Az embernek öt érzéke van, ezek által ismerkedik a világga, a környezetével:

• hallás

• látás

• szaglás

• ízlelés

• tapintás

Az öt érzék az embereknél általában különbözőképpen fejlett, de mindenkinél egyformán fejleszteni, ápolni kell őket.

Már a csescemők is megismerik édesanyjuk hangját, az érintés, a simogatás megnyugtatja őket és szeretnének mindent megtapogatni, megízlelni, amit látnak.
Nagy örmmel nézegetik, vizsgálják, ami csak a kezük ügyébe kerül. Egyéves korban az érzékek tovább fejlődnek.

Minden gyereknél más érzékszerv kerül előtérbe, néhányuk egészen különleges képességekkel rendelkezik.
Egyik zenét hallgat szívesen, a másik színes képeket szeret rajzolni, a harmadik különösen érzékeny a szagokra.

A szülők, nevelők sokat segíthetnek a gyermekek érzékszerveik fejlesztésében, épp azáltal, hogy nemcsak a gyermek erősen fejlett érzékszerveire összpontosítanak, hanem a gyengébbek kibontakoztatására is odafigyelnek.

A gyermeknek felkínált játék előtt gondoljuk át, milyen célt szeretnénk elérni, pl. félénk gyermekekbe szeretnénk bátorságot önteni, hogy gátlás nélkül merjenek megszólalni mások előtt, vagy élénk gyermekeket szeretnénk lecsendesíteni és odafigyelésre ösztönözni.

A gyerekek a játék által ismerkednek a világgal, gyűjtenek tapasztalatot, fejlesztik képességeiket. Segítsünk nekik abban, hogy szépen fejlődjenek!

Forrás:
Heike Baum: Tapintás, szaglás, látás, hallás - Érzékelésen alapuló játékok
Cser Kiadó Budapest, 2003.

A hallás területét fejlesztő játékok

A magzat már a méhen belül érzékel hangokat, ám idő kell ahhoz, hogy az értelmüket is felfogja.

Vételre állítva
Akár akarjuk, akár nem, fülünk folyamatosan információval lát el minket, érzékeli, hogy a zajok közelről vagy távolról, oldalról, szemből vagy hátulról érkeznek, kellemesek vagy bántóak, fenyegetőek vagy ártalmatlanok.
Fülünk olyan finom érzékszerv, hogy szinte a fű növését is meghalljuk. Már tíz decibeltől érzékeljük a hangokat: ez a falevelek susogásának hangereje, ha enyhe szellő lebegteti őket. A sugármeghajtású repülőgépek száznegyven decibeles hangereje már a fájdalomküszöböt súrolja. A hosszú ideig tartó erős zaj idővel károsítja a belső fülben található csillószőröket - ez hallásromlást okoz.

Hangok a méhben
A terhesség harmadik hónapjában már belülről hallgat minket kisbabánk. A fül belső része, a hallószerv ekkorra már teljesen kifejlődött és működőképes. Persze a kis pocaklakó mégsem úgy hall, mint mi: agya nem tudja jelentéshez kapcsolni a hangingereket, így pusztán zajokat érzékel. Illúzióromboló, ám igaz: nem tudja pontosan megkülönböztetni apja és anyja hangját, a mosógép zúgását és Mozart zenéjét. Már csak azért sem, mert minden hang igen tompán jut el hozzá a hasfalon és a magzatvízen keresztül, körülbelül úgy, mintha befogott füllel ülnénk egy hangversenyen. Mégis fontos, hogy beszéljünk hozzá a terhesség alatt, így is ismerős lesz neki a hangunk, és szeretetünk kifejezését már születése előtt gyakorolhatjuk.

Tanul a fül
Születés után is hasonló a helyzet. Az újszülött még nem tudja úgy feldolgozni a zajokat, mint a felnőtt. Az első hónapokban nem érti a hangok jelentését, ám a zajból hamar kiválik édesanyja vagy édesapja hangja, és ez különösen sokat jelent számára.
Csodálatos fejlődés indul meg. A szülők beszélnek a babához, ő rájuk mosolyog, a szülők úgy érzik, érti őket a kisbabájuk, és még többet beszélnek hozzá. Így elegendő inger éri a babát ahhoz, hogy az agy és a belső fül közötti idegösszeköttetések szaporodjanak, és tovább fejlődjön a hallópálya.
Az első hónapban megfigyelhetjük, hogy hangos zajra a rúgkapáló baba hirtelen abbahagyja mozgását. A második hónaptól a hangforrás felé fordul, a harmadik hónapban pedig már megkülönböztet egyes zajokat. Másképpen reagál a papírzörgésre, a csengőhangra és apja hangjára. Összességében mintegy másfél évig tart, amíg a hallóidegek rostokká, a rostok hallópályává egyesülnek - a gyerek megtanulja használni a fülét.

