mindenovi
mindenovi

 

 

 


 

 

 

 

  

 

 

 Ha gy gondolod, hogy a "tarsolyodban" lv anyagokat szvesen megosztand velnk, akor prbld meg a megfelel modulba feltlteni. Ha nem sikerl, kld el mail cmemre!

Sajnos kpeket nem biztos, hogy tudsz beilleszteni, de ha elkldd, akkor azt is felteszem! 

 Mrti

 

Mail: 

 

 Tancs regisztrcihoz:
- egyedi felhasznl nevet vlassz! 
- vrd meg a visszaigazol mailt
- ha nem sikerl belpned krj jelszemlkeztett
- nem n intzem, tlem fggetlenl mkdik 
- jra prbld meg

 

 

 

 

 

 

Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Beszlgessnk
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

 

 

Ennyien jrtak itt
Induls: 2008-07-23
 

Szvgyem:

n is rintett vagyok

Figyelj rjuk!!!!

 


 

 

 

 

Hasznos oldalak
 

 

 

 

Ha tetszik, tedd ki honlapodra!

 

 



     

 

Integrlt nevels
Integrlt nevels : Inkluzv nevels /2

Inkluzv nevels /2

  2008.07.28. 22:12

folytats

6 Ajnlsok sajtos nevelsi igny gyermekek kompetencia alap fejlesztshez

egyni foglalkozst, clzott terpit, korrepetlst) biztost. Ezenkvl klcsns informcis kapcsolat
ltesl a csoport vezetje s a gygypedaggus kztt.

1.3 Az integrci szintjei
- Els szint: a fogads
Fogads esetben ltalban anlkl veszik fel a fogyatkos gyermeket, hogy igazn ismernk
sajtos vonsait, s elvrjk tle, hogy maximlisan beilleszkedjen, „ne lgjon ki”, lehetleg ne
ignyeljen tl sok kln figyelmet s energit. Ez maximlis alkalmazkodst, a tbbiek szintjhez
val igazodst ignyel tle, amire ltalban csak a jobb kpessg tanulk kpesek. A pedaggus
sajt stlusn nem vltoztat, ha problmba tkzik, a megoldst maga nem keresi, a gondok
megoldsa szinte teljes egszben a gygypedaggusra vagy a szlre hrul. A csoportban
dolgoz pedaggus ebben a fzisban tulajdonkppen nem vagy alig osztozik a felelssgben,
gy rzi, a specilis nevelsi igny gyermekkel kapcsolatban igazn elg jindulatot mutatott,
hogy fogadta.

- Msodik szint: a befogad vagy inkluzv intzmny
Itt mr nincs annyira szksg a specilis nevelsi szksglet gyermek maximlis asszimilldsra,
az intzmny maga vltozik, s fogad helyett befogadv, azaz inkluzvv vlik. A befogad
intzmny a trsadalmi integrlds fel vezeti az integrlt gyermeket. Ez mindig ne-
veltestleti elhatrozs krdse, s ezzel a dntssel az intzmnyvezet s a neveltestlet
felelssget vllal. Itt az egyttnevels vllalsa mr nem vletlenszer prblkozs, hanem tudatosan
vlasztott t, s a pedaggusok mellett minden oda jr gyermeknek termszetess vlik
az elfogads, a tolerancia. Teht a gygypedaggusok s a tbbsgi intzmny pedaggusai
osztoznak a specilis nevelsi szksglet gyermekekrt vllalt felelssgben, teamet alkotnak,
amely elssorban a csoporton belli munkra koncentrl.

