11. A m�ltam

C�l: az �nazonoss�g tudat�nak er�s�t�se (Als�tagozatosoknak aj�nljuk.)

KULCSSZ�: IDENTIT�STUDAT

A gyerekek egy f�zetben rajzban vagy �r�sban „elmes�lhetik” az �let�ket sz�let�s�kt�l a mai napig – fot�k, rajzok, fogalmaz�sok seg�ts�g�vel. 

12. Id�egyenes

C�l: az �nazonoss�g-tudat er�s�t�se (2-6. oszt�lyosoknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: minden r�sztvev�nek rajzlap, vonalz�, ceruza

KULCSSZ�: IDENTIT�STUDAT

Egy sz�les lapra a gyerekek egy vonalat h�znak, �s az �gy l�trej�v� id�egyenesen �br�zolj�k azokat az id�pontokat, amikor valami fontos dolog t�rt�nt vel�k. P�rokban vagy h�rom f�s csoportokban mes�lnek egym�ssal a felid�zett esem�nyekr�l. 

13. �letvonal

C�l: az �nazonoss�g-tudat er�s�t�se (2-8. oszt�lyosoknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: minden r�sztvev�nek rajzlap, vonalz�, ceruza

KULCSSZ�: IDENTIT�STUDAT

H�znak egy vonalat az el�z� j�t�kban le�rt m�don, �s bejel�lnek rajta n�h�ny sz�mukra fontos esem�nyt. El�sz�r kijel�lik a sz�megyenesen az �veket, majd nyilazz�k az esem�nyeket a megfelel� korszakhoz. Pl. „10 �ves koromban �j lak�sba k�lt�zt�nk.” 

14. J�v�egyenes

C�l: a j�v�tudat megalapoz�sa (Als�tagozatosoknak aj�nljuk.)

KULCSSZ�: J�V�K�P

A gyerekek vegy�k fel a vonalat ugyan�gy, mint az el�bb �s jel�lj�k az �veket addig a korig, am�g feln�nek. Mi minden t�rt�nik vajon addig vel�k? Pr�b�lj�k meg bejel�lni az id�egyenesen! 

15. C�merek

C�l: �nismeretfejleszt�s, az �n-azonoss�g er�s�t�se (3-8. oszt�lyosoknak aj�nljuk.)

KULCSSZAVAK: �NISMERET, IDENTIT�STUDAT

Eszk�z�k �res c�meres rajz valamennyi r�sztvev� sz�m�ra, biztos�t�t�k.

A j�t�kvezet� r�viden ismerteti, hogy mi a c�mer c�lja, haszna. Ezut�n mindenki kap egy lapot, melyen egy c�merk�rvonal l�tszik, melyet v�zszintes �s f�gg�leges vonalak 4 mez�re osztanak. A c�mer al� ker�l a n�v �s mott�. A mez�kbe: 1. az illet� sz�m�ra legfontosabb esem�ny, 2. az adott �v legboldogabb pillanata, 3. amit k�l�n�sen j�l tud, 4. amin jav�tania kell. Ha a r�sztvev�knek idej�k �s kedv�k van, ki is sz�nezhetik a c�mert. A rajzok fel ker�lnek a falra, �s az egyes c�mertulajdonosok elmagyar�zz�k a saj�t k�peiket, k�rd�seket tesznek fel egym�snak ezekkel kapcsolatban. 

16. Mozg�sos n�vj�t�k

C�l: nevek megtanul�sa, egym�sra figyel�s, egym�s megismer�se (Minden koroszt�lyn�l alkalmazhat�.)

KULCSSZ�: ISMERKED�S

A r�sztvev�k k�rben �llnak, vagy �lnek . A j�t�kvezet� ismerteti a j�t�k menet�t, mely addig tart, ameddig mindenki be nem mutatkozott. Mindenki megmondja a nev�t, mozdulatokkal ki fejezi egy pozit�v tulajdons�g�t. A k�vetkez� mindezt megism�tli, majd � maga mutatkozik be hasonl� m�don. Ilyen m�don minden csoporttagra sor ker�l.

