K�sz�lj�nk egy�tt az iskol�ra! - Seg�t� tan�csok sz�l�knek

Mint jelezt�k is sok figyelem- eml�kezet - gondolkod�s fejleszt� j�t�k alkalmas az iskol�ba k�sz�l� gyerekek sz�m�ra is.

Ezeken t�l, most n�h�ny olyan fejlesztend� ter�letet ismertetn�nk, melyek megfelel� szint� fejletts�ge szint�n sz�ks�ges a probl�mamentes iskolakezd�shez. (Eml�keztet��l megjegyezn�nk, hogy mi az iskol�ba k�sz�l� �vod�sokon a hetedik �let�v�ket m�g a tan�vkezd�s el�tt bet�lt�tt gyermekeket �rtj�k.)

E j�t�kok, fejleszt� feladatok le�r�s�val term�szetesen nem az a c�lunk, hogy mini iskol�sdira k�nyszer�ts�k a sz�l�ket �s a gyerekeket, csak egy kicsit szeretn�nk bemutatni, k�rbej�rni azon ter�leteket, melyek megfelel� szint� fejletts�ge sz�ks�ges az eredm�nyes iskolakezd�shez. A hangs�ly itt is a j�t�koss�gon, az �nfeledt sz�rakoz�son kell, hogy legyen!

T�ri t�j�koz�d�s fejleszt�se

Az els� oszt�lyos gyermekeknek tiszt�ban kell lenni�k a jobb �s a bal, valamint az alatt –f�l�tt – k�z�tt -m�g�tt- mellett-el�tt viszonyfogalmakkal. Tiszt�ban kell lenni�k nemcsak a saj�t test�k�n, hanem t�rben elhelyezve a t�rgyakat, s s�kban a feladatlapokon is.

A t�ri t�j�koz�d�s fejleszt�s�nek programj�t 3 f� szakaszra osztan�nk, melyeknek egym�s ut�n kell k�vetkezni�k:

1. T�ri t�j�koz�d�s fejleszt�se saj�t testen, saj�t testb�l kiindulva. A gyerekeknek el�sz�r saj�t testhat�raikkal, saj�t testr�szeikkel kell tiszt�ban lenni�k ahhoz, hogy pld. meg�rts�k a jobb-bal ir�nyokat, s azt pap�ron (s�kban) is felismerj�k alkalmazz�k.

Ezt legink�bb mozg�sos j�t�kokkal fejleszthetj�k. Gyermekeknek legyenek k�pesek testr�szeik (fej, nyak, v�ll, t�rzs, h�t, has, mell, der�k, l�bak-karok, majd k�s�bb: csukl�, k�ny�k, teny�r, k�zfej, t�rd, comb, boka, sarok, talp) utas�t�sra t�rt�nt megmutat�s�ra, majd megnevez�s�re el�sz�r saj�t test�k�n, majd m�s test�n is.

Ezut�n k�vetkezik a saj�t testb�l kiindulva a t�ri ir�nyok fejleszt�se kezdetben csak az alatt –f�l�tt -m�g�tt-k�z�tt �s a mellett ir�nyokat gyakoroljuk: N�zz felfel�, fordulj gyorsan a h�tad m�g�, n�zz a l�bad el�!.. Haszn�lhatunk labd�t is: Emeld a labd�t a fejed f�l�, add �t a labd�t egyik kezedb�l a m�sikba, tedd a labd�t a k�t �sszez�rt sarkad m�g�-bok�d el�, tedd a labd�t az egyik majd a m�sik v�lladra, �llj terpeszbe, tedd a labd�t a k�t l�bad k�z�, t�rden menj �gy v�gig, hogy a labd�t e fejed f�l�tt tartod, mindk�t kezeddel fogod!...

Ebben a szakaszban a leghosszabb id�t a jobb-bal kez�k, l�buk ismeret�nek kialak�t�s�ra kell ford�tani (eddigi tapasztalataink alapj�n mondjuk ezt).

Ebben seg�thetj�k �gy a gyerekeket, hogy am�g m�g nem ismerik fel biztosan melyik a jobb -bal kez�k, addig pld. a jobb kez�ket megjel�lhetj�k, mondjuk egy kis szalaggal �tk�tj�k, vagy a bal kez�k fej�re egy kis sz�vecsk�t rajzolunk.