2. A pedaggus kls s bels kapcsolatrendszere
2.1 A fogad pedaggus
Amikor egy sajtos nevelsi igny gyermek kerl a tbbsgi vodai csoportba, a csoport vodapedaggusa
egy szmra ismeretlen terlettel tallkozik. Ezrt fontos felttelt jelent, hogy a befogad
csoportban minden pedaggus rendelkezzen bizonyos alapismeretekkel a fogyatkossg szmos
krlmnyrl. Lnyeges, hogy a pedaggus jrtas legyen a differencil pedaggiban, mert ez az
egyttnevels egyik alappillre. A differencils az a folyamat, amelynek sorn a pedaggus – fggetlenl
attl, hogy van-e a csoportjban fogyatkos vagy nincs – a fejlesztsi folyamatot az egyes
gyermekek egyni szksgleteihez igaztja. Az egynekhez igazods a fogyatkosok jelenlttl fggetlenl
a csoport valamennyi tagjnak kedvez. Csak gy ltja meg a pedaggus igazn az egyes
gyermekek erssgeit s gyenge pontjait, ki miben kiemelked – akr tehetsges –, illetve ki mely
szempontbl marad el a tbbiektl, hogyan lehet az adott kpessgeit a legjobban kamatoztatni.
Amennyiben a pedaggus gyakran differencil, vagyis a tanulsi kpessgek szmos vonatkozsban
egymstl nagyon is eltr egyedek egyttesnek tekinti a csoportjt, gy ugyanezzel a szemllettel
kzelt a fogyatkoshoz is, akiben – ahogyan a tbbi gyermeknl – szintn szleli a gyenge oldalak
mellett az erssgeket is, s igyekszik ehhez a szemlyisgi sszettelhez alkalmazkodva gazdag eszkztrbl
a gyerekhez legjobban illeszked eljrsokat megvalstani.


Bevezet az vodai nevels kompetenciaterlet ajnlsaihoz 7

2.2 A pedaggus kapcsolata a szlkkel
A szlk szerepe alapvet s lnyeges, egyben nlklzhetetlen eleme az integrcis folyamatnak.
Azzal, hogy gyermeke felvtelt nyer egy tbbsgi vodba, szerepe s felelssge nem cskken, st
inkbb nvekszik. A kezdeti idszak mindenkinek nagyon megterhel, hiszen az vn ekkor kezdi
gyjteni a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatait, a gyermeknl pedig ekkor indul el az alkalmazkodsi
folyamat, a hozzszoks az j krnyezethez, a pedaggusokhoz, a csoporttrsakhoz, a szoksokhoz,
az elvrsokhoz. A szl rendkvl nagy szerepet jtszik abban, hogy ez a beilleszkeds sikeres legyen,
a pedaggus napi informtora, oldhatja meg a kisebb-nagyobb gondokat. Klnsen nagy a szerepe
abban az esetben, ha a gygypedaggus nem heti rendszeressggel jelenik meg, ilyenkor sok
vonatkozsban neki kell ptolnia a szakember segtst. Ezt persze nem szabad tlzsba vinnie, nem
terhelheti a pedaggust tl hosszra nyl napi jelenltvel.

A tbbsgi voda egyik nagy elnye a gyermekek nkiszolglsra, nll tanulsra sztnzse,
szoktatsa. Ezrt fontos elv legyen a szl s a pedaggus szmra a „csak annyi segtsget nyjtsunk,
amennyi mg ppen szksges” betartsa. A segtsgnyjts foka termszetesen egy llandan vltoz
tnyez, amit a szlnek s a pedaggusnak is folyamatosan rzkelnie kell.

A szlkkel val kapcsolattarts msik aspektusa a segt tancsads. A fogyatkos gyermek ltnek
tnyt nem knny tudomsul venni. A fogyatkossg tnynek megismerskor olyan krzishelyzetet
lnek t a csaldok, amely csak lassan, kis lpsekben olddik meg, id s nem egyszer kls
segtsg kell hozz. Minden srlt gyermeket nevel szlnl bizonyos idkznknt vannak olyan
mlypontok, amelyek htterben a neheztett szlszerep ll.

Klnsen a korai habilitciban dolgoz szakembereknek – orvosnak, gygypedaggusnak, vnnek
– kell felvllalniuk a szlgondozst. A lelki megsegts vgs clja a helyes szli attitd kialaktsa
kell, hogy legyen, amelynek fbb terletei a sokklmny feldolgozsa s a racionlis elfogads
kialaktsa, a termszetes szl-gyermek kommunikci tmogatsa, a szlk btortsa, nbizalmuk
erstse, a fejleszt program egsznek s aprbb lpseinek elmagyarzsa.