Javasolt j�t�kszab�lyok:

• A j�t�kvezet� kezdi a bemutatkoz�st.

• A k�r jobbra halad.

• Nem szabad k�tszer azonos mozdulatot haszn�lni.

Vari�ci�k:

• a n�vhez mozdulat vagy mozg�s kapcsol�sa

• n�v mond�sa �s egy bizonyos k�rd�sre adott mozg�sos v�lasz (pl: mi a kedvenc sportod? – melyik a kedvenc j�t�kod?)

17. A nevemr�l

C�l: bemutakoz�s, �nazonoss�g-tudat meger�s�t�se (5. oszt�lyt�l aj�nljuk.)

KULCSSZAVAK: ISMERKED�S, IDENTIT�STUDAT

A csoport k�rben �l. Mindenki mond valamit a saj�t nev�r�l (hogyan v�lasztott�k sz�m�ra a sz�lei, szereti vagy sem, kapott-e becenevet, stb.). 

18. K�z- �s talplenyomatok

C�l: �nismeretfejleszt�s, azonoss�gtudat kialak�t�sa (1-6. oszt�lyosoknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: kartonpap�r, rajzeszk�z, oll�

KULCSSZAVAK: �NISMERET, IDENTIT�STUDAT

Vari�ci�s lehet�s�g:

„Hogyan n�vekszem?” A gyerekek meghat�rozott id�szakonk�nt (p�ld�ul havonta) k�rberajzolj�k tenyer�ket vagy/�s talpukat, kiv�gj�k �s �sszehasonl�tj�k az el�z� �llapottal. 

19. Sziluettek 1.

C�l: �nismeretfejleszt�s, pozit�v meger�s�t�s (Als�tagozatos gyerekeknek aj�nljuk.)

Eszk�z: csomagol�pap�r, filctoll, ragaszt� vagy rajzsz�g

KULCSSZ�: �NISMERET

A csoport tagjai k�rvonalaikat k�rberajzolj�k, majd kiv�gj�k, a falra er�s�tik �s k�l�nb�z� – r�juk vonatkoz� – kiv�g�sokkal (rajzok, k�pek) vagy m�sok �n. meger�s�t� �ll�t�saival d�sz�tik. 

20. �rny�k sziluettek

C�l: �nismeretfejleszt�s, pozit�v meger�s�t�s, egym�s megismer�se (Als�tagozatos gyerekeknek aj�nljuk.)

Eszk�z�k: csomagol�pap�r, eleml�mpa, sz�nes ceruza vagy zs�rkr�ta

KULCSSZAVAK: ISMERKED�S, �NISMERET, IDENTIT�STUDAT

Egy csoporttag k�zel �ll a falhoz, amelyen egy nagy darab pap�r l�g. Egy m�sik gyerek eleml�mp�val megvil�g�tja profilb�l vagy tet�t�l talpig, egy harmadik pedig k�rberajzolja a falra vetett �rny�k�t. Ezut�n kiv�gj�k, kisz�nezik. Miut�n ezt a csoport minden tagj�val elv�gezt�k, megpr�b�lj�k k�z�sen azonos�tani egym�st az �rnyk�pek alapj�n. 

21. Sziluettek 2.

C�l: egym�s megismer�se, elfogad�sa, az �nazonoss�g-tudat er�s�t�se, a csoportkoh�zi� n�vel�se

Eszk�z�k: csomagol�pap�r, filctoll, sz�nes �js�g, ragaszt�, oll�, fest�k, ecset, zs�rkr�ta

KULCSSZAVAK: ISMERKED�S, �NISMERET, IDENTIT�STUDAT

A csoport kiv�lasztja, hogy kik legyenek azok (3-5 f�), akiknek elk�sz�tik az eg�sz alakos sziluettj�t. Ha megvannak a kiv�lasztottak, akkor k�r�j�k egyenletesen eloszlanak a t�bbiek. Az �gy l�trej�tt kiscsoportok kialak�tanak maguknak egy k�l�n kis sarkot, ahol a kiv�lasztott szem�ly mes�l arr�l, hogy milyennek rajzolj�k meg �t. Valami t�rt�netet is mond az �gy elk�pzelt figur�r�l. A t�bbiek csomagol�pap�rokb�l �sszeragasztott nagym�ret� alapon k�r�lrajzolj�k a kiv�lasztott szem�lyt. A sziluettet pedig k�z�sen kifestik, sz�nes pap�rral kiragasztj�k stb. a hallott t�rt�net alapj�n.

