Inkluz�v nevel�s

Aj�nl�sok saj�tos nevel�si ig�ny� gyermekek
kompetencia alap� fejleszt�s�hez
Bevezet� az �vodai nevel�s kompetenciater�let aj�nl�saihoz

Szerkesztette
Czibere Csilla



suliNova K�zoktat�s-fejleszt�si �s Pedag�gus-tov�bbk�pz�si Kht.
Budapest, 2006


K�sz�lt a Nemzeti Fejleszt�si Terv Hum�ner�forr�s-fejleszt�si Operat�v Program 2.1 int�zked�s
H�tr�nyos helyzet� tanul�k es�lyegyenl�s�g�nek biztos�t�sa az oktat�si rendszerben k�zponti
programj�nak „B” komponense (Saj�tos nevel�si ig�ny� gyerekek egy�ttnevel�se) keret�ben.

Szakmai vezet�
Kapcs�n� N�meti J�lia

Projektvezet�
Locsm�ndi Alajos

T�mavezet�
Giflo H. P�ter

Lektor�lta
K�patakin� M�sz�ros M�ria

Azonos�t�: 6/211/B/4/ovi/1

© Czibere Csilla szerkeszt�, 2006
© suliNova K�zoktat�s-fejleszt�si �s Pedag�gus-tov�bbk�pz�si Kht., 2006

Bor�t�terv: Di� St�di�

Bor�t�fot�: Pint�r M�rta
A fot�k a Mozg�sjav�t� �ltal�nos Iskola �s Di�kotthon, M�dszertani Int�zm�ny centen�rium�nak alkalm�b�l
k�sz�ltek.

A kiadv�ny ingyenes, kiz�r�lag z�rt k�rben, oktat�si c�llal haszn�lhat�, kereskedelmi forgalomba nem
hozhat�. A felhaszn�l�s a j�vedelemszerz�s vagy j�vedelemfokoz�s c�lj�t nem szolg�lhatja.

Kiadja a suliNova K�zoktat�s-fejleszt�si �s Pedag�gus-tov�bbk�pz�si Kht.
Szakmai igazgat�: P�la K�roly
Fejleszt�si igazgat�helyettes: Pusk�s Aur�l
Felel�s kiad�: a suliNova Kht. �gyvezet� igazgat�ja
1134 Budapest, V�ci �t 37.
Telefon: (06-1) 886-3900
Fax: (06-1) 886-3910
E-mail: sulinova@sulinova.hu
Internet: www.sulinova.hu


Tartalom

Bevezet� 4

1. Az egy�ttnevel�s fogalma, t�pusai, szintjei 5

1.1 Az integr�ci� fogalma 5

1.2 Az integr�lt fejleszt�s t�pusai 5

1.3 Az integr�ci� szintjei 6

2. A pedag�gus k�ls� �s bels� kapcsolatrendszere 6

2.1 A fogad� pedag�gus 6

2.2 A pedag�gus kapcsolata a sz�l�kkel 7

2.3 A gy�gypedag�gussal val� kapcsolattart�s 7

2.4 A csoportt�rsak szerepe 8

2.5 A pedag�gus kapcsolata a s�r�lt gyermekkel 8

3. Az integr�lt nevel�s-oktat�s jogi szab�lyoz�sa, a saj�tos nevel�si ig�ny meghat�roz�sa 9

4. A saj�tos nevel�si ig�ny� gyermeket fogad� int�zm�nyek 12

4.1 A befogad� int�zm�nyek k�re 12

4.2 A befogad� int�zm�nyek k�telezetts�gei 13

5. A saj�tos nevel�si ig�ny� gyermekek nevel�s�nek gyakorlati k�rd�sei 16

5.1 A szem�lyis�g funkcion�lis modellje 17

5.2 A kognit�v kompetencia 17

5.3 A kognit�v k�pess�gek fejleszt�se 19

5.4 A szoci�lis kompetencia 21

5.5 A szoci�lis k�pess�grendszer fejleszt�se 21

5.6 A szem�lyes kompetencia fejleszt�se 23

6. �sszefoglal�s 27

7. Irodalom 28

8. Vonatkoz� jogszab�lyok 28


4 Aj�nl�sok saj�tos nevel�si ig�ny� gyermekek kompetencia alap� fejleszt�s�hez

Bevezet�

Az Eur�pai Uni�hoz val� csatlakoz�s t�kr�ben a t�rsadalmi kirekeszt�s cs�kkent�se kiemelt feladata
lett az ut�bbi �vek oktat�spolitik�j�nak. Az eur�pai uni�s �ll�sfoglal�sok, direkt�v�k fokozottan
hangs�lyozz�k a t�rsadalmi m�ret� integr�ci�t, azt az elvet, hogy h�tr�nyos helyzete, speci�lis probl�m�i
miatt semmilyen csoport vagy egy�n ne legyen a t�rsadalomban h�tr�nyosan megk�l�nb�ztetve,
valamilyen m�don kirekesztve. �gy napjainkban a pedag�giai �s egyben az �vodapedag�giai munka
egyik legnagyobb kih�v�sa az integr�ci� sikeres megval�s�t�sa lett. Az olvas� jelen k�tettel az �vodai
egy�ttnevel�shez kap eligaz�t�st, seg�ts�get. Azoknak az �vodapedag�gusoknak sz�l els�sorban, akik
tudj�k vagy �rzik, hogy az es�lyegyenl�s�g biztos�t�s�t �s a t�rsadalmi befogad�st a saj�tos nevel�si
ig�ny� gyermek int�zm�nyes nevel�s�nek kezdeti, korai szakasz�ban kell elkezdeni.


Bevezet� az �vodai nevel�s kompetenciater�let aj�nl�saihoz 5

1. Az egy�ttnevel�s fogalma, t�pusai, szintjei
1.1 Az integr�ci� fogalma
Az integr�ci�, integr�l�s sz� a Magyar �rtelmez� k�zisz�t�r meghat�roz�sa szerint „k�l�n�ll� r�szeknek
valamely nagyobb eg�szbe, egys�gbe val� beilleszked�s�t, beolvad�s�t” jelenti, ami eset�nkben
a fogyat�kos, akad�lyozott, azaz speci�lis nevel�si ig�ny� gyermekeknek vagy fiataloknak a nem
fogyat�kosok k�z� val� beilleszked�s�re vonatkozik. Ez szoros �sszef�gg�sben �ll az es�lyegyenl�s�g
biztos�t�s�val abban az �rtelemben, hogy mindenki sz�m�ra nyitott� teszi a nevel�si-oktat�si int�zm�nyeket,
tekintet n�lk�l egyesek akad�lyozotts�g�ra, s az esetleg tapasztalhat� nagyon elt�r� k�pess�geikre
a kiemelked�en tehets�gest�l a gyenge adotts�g�ig.

Evans �s munkat�rsai (1996) megfogalmaz�s�ban az integr�ci� „az a folyamat, amely a fogyat�kos
�s nem fogyat�kos gyermekek k�z�tti interakci� maxim�lis megval�s�t�s�t c�lozza”. Vagyis a hangs�ly
nem a puszta egy�ttl�ten, hanem az egy�ttes tev�kenyked�sen, a k�z�s j�t�kon, a k�z�s tanul�son,
a k�lcs�n�s kommunik�ci�n van. A fogad� �s a beilleszked� f�l sz�m�ra ez alkalmazkod�st tesz
sz�ks�gess�, s egyar�nt jelent ad�st �s kap�st. A k�t f�l egym�shoz val� alkalmazkod�s�ban h�rom
lehets�ges folyamatot k�l�nb�ztethet�nk meg: az asszimil�ci�t, az akkomod�ci�t �s az adapt�ci�t.
Asszimil�ci� eset�ben a fogyat�kosnak kell maxim�lisan alkalmazkodni, a t�bbs�g �letm�dj�t, st�lus�t
felvenni. Az akkomod�ci� a t�bbs�gre helyezi �t az alkalmazkod�s k�nyszer�t, ami adott esetben
h�tr�nyosan �rintheti a fogad� k�zeget. Az adapt�ci�n�l az alkalmazkod�s k�lcs�n�s, teh�t ennek a
folyamatnak az el�r�se a k�v�natos.