A szlk megsegtse valjban az nmagn val segts tmogatsa. A beszlgetsek sorn ne
csak az informcikra, hanem a biztatsra is fektessnk hangslyt! Fontos, hogy nbizalmat adjunk a
szlnek, mert egy kiegyenslyozott szl tbbet r nmaga s a gyermek szmra is. Tmogatni kell
a szlt abban is, hogy helyzett msokkal szemben kpviselni tudja. Meg kell tanulnia megoldani a
krnyezettel val konfliktusait, mert reakciit nemcsak a krnyezete, hanem gyermeke is lnken figyeli.
A szl szorongsa tragad a gyermekre is, s gy maga mg nehezebben fogja megrteni az
emberek kztti kapcsolatrendszert. Ha a szl nyitottan s btran kzelt a vilg fel, akkor a vilg is
megtanulja elfogadni ezt a „klnleges” helyzetet.

2.3 A gygypedaggussal val kapcsolattarts
Az egyttnevels mindennapi megvalsulsnak s a gyermek eredmnyes fejlesztsnek legfbb
felttele a pedaggus s a gygypedaggus egyttmkdse. A gygypedaggussal folytatott rendszeres
konzultci feleletet ad sok klcsns krdsre, s kiterjed a rszletekre is. A gygypedaggus
feladatai sokrtek lehetnek:

- Megismerkedik a fogad pedaggussal, tjkoztat a maga segt szereprl.

- Tjkoztat a gyermek ers s gyenge oldalairl.

- Felhvja a pedaggus figyelmt a beszerezhet szakirodalomra, segt szervezetekre (pl. md


szertani intzmny).

- Tjkoztatja az intzmny tbbi pedaggust.

- Tjkoztatja a gyermekcsoportot, vagy segti ebben a fogad pedaggust.

- Rendszeresen hospitl a csoportnl.


8 Ajnlsok sajtos nevelsi igny gyermekek kompetencia alap fejlesztshez

- Folyamatosan egyttmkdik, konzultl a pedaggussal.

- Nyomon kveti a gyermek fejldst.

- Kapcsolatot tart a szlkkel.

- Kzvetlenl foglalkozik a gyermekkel, elssorban olyan terleten, amely csak az szaktudsval

oldhat meg.

- Koordinlja a rehabilitcis foglalkozsokban rszt vev ms szakemberek munkjt (pl. gygy


tornsz, logopdus, pszicholgus).

A gyermek az egyszer gygypedaggiai kapcsolattartstl a specilis terpis foglalkozsok klnfle
vltozatig szorulhat megfelel megsegtsre. A megsegts mrtkt s tpust a gygypedaggus
szakembernek kell meghatroznia. Van olyan kisgyermek, akinek eleinte naponta lehet intenzv
segtsgre szksge. Ksbb azonban ez az idtartam cskkenhet. Ms sajtos nevelsi igny gyermeknek
kezdettl fogva nincs specilis foglalkozsra szksge.

2.4 A csoporttrsak szerepe
A kzssgbe trtn beilleszkeds szempontjbl fontos faktor a csoporttrsak el- s befogadkpessge.
Sok mlik az vnkn, azon, hogy mennyire termszetesen kezelik a csoport tagjaitl valamiben
eltr gyermeket. Minl kisebbek a gyermekek, annl termszetesebb ez az elfogads. vodsoknl
szinte nem is merlnek fel problmk, rvid eligazts utn magtl rtetden fogadjk be
trsukat. Fontos, hogy a csoporttrsak lssk, milyen jelleg erfesztseket kell tennie a fogyatkos
kisgyermeknek az azonos eredmnyek elrshez, s lssk azt is, hogy miben j, st igen j a gyermek.
A csoporttrsak szemlyisge sokban gazdagodhat azzal, ha megismerik, mire kpes fogyatkos
trsuk, milyen erssgei vannak. Vgl is gy tanuljk meg a fogyatkosokkal val egyttlst. Fontos,
hogy megismerjk a segtsgnyjts lehetsgeit s azok helyes mrtkt. Ha az intzmny minden
gyermeke tudomst szerez fogyatkos trsrl, elejt vehetjk a csfoldsnak, az esetleges goromba
megjegyzseknek. A klsleg feltnbb jegyeket nem mutat, gygyszati segdeszkzket nem
visel, pl. enyhe rtelmi fogyatkos gyermek esetben a csoport figyelmt semmi esetre sem kell erre
a krlmnyre felhvni. A pedaggus j hozzllsa, a gyermek ers oldalainak tudatos felhasznlsa
mellett – s klnsen, ha mdszertanilag a kvetkezetes differencils jellemzi egybknt is a munkt
–, a gyermekek szre sem veszik, hogy trsuk rvn nap mint nap az egyttnevels rszesei.