Az elk�sz�lt m�veket megmutatj�k egym�snak a csoportok, �s megbesz�lik a k�sz�t�s k�zben szerzett �lm�nyeket.

Megjegyz�s: T�bb Freinet szellem� �vod�ban sz�let�snapi aj�nd�kk�nt alkalmazz�k ezt a j�t�kot. 

22. Sziluett/interj�

C�l: bemutatkoz�s, egym�s megismer�se, pozit�v meger�s�t�s (Minden korcsoportnak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: �r�svet�t�, sz�k, csomagol�pap�r v. fot�karton, sz�nes pap�r, rajzlap, ragaszt�, filctoll, zs�rkr�ta

KULCSSZAVAK: ISMERKED�S, �NISMERET, IDENTIT�STUDAT

A j�t�kosok p�rt v�lasztanak �gy, hogy ismer�s�k ne ker�ljenek egy p�rba. A falra helyezett lap el� le�l az egyik�k, t�rsa pedig k�r�lrajzolja az �rny�k�t az �r�svet�t� f�ny�ben. Ezut�n cser�lnek: aki modell volt, az rajzol, �s aki rajzolt, az most modellt �l. Ki-ki „v�gs� form�ba �nti” a r�la k�sz�lt sziluettet : kiv�gja �s fot�kartonra ragasztja, sz�nes pap�rral fedi le, �n. negat�vot k�sz�t, megdupl�zza �nmag�t stb.

Mikor elk�sz�ltek a „cizell�l�ssal”, akkor a p�rok egym�s k�z�tt kicser�lik az alkot�saikat, �s meginterj�volj�k egym�st. �t percig az egyik k�rdez, �s a szerinte jellemz� jegyeket r��rja a m�sik sziluettj�re, vagy mell�, vagy oda, ahol helyet tal�l. Majd cser�lnek �s �t percig a m�sik teszi ugyanezt.

A p�rok megbesz�lik az egym�sr�l �rt jellemz�ket, majd k�z�sen elhelyeznek 3 kieg�sz�t�t (f�lbeval�t, kalapot, s�lat, poharat stb.) a sziluettjeiken.

Minden r�sztvev� portr�ja kiker�l a falra. (A csoportvezet� el�re figyelmeztesse a r�sztvev�ket, hogy a fel�rtakat valamennyi csoportt�rs elolvassa majd.) K�z�sen megbesz�lik: ki hogy �rezte mag�t a tev�kenys�g alatt, mennyire �rzi tal�l�nak a r�la ill. a m�sokr�l k�sz�lt portr�t. 

23. Parola

C�l: az �nazonoss�g-tudat er�s�t�se, egym�s megismer�se, elfogad�sa (�ltal�nos iskol�soknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: �r�g�ppap�r, tollak, sz�nesek, ragaszt�, oll�

KULCSSZAVAK: ISMERKED�S, IDENTIT�STUDAT, ELFOGAD�S

A j�t�kosok k�rbe rajzolj�k a kez�ket egy rajzlapon, majd kiv�gj�k a form�t. Tesznek r� egy jelet, hogy tudj�k, melyik az �v�k �s k�z�pre teszik. Egy asztalkend�vel letakarj�k az eg�szet, megkeverik, �s k�rben mindenki h�z egyet. Ha valaki v�letlen�l a saj�tj�t h�zta, akkor visszateszi �s �jra pr�b�lkozik. A kih�zott pap�rk�zre mindny�jan �rnak valamit. Aki elk�sz�lt, visszateszi azt a ter�t� al�. Ha m�r az �sszes k�z visszaker�lt, mindenki kiv�lasztja a saj�tj�t, �s megpr�b�lja kital�lni, hogy ki �zent neki.

