Számolási készséget fejlesztő játékok

A matematika tanulása során rengeteg gyakorló feladatot végeztetünk el a gyerekeinkkel otthon (összeadás, kivonás, számszomszédok, számsorfolytatás, szorzótábla...), s ezek nagy részét írásban, ami időnként számukra -valljuk be őszintén - fárasztóvá válhat. Íme néhány lazító, s egyben fejlesztő, játékos gyakorlat!

Számlálás oda-vissza

Pld. a 100-as számkörrel való ismerkedés részeként segít a számok egymás utániságának, egymáshoz való viszonyának felismerésében. Az “oda-vissza” irányban történő számolás hozzájárul a számszomszédok megismeréséhez, az összeadás-kivonás során a tizesátlépés megértéséhez.

Játszható változatok:

A játékvezető elindítja sort 34, 35, 36, 37.. folytasd!, illetve 87, 86, 85...

Haladhatunk sorban, össze-vissza, s egy kicsit nehezebb változata, mikor úgy haladunk sorban, hogy néhány gyerek “nem szólal meg”, csak rámutatunk, s a következőnek úgy kell folytatni, mintha az ő számaik is elhangzottak volna!

Természetesen játszhatjuk nagyobb számkörben is.

(Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy a játékvezető azt mondja: Sorold fel a 24 és a 36 közötti számokat! Sorold fel a 45 és a 28 közötti számokat! Sorold fel a 25-nél nagyobb és a 43-nál kisebb számokat! Sorold fel a 97-nél kisebb és a 78 nagyobb számokat! Sorold fel a 36 és az 54 közötti nem páros számokat...)

Számsorfolytatás

Hasonló módon játsszuk, mint az előző játékot, csak itt nem egyesével számlálunk, hanem fel kell ismerni és folytatni az adott szabály szerint, bármilyen számkörön belül (növekvő-csökkenő, valamint kéttényezős/ meg három, ból öt/ számsorok)

Alkalmas a szorzótáblák előkészítésére oly módon, hogy az adott szorzótábla számait adjuk fel a gyerekeknek folytatandó számsorként, illetve a játékvezető elkezd egy szorzótáblát, s azt kell tovább folytatni, aki rosszat mond, kiesik.

Keressd meg a szomszédaim!

Ennek a játéknak a segítségével a számszomszédokat gyakoroltathatjuk, szintén bármely számkörön belül. Megneveztethetjük az általunk mondott szám mindkét szomszédját, de kérhetjük csak a kisebb, vagy nagyobb számszomszédot. Alkalmas egyes-tízes-százas-ezres számszomszédok, illetve a kerekítés gyakorlására is

Gondoltam egy számot

Fejszámolás fejlesztése, alapműveletek gyakoroltatása többféleképpen:

1. Gondoltam egy számot ez a 26+37, ez a 40-16, ez a 6x8.. Melyik számra gondoltam?

2. Alkalmas matematikai alapfogalmak - összege, különbsége, szorzata, hányadosa - gyakoroltatására is (45+27 összege, 74 és 39, 9 és a 7 szorzata, a 28 és a 7 hányadosa, illetve a 24 hatodrésze).

3. Legnehezebb változata egyben az inverz gondolkodás fejlesztése is. Pld: Gondoltam egy számot, nála a 25 néggyel kevesebb, nála a 40 hárommal több.

(Előfordulhat, hogy gyermekeink a műveletek végzése során, főleg kezdetben -legyen az összeadás-kivonás, számsorfolytatás, szorzás-használják az ujjaikat. Engedjük nekik otthon és az iskolában is! Később maguktól válnak majd meg tőlük.)

Készüljünk együtt az iskolára! - Segítő tanácsok szülőknek

Mint jeleztük is sok figyelem- emlékezet - gondolkodás fejlesztő játék alkalmas az iskolába készülő gyerekek számára is.

Ezeken túl, most néhány olyan fejlesztendő területet ismertetnénk, melyek megfelelő szintű fejlettsége szintén szükséges a problémamentes iskolakezdéshez. (Emlékeztetőül megjegyeznénk, hogy mi az iskolába készülő óvodásokon a hetedik életévüket még a tanévkezdés előtt betöltött gyermekeket értjük.)

E játékok, fejlesztő feladatok leírásával természetesen nem az a célunk, hogy mini iskolásdira kényszerítsük a szülőket és a gyerekeket, csak egy kicsit szeretnénk bemutatni, körbejárni azon területeket, melyek megfelelő szintű fejlettsége szükséges az eredményes iskolakezdéshez. A hangsúly itt is a játékosságon, az önfeledt szórakozáson kell, hogy legyen!

Téri tájékozódás fejlesztése

Az első osztályos gyermekeknek tisztában kell lenniük a jobb és a bal, valamint az alatt –fölött – között -mögött- mellett-előtt viszonyfogalmakkal. Tisztában kell lenniük nemcsak a saját testükön, hanem térben elhelyezve a tárgyakat, s síkban a feladatlapokon is.

A téri tájékozódás fejlesztésének programját 3 fő szakaszra osztanánk, melyeknek egymás után kell következniük:

1. Téri tájékozódás fejlesztése saját testen, saját testből kiindulva. A gyerekeknek először saját testhatáraikkal, saját testrészeikkel kell tisztában lenniük ahhoz, hogy pld. megértsék a jobb-bal irányokat, s azt papíron (síkban) is felismerjék alkalmazzák.

Ezt leginkább mozgásos játékokkal fejleszthetjük. Gyermekeknek legyenek képesek testrészeik (fej, nyak, váll, törzs, hát, has, mell, derék, lábak-karok, majd később: csukló, könyök, tenyér, kézfej, térd, comb, boka, sarok, talp) utasításra történt megmutatására, majd megnevezésére először saját testükön, majd más testén is.

Ezután következik a saját testből kiindulva a téri irányok fejlesztése kezdetben csak az alatt –fölött -mögött-között és a mellett irányokat gyakoroljuk: Nézz felfelé, fordulj gyorsan a hátad mögé, nézz a lábad elé!.. Használhatunk labdát is: Emeld a labdát a fejed fölé, add át a labdát egyik kezedből a másikba, tedd a labdát a két összezárt sarkad mögé-bokád elé, tedd a labdát az egyik majd a másik válladra, állj terpeszbe, tedd a labdát a két lábad közé, térden menj úgy végig, hogy a labdát e fejed fölött tartod, mindkét kezeddel fogod!...

Ebben a szakaszban a leghosszabb időt a jobb-bal kezük, lábuk ismeretének kialakítására kell fordítani (eddigi tapasztalataink alapján mondjuk ezt).

Ebben segíthetjük úgy a gyerekeket, hogy amíg még nem ismerik fel biztosan melyik a jobb -bal kezük, addig pld. a jobb kezüket megjelölhetjük, mondjuk egy kis szalaggal átkötjük, vagy a bal kezük fejére egy kis szívecskét rajzolunk.

2. Téri tájékozódás fejlesztése a térben kis tárgyakkal

Ebben a szakaszban a saját testből indulunk ki, majd elvonatkoztatunk, s kis tárgyakat viszonyítunk egymáshoz. Kezdetben használjuk itt is még a kis szalagot vagy a szívecskét.

Először saját testükön kell a jobb- bal stb. irányokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb lábad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bokádat, vedd a labdát a jobb kezedbe, tedd a labdát magad mellé a földre a bal kezed felöli oldalra!.. Nagyon sokat segít a szalag (szívecske) használata abban is, hogy felismerjék társaik jobb-bal kezét, akkor is, ha egymás mellett állnak, akkor is, ha szembe vannak egymással. (Az a kisgyermek, aki, ha az édesanyja leül vele szembe, s megkéri arra, hogy mutassa meg előbb melyik a saját jobb keze, majd melyik a vele szemben ülő édesanya jobb keze, s határozottan rámutat, az a kisgyermek már kialakult testsémával, biztos téri tájékozódással rendelkezik. Természetesen egy hosszú folyamat eredménye, s nem győzzük hangsúlyozni, az iskoláskor kezdetére kell kialakulnia. Tehát ezek a játékok nyugodtan lehetnek a nyári szórakozás részei!

Következő lépés mikor már pld. egy kisautó, vagy egy baba, kinder figura lesz a kiindulópont, s ehhez viszonyítva kell kis korongokat, golyócskákat pakolni: Tedd az autó elé a golyót, tedd az autóra a golyót, tedd az autó fölé a levegőbe a golyót, tedd az autót két golyó közé, tedd az autó mellé a bal oldalra (a bal kezed felöli oldalra, melyik is a bal kezed?) a golyót!.. Később már ezekre a segítségekre (fölé a levegőbe, melyik is a bal kezed) már nem lesz szükség. Mindig kérdezzünk vissza a játékos fejlesztés során a gyerekektől: Hová tetted a golyót? Hol van golyó? Vedd el onnan a golyót! Honnan vetted el a golyót?.. Ez a foglalkozásnak egy nagyon fontos része, mellyel gyakoroltatunk, ellenőrzünk, s a grammatizmust (nyelvtanilag helyes kifejezések) is fejlesztjük.

3. Téri irányok felismerése a síkban

Ez a fejlesztés utolsó, legelvontabb szakasza. Ahhoz, hogy a b -d, p-b betűket, a 6-9 számot meg tudják a gyerekek egymástól különböztetni, hogy írás közben képesek legyenek a vonalközben tájékozódni, tisztában kell lenniük a papíron is a téri irányokkal. Rajzos szinten történik a fejlesztés: Rajzolj a lap közepére egy házat, a ház fölé-pontosan a ház teteje fölé-egy napot, a ház mellé jobb oldalra, (jobb kezed felöli oldalra) egy szál virágot, a ház alá füvet, a napocska mellé bal oldalra egy felhőt!.. S, természetesen számtalan változata lehetséges. Egészen odáig el tudunk jutni a gyerekekkel, hogy képesek lesznek egy írólapon felismerni azt, hogy hol van a közepe, a bal alsó-jobb felső sarka!

A balról-jobbra való haladási irány kialakítása

Amikor olvasunk, amikor írunk akkor balról haladunk jobbra. Olvasási, írási problémák iránytévesztésből is adódhatnak. Ilyenkor előfordulhat, hogy gyermekünk azt olvassa a kép helyett, hogy pék, tű helyett űt...

Ezért nagyon fontos, hogy nagycsoportban figyelmet fordítsunk a balról-jobbra való haladási irány kialakítására, megtanítsuk gyermekünknek hol kezdődik-végződik a sor, mi a sor eleje – közepe - vége.

Milyen módon fejleszthetjük-gyakoroltathatjuk ezt eredményesen?

“Sorolvasással”: Az asztalon különböző tárgyakat helyezünk el egy sorba, s megkérjük, hogy az elejétől a végéig-ezt kézmozdulattal is segítjük, rámutatunk az elsőre, s végighúzzuk kezünket az egész soron, az utolsónál is megállunk egy pillanatra- mondja el miket raktunk le sorba egymás után. Kezdetben kérhetjük, hogy ahogy halad mindegyikre mutasson rá. Így rögzítjük nála a haladási irányt.

Sorkirakással: Több kis tárgyat odakészítünk az asztalra, s arra kérjük, rakja őket úgy sorba, ahogyan mondjuk: Első legyen, a sor elején álljon a kék golyó, utána a béka... a végén a kacsa. (Ne emlékezetből kelljen neki, hanem folyamatosan rakhassa, míg mondjuk.) “Olvasd el”, hogyan raktad őket egymás után! Melyikkel kezdted? Melyik következik utána? Melyik az utolsó, a sor végén álló? Nézd csak meg az egeret! Mutass rá! Mi jön az egér után? Nézd még mindig az egeret! Mi van az egér előtt? A béka mi után következik? Keressd meg a nyuszit! Melyik két játék között van a nyuszi? (Kinder figurák, kis játékok nagyon jól használhatóak.)

Számlálással: Korongokat rakunk sorba, s megkérjük, hogy számolja meg. Nem mutatjuk, csak megkérjük, hogy kezdje az elején. Itt már alkalmaznia kell a balról-jobbra való haladási irányt. Ezt a fajta feladatot felhasználhatjuk a

sorszámnevek gyakorlására is: Mutasd meg melyik az első? Az utolsó az hányadik a sorban? Eleinte közösen számoljunk, így tanítsuk meg neki a sorszámneveket. gyere, keressük meg együtt melyik az ötödik! (Eleinte csak 6-8 korong legyen összesen a sorban.)

”Fessünk együtt a kerítést!”: Nagyon jól használhatóak az írószer boltokban kapható színes pálcikák. Elkezdek egy mintát: piros-kék, piros-kék, piros-kék, s megkérem folytassa tovább, most már neki kell e minta szerint tovább festenie a kerítést! Nehezíthetjük úgy is, hogy három szín váltakozik, illetve két egyforma. egy másik. Miután kirakta olvassa el a sort, majd kérdezzük meg tőle melyik az első, az utolsó, mi jön a piros után, mi van a zöld előtt, mi van a kék és a sárga között...

Rajzoljunk sort! Előrajzolok egy sormintát (kocka, háromszög, vagy virág-gomba-nap, s ezeket kell neki folytatnia tovább. Itt gyakoroltathatjuk a folyamatos haladási irányt oly módon is, hogy mikor a sor végére ér, akkor a következő sort is a bal szélén kell neki kezdenie, s így kell majd szöveget is olvasni!

(További foglalkoztatásra, gyakorlásra - téri tájékozódás, balról-jobbra való haladási irány, sor és oszlop fogalma- ajánljuk: Csabay Katalin: Lexi és Lexi iskolába megy c. foglalkoztató könyveit.)

Hallási megkülönböztető képesség fejlesztése

A hallási figyelem és megkülönbözető képesség (auditív diszkrimináció) megfelelő fejlettsége fontos feltétele az olvasásnak és a helyesírásnak. A gyermekek az olvasás során nemcsak azokat a betűket téveszthetik, cserélhetik össze, amelyek nyomtatott képe nagyon hasonlít (e-é, a-á, b-d, m-n, sz-zs), hanem melyeknek a hangalakja hasonlóan hangzik (k-g, f-v, b-p, s-zs). Nem mindegy, hogy azt kell leírni a tollbamondásba, hogy toboz és nem doboz, vagy sebes és nem zsebes, s ezeket a betűket nemcsak írásban, hanem olvasásban is összecserélhetik, mert hangalakjuk alapján nem tud különbséget tenni köztük. Neki hasonlóan hangzanak, nem, azért mert baj van a hallásával, hanem mert az ún. hallási megkülönböztető képessége nem megfelelően fejlett. (Ha ilyen gyanú felmerül a biztonság kedvéért nem árt először egy orvosi vizsgálat, majd egy logopédiai differenciált diagnosztikai vizsgálat a nevelési tanácsadóban)

Néhány gyakorlat-részben a szülők megnyugtatására, s természetesen fejlesztő céllal:

Mondd utánam "halandzsául"!

Valójában értelmetlen, szótagokat, betűsorokat kell a gyerekeknek utánam elismételni, kezdetben 2-3, majd egyre hosszabbakat. A két betűs szótagok esetében, néhány bemelegítő gyakorlat után kérhetjük azt gyermekünktől, hogy próbálja pontosan ugyanúgy mondani, ahogy tőlünk halotta. Kicsit "túlzásokba” eshetünk, a rövid magánhangzós szótagokat (2 és 3 betű esetében) gyorsan, igen röviden ejtve benne a magánhangzót mondjuk, a hosszú magánhangzót tartalmazó szótagot, pedig elnyújtva, hosszan.

Példák:

- av, át, óm, úz, éf, ük, ícs, áf, je, ké, fe, zí, kű, fu, zá, ra, it, rű, üc, ózs, zsü, ep, lí,

- vát, rit, par, cúm, eci, éka, úcsi, ícsu, par, rűik, űrc, véc, kem, ári, széc, csom, mőcs, luzs, ruf

- kete, geri, kotas, perut, szeki, balkas, fáros, szenyér, piccen, spiccer, kadsem, márgus, feke, botta, úzsdi, lókák, terény, adbul, abdul, badlás, torany,

Hegyezd a füled!

Hangsor-párokat mondok, s gyermekünknek azt kell eldöntenie, hogy amit hall az teljesen egyforma-e, ugyanazt hallja-e kétszer. Ha egyforma, tapsoljon egyet.

Segíthetünk úgy megértetni vele a feladatot, hogy először értelmes szavakat mondunk: róka-róka, róka-lóka illetve kenyér-kenyér, zseb-seb. Mikor itt már érti a feladatot, indulhatunk az értelmetlen hangsorok irányába. (Ne kezdjük el ezt a játékot nyárnál előbb!)

Példák:

padi-padi, kop-top, rafi-ravi, tami-tari, réjk-rék, gég-gék, pári-páli, mási-masi, tam-tan, cukko-cukko, zsuk-suk, zsému-zsému, kege-keve, vetrit-vetrit, verény-véreny, totem-toten, rokka-roka, dukkó, dukó, hallé-allé, szami, sami,

Ez a játék alkalmas a magánhangzók időtartamának felismertetésére is a következő párok össszehasonlításával: lovas-lóvas, nosza-nósza, csikós-csikós, por-pór, űveg-üveg, tüz-tűz, fút-fut, fut-fut, hol-hól, tol-tol, log-lóg, píros-piros... (Játszhatjuk ezt a változatot úgy is, hogy arra kérjük, amikor a helyeset, a jót hallja, akkor tapsoljon egyet.)

Találjunk ki együtt szavakat!

A szülő elkezd egy értelmes szót pld telef.., s a gyereknek kell befejezni. Eleinte úgy adjuk meg a szavakat, hogy csak az utolsó, vagy az utolsó két betű hiányozzon, de aztán ahogy belejönnek, úgy nehezítsük (Az is nehéz, amikor a szavak rövidek, s az utolsó két betű hiányzik!).

- repülőgé, rágógu, cseresz fenyőf, szivárv, helikop, karács, búgócsi, állatke, elef, meséskö, testv, nad, templ, med, fark, szemü,

Gondolkodási funkciókat fejlesztő játékok

Több korábban ismertetett játékunknál jeleztük, hogy nagycsoportos óvodásokkal is játszhatóak, most még egyszer kiemelnénk néhány igen fontos területet, melynek megfelelő szintű fejlettsége szükséges az eredményes tanuláshoz.

Analógiás gondolkodás fejlesztése - analógiás sorokon (befejezetlen mondatokon keresztül

Szeriális (soralkotó) gondolkodás fejlesztése, melyen keresztül a szabályalkotás, szabályfolytatás képességét fejleszthetjük, s erre a matematikában nagy szükség van

- Színes pálcikákból elkezdett sorminták "kerítések " folytatása max. 3-as elem: kék-sárga

sárga – sárga - kék

piros - kék- sárga,

- Sorfolytatás szóban: alma-körte alma-körte, macska-egér-elefánt macska-egér-elefánt, kék-sárga-zöld kék-sárga-zöld..

Fogalmi gondolkodás fejlesztése

A nagycsoportos óvodásuknak a következő fogalmakat kell már iskola előtt (tavasszal) ismerni: ember, állat, gyümölcs, szerszám, jármű (közlekedési eszköz, élelmiszer (ennivaló), növények, virágok, játékok. Tudnia kell kérésre felsorolni pld. virágokat, s meg kell tudnia mondani, hogy mi a közös az almában, a banánban, a barackban..

(Ezen gondolkodási funkciók fejlettségének szükségességéről, feladatfajtákról az előző fejezetben részletesen írtunk!)

Számfogalom előkészítése

Nagyon jól használható a számolási készség fejlesztése, a matematikai műveletek (elvétel, kiegészítés) előkészítése során korongos doboz. Nem árt, ha gyermekünk megismerkedik vele, hiszen az iskolában is fogják majd használni.

Az otthoni foglalkozások során novembertől-márciusig, csak 6-os számkörön belül gyakoroljuk a feladatokat. Márciustól bővíthetjük a számkört 8-ra, majd 10-re.

Számlálás korongsor "olvasásával", kirakással

Kezdetben mi rakjuk az azonos színű korongokat, s neki meg kell számolnia. Ügyeljünk arra, hogy a számlálás során mindig balról haladjon jobbra!

Másik változata mikor arra kérem, hogy ő rakjon ki valamennyi korongot. Ezt később nehezíthetem azzal, hogy ujjaimon mutatom, illetve tapsolom, hogy mennyit kell neki kiraknia.

Műveletek korongokkal

Itt is egyszínű korongokkal dolgozzunk. Előbb kisebb számkörben végezzük a feladatokat. Kérjük azt gyermekünktől, hogy rakjon ki valamennyi - mondjuk 6 korongok az asztalra (vízszintes sorba mindig!), ellenőriztessük le, majd azt kérjük tőle, hogy vegyen el belőle annyit, hogy 3 maradjon. Ezt hívjuk elvételnek. Nehezebb matematikai feladat a kiegészítés. Ekkor azt kérjük: tegyél az asztalra 2 korongot! Ügyes vagy! Tegyél hozzá annyit, hogy összesen 6 legyen! Vigyázz azt is számold bele ami már ott van, azzal együtt legyen 6!

Mindig mindent ellenőriztessünk le vele, ezzel elősegítjük az önellenőrzés képességének kialakulását, amire az iskolában nagy szüksége lesz.

KIS SZEMFÜLES – megfigyelő-képességet és látási emlékezetet fejlesztő játék

Ezt a játékot, melyet kiadványunk melléklete tartalmaz szeretettel ajánljuk az egész család számára, valamint használható az óvodában, s az iskolában is egyaránt.

Játékunkat fekete –fehér formátumban készítettük el. Reméljük a gyerekek szívesen varázsolják a kis kártyákat színessé! Arra kérjük őket, hogy annak érdekében, hogy minél ügyesebbé váljanak a játék során a teljesen egyforma és a nagyon hasonló figurákat ugyanolyanra színezzék ki!

A játék lényegében a Memória játékok elvén alapul. Párokat kell keresni. Nehézzé az teszi, hogy vannak teljesen egyforma és nagyon hasonló formák: van háromszirmú és van négyszirmú virág, van balra és jobbra néző női arc…

Mindenből kettő. Ezért lehet jól összekeverni a kivágott képeket, szabályos sorokba -oszlopokba rendezve elhelyezni hátsó borítójukkal felénk az asztalon, s mindig két képet felfordítani. Ha pár kivehetem, ha nem, akkor visszafordítom, ott marad a helyén, s a következő játékos próbálkozhat. Gyorsíthatjuk úgy a játékot, hogy aki talált egy párt jutalmul még egyszer fordíthat. Az győz, aki a legtöbb párt gyűjtötte össze.

Ez a legnehezebb változata. Kezdetben óvodásokkal játszhatjuk úgy is, hogy összekeverve kiszórjuk a képeket az asztalra, s nekik kell megkeresni a teljesen egyformákat. E játék közben meg is tudjuk beszélni, hogy amik nagyon hasonlítanak egymásra azok miben különböznek egymástól.

E játékunkhoz is kellemes szórakozást kívánunk!

A Boldog Iskolás Évekért Munkaközösség a következő témakörökben vállal előadásokat intézményvezetők, nevelőtestületek, szülői munkaközösségek , civil közösségek felkérésére. Az előadások ingyenesek, vidéki felkéréseknek is eleget teszünk:

1. Az élet első három éve - amit kisgyermekünk fejlődéséről tudnunk kell

2. A játék szerepe a gondolkodás fejlesztésében

3. Az óvodáskor pszichés jellemzése

4. A dyslexia prevenció (megelőzés) lehetőségei az óvodában

5. Szülői dilemmák a beiskolázás előtt. Milyen is az iskolaérett gyermek?

6. A kisiskoláskor pszichés jellemzői

7. “A fiam nem tud olvasni” Az írás és az olvasás zavar tünetei, a segítségnyújtás lehetőségei otthon és az iskolában

8. A számolási zavarról szülőknek és pedagógusoknak

9. Figyelemzavar otthon és az iskolában

10. Meixner –módszerrel a dyslexia ellen

11. A tanulási zavarokat korrigáló Sindelar fejlesztő program helye az iskolai mindennapokban

12. A tanulási nehézséggel -részképesség zavarral küzdő gyermekek differenciált foglalkoztatásának lehetőségei a tanítási órákon

13. Milyen módon, hogyan kérjük számon a tanulási zavarral küzdő gyermekeket?

14. Hogyan tanítsuk meg gyermekeinket tanulni?

Munkaközösségünk aktív tagjai:

Bányai Katalin tanítónő -Bezerédj Általános Iskola

Haholt Miklósné óvonő-tanítónő –Általános Iskola Dunakömlőd

Hesser Zoltánné tanítónő –pszichopedagógus –Móra Ferenc Általános Iskola

Jantyik Margit gyógypedagógus-logopédus –Speciális Általános Iskola

Juhászné Papp Piroska tanítónő –Herman Ottó Általános Iskola

Király Gabriella gyógypedagógus –pszichológus –Paks Nevelési Tanácsadója

Kriszt Antalné óvónő –Gyermeksziget Óvoda, Eötvös u.

Kovátsné Udvardi Mária tanítónő –Deák Ferenc Általános Iskola

Lestárné Tavaszi Erzsébet óvónő –Kishegyi úti óvoda

Németh Csilla gyógypedagógus-szurdopedagógus –Paks Nevelési Tanácsadója

Noé Krisztina gyógypedagógus –pszichopedagógus –Paks Nevelési Tanácsadója

Pintérné Tölli Veronika tanítónő –Herman Ottó Általános Iskola

Radnótiné Barna Éva gyógypedagógus-pszichopedagógus-logopédus – Paks Nevelési Tanácsadója

Szathmáriné Bella Ágnes tanítónő –Speciális Általános Iskola

Szépné Varga Szilvia tanítónő-gyógypedagógus –Paks Nevelési Tanácsadója

Tillné Antal Erzsébet tanítónő –Deák Ferenc Általános Iskola

Tyúkosné Haag Erzsébet tanítónő –Móra Ferenc Általános Iskola

Vrábelné Verebes Ágnes óvonő –Kishegyi úti óvoda

Vecsey Tünde gyógypedagógus-logopédus –Paks Nevelési Tanácsadója

Kérjük, segítse azzal munkánkat, hogy kiadványunkat másoknak is kölcsönadja!