2.5 A pedaggus kapcsolata a srlt gyermekkel
A gyermek szemlyisge az egyik legfontosabb krlmny az integrci sszetett folyamatban.
A vrakozssal ellenttben nem llthatjuk minden esetben, hogy minl enyhbb a fogyatkossg,
annl simbban valsul meg az integrci. Biztosan pozitv krlmny, ha a gyermek figyelmes, j
intellektus. Ez persze nem azt jelenti, hogy pl. egy figyelmetlen gyermeknl nincs eslye az egyttnevelsnek,
hanem azt, hogy a fogad pedaggus rszrl nagyobb mdszertani felkszltsget s az
integrci irnti elktelezettsget ignyel ez a tny. Ugyancsak knnyti a beilleszkedst a nyitottabb
szemlyisg, a msokkal knnyebben kapcsolatot teremt gyermek. De ez sem azt jelenti, hogy egy
zrkzottabb gyermek nem alkalmas az integrcira, hanem azt, hogy a pedaggus rszrl valamivel
tbb odafigyelst, s a tbbi gyermek hatkonyabb irnytst ignyli ennek a gyermeknek a jelenlte.
Fontos krlmny viszont, hogy a gyermek rdekld legyen, keresse az j informcikat, s ne riadjon
vissza az akadlyoktl. Ezekre folyamatosan fel kell t kszteni. Elsdlegesen a szl szerepe volna az,
hogy az vodai lettel, vrhat esemnyekkel s nehzsgekkel elre s menetkzben megismertesse,
illetve ha problmk addnak, azokat vele feldolgozza, s forrsukat, ha azok gyermeken kvli tnyezk
is, maradktalanul feltrja, s megszntesse.


Bevezet az vodai nevels kompetenciaterlet ajnlsaihoz 9

A kisgyermekek fejldsteme az akadlyozottsg jellegtl, slyossgtl, fizikai-egszsgi llapottl
s a krnyezeti tnyezktl fggen nagyon eltr. Az p fejlds gyermekhez viszonytva
sokkal nagyobbak lehetnek a klnbsgek az egyes fejldsi terleteken elrt szint kztt (pl. a nagymozgsok
j szintje mellett egy nagyon alacsony beszdszint).

Olyan gyermekekkel is gyakran tallkozhatunk, akiknl a nehezen szrevehet, apr vltozsok
miatt gyakran gy tnik, mintha idnknt megllna a fejlds. Egybknt a megfelelen fejld gyermeknl
is elfordul, hogy pl. slyos betegsg, hosszas krhzi tartzkods vagy testvr szletse esetn
a fejlds megtorpan, st egy vagy tbb terleten visszaesik. A slyos llapot megsznse, az rzelmi
egyensly helyrellsa utn azonban az p gyermekek rvid id alatt ismt elrik s meghaladjk
a korbbi szintet. A srlt kisgyermekek sokkal rzkenyebbek a zavar tnyezkre, s egy rszk
lnyegesen lassabban tanulja meg ismt azt, amit mr egyszer elsajttott. Radsul tbbsgknl
gyakoribbak a klnbz testi megbetegedsek, krhzi tartzkodsok is.

