Matematikai j�t�kok

1; Egy nagyobb dob�kock�val dobunk: - ha 1-3-ig dobott: mindenki becsukja

a szem�t, �s aki dobott, azon v�ltoz-

tatunk valamit

- ha 4-6-ig dobott, � megy ki, �s a bent

maradottakon v�ltoztatunk valamit

2; Hov� b�jt j�t�k: a csop. szoba j�t�kaival j�tszhat�. 4 j�t�kot kiv�lasztunk, ezeket 4 gyerek eldugja egym�s ut�n, de mindenki szeme l�tt�ra. Ezut�n j�nnek a k�rd�sek.Pl. mi volt az , amit a ….. dugott el?

Mit dugtak a polc al�?

Hov� dugt�k el a macit?

Mi volt az, amit els�nek dugtak el?

� s �gy tov�bb, fant�zi�nkt�l f�gg�en.

3; Sz�mmond�. K�rben �l�nk, �s elkezdj�k mondani a sz�mokat sorban. 1 2 3 4

6. A 6 ut�n �jra az 1 j�n, �s �gy tov�bb. Ha sorban megy, lehet �gy is j�tszani,

Hogy nem sorban kell mondani, hanem az mondja a soron k�vetkez�t, akinek

labd�t gur�tom, vagy �k is gur�thatj�k egym�snak.

4; Rajzol�s. Egy nagy t�bl�ra, pap�rra m�rtani form�kat rajzolok. Egy gyerek

h�t�ra r�rajzolom valamelyiket, a t�bbiek l�ss�k. Ha kital�lta, mit rajzoltam,

a megfelel� �br�ba tehet egy vonalat, k�rt, mindegy. A v�g�n megn�zhetj�k,

melyikb�l volt a legt�bb, legkevesebb, ugyanannyi.

5; Ver�b j�t�k. Rajzolunk egy nagy k�rt, ebbe tessz�k a mad�reles�get.( gombok, kavics, stb.) Egy gyerek a sas, aki bent �ll, a t�bbiek verebek. A verebek eles�get gy�jtenek, de csak egyes�vel vihetik. A sas megpr�b�lja elkapni a verebeket. Akit elkapott, annak vissza kell tennie, amit �ppen gy�jt�tt.

A v�g�n megn�zz�k, ki gy�jt�tte a legt�bbet, kinek h�nyf�le van, stb.