Helyesírási készséget fejlesztő játékok

A helyesírási készség fejlesztése nagyon fontos része az iskolai olvasás és írástanításnak. S minden szülő tudja, hogy a nyelvtan dolgozat egyik fontos része - érdemjegy szempontjából is -a tollbamondás. A magyar nyelvet birtokolni, igazi olvasó-író emberré válni nem lehet anyanyelvünk teljes ismerete nélkül. Mindennapi kultúránk része az írásbeliség, akár mérnökök leszünk, akár tanítók, akár valamely szakma mesterévé válunk.

Olyan játékokat gyűjtöttünk össze, amelyek papír és ceruza nélkül fejlesztik a helyesírási készséget, segítenek a szótagolás "tudományának begyakorlásában, segítenek eligazodni a szófajok világában.

1. Súgd meg nekem titkos nyelven!
Első osztályos gyermekekkel már lehet játszani, mikor megtanultak két-három betűt összeolvasni, s az iskolában már képesek kiemelni a szavakból a magánhangzókat. A játék a hallási megkülönböztető képességre építve, fejleszti a magánhangzók időtartamának felismerését, amely a helyesírási készség nagyon fontos része. Ezzel a játékkal tulajdonképpen elkezdjük "füllel írni" tanítani gyermekünket. Nagyon fontos kritérium, hogy a játékvezető felnőtt-szülő, vagy pedagógus szépen, ún. helyesejtéssel beszéljen, érzékeltetve a szavakban a magánhangzók időtartamát!
A játék menete a következő: A felnőtt helyes ejtéssel kimondja a szót: virág, röviden ejtve az i hangot, ehhez képest kissé elnyújtva az á hangot. A gyermek feladata "titkos nyelven" visszamondani, azaz kiemelni az adott szó magánhangzói: i-á. És ezzel tulajdonképpen elkezdtük gyermekünket helyesen írni tanítani, hiszen nem mindegy, hogy valami csíkos, vagy valaki csikós.
Különböző fokozatai lehetnek a játéknak, ezeket egyrészt az első-második osztályos gyermekeknél, illetve a helyesírási nehézségekkel küszködő tanulóknál érdemes betartani:

1. előkészítő szakasz- Csak magánhangzókat mondok helyesejtéssel, s a gyermekeknek ezt kell visszamondani. Lehet később egymás után 2-3 hang is.(pld: á, ü, i-ó, ö-ű-é...) Természetesen az a és e hangot röviden, az á, é hangot hosszan kell ejtenünk. A "zene" nyelvére lefordítva a rövid hang a ti, a hosszú hang a tá.

2. bevezető szakasz- Önálló tartalommal nem bíró szótagokat (pé, ti, űt, rü...) mondunk, majd egyszótagos szavakat. Először az egészet mondja vissza, majd utána csak a magánhangzót

3. közbülső szakasz (a készség kialakítása) - Amennyiben lehetséges ne hagyjuk ki! Nagyon fontos része a fejlesztésnek, s a gyerekek élvezik. Segít a magánhangzók időtartamának "bevésésében". Tapssal kísérjük a szavakat. pld. virág: első szótag rövid ti, második szótag tá, melyet úgy is nyomatékosíthatunk, hogy a hosszú magánhangzó esetén két kezünket egy rövid időre összeszorítjuk. Maga a taps úgy történjen, hogy a rövid magánhangzós szótagnál kezünket szorítsuk ökölbe, s ezt az öklöt ”üssük bele" a tenyerünkbe. A hosszú magánhangzós szótagnál a már említett módon nem ökölben indítunk, s a két tenyerünket összefogjuk, s egy pillanatra meg is állunk. (Ezt azért javasoljuk, mert a szótagoltatás gyakorlásánál is tapsot fogunk használni, s tapsaink térjenek el egymástól. Ez abban segít, hogy a gyerekek jobban rá tudjanak koncentrálni az adott feladatra.) Természetesen először egy-egy hangot majd szótagot kísérjünk tapssal. Begyakorlásnál az egész szót mondja vissza tapssal kisérve, majd csak a magánhangzókat tapssal kisérve.

4. szakasz- Itt történik a készség automatizálása. Szavakat mondunk, de mi már nem tapsolunk, csak a helyesejtéssel segítjük a gyermeket! Ők még kísérjék tapssal, de később próbálkozhatunk taps nélkül is.

Szeretettel ajánljuk téli családi estékre is!

(A helyesírási nehézséggel küzdő gyermekek terápiás célú foglalkoztatása során mi kezdetben nem tapsoltunk a gyerekekkel, hanem a rövid magánhangzót egyujjas “ti” koppintással jelöltük az asztalon, a hosszú magánhangzót pedig egy “tá” tenyérnyomással az asztalon. Erre a kezdeti időszakban a nagyobb megsegítés és az eredményesebb bevésődés miatt volt szükség. A tollbamondás diktálása során is használtuk ezeket a jelöléseket!)

1. Szótagoljunk együtt!
Játék a szótagolás fejlesztésére. Kétféle változata van. Az egyszerűbb az mikor, mondom a szót, s a gyereknek le kell tapsolni, el kell szótagolni (asztal. asz-tal, arany: a-rany...).
Nehezebb változata, amikor azt kérem a gyerekektől, hogy hallott szónak csak az első szótagját mondják meg, s ennél is tovább léphetünk, kérhetjük, hogy csak a 2. illetve utolsó szótagját mondja meg! Kezdetben csak két szótagos, majd hosszabb szavakkal is játszhatjuk.


2. Bontsuk együtt szavakra!
A következő játékot minden első osztályos gyermeknek ajánljuk. Tapasztalatból tudom, hogy amikor gyerekeink elkezdenek mondatokat olvasni, s mondatokat írni, eleinte nehezen érzik a szóhatárokat. A gyakorlás hosszadalmassá válhat diktálással, s kicsit kedvét is szegheti az igyekvő elsősnek. Ezért itt a játék, ceruza nélkül!

A szótagoltatás képességének fejlesztésénél tapsoltunk, s problémák elkerülése végett itt az asztalon koppintsunk, illetve dobbantsunk a lábunkkal. Nagyon egyszerű: a játékvezető mond egy rövid mondatot (természetesen tagoltan): A kutya ugat. A gyerekeknek úgy kell visszamondani a mondatot, hogy dobbantással, koppintással kísérik a szavakat, s a végén megmondják hány szóból állt a mondat.

3. Szóból szó
Szóképzés. Lényege, hogy a játékvezető által megadott szavakból próbáljunk további hosszabb szavakat képezni. Az adott szót az új szavunk bárhol - elején, végén, közepén - rejtheti. Pld.: gomb- gomblyuk, gomba, gombol, gombfoci, gombóc, mer- merészség, elmereng, telemerít...
Választható szavak: tér, föld, kép, ház, hat, tó, tál, fa, hő, kő.

4. Szóban szó
Inverz feladata az előzőnek. Ez a nehezebb játék. Lényege, hogy hosszabb szavakban további elbújt szavakat fedezzünk fel. A padlásfeljáróban pld. ott van a pad, padlás, feljár, jár, járó, ár, ró... szavak, de nézzünk egy-egyszerűbbet a házasságban ott bujkál a ház, házas, ág szó...
Harmadik osztálytól javasoljuk játszani. Kisebb gyerekekkel kezdetben játszhatjuk úgy, hogy papírcsíkokra leírjuk a szavakat, kihúznak egyet, s olvashatják, nézhetik a szavakat. Próbálkozhatunk azzal is, hogy a gyerekekkel megneveztetjük a megtalált szavak szófaját. Választható szavak: erdőkerülő, jegygyűrű, vadászat, napfogyatkozás, felhőkarcoló, szigetelőszalag, melegítőalsó.

Számolási készséget fejlesztő játékok

A matematika tanulása során rengeteg gyakorló feladatot végeztetünk el a gyerekeinkkel otthon (összeadás, kivonás, számszomszédok, számsorfolytatás, szorzótábla...), s ezek nagy részét írásban, ami időnként számukra -valljuk be őszintén - fárasztóvá válhat. Íme néhány lazító, s egyben fejlesztő, játékos gyakorlat!

1. Számlálás oda-vissza
Pld. a 100-as számkörrel való ismerkedés részeként segít a számok egymás utániságának, egymáshoz való viszonyának felismerésében. Az “oda-vissza” irányban történő számolás hozzájárul a számszomszédok megismeréséhez, az összeadás-kivonás során a tízes átlépés megértéséhez.
Játszható változatok:
A játékvezető elindítja sort 34, 35, 36, 37.. folytasd!, illetve 87, 86, 85...
Haladhatunk sorban, össze-vissza, s egy kicsit nehezebb változata, mikor úgy haladunk sorban, hogy néhány gyerek “nem szólal meg”, csak rámutatunk, s a következőnek úgy kell folytatni, mintha az ő számaik is elhangzottak volna!
Természetesen játszhatjuk nagyobb számkörben is.
(Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy a játékvezető azt mondja: Sorold fel a 24 és a 36 közötti számokat! Sorold fel a 45 és a 28 közötti számokat! Sorold fel a 25-nél nagyobb és a 43-nál kisebb számokat! Sorold fel a 97-nél kisebb és a 78 nagyobb számokat! Sorold fel a 36 és az 54 közötti nem páros számokat...)

2. Számsor folytatása
Hasonló módon játsszuk, mint az előző játékot, csak itt nem egyesével számlálunk, hanem fel kell ismerni és folytatni az adott szabály szerint, bármilyen számkörön belül (növekvő-csökkenő, valamint kéttényezős/ meg három, ból öt/ számsorok).
Alkalmas a szorzótáblák előkészítésére oly módon, hogy az adott szorzótábla számait adjuk fel a gyerekeknek folytatandó számsorként, illetve a játékvezető elkezd egy szorzótáblát, s azt kell tovább folytatni, aki rosszat mond, kiesik.

3. Keresd meg a szomszédaimat!
Ennek a játéknak a segítségével a számszomszédokat gyakoroltathatjuk, szintén bármely számkörön belül. Megneveztethetjük az általunk mondott szám mindkét szomszédját, de kérhetjük csak a kisebb, vagy nagyobb számszomszédot. Alkalmas egyes-tízes-százas-ezres számszomszédok, illetve a kerekítés gyakorlására is.

4. Gondoltam egy számot
Fejszámolás fejlesztése, alapműveletek gyakoroltatása többféleképpen:

1. Gondoltam egy számot ez a 26+37, ez a 40-16, ez a 6x8.. Melyik számra gondoltam?

2. Alkalmas matematikai alapfogalmak - összege, különbsége, szorzata, hányadosa - gyakoroltatására is (45+27 összege, 74 és 39, 9 és a 7 szorzata, a 28 és a 7 hányadosa, illetve a 24 hatodrésze).

3. Legnehezebb változata egyben az inverz gondolkodás fejlesztése is. Pld: Gondoltam egy számot, nála a 25 néggyel kevesebb, nála a 40 hárommal több.

(Előfordulhat, hogy gyermekeink a műveletek végzése során, főleg kezdetben -legyen az összeadás-kivonás, számsorfolytatás, szorzás-használják az ujjaikat. Engedjük nekik otthon és az iskolában is! Később maguktól válnak majd meg tőlük.)

Téri tájékozódás fejlesztése

Az első osztályos gyermekeknek tisztában kell lenniük a jobb és a bal, valamint az alatt –fölött – között -mögött- mellett-előtt viszonyfogalmakkal. Tisztában kell lenniük nemcsak a saját testükön, hanem térben elhelyezve a tárgyakat, s síkban a feladatlapokon is.

A téri tájékozódás fejlesztésének programját 3 fő szakaszra osztanánk, melyeknek egymás után kell következniük:

1. Téri tájékozódás fejlesztése saját testen, saját testből kiindulva. A gyerekeknek először saját testhatáraikkal, saját testrészeikkel kell tisztában lenniük ahhoz, hogy pld. megértsék a jobb-bal irányokat, s azt papíron (síkban) is felismerjék alkalmazzák.

Ezt leginkább mozgásos játékokkal fejleszthetjük. Gyermekeknek legyenek képesek testrészeik (fej, nyak, váll, törzs, hát, has, mell, derék, lábak-karok, majd később: csukló, könyök, tenyér, kézfej, térd, comb, boka, sarok, talp) utasításra történt megmutatására, majd megnevezésére először saját testükön, majd más testén is.

Ezután következik a saját testből kiindulva a téri irányok fejlesztése kezdetben csak az alatt –fölött -mögött-között és a mellett irányokat gyakoroljuk: Nézz felfelé, fordulj gyorsan a hátad mögé, nézz a lábad elé!.. Használhatunk labdát is: Emeld a labdát a fejed fölé, add át a labdát egyik kezedből a másikba, tedd a labdát a két összezárt sarkad mögé-bokád elé, tedd a labdát az egyik majd a másik válladra, állj terpeszbe, tedd a labdát a két lábad közé, térden menj úgy végig, hogy a labdát e fejed fölött tartod, mindkét kezeddel fogod!...

Ebben a szakaszban a leghosszabb időt a jobb-bal kezük, lábuk ismeretének kialakítására kell fordítani (eddigi tapasztalataink alapján mondjuk ezt).

Ebben segíthetjük úgy a gyerekeket, hogy amíg még nem ismerik fel biztosan melyik a jobb -bal kezük, addig pld. a jobb kezüket megjelölhetjük, mondjuk egy kis szalaggal átkötjük, vagy a bal kezük fejére egy kis szívecskét rajzolunk.

2. Téri tájékozódás fejlesztése a térben kis tárgyakkal

Ebben a szakaszban a saját testből indulunk ki, majd elvonatkoztatunk, s kis tárgyakat viszonyítunk egymáshoz. Kezdetben használjuk itt is még a kis szalagot vagy a szívecskét.

Először saját testükön kell a jobb- bal stb. irányokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb lábad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bokádat, vedd a labdát a jobb kezedbe, tedd a labdát magad mellé a földre a bal kezed felöli oldalra!.. Nagyon sokat segít a szalag (szívecske) használata abban is, hogy felismerjék társaik jobb-bal kezét, akkor is, ha egymás mellett állnak, akkor is, ha szembe vannak egymással. (Az a kisgyermek, aki, ha az édesanyja leül vele szembe, s megkéri arra, hogy mutassa meg előbb melyik a saját jobb keze, majd melyik a vele szemben ülő édesanya jobb keze, s határozottan rámutat, az a kisgyermek már kialakult testsémával, biztos téri tájékozódással rendelkezik. Természetesen egy hosszú folyamat eredménye, s nem győzzük hangsúlyozni, az iskoláskor kezdetére kell kialakulnia. Tehát ezek a játékok nyugodtan lehetnek a nyári szórakozás részei!

Következő lépés mikor már pld. egy kisautó, vagy egy baba, kinder figura lesz a kiindulópont, s ehhez viszonyítva kell kis korongokat, golyócskákat pakolni: Tedd az autó elé a golyót, tedd az autóra a golyót, tedd az autó fölé a levegőbe a golyót, tedd az autót két golyó közé, tedd az autó mellé a bal oldalra (a bal kezed felöli oldalra, melyik is a bal kezed?) a golyót!.. Később már ezekre a segítségekre (fölé a levegőbe, melyik is a bal kezed) már nem lesz szükség. Mindig kérdezzünk vissza a játékos fejlesztés során a gyerekektől: Hová tetted a golyót? Hol van golyó? Vedd el onnan a golyót! Honnan vetted el a golyót?.. Ez a foglalkozásnak egy nagyon fontos része, mellyel gyakoroltatunk, ellenőrzünk, s a grammatizmust (nyelvtanilag helyes kifejezések) is fejlesztjük.

3. Téri irányok felismerése a síkban

Ez a fejlesztés utolsó, legelvontabb szakasza. Ahhoz, hogy a b -d, p-b betűket, a 6-9 számot meg tudják a gyerekek egymástól különböztetni, hogy írás közben képesek legyenek a vonalközben tájékozódni, tisztában kell lenniük a papíron is a téri irányokkal. Rajzos szinten történik a fejlesztés: Rajzolj a lap közepére egy házat, a ház fölé-pontosan a ház teteje fölé-egy napot, a ház mellé jobb oldalra, (jobb kezed felöli oldalra) egy szál virágot, a ház alá füvet, a napocska mellé bal oldalra egy felhőt!.. S, természetesen számtalan változata lehetséges. Egészen odáig el tudunk jutni a gyerekekkel, hogy képesek lesznek egy írólapon felismerni azt, hogy hol van a közepe, a bal alsó-jobb felső sarka!

A balról-jobbra való haladási irány kialakítása

Amikor olvasunk, amikor írunk akkor balról haladunk jobbra. Olvasási, írási problémák iránytévesztésből is adódhatnak. Ilyenkor előfordulhat, hogy gyermekünk azt olvassa a kép helyett, hogy pék, tű helyett űt...
Ezért nagyon fontos, hogy nagycsoportban figyelmet fordítsunk a balról-jobbra való haladási irány kialakítására, megtanítsuk gyermekünknek, hol kezdődik-végződik a sor, mi a sor eleje – közepe - vége.
Milyen módon fejleszthetjük-gyakoroltathatjuk ezt eredményesen?

1. “Sorolvasással”:

Az asztalon különböző tárgyakat helyezünk el egy sorba, s megkérjük, hogy az elejétől a végéig-ezt kézmozdulattal is segítjük, rámutatunk az elsőre, s végighúzzuk kezünket az egész soron, az utolsónál is megállunk egy pillanatra- mondja el miket raktunk le sorba egymás után. Kezdetben kérhetjük, hogy ahogy halad mindegyikre mutasson rá. Így rögzítjük nála a haladási irányt.

2. Sorkirakással:

Több kis tárgyat odakészítünk az asztalra, s arra kérjük, rakja őket úgy sorba, ahogyan mondjuk: Első legyen, a sor elején álljon a kék golyó, utána a béka... a végén a kacsa. (Ne emlékezetből kelljen neki, hanem folyamatosan rakhassa, míg mondjuk.) “Olvasd el”, hogyan raktad őket egymás után! Melyikkel kezdted? Melyik következik utána? Melyik az utolsó, a sor végén álló? Nézd csak meg az egeret! Mutass rá! Mi jön az egér után? Nézd mégmindig az egeret! Mi van az egér előtt? A béka mi után következik? Keressd meg a nyuszit! Melyik két játék között van a nyuszi? (Kinder figurák, kis játékok nagyon jól használhatóak.)

3. Számlálással:

Korongokat rakunk sorba, s megkérjük, hogy számolja meg. Nem mutatjuk, csak megkérjük, hogy kezdje az elején. Itt már alkalmaznia kell a balról-jobbra való haladási irányt. Ezt a fajta feladatot felhasználhatjuk a sorszámnevek gyakorlására is: Mutasd meg melyik az első? Az utolsó az hányadik a sorban? Eleinte közösen számoljunk, így tanítsuk meg neki a sorszámneveket: Gyere, keressük meg együtt melyik az ötödik! (Eleinte csak 6-8 korong legyen összesen a sorban.)

4. ”Fessünk együtt a kerítést!”:

Nagyon jól használhatóak az írószer boltokban kapható színes pálcikák. Elkezdek egy mintát: piros-kék, piros-kék, piros-kék, s megkérem folytassa tovább, most már neki kell e minta szerint tovább festenie a kerítést! Nehezíthetjük úgy is, hogy három szín váltakozik, illetve két egyforma. egy másik. Miután kirakta olvassa el a sort, majd kérdezzük meg tőle melyik az első, az utolsó, mi jön a piros után, mi van a zöld előtt, mi van a kék és a sárga között...

5. Rajzoljunk sort!

Előrajzolok egy sormintát (kocka, háromszög, vagy virág-gomba-nap, s ezeket kell neki folytatnia tovább. Itt gyakoroltathatjuk a folyamatos haladási irányt oly módon is, hogy mikor a sor végére ér, akkor a következő sort is a bal szélén kell neki kezdenie, s így kell majd szöveget is olvasni!

(További foglalkoztatásra, gyakorlásra - téri tájékozódás, balról-jobbra való haladási irány, sor és oszlop fogalma- ajánljuk: Csabay Katalin: Lexi és Lexi iskolába megy c. foglalkoztató könyveit.)


Hallási megkülönböztető képesség fejlesztése

A hallási figyelem és megkülönbözető képesség (auditív diszkrimináció) megfelelő fejlettsége fontos feltétele az olvasásnak és a helyesírásnak. A gyermekek az olvasás során nemcsak azokat a betűket téveszthetik, cserélhetik össze, amelyek nyomtatott képe nagyon hasonlít (e-é, a-á, b-d, m-n, sz-zs), hanem melyeknek a hangalakja hasonlóan hangzik (k-g, f-v, b-p, s-zs). Nem mindegy, hogy azt kell leírni a tollbamondásba, hogy toboz és nem doboz, vagy sebes és nem zsebes, s ezeket a betűket nemcsak írásban, hanem olvasásban is összecserélhetik, mert hangalakjuk alapján nem tud különbséget tenni köztük. Neki hasonlóan hangzanak, nem, azért mert baj van a hallásával, hanem mert az ún. hallási megkülönböztető képessége nem megfelelően fejlett. (Ha ilyen gyanú felmerül a biztonság kedvéért nem árt először egy orvosi vizsgálat, majd egy logopédiai differenciált diagnosztikai vizsgálat a nevelési tanácsadóban)

Néhány gyakorlat-részben a szülők megnyugtatására, s természetesen fejlesztő céllal:

1. Mondd utánam "halandzsául"!

Valójában értelmetlen, szótagokat, betűsorokat kell a gyerekeknek utánam elismételni, kezdetben 2-3, majd egyre hosszabbakat. A két betűs szótagok esetében, néhány bemelegítő gyakorlat után kérhetjük azt gyermekünktől, hogy próbálja pontosan ugyanúgy mondani, ahogy tőlünk halotta. Kicsit "túlzásokba” eshetünk, a rövid magánhangzós szótagokat (2 és 3 betű esetében) gyorsan, igen röviden ejtve benne a magánhangzót mondjuk, a hosszú magánhangzót tartalmazó szótagot, pedig elnyújtva, hosszan.

Példák:
- av, át, óm, úz, éf, ük, ícs, áf, je, ké, fe, zí, kű, fu, zá, ra, it, rű, üc, ózs, zsü, ep, lí,
- vát, rit, par, cúm, eci, éka, úcsi, ícsu, par, rűik, űrc, véc, kem, ári, széc, csom, mőcs, luzs, ruf
- kete, geri, kotas, perut, szeki, balkas, fáros, szenyér, piccen, spiccer, kadsem, márgus, feke, botta, úzsdi, lókák, terény, adbul, abdul, badlás, torany.

2. Hegyezd a füled!

Hangsor-párokat mondok, s gyermekünknek azt kell eldöntenie, hogy amit hall az teljesen egyforma-e, ugyanazt hallja-e kétszer. Ha egyforma, tapsoljon egyet.
Segíthetünk úgy megértetni vele a feladatot, hogy először értelmes szavakat mondunk: róka-róka, róka-lóka illetve kenyér-kenyér, zseb-seb. Mikor itt már érti a feladatot, indulhatunk az értelmetlen hangsorok irányába. (Ne kezdjük el ezt a játékot nyárnál előbb!)

Példák:
padi-padi, kop-top, rafi-ravi, tami-tari, réjk-rék, gég-gék, pári-páli, mási-masi, tam-tan, cukko-cukko, zsuk-suk, zsému-zsému, kege-keve, vetrit-vetrit, verény-véreny, totem-toten, rokka-roka, dukkó, dukó, hallé-allé, szami, sami.
Ez a játék alkalmas a magánhangzók időtartamának felismertetésére is a következő párok össszehasonlításával: lovas-lóvas, nosza-nósza, csikós-csikós, por-pór, űveg-üveg, tüz-tűz, fút-fut, fut-fut, hol-hól, tol-tol, log-lóg, píros-piros...
(Játszhatjuk ezt a változatot úgy is, hogy arra kérjük, amikor a helyeset, a jót hallja, akkor tapsoljon egyet.)

3. Találjunk ki együtt szavakat!

A szülő elkezd egy értelmes szót pld. telef.., s a gyereknek kell befejezni. Eleinte úgy adjuk meg a szavakat, hogy csak az utolsó, vagy az utolsó két betű hiányozzon, de aztán ahogy belejönnek, úgy nehezítsük (Az is nehéz, amikor a szavak rövidek, s az utolsó két betű hiányzik!).
- repülőgé, rágógu, cseresz fenyőf, szivárv, helikop, karács, búgócsi, állatke, elef, meséskö, testv, nad, templ, med, fark, szemü.

Gondolkodási funkciókat fejlesztő játékok
Több, korábban ismertetett játékunknál jeleztük, hogy nagycsoportos óvodásokkal is játszhatóak, most még egyszer kiemelnénk néhány igen fontos területet, melynek megfelelő szintű fejlettsége szükséges az eredményes tanuláshoz.

Analógiás gondolkodás fejlesztése - analógiás sorokon (befejezetlen mondatokon keresztül).

Szeriális (soralkotó) gondolkodás fejlesztése, melyen keresztül a szabályalkotás, szabályfolytatás képességét fejleszthetjük, s erre a matematikában nagy szükség van
- Színes pálcikákból elkezdett sorminták "kerítések " folytatása max. 3-as elem: kék-sárga
sárga – sárga - kék
piros - kék- sárga,
- Sorfolytatás szóban: alma-körte alma-körte, macska-egér-elefánt macska-egér-elefánt, kék-sárga-zöld kék-sárga-zöld..

Fogalmi gondolkodás fejlesztése
A nagycsoportos óvodásuknak a következő fogalmakat kell már iskola előtt (tavasszal) ismerni: ember, állat, gyümölcs, szerszám, jármű (közlekedési eszköz, élelmiszer (ennivaló), növények, virágok, játékok. Tudnia kell kérésre felsorolni pld. virágokat, s meg kell tudnia mondani, hogy mi a közös az almában, a banánban, a barackban..

Számfogalom előkészítése
Nagyon jól használható a számolási készség fejlesztése, a matematikai műveletek (elvétel, kiegészítés) előkészítése során korongos doboz. Nem árt, ha gyermekünk megismerkedik vele, hiszen az iskolában is fogják majd használni.
Az otthoni foglalkozások során novembertől-márciusig, csak 6-os számkörön belül gyakoroljuk a feladatokat. Márciustól bővíthetjük a számkört 8-ra, majd 10-re.

Számlálás korongsor "olvasásával", kirakással
Kezdetben mi rakjuk az azonos színű korongokat, s neki meg kell számolnia. Ügyeljünk arra, hogy a számlálás során mindig balról haladjon jobbra!
Másik változata mikor arra kérem, hogy ő rakjon ki valamennyi korongot. Ezt később nehezíthetem azzal, hogy ujjaimon mutatom, illetve tapsolom, hogy mennyit kell neki kiraknia.

Műveletek korongokkal
Itt is egyszínű korongokkal dolgozzunk. Előbb kisebb számkörben végezzük a feladatokat. Kérjük azt gyermekünktől, hogy rakjon ki valamennyi - mondjuk 6 korongok az asztalra (vízszintes sorba mindig!), ellenőriztessük le, majd azt kérjük tőle, hogy vegyen el belőle annyit, hogy 3 maradjon. Ezt hívjuk elvételnek. Nehezebb matematikai feladat a kiegészítés. Ekkor azt kérjük: tegyél az asztalra 2 korongot! Ügyes vagy! Tegyél hozzá annyit, hogy összesen 6 legyen! Vigyázz azt is számold bele ami már ott van, azzal együtt legyen 6!
Mindig mindent ellenőriztessünk le vele, ezzel elősegítjük az önellenőrzés képességének kialakulását, amire az iskolában nagy szüksége lesz.