Kommunikációs játékok

1. Karmesterjáték (ki a kezdeményező?)

Cél: a nonverbális kommunikáció gyakorlása

KULCSSZAVAK: NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ, SZABÁLYKÖVETÉS, KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG, KREATIVITÁS, VEZETŐ

A csoport tagjai körben ülnek. Egy gyereket kiküldenek, és a benn maradók megegyeznek a karmester személyében. Az ő feladata elkezdeni a mozdulatokat, melyeket a körben ülők lehetőleg azonnal utánoznak. A kint (egy) levő gyereket behívják, neki kell kitalálnia, ki a „karmester”.

Érdekesebbé tehető a gyakorlat ének- vagy zeneszóval. Így a mozdulatok is ritmusosabbak lehetnek.

2. Tükörkép

Cél: a nonverbális kommunikáció, a metakommunikációs jelzések megértésének gyakorlása

KULCSSZAVAK: NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ, METAKOMMUNIKÁCIÓ, EGYÜTTMŰKÖDÉS, ALKALMAZKODÁS

A résztvevők párokat alkotnak. (Lehetőleg egyforma termetű személyek kerüljenek egy párba.) Az egyikük a „tükör”, a másik a tükör előtt áll, s különböző mozdulatokat végez. (Beszélni nem lehet!) Ezt a párja visszatükrözi. Kis idő múlva a párok szerepet cserélnek.

Megjegyzés: fontos, hogy a játék alatt nyugodt légkör uralkodják a teremben, figyeljenek egymásra. Csak a feladat végén beszélhetnek a párok egymással.

3. Üzenet szavak nélkül

Cél: a nonverbális kommunikáció gyakorlása, az információtorzulás megtapasztalása

KULCSSZAVAK: NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ, FÉLREÉRTÉS, KOMMUNKÁCIÓS ZAVAR

A résztvevők körben ülnek Az egyik csoporttag feláll, sorban odamegy társaihoz és tetszés szerinti gondolatot, érzést, üzenetet közöl velük szavak nélkül, nonverbális eszközökkel. (A gyakorlatot korlátozhatjuk egy adott kommunikációs csatornára, például az érintésre, mimikára, gesztusokra.)Ezután mindenki hasonló módon jár el.

A résztvevők megbeszélik érzéseiket, szorongásaikat, tisztázzák a nem egyértelmű üzeneteket, valamint a gyakorlat általánosítható tanulságait.

4. Rosszul értelmezett üzenetek

Cél: bevezetés a kommunikációelméletbe, a nonverbális kommunikáció gyakorlása, a sikertelen kommunikáció következményeinek tudatosítása.

KULCSSZAVAK: NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ, INFORMÁCIÓÁRAMLÁS, FÉLREÉRTÉS

Öt-hat fős kiscsoportok alakulnak. A tagok egytöl ötig, illetve hatig kapnak sorszámot, ez a szereplés sorrendjét jelzi. Az 1-es számú résztvevő kigondol egy hétköznapi tevékenységet és elmutogatja (pl. megvajazza a kenyeret). A 2-es számú igyekszik megérteni, és anélkül, hogy elárulná, amire gondolt, mutogatással folytatja a cselekvést (pl. lekvárt ken a vajaskenyerekre és szendvicset készít). A 3-as számú tovább mutogat (pl. körbeadhatja a szendvicseket), s ugyanezt teszik a következők is. (Az adott példát folytatva 4-es számú megeszi a szendvicseket, az 5-ös pedig elmosogatja a tányérokat.) Fontos szabály, hogy a gyakorlat közben senki sem szólhat a másikhoz, és metakommunikációs eszközökkel sem árulhatja el egyetértését vagy egyet nem értését.

Ha minden csoport befejezte a feladatot, meg kell beszélni, hogy mi volt az első számú játékos mondandója, és mennyiben kötődtek, vagy nem kötődtek ehhez a többiek.

Variációs lehetőség

Egy erre vállalkozó résztvevő a teljes csoport előtt mutogatja el a kezdő tevékenységet. A csoportból bárki, aki úgy gondolja, hogy felismerte azt, feláll és folytatja a következő mozzanattal. Aki ezt felismeri, szintén feláll és folytatja az eseménysort. Addig kell folytatni, amíg mindenki részt nem vett. A feladat végén hasonlítsuk össze az elképzeléseket és legyünk felkészülve a meglepetésekre.

A kapcsolódó beszélgetés témái

• Miért nevezzük a feladatot „Rosszul értelmezett üzenetek"-nek?

• Mi történt a játék folyamán?

• Megesik, hogy az üzeneteket az életben is rosszul értelmezzük?

• Milyen következményekkel járhat ez?

• Mit tehetünk ennek elkerülése érdekében?

5. Követni az utasításokat

Cél: a verbális és a képi kifejezés különbségeinek megtapasztalása, az ebből eredő kommunikációs nehézségek szemléltetése és az áthidalás módozatainak megvitatása

Eszközök: három egyszerű kép, amelyek közül az egyiket a feladat szemléltetésére használjuk. A másik két képről annyi másolat készül, hogy a csoport felének jusson. Tábla vagy tacepao, amelyre rajzolni lehet. Kréta, illetve filctoll

KULCSSZAVAK: KOMMUNIKÁCIÓS ZAVAROK, NYELVI KÓDRENDSZER, KÉPI KIFEJEZÉS, INFORMÁCIÓTORZULÁS, VEZETŐ, EGYÜTTMŰKÖDÉS, FÉLREÉRTÉS

Az, akinél a kép van olyan utasításokat ad, amelyek alapján párja újra tudja rajzolni a képet. A feladatot legjobb először nagy rajzlapon szemléltetni. A rajz részeit nem szabad sem egyenesen megnevezni sem pedig hasonlatot használni pl. „rajzolj egy lábat” vagy „olyan mint egy fogantyú”. Annak, aki az utasításokat adja, nem szabad látnia a készülő rajzot. Ha a rajz elkészült, megnézheti azt és a kívánt cél elérése érdekében újabb utasításokat adhat – de hasonlatokat továbbra sem használhat. Ezek után kiosztjuk a másik két kép másolatait a csoportnak, akik hasonlóképpen elkezdik a feladatot. Ha valaki rájönne, hogy mit is rajzol, ezt nem szabad elárulnia; várjuk meg, míg mindenki végez, és ekkor vessük össze a rajzokat egymással. A párok ekkor felcserélik a szerepeket. Ha kedvük van rá, maguk is kitalálhatnak egy képet. Fiatalabb gyerekek esetében jobb, ha az utasításokat előzőleg megfogalmazzuk. Azt tanácsoljuk, hogy a képek minél egyszerűbbek legyenek.

A kapcsolódó beszélgetés témái:

• Könnyű/nehéz volt-e a képeket helyesen lerajzolni? Miért?

• Érthető, pontos információkat kaptál/adtál?

• A jó információk mindig pontos képet eredményeznek?

• Volt-e úgy, hogy a társad nem tudott megérteni annak ellenére, hogy számodra teljesen világos volt, amit mondtál?

• Megesik-e velünk valami hasonló, ha valakinek valami fontosat szeretnél elmondani?

• Ilyen helyzetben mit tehetünk?

• Milyen félreértések adódhatnak kommunikációs nehézségekből a családban, az osztályban, az iskolában?

6. Szájról szájra

Cél: az információk torzulásának megtapasztalása

Eszközök: tábla vagy tacepao és íróeszköz, az üzenet előre elkészítve tacepaón, megfigyelési lap a megfigyelőknek, esetleg videókamera

KULCSSZAVAK: INFORMÁCIÓÁRAMLÁS, INFORMÁCIÓTORZULÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS

A demonstrációra önként jelentkezők egyikük kivételével kimennek a szobából. A bent maradónak a csoportvezető lassan és jól érthetően felolvassa az üzenet szövegét egy papírról. Ezután még egyszer felolvassa ugyanígy. Behívják a második személyt, akinek az első emlékezetből elmondja az üzenetet. Kérésre még egyszer elmondhatja ő is.

A gyakorlat ugyanígy folytatódik, amíg az utolsónak maradó is meghallgatja az üzenetet, majd a táblára vagy tacepaóra emlékezetből fölírja. Ezután emellé tesszük az eredetileg fölolvasott üzenetet és összehasonlítjuk a kettőt. A megfigyelők beszámolnak tapasztalataikról. Ha videofelvétel készült, ennek visszanézésével ellenőrizhetjük a megfigyelések pontosságát.

A felolvasott üzenet:

A Kovács házaspárnak két gyereke van. A fiú most érettségizett, a lány ősztől dolgozni fog. Elhatározták, hogy a nyarat együtt töltik Nyugat

Európában. A régi Ladájukkal szerettek volna utazni, de tartottak attól, hogy nem bírja majd a hosszú utat, ezért Bécsig vonattal mentek, onnan pedig egy ottani utazási iroda turistabuszával tették meg a körutat. Először átmentek Ausztrián, s közben néhány napot Tirolban töltöttek. A svájci

francia határt Bázelben lépték át. Fő céljuk Párizs volt, ahol a történelmi emlékeket és a mai életet akarták megnézni. Az óceánhoz idén nem jutottak el, de egy hetet még a Balatonnál töltenek majd.

A figyelem fejlesztése

Melyek a figyelemnek azon elemei, melyek fejlesztése különösen fontos a tanulási képességek javításához?

• A figyelem terjedelme: hány tárgyra, hány különböző szempontra, tulajdonságra tudunk egyszerre egy időben figyelni. (olvasásban b-d betű megkülönböztetése)

• A figyelem tartóssága: mennyi ideig vagyunk képesek figyelni, mennyi ideig vagyunk képesek egy dologgal foglalkozni (vers, lecke tanulása, gyakorlás)

• A figyelem megoszlása: hogyan tudjuk váltogatni a figyelmünket egyik dologról a másikra (pld. észreveszik a gyerekek a dolgozatban, hogy az összeadások közé kivonások is kerültek)

1. Találd ki, hogy ki vagyok!
Szükséges eszközök: székek, kendő
Kétféleképpen is játszható a könnyebb változata a kisiskolások játéka.
Kört alkotva ülünk, egy széket a kör közepére helyezünk. A játékvezető azt mondja, mindenkinek van egy perce, hogy jól megnézzük egymást! Majd kiválasztjuk az első játékost, akit kiküldünk a szobából. Közben egy jelentkezőt leültetünk a székre. Aki leült a székre annak a székét a játékvezető székével szembe helyezzük át, ide fogjuk majd bevezetni a bekötött szemű játékost. Az ő feladata lesz kitalálni, hogy ki ül a székén. Kérdéseket tehet fel, melyekre csak a játékvezető válaszolhat. Pld. Szemüveges? Hosszú haja van?
Felső tagozatosok úgy játsszák, hogy csak igennel és nemmel lehet válaszolni. (Tehát nem kérdezheti ezt pld: Milyen színű a haja?)
Alsósok, s iskolára készülő óvodások kezdetben játszhatják úgy, hogy csak az arcot kell figyelni, vagy csak a ruhát, illetve lehet haj, szem színére rákérdezni.
Nehezebb változata felsősök és összeszokott közösségek számára: A kör közepén ül, akit ki kell találni, nem szólalhat meg senki, s a játékosnak érintés segítségével, kell, kitalálni ki ül ott. Ha végképp nem sikerül az illető segítségül elváltoztatott hangon sziszeghet, köhöghet.

2. Figyeld a szabályt!
Körben állunk. A játékvezető elindít egy ritmikus sort: rózsa, tulipán, rózsa, tulipán. Mondja, mondja, majd egyszer csak, rózsa tulipán, rózsa szegfű. Aki hallja a hibát leguggol. Aki nem tud leguggolni, vagy legutoljára guggol le kiesek. Majd folytatjuk tovább más - más ritmikus sorokkal, lehetnek egyre nehezebbek is:
piros - kék - sárga.. piros - kék - kék!
elefánt madár síp... elefánt síp madár!
három öt kilenc...három öt kettő!
virág - labda - rózsa... virág - labda - virág!

Számtalan változata van: szócsere, sorrend csere, szókihagyás, új szó bevitele. Alsósoknál kezdetben a hibafelismerést két szóval játsszuk, s utána a számokkal. Felsősöknél lehet később 4 és 5 szavas sorokkal is próbálkozni.
Nagycsoportosok és első osztályosok számára javasolt változata a ritmikus sorlánc: A játékvezető elindítja a sort: piros - kék, piros - kék, s a gyerekek egyesével folytatják, aki eltéveszti kiesik. (Akár a padban ülve, vagy labdát dobva is lehet játszani.
A következőképpen nehezíthetjük: kék - sárga - zöld, kék - sárga zöld, vagy piros - kék - kék stb.
Ez a játék alkalmas a figyelemfejlesztése mellett a szabályfelismerő képesség, valamint a szeriális (soralkotás) gondolkodás fejlesztésére is, amire az első osztályos matematika tanítása során a szabályjátékok megértésénél, a számsorok folytatásánál nagyon nagy szükség van. Óvodásoknál kezdetben csak kételeműek legyenek a sorok!

3. Keressd a szót!
Nagyon hasonlít az előző játékhoz. Menete ugyanolyan, csak most a játékvezető azt mondja: Figyeld a szót: Ház!
Szavakat mond egymás után asztal, lámpa templom. ház. Itt kell leguggolni. Újra autó, vödör. házas. hát... házi. Persze többször maga a ház is visszajön.
(Ugyanezt lehet számokkal is játszani.)

4. Figyeld a végét!
Ez egy láncjáték, lehet a labdával sorban haladni, de a figyelemkoncentrációt jobban fejleszti, ha össze - vissza dobjuk. A játékvezető azt mondja: A te szavad azzal a betűvel kezdődjön, amivel az enyém végződik: padlás - sárga - arany.
Nehezebb változata: A te szavad azzal a szótaggal kezdődjön, amivel az enyém végződik: kályha - hajó - jóság. (Ezt a változatát harmadik - negyedik osztálytól javasoljuk. E változat fejleszti a helyesírási készséget, a szótagolás képességét is.)

5. Bujkáló mesék
Eszköz: könyv, magnó és kazetta
Nagyobb - harmadik osztálytól - gyermekek számára javasolt játék. A gyerekek körben vagy a padban ülnek. A játékvetető könyvből felolvas egy mesét, közben a magnóból is szól egy történet - kezdetben ez lehet egy már ismert gyermekvers - a gyerekek csukott szemmel hallgatják. Utána a játékvezető kérdéseket tesz fel mindkét történettel kapcsolatban. Később az olvasott és a hallott szöveg is lehet ismeretlen történet.
Ez a játék a megosztott figyelem, az összpontosítás fejlesztésére alkalmas.

Az emlékezet egyes területeinek fejlesztése

Verbális emlékezet

Az emlékezeten belül megkülönböztetjük a rövid távú és a hosszabb távú (megtartó) emlékezetet, illetve más szempont szerint létezik vizuális (látási) és verbális (szóbeli) emlékezet. Mi hangsúlyt fektettük a rövid távú emlékezet (azonnali utánmondás) fejlesztésére is, hisz ez az alapja a hosszabb távú emlékezet képességének.
Különösen fontos a vizuális emlékezet fejlesztése a dyslexiás gyermekek terápiájában, hisz erre a képességére nagy szüksége van a gyermekeknek az alakilag hasonló betűk - b és d, m-és n, sz és zs.) megkülönböztetésében.

1. Számlánc játék
Körben ülünk a játékvezető kezében a labda. Mond egy számot: 6, adja tovább a labdát a következő játékosnak, aki elismétli 6 és hozzáteszi 3, a következőnek már mind a két számot el kell ismételnie, és egyet hozzátenni. Addig játsszuk, amíg valakinél meg nem szakad a lánc. Ilyenkor megkérdezhetjük: Ki figyelt? Ki tudja? Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy nem sorba dobjuk a labdát.

2. Szólánc játék
Ugyanolyan, mint az előző játék, csak itt szavakat mondunk. Felállíthatunk olyan szabályt is, hogy csak egyetlen szótagból álló, illetve későbbiekben két szótagosnál hosszabb szavakat ne mondjunk.

3. Mondatlánc játék
Nehezebb, mint a szólánc, mert a szavakat nem csak utánmondjuk és hozzáteszünk egyet, hanem értelmes mondatot kell alkotnunk, ahogy ismétlünk és bővítünk. Nem könnyű játék, minél többen vagyunk annál hosszabb lesz a mondatunk, és nagyon kell figyelni a névelőkre!

4. Meselánc játék
Nem egy hosszú mondat kialakítása és ismétlése a cél, hanem bátran lehet történetet kialakítani.
Két változata van. Egyik, amikor mindenki csak egy-egy szót tesz hozzá, s a gyerekekre van bízva, mikor tesznek pontot a mondat végére, s folytatják egy összefüggő következővel. Másik, mikor mindenki egy egész mondatot tesz hozzá.

Az előbb felsorolt valamennyi játék a rövidtávú verbális emlékezet fejlesztésére alkalmas. Az első osztályos gyermekek számára még kissé nehezek, hiszen ők maximum négy számot, 10-12 szótagos mondatot tudnak visszamondani. Ezért kezdetben velük játszhatjuk, úgy ezt a játékot, hogy a játékvezető először 2, majd három és esetleg 4 számot mond dobja valakinek a labdát, vagy mutat valakire, s az visszamondja, hozzátenni nem kell. Illetve maguk a gyerekek is átvehetik a játékvezető szerepét. Első osztályosoknál, ha a mondatláncot úgy játsszuk, hogy egymásnak dobják a labdát egy -egy mondattal, s csak azt kell visszamondani, hozzátenni nem, már ezzel is fejlesztettük az emlékezet mellett az aktív szókincset is Ily módon próbálkozhatunk a nagycsoportos óvodásokkal is.

5. Megy a labda
Tulajdonképpen a mi gyermekkorunk mit visz a hajó játéka, csak itt megy a labda b - el, és csupa olyan szó kell, ami ezzel a betűvel kezdődik. Különösen kis gyermekek számára ajánlott. Kicsit nehezebb változata, mikor megy a labda ma-val: majom, malom, maskara. (Nehezíthetjük harmadik osztálytól úgy, hogy amit indítunk az a szó első szótagja, illetve csak igéket gyűjtünk az adott betűvel.)
Aki nem tud mondani, vagy olyat mond, amit már hallottunk kiesik. Nagyon gyorsan kell mondani, és máris dobni tovább a labdát!

Vizuális emlékezet fejlesztése

1. Hol is vagyok?
Nagyon egyszerű, s majd látni fogjuk, nem is igazán könnyű játék. Körben ülünk, vagy padban ülünk. A játékvezető azt mondja. Mindenki nézzen körül alaposan, mindent nézzél meg. Majd másfél - két perc múlva, mindenkinek be kell hunynia a szemét, s csukva tartani, s közben a játékvezető kérdez: Milyen színű fal?
Milyen képek vannak a falon?
Hány ablak van?
Játszhatjuk az osztályban, otthon a nappaliban, de várakozás közben is étteremben, orvosnál, pályaudvaron.

2. Huh, valami változott!
Ülünk a szobában vagy az osztályban. Padban is ülhetünk és körben is. Egyvalaki kimegy, mielőtt elindul, jól körülnézhet. Amíg kint van valamit megváltoztatunk: helyet cserél két - három gyerek, kicsit átrendezzük a helyiséget... Otthon a családban játszhatjuk úgy is, hogy valaki átöltözik, le (fel) veszi a fülbevalóját, átrendezzük a díszpárnákat, megcseréljük a képeket.
Mikor visszajön, ki kell találnia, hogy mi változott.
Ez a játék már kicsikkel is játszható, csak akkor szembeszökőbbet, kevesebbet kell változtatnunk. A vizuális emlékezet fejlesztése mellett a megfigyelő-képesség fejlesztésére is alkalmas.

3. Utánozás - majomszokás?
Második osztály második félévétől javasoljuk játszani, s egyszerűbb változata az alsósok játéka. Amíg a gyerekek még biztonsággal nem sajátították el a játék lényegét addig a "főszerep" legyen a felnőtté.
Egyszerű, rövid (kezdetben max. hatütemes, de később lehet nyolc) mozdulatsort mutatunk be, s a kiválasztott kisgyereknek ezt kell leutánozni. (pld. Leguggolok kétszer, majd felállok fejemet balra, s jobbra fordítom, vagy álló helyzetben kétszer tapsolok a fejem felett, majd kétszer a hátam mögött, majd kétszer a hasam előtt.. A tanító néni összekötheti a testnevelésórán tanultakkal!

A gondolkodás különböző területeinek fejlesztése

Gondolkodás nélkül nincs tanulási képesség, s a gondolkodási funkciók fejlesztése nagyon fontos a matematika, a nyelvtan tananyagának elsajátításához, megértéséhez.

Analógiás gondolkodás fejlesztése
Az analógiás gondolkodás alapja, az a szint, ahonnan építkezni lehet, amelyből a "magasabb szintű gondolkodási funkciók" (pld. a fogalmi gondolkodás, a kauzális gondolkodás, az inverz gondolkodás) kiindulhatnak. A szabálykövetés, s az önálló szabályfelismerés, szabályalkotás képességének fejlesztése, s a taníthatóság feltétele. Megléte az iskolaérettség egyik alapkritériuma. Nélküle nincs gyakoroltatás, nincs bevésődés. Az olvasás, a matematika tanítása elképzelhetetlen nélküle. Az iskolára készülő óvodások számára is ajánlott játékos fejlesztése.

Fejezd be a gondolatom!
A játékvezető az irányító, de általában a gyerekek nagyon hamar ráéreznek a szabályra, s ők maguk "indítanak " mondatokat.
A játékvezető eldobja a labdát, s azt mondja: Fejezd be a gondolatom a kutyának négy lába van a csirkének…
Télen hideg van, nyáron…
A kutya ugat, a macska…

Most felsorolunk néhány befejezetlen mondatot, különválasztottuk a kicsik és a nagyok feladatait.

Nagycsoport tavaszától 9 éves korig ajánlott feladatok:
Télen a fejünkre sapkát teszünk, a kezünkre…
Az asztal fából van az ablak…
A hajó a vízen visz minket a repülőgép a…
Télen hideg van, nyáron…
A tollal írunk az ecsettel…
A tenger vize nagy a tócsa…
Az eper piros a citrom…
A televíziót látjuk is, halljuk is, a rádiót…
A kutyának szőre van a madárnak…
A csiga lassú, a nyuszi…
A levest kanállal esszük a tésztát…
Nappal világos van éjszaka…
Az óriás magas a törpe…
A nagypapa már öreg, én még…
A kiabálás hangos a suttogás…
A lányoknak a haja sokszor hosszú, a fiuké általában…
Az ég kék, a fű…
A fogunkkal rágunk az orrunkkal…
A cukor édes az ecet…
A szerda nap, az augusztus…
A toll könnyű, a szikla…
A nyuszi gyáva az oroszlán…
Csütörtök után jön a péntek, július után…
Szerda előtt van a kedd, szeptember…
Az embernek háza van, a madárnak…
(Természetesen a mondatok így is elhangozhatnak: Éjszaka sötét van, nappal... Ezt a játékot érdemes többször is eljátszani, s így az ellentétpárok gyakorlására is alkalmas! Ketten is játszhatjuk, akár hazafelé a boltból vagy vacsorakészítés közben.)
Idősebb gyermekek mondatai:
(Nehezebb változat az, amikor nem az ellentétes tulajdonságot, hanem a hiányzó fogalmat kell megkeresni!)
A könyv papírból készül a ruha…
A hős jutalmat érdemel az áruló…
A gyurma puha a gránit…
Hangos a kiabálás, halk a…
A dobnak van verője, a hegedűnek…
Evés után nem vagyok éhes, hanem.…
A kocka szögletes, a labda…
A mi utcánk keskeny, a főutca az…
Az igyekvő diák az nem lusta, hanem...
A rózsa szára vékony a fa törzse…
Az étel ízletes a levegő…
Kutya a puli, kígyó a…
A siker öröm, a kudarc…
Örömmel tölt el a siker, bánattal a…
Egy ember személy sok ember együtt…
A halnak víz kell az élethez, az embernek…
Az asztal fa, a lábas…
Az ember meghal az állat…
Lent van a padló, fent…
Lent van a talaj (föld), fent…
Az óra ketyeg a csengő…
A banán nem egyenes, hanem…
A parketta nem matt, hanem…
Lent van a pince fenn a…
Mindennek van kezdete és…