3. Az integrlt nevels-oktats jogi szablyozsa, a sajtos nevelsi igny
meghatrozsa
A tudatosan integrlt gyermekek megjelense a tbbsgi vodkban s iskolkban lass, de egyre
erteljesebben rvnyesl folyamat. Az ezzel kapcsolatos trvnyi szablyozs korszer, s tmogatja
ezt a haznkban mg viszonylag j oktatsszervezsi formt. A tmval kapcsolatos trvnyek
a fogyatkos szemlyek jogairl s eslyegyenlsgk biztostsrl szl trvny (1998. vi XXVI.
trvny), tovbb a kzoktatsi trvny (1993. vi LXXIX. trvny). Ezekbl a trvnyekbl egyrtelmen
kiderl, hogy a fogyatkos szemlynek alapvet s alkotmnyban biztostott joga van az oktats-
nevelshez. A kzoktatsi trvny kimondja, hogy az vodai nevelsben s az iskolai oktatsban a
tbbi gyermekkel egytt vesz rszt a fogyatkos szemly, amennyiben ez fejldse, kpessgei kibontakoztatsa
szempontjbl elnys. Az nkormnyzatok ktelesek gondoskodni a tbbi gyermekkel
egytt oktathat fogyatkos gyermekek elltsrl is.

Magyarorszgon szakrti bizottsgok llaptjk meg a fogyatkos gyermekek sajtos nevelsi ignyeit.
A testi, az rzkszervi, az rtelmi s a beszdfogyatkossg megllaptsra 1986-ban orszgos
s megyei szint szakrti bizottsgok jttek ltre. Az orszgos szakrti bizottsgok a ltsvizsgl, a
hallsvizsgl, a beszd-, valamint a tanulsi kpessget vizsgl bizottsgok. A fvrosban s megyei
szinten tanulsi kpessgeket vizsgl s fellvizsgl szakrti bizottsgok mkdnek.

A fvros minden kerletben, vidken pedig a nagyobb vrosokban mkdnek nevelsi tancsadk,
amelyek feladata a csaldban nevelked 3–18 ves gyermekek s fiatalok magatartsi, nevelsi,
tanulsi problminak, zavarainak feltrsa s lekzdse ambulns rendszerben.

A pedaggiai szakszolglatok, kztk a nevelsi tancsadk s a szakrti bizottsgok munkjt is
a kzoktatsi trvny szablyozza.

A nevelsi tancsads feladata a beilleszkedsi, tanulsi, magatartsi nehzsggel kzd gyermekek
problminak feltrsa, ennek alapjn szakvlemny ksztse, a gyermek rehabilitcis cl
foglalkoztatsa a pedaggus s a szl bevonsval, tovbb az voda megkeressre szakvlemny
ksztse az iskolakezdshez, ha a gyermek egyni adottsga, fejlettsge ezt lehetv teszi. (A kzoktatsrl
szl 1993. vi LXXIX. trvny 35. 4. pontja)

A tanulsi kpessget vizsgl szakrti s rehabilitcis tevkenysg vagy az orszgos szakrti s
rehabilitcis tevkenysg keretben kell a fogyatkossg szrse, vizsglata alapjn javaslatot tenni
a gyermek, tanul klnleges gondozs keretben trtn elltsra, az ellts mdjra, formjra
s az elltshoz kapcsold pedaggiai szakszolglati tevkenysgre, valamint vizsglni a klnleges
gondozs elltshoz szksges felttelek megltt. (A kzoktatsrl szl 1993. vi LXXIX. trvny

35. 3. pontja)

10 Ajnlsok sajtos nevelsi igny gyermekek kompetencia alap fejlesztshez

Hogyan is trtnik mindez a gyakorlatban?

Ha a szl, az vn vagy a gyermek pedaggusa azt tapasztalja, hogy a gyermek fejldse elmarad
a tbbi gyermektl, figyelme, tanulsi kedve tartsan gyenge vagy romlik, s ezen nem tudnak
segteni, akkor a szakrti bizottsgok szakemberei (orvosok, pszicholgusok, gygypedaggusok)
hivatottak arra, hogy orvosi, pszicholgiai, gygypedaggiai vizsglatok eredmnyei alapjn szakvlemnyt
ksztsenek a gyermek tanulsi kpessgnek, illetve rzkszerveinek llapotrl. A vizsglat
csakis a szlk egyetrtsvel trtnhet. Ebben a vizsglatban a szlktl rszletes tjkoztatst krnek
a csaldi krlmnyekrl s a gyermek eddigi fejldsrl (pl.: milyen a szlk egszsgi llapota;
hogyan zajlott le a terhessg s a szls; hogyan fejldtt a gyermek mozgsa, beszde, nllsga,
viselkedse; milyen betegsgei voltak stb.). Megkrdezik a gyermeket nevel pedaggust a gyermek
kzssgi viselkedsrl, fejldsi nehzsgeirl (pl.: mit tud knnyen s jl teljesteni, milyen terleteken
marad el a tbbiektl stb.).

