld ezt meg egy h�v�s, �rny�kos napon is. Melyek azok az �llatok, melyek most is el�b�jtak? (44. old.)

K�SZ�TS P�KH�L�T!

    Keress egy el�gaz� f�t vagy bokrot (a k�t �g k�z�tt kb. 1 m�ter t�vols�g legyen)! Szabadban, de szob�ban is j�tszhatj�tok, ha behoztok egy nagy, sz�raz �gat. A h�l� keret�t sp�rg�b�l k�sz�ts�tek el: z�rt �tsz�g alakban fesz�ts�tek ki az �gra, majd h�zzatok ki benne k�t �tl�t is. Ezut�n keskeny ragaszt�szalagb�l tegy�tek fel a ragad�s fog�fonalakat, spir�l alakban k�z�pr�l kifel� haladva. A ragaszt�szalag ragad�s oldala mindig ugyanabba az ir�nyba n�zzen!
Ezut�n k�sz�ts hat vir�got: toj�start� kartonb�l v�gd ki a cs�sz�it, �s ragassz hat sz�nes pap�rszirmot r�juk. Er�s�tsd fel �ket az �gra, a p�kh�l� k�r�, cs�sz�j�kkel felfel�. K�sz�tsd el a t�z zeng�legyet: gy�rj �ssze egy pap�rdarabk�t kb. 2-3 cm-s galacsinn� �s tekerd k�rbe ragaszt�szalaggal: ez lesz a rovar teste. V�kony pap�rb�l v�gd ki a sz�rnyait �s er�s�tsd a test k�zepe t�j�ra.

A j�t�k menete
A zeng�legyek vir�gok nekt�rj�val t�pl�lkoznak. Egyik ragadoz�juk a p�k. Dobd a zeng�legyet �vatosan az egyik vir�g fel�! Ha r�esik, t�pl�lkozhat benne. Ha a f�ldre esik, m�g k�tszer �jra pr�b�lkozhatsz, ut�na az �hs�gt�l elpusztul. Ha a h�l�ba akad, megpr�b�lhatod kiszabad�tani. Ha a sz�rnya leszakad, elpusztul. Meddig siker�l �lnie? (69. old.)

MI CSALOGATJA A ROVAROKAT A VIR�GOKRA?

    A rovarok nekt�rjuk�rt keresik fel a vir�gokat, �l�nk sz�n�k �s illatuk alapj�n. K�s�rlettel pr�b�ljuk meg�llap�tani, milyen sz�nek �s illatok vonzz�k �ket legink�bb.
K�sz�ts�nk kb. 30x30 cm-s sz�nes kartonlapokat: s�rg�t, pirosat, k�ket, z�ldet, r�zsasz�nt, narancssz�nt �s feket�t. Meleg, naps�t�ses id�ben tegy�k ki �ket a gyepre. �rjuk fel, melyiket milyen �s h�ny rovar l�togatja. melyik a legkedveltebb?
A rovarokat az illatok �s a t�pl�l�k is vonzza. A legkev�sb� l�togatott sz�n� kartonra cseppentsetek m�zet �s ism�telj�tek meg a k�s�rletet! Mi t�rt�nik most? (76. old.)

REP�L� MAGOK

    K�sz�tsd el az �br�n l�that� f�t! (Egy pap�rt�rzs tetej�n p�lmalev�l-szer� pap�rcs�kok. A kis fa egy "kert" k�zep�n �ll, melyben a k�vetkez� �l�helyek tal�lhat�k: p�zsit, t�, beton, vetem�nyes, vadvir�gos kert.) Kis pap�rn�gyzetekb�l k�sz�ts 20 db "magot": csavard meg �ket a k�zep�n. �vatosan rakd fel a magokat a f�ra!

