21. Sz�tt�redezett n�gyzetek

C�l: vit�t kezdem�nyezni a csoportmunk�r�l; az egyenl�tlen er�eloszl�sb�l ad�d� �rzelmek felder�t�se.

Eszk�z�k: n�gyzeteket form�z� kartonpap�r-darabk�k 5 szem�ly r�sz�re. Ha vannak megfigyel�k, akkor t�j�koztat� az � sz�mukra.

A r�sztvev�ket 5 f�s csoportokra osztjuk, �gy, hogy minden csoporthoz egy vagy t�bb megfigyel� is tartozzon. Minden csoportnak az a feladata, hogy a rejtv�nyt bizonyos felt�telek mellett, a j�t�kszab�lyokat szigor�an figyelembe v�ve oldja meg. Minden csoporttag egy bor�t�kot kap, amelyben n�gyzeteket form�z� kartonpap�r-darabk�k vannak. Minden csoportnak �t egyforma nagys�g� n�gyzetet kell kiraknia a bor�t�kokban lev� darabokb�l, minden csoporttag el�tt egyet egyet. A j�t�k ideje alatt tilos b�rminem� kommunik�ci� vagy jelbesz�d. Senki sem veheti el m�sok darabjait, csup�n saj�tjait adhatja m�snak illetve fogadhatja el m�sok�t, ha azokat felk�n�lj�k sz�m�ra. Ha a csoport v�gez a feladattal, csendben figyelheti m�sok munk�j�t.

Akik kimaradnak a csoportokb�l, azok megfigyel�k�nt vehetnek r�szt a j�t�kban. Lesz, aki saj�t maga d�nt amellett, hogy megfigyel� legyen. A j�t�k �ltal�ban sikeresebb, ha k�t vagy t�bb megfigyel� jut egy csoportra. A megfigyel�knek el kell el�re magyar�zni, mire figyeljenek, de adhatunk sz�mukra megfigyel�i jegyzeteket is. A megfigyel�k saj�t csoportjukon k�v�l m�s csoportokat is figyelemmel k�s�rhetnek.

Besz�lget�s (Ehhez ne felejts�k el bevinni a Megfigyel�k jegyzeteit sem)

Minek k�sz�nhet�, hogy n�mely csoportok a t�bbi el�tt v�geztek? Csalt-e valaki? Mennyiben seg�tett ez? Sz�m�tott-e a csal�s egy�ltal�n? Mi�rt igen, illetve mi�rt nem? Hogy �rezted magad l�tva m�sok tan�cstalans�g�t akkor, mikor sz�modra nyilv�nval� volt a megold�s? Hogy �rezte mag�t C? �szrevette valaki, hogy C-nek csup�n egy darabk�ja volt? Mit tettek azok, akik kirakt�k maguk el�tt a n�gyzetet? Stb. Lehetne-e ennek a j�t�knak a tanuls�gait a h�tk�znapi �letre is vonatkoztatni?

A n�gyzetek elk�sz�t�se

Az �t kartonpap�rb�l k�sz�lt n�gyzetet az �br�k szerint v�gjuk darabokra. A darabokat ceruz�val jel�lj�k meg.

63

�t bor�t�kot jel�lj�nk meg bet�kkel A-t�l E-ig. A darabk�kat a k�vetkez�k�ppen osszuk sz�t:

• A bor�t�k: a, c, h, i darabka.

• B bor�t�k: a, a, e darabka.

• C bor�t�k: csup�n j darabka.

• D bor�t�k: a, d, f darabka.

• E bor�t�k: b, c, f, g darabka.

A darabk�kr�l t�r�lj�k ki a kisbet�ket �s ehelyett �rjuk r�juk a megfelel� bor�t�k sz�m�t. �gy a j�t�k v�gezt�vel k�nnyebb lesz azokat a megfelel� bor�t�kba visszatenni. C�lszer� m�g felt�ntetni a bor�t�kban tal�lhat� darabk�k sz�m�t is, elker�lve ez�ltal, hogy egyik m�sik bennmaradjon. A bor�t�kok tartalm�t haszn�lat el�tt mindig ellen�rizz�k – a tev�kenys�g ugyanis nagyon laposra sikeredik, ha valamely darabka hi�nyzik, vagy ha C-nek t�bb mint egy darabk�ja van.

