10. PAPUCSOS

Matematikai tartalom, k�pess�gfejleszt�s:

• megfigyel�k�pess�g fejleszt�se

• metakommunik�ci�

• azonoss�gok �s k�l�nbs�gek felismer�se

• p�ros�t�s, �sszehasonl�t�s,

• vizu�lis eml�kezet fejleszt�se

• percepci�-fejleszt�s

A j�t�khoz sz�ks�ges eszk�z�k:
pap�rb�l k�sz�lt, k�l�nf�le form�kkal d�sz�tett papucsok a papucsok d�sz�t�s�nek megfelel�en k�sz�tett dob�kocka k�rty�k k�l�nf�le k�pekkel /gy�m�lcs�k, �llatok.../

A j�t�k menete
A gyerekek az asztalhoz �lnek, melynek k�zep�re tessz�k az �sszekevert papucsokat. Rendrak�s lesz a j�t�kban r�sztvev� gyerekek feladata. El�sz�r minden j�t�kos k�t dob�kock�val dob egyet-egyet. Ha siker�lt p�rt dobnia, akkor megtarthatja mind a k�t papucsot, ha nem, akkor tetsz�s szerint a kett�b�l az egyiket. Amikor mindenki dobott a k�t kock�val, m�r csak egy kock�val folytat�dik a j�t�k. Mindenki keresi a papucsa p�rj�t. Ha megtal�lta maga el� teszi, �s �jb�l k�t dob�ssal kezdhet.

Vari�ci�s lehet�s�gek:

• j�tszhatj�k dob�kocka n�lk�l, �gy a p�ros�t�st gyakorolhatj�k j�t�kosan

• p�ros�that k�t csapat versenyszer�en, vagy melyik csapat lesz az els�, vagy meghat�rozott id� alatt melyik csapat p�ros�tja a legt�bb papucsot

• a dob�kock�s v�ltozatn�l csak akkor teheti maga el� a papucsot, ha a n�la l�v� p�rj�t dobta, a dob�kock�val.

• papucs helyett gy�m�lcs�ket, z�lds�geket, �llatokat, t�rgyakat p�ros�tunk

II. Eszk�z�k matematik�ja /�tletek, mit, mire haszn�lhatunk/

Gyuf�sdoboz

Bark�csol�s:

• h�zak, k�zleked�si eszk�z�k, babab�torok, kincsesl�d�k stb. tervez�se, elk�sz�t�se.

�p�t�sek szabadon:

• magas-alacsony, keskeny-sz�les h�zak

• hossz� �s r�vid vonat

• keskeny �t, sz�les �t... stb.

�p�t�sek m�sol�ssal:

• t�rben meg�p�tett alakzatr�l

• s�kban �br�zolt alakzatr�l

M�r�sek:

• kavicsokat, term�nyeket /rizs, bab.../ tesz�nk bele, s megn�zz�k melyik a k�nnyebb, nehezebb, vagy ugyanolyan s�ly�.

• melyikben lehet t�bb kavics, vagy melyik t�lc�n van t�bb, kevesebb, ugyanannyi gyuf�sdoboz

• t�megm�r�s, sok, de k�nny�, pl. egyik dobozban m�k van, a m�sikban s�rgabors�

�sszehasonl�t�sok:

• becsl�ssel /melyik zacsk�ban van t�bb doboz/

• p�ros�t�s, sz�ml�l�s, kis sz�m megnevez�se

• lefed�sek: k�nyvek, sz�k �l�k�je-ter�letm�r�s

• hossz�s�gm�r�shez m�rc�nek: melyik s�l a hosszabb, amelyik mell� egy vonalba t�bb gyuf�sdobozt tudtunk kirakni stb.

Versenyj�t�kok:

• dobozp�ck�l�

• f�j�

• v�r�p�t�

• torony�p�t�

Sorsz�mnevek gyakorl�s�hoz:

• vedd fel a sorban a m�sodik, negyedik... dobozt, s n�zd is meg mi van benne. Ez vajon kisebb a dobozn�l, vagy nagyobb /gomb, pap�r zsebkend�, szalv�ta, gy�ngy.../

N�vut�k gyakorl�s�hoz:

• hol a doboz... tedd a dobozt...

• halmazk�pz�s, bont�s

• labirintusok �p�t�se

S�l

• m�r�sek: hossz�s�g, sz�less�g

• m�r�sekhez m�r�eszk�zk�nt: b�s�g, magass�g, m�lys�g, sz�less�g, hossz�s�g

• �sszehasonl�t�sok

• geometriai tapasztalatszerz�s: s�kbeli alakzatok l�trehoz�sa

• �sszem�r�sek, pl. f�ldre dobok egyenk�nt k�t-h�rom s�lat, vajon melyik a leghosszabb, legr�videbb. T�volra a s�lt�l lefektet�nk egy gyereket a sz�nyegre, vajon a s�l, vagy a gyerek a hosszabb.