A j�t�k menete:
F�jj r� �vatosan a f�ra, hogy a magok lepotyogjanak. Ha egy mag a vetem�nyesbe vagy a gyepre esve hajt ki, a gondos kert�sz kigyoml�lja �ket. A betonba vagy a t�ba hull� magok ki sem tudnak cs�r�zni. Ha a vadvir�gos kertbe esik, van es�lye az �letre. Mi t�rt�nik itt vele? Ezt kockadob�ssal "d�ntheted el":
Ha 1-et dobsz, a cs�ran�v�nyk�t gyomirt� szer puszt�tja el.
Ha 2-t dobsz, kisz�rad.
Ha 3-t dobsz, elegend� a csapad�k �s a meleg, a n�v�nyke sz�pen fejl�dik.
Ha 4-t dobsz, elfagy.
Ha 5-t dobsz, a cs�ran�v�nyk�t egy gyerek gondjaiba vette: �nt�zi, stb.
Ha 6-t dobsz, egy m�kus megeszi a magot.
J�tsszatok le 5 sorozatot! H�ny magb�l lesz fa? Hogyan tudn�nk seg�teni, hogy t�bb�l legyen? (113. old.)

N�GY �VSZAK DOBOZ

    Egy doboz belsej�t osszuk n�gy rekeszre. A rekeszekre �rjuk fel: Tavasz, Ny�r, �sz, T�l. N�zz�nk k�r�l a term�szetben, �s ha olyasvalamit tal�lunk, ami egyik vagy m�sik�vszakra eml�keztet, tegy�k be a doboz megfelel� rekesz�be. Egy els�rgult lev�l pl. az �szre eml�keztet, egy vir�gszirom a tavaszra. ha olyat tal�lsz, ami nem f�r be a dobozba (pl. egy bund�s h�lgyet), �rd fel egy pap�rra, �s ezt rakd be. Minden val�sz�n�s�g szerint az a rekesz fog a legjobban megtelni, amilyen �vszakban j�runk. (132. old.)

�VSZAK-K�P:

    Kartonlapra er�s�ts k�toldal� ragaszt�-cs�kokat. S�t�t sor�n ragassz fel olyan t�rgyakat, amik erre az �vszakra eml�keztetnek!

AZ �VSZAK HANGULATA

    Minden �vszaknak m�s-m�s a hangulata. �lj le csendesen n�h�ny percre kedvenc helyeden (vagy egy nyitott ablakn�l) egy ceruz�val �s pap�rral a kezedben. helyezkedj el k�nyelmesen, hunyd be a szemed �s f�lelj! Majd nyisd ki a szemed, n�zz k�r�l! Mit l�tsz, hallasz, szagolsz, hogyan �rzed magad? �rd le azokat a szavakat, amik eszedbe jutnak! Ezut�n v�gd fel a pap�rt (minden sz� k�l�n darabra ker�lj�n) �s pr�b�lj bel�l�k �rtelmes mondatokat kialak�tani (sz�ks�g eset�n haszn�lhatsz m�s szavakat is). Az �gy sz�let� "vers" j�l vissza fogja adni az �vszak hangulat�t. (132. old.)

AZ �VSZAK SZ�NEI

    V�gj ki — pl. egy r�gi sz�nes �js�gb�l — k�l�nb�z� sz�n� ki pap�rdarabk�kat. Kinn a term�szetben keress olyan dolgokat, melyek sz�ne pontosan egyezik valamelyik pap�rk�d�val. Ezeket a pap�rszeletk�ket tedd k�l�n. Ha m�r 10-15 sz�nt beazonos�tott�l, n�zd meg a k�l�n tett pap�rk�kat! Ezek az adott �vszak jellegzetes sz�nei. Tavasszal val�sz�n�leg az �l�nk z�ldek, �sszel a v�r�sek, barn�k lesznek t�bbs�gben.

T�BL�S T�RSASJ�T�KOK
(egy vagy t�bb j�t�kos r�sz�re)

A N�V�NYEK J�T�KA
(34-35. oldal)

Bemutatja, hogyan n�vekszenek �s v�ltoznak a n�v�nyek az egyes �vszakokban.

Hogyan j�tsszuk?
    N�gy k�l�nb�z� sz�n� b�bura (lehetnek sz�nes pap�rdarabk�k is) van sz�ks�g. B�rmely, a b�buval megegyez� sz�n� mez�r�l indulhatsz. Kock�val dobj (ha 5-t vagy 6-t dobsz, dobj �jra, mert ezek nem sz�m�tanak) �s ennek megfelel�en l�pj.
    Ha k�k mez�re l�psz, ez j�t jelent n�v�nyed sz�m�ra. Ha s�rg�ra, az rosszat. Ha pirosra l�psz, n�v�nyed �letciklusa befejez�dik: a n�v�ny elpusztul, �jra kell indulnod. Ha lil�ra l�psz vagy �tl�psz felette, m�s sz�n� b�bu k�vetkezik. A z�ld mez�k mindegyik�re r� kell l�pned. Addig kell �jat dobnod (mikor r�d ker�l a sor), m�g ez pontosan siker�l. Sok n�v�nynek egyetlen �vet is neh�z t�l�lnie. A ti�dnek h�nyat siker�l ebben a j�t�kban? Ha elpusztul a n�v�nyed, kezdd �jra!