2. T�ri t�j�koz�d�s fejleszt�se a t�rben kis t�rgyakkal

Ebben a szakaszban a saj�t testb�l indulunk ki, majd elvonatkoztatunk, s kis t�rgyakat viszony�tunk egym�shoz. Kezdetben haszn�ljuk itt is m�g a kis szalagot vagy a sz�vecsk�t.

El�sz�r saj�t test�k�n kell a jobb- bal stb. ir�nyokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb l�bad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bok�dat, vedd a labd�t a jobb kezedbe, tedd a labd�t magad mell� a f�ldre a bal kezed fel�li oldalra!.. Nagyon sokat seg�t a szalag (sz�vecske) haszn�lata abban is, hogy felismerj�k t�rsaik jobb-bal kez�t, akkor is, ha egym�s mellett �llnak, akkor is, ha szembe vannak egym�ssal. (Az a kisgyermek, aki, ha az �desanyja le�l vele szembe, s megk�ri arra, hogy mutassa meg el�bb melyik a saj�t jobb keze, majd melyik a vele szemben �l� �desanya jobb keze, s hat�rozottan r�mutat, az a kisgyermek m�r kialakult tests�m�val, biztos t�ri t�j�koz�d�ssal rendelkezik. Term�szetesen egy hossz� folyamat eredm�nye, s nem gy�zz�k hangs�lyozni, az iskol�skor kezdet�re kell kialakulnia. Teh�t ezek a j�t�kok nyugodtan lehetnek a ny�ri sz�rakoz�s r�szei!

K�vetkez� l�p�s mikor m�r pld. egy kisaut�, vagy egy baba, kinder figura lesz a kiindul�pont, s ehhez viszony�tva kell kis korongokat, goly�csk�kat pakolni: Tedd az aut� el� a goly�t, tedd az aut�ra a goly�t, tedd az aut� f�l� a leveg�be a goly�t, tedd az aut�t k�t goly� k�z�, tedd az aut� mell� a bal oldalra (a bal kezed fel�li oldalra, melyik is a bal kezed?) a goly�t!.. K�s�bb m�r ezekre a seg�ts�gekre (f�l� a leveg�be, melyik is a bal kezed) m�r nem lesz sz�ks�g. Mindig k�rdezz�nk vissza a j�t�kos fejleszt�s sor�n a gyerekekt�l: Hov� tetted a goly�t? Hol van goly�? Vedd el onnan a goly�t! Honnan vetted el a goly�t?.. Ez a foglalkoz�snak egy nagyon fontos r�sze, mellyel gyakoroltatunk, ellen�rz�nk, s a grammatizmust (nyelvtanilag helyes kifejez�sek) is fejlesztj�k.

3. T�ri ir�nyok felismer�se a s�kban

Ez a fejleszt�s utols�, legelvontabb szakasza. Ahhoz, hogy a b -d, p-b bet�ket, a 6-9 sz�mot meg tudj�k a gyerekek egym�st�l k�l�nb�ztetni, hogy �r�s k�zben k�pesek legyenek a vonalk�zben t�j�koz�dni, tiszt�ban kell lenni�k a pap�ron is a t�ri ir�nyokkal. Rajzos szinten t�rt�nik a fejleszt�s: Rajzolj a lap k�zep�re egy h�zat, a h�z f�l�-pontosan a h�z teteje f�l�-egy napot, a h�z mell� jobb oldalra, (jobb kezed fel�li oldalra) egy sz�l vir�got, a h�z al� f�vet, a napocska mell� bal oldalra egy felh�t!.. S, term�szetesen sz�mtalan v�ltozata lehets�ges. Eg�szen od�ig el tudunk jutni a gyerekekkel, hogy k�pesek lesznek egy �r�lapon felismerni azt, hogy hol van a k�zepe, a bal als�-jobb fels� sarka!