Sorban mindenki elmondja, hogy a k�zre �rt sz�veg alapj�n milyennek gondolja az �zen�t, �s elmondja azt is, hogy milyennek l�tta azt a kezet, amelybe � helyezte el az �zenet�t. Az elmond�sokban nem szerepelhet sz� szerint az �zenet. A c�l az, hogy a c�mzett �s a felad� megtal�lja egym�st.

Mikor siker�lt kider�teni, hogy ki kinek �zent, ki kivel fogott jelk�pesen kezet, akkor a r�szvev�k val�s�gosan is megjelen�tik a parol�t. �gy kell �ssze�llni, hogy az egym�snak �zen�k megfogj�k egym�s kez�t. Ha elk�sz�lt ez a sok szerepl�s k�zfog�s, akkor az a feladat, hogy a j�t�kosok f�zz�k ki magukat bel�le.

24. Az �n kezem, a te kezed

C�l: bemutatkoz�s, egym�s megismer�se (1-3. oszt�lyosoknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: : A/4-es rajlap �s �r�eszk�z minden r�sztvev� sz�m�ra

KULCSSZ�: ISMERKED�S

P�rokba rendez�dnek. Feladatnak kapj�k, hogy egym�s kezeit k�r�l kell rajzolniuk. A lapra jelezz�k: ez X Y keze – rajzolta: X Y. A rajzba az �rintett valamely (kiz�r�lag pozit�v) tulajdons�ga is be�rhat� ( pl. bar�ts�gos, seg�t�k�sz, melegsz�v� stb.) A v�g�n a „kezek” kif�ggeszthet�k vagy az „�n notesz” lapjaiba illeszthet�k. 

25. Pantomim: Valami, amit sz�vesen csin�lok

C�l: pozit�v meger�s�t�s, azonoss�gtudat fejleszt�se (1-6. oszt�lyosoknak aj�nljuk.)

KULCSSZAVAK: ISMERKED�S, IDENTIT�STUDAT

A r�sztvev�k k�rben �lnek, a j�t�kvezet� jelentkez�s alapj�n v�lasztja ki a gyerekeket, akik pantomimszer�en bemutatj�k, hogy mit szeretnek csin�lni ( pl. ker�kp�rozni, �szni, t�ncolni, enni stb.). A t�bbieknek ki kell tal�lniuk, mi az a „valami".

Vari�ci�: p�rokban vagy kiscsoportban zajlik a bemutat�s.

26. K�pess�gfa

C�l: �nismeretfejleszt�s, �nnevel�si ig�ny felkelt�se, �nazonoss�g-tudat er�s�t�se (3-6. oszt�lyosoknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: csomagol�pap�r, rajzeszk�z, �r�eszk�z, rajzpap�r, ragaszt�

KULCSSZAVAK: �NISMERET, IDENTIT�STUDAT

A gyerekek k�z�sen rajzolnak egy nagy f�t. Minden �g egy-egy gyereket jelk�pez. (Az �gakat a gyerekek nev�kkel megjel�lik.) A fa levelei pedig egy-egy megszerzett tud�sr�l, k�pess�gr�l tan�skodnak: pl. tudok �szni, ugr�k�telezni, g�rkorcsoly�zni, olvasni stb. 

27. Kital�l�sok: Kire illik?

C�l: egym�s megismer�se, az �nazonoss�g-tudat er�s�t�se (3-8. oszt�lyosoknak aj�nljuk.)

Eszk�z: minden r�sztvev�nek pap�r �s �r�eszk�z.

KULCSSZAVAK: ISMERKED�S, IDENTIT�STUDAT

A gyerekek jellemz� dolgokat �rnak magukr�l (pl. �rdekl�d�s�kr�l, hobbyjukr�l): „szemem sz�ne k�k”, „szeretem a zen�t” stb. Ha k�sz, �sszehajtj�k �s a j�t�kvezet�nek adj�k. A t�rsaknak kell kital�lniuk, hogy melyik pap�rt ki �rta.

Megjegyz�s: Ezt a gyakorlatot �sszeszoktatott csoport vagy oszt�ly eset�ben c�lszer� alkalmazni. 

