5. JANU�R

A differenci�l�sr�l �s a fokozatoss�gr�l

Egy vegyes �letkor� (3-7 �ves gyerekek) csoportban hogyan v�lasztom ki a kicsiket �s nagyokat?   Az iskol�ba k�sz�l�, �s a harmadik �ve �vod�ba j�r� gyerekek egy�rtelm�en a nagyok t�bbs�g�t adja. Az ebben a tan�vben beker�lt kiscsoportosok term�szetesen a kicsik k�z� tartoznak. A k�z�ps�s�ket k�pess�geik szerint bontom sz�t. Ha valamelyik k�z�ps�s rendszeresen k�pes elv�gezni a nagyok gyakorlatait, akkor �t m�r a nagyok k�z� sorolom. A kicsik k�z�l mindig van olyan �gyes mozg�s�, aki a nagyok feladat�t is k�vetni tudja. Term�szetesen nem g�tolom, ha pontosan el tudja v�gezni. Csak akkor „k�ld�m vissza” a kicsik feladat�hoz, ha m�g neh�zs�get okoz Neki.

�v eleje �ta a gyerekeknek nem szokatlan, hogy a kicsik �s a nagyok ugyanabban az id�ben m�s-m�s feladatot kapnak. El�sz�r mindig a kicsik gyakorlat�t v�gzi az eg�sz csoport. Ha m�r r�gz�d�tt a mozg�ssor, �s a nagyok m�r t�k�letesen v�gre tudj�k hajtani a gyakorlatot, akkor kapj�k a nehez�t�st. A kiindul�helyzet, az �temsz�m nem v�ltozik, �gy a csoport mozg�sritmusa nem borul fel, nem zavarja a kicsiket.

Az ellen�rz�s �s hibajav�t�s szempontj�b�l lehet a mozg�st�r jobb �s bal oldal�ra bontani a kicsiket �s nagyokat. Ezt c�lszer� m�r az els� mindennapos testnevel�st�l alkalmazni, �gy k�s�bb m�r nem ig�nyel k�l�n szervez�si feladatot.

Azokn�l a gyakorlatn�l, ahol nem k�n�lok k�l�n feladatot a kicsiknek �s nagyoknak, a v�grehajt�s min�s�g�n �szrevehet�ek a mozg�skoordin�ci�s k�l�nbs�gek. Ezen a t�ren mindig egyens�lyozni kell: a gyakorlatok a kicsiknek ne jelentsenek �tugorhatatlan akad�lyt, k�zben a nagyoknak legyen el�g megterhel�. J� megold�s, ha ilyenkor az ism�tl�ssz�mban differenci�lunk. Illetve a kicsik feladatv�gz�s�t csak annyira jav�tom, amennyire azt �letkori, �s egy�ni saj�toss�gaik azt lehet�v� teszik. Ha j�kedv�en, lelkesen v�gzik a gyakorlatot, de a mozg�skoordin�ci�juk m�g nem k�pes a pontos kifinomult feladatv�gz�sre, ink�bb b�ztatom, dics�rem �ket, hogy a mozg�s �r�me megmaradjon.

Ahogy telik a tan�v, a mindennapos testnevel�s gyakorlatai egyre jobban k�zel�tenek a nagyobb gyerekek k�pess�geihez. Az �v elej�n v�gzett egyszer�bb 2 �temes gyakorlatok mell� beker�lnek a k�nnyen k�vethet� 4 �temesek, a nehezebb 4 �temesek, majd �v v�g�re n�h�ny 8 �temes k�nnyebb – nehezebb gyakorlat is. Ezeket a m�r j�l ismert egyszer� mozdulatokb�l �ll�tjuk �ssze. A nagyobb �temsz�m� gyakorlatok j�l fejlesztik a gyerekek mem�ri�j�t is.

M�g a nagyobb gyerekek is szeretik, ha m�sk�nt is megfogalmazzuk, elnevezz�k a mozdulatokat, seg�t a mozdulataik bepontos�t�s�ban, j�kedvvel, �r�mmel v�gzik a gyakorlatokat. A gyerekek k�pszer� gondolkod�sa miatt, k�s�bb k�nnyebben „el�h�vj�k” a bonyolultabb feladatokat. Ha v�letlen�l nem mondom, hogy mire is hasonl�t a mozdulat, azonnal hozz�f�zik a j�t�kos megfogalmaz�st. A nagyoknak (persze a kicsik is hallj�k) mindig szaknyelven is elmondom a gyakorlatokat, �gy mire iskol�ba ker�lnek, ismerik a testnevel�s alapkifejez�seit: a kiindul� testhelyzetek, kar- �s l�btart�sok elnevez�seit.

A p�ros gyakorlatok nagy odafigyel�st ig�nyelnek a gyerekekt�l: az eszk�z�n k�v�l m�g a t�rs mozg�s�hoz is igazodni kell. A p�rok akkor tudnak g�rd�l�kenyen, eredm�nyesen egy�tt dolgozni, ha k�zel azonos termet� �s k�pess�g� gyerekekb�l �llnak. Az �temez�st minden p�r a saj�t temp�j�hoz igaz�tja.

JANU�R 1. H�T                                                                     Eszk�z: KARIKA

J�r�s: 2 k�rben ellent�tes ir�nyban kicsik - nagyok

 a talajra fektetett karikasor felett, �s vissza                             

  - karik�kba l�p�ssel, vissza l�bujjon, ny�jt�zkodva

  - karikasor felett terpeszben, vissza sarokj�r�ssal

  - karik�kba p�ros l�bon sz