A balr�l-jobbra val� halad�si ir�ny kialak�t�sa

Amikor olvasunk, amikor �runk akkor balr�l haladunk jobbra. Olvas�si, �r�si probl�m�k ir�nyt�veszt�sb�l is ad�dhatnak. Ilyenkor el�fordulhat, hogy gyermek�nk azt olvassa a k�p helyett, hogy p�k, t� helyett �t...

Ez�rt nagyon fontos, hogy nagycsoportban figyelmet ford�tsunk a balr�l-jobbra val� halad�si ir�ny kialak�t�s�ra, megtan�tsuk gyermek�nknek hol kezd�dik-v�gz�dik a sor, mi a sor eleje – k�zepe - v�ge.

Milyen m�don fejleszthetj�k-gyakoroltathatjuk ezt eredm�nyesen?

“Sorolvas�ssal”: Az asztalon k�l�nb�z� t�rgyakat helyez�nk el egy sorba, s megk�rj�k, hogy az elej�t�l a v�g�ig-ezt k�zmozdulattal is seg�tj�k, r�mutatunk az els�re, s v�gigh�zzuk kez�nket az eg�sz soron, az utols�n�l is meg�llunk egy pillanatra- mondja el miket raktunk le sorba egym�s ut�n. Kezdetben k�rhetj�k, hogy ahogy halad mindegyikre mutasson r�. �gy r�gz�tj�k n�la a halad�si ir�nyt.

Sorkirak�ssal: T�bb kis t�rgyat odak�sz�t�nk az asztalra, s arra k�rj�k, rakja �ket �gy sorba, ahogyan mondjuk: Els� legyen, a sor elej�n �lljon a k�k goly�, ut�na a b�ka... a v�g�n a kacsa. (Ne eml�kezetb�l kelljen neki, hanem folyamatosan rakhassa, m�g mondjuk.) “Olvasd el”, hogyan raktad �ket egym�s ut�n! Melyikkel kezdted? Melyik k�vetkezik ut�na? Melyik az utols�, a sor v�g�n �ll�? N�zd csak meg az egeret! Mutass r�! Mi j�n az eg�r ut�n? N�zd m�g mindig az egeret! Mi van az eg�r el�tt? A b�ka mi ut�n k�vetkezik? Keressd meg a nyuszit! Melyik k�t j�t�k k�z�tt van a nyuszi? (Kinder figur�k, kis j�t�kok nagyon j�l haszn�lhat�ak.)

Sz�ml�l�ssal: Korongokat rakunk sorba, s megk�rj�k, hogy sz�molja meg. Nem mutatjuk, csak megk�rj�k, hogy kezdje az elej�n. Itt m�r alkalmaznia kell a balr�l-jobbra val� halad�si ir�nyt. Ezt a fajta feladatot felhaszn�lhatjuk a

sorsz�mnevek gyakorl�s�ra is: Mutasd meg melyik az els�? Az utols� az h�nyadik a sorban? Eleinte k�z�sen sz�moljunk, �gy tan�tsuk meg neki a sorsz�mneveket. gyere, keress�k meg egy�tt melyik az �t�dik! (Eleinte csak 6-8 korong legyen �sszesen a sorban.)

”Fess�nk egy�tt a ker�t�st!”: Nagyon j�l haszn�lhat�ak az �r�szer boltokban kaphat� sz�nes p�lcik�k. Elkezdek egy mint�t: piros-k�k, piros-k�k, piros-k�k, s megk�rem folytassa tov�bb, most m�r neki kell e minta szerint tov�bb festenie a ker�t�st! Nehez�thetj�k �gy is, hogy h�rom sz�n v�ltakozik, illetve k�t egyforma. egy m�sik. Miut�n kirakta olvassa el a sort, majd k�rdezz�k meg t�le melyik az els�, az utols�, mi j�n a piros ut�n, mi van a z�ld el�tt, mi van a k�k �s a s�rga k�z�tt...

Rajzoljunk sort! El�rajzolok egy sormint�t (kocka, h�romsz�g, vagy vir�g-gomba-nap, s ezeket kell neki folytatnia tov�bb. Itt gyakoroltathatjuk a folyamatos halad�si ir�nyt oly m�don is, hogy mikor a sor v�g�re �r, akkor a k�vetkez� sort is a bal sz�l�n kell neki kezdenie, s �gy kell majd sz�veget is olvasni!