1.2 Az integr�lt fejleszt�s t�pusai
Az egyetlen nem tudatos egy�ttnevel�si forma a spont�n integr�ci� az egyik legelterjedtebb kateg�ria,
amely n�lk�l�zi az integr�ci� l�nyeg�t, a speci�lis ig�nyek figyelembev�tel�t, a gyermek halad�s�nak
folyamatos figyelemmel k�s�r�s�t. Ebben a form�ban a szakemberek r�sz�r�l nem jelentkezik
tudatos integr�ci�s sz�nd�k. A pedag�gus seg�ts�g hi�ny�ban – j� esetben – maga igyekszik
megv�laszolni, megoldani a probl�m�kat, �ltal�ban az enyh�bb fogyat�koss�gi t�pusokn�l sikeresen.
Rosszabb esetben csak „megt�ri” a gyermeket, de szinte semmit sem tesz az ilyenkor puszt�n form�lis
jelenl�t�nek old�s�ra. Ezt csendes, rideg vagy hideg integr�ci�nak is nevezz�k.

A tudatos egy�ttnevel�s legegyszer�bb v�ltozata a helyi (lok�lis) integr�ci�, amikor csak az int�zm�ny
�p�lete k�z�s. Ugyanakkor a s�r�lt �s nem s�r�lt gyermekek k�z�tt gyakorlatilag nincs semmif�le
kapcsolat. Az integr�ci� lehet�s�ge viszont benne van ebben a szervez�si form�ban, hiszen ki
lehetne alak�tani k�z�s szabadid�s foglalkoz�sokat, rendszeresen ki lehetne emelni egyes gyermeket
valamilyen tev�kenys�gre, de viszonylag ritk�n �lnek ezzel a lehet�s�ggel, s �gy tulajdonk�ppen ez is a
szegreg�l�s egy form�ja marad azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a lak�helyt�l val� t�vols�g gondja nem �ll
fenn.

Szoci�lis integr�ci� eset�ben a k�t gyermekcsoportot tudatosan keverik a foglalkoz�sokon k�v�li
vagy tan�r�n k�v�li id�ben; pl. egy�tt folyik a szabad j�t�k, a s�ta, az �tkez�s, a sporttev�kenys�g vagy
ny�ron a t�boroz�s, �d�l�s.

Az igazi c�l a funkcion�lis integr�ci�, amikor nem v�lasztj�k sz�t a gyermekeket, hanem a csoport
tagjai k�z�sen tev�kenykednek az adott foglalkoz�sokon. Ennek is van egyszer�bb foka, a r�szleges
integr�ci�, amikor csak az id� egy r�sz�ben van a saj�tos nevel�si ig�ny� gyermek a t�bbiekkel, egy�bk�nt
elk�l�n�tett csoportban tart�zkodik. A funkcion�lis integr�ci� legmagasabb foka a teljes integr�ci�,
amikor minden gyermek a nevel�s-oktat�s teljes id�tartam�ban egy�tt, egy csoportban tart�zkodik.
A saj�tos nevel�si ig�ny� gyermek fejl�d�s�t a csoport vezet�j�n, pedag�gus�n k�v�l speci�lis
szakember is figyelemmel k�s�ri, �s sz�ks�g eset�n k�l�nb�z� lehet�s�geket (pl. tanul�si id�n k�v�li