• t�vols�gm�r�s: milyen t�vols�gra van a sz�nyeg a szekr�nyt�l, 2 s�lnyi egys�gre

• egyenes �s g�rbe vonalak l�trehoz�sa

• nyitott �s z�rt vonalak

• sorba rendez�s

• tapasztalatszerz�s a darabsz�mok v�ltoz�sair�l, hozz�tev�s, elvev�s, ugyanannyiv� t�tel

• t�bb, kevesebb, ugyanannyi, kis sz�mok megnevez�se

• t� �s sorsz�mnevek

• v�logat�sok, elrontott v�logat�s jav�t�sa

• hasonl�s�g, k�l�nb�z�s�g, azonoss�g

• p�ros�t�s

• szimmetria

• egyszer� labirintusok k�sz�t�se

• rendez�s

• sz�nv�logat�s

• ter�letm�r�s, lefed�sek

• mi v�ltozott meg j�t�k

• logikai m�veletek gyakorl�sa: �ll�t�sok, tagad�sok

• t�rbeli viszonyok gyakorl�sa

• sz�nv�logat�s, csoportos�t�s

• ir�nyok: milyen sz�n� s�l van a leghosszabb piros s�l mellett jobbra, tedd a nyakadra azt a s�lat, amelyik a z�ldt�l jobbra tal�lhat�

III. A TERM�SZET MATEMATIK�JA

A H�: megfigyelj�k mekkora pelyhekben esik kis, nagy, eg�sz kicsi, azaz h�dara

• egyenesen hullik lefel�, vagy a sz�l t�bb ir�nyba is f�jja, esetleg kavarja, vagy hordja a havat. A szavak jelent�s�r�l is besz�lget�nk.

• h�goly� k�sz�t�se, gur�t�ssal nagyobb�t�sa, – hozz�tapad a h�, ahol gur�tjuk –

• a kisebb, nagyobb goly�kb�l h�embert �p�thet�nk, el�tte ki kell v�logatni nagys�g szerint, alulra ker�l a legnagyobb... �s �gy tov�bb

• a megmaradt goly�kb�l vagy t�bb h�embert k�sz�t�nk, melyeket a v�g�n �sszehasonl�tunk, nagys�g, k�v�rs�g szerint, valamint melyik �ll egyenesen, ferd�n, a ferde merre d�l.

• gyakorolhatjuk a n�vut�kat a h�emberhez viszony�tva, ki hol �ll...

• mekkor�k vagyunk a h�embern�l ki alacsonyabb, ki magasabb, ugyanolyan magas

• k�sz�thet�nk v�rat szint�n nagyra gur�tott h�goly�b�l

• gur�thatunk �gy is goly�kat, hogy meghat�rozzuk milyen nyomot hagyjon – k�r, h�romsz�g, t�glalap, vir�g,

• lehet j�tszani a frissen esett h�ban „tal�lj meg” j�t�kot. K�t gyerek elindul a h�ban, s egy id� ut�n a t�bbiek a nyomokat k�vetve megkeresik �ket.

• a h�nyan mentek az �ton... l�bnyomok sz�tv�logat�sa, �sszehasonl�t�sa, sz�ml�l�sa

• egy j� nagy v�d�r havat bevisz�nk a csoportszob�ba, id�nk�nt megn�zz�k mi t�rt�nik vele, a teljes olvad�s ut�n r�csod�lkozhatunk, milyen kev�s v�z lett bel�le, besz�lhet�nk a v�z tisztas�g�r�l, szennyezetts�g�r�l

• megfigyelj�k a j�gcsapokat, k�l�n�sen akkor rejt sok matematikai tartalmat, ha egym�s mellett sok j�gcsap van Ha ilyet l�tunk, tan�tsuk meg a gyerekeket r�csod�lkozni.

• ut�na besz�lgethet�nk a hossz�r�l, ki tal�lja meg a leghosszabb, legr�videbb, legszebb j�gcsapot. Helymeghat�roz�s, t� �s sorsz�mnevek gyakorl�sa, t�rir�nyok

• olvad�skor folyamatosan figyelhetj�k r�vid�l�s�ket, s azt, hogy vajon melyik olvad el el�sz�r

• geometriai form�kat hozhatunk l�tre v�z seg�ts�g�vel, att�l f�gg�en milyen form�ba �ntj�k �s fagyasztjuk meg a vizet

A F�K: nem csak gy�ny�rk�dtetnek, hanem rengeteg matematikai tapasztalattal l�thatj�k el a gyerekeket, csak ki kell haszn�lnunk a lehet�s�geket.
S�ta alkalm�val, ak�r erd�be, ak�r f�s k�rnyezetbe, ak�r egy olyan utc�ba, ahol van p�r fa, mit is tehet�nk.

• fa al� �llva feln�z�nk �s megfigyelj�k az �gakat, vannak v�konyak, vastagok, s meg is saccoljuk melyikb�l lehet t�bb. Ez k�l�n�sen abban az id�szakban l�that� j�l, amikor m�g nincs a f�kon lev�l. Az �gakat azut�n egym�shoz is hasonl�tgathatjuk, s�t egy m�sik f��hoz is.