Jelent�stani j�tszadoz�s

C�l: r��breszteni a tanul�kat, hogy milyen elt�r� m�don �t�lj�k meg magunkat �s m�sokat, felismertetni ebben a jelens�gben az eredm�nyes kommunik�ci�t g�tl� t�nyez�t.

KULCSSZAVAK: �NAZONOSS�G, M�SS�G, TOLERANCIA, �T�LET, KOMMUNIK�CI�, KAPCSOLAT

Az angol nyelvben a rendhagy� ig�knek �ltal�ban h�rom egym�st�l t�bb�-kev�sb� elt�r� alakja van. A BBC egyik m�sor�ban Bertrand Russel a k�vetkez�k�pp ragozott egy „rendhagy�” meg�llap�t�st:

�n hat�rozott vagyok.
Te makacs vagy.
� fafej�

Egy magazin Russel p�ld�j�t k�vetve d�jakat.aj�nlott fel azoknak az olvas�inak, akik a legjobb „rendhagy�” igeragoz�sokat k�ldik be. Ime n�h�ny a lapban megjelent p�lyamunk�kb�l:

�n jogosan m�ltatlankodom.
Te bosszankodsz.
� nagy h�h�t csap semmi�rt.

�n szipork�zom.
Te k�l�n�sen besz�des vagy.
� botr�nyosan viselkedik.

Russel ezzel a ragoz�ssal az emberek viselked�s�t g�nyolta ki, de �rintette vele azt a szok�sunkat is, amely annyira jellemz� sz�beli v�lem�nyform�l�sunkra. Ha magamr�l besz�lek, magamat �rt�kelem, sokkal kev�sb� n�zem kritikus szemmel a viselked�semet, mintha valaki m�sr�l lenne sz�. A harmadik szem�lyben m�g szigor�bb vagyok, j�llehet az illet� �ppen �gy viselkedik, mint te vagy �n.
Karen R. Krupar a k�vetkez� j�t�kot aj�nlja:
alak�tsunk �t f�s csoportokat. Olvass�tok el figyelmesen az al�bb k�vetkez� "�n” mondatokat, �s egy�ttesen keress�tek meg a megfelel� „te" �s „�” alakokat. Minden csoportnak legyen egy �rnoka, � �rja le ezeket. Mikor minden csoport v�gzett, az �rnokok olvass�k fel a megold�sokat a teljes csoportnak.
Saj�t csoportodon bel�l besz�lj�tek meg a gyakorlat si�rn tapasztaltakat a k�vetkez� k�rd�sek alapj�n:
a) �szrevetted-e, hogy „�n”, „te” �s „�” kifejez�seket teszel? Mikor? Vajon mi�rt?
b) Ismersz-e olyan embereket, akiknak a besz�d�ben gykran fordul el� ez a redhagy� „ragoz�s”? Szerinted mi ennek az oka? Eml�kszel konkr�t esetekre?
c) Te milyen t�pus� emberekkel szemben vagy milyen helyzetekben haszn�lod a elgnagyobb val�sz�n�s�g szerint a rendhagy� igeragoz�st?

„�n” kijelent�sek:
1. �n nem t�ncolok valami j�l.
2. �n optimista vagyok.
3. �n szeretem a gyors kocsikat.
4. �n id�nk�nt veszek egy csomag lott�szelv�nyt.
5. �n �ltal�ban csatlakozom a t�bbiek v�lem�ny�hez.
6. �n �gy gondolom, hogy ha valamit sz�ks�ges megcsin�lni, akkor azt �rdemes j�l megcsin�lni.
7. �n igen fontosnak tartom a j�l �lt�z�tts�get.
8. �n hiszem, hogy az embereknek seg�teni�k kell egym�st.
9. �n �l�nk k�pzelettel rendelkezem.
10. �n �gy hiszem, hogy er�s katonai v�der�vel kell rendelkezn�nk.
11. �n n�ha kij�v�k a sodromb�l.
12. �n elvetem a k�z�poszt�lybeli �rt�keket.
13. �n a k�nnyebb fajs�ly� irodalmat szeretem.
14. �n tisztelem a sz�leim n�zeteit.
15. �n sz�vesen tartok sz�mon mindent, ami a szomsz�dba t�rt�nik.
16. �n emelkedett mor�lis elveket k�vetek.
17. �n sz�t emelek a jogaim�rt.
18. �n ritka m�t�rgyakat gy�jt�k.
19. �n �gy gondolom, hogy fontos j� benyom�st kelteni.
20. �n liber�lis n�zeteket vallok.
21. �n k�ly�kkoromban j�l kitomboltam magam.
22. �m azt mondom, hogy minden megtakar�tott forint egy megkeresett forint.
23. �n kihaszn�lom a lehet�s�geimet.
24. �n egy �rnyalattal molettebb vagyok a kellet�n�l.
25. �n nem igazodom a t�rsadalmi szok�sokhoz.
26. �n fog�kony vagyok.
27. �n sz�kszav� ember vagyok.
28. �nnekem egy kicsit hullik a hajam.
29. �n rugalmas vagyok.
30. �n kik�rem a r�szemet.
31. �n n�ha �jf�l ut�n is kimaradok.
32. �n n�ha kicsit inger�lt vagyok.
33. �n j�l megv�logatom a bar�taimat.
34. �n rendszeresen j�rok templomba.
35. �n megn�zem az utc�n a n�ket.
36. �n mindig igyekszem elker�lni a vereked�st.
37. �n n�ha m�snapra halasztom a dolgokat.
38. �n n�ha a t�rsas�g kedv��rt megiszom egy korty italt.
39. �n egy kicsit konzervat�v vagyok.
40. �n karcs� vagyok.

8. R�szv�tlen v�laszok

C�l: r�mutatni arra, hogy az emberek v�laszaikkal olykor el�rulj�k, hogy igaz�b�l nem is figyelnek oda a besz�l�re; el�id�zni az �rz�st, amikor nem hallgatnak oda a szavainkra; eszk�z�ket keresni, amelyek seg�ts�g�vel lek�zdhet� a besz�lget�partner �rdektelens�ge.

Eszk�z: az al�bbi szit�ci�s j�t�k magn�felv�telen vagy sz�vegesen, elj�tszhat� form�ban

KULCSSZAVAK: KAPCSOLAT, EMP�TIA, MENT�LHIGI�N�, KOMMUNIK�CI�, �RZELMEK, F�LRE�RT�S, KOMMUNIK�CI�S ZAVAR

Szitu�ci�s j�t�k sz�vege
A: Szervusz, hogy vagy?
B: Nem a legjobban – tegnap el�t�tt egy aut�. Szerencs�re kev�ssel meg�sztam: kificam�tottam a karomat, �ssze-visszavertem magamat, az �j nadr�gom is elszakadt.
A: Oh, milyen balszerencse, �s m�ghozz� az �j nadr�god! K�pzeld, a bar�tomnak ugyanilyen m�rk�s farmere van, az egyik belv�rosi butikban vette m�regdr�g�n. A haverokat a guta �ti az irigys�gt�l. Nem mindenkinek telik egy ilyen fantasztikus cuccra. Tudod a faterj�nak m�g a b�re alatt is p�nz van... de bocs, mit is mondt�l? (Elkalandoz�s)
B: H�t egy kocsi j�tt az �ton �pp amikor lel�ptem a j�rd�r�l. Neki lett volna el�nye, de �n azt hittem, hogy m�g �t�rek el�tte...
A: Rem�lem, megvan a rendsz�ma. Az emberek mindent megtesznek csakhogy letagadj�k a felel�ss�get. Fel�rtad a sz�m�t? (R�szletinform�ci�k)
B: H�t persze, meg�lltak, �s kisz�lltak a kocsib�l. Igaz�n nagyon rendesek voltak...
A: Rem�lem, nem mondtad azt, hogy te volt�l a hib�s! A biztos�t�k nagyon komolyan veszik az ilyesmit manaps�g. Azt�n m�g a balesetbiztos�t�st sem fizetik ki. Tudod, hogy mindig meg akarj�k �szni az ilyesmit. Sz�rny� ez manaps�g! (Panaszkod�s)
B: Nem ez a probl�ma! Csak olyan nagyon megijedtem. Eg�sz �jjel nem aludtam, hiszen nagyobb baj is lehetett volna...
A: A fen�be is, elszakadt a nadr�god! Tudod, hol lehet ilyet kapni? De ha nem akarsz �jat venni, tudok aj�nlani egy j� m�stoppol�t. Igaz, el�g dr�g�n dolgozik, de t�k�letesen. De engem j�l ismer, neked mint bar�tomnak olcs�bban megcsin�lja. Egy szavamba ker�l, nagyon le van k�telezve a csal�dunknak...(Fontoskod�s)
B: K�sz sz�pen, majd megoldom.
A: Teljesen igazad van! Ezen a nadr�gon m�r �gysem lehet seg�teni. A legegyszer�bb ha kidobod. Majd m�skor nem leszel ilyen meggondolatlan! (Kioktat�s)
B: A baj csak az, hogy alig merek lel�pni a j�rd�r�l. Elfog a remeg�s, sz�d�lni kezdek.
A: H�t igen, tudom hogy ez sz�rny�, de sokkal rosszabb is lehetett volna. Hacsak r�gondolsz, mennyi baj van a vil�gban – �hez�s, h�bor�k, az AIDS, �s mi itt egy t�nkrement nadr�gon r�g�dunk. �lve maradt�l, nem lett�l nyomor�k sem, �s ez a legfontosabb. (F�l�nyesked�s)
B: Igen, igazad van, de m�gis...
A: Gyere �s eb�delj�nk. Majd �n elfeledtetem veled az eg�szet. (A t�ma hirtelen megszak�t�sa)

A szitu�ci�s j�t�kot el�sz�r teljes eg�sz�ben lej�tsszuk vagy elmondjuk a r�sztvev�knek, akik k�zben jegyzeteket k�sz�tenek. A tanuls�gok megbesz�l�s�t k�vet�en csak B szerep�t olvassuk fel, illetve adjuk ki �r�sban, �s a csoport tagjai �r�sban k�s�relnek meg reag�lni, el�rni, hogy B ne �rezze mag�t mag�ra hagyva a probl�m�j�val. A feladatot egy�nileg oldj�k meg, majd kiscsoportokban megvitatj�k. V�g�l a teljes k�r �sszegzi a tanuls�gokat. Ezt k�vet�en javaslatok gy�jthet�k ahhoz, hogy mik�ppen tudja A B figyelm�t felkelteni, el�rni azt, hogy figyeljen r�. 

9. Cip�bolt

C�l: a kommunik�ci�, valamint az egy�ni �s p�ros probl�mamegold�s �rzelmi g�tjainak megtapasztal�sa, annak tudatos�t�sa, hogy milyen hat�rozottan tudunk ragaszkodni saj�t v�lt vagy val�di igazunkhoz.

Eszk�z�k: pap�r �s �r�eszk�z, pap�rp�nz, esetleg vide�-berendez�s kamer�val

KULCSSZAVAK: VERSENG�S, PROBL�MAMEGOLD�S, KOMMUNIK�CI�S ZAVAR, KONFLIKTUS

A j�t�kvezet� pedag�gus elmond egy r�vid t�rt�netet, amelynek v�g�n egy k�rd�st tesz f�l. Arra k�ri a r�sztvev�ket, hogy j�l figyeljenek �s a k�rd�sre fejben adj�k meg a v�laszt.

A t�rt�net a k�vetkez�:

Miut�n mindenki v�laszolt a k�rd�sre, a t�bl�ra egym�s mell� �rjuk a – v�rhat�an t�bbf�le – eredm�nyt.
Megk�r�nk k�t �nk�nt jelentkez�t (lehet�leg olyanokat, akik k�l�nb�z� megold�sra jutottak), hogy �ljenek ki a k�z�pre helyezett k�t sz�kre, �s �t perc alatt k�z�sen jussanak el a helyes megold�shoz. (A folyamatot c�lszer� vide�n r�gz�teni.)
Ezut�n m�g 4-5 tov�bbi p�rt megk�rhet�nk ugyanerre.
A p�ros feladatmegold�sok ut�n k�z�lj�k a helyes v�laszt (4 ezer forint). Sz�ks�g eset�n pap�rp�nzzel lej�tszathatjuk a t�rt�nteket.