T�j�koztat� a megfigyel�k sz�m�ra

Minden csoporttag egy bor�t�kot kap, amiben n�gyzetet form�z� darabk�k vannak. Megadott jelre a csoport elkezdi feladat�t – �t egyenl� nagys�g� szab�lyos n�gysz�get kell kiraknia, minden csoporttag el�tt egynek kell k�szen lennie. Besz�lgetni �s m�sok darabk�it elvenni nem szabad. Ezzel szemben saj�t darabjainkat m�snak adhatjuk illetve m�s�t felk�n�l�sra elfogadhatjuk.

A j�t�k ideje alatt figyelni kell, hogy:

• Mindenki r�szt vesz-e a tev�kenys�gben?

• Hogy viselkedett az a r�sztvev�, aki a j�t�kot mind�ssze egy darabk�val kezdte?

• �szlelhet� volt-e az a fordul�pont, amikor a r�sztvev�k elkezdtek egy�ttm�k�dni?

• Azok k�z�l, akik n�gyzet�ket m�r a j�t�k korai szakasz�ban kirakt�k, volt-e, aki:

  • nem t�r�d�tt tov�bb a j�t�kkal?

  • felaj�nlotta, hogy kirakott n�gyzet�t m�s valaki kedv��rt sz�tszedi?

• Azok k�z�l, akik n�gyzet�ket a j�t�k k�sei szakasz�ban rakt�k csak ki, volt-e, aki:

  • izgult?

  • kisz�llt a j�t�kb�l?

• T�rt�nt-e m�g valami, amit m�g �rdemes lenne megeml�teni?

�gyelj�nk arra, hogy a munkalapon elegend� hely legyen a megfigyel�sek lejegyz�s�re.

Vari�ci�: Az el�bbi vitapontok helyett a k�vetkez�ket is haszn�lhatjuk:

1. Mi t�rt�nt? (A megfigyel�k besz�molnak a l�tottakr�l.)

2. Hogy �rezted magad, amikor megkaptad az utas�t�sokat?

3. Milyen �rz�s volt:

   • csendben dolgozni?

   • a C bor�t�kot kapni?

   • m�sok miatt saj�t n�gyzetedet sz�tszedni?

   • nem l�tni a megold�st?

   • l�tni m�sok t�ved�seit de nem sz�lni?

   • els�k�nt befejezni a feladatot?

   • utols�k�nt befejezni a feladatot?

4. Mit tett�l volna sz�vesen, ha nem lettek volna korl�toz�sok?

5. Mi volt v�g�lis az, ami lehet�v� tette, hogy a feladatot befejezd?

Megjegyz�s: Ezt �s a k�vetkez� gyakorlatot haszn�lhatjuk bevezet�k�nt a probl�mamegold�sba.

22. �sszekusz�lt �llatok – fiatalabb gyermekek r�sz�re

Pontosan �gy kell j�tszani, mint a „N�gyzeteket”65. B�rmilyen �llatfigura megfelel, viszont �gy kell �ket sz�tvagdosni, hogy a darabok k�lcs�n�sen �sszeilleszthet�k legyenek. �gy fenn�ll a t�ves, s�t bizarr megold�sok lehet�s�ge is. Enn�l a j�t�kn�l is van egy olyan bor�t�k, amelybe csak egy darabk�t tesz�nk. Figyeln�nk kell azonban azt a gyereket, aki ezt a bor�t�kot kapja, mert n�ha teljesen k�ts�gbe esik. Kedv�t azonban visszanyeri, miut�n kialakul a sz�tlan egy�ttm�k�d�s h�l�zata. A besz�lget�s folyam�n ezt a gyereket k�l�n is megdics�rhetj�k.

66

A darabok eloszt�sa:

• A bor�t�k: macska feje, j�t�kmack� l�bai

• B bor�t�k: eg�r feje

• C bor�t�k: nyuszi feje, eg�r als� r�sze, elef�nt k�zepe

• D bor�t�k: elef�nt feje, eg�r k�zepe, macska k�zepe �s als� r�sze

• E bor�t�k: mack� feje �s k�zepe, eg�r k�zepe, elef�nt h�ts� l�bai, nyuszi als� r�sze.

Ismerked�shez javasolt j�t�kok

1. N�vk�gy�

C�l: Egym�s nev�nek megtanul�sa (Harmadik oszt�lyos kort�l aj�nljuk.)

KULCSSZ�: ISMERKED�S

Egy r�sztvev� megmondja a nev�t. A k�vetkez� mondja az el�z� t�rsa nev�t, �s hozz� f�zi a saj�tj�t. A harmadik ism�tli az el�z� k�t csoporttag nev�t, �s v�g�l megmondja a saj�tj�t, �s �gy tov�bb, am�g mindenkire sor ker�l. A legutolj�ra sorra ker�l� r�sztvev�nek az eg�sz n�vsort el kell mondania, miel�tt megmondan� a saj�t nev�t.

2. Zim �s zum

C�l: Egym�s nev�nek megtanul�sa (3-8. oszt�lyosoknak aj�nljuk.)

KULCSSZ�: ISMERKED�S

A csoport k�rben �l. Egy j�t�kvezet� k�rbe j�r, �s a j�t�k r�sztvev�it�l szomsz�djuk nev�t k�rdezi. Ha azt mondja: „zim”, a jobboldali szomsz�d nev�t kell mondani, ha azt mondja: „zum” a baloldali�t. Ha azt mondja: „zim-zum” mindenki helyet v�ltoztat. Aki rossz nevet mond, annak kell be�llnia a k�rbe tov�bbk�rdezni.

Megjegyz�s: Akkor j�tszhat�, ha a gyerekek m�r ismerik egym�st, tudj�k egym�s nev�t. A j�t�k l�nyege, hogy gyors egym�sut�nban mutasson a gyerekre a j�t�kvezet�. Ha valaki t�veszt, akkor z�logot is adhat.

3. Ha �llat lenn�k, akkor...

C�l: bemutatkoz�s, azonoss�gtudat kialak�t�sa (Als�tagozatosoknak aj�nljuk.)

KULCSSZAVAK: ISMERKED�S, IDENTIT�STUDAT

A r�sztvev�k k�rben �lnek, �s a k�vetkez� m�don mutatkoznak be: „A nevem M�nika. Ha �llat lehetn�k, rig� szeretn�k lenni.” A k�vetkez� r�sztvev� el�sz�r bemutatja M�nik�t, a rig�t, majd � k�vetkezik. A j�t�k addig tart, am�g mindannyian be nem mutatkoztak.

Vari�ci�: A r�sztvev�k r�viden indokolhatj�k a v�laszt�sukat.

Megjegyz�s: K�l�n�sen 1. – 2. oszt�lyban kedvelt a j�t�k, de 3. – 4. oszt�lyban is �r�met okoz. Itt az indokl�st is megpr�b�lhatjuk, �rdekes �s elgondolkod�sra val� v�laszokat is kaphatunk (pl. oroszl�n – mert az �llatok kir�lya, farkas – mert vad, cica – mert j�l tud h�zelegni stb.).

4. N�vhull�m

C�l: Egym�s nev�nek a megtanul�sa (Als�tagozatosoknak aj�nljuk.)

KULCSSZAVAK: ISMERKED�S

A gyerekek k�rben �llnak. Egy gyerek a nev�t mondja k�l�nleges hangs�llyal. A n�v gyorsan v�gighalad, hull�mzik a k�rben ezzel a kiejt�ssel. Ut�na egy m�sik gyerek folytatja.

Vari�ci�: A k�l�nleges hangs�lyt egy mozdulat is k�s�rheti.

Megjegyz�s: nagyobb l�tsz�m� csoport eset�n unalmass� v�lhat a j�t�k. Ide�lis l�tsz�m 10-12 f�.

5. P�kh�l� n�vj�t�k

C�l: Egym�s nev�nek megtanul�sa, az �sszetartoz�s �rz�s�nek �t�l�se. (�ltal�nos iskol�soknak aj�nljuk.)

KULCSSZAVAK: ISMERKED�S, �SSZETARTOZ�S

Eszk�z�k: egy fonalgombolyag j� er�s fonallal (kooper�ci�s gyakorlatk�nt t�rt�n� alkalmaz�s�n�l stopper�ra)

A csoport, esetleg az oszt�ly tagjai k�rben �lnek. Az els� gyerek megfogja egy pamutgombolyag kezd� sz�l�t, megmondja a nev�t, �s a gombolyagot �tdobja az egyik t�rs�nak. � is megmondja a nev�t �s tov�bb dobja a gombolyagot, �s �gy megy tov�bb, am�g ilyen m�don valamennyi tanul� r�szese a h�l�nak. A h�l�t azt�n le kell fejteni olyan m�don, hogy ford�tott sorrendben dobja vissza mindenki a gombolyagot annak a t�rs�nak, akit�l eredetileg kapta. A visszadob�sn�l mindig meg kell nevezni a fogad�t.

Megjegyz�s: A j�t�k j�tszhat� nevek mond�sa n�lk�l is. Fontos, hogy a gombolyagot mindig a fonal f�l�tt dobj�k. A j�t�k �gyess�get �s figyelmet �rdemel, fegyelmezetts�get felt�telez. Nagy l�tsz�m� csoport eset�n javasoljuk a csoport kett�oszt�s�t: az egyik t�rsas�g figyeli a j�t�kot, a m�sik j�tssza, majd szerepcsere.

6. Ismerked�s n�vh�z�ssal

C�lok:

• Csoportind�t�sn�l a helyzet struktur�l�sa, a fesz�lts�g cs�kkent�se

• Szem�ly�szlel�si �s emp�ti�s �rz�kenys�g n�vel�se

• Visszajelz�s ad�sa �s kap�sa egym�st kor�bban nem vagy csak fel�letesen ismer� csoporttagokn�l

(K�z�piskol�soknak �s feln�tteknek aj�nljuk.)

KULCSSZAVAK: ISMERKED�S, EMP�TIA

Eszk�z�k: n�vc�dul�k minden csoporttag nev�vel, kalap, pap�r, �r�eszk�z

Valamennyi csoporttag nev�t f�l�rjuk egy-egy n�vc�dul�kra, ezeket �sszehajtogatjuk �s berakjuk egy kalapba. A csoportvezet� k�rbeviszi a kalapot; mindenki h�z egy c�dul�t. (Aki a saj�t nev�t h�zta, term�szetesen visszaadja, �s �jat h�z). A r�sztvev�k kb. 8-10 mondattal jellemzik azt a csoportt�rsukat, akinek a nev�t kih�zt�k A jellemz�st fel�rj�k egy pap�rra, �s nem mutatj�k meg senkinek. Term�szetesen azt sem szabad menetk�zben el�rulni, hogy ki kinek a nev�t h�zta ki. Ha a csoporttagok egy�ltal�n nem ismerik egym�st, �szt�n�zz�k �ket arra, hogy az els� benyom�sok, egym�s megnyilv�nul�sainak �s k�ls� jegyeinek �szlel�se alapj�n pr�b�lj�k meg belek�pzelni magukat a m�sik helyzet�be. Nem az a fontos, hogy minden mondat pontosan „�lj�n”, hanem az, hogy a jellemz�s eg�sze tal�l� legyen. H�vjuk f�l arra is a figyelmet, hogy ne �rt�kel�, min�s�t�, c�mk�z�, hanem le�r� mondatokat alkossanak. Lehet�leg ker�lj�k a sablonokat, a semmitmond� k�zhelyeket (pl. hogy szereti a csal�dj�t, szereti a munk�j�t stb.).

Amikor mindenki elk�sz�lt a le�r�ssal, egyenk�nt felolvass�k a jellemz�st. Aki mag�ra ismer, jelentkezik (term�szetesen ugyanazt a le�r�st t�bben is maguk�nak v�lhetik). A t�bbi csoporttag is tal�lgathat, hogy kir�l is sz�l a sz�veg (term�szetesen itt is lehetnek elt�r� �tletek). Sorban mindenki felolvassa a jellemz�s�t, �s minden alkalommal az el�z�ek szerint j�runk el. Ebben a k�rben m�g nem fedj�k f�l, hogy val�j�ban kikr�l �r�dnak a le�r�sok. ( A csoportvezet� t�bl�n vagy tacepa�n jegyezheti a tippeket.)

Ezt k�vet�en mindenki f�lolvassa a jellemz�s�t, �s most m�r azt is k�zli, hogy kir�l �rta azt. �sszevetj�k a tippeket a val�s�ggal �s megbesz�lj�k a gyakorlat tanuls�gait.

7. Felfedez�s

C�l: Az identit�studat er�s�t�se, a k�zvetlen lak�k�rnyezet ir�nti �rdekl�d�s felkelt�se, egy�ttes tev�kenys�g �s �lm�nyszerz�s

Eszk�z�k: �r�g�ppap�r, �r�eszk�z, sz�nes kiemel� filc, ragaszt�, oll�, t�rk�p

KULCSSZAVAK: ISMERKED�S, IDENTIT�STUDAT, KOOPER�CI�

A r�szvev�k 3-4 f�s kiscsoportokat form�lnak. Minden csoport bej�rja a telep�l�st �s �ssze�ll�t egy olyan feladatsort, amelynek alapj�n egy m�sik csoportnak �t helysz�nre kell elmennie. Minden ilyen helysz�nr�l hozniuk kell egy arra vonatkoz� sz�beli inform�ci�t �s egy jellegzetes t�rgyat. A helysz�nek meghat�roz�s�t rejtv�nyes form�ban adj�k meg egym�snak. (Ahol a poharak nagy becsben vannak, s ha kil�psz az ajtaj�n leolvashatod a pontos id�t a templom torny�r�l stb.) A feladatban jelzett helysz�neket meghat�rozott id� alatt kell felkeresni. A bej�rt �tvonalakr�l a csoportok t�rk�pv�zlatot k�sz�t.

A csoportok bemutatj�k egym�snak a beszerzett t�rgyaikat, az inform�ci�kat �s r�vid komment�rt f�znek hozz�. A t�bbieknek ki kell tal�lniuk, hogy hol, merre j�rtak. V�g�l a csoportok t�rk�peib�l, az elhozott t�rgyakb�l k�z�sen egy nagy t�rk�pet k�sz�tenek a bej�rt �tvonalr�l. A „helyt�rt�neti forr�sokb�l” szerzett inform�ci�kat is odahelyezik.

8. Az �n haz�m

C�l: a nemzeti identit�s- �s az �nazonoss�g-tudat er�s�t�se (2-6. oszt�lyosoknak aj�nljuk.)

KULCSSZ�: IDENTIT�STUDAT

A gyerekek csomagoljanak be a t�sk�jukba – k�pzeletben, esetleg val�s�gosan – �t olyan dolgot, amit elvinn�nek magukkal egy m�sik orsz�gba az�rt, hogy seg�ts�g�kkel bemutathass�k: milyen is a mi haz�nk.

9. Ismerked�s

C�l: csoportind�t�sn�l a helyzet struktur�l�sa, a fesz�lts�g cs�kkent�se, illetve az egym�st kor�bban nem vagy kev�ss� ismer� csoporttagok k�lcs�n�s megismer�se (K�z�piskol�soknak �s feln�tteknek aj�nljuk.)

Eszk�z�k: t�bla �s kr�ta vagy tacepa� �s filctoll

KULCSSZ�: ISMERKED�S

�tszavas bemutatkoz�s

Mindenki sorban bemutatja �nmag�t legfeljebb �t sz�val, ut�na megbesz�l�s, ennek sor�n reag�lhatnak a csoporttagok egym�s k�zl�seire.

Rajz �s szimb�lum

Mindenki k�sz�t egy k�l�n pap�rlapra egy rajzot, amin �let�nek �ltala legfontosabbnak tartott mozzanatait �br�zolja. (Aki arra hivatkozik, hogy nem tud rajzolni, azt biztassuk azzal, hogy nem a rajzk�szs�g a fontos, hanem bemutatkoz�s – t�rt�nj�k ez ak�rmilyen leegyszer�s�tett m�don is.) Ezut�n mindenki tal�ljon ki egy szimb�lumot, ami szerinte legink�bb jellemzi �t. Ezt a szimb�lumot rajzolja f�l az el�bbi rajz al�, ugyanarra a lapra. A rajzokat mindenki sz�m�ra l�that� helyre tessz�k. A csoport tagjai sorban odamennek saj�t rajzukhoz �s besz�lnek r�la; ha sz�ks�ges, megmagyar�zz�k (a szimb�lumot is ide�rtve). A t�bbiek k�rd�seket tehetnek fel bemutatkoz� t�rsuknak. Ut�na az �ltal�nos�that� tanuls�gok megbesz�l�s�re ker�l sor.

Itt sz�lettem

A t�bl�ra felrajzoljuk Magyarorsz�g t�rk�p�nek v�zlat�t, a f�bb f�ldrajzi egys�gek bejel�l�s�vel. A csoporttagok sorban a t�bl�hoz mennek. Bejel�lik saj�t sz�l�hely�ket vagy koragyermekkoruk tart�zkod�si hely�t. (Ha valaki sz�l�helye a mai Magyarorsz�gon k�v�l esik, term�szetesen azt jel�li meg.) Ezut�n kb. 2-3 percig besz�lnek err�l a helys�gr�l. K�rj�k meg �ket, hogy ne t�rgyszer�, hanem szem�lyes le�r�st adjanak. Ut�na b�rki k�rdezhet, illetve reag�lhat az elhangzottakra. Miut�n mindenki sorra ker�lt, megbesz�lj�k a gyakorlatot.

N�t�k

Sorban mindenki el�nekel egy b�rmilyen m�faj� �neket, dalt, amit nagyon kedvel. Ha m�sok is ismerik, a csoport egy�tt �nekel. Az egyes n�t�k ut�n az illet� r�viden indokolj, hogy mi�rt �ppen az adott dalt v�lasztotta. Ut�na a gyakorlat tapasztalatainak a megbesz�l�se k�vetkezik.

Viccek

Sorban mindenki elmond egy tetsz�s szerinti t�m�j� viccet, amit nagyon kedvel. Itt is sz�ks�g van a v�laszt�s indokl�s�ra. A gyakorlatot a kapcsol�d� gondolatokat, �rz�seket jelz� besz�lget�s z�rja.

N�vtanul�s

A csoport valamelyik tagja k�zli a nev�t (lehet�leg a keresztnev�t vagy azt, ahogy szeretn�, hogy a t�bbiek sz�l�ts�k). A mellette �l� megism�tli a hallott nevet �s hozz�teszi a saj�tj�t. A k�vetkez� szem�ly elism�tli az el�z� kett�t, majd hozz�teszi a saj�t nev�t. Ez �gy folytat�dik addig, am�g mindenki sorra nem ker�l. Ha a csoport nagy l�tsz�m�, ezt a gyakorlatot a k�vetkez� tal�lkoz�sn�l vagy n�h�ny �ra m�lva megism�telhetj�k.

10. �n-notesz

C�l: �nismeret, �nazonoss�g-tudat fejleszt�se (2-6. oszt�lyosoknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: minden gyereknek f�zet, ragaszt�, sz�tv�ghat� sz�nes foly�iratok vagy-�s f�nym�solt k�pek, rajzeszk�z�k. oll�

KULCSSZAVAK: �NISMERET, IDENTIT�STUDAT

Minden gyerek nyit egy f�zetet, amelybe folyamatosan beragasztja, be�rja, berajzolja azt, ami sz�m�ra k�l�n�sen fontos. Id�szakonk�nt megmutatja ezt a t�rsainak, az eg�sz oszt�lynak vagy egy kiscsoportnak besz�l ezekr�l.

Bev�lt t�m�k az �n-notesz k�sz�t�s�n�l:

• legkedvesebb j�t�kom

• legkedvesebb k�nyvem

• legkedvesebb mes�m

• legkedvesebb vir�gom

• hogyan vigy�zok a k�rnyezetem tisztas�g�ra stb.