1.    t�l
2.    tavasz
3.    ny�r
4.    �sz

J�t�kmez�k (A t�li h�napokkal kezd�d�en)

1.     Kem�ny fagyok: a t�li h�napokban a mag nyugalmi �llapotban marad.
2.     Vannak magok, melyek �vekig "alszanak", miel�tt kics�r�zn�nak. Egyszer kimaradsz.
3.     Melegszik az id�. A mag vizet vesz fel, megduzzad, sejtjei oszt�dni kezdenek: a mag kics�r�zik.
4.     Melegszik az id�. A magh�j felreped. El�sz�r megjelenik a gy�k�cske, majd a r�gyecske. L�pj el�re 1 mez�t.
5.     A fiatal hajt�s kib�jik a talajb�l.
6.     Betegs�g vagy gomba t�madja meg a cs�ran�v�nyk�t, ez lelass�tja fejl�d�s�t. Egyszer kimaradsz a dob�sb�l.
7.     A gy�kerek egyre m�lyebben hatolnak a talajba. Vizet vesznek fel �s r�gz�tik a n�v�nyt. L�pj el�re 1 mez�t.
8.     A hajt�s felfel�, a f�ny fel� n�vekszik.
9.     A n�v�ny gy�kerei �s hajt�sa tov�bb n�vekszenek, a magban t�rolt energia felhaszn�l�s�val.
10.    A hajt�st ler�gta egy ny�l vagy csiga. A n�v�ny elpusztult. Kezdd �jra!
11.    A n�v�nyre r�l�ptek, hajt�sa let�rt. Egyszer kimaradsz.
12.    Meleg napok j�nnek. Egyre t�bb lev�l bomlik ki a hajt�son.
13.     K�s�i fagy hervasztja le a n�v�ny leveleit. �jakat kell nevelnie. Menj vissza 4 mez�t.
14.     Kibomlanak a n�v�ny els� lomblevelei. Most m�r k�pes fotoszintetiz�lni, vagyis napf�ny seg�ts�g�vel
          szerves anyagokat el��ll�tani a felvett szervetlen t�panyagokb�l.
15.     Sz�p, meleg napok j�nnek. A n�v�ny fiatal levelei fotoszintetiz�lnak, a n�v�ny gyorsan n�. L�pj el�re 1 mez�t.
16.     Bimb�k jelennek meg a n�v�nyen.
17.     Asz�ly hat�s�ra a n�v�ny bimb�i �s levelei lesz�radnak. �jakat kell n�vesztenie. L�pj vissza 3 mez�t.
18.     Kiny�lik a vir�g.
19.     A szomsz�db�l n�v�nyv�d� szert hord �t a sz�l. A n�v�ny elpusztul. Kezdd �jra!
20.     Bor�s az id�, nem r�pk�dnek a megporz� rovarok.
21.     Meleg van. Sok rovar l�togatja a vir�gokat, hordj�k a vir�gport.
22.     A rovar idegen n�v�nyfajr�l sz�rmaz� vir�gport hozott. A vir�g nem term�keny�lt meg.
23.     A vir�g szirmai lehullanak.
24.     Azonos faj� n�v�ny vir�gpora ker�l a bib�re. A h�mivarsejt egyes�l a petesejttel. A vir�g megterm�keny�lt.
25.     A vir�g hely�n apr� term�skezdem�ny jelenik meg.
26.     A fotoszint�zis termelte szerves anyagok felhaszn�l�s�val a term�s n�vekszik.
27.     A term�st megette valami �llat. Kezdd �jra!
28.     A term�st mad�r ette meg. A magot nem em�sztette meg, hanem �r�l�k�ben elsz�rta valahol.
          Az �r�l�k tr�gyak�nt szolg�l. L�pj el�re egyet!
29.     A magban embri� tal�lhat� (megvan benne minden, ami az �j n�v�ny fejl�d�s�hez sz�ks�ges).
30.     A mag t�panyagokat rakt�roz. T�pl�lja az �j n�v�nyt, m�g az ki nem fejleszti saj�t leveleit,
          k�pess� v�lva �gy a fotoszint�zisre.
31.     A magok sz�l, madarak �s m�s �llatok seg�ts�g�vel terjednek. �gy egyre �jabb helyeken telepedhetnek meg.
32.     A mag t�panyag-gazdag, nedves talajra hull. L�pj el�re egy mez�t!
33.     A mag t�len hullik le. Nagy a vesz�ly, hogy elrothad. l�pj vissza 2 mez�t.
34.     A mag sov�ny talajra hullott. l�pj vissza 1 mez�t.