Megbesz�lj�k a gyakorlat tanuls�gait, k�l�n�s tekintettel a probl�mamegold�s szem�lyi �s csoportos g�tjaira. A p�ros munk�k megbesz�l�s�n�l ezen k�v�l a szem�lyk�zi kommunik�ci� saj�toss�gaira �s akad�lyaira is kit�r�nk (f�lhaszn�lva az esetleges videofelv�teleket).

A besz�lget�sen a k�vetkez� t�m�k mer�lhetnek fel:

• Mi jellemezte a p�rbesz�deket?

• Milyen m�rt�kben jutott �rv�nyre a gy�ztes/vesztes strat�gia?

• Ki mi�rt ragaszkodott a saj�t igaz�hoz?

• Milyen �rz�s volt r�d�bbenni,. hogy nem volt igazunk?

• Siker�lt-e valamelyik p�rnak k�z�sen r�j�nni az eredm�nyre?

10. „Linzer gyakorlat”

C�l: az �nmagunkr�l t�rt�n� megnyilatkoz�s �s az egym�sra val� odafigyel�s gyakorl�sa

KULCSSZAVAK: KOMMUNIK�CI�, �NAZONOSS�G, M�SS�G, EMP�TIA, ODAFIGYEL�S, BIZALOM, BESZ�DK�SZS�G, �RZELMEK

A csoport tagjai p�rokat alkotnak, majd egy k�ls� �s egy bels� k�rt alkotnak olyan m�don, hogy a p�r egyik tagja a k�ls�, a m�sik tagja a bels� k�rben �ll egym�ssal szembefordulva. A j�t�kvezet� k�l�nb�z� t�m�kat nevez meg, amelyekr�l a p�rok egy meghat�rozott id�tartam alatt besz�lgetnek. Ennek az id�tartamnak a fel�ben az egyik f�l a besz�l�, a m�sik figyeli, majd szerepet cser�lnek. A t�m�k v�lt�s�n�l a k�r�k a j�t�kvezet� instrukci�j�ra elmozdulnak, �s mindenki �j p�rt kap. A t�m�k kezdetben mindennapi, k�nnyed dolgok, majd egyre komolyabb �s intimebb k�rd�sek ker�lnek sz�ba. A t�m�k komolyod�s�va n� a r�ford�that� id�tartam.

P�lda az alkalmazhat� t�masorra:

• A kedvenc �teled (1 perc).

• A m�lt h�tv�gi programod. (1,5 perc)

• V�lem�nyed az iskol�dr�l. (2 perc)

• Egy nagyon boldog �lm�nyed. (2 perc)

• Egy kellemetlen �lm�nyed. (2 perc)

• A legjobb bar�tod.(3 perc)

• A legnagyobb ellens�ged (3 perc)

• H�rom k�v�ns�god. (4 perc)

• Amit�l nagyon rettegsz. (4 perc)

Megjegyz�s

A j�t�kvezet�nek figyelnie kell arra, hogy nem �rint-e a t�ma komoly �rz�kenys�geket. Ha valaki nem k�v�n az adott t�m�r�l besz�lni, kil�phet a k�rb�l. � d�nti el, hogy a k�vetkez� t�m�n�l vissza�ll-e vagy v�gleg kimarad. Ha valaki ilyen m�don p�r n�lk�l maradna, a j�t�kvezet� �ll be.

A gyakorlathoz kapcsol�d� besz�lget�s t�m�i:

• Mi volt k�nnyebb: besz�lni vagy meghallgatni a m�sikat?

• Melyik t�ma okozott neh�zs�get, �s mi�rt?

• Milyen �rz�s volt besz�lni bens� dolgainkr�l?

• Milyen �rz�s volt m�sok bens� dolgair�l hallani?