(Tov�bbi foglalkoztat�sra, gyakorl�sra - t�ri t�j�koz�d�s, balr�l-jobbra val� halad�si ir�ny, sor �s oszlop fogalma- aj�nljuk: Csabay Katalin: Lexi �s Lexi iskol�ba megy c. foglalkoztat� k�nyveit.)

Hall�si megk�l�nb�ztet� k�pess�g fejleszt�se

A hall�si figyelem �s megk�l�nb�zet� k�pess�g (audit�v diszkrimin�ci�) megfelel� fejletts�ge fontos felt�tele az olvas�snak �s a helyes�r�snak. A gyermekek az olvas�s sor�n nemcsak azokat a bet�ket t�veszthetik, cser�lhetik �ssze, amelyek nyomtatott k�pe nagyon hasonl�t (e-�, a-�, b-d, m-n, sz-zs), hanem melyeknek a hangalakja hasonl�an hangzik (k-g, f-v, b-p, s-zs). Nem mindegy, hogy azt kell le�rni a tollbamond�sba, hogy toboz �s nem doboz, vagy sebes �s nem zsebes, s ezeket a bet�ket nemcsak �r�sban, hanem olvas�sban is �sszecser�lhetik, mert hangalakjuk alapj�n nem tud k�l�nbs�get tenni k�zt�k. Neki hasonl�an hangzanak, nem, az�rt mert baj van a hall�s�val, hanem mert az �n. hall�si megk�l�nb�ztet� k�pess�ge nem megfelel�en fejlett. (Ha ilyen gyan� felmer�l a biztons�g kedv��rt nem �rt el�sz�r egy orvosi vizsg�lat, majd egy logop�diai differenci�lt diagnosztikai vizsg�lat a nevel�si tan�csad�ban)

N�h�ny gyakorlat-r�szben a sz�l�k megnyugtat�s�ra, s term�szetesen fejleszt� c�llal:

Mondd ut�nam "halandzs�ul"!

Val�j�ban �rtelmetlen, sz�tagokat, bet�sorokat kell a gyerekeknek ut�nam elism�telni, kezdetben 2-3, majd egyre hosszabbakat. A k�t bet�s sz�tagok eset�ben, n�h�ny bemeleg�t� gyakorlat ut�n k�rhetj�k azt gyermek�nkt�l, hogy pr�b�lja pontosan ugyan�gy mondani, ahogy t�l�nk halotta. Kicsit "t�lz�sokba” eshet�nk, a r�vid mag�nhangz�s sz�tagokat (2 �s 3 bet� eset�ben) gyorsan, igen r�viden ejtve benne a mag�nhangz�t mondjuk, a hossz� mag�nhangz�t tartalmaz� sz�tagot, pedig elny�jtva, hosszan.

P�ld�k:

- av, �t, �m, �z, �f, �k, �cs, �f, je, k�, fe, z�, k�, fu, z�, ra, it, r�, �c, �zs, zs�, ep, l�,

- v�t, rit, par, c�m, eci, �ka, �csi, �csu, par, r�ik, �rc, v�c, kem, �ri, sz�c, csom, m�cs, luzs, ruf

- kete, geri, kotas, perut, szeki, balkas, f�ros, szeny�r, piccen, spiccer, kadsem, m�rgus, feke, botta, �zsdi, l�k�k, ter�ny, adbul, abdul, badl�s, torany,

Hegyezd a f�led!

Hangsor-p�rokat mondok, s gyermek�nknek azt kell eld�ntenie, hogy amit hall az teljesen egyforma-e, ugyanazt hallja-e k�tszer. Ha egyforma, tapsoljon egyet.

Seg�thet�nk �gy meg�rtetni vele a feladatot, hogy el�sz�r �rtelmes szavakat mondunk: r�ka-r�ka, r�ka-l�ka illetve keny�r-keny�r, zseb-seb. Mikor itt m�r �rti a feladatot, indulhatunk az �rtelmetlen hangsorok ir�ny�ba. (Ne kezdj�k el ezt a j�t�kot ny�rn�l el�bb!)

P�ld�k:

padi-padi, kop-top, rafi-ravi, tami-tari, r�jk-r�k, g�g-g�k, p�ri-p�li, m�si-masi, tam-tan, cukko-cukko, zsuk-suk, zs�mu-zs�mu, kege-keve, vetrit-vetrit, ver�ny-v�reny, totem-toten, rokka-roka, dukk�, duk�, hall�-all�, szami, sami,

Ez a j�t�k alkalmas a mag�nhangz�k id�tartam�nak felismertet�s�re is a k�vetkez� p�rok �ssszehasonl�t�s�val: lovas-l�vas, nosza-n�sza, csik�s-csik�s, por-p�r, �veg-�veg, t�z-t�z, f�t-fut, fut-fut, hol-h�l, tol-tol, log-l�g, p�ros-piros... (J�tszhatjuk ezt a v�ltozatot �gy is, hogy arra k�rj�k, amikor a helyeset, a j�t hallja, akkor tapsoljon egyet.)

Tal�ljunk ki egy�tt szavakat!

A sz�l� elkezd egy �rtelmes sz�t pld telef.., s a gyereknek kell befejezni. Eleinte �gy adjuk meg a szavakat, hogy csak az utols�, vagy az utols� k�t bet� hi�nyozzon, de azt�n ahogy belej�nnek, �gy nehez�ts�k (Az is neh�z, amikor a szavak r�videk, s az utols� k�t bet� hi�nyzik!).

- rep�l�g�, r�g�gu, cseresz feny�f, sziv�rv, helikop, kar�cs, b�g�csi, �llatke, elef, mes�sk�, testv, nad, templ, med, fark, szem�,

Gondolkod�si funkci�kat fejleszt� j�t�kok

T�bb kor�bban ismertetett j�t�kunkn�l jelezt�k, hogy nagycsoportos �vod�sokkal is j�tszhat�ak, most m�g egyszer kiemeln�nk n�h�ny igen fontos ter�letet, melynek megfelel� szint� fejletts�ge sz�ks�ges az eredm�nyes tanul�shoz.

Anal�gi�s gondolkod�s fejleszt�se - anal�gi�s sorokon (befejezetlen mondatokon kereszt�l

Szeri�lis (soralkot�) gondolkod�s fejleszt�se, melyen kereszt�l a szab�lyalkot�s, szab�lyfolytat�s k�pess�g�t fejleszthetj�k, s erre a matematik�ban nagy sz�ks�g van

- Sz�nes p�lcik�kb�l elkezdett sormint�k "ker�t�sek " folytat�sa max. 3-as elem: k�k-s�rga

s�rga – s�rga - k�k

piros - k�k- s�rga,

- Sorfolytat�s sz�ban: alma-k�rte alma-k�rte, macska-eg�r-elef�nt macska-eg�r-elef�nt, k�k-s�rga-z�ld k�k-s�rga-z�ld..

Fogalmi gondolkod�s fejleszt�se

A nagycsoportos �vod�suknak a k�vetkez� fogalmakat kell m�r iskola el�tt (tavasszal) ismerni: ember, �llat, gy�m�lcs, szersz�m, j�rm� (k�zleked�si eszk�z, �lelmiszer (ennival�), n�v�nyek, vir�gok, j�t�kok. Tudnia kell k�r�sre felsorolni pld. vir�gokat, s meg kell tudnia mondani, hogy mi a k�z�s az alm�ban, a ban�nban, a barackban..

(Ezen gondolkod�si funkci�k fejletts�g�nek sz�ks�gess�g�r�l, feladatfajt�kr�l az el�z� fejezetben r�szletesen �rtunk!)

Sz�mfogalom el�k�sz�t�se

Nagyon j�l haszn�lhat� a sz�mol�si k�szs�g fejleszt�se, a matematikai m�veletek (elv�tel, kieg�sz�t�s) el�k�sz�t�se sor�n korongos doboz. Nem �rt, ha gyermek�nk megismerkedik vele, hiszen az iskol�ban is fogj�k majd haszn�lni.

Az otthoni foglalkoz�sok sor�n novembert�l-m�rciusig, csak 6-os sz�mk�r�n bel�l gyakoroljuk a feladatokat. M�rciust�l b�v�thetj�k a sz�mk�rt 8-ra, majd 10-re.

Sz�ml�l�s korongsor "olvas�s�val", kirak�ssal

Kezdetben mi rakjuk az azonos sz�n� korongokat, s neki meg kell sz�molnia. �gyelj�nk arra, hogy a sz�ml�l�s sor�n mindig balr�l haladjon jobbra!

M�sik v�ltozata mikor arra k�rem, hogy � rakjon ki valamennyi korongot. Ezt k�s�bb nehez�thetem azzal, hogy ujjaimon mutatom, illetve tapsolom, hogy mennyit kell neki kiraknia.

M�veletek korongokkal

Itt is egysz�n� korongokkal dolgozzunk. El�bb kisebb sz�mk�rben v�gezz�k a feladatokat. K�rj�k azt gyermek�nkt�l, hogy rakjon ki valamennyi - mondjuk 6 korongok az asztalra (v�zszintes sorba mindig!), ellen�riztess�k le, majd azt k�rj�k t�le, hogy vegyen el bel�le annyit, hogy 3 maradjon. Ezt h�vjuk elv�telnek. Nehezebb matematikai feladat a kieg�sz�t�s. Ekkor azt k�rj�k: tegy�l az asztalra 2 korongot! �gyes vagy! Tegy�l hozz� annyit, hogy �sszesen 6 legyen! Vigy�zz azt is sz�mold bele ami m�r ott van, azzal egy�tt legyen 6!

Mindig mindent ellen�riztess�nk le vele, ezzel el�seg�tj�k az �nellen�rz�s k�pess�g�nek kialakul�s�t, amire az iskol�ban nagy sz�ks�ge lesz.

KIS SZEMF�LES – megfigyel�-k�pess�get �s l�t�si eml�kezetet fejleszt� j�t�k

Ezt a j�t�kot, melyet kiadv�nyunk mell�klete tartalmaz szeretettel aj�nljuk az eg�sz csal�d sz�m�ra, valamint haszn�lhat� az �vod�ban, s az iskol�ban is egyar�nt.

J�t�kunkat fekete –feh�r form�tumban k�sz�tett�k el. Rem�lj�k a gyerekek sz�vesen var�zsolj�k a kis k�rty�kat sz�ness�! Arra k�rj�k �ket, hogy annak �rdek�ben, hogy min�l �gyesebb� v�ljanak a j�t�k sor�n a teljesen egyforma �s a nagyon hasonl� figur�kat ugyanolyanra sz�nezz�k ki!

A j�t�k l�nyeg�ben a Mem�ria j�t�kok elv�n alapul. P�rokat kell keresni. Neh�zz� az teszi, hogy vannak teljesen egyforma �s nagyon hasonl� form�k: van h�romszirm� �s van n�gyszirm� vir�g, van balra �s jobbra n�z� n�i arc…

Mindenb�l kett�. Ez�rt lehet j�l �sszekeverni a kiv�gott k�peket, szab�lyos sorokba -oszlopokba rendezve elhelyezni h�ts� bor�t�jukkal fel�nk az asztalon, s mindig k�t k�pet felford�tani. Ha p�r kivehetem, ha nem, akkor visszaford�tom, ott marad a hely�n, s a k�vetkez� j�t�kos pr�b�lkozhat. Gyors�thatjuk �gy a j�t�kot, hogy aki tal�lt egy p�rt jutalmul m�g egyszer ford�that. Az gy�z, aki a legt�bb p�rt gy�jt�tte �ssze.

Ez a legnehezebb v�ltozata. Kezdetben �vod�sokkal j�tszhatjuk �gy is, hogy �sszekeverve kisz�rjuk a k�peket az asztalra, s nekik kell megkeresni a teljesen egyform�kat. E j�t�k k�zben meg is tudjuk besz�lni, hogy amik nagyon hasonl�tanak egym�sra azok miben k�l�nb�znek egym�st�l.

E j�t�kunkhoz is kellemes sz�rakoz�st k�v�nunk!

A Boldog Iskol�s �vek�rt Munkak�z�ss�g a k�vetkez� t�mak�r�kben v�llal el�ad�sokat int�zm�nyvezet�k, nevel�test�letek, sz�l�i munkak�z�ss�gek , civil k�z�ss�gek felk�r�s�re. Az el�ad�sok ingyenesek, vid�ki felk�r�seknek is eleget tesz�nk:

1. Az �let els� h�rom �ve - amit kisgyermek�nk fejl�d�s�r�l tudnunk kell

2. A j�t�k szerepe a gondolkod�s fejleszt�s�ben

3. Az �vod�skor pszich�s jellemz�se

4. A dyslexia prevenci� (megel�z�s) lehet�s�gei az �vod�ban

5. Sz�l�i dilemm�k a beiskol�z�s el�tt. Milyen is az iskola�rett gyermek?

6. A kisiskol�skor pszich�s jellemz�i

7. “A fiam nem tud olvasni” Az �r�s �s az olvas�s zavar t�netei, a seg�ts�gny�jt�s lehet�s�gei otthon �s az iskol�ban

8. A sz�mol�si zavarr�l sz�l�knek �s pedag�gusoknak

9. Figyelemzavar otthon �s az iskol�ban

10. Meixner –m�dszerrel a dyslexia ellen

11. A tanul�si zavarokat korrig�l� Sindelar fejleszt� program helye az iskolai mindennapokban

12. A tanul�si neh�zs�ggel -r�szk�pess�g zavarral k�zd� gyermekek differenci�lt foglalkoztat�s�nak lehet�s�gei a tan�t�si �r�kon

13. Milyen m�don, hogyan k�rj�k sz�mon a tanul�si zavarral k�zd� gyermekeket?

14. Hogyan tan�tsuk meg gyermekeinket tanulni?

Munkak�z�ss�g�nk akt�v tagjai:

B�nyai Katalin tan�t�n� -Bezer�dj �ltal�nos Iskola

Haholt Mikl�sn� �von�-tan�t�n� –�ltal�nos Iskola Dunak�ml�d

Hesser Zolt�nn� tan�t�n� –pszichopedag�gus –M�ra Ferenc �ltal�nos Iskola

Jantyik Margit gy�gypedag�gus-logop�dus –Speci�lis �ltal�nos Iskola

Juh�szn� Papp Piroska tan�t�n� –Herman Ott� �ltal�nos Iskola

Kir�ly Gabriella gy�gypedag�gus –pszichol�gus –Paks Nevel�si Tan�csad�ja

Kriszt Antaln� �v�n� –Gyermeksziget �voda, E�tv�s u.

Kov�tsn� Udvardi M�ria tan�t�n� –De�k Ferenc �ltal�nos Iskola

Lest�rn� Tavaszi Erzs�bet �v�n� –Kishegyi �ti �voda

N�meth Csilla gy�gypedag�gus-szurdopedag�gus –Paks Nevel�si Tan�csad�ja

No� Krisztina gy�gypedag�gus –pszichopedag�gus –Paks Nevel�si Tan�csad�ja

Pint�rn� T�lli Veronika tan�t�n� –Herman Ott� �ltal�nos Iskola

Radn�tin� Barna �va gy�gypedag�gus-pszichopedag�gus-logop�dus – Paks Nevel�si Tan�csad�ja

Szathm�rin� Bella �gnes tan�t�n� –Speci�lis �ltal�nos Iskola

Sz�pn� Varga Szilvia tan�t�n�-gy�gypedag�gus –Paks Nevel�si Tan�csad�ja

Tilln� Antal Erzs�bet tan�t�n� –De�k Ferenc �ltal�nos Iskola

Ty�kosn� Haag Erzs�bet tan�t�n� –M�ra Ferenc �ltal�nos Iskola

Vr�beln� Verebes �gnes �von� –Kishegyi �ti �voda

Vecsey T�nde gy�gypedag�gus-logop�dus –Paks Nevel�si Tan�csad�ja

K�rj�k, seg�tse azzal munk�nkat, hogy kiadv�nyunkat m�soknak is k�lcs�nadja!