LEPKEJ�T�K
(60-61.oldal)

A j�t�k sor�n kider�l, hogy a rovarok, pl. a lepk�k, �let�k sor�n rengeteget v�ltoznak. A j�t�k sor�n megtudhatjuk, mennyi neh�zs�ggel kell szemben�zni�k, m�g pici pet�b�l sz�npomp�s lepk�v� alakulnak.

Hogyan j�tsszuk:
N�gy k�l�nb�z� alak� figur�ra (pete, herny�, b�b, lepke) van sz�ks�g 4 k�l�nb�z� sz�nben. B�rmely, a b�buval megegyez� felirat� mez�r�l indulhatsz. Kock�val dobj (ha 5-t vagy 6-t dobsz, dobj �jra, mert ezek nem sz�m�tanak) �s ennek megfelel�en l�pj.
    Ha k�k mez�re l�psz, ez j�t jelent n�v�nyed sz�m�ra. Ha s�rg�ra, az rosszat. Ha r�zsasz�nre l�psz, n�v�nyed �letciklusa befejez�dik: a n�v�ny elpusztul, �jra kell indulnod. Ha lil�ra l�psz vagy �tl�psz felette, m�s sz�n� b�bu k�vetkezik. A z�ld mez�k mindegyik�re r� kell l�pned. Addig kell �jat dobnod (mikor R�d ker�l a sor), m�g ez pontosan siker�l. Ezek n�melyik�n figur�t kell v�ltoztatnod.
    A lepk�knek r�vidke �let�k sor�n rengeteg vesz�llyel kell szemben�zni�k. Vajon mikor siker�l egy teljes �letciklust lej�tszanod? Ha elpusztul a n�v�nyed, kezdd �jra!