A sajtos nevelsi igny megllaptsa komplex vizsglattal trtnik. Az orvosi vizsglat megllaptja,
hogy milyen a gyermek testi fejlettsge, egszsgi llapota, elfordult-e korbban olyan krosods,
amely miatt a gyermek fejldse lelassult, illetve testi nvekedse megfelel-e kornak, rzkszerveiben
s mozgsban vannak-e rendellenessgek, van-e valamilyen szervi betegsge vagy idegrendszeri
elvltozsa. A pszicholgiai vizsglat arra dert fnyt, hogy milyen a gyermek pszichs fejlettsgnek llapota
(pl.: letkornak megfelel-e beszde, a mozgsa, hogyan jtszik, mivel szereti elfoglalni magt,
hogyan viselkedik a krnyezetvel, rte-e t valamilyen lelki srls stb.). Klnsen fontos megllaptani,
hogy az egyes kognitv folyamatok (pl. megfigyels, emlkezs, gondolkods, rzsek s akarati
tulajdonsgok) egyenletesen s a gyermek letkornak megfelelen fejldtek-e, vagy ezek kzl mely
terleten mutatkozik lemarads. A gygypedaggiai vizsglat a gyermek eddigi tanulsi szoksait,
eredmnyeit veszi szmba. Akr az vods gyermek, akr az vodbl iskolba lp gyermek ltalnos
tjkozottsga, rajzai, rsbeli munki, a tanulshoz szksges figyelme a szakember szmra
nagyon sokat mond arrl, hogy a tanulsi nehzsgnek mely tpusa s milyen slyossgi foka alakult
ki a gyermeknl. Az alapos beszdvizsglat megllaptja, hogy a gyermeknek milyen fejlesztsre (pl.
logopdiai fejleszts) van szksge.

A vizsgl szakemberek a vizsglati eredmnyeket egymssal megbeszlve megllaptjk a gyermek
tovbbi fejlesztsnek, terpijnak legfontosabb teendit, s mindezt rsban is rgztik. A szakrti
s rehabilitcis bizottsg ltal ksztett szakrti vlemnynek tartalmaznia kell:

- a gyermek, tanul s szl nevt, a gyermek szletsi idejt, lakhelyt s tartzkodsi helyt;

- a szakrti vizsglat rvid lerst, a fogyatkossgra vagy annak kizrsra vonatkoz meglla


ptst, az azt altmaszt tnyeket;

- a korai fejleszts s gondozs szksgessgt, az ennek keretben nyjtott szolgltatsokat, va


lamint azok idejt, a fejlesztssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjellst,

hogy a feladatokat milyen ellts keretben mely intzmny biztostja;

- annak megllaptst, hogy a gyermek, tanul csak az e clra ltrehozott, a fogyatkossg tpu


snak megfelel nevelsi-oktatsi intzmnyben, osztlyban, csoportban vagy a tbbi gyermek


kel, tanulval kzsen is rszt vehet az vodai nevelsben, iskolai nevelsben, oktatsban;

- a gyermek, tanul fogyatkossgnak megfelel

• vodra, csoportra;
• ltalnos iskolra, csoportra, osztlyra, tagozatra (a tovbbiakban: kijellt nevelsi-oktatsi
intzmnyre);
• dikotthonra, kollgiumra (a tovbbiakban kijellt nevelsi-oktatsi intzmnyre) vonatkoz
javaslatot s a kijellt nevelsi-oktatsi intzmny megjellst;
- a kijellt intzmnybe val berats idpontjt;
- a gyermek, tanul nevelsvel, oktatsval kapcsolatos sajtos kvetelmnyeket;

 

Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros