1. Eml�kek felid�z�se: (5-6-8 �v)

Ez a gyakorlat egy iskola�retts�gi-teszt "alap v�ltozata", mondhatni egyszer�s�tett v�za... egy egyszer� kis m�dos�t�ssal, a gyermekek eml�kfelid�z� k�pess�g�t seg�ti. Legegyszer�bb v�ltozat�ban keress�nk el� otthon egy mes�t, ne legyen t�l hossz�, 10 percn�l ne tartson tov�bb a mese. Olyat v�lasszunk, amelyben gyakran ism�tl�dik k�t t�rgy, szerepl�, b�rmi. Pl. a kutya �s a macska sz�, vagy b�rmi. C�lszer�, ha a k�t t�rgy nem ker�l kapcsolatba egym�ssal, hogy ne t�l hirtelen k�vesse egym�st a k�t sz�! A gyermekkel besz�lj�k meg, hogy a kutya mondjuk X-et kap, (X-jelet), a macska pedig... (nem t�rn�k el az eredeti p�ld�t�l, de hangs�lyozom ez lehet b�rmi...), teh�t a macska pedig mondjuk k�rt- O. Vagy az egyik h�romsz�get, a m�sik csillagot, stb. Gyakoroljuk ezt be a gyermekkel. Amikor m�r biztosan felel k�rd�s�nkre, hogy mi a macska �s mi a kutya jele, vegy�k el� a mes�t �s k�rj�k meg, hogy amikor a kutya sz�t hallja, vagy amikor a macsk�t... vagy b�rmely el�re eltervezett, betanult sz�t hallja: rajzolja le a jel�t egym�s al� egy pap�rra!!! Ezzel azt edz�k �s egyben vizsg�ljuk a kicsi k�pes-e az el�re megtanult jeleket megfelel� m�don jelezni. Ha a kicsi sokszor t�veszt... teh�t a k�t sz�/�llat jel�t felcser�li, val�sz�n�leg elkavarodott, m�r nem eml�kszik, melyik jel, mit jel�lt. Ez egy j� kis koncentr�ci�s, �s eml�kezeti pr�ba. K�s�bb ezt lehet vari�lni, t�bb mes�vel, �s ak�r t�bb keresett sz�val. B�r azt javaslom 4-5 sz� f�l�, m�g a kiemelt �rtelmi �s koncentr�ci�s k�pess�g� gyermek eset�ben se menj�nk.

2. Mem�riak�rty�k - m�sk�pp: (4-14 �v)

A mem�riak�rty�k a legtr�kk�sebb, �s tal�n lesz�rakoztat�bb elmegyakorlatok k�r�be tartoznak. A mem�ria, az eml�kezet edz�se �ltal�ban k�pi megjegyz�sen alapul itt, de ezt is b�v�thetj�k, ha minden egyes felh�zott k�rty�t megnevez�nk. Aki nem ismern� a j�t�kot: a mem�riak�rty�k �ltal�ban 30 lapos kis paklik, melyben 15 p�r(!) k�p tal�lhat�. Minden k�rty�n �ltal�nosan egy nagyobb, j�l kivehet� �s felismerhet� �bra van. C�lszer� az �br�kkal... legyen az vir�g, aut�, boh�c, vagy bolyg�k megismereteni a gyermeket m�r el�re, mert b�r k�pi mem�ri�ja v�gett ismeretlen�l is megjegyzi a k�pek hely�t, igaz�n csak egy ismert anyag b�v�t�s�nek van �rtelme. C�lszer� egy�bk�nt id�r�l id�re �jabb paklikat gy�rtani..., merthogy nem sz�ks�ges �m v�s�rolni. Azonos k�pekb�l, nyomtatott �br�kb�l �s egy kis kartonb�l magunk is ragaszthatunk ilyeneket. Kifejezetten �lvezheti ezt a gyerek is, ha k�zben r�gt�n megbesz�lj�k mi lesz ez, mi�rt k�sz�tj�k �s mit �br�zolnak a k�pek. Ha egy �j paklink van, azzal vagy 6-10-szer hadd j�tszon a kicsi, addig ne csin�ljunk m�sikat. Viszont igen hasznos lehet, ha a gyermeknek nem csak a k�pi mem�ri�j�t fejlesztj�k, hanem er�s�tj�k a koncentr�ci�s k�szs�g�t is. (B�r tal�n nem is fog �gy belekeveredni a j�t�kba, ha nem lesz mindenb�l k�t szakasztott ugyanolyan �bra, de a csoportos�t�si k�szs�g�t mindenk�pp n�veli, ha a k�pek nem azonosak.) Arra gondolok, hogy lehet ezeket az �br�kat rokon �br�kkal helyettes�teni. PL. k�t m�sik sz�gb�l n�zett teve, k�t m�s m�rk�j� aut�, stb., t�k�letesen megfelel. M�g nehez�thetj�k ezt, ha azt mondom pl. az ak�c �s a t�lgy fa... a j�cint �s r�zsa vir�g, a traktor �s a Lada is j�rm�, stb. A gyermek egy id� ut�n bekapcsol�dik a rendez�elvbe. Keresi majd az �thidal� logikai kapcsolatot. S b�r n�gy �vesen ezek a verzi�k m�g nehezen mennek, 6 �vesek m�r �rteni fogj�k e j�t�kot, mindenk�ppen.

3. Forma alkot�s, �s a form�k megismer�se: (3-10 �v)

Minden gyermeknek mutatnak m�r pici korban s�t�form�kat, k�l�nb�z� alakzatokat. Aki m�g nem ismertette meg gyermek�t az ilyen form�kkal, az nyugodtan kezdje el, a gyermeknek ez j� tapasztalat. Az �vek m�l�s�val a gyermek megtanul k�l�nbs�get tenni a k�r, h�romsz�g, n�gyzet, stb. k�z�tt.
Az 5-7 �vesek m�r sz�vesen rajzolnak �s az iskol�ban m�r els�ben elv�rj�k t�l�k a j� rajzk�szs�get. Ezt fejleszthetj�k mi is. Ha a gyermeknek van kedve �lj�nk le vele rajzolni. Jobb ha mi mindent el�re elk�sz�t�nk. Fogjunk A4-es m�ret� pap�rt �s rajzoljunk vonalz�val a fel�re egy h�romsz�get. Legyen sz�p, j�l kivehet�, hat�rozott, egyenes vonal�. A lap als� fel�be rajzoljuk le e h�romsz�get pontokb�l, vagyis vonalz� ment�n rajzoljuk meg a h�romsz�get egym�st�l kb. f�l centire lev� pontokb�l. Legalulra �rjuk az alakzat nev�t. Ezt tegy�k meg min�l t�bb, de kezdetben egyszer�bb alakzattal. A gyermeknek adjuk oda �ket, ejts�k ki az alakzat nev�t, mutassuk meg, hogyan n�z ki le�rva a sz�. Mutassuk meg neki a fels� teljes k�pet, �s k�rj�k k�sse �ssze a pontokat, hogy ugyanazt az alakzatot kapja. Ezt id�r�l id�re �jra elj�tszhatjuk, mindig picit ritk�bban szedett pontokkal, m�g v�g�l a sz�gletes alakoknak csak cs�csaik hely�t jel�lj�k. A gyermek egy id� ut�n fel fogja fedezni az alakzatot ebben az �br�ban is, ez nagyban fejleszti az elvont gondolkod�st.

4. V�zi-vil�g: (3-16 �v)

Ez a j�t�k egy hosszabb, ak�r teljes hetes elfoglalts�got k�n�l. Legink�bb a kreativit�st fejleszti, de j�l hat a k�z�gyess�gre is. Vegy�nk el� egy m�anyag k�dat, l�dik�t, �ri�s l�bast, vagy b�rmi hasonl� legal�bb t�z-h�sz literes ed�nyt. Engedj�k majdnem tele v�zzel �s teremts�nk egy vid�m v�zi vil�got. A gyerekek szeretnek pancsolni, im�dj�k a kis kreat�v dolgokat, f�k�nt, ha seg�thetnek az alkot�sban, �s ami a legfontosabb, lehengerli �ket, ha valami az � kis birodalmuk. �lljon itt n�h�ny �tlet egy kis �ce�nia l�trehoz�s�ra! Ha nagy a tenger, akkor nem �rt ha sz�razf�ldet is teremt�nk, egy-k�t magasabb, nem lukas alj� vir�gcser�p, vagy hossz� f�mdoboz lehet ennek helye, k�tharmadig megt�ltj�k ezt f�lddel, esetleg egy-egy kis n�v�nyt is �ltethet�nk bele. Az �ce�n k�kj�t j�l megteremti egy mar�k f�rd�s� is...ezt azonban mell�zz�k, ha kishalakat hal�szunk ink�bb, vagy vesz�nk n�h�ny guppit. V�g�l, az egy-k�t hetes j�t�k ut�n ezeket az �llatokat vissza is engedhetj�k a gyerekkel egy t�ba, �s ki�ltethetj�k a n�v�nyeket is, �gy a gyermek �rezni fogja, hogy a j�t�knak sz�p, �rt�kes v�ge lett. K�sz�thet�nk am�gy fahidakat is csiszolt l�cb�l, lego �s duplo b�buk vehetik be magukat �ce�ni�ba. Hurkap�lc�b�l, lesz�rva azokat a f�ldbe �s �sszek�tve ki�ll� v�g�ket jurt�t k�sz�thet�nk. Ugyan�gy csin�lhatunk p�lc�kb�l tutajt, k�zep�be �rb�crudat �s egy kis textilmaradv�nyt is egy mozdulattal feler�s�thet�nk. A sz�razf�ldre gyurm�b�l t�gl�kat gy�rtunk �s h�zat is �p�thet�nk bel�le. A pici m�anyag �llatok, c�p�k, halak most igaz�n j� kieg�sz�t�k lesznek. A tengerbe is vehet�nk h�n�rt, egy k�t halaknak val� v�zin�v�ny nem ker�l igaz�n sokba, kb. 100-200 Ft. Aki j�rtas az origamiban hajtogathat f�li�val bevont vitorl�s �s g�zhaj�kat is, �gy nem �zik el a pap�r.

5. T�kr�m-t�kr�m: (6 h�-12 �v)

Ez a j�t�k legink�bb piciknek aj�nlott, de ak�r kisiskol�sok is �lvezhetik. A bab�nak igen komoly fejl�d�s az �n- �s nem-�n k�z�tti k�l�nbs�g megteremt�s�ben minden t�k�r j�t�k. Minden sz�l� belen�z bab�j�val a t�k�rbe, �s mosolyog r�, �dv�zli �t. Az hogy t�nyleg �lm�nyd�ss� tegy�k a j�t�kot, �s a gyerek m�gink�bb odafigyeljen n�h�ny tov�bbi �tletet �rok. Matric�s �vegfest�kkel fess valamit a t�k�rre, egyszer� alakzat legyen, de ha lehet haszn�lj min�l t�bb sz�nt...k�zben azokat is k�l�n-k�l�n megmutathatod a bab�nak. Hagyd hogy beleny�ljon a ragacsba, ez is fontos tapasztalat, csak a sz�j�ba ne vegye. Ha megsz�radt a fest�k engedd, hogy ler�ncib�lja a maradv�nyokat. A t�k�rrel szemk�zt �lve egyszer te egyszer a baba csin�ljon valamit. Nagyobbak m�r festeni is tudnak e t�k�rre, vagy ha el�g b�tor vagy kis r�zst tehetsz a sz�j�ra is - az�rt figyeld meg milyen anyagok vannak benne -, �s hadd cuppogja �ssze a t�kr�t. A legkisebbekn�l is megvan ennek m�dja, tejsz�nhabbal mindez j�l helyettes�thet�.

6. Mese habbal: (2,5-12 �v)

A mes�k a vil�gon tal�n a legjobb dolgok. A legt�bb mese sz�p �s �tletes, olyan �lm�nyanyagot ad a gyermeknek, ami szerintem sehogy m�shogy nem �rhet� el. A mes�b�l nem lehet kimaradni. Izgalmas �s sz�rakoztat�, pont ahogy kell. Ha szeretn�nk a mes�t hasznos m�don tov�bbra h�zni, akkor foglalatoskodjunk vele. A mese el�sz�r is egy t�rt�net, melyet felolvasunk, �rthet�en ejtve, nem baba-nyelven, magyar�zva azt, amit esetleg nem �rt a pici. M�sodszor k�pesk�nyv, amit megn�z�nk, ez mi- az mi, n�zd � ezt szokta- azt szokta. Harmadszor sz�ndarab, amit megfelel� mimik�val �s hangsz�nnel elj�tszunk, nyuszinak v�kony magas hangja van, boszork�nynak rekedtes, t�rp�nek kicsit topma, �reges �s �rces, medve m�lyen morg�, a kir�lyn�nek b�rsonyos az �nekhangja, a pat�k kopognak az asztalon, a cseng� a kar�csonyi dobozb�l megsz�lal. Negyedszer pedig egy csom� j�t�k alapja! Egy gyerk�c im�dja azt, ha olyannal j�tszhat, amit m�g nem un, m�g alig ismeri �s tud�s�t pr�b�ra teszik. Meg lehet besz�lni a t�rt�netet: kik a szerepl�k, h�nyan, mi volt a t�rt�net, hol j�tsz�dott,stb. Ezen k�v�l is azonban vannak k�rd�sek, amire egy ember nemi s gondolna r�gt�n: milyen sz�n� a kis gomba kalapja, milyen �vszak van, h�ny �llat szerepelt a mes�ben, stb. Lehet�leg egyszer� k�rd�seket tegy�nk fel, nem pedig eld�ntend�eket, akkor nem zavarjuk bele automatikusan a gyermeket. Azt�n a szerepl�ket le lehet rajzolni �s ki lehet sz�nezni. A mes�t el lehet j�tszani: a vir�g kib�jik a f�ldb�l (el�sz�r mag, azt�n cs�ra, v�konysz�r�, vastagsz�r�, bimb�t n�veszt, kiny�lik, illatozik), kis�t reggel a Nap (kicsit s�t, ny�lnaka sugarai, forr�s�got ad),stb. Ezek a mozg�sos j�t�kok a legjobbak, a gyermek ett�l val�ban a t�rt�net r�szes�nek k�pzeli mag�t. Azt�n �jra is j�tszhat� figur�kkal (�rhaj�s leg� kis szak�llal pont mint egy t�rpe, kartonb�l a bab�nak is gyorsan lesz sz�rnya, s � lesz �gy a t�nd�r), a gyerek pedig lehet a narr�tor. Lehet folytat�st �rni/rajzolni/megbesz�lni a t�rt�netnek. Ez mind a gyermekfiloz�fia r�sze. A kicsi megtanul mindent alaposan �tgondolni, t�bb szemsz�gb�l szem�gyre venni, megvizsg�lni �s m�rlegelni. A mes�t val�ban meg�rti �s tapasztalatk�nt �p�ti be.

Pedag�giai j�t�kok

A kooper�ci�s k�szs�get fejleszt� j�t�kok

1. „A h�romr�szes krokodil”

C�l: az egy�ttm�k�d�s megtapasztal�sa, a kreativit�s fejleszt�se (�ltal�nos iskol�soknak aj�nljuk.)

A r�szvev�k 3 f�s csoportokk� alakulnak. A kiscsoportoknak az a feladata, hogy egy �llatalakot jelen�tsenek meg a test�kkel �gy, hogy a figura h�rom r�szb�l �lljon �s mindegyik r�sze mozogjon. Pl.: az egyik j�t�kos a krokodil feje �s karjaival, mint egy �ri�si sz�jjal t�togat; a m�sik j�t�kos a krokodil teste, amely le-f�l mozog, a harmadik a farka, amely jobbra-balra verdes. Ha elef�ntot form�znak, akkor az egyik a feje, amint hossz� orm�ny�val �ppen vizet sz�rcs�l, a m�sik kett� pedig az elef�nt egy-egy f�le, amivel legyezi mag�t. Az igaz�n �tletes megjelen�t�sn�l minden r�sznek m�s szerepe van.

Minden kiscsoport bemutatja a maga �llatfigur�j�t, azut�n k�z�sen kiv�lasztj�k azt a 3-4 alakot, amelyik a legjobban tetszett. A kital�l�k �jra bemutatj�k ezeket az �llatokat, hogy mindenki megjegyezhesse, melyik r�sz, mit csin�l. Mindh�rom r�sz kap egy sz�mot. Ezek ut�n k�rt alkotnak a j�t�kosok �gy, hogy ne �lljanak egym�s mellett azok, akik k�z�s kiscsoportban voltak. A j�t�kmester k�z�pre �ll, mondja, hogy melyik �llatot szeretn� megjelen�teni, �s hirtelen r�mutat valakire. Akire r�mutatnak, az 1-es , a t�le jobbra �ll� a 2-es, a balra �ll� pedig a 3-as sz�m� r�sz. A feladat az, hogy min�l gyorsabban �letre kelts�k a figur�t, hogy ki-ki a megfelel� helyre �lljon �s �sszhangban mozogjanak az egyes r�szek.

Megjegyz�s: Fontos, hogy a j�t�k gyorsan p�r�gj�n, hogy min�l t�bbsz�r jusson szerephez egy-egy r�szvev�.

2. Hangulatkupola

C�l: egy�ttes �lm�ny, a k�z�s tev�kenys�g eredm�nyess�g�nek megtapasztal�sa (�ltal�nos iskol�soknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: mindenkinek 1 tekercs WC pap�r, sz�nes megvil�g�t�s

A j�t�kmester beinvit�lja egy terembe a r�szvev�ket. Mindenkinek ad egy tekercs pap�rt, amit a j�t�kosok kereszt�l-kasul vihetnek, f�zhetnek a termen, am�g a tekercs el nem fogy. A c�l az, hogy k�z�sen egy hangulatos bels� teret hozzanak l�tre, hogy a pap�rcs�kokb�l olyan kupola j�jj�n l�tre, ami alatt az eg�sz csoport elf�r. Ha valahol elszakad a pap�r, ott egyszer�en �ssze lehet k�tni, vagy �gy marad, ahogy van. Ha m�r az �sszes pap�r elfogyott, a j�t�kosok le�lnek a kupola al� �s elmes�lik egym�snak, hogy milyen eml�k�k, �lm�ny�k van err�l vagy m�s kupol�r�l.

Megjegyz�s: Ezt a j�t�kot est�re �rdemes tenni, �s a csoport l�tsz�m�nak megfelel� termet v�lasztani hozz�. A j�t�k szolg�lhat hangulati elem�l egy meghat�rozott besz�lget�shez, m�sorhoz is.

3. Tapint� doboz

C�l: az egy�ttes tev�kenys�g megtapasztal�sa, kommunik�ci� gyakorl�sa. (Als�tagozatosoknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: dobozok, krepp pap�r, oll�, ragaszt�

A t�rsas�g 3-6 f�s kiscsoportokra v�lik sz�t. Minden csoport 20 percet kap arra, hogy term�szetes �s mesters�ges k�rnyezet�b�l k�l�nf�le darabokat �sszegy�jts�n, �s eld�ntse, hogy melyek ker�ljenek a dobozba. A csapatok �gy alak�tj�k ki a dobozokat, hogy azokba egy k�zzel be lehessen ny�lni, �s �gy kitapogatni a bent l�v� dolgokat. K�t-k�t kiscsoport kicser�li dobozait, �s felv�ltva, hol az egyik csapatb�l, hol a m�sikb�l egy j�t�kos 1 percen kereszt�l mondhat mindenf�l�t arr�l, amit a kez�ben tart. A csoport megpr�b�lja azonos�tani a sz�ban forg� dolgot az elhangzottak alapj�n.

A j�t�kot besz�lget�s z�rja: Mi�rt pont ezeket a dolgokat v�lasztotta az egyik ill. a m�sik csapat? Melyik inform�ci� alapj�n siker�lt azonos�tani a dolgot? Milyen �lm�nyeket adott a tapogat�s? stb.

4. Sz�kockacukor

C�l: kreativit�s fejleszt�se, a k�z�s tev�kenys�g eredm�nyess�g�nek megtapasztal�sa, sz�kincsfejleszt�s

Eszk�z�k: 1/2 kg kockacukor, filctoll

A r�sztvev�k 6-12 f�s csoportokat alkotnak. A csapatok j�t�kosonk�nt 3-3 kockacukrot kapnak. A j�t�kosok a kapott kockacukorra 1-1 bet�t �rhatnak, azut�n tov�bbadj�k. Egy kock�ra teh�t 6 k�l�nb�z� szem�ly �ltal �rt bet� ker�l. Tov�bbi megk�t�s, hogy egy j�t�kos egy bet�t csak egyszer haszn�lhat f�ggetlen�l att�l, hogy h�ny kockacukorra �r.

Ha m�r minden kocka minden lapj�n van bet�, akkor a csoport k�rbe �l egy asztalt. Az egyik j�t�kosnak bek�tik a szem�t. � az �p�t�. A feladat az, hogy a bek�t�tt szem� j�t�kosnak a t�rsak sz�beli instrukci�i alapj�n az asztalon l�v� kockacukrokb�l egy oszlopot kell fel�p�teni �gy, hogy legal�bb az egyik oldal�n �rtelmes sz� j�jj�n ki. A csoport tagjai felv�ltva adj�k az utas�t�st. Ann�l jobb a megold�s, min�l magasabb az oszlop – min�l hosszabb a sz� –, illetve ha az oszlop t�bbi oldal�n is �rtelmes sz� j�n l�tre. Egy menet addig tart, am�g elk�sz�l egy sz�kockacukoroszlop. A menet v�g�t jelenti az is, ha led�l egy kocka. Ekkor �j �p�t�t v�lasztanak �s a j�t�k folytat�dik.

Megjegyz�s:

1.  

   A j�t�kot nehez�ti, ha kik�tj�k, hogy az �p�t� csak az egyik kez�t haszn�lhatja.

2.  

   A csoportok gyakran ig�nylik, hogy �jraind�tsuk a j�t�kot, mert akkor a bet�k elhelyez�s�ben m�s m�dszert k�vetnek. Az ilyen ig�nynek �rdemes helyt adni, ha pedig nem mer�l f�l, akkor r�k�rdezni a probl�m�ra.

5. „Liz j�t�k”

C�l: a kreativit�s fejleszt�se, az egy�ttes munka eredm�nyess�g�nek �s �r�m�nek megtapasztal�sa (�ltal�nos iskol�soknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: sz�nes pap�r, A/5-�s rajzlap, oll�, ragaszt�, t�z�g�p

Minden r�szvev� kap 10 db k�l�nb�z� sz�n� lapot �s 3 db A/5-�s /rajz/lapot. A sz�nes lapokat tetsz�leges sorrendbe helyezi �s t�z�g�ppel �sszefogja. Az �sszet�z�tt lapokb�l mindenki kedve szerinti alakzatokat v�g ki. Ez azt jelenti, hogy minden alakzat 10 sz�nben �ll rendelkez�sre. A rajzlapokat felosztj�k 2/3-ad 1/3-ad ar�nyban. A nagyobb r�szbe k�p ker�l, a kisebbikbe majd sz�veg. Az els� rajzlapra k�z�s k�p ker�l, a m�sodikra egy�ni, a harmadik talonba marad.

Az els� feladat az, hogy p�rhuzamosan egy k�z�s �s a saj�t k�pet hozzanak l�tre a j�t�kosok. Az egyik rajzlap 2/3-os r�sz�be mindenki felragaszt egy alakzatot, a lap h�tulj�ra tesz egy jelet, hogy megismerje a saj�tj�t, majd tov�bbadja. A kapott lapra a k�vetkez� j�t�kos odaragasztja azt az alakzat�t �s abban a sz�nben, ami szerinte legink�bb illik a h�v�k�phez. Annyi megk�t�s van, hogy azt az alakzatot, amelyet egyszer m�r haszn�lt a j�t�kos, t�bbsz�r m�r nem alkalmazhatja. Lehet�s�g van „p�szt” mondani, �s kieg�sz�t�s n�lk�l tov�bbadni a k�pet. A r�szvev�k sz�m�t�l f�gg�en egy vagy k�t k�rt tesz meg egy ilyen k�p. P�rhuzamosan a k�z�s k�p elind�t�s�val egy m�sik rajzlapon az egy�ni k�p k�sz�l azzal a megszor�t�ssal, hogy mindig ugyanazt az alakzatot – nyilv�n egy m�sik sz�nben – kell a saj�t lapra ragasztani, mint a k�z�sre.

A m�sodik feladat az, hogy amikor mindenkihez visszaker�lt a saj�t lapja, akkor minden r�szvev� a talonban l�v� lap 1/3-os r�sz�be �r n�h�ny mondatot arr�l, hogy mi jutott esz�be a k�z�s k�pr�l. Ezut�n odaadja ezt a lapot a t�le balra l�v�nek, aki a sz�veg impresszi�ja alapj�n k�sz�t egy rajzot a 2/3-os r�szbe. A k�z�s k�pet a t�le jobbra l�v�nek adja oda, aki az 1/3-os r�szbe �rja mindazt, ami a k�pr�l esz�be jut. Az egy�ni k�p�nek sz�veg�t mindenki maga k�sz�ti el. A h�rmas csoportok �ssze�lnek megbesz�lni alkot�saikat, azut�n bemutatj�k a t�bbieknek �gy, hogy a kapcsol�d� �lm�nyeiket is elmondj�k.

6. K�z�s mont�zs

C�l: a kreativit�s fejleszt�se, az egy�ttes munka eredm�nyess�g�nek �s �r�m�nek megtapasztal�sa, a konszenzusra jut�s gyakorl�sa (Minden koroszt�lynak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: sz�nes �js�gok, oll�, ragaszt�, csomagol�pap�r v. nagym�ret� rajzlap A j�t�kosok sz�nes �js�gokb�l v�gnak ki nekik tetsz� k�peket 10-15 percen kereszt�l. K�rben �lnek �s mindenki kitesz 3 k�pet az �ltala kiv�gottak k�z�l. Ki-ki v�gign�zi a „h�v�k�peket” �s megkeresi melyikhez tud/akar kapcsol�dni. 4-6 f� alakit ki egy kiscsoportot �s k�z�sen k�sz�tenek egy mont�zst. Teljes konszenzusra kell jutni abban, hogy mely k�pek szerepeljenek, �s melyek nem. A csoportok megmutatj�k egym�snak alkot�saikat, �s elmes�lik, hogyan sz�lettek meg azok, milyen tal�lkoz�si pontok ment�n �llt �ssze a csapat. A mont�zsok a rendezv�ny v�gig a falon maradnak. �rdemes megbesz�lni, hogy a rendezv�ny befejez�se ut�n mi lesz a sorsa a m�veknek.

Megjegyz�s: A j�t�kot lehet �gyis j�tszani, hogy meghat�rozzuk, ki h�ny k�pet v�ghat ki, �s limit�ljuk azt is, hogy h�ny k�pet haszn�lhat fel a csoport a k�z�s mont�zshoz.

7. K�z�s von�sok, k�z�s t�rt�net

C�l: a kreativit�s fejleszt�se, az egy�ttes munka eredm�nyess�g�nek �s �r�m�nek megtapasztal�sa

Eszk�z�k: csomagol�pap�r, sz�nes �js�gok, ragaszt�, oll�

A j�t�kosoknak az a feladata, hogy az asztalon l�v� �js�gokban olyan k�peket tal�ljanak, amelyek valami miatt fontosak a sz�mukra, amelyekr�l �gy �rzik, hogy el�rul valamit a tulajdons�gaikr�l, jellem�kr�l, amelyek k�zel �llnak hozz�juk. Kiv�gj�k a nekik tetsz� k�peket, max. 3 darabot. Ezeket tetsz�leges csoportos�t�sban rajzlapra ragasztj�k �s maguk el� helyezik az asztalra. Legal�bb az egyik k�phez egy r�vid (4-5 mondatos) t�rt�netet �rnak egy k�l�n lapra.

Mikor mindenki alaposan szem�gyre vette a t�bbiek k�peit, akkor egy lapra fel�rja azt a n�gy k�pet, amelyek kapcsol�dnak a saj�tj�hoz. A list�k egyeztet�s�vel kialakulnak a kiscsoportok. A kiv�lasztott k�pekhez/k�pekkel k�z�sen egy t�rt�netet k�sz�tenek �gy, hogy a k�l�n lapon l�v� sztorik is belesz�v�djenek. Az �gy megalkotott t�rt�neteket bemutatj�k egym�snak a csoportok.

8. Asszoci�ci�k

C�l: a kreativit�s fejleszt�se (3. oszt�ly felett minden korcsoportnak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: �r�g�ppap�r, tollak, sz�nesek, ragaszt�, oll�

K�rben helyezkedik el a csoport. Mindenki kap egy lapot, amelyre fel�r egy sz�t. (Itt nincs semmilyen megk�t�s.) Tov�bbadja a lapj�t a t�le balra �l�nek. A kapott lappal az a feladat, hogy az azon szerepl� sz�hoz asszoci�lva egy �jabb sz�t �rjon a j�t�kos. Addig adogatj�k tov�bb a lapokat, am�g mindenkihez vissza nem �r a saj�tja.

A j�t�kosok sz�nessel bejel�lik a pap�rjukon azt az egy sz�t, amelyik a legjobban tetszik nekik, majd felolvass�k egym�snak az elk�sz�lt sz�vegeket. A j�t�kosok begy�jtik a m�snak adott szavaikat �s fel�rj�k azokat egy lapra abban a sorrendben, ahogy egym�s ut�n a csoportt�rsaik lapj�ra asszoci�ltak. Az �gy �ssze�ll�tott sz�vegnek c�met is kell adni, amelyet mindenki a n�la l�v� lap asszoci�ci�s sor�b�l v�laszthat ki. Ezut�n minden j�t�kos megkeresi azt a t�rs�t, akinek a szava a legjobban tetszett neki ill. akinek a szav�t c�m�l v�lasztotta. �k a megl�v� sz�vegekb�l egy k�z�st form�lnak.

Megjegyz�s: Ebben a j�t�kban rejtve m�g k�t kooper�ci�s feladat van. Az egyik a saj�t szavak begy�jt�se, a m�sik a kiscsoportok l�trehoz�sa a k�t kiv�lasztott sz� alapj�n.

9. Mese

C�l: a kreativit�s fejleszt�se, az egy�ttes munka �r�m�nek, a k�z�s produkci� l�trehoz�s�nak megtapasztal�sa (�ltal�nos iskol�soknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: �r�g�ppap�r, rajzlap, tollak, sz�nesek, ragaszt�, oll�, k�pes �js�gok

A r�szev�k el�re megadott meseelemekb�l �rnak egy mes�t. Ehhez hajtogatnak k�t t�bl�zatot: az egyiket rajzlapb�l, a m�sikat �r�g�ppap�rb�l. Mindk�t pap�rt �gy, hogy a lap hossz� oldal�t is �s a r�videt is hatfel� osztj�k. A rajzlapos t�bl�zat mind a hat oszlop�b�l egy-egy sort oll�val kiv�gnak. Tesznek egy jelet a „lent – fent” megk�l�nb�ztet�s�re a jobb fels� sarokba. Ezt a t�bl�zatot azut�n f�lreteszik.

A m�sik lapon a hat oszlopba a k�vetkez� fejl�cek ker�lnek: H�S, HELYSZ�N, CSOD�S ELEM, SEG�T�/K/, AKAD�LY, JUTALOM. Ezek ut�n a j�t�kosok az els� 3 oszlop els� sor�ba be�rj�k az odaval� elemeket. �sszehajtj�k �gy, hogy a t�l�k balra l�v� j�t�kos ki tudja t�lteni a k�vetkez� 3 oszlop els� sor�t, de ne l�ssa azt, amit el�tte �rtak. �gy mennek k�rbe a lapok, am�g minden oszlop minden sor�ba nem ker�l egy meseelem.

Mindenkin�l az a lap marad, amelyik n�la telt be. El�veszik a rajzlapb�l kiv�gott szk�m�t �s r�helyezik a kit�lt�tt t�bl�zatra. Az �gy kijel�lt elemekb�l �ssze�ll�tanak egy mes�t.

A mese illusztr�l�s�hoz, megjelen�t�s�hez j�rhat� �t, hogy a sz�nes �js�gb�l kiv�gnak olyan k�peket, amelyek a kiv�lasztott meseelemekhez kapcsol�dnak, �s beragasztj�k a szk�ma „ablakaiba”, vagy nagyobb szk�m�t k�sz�tenek �s annak „ablakaiban jelennek meg a meseelemek mint b�bfigur�k.

10. Ablak-koll�zs

C�l: a kreativit�s fejleszt�se, az egy�ttes munka �r�m�nek, a k�z�s produkci� l�trehoz�s�nak megtapasztal�sa (�ltal�nos iskol�soknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: sz�nes pap�rok (marad�kok), v�zben old�d� ragaszt�, oll�, ablak.

Az asztal k�zep�n van a pap�rhullad�k. Mindenki kiv�laszt bel�le n�gy darabot (f�ggetlen�l att�l, hogy egy-egy darab milyen m�ret�). Erre a n�gyre jelet tesznek, hogy a k�s�bbiekben meg lehessen azokat ismerni.

A j�t�kosok 3-4 f�s kiscsoportokat hoznak l�tre. Minden kiscsoportnak van egy saj�t ablakfel�lete, amelyre egy k�z�s k�pet k�sz�tenek el. A csoport tagjai eld�ntik, hogy a hozott elemekb�l milyen kompoz�ci�t hoznak l�tre, majd felragasztj�k az ablakra. Minden egyes elemet fel kell haszn�lniuk! Az asztalon maradt elemekb�l minden csoport tetsz�legesen b�v�theti, vari�lhatja a saj�t koll�zs�t.

K�z�s megbesz�l�s: melyik csoport mit k�sz�tett, „sz�let�st�rt�netek”, �lm�nyek.

Megjegyz�s: Ezt a j�t�kot akkor j� el�venni, amikor m�s j�t�kok ut�n sok hullad�kpap�r maradt. �gyis j�tszhat�, hogy a j�t�kosok maguk k�sz�tik el az indul� n�gy elemet �s a k�s�bbi kieg�sz�t�seket, vagy az elk�sz�t�st �s a hullad�k-felhaszn�l�st kombin�ljuk.

11. Kavicskirak�

C�l: a kreativit�s fejleszt�se, az egy�ttes munka �r�m�nek, a k�z�s produkci� l�trehoz�s�nak megtapasztal�sa, a kooper�ci� �ltal kapott t�bblet tudatos�t�sa (1-6. oszt�lyosoknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: v�d�r, fest�k, zs�rkr�ta, ragaszt�, gipsz, v�z, rajzlap, oll�, kavics

3-4 f�s kiscsoportokat alak�tunk. Minden csoport hajtogat a rajzlapb�l egy t�lcaform�t. A csoportok tagjai kijel�lnek egym�s k�z�tt egy sorrendet. A feladat az, hogy pontosan annyi kavicsot hozzanak az asztalon l�v�b�l, amennyivel a t�lcaform�t kit�ltik �gy, hogy minden egyes darab �rintse a t�lca alj�t �s egym�ssal is �rintkezzenek a kavicsok. Minden csoportb�l a meghat�rozott sorrend szerint odamennek a j�t�kosok a kavicskupachoz, �s egy k�zzel belemarkolnak. Nem lehet szemezgetni, csak markolni. A kavicsokat r�sz�rj�k a t�lc�jukra. Ezut�n a t�lc�n l�v� k�vekhez nem szabad hozz�ny�lni. Ez addig folyik, am�g a csoport utols� tagja is megcsin�lta. Megk�t�s az, hogy egyik j�t�kos sem hozhat 5 kavicsn�l kevesebbet!

A csoportok ki�rt�kelik a teljes�tm�ny�ket. Ahol t�bb a kavics, ott egyszer�en meg lehet sz�molni, ahol hi�ny van, ott meg kell tippelni, hogy h�ny darab hi�nyzik. Amely csoportn�l a legkisebb az elt�r�s – ak�r negat�v, ak�r pozit�v ir�nyban –, az oldotta meg a legjobban a feladatot id�ig, mert a dolognak m�g nincs v�ge. A t�bblettel rendelkez� csoportok �tadhatj�k a t�bblet�ket azoknak, akiknek hi�nyuk van. El�bb azok, akik kevesebbel l�pt�k t�l a t�lc�jukat, azut�n azok, akik t�bbel. Az �tad�sn�l annyi megk�t�s van, hogy a t�bbletet nem lehet megosztani, csak egy csoport kaphatja, �s a m�velet akkor eredm�nyes, ha a hi�nyos t�lc�t az �tad� marad�ktalanul kit�lti. Egyszer minden csapat mondhat passzt, vagyis �tengedheti cselekv�s jog�t az ut�na k�vetkez�nek. A c�l az, hogy minden csoportnak kaviccsal teljesen kit�lt�tt t�lc�ja legyen.

A r�szvev�k megbesz�lik a j�t�k folyamat�t, azt, hogy az egyes csoportok milyen szempontokat r�szes�tettek el�nyben, elemzik, hogy milyen strat�gi�t k�vettek, hogyan lehettek volna m�g eredm�nyesebbek. Jutalmul a csoport tagjai gipsszel ki�nthetik a t�lc�jukat �s a kavicsokb�l /az �sszes darabot fel kell haszn�lni!/ k�z�sen �ssze�ll�tanak egy kompoz�ci�t. Tetsz�s szerint sz�nezhetik.

12. Bizalomj�t�k

C�l: az egym�srautalts�g megtapasztal�sa

Eszk�z�k: kend�, sz�kek, asztalok

A j�t�kosok k�z�sen csin�lnak a terem berendez�s�b�l egy „akad�lyp�ly�t". A j�t�kosok k�rben �llnak, az egyiknek bek�tik a szem�t, �s valaki kicsit megp�rgeti, hogy a t�bbiek addig meg tudj�k v�ltoztatni a hely�ket. A bek�t�tt szem� kiv�laszt valakit a k�rben �ll�k k�z�l, aki v�gigvezeti az akad�lyok k�z�tt. A vezet�n m�lik, hogy mennyire nehez�ti az �tvonalat, hol id�z el, mit fedeztet fel a t�rs�val. Ha v�g�re �rtek, cser�lnek. Egyidej�leg h�rom p�r is lehet a p�ly�n.

Ha m�r mindenki volt mindk�t szerepben, akkor a csoport megbesz�li az �lm�nyeket. A j�t�k folytathat� �gy, hogy �j p�rok alakulnak, de most nem v�letlenszer�en.

Megjegyz�s: Szabad terepen m�g �rdekesebb lehet ez a j�t�k.

13. �lmok �s utak

C�l: a kreativit�s fejleszt�se, a k�z�s tev�kenys�g eredm�nyess�g�nek �s �r�m�nek megtapasztal�sa (Minden korcsoportnak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: csomagol�pap�r, filctoll, sz�nes pap�r, ragaszt�, oll�, fest�k, ecset, zs�rkr�ta

Minden r�szvev� kap egy sz�nes pap�rt, amelyb�l tesz�leges form�kat t�phet ki. (Hangs�lyozottan csak t�pni szabad!) Legal�bb �t ilyen form�t kell t�pni, a fels� hat�r nincs megszabva. Ezekb�l az alakzatokb�l egy h�zat kell kirakniuk a j�t�kosoknak �gy, hogy minden darabot felhaszn�ljanak hozz�. Ezt a h�zat elhelyezik a csomagol�pap�ron �s ragaszt�val r�gz�tik. Ut�na mindenki tetsz�se szerint k�rnyezetet var�zsolhat a h�za k�r� �s a is d�sz�theti. Ha elk�sz�ltek, v�gign�zik, hogy milyen rezidenci�k j�ttek l�tre, �s megbesz�lik, hogy mi�rt pont olyat szeretn�nek maguknak, �s a saj�tjukon k�v�l melyikben lakn�nak sz�vesen. V�g�l utakat rajzolnak, festenek, hogy a saj�t h�zb�l el lehessen jutni abba a m�sikba, amelyik tetszik.

14. J�gt�bl�k

C�l: a di�kok ismerj�k fel, hogy (p�ld�ul az oszt�lyk�z�ss�gben) egy�ttm�k�d�ssel sok minden el�rhet�. (10-18 �ves korban aj�nljuk.)

A j�t�kvezet� (a pedag�gus vagy egy v�llalkoz� di�k) megh�vja a gyerekeket egy Jeges tengeri haj��tra, azaz a gyerekek fel�llnak a hely�kr�l �s a j�t�kt�rre j�nnek. Azt tapasztalj�k, hogy a haj� lassan s�llyed, de m�r a partr�l elindultak az utasok megment�s�re: Az utasok j�gt�bl�kon akarj�k �tv�szelni azt az id�szakot, am�g a seg�ts�g meg�rkezik: a j�t�kvezet� pap�rdarabokat sz�r sz�t a padl�n, �s a gyerekek ezekre �llnak r�. a csoport nagys�g�t�l f�gg�en egy, k�t vagy h�rom di�k j�tssza a meleg Golf-�ramlatot, amely megolvasztja a j�gt�bl�kat (kis darabokra t�pik a kez�k �gy�be ker�l� pap�rokat). Az egyed�l marad� „haj�t�r�ttek” eset�ben k�nny� dolga van az „�ramlatnak". Az egymagukban �ll�k alatt hamarosan nem marad pap�r. (Nem szabad le�lni, lefek�dni.) Elvesztek �s elmer�lnek (ki�llnak a j�t�kb�l). Hamarosan kider�l, hogy csak azoknak van es�lye, akik egy�ttm�k�dnek �s szorosan egym�s mell� k�rbe �llva szoros gy�r�t alkotnak a l�baikkal �s �gy v�dekeznek a Golf-�ramlat ellen.

15. Csom�k

C�l: az egym�shoz kapcsol�d�s megtapasztal�sa (�ltal�nos �s k�z�piskol�soknak aj�nljuk.)

A r�sztvev�k csoportokk�nt k�r�ket alkotnak olyan m�don, hogy v�lluk �ssze�rjen. Becsukj�k a szem�ket, �s el�re ny�jtj�k a kezeiket eg�szen addig am�g el nem �rik valamelyik t�rsuk kez�t. Azut�n kinyitj�k a szem�ket, �s megpillantj�k a kezek z�rzavaros �sszefon�d�s�t. Megpr�b�lj�k kioldani a csom�kat �gy, hogy k�zben nem engedik el egym�s kez�t. �gyes forg�sok, �tb�j�sok �s �tm�sz�sok seg�ts�g�vel kiny�lik a k�r. A feladat nagym�rt�k� egy�ttm�k�d�st, koordin�ci�t, �gyess�get �s egy�ttal intelligenci�t k�vetel.

16. �l�sk�r

C�l: az egy�ttess�g �sszetart� erej�nek, az egym�sra utalts�gnak �s a felt�tlen bizalomnak a megtapasztal�sa (K�z�piskol�s �s feln�ttcsoportoknak aj�nljuk.)

A r�sztvev�k v�llukat �ssze�rintve k�rt alkotnak. Enn�l a j�t�kn�l fontos, hogy a k�r szab�lyos legyen, �s hogy a csoporttagok �sszehangolj�k a mozg�sukat. A j�t�kosok valamennyien balra fordulnak �gy, hogy egym�s m�g�tt �llnak a k�rben, A j�t�kosok k�z�tti teret cs�kkentik olyan m�don, hogy valamennyien kis oldalaz� l�pesekkel a k�r k�zepe fel� haladnak. A lehet� legkisebb �s szab�lyos k�rt kell alkotni – ehhez a j�t�kosok szorosan egym�s m�g�tt �llnak. Jelad�sra mindenki egy id�ben le�l. Ezen a m�don ki-ki „karossz�ke” lesz az el�tte �ll�nak.

Megjegyz�s: Enn�l a j�t�kn�l k�l�n�sen �gyelni kell arra, hogy egyeseknek kellemetlen lehet m�sok �rint�se. Aki nem akar, az ne vegyen r�szt a j�t�kban! Ezt a j�t�kot c�lszer� a tornateremben a tornasz�nyegeken elj�tszani. �ltal�ban j�t der�lnek rajta a r�sztvev�k.

17. Bizalomk�r