Ünnepek : Mihály napi szokások, versek |
Mihály napi szokások, versek
2008.08.30. 15:53
Mihály nap
A nem is olyan régi időkben a szeptember hónap egyik legkiemelkedőbb napja,
Szent Mihály napja volt. A természetben, az időjárásban ilyenkor változás áll be: pl. Az idő hidegebb lesz, ilyenkor szakad meg a fű gyökere, a halak a víz fenekére húzódnak, megkezdődik az őszi vetés. Szent Mihály napja az ősi napéjegyenlőség tájára esik, mintegy ott áll a tél kapujában. Őszi évnegyedkezdő nap. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Az állattartók ilyenkor hajtották vissza a faluba a legelőre hajtott állatokat. Ez a nap, a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt.
E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje. Vigadalmakat, lakodalmakat Katalin napjáig (november 25-ig) lehetett tartani, így lett a lakodalmak őszi időszaka. Ilyenkorra már megforrt az újbor, beindult a pálinkafőzés. Ez az időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.
Szent Mihály napján sok helyen tartottak vásárt. Ilyenkor szerezték be az emberek a téli holmit. Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok. A távolabbi helyekről akkor még lovas kocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjártók, a szűrszabók stb. Sok árus mondókával csalogatta a vevőket. De nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék, amire szükségük van. Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek E naphoz kapcsolódik női munkatilalom: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Óvónői elbeszélés a vásárról gyermekeknek
Szeptember 29-e Mihály nap, vásár nap. Régen nem volt ilyen sok szép üzlet, mint ma. Aki vásárolni szeretett volna, vagy eladni, elment a vásárba. A nagy városokban tartották a vásárokat. A távolabbi helyekről, akkor még lovaskocsival, vagy ökrösszekérrel mentek a vásárba. A vásártér zsivaját már messziről lehetett hallani. Az óriási sokadalomban mindenki tudta mit, hol keressen, mert az árusok mindig ugyanazon a helyen, ugyanabban a sátorban kínálták portékájukat.
Ma már sok mindent a gyárban állítanak elő, amit régen kis műhelyeikben a mesteremberek készítettek. Az elkészült portékákat a mesterek a vásárba vitték eladni. Így árulták a vargák a bocskort, a csizmadiák a csizmát, a kádárok a hordót, a szíjártók a lószerszámot, a szűrszabók a jó meleg, szépen díszített cifraszűröket. Árultak itt gombot, kötelet, madzagot. Sok árus mondókával csalogatta a vevőket. Itt árulták a fazekasok a sok szép cserépedényt, tálakat, korsókat, tányérokat. Cserépből még perselyt is készítettek. Ebből sokan vettek „vásárfiát". A vásárfia az az ajándék volt, amit a vásárból vittek haza. Régen is, most is árulnak a vásárban a mézeskalácsosok: mézes babát, mézes huszárt, mézes szívet.
A mézes szívet szívesen vették a fiúk a lányoknak. Árulják a vásárban a sokféle kosarat, amit vesszőből, gyékényből készítenek a kosárfonók. Nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék amire szükségük van. Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek. A vásár befejeztével mindenki hazavitte a megmaradt áruját.
Megfigyelések:
„Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet”
(Szent Mihály napja után hidegre fordul az időjárás, Szent György napjával (április 24.) melegszik.)
„Ha Szent Mihály napján még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske”
(Ha ezen a napon még itt vannak a fecskék, új-évig nem lesz nagy hideg, karácsonykor is enyhe idő várható.)
„Szent Mihály lova deres, behozza a telet”
„Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér.”
(Az égbolt legkönnyebben felismerhető csillagképe a Göncölszekér, amelyet sok vidékünkön Szent Mihály szekerének neveznek.)
„Mihály-nap felé az idő
Kelet felül jön a felhő,
Sírnak-rínak a bárányok,
Szegődnének a juhászok.”
(E napon számoltatják el a pásztorokat. Ha becsülettel gondozta a jószágot, a pásztor ekkor kapja meg éves bérét. Mulatságot is rendeznek, amely reggelig tart, majd a pásztort táncolva kísérik hazáig.)
„Aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérek tanácsot!”
„Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet."
„Szent Mihály nap után a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.”
„Szent Mihály nap után megszűnik a mézelés.”
(Pihenőre térnek a méhek.)
„A Mihály napi mennydörgés szép őszt, de kemény telet jelent.
„Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.”
„Ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe.”
Óvodában felhasználható versek, dalok,
dalos játékok a Mihály naphoz
Versek:
Csokonai Vitéz Mihály: Mihály-napi álom
Misi, Misi, Miska,
mit eszik a macska?
Kívánom is, hogy vidáman
egyenek és igyanak
Barátságos indulattal
s víg szívvel mulassanak.
Mind Mihály, mind a nem Mihály,
akik itt örvendeznek
Töltsenek sok szép
szerencsés esztendőket.
Éljenek!
Weöres Sándor: Vásár című verséből:
I.
Olcsó az alma,
Itt van halomba,
Aki veszi, meg is eszi,
Olcsó az alma!
II.
Kis trombitát vegyenek,
Pirosat, fehéret,
Lilát, sárgát, kéket!
Mézesbábot vegyenek,
Tükrös-szívet, szépet!
IV.
Van-e csizma eladó,
Hóba-sárba mindig jó?
Van kis csizma eladó, szép varrás a szárán,
Hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám.
Van-e ködmön eladó,
Szélbe-fagyba mindig jó?
Van kis ködmön eladó, szép hímzés a vállán,
Hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám.
V.
Érkezik a vándorcirkusz,
Hoznak elefántot,
Tarka bohóc vezeti,
Füsti Pisti követi, ilyet sose látott.
VII.
Jó márc a cseberben,
Csuprom telemertem.
Tele van a csuprom,
Idd már, ki ne fusson.
Weöres Sándor TÁNCNÓTA
Van-e szoknya eladó,
tarkabarka suhogó,
a derékra simuló,
nyárba-télbe jó?
Nincsen szoknya vehető,
csak egy régi lepedő,
ráncos, rojtos, repedő,
üsse meg a kő
Van-e csizma eladó,
patkós sarka kopogó,
szattyán-szára ropogó,
sárba-vízbe jó?
Nincsen csizma vehető,
csak egy rozzant tekenő,
ócska egér-etető,
üsse meg a kő.
Kormos István: Vásár
Kicsi Kati, Hová mész?
Piacra.
Minek mész a piacra?
Vásálni.
Mit vásálsz a piacon?
Káposztát.
Kinek vásálsz káposztát?
Kecskémnek.
Szereti a káposztát?
Szereti.
Mit csinál, ha hazamész?
Hamm! Azonnal megeszi!
Pinczéri Judit: Piacon
- Mit kóstolgat, néném asszony?
- Tejföl fölit, édes lelkem!
- Ki kevesellné azt, néném asszony?
- Macskám orra, édes lelkem!
- Mit tenyerezget, néném asszony?
- Gyöngynek súlyát, édes lelkem!
- Ki ítélné azt, néném asszony?
- Madaram szárnya, édes lelkem!
- Mit lógázgat, néném asszony?
- Huszárkardot, édes lelkem!
- Kinek lenne az, néném asszony?
- Deli-pötty unokámnak, édes lelkem!
Osváth Erzsébet: Balambér
Van egy kutyám, Balambér.
Elcserélem galambér!
Vagy eladom jó áron
vasárnap a vásáron.
Akkor aztán vehetek
hat galambot, vagy hetet!
De hát mivel etetem?
Tiszta búzám nincs nekem.
Balambérnak jó a csont.
A kosztjára semmi gond!
Balambér a barátom.
Ha eladom, nem látom.
Nem adom én Balambért
sem pénzért, sem galambért!
Végh György: Kakasom, kakasom
Kakasom, kakasom,
udvari kakasom,
nincs kosaram, se kasom,
nem tudlak eladni a piacon,
Minek vagy akkor kakasom:
Udvari kakasom?
Kányádi Sándor: Elment Péter
Elment Péter tököt venni,
elfelejtett pénzzel menni.
Hogy a sült tök? Ennyi s ennyi.
De nem volt mit elővenni.
Elmaradt a sülttök-vétel,
étlen maradt szegény Péter.
Varsa Zoltán: Félrehallós bolt
Van-e kérem naspolya?
Az én lányom Orsolya.
Hát színes búgócsiga?
Nem megyek én lagziba.
Kellene egy babaház.
Majd ha nyáron hideg ráz.
Akkor piros telefon.
Két forint egy nagy pofon!
Démény Ottó: Boltos
Te leszel a boltos
Én meg a vevő:
- Mondja kérem, mi tetszik?
Minden vehető!
Egy pénz, két pénz, három pénz
Csokit, nápolyit?
- Csomagolja nagy papírba
már megint esik.
T. Nagy Sándor: Mókavásár
Eladó, eladó
Kiáltja az eladó.
Van itt minden
Ami kell
Ez sípol, az kelepel.
Amaz pedig kalapál
Áll a vásár, áll a bál.
Cirókából, marókából
Friss szállítmány érkezett!
Egyedemből, begyedemből
Tessék, kérem, két szelet.
Megéri, nem drága
Három bukfenc az ára.
Fecske Csaba: Nagy vásár volt
Nagy vásár volt
Tücsökfalván
Ott aludtam éjjel
Szalmán.
Reggel a vásárba mentem
Három kismalacot vettem.
Addig számolgattam őket
Amíg a háromból öt lett.
Hét malaccal hazamentem
S mind a tizet
Fölneveltem.
Mondókák:
Tessék, tessék jó portéka,
egynek sincsen maradéka,
ma még vehet,
holnap mehet.
Erre, erre ifiasszony,
más boltosra ne hallgasson.
Ma még vehet,
holnap mehet.
Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet,
sósat, sósat, jó ropogósat.
Aki vesz, annak lesz,
aki nem vesz, éhes lesz.
Perecet vegyenek,
frissek, még melegek,
Ropogósak sósak,
szépen mosolygósak.
Olcsó az alma, itt van halomba.
Aki veszi meg is, eszi, olcsó az alma.
Csere, bere fogadom, többet vissza nem adom,
Aki lovát eladja, többet vissza nem kapja.
Ide nézz, törökméz
Fele cukor, fele méz.
Fehér cipó sós túró
Éhség ellen igen jó.
Mézes bábot vegyenek,
tükrös szívet, szépet.
Ide nézz, oda nézz,
fele cukor, fele méz.
Túrót vettem, el is tettem,
már nem tudom, hová tettem.
Nem eladó a túrócska?
Nem eladó, nem eladó, csak a vásárba való.
Beérett már a kökény,
szedjük tele a kötényt.
A héja már fekete,
Mókus is gyűjt télire.
Piros alma csüng a fán
szakíts le te barna lány.
Leszakítom, megeszem,
mert az almát szeretem.
Egy üveg alma
két üveg alma
három üveg alma
négy üveg alma
öt üveg alma
hat üveg alma
hét üveg alma
nyolc üveg alma
kilenc üveg alma
tíz üveg alma
Ha nem tiszta, vidd vissza
Ott a cica, megissza. (hintáztató)
Ez a malac piacra megy
Ez itthon marad
Ez kap finom pecsenyét
Ez semmit sem kap.
Ez a kicsi visít nagyot
ujjí- ujjí éhes, vagyok.
Aludj baba, aludjál, feljött már a csillag.
Aranyos kisbárány hazafelé ballag.
Így törik a diót kopp, kopp, kopp,
Úgy meg a mogyorót ropp, ropp, ropp.
Cselédfogadásról
(csallóközi énekszöveg):
Mikor a szógát fogadják,
Öcsémuramnak szólítják,
De amikor már megkapták,
Csak főtt krumplival táplálják
Vevőcsalogató:
Asszonyok, asszonyok
gatyamadzag, pöndölmadzag,
vékony madzag, vastag madzag,
széles madzag, keskeny madzag,
fehér madzag, sárga madzag,
Nem dicsérem, jól megmérem,
Tessék kérni!
Dalok, dalos játékok:
Forrai Katalin: Ének az óvodában:
Gyí, te paci 33.
Itt a köcsög 38.
Jákobnak volt hat fia 39.
Kipp, kopp, kalapács 43.
Sárga cukor, veres bor 54.
Cicukám, kelj fel 61.
Egy üveg alma 85.
Elvesztettem zsebkendőmet 86.
Hej, a sályi piacon 88.
Töröm, töröm a mákot 94.
Ennek a kislánynak 95.
Tekeredik a kígyó 109.
Most jöttem Bécsből 131.
Benn a bárány, kinn a farkas 150.
Egyet termett a mogyoró 154.
Hogy a csibe? 195.
Túrót ettem 209.
Elvesztettem páromat 213.
Egy kis malac, röf-röf-röf 244.
Azt mondják, hogy a cipő 291.
Kicsi üst, nagy a füst 294.
Megy az öreg Ádám 326.
Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában:
Kimenék a szőlőhegyre 11.
Elmentem a piacra 63.
Hej, két tyúkom tavali 79.
Jánoshídi vásártéren 87.
Én elmentem a vásárba 130.
|