1. pete
2. herny�
3. b�b
4. lepke

J�t�kmez�k

1.     A pet�k lerak�sa ut�n 7-10 nappal t�bbs�g�kb�l apr� herny�k kelnek ki.
2.     A herny� megeszi a pete burk�t, ami csupa vitamin. Ett�l azt�n rohamosan n�vekszik. L�pj el�re 1 mez�t.
3.     A t�pl�lkoz� herny� �llkapcsai oldalir�nyban mozognak. R�g�ikkal leveleket �s kerget egyar�nt k�pesek
        megr�gni.
4.     Herny�dban f�rk�szdar�zs l�rv�ja �l�sk�dik: bel�lr�l falja fel. A herny� elpusztul. Kezdd �jra!
5.     Ez a herny� �jjel t�pl�lkozik, hogy elker�lje ellens�geit. L�pj el�re 1 mez�t!
6.     A herny�ra lecsapott egy mad�r �s majdnem bekapta. �vatosabbnak kell lennie. Egyszer kimaradsz.
7.     A herny�nak kiv�l� rejt� sz�ne van, j�l beleolvad k�rnyezet�be, �gy a ragadoz�k nehezebben veszik �szre.
        L�pj el�re 1 mez�t.
8.     Lepk�det megfogta egy gy�jt�, hogy felt�zze a gy�jtem�ny�be. Kezdd �jra.
9.     A n�vekv� herny� n�gy �zben levedli b�r�t. az �j, l�gy b�r — m�g meg nem szil�rdul — lehet�v� teszi
        a n�veked�st.
10.   Egyes herny�k �l�nk sz�n�ek. �gy figyelmeztetik a herny�kra vad�sz� madarakat, hogy rossz �z�ek.
        L�pj el�re 1 mez�t!
11.   A herny�knak horgas �ll�baik* vannak. ezek seg�ts�g�vel j�l meg tudnak kapaszkodni a n�v�nyeken,
        k�nnyed�n m�sznak lev�lr�l-lev�lre.
12.   A herny� fej�n megs�r�ltek azok az �rz�ksz�r�k �s �rz�ksejtek, melyek seg�ts�g�vel meg�llap�tja,
        hogy mi ehet�. L�pj vissza egy mez�t.
13.   A herny� t�pn�v�ny�t n�v�nyv�d� szerrel lepermetezt�k, �gy a herny� azonnal elpusztul. kezdd �jra!
14.   A herny� m�r elegend� t�pl�l�kot vett mag�hoz, alaposan megn�tt. K�sz arra, hogy beb�boz�djon.
15.   Egyes herny�k selymes burkot (kokont) sz�nek maguk k�r�. M�sok b�bot** k�peznek, �s lev�len
        vagy �gon l�gnak.
16.   Egyes b�bokat sz�n�k tesz nehezen �szrevehet�v�; m�sok t�sk�sek vagy kem�nyek.
        �gy v�dekeznek a vesz�lyek ellen. L�pj el�re 1 mez�t.
17.   Vannak olyan b�bok is, melyek az avarban vagy a talajban b�boz�dnak be — itt nagyobb biztons�gban vannak.
18.   A b�bban a herny� teste "felold�dik", sejtjei — mintha egy s�r� levesben �szk�ln�nak — v�ltoztatj�k hely�ket,
        �trendez�dnek. �gy alak�tj�k ki a kifejlett lepke test�t.
19.   Egyes lepkefajok b�b form�j�ban alszanak t�li �lmot, majd tavasszal kelnek ki. M�g v�rod a tavaszt,
        egyszer kimaradsz a dob�sb�l.
20.   A tavaszi meleg hat�s�ra a b�bb�l kib�jik a kifejlett lepke.
21.   A frissen kikelt lepke sz�rnyai m�g l�gyak. N�h�ny �r�ra van sz�ks�ge, m�g megsz�radnak, megmerevednek.
       Addig a lepke nagyon s�r�l�keny, rendk�v�li vesz�lyben van. L�gy �vatos! Egyszer kimaradsz a dob�sb�l.
22.   Napos, meleg id� van. A lepk�k vid�man r�pk�dnek, j�llaknak a vir�gok nekt�rj�val.
23.   Hideg, szeles, felh�s az id�. A lepk�knek sz�ks�g�k van a Nap meleg�re, hogy rep�lni tudjanak.
        Ilyenkor a n�v�nyek k�z�tt lapulnak, nem tudnak t�pl�lkozni. egyszer kimaradsz.
24.   Visszat�r a sz�p id�. A lepk�k p�rosodnak.
25.   A lepke egy gy�jt� h�l�j�ba ker�lt, aki �l��vegbe teszi, majd felsz�rja a gy�jtem�ny�ben.
26.   Kezdd �jra!
27.   A lepk�k sok id�t t�ltenek el azzal, hogy megkeress�k azt a t�pn�v�nyt, amelyre pet�iket lerakj�k (hogy a kikel�
        herny� megfelel� t�pl�l�kot tal�ljon). Egyszer kimaradsz a dob�sb�l.
28.   A lepke megtal�lta herny�ja t�pn�v�ny�t �s kezdi r�rakni pet�it.
29.   Az egyes lepkefajok pet�iket egyes�vel, sorba vagy csom�kba rakj�k, gyakran a levelek fon�k�ra,
        hogy a ragadoz�k nehezebben vegy�k �szre.
30.   Egy lepke ak�r 1000 pet�t is lerakhat. L�pj el�re 2 mez�t.
31.   A pet�k sz�ne, alakja k�l�nb�z� lehet.
32.   Sok lepke csup�n n�h�ny napig �l. Ha lerakta pet�it, elpusztul.
33.   Egyes lepk�k t�li �lmot alszanak, majd tavasszal folytatj�k a peterak�st. M�g a tavaszra v�rsz, l�pj vissza 3 mez�t!
34.   Vigy�zat! A pet�knek ak�r 99%-�t is elpuszt�thatj�k a ragadoz�k vagy k�rokoz�k.
35.   Sok pete "�talussza" az �szt �s a telet, miel�tt a herny�k kikeln�nek. M�g v�rod a tavaszt,
        egyszer kimaradsz a dob�sb�l.
36.   N�h�ny pet�t megettek a madarak vagy atk�k. A t�bbit bakt�riumos vagy gomb�s fert�z�s puszt�totta el.
        Kezdd �jra!