• f�k hasonl�t�sa nagys�g szerint, �gak sokas�ga szerint

• melyiken van t�bb lev�l, nagyobb lev�l, z�ldebb, s�rg�bb... lev�l

• melyik tereb�lyesebb, azaz melyiknek van nagyobb koron�ja /amelyik al� t�bb gyerek f�r/

• kerek, vagy hossz�k�s a koron�ja

• t�rzse vastag, keskeny, �t tudja-e egy gyerek fogni, ha nem h�nyan? Lem�rhetj�k sp�rg�val is a t�rzset, s �gy pontosan eld�nthet� a t�rzsvastags�g. Vajon mi�rt vastagabb a t�rzse k�t azonos fajt�j� fa k�z�l az egyiknek? /a fa kor�t jelzi/

• Melyik kertben, vagy az utca melyik fel�n van t�bb, nagyobb fiatalabb, �regebb kereklomb�... fa?

• a lev�l form�ja, /egy nagyobb lev�l van a sz�ron, vagy t�bb kisebb lev�l, pl. ak�c

• kiv�laszthatunk az �vod�hoz k�zel egy f�t, amelyet kinevez�nk a csoport f�j�nak, s azt folyamatosan eg�sz �vben figyelj�k.

• megismerj�k a nev�t, s t�nyeket �llap�tunk meg r�la, nagys�g, forma, koron�ja, t�rzsvastags�g...

• c�lszer� �sszel kezdeni, s a leveleket n�zni, ahogy sz�nesednek, s hullanak. El�sz�r a f�n vannak, k�s�bb egy kev�s a f�ld�n is, majd egyre t�bb a f�ld�n, azt�n a f�n kevesebb, v�g�l mind lehullik a f�r�l. K�zben ne felejts�k el felh�vni a figyelmet a fa sz�ps�g�re, hasznos volt�ra, �v�s�ra. A saj�t f�nk alatt m�g az irodalom, az �nek kezdem�nyez�s is var�zsosabb. A csoportszob�ban pedig lerajzolhatjuk, megfesthetj�k �

• t�len az �gait figyelhetj�k, s azt, hogy pihen-e rajta mad�r, esetleg tehet�nk r� mad�retet�t, s ez �jabb lehet�s�g a megfigyel�sre.

• tavasszal a r�gyez�st, a fa �led�s�t figyelhetj�k, s azt hogyan n�nek a levelek, s�t�tedik a sz�n�k, s lesz bel�l�k lombkorona. A sz�l hogyan f�j, merre mozgatja a leveleket, ahhoz viszony�tva, ahol �llunk.

AZ �VODA UTC�JA

• mib�l van t�bb:

• h�zb�l, vagy f�b�l

• magas, vagy alacsony h�zb�l, f�b�l

• csal�di, vagy emeletes h�zb�l

• k�t h�z �sszehasonl�t�sa b�rhol:

• melyik magasabb alacsonyabb

• t�bb kevesebb ablak, kisebb vagy nagyobb ablak

• keress ugyanolyan magas h�zat, ez t�le jobbra, vagy balra van,

• k�m�nyek sz�ma, �sszehasonl�t�sa

• melyik h�zba f�rne t�bb ember, te melyikben lakn�l sz�vesebben, mi�rt

• az �vod�nk, vagy a kiv�lasztott h�z a magasabb, nagyobb, s melyikben tart�zkodnak t�bben,

• ker�t�sek hossza, magass�ga, oszlopaik form�ja...

• kertek vir�gai, t�bb-kevesebb ugyanannyi, hosszabb, r�videbb ugyanolyan hossz� a sz�ra, melyik sz�nb�l van t�bb, ez megsz�ml�lhat�-e.

Felhaszn�lt irodalom

�vodai nevel�s orsz�gos alapprogramja

Jean Piaget: Szimb�lumk�pz�s a gyermekkorban

M�rei Ferenc – V. Bin�t �gnes: Gyermekl�lektan.
Gondolat Budapest. 1981.

Vill�nyi Gy�rgyn�: J�t�k a matematika?
T�rogat� Kiad� Budapest. 1993.

Kiss Tiham�r: A gyermekek matematikai gondolkod�s�nak kialakul�sa 2–7 �let�vekben.
Kiadja a Piaget Alap�tv�ny, Budapest. 1995, Debrecen.

Zs�mboki K�rolyn� – Horv�thn� Szigligeti Ad�l: Matematika k�zzel, fejjel, sz�vvel.
FABULA Hum�n Szolg�ltat� Bt. 1993.

Porkol�bn� Dr. Balogh Katalin: Kudarc n�lk�l az iskol�ban.
Alex-typo. 1992.

Bakonyi Anna: Ir�nyzatok, alternativit�s az �vodai nevel�s ter�let�n.
T�rogat� Kiad�. 1995.

Tanulm�nyok a kisgyermeknevel�sr�l
OKKER Oktat�si Iroda 1995.

Budapesti Nevel� 1995/4

J�t�kpszichol�gia
E�tv�s J�zsef K�nyvkiad� 1997.

P�li Judit: A j�t�k, mint alapoz� funkci�.
J�t�kf�rum, 1991. Hajd�b�sz�rm�ny