A beszédhez hallania kell
Ha a hallott szavak sokszori ismétlés után végül is értelmet nyernek, a kicsi maga is kimondja őket. Ezért fontos, hogy a szülők minél többet beszéljenek hozzá, „hallgatásra késztessék" és tudatosan működésre ösztönözzék a hallószervét. Így kapcsolódnak a hangingerek forrásukhoz, így nyernek jelentést a kezdetben értelmetlen zajok. A passzív szókincs, a beszédértés hamarabb alakul ki, mint az aktív beszéd. Az elhangzott szó és az egyidőben látott tárgy, cselekvés képe, kapcsolódik össze az ismétlések hatására. A lényeg az egyidejűség. Talán értelmetlennek tűnik, mégis fontos, hogy folyamatosan mondjuk kisbabánknak, amit éppen teszünk. Hívjuk fel a figyelmét a hangforrásokra is: kutya, repülő, ajtócsapódás. Ha ez elmarad, később a tanító néni szembesül a problémával: a gyerek iskoláskorában nehezen érti az olvasottakat. Óriási a jelentősége a kicsivel való beszélgetéseknek, amire mese „olvasáskor" (itt inkább beszélgetés a képekről), séta, egyéb, közös tevékenység alkalmával keríthetünk sort. Sok gyereknél az okos, értelmező, magyarázó beszélgetések hiánya okozza később az iskolai kudarcokat.

Hallod-e?
Fülünk elsőrendű kapcsolattartó. „Nézd, kutyus" - hallja a baba anyjától, és a szavak előbb-utóbb jelentésükhöz kapcsolódnak.
Éppen ezért fontos, hogy minél előbb fény derüljön az esetleges nagyothallásra. Előfordulhat, hogy ez hónapokon, akár éveken keresztül rejtve marad, mert a gyerekek mesterien tudják éles látásukkal ellensúlyozni rossz hallásukat. Igen jó megfigyelők, és a szülők arckifejezéséből, mozdulataiból olvasnak, így nem tűnik fel, hogy nem hallanak jól. Csak hallásvizsgálattal zárható ki teljes biztonsággal az esetleges hallásprobléma.
Ezer újszülött közül évente egy-kettő siketen vagy súlyos halláskárosodással jön a világra. A baj szervi okokra, vagy fertőzés okozta elváltozásra, illetve más szerzett vagy veleszületett rendellenességre vezethető vissza. Hallókészülékkel és szurdopedagógus (hallássérültekkel foglalkozó gyógypedagógus) segítségével beindítható a beszéd. A terápia sikere a hallássérülés mértékétől, a gyermek szellemi képességétől, a szülők együttműködő készségétől függ.

Forrás:
Balányi Klári: Zajból zene - Érzékeink fejlődése
Kiamama.hu

A hallási megkülönböztető képesség fejlesztése

Forrás:
Ferlingné Csányi Edit – Ferling Ferenc:Játsszunk együtt! 1. rész, Képesslgfejlesztő játékok 5-6 éves gyermekek számára, Sopron, 2000.

Hasselmann, Martina:Hogy szebben beszéljek…, Hogyan segithetik a szülők gyermekük fejlődését?
Egmont Budapest, 2001.

Karlócainé Kelemen Marianne: Kisgyermekek játékoskönyve
Medicina Könyvkiadó Budapest, 1976.

Baum, Heike: Tapintás, szaglás, látás, hallás – Ézrékelésen alapuló játékok
Cser kiadó Budapest, 2003.

Dr. Csányi Yvonne: Hallás – beszéd nevelés
Tankönyvkiadó Budapest, 1990.

Dr. Csányi Yvonne (szerk.): Tanits meg beszélni – Útmutató a hallássérült kisgyermekek szülői számára
Tankönyvkiadó Budapest, 1991. (kézirat)

Hallási alak-háttér differenciálás

Forrás:
Ferlingné Csányi Edit – Ferling Ferenc:Játsszunk együtt! 1. rész, Képesslgfejlesztő játékok 5-6 éves gyermekek számára, Sopron, 2000.

Hasselmann, Martina:Hogy szebben beszéljek…, Hogyan segithetik a szülők gyermekük fejlődését?
Egmont Budapest, 2001.

Karlócainé Kelemen Marianne: Kisgyermekek játékoskönyve
Medicina Könyvkiadó Budapest, 1976.

Baum, Heike: Tapintás, szaglás, látás, hallás – Ézrékelésen alapuló játékok
Cser kiadó Budapest, 2003.

Dr. Csányi Yvonne: Hallás – beszéd nevelés
Tankönyvkiadó Budapest, 1990.

Dr. Csányi Yvonne (szerk.): Tanits meg beszélni – Útmutató a hallássérült kisgyermekek szülői számára
Tankönyvkiadó Budapest, 1991. (kézirat)