F�K J�T�KA
(116-117.oldal)

Ez a j�t�k azt mutatja be, hogy egy f�nak mennyi neh�zs�get kell legy�znie, m�g kis magb�l tereb�lyes f�v� fejl�dik.

Hogyan j�tsszuk:
V�lassz magadnak egy f�t! A Start mez�r�l kell indulni. A t�lgy �s a feny� 1-essel, a juhar �s a vadgesztenye 2-essel, a f�z �s a h�rs 3-assal indulhat. Ezut�n a "Cs�r�z�s" mez�be kell belel�pni. Ezeket a mez�ket csak a j�t�k kezdet�n, illetve a "Kezdd �jra" utas�t�s ut�n kell v�gigj�rni. Ha 5-�t vagy hatot dobsz, ez nem sz�mit, dobj �jra. Ha k�k mez�re l�psz, az minden fa sz�m�ra el�ny�s. Ha narancss�rg�ra, az mindegyiknek h�tr�nyos. A lila mez�k csak egyes f�k sz�m�ra jelentenek neh�zs�get. A piros mez�k �letvesz�lyesek: n�melyik minden f�t elpuszt�t, m�sok csak egyes fajokat.
    Neh�z dolog egy f�nak feln�nie. A Te f�d meddig �l? Minden megtett k�r t�z �vet jelent.

1. Tavasz
2. Ny�r
3. �sz
4. T�l

J�t�kmez�k

1. Start
2. T�lgy: a makkot el�sta egy m�kus, �s elfelejtett a helyet. L�pj a Cs�r�z�sra.
    Feny�: Meleg nap van. A mag kiszabadul a ny�l� tobozb�l �s f�ldre sz�ll. L�pj a Cs�r�z�sra.
3. Juhar: A szelek sz�rny�n vitorl�z� mag valahol f�ldet �r. L�pj a Cs�r�z�sra.
    Vadgesztenye: A vadgeszteny�t egy kisgyerek el�ltette. L�pj a Cs�r�z�sra.
4. F�z: A mag a v�zbe hull, mely elsodorja, azt�n egy nedves parton kiteszi. L�pj a Cs�r�z�sra.
    H�rs: A sz�rnyas makkocsk�t a sz�l elr�p�ti. L�pj a Cs�r�z�sra.
5. Cs�r�z�s: megfelel�en meleg �s nedves helyen a mag kics�r�zik, a cs�ran�v�nyke n�vekedni kezd.
6. A v�zzel �titatott talajban a frissen kikelt magoncok �s a t�z �vesn�l fiatalabb csemet�k kirothadnak, elpusztulnak.
    Kezdd �jra!
7. A talaj term�keny, t�panyagban gazdag. A csemet�k �s a f�k egyar�nt remek�l fejl�dnek. L�pj el�re h�rom mez�t!
8. K�s�i fagy k�sz�nt�tt r�nk. Egyszer kimaradsz a dob�sb�l.
9. Meleg �s csapad�kos az id�j�r�s. A f�k eg�szs�gesek, gyorsan n�nek.
10. A csemete t�rzs�t m�anyag f�li�val burkolt�k be. Ez egy k�r�n �t meg�vja a vadr�g�st�l.
11. Csapad�kos, meleg ny�r van. A fa remek�l fejl�dik, d�san vir�gzik. Dobj m�g egyet!
12. Ha a fa t�z �vesn�l fiatalabb, a ny�lr�g�s s�lyosan k�ros�tja. L�pj vissza h�rom mez�t.
13. A sok friss hajt�son a herny�k is remek�l fejl�dnek. Nagy t�megben lepik el a f�kat, s�lyos k�rokat okoznak.
      Egyszer kimaradsz.
14. T�lgy: leveleit ler�gt�k a herny�k.
      Vadgesztenye: Betegs�g t�madta meg.
      Mindkett� l�pjen vissza 4 mez�t.
15. Kegyetlen asz�ly tombol. A 20 �vesn�l fiatalabb f�k lankadnak, hervadnak. K�tszer kimaradsz a dob�sb�l.
16. Ezt a f�t �nt�zik az asz�ly ideje alatt. ha legk�zelebb "Asz�ly" mez�re l�psz, nem kell kimaradnod.
17. A 10 �vesn�l fiatalabb f�k k�rg�t k�rber�gta a m�kus. Ezt nem b�rj�k kiheverni. Kezdd �jra.
18. F�z �s h�rs: K�rtev�k t�madt�k meg a f�t. Egyszer kimaradsz.
19. Cink�k f�szkelnek a k�zelben. A fa egy k�rre megszabadul a rovark�rtev�kt�l.
20. H�rs: a fa t�ln�tte, elnyomja az �rt�kesebb t�lgyeket. Az erd�szek kiv�gt�k. Kezdd �jra!
21. Feny�: k�zeli t�z k�ros�tja a f�t.
      F�z: �gait lev�gt�k, hogy kosarat k�ssenek bel�le.
      Mindkett� egyszer kimarad a dob�sb�l.
22. Egy hatalmas sz�lvihar minden 80 �vesn�l id�sebb f�t kid�nt. Kezdd �jra!
23. Azt a ter�letet, ahol a fa n�, term�szetv�delmi ter�lett� nyilv�n�tott�k. M�g egyszer dobhatsz.
24. Minden f�t kiv�gnak, hogy �j aut�p�lya �p�lhessen. Kezdd �jra.
25. T�lgy: a f�t �rt�kes faanyag��rt kiv�gt�k. Kezdd �jra.
26. T�lgy �s h�rs: lev�lakn�z�k t�madt�k meg a f�t. Egyszer kimaradsz.
27. A savas es�k minden f�t elpuszt�thatnak. Kezdd �jra!
28. J� ny�r volt: a fa sok magot hozott, melyekb�l sok �j kis fa sz�lethet.
29. Vadgesztenye: t�l k�zel �ll egy h�zhoz, ez�rt kiv�gj�k. Kezdd �jra!
30. Feny�: als� �gait lev�gj�k, hogy a t�rzse szebb faanyagot adjon. L�pj vissza 2 mez�t.
31. Vadgesztenye: gombabetegs�g t�madta meg. L�pj vissza egyet.
32. Juhar: egy park vir�g�gy�s�nak k�zep�n n�. �rny�kol, �tban van, ez�rt kiv�gj�k. Kezdd �jra!
33. A f�t v�dett� nyilv�n�tj�k. Nem szabad kiv�gni.
34. A viharok, a vill�mcsap�s b�rmely f�t k�ros�thatj�k. Egyszer kimaradsz.
35. F�z: a t� partj�n nyaral�telep �p�l, a f�t kiv�gj�k. Kezdd �jra.

�VSZAKOK �LETE
(166-167.oldal)

V�lassz egy �llatot vagy n�v�nyt, �s k�vesd v�gig, siker�l-e t�l�lnie az egyes �vszakokat. Legfeljebb hat j�t�kos j�tszhat. Kis kartonlapokra �rd fel a k�vetkez�ket: T�lgy, Pipacsmag, Rig�, Fecske, Szitak�t�l�rva, Borz. A "Pipacsmag" h�tulj�ra �rd fel: "Pipacsvir�g", a "szitak�t�l�rva" h�tulj�ra: kifejlett szitak�t�. A j�t�k sor�n majd utas�t�st kapsz, hogy mikor kell e k�rty�kat megford�tanod (mikor lesz a pipacsmagb�l pipacs, a pipacsb�l mag, illetve a szitak�t�l�rv�b�l kifejlett szitak�t� �s viszont). Minden j�t�kos tavasz elej�n kezd. T�gy h�rom p�nz�rm�t egy poh�rba �s r�zd meg. Ah�ny "fej" van, annyit l�phetsz el�re. Olvasd el a j�t�kmez� felirat�t: mond-e valamit a Te �l�l�nyedr�l? Ha NAGYBET�S utas�t�st tal�lsz, �l�l�nyed elpusztult. kezdd �jra! Figyelj�tek meg, melyik �l�l�nynek a legk�nnyebb v�gig�lni egy esztend�t, melyik tud a legt�bbsz�r k�rbemenni!

1. T�l
2. Tavasz
3. Ny�r
4. �sz

1. Start
Kellemes tavaszi id�
2. Term�szetv�delmi ter�let.
Itt minden �l�l�ny v�delmet �lvez. L�pj el�re k�t mez�t!
3. Vad�szat. Minden gerinces �llat �lete vesz�lyben van (rig�, fecske, borz). LEL�VIK �KET.
4. Meleg, napos id�. Minden �llat �s n�v�ny sz�pen fejl�dik.
A pipacsmagok kihajtanak, a n�v�ny kivir�gzik. Ford�ts meg a k�rty�t!
A szitak�t�l�rva kifejlett rovarr� alakul. Ford�tsd meg a k�rty�t!
5. K�s�i fagy.
A rovarok �s n�v�nyek elpusztulhatnak.
Fecske: nem r�p�lnek a rovarok, nem tud t�pl�lkozni, ez�rt �HEN HAL.
Pipacs: Ha �ppen vir�gzik ("Pipacsvir�g" �llapotban van), ELPUSZTUL. Ha "Pipacsmag", �letben marad.
Borz: k�s�bb fog csak szaporodni. L�pj vissza egyet.
6. Hosszan tart� es�z�sek.
Ez az �llatoknak rossz.
Rig�: Ha ez az els� k�re, ELPUSZTUL a hidegt�l. (Az �nekesmadarak t�bbs�ge �lete els� �v�ben pusztul el).
Szitak�t�: Ha "kifejlett szitak�t�". ELPUSZTUL (nem tal�l elegend� t�pl�l�kot). A "Szitak�t�l�rva" �letben marad.
7. Az iskolakertben term�szetv�delmi sarkot alak�tanak ki. Itt minden �l�l�ny nyugodtan fejl�dhet. Mindenki el�rel�phet kett�t.
8. N�v�nyv�d� szerrel permeteznek a kertekben �s a sz�nt�f�ldeken.
A rig�, a fecske �s a borz megbetegszenek. L�pjetek vissza egyet �s egyszer kimaradtok, m�g a v�dett sarokban meggy�gyultok.
T�lgy: ha fiatal (az els� k�rn�l tart), ELPUSZTUL. A fiatal f�k nagyon �rz�kenyek lehetnek a vegyszerekre.
Szitak�t�: (l�rva �s kifejlett egyar�nt): M�RGEZ�SBEN ELPUSZTUL.
9. Meleg, csapad�kos id�.
Pipacsmag: A magokb�l n�v�ny, azon vir�g fejl�dik. Ford�tsd meg a k�rty�t.
Pipacsvir�g: Magot hoz. Ford�tsd meg a k�rty�t.
Szitak�t�l�rva: kifejlett rovarr� alakul. Ford�tsd meg a k�rty�t.
Szitak�t� (kifejlett): pet�ket rak, azokb�l l�rv�k kelnek ki. Ford�tsd meg a k�rty�t.
10. Asz�ly
A v�zhi�ny minden �l�l�nyt megvisel.
Rig� �s fecske: egyet visszal�pnek.
T�lgy: ha ez az els� k�re, egyet visszal�p. A fiatal f�kat nagyon megviseli a v�zhi�ny.
Szitak�t�l�rva: ELPUSZTUL: kisz�rad a t�, ahol �l.
11. Napf�ny, fut� z�porok.
Az �l�l�nyek j�l �rzik magukat.
Pipacsvir�g: magot �rlel. Ford�tsd meg a k�rty�t.
Szitak�t� (kifejlett): pet�ket rak, amikb�l l�rv�k kelnek ki. Ford�tsd meg a k�rty�t.
12. Korai fagyok.
A n�v�nyeket �s a rovarokat viselik meg.
Pipacsvir�g, kifejlett szitak�t�: ELPUSZTULNAK.
Fecske: t�lire Afrik�ba vonul. H�romszor kimaradsz, majd — a tavasz bek�sz�nt�vel — a startmez�r�l folytatod.
13. Az emberek etetik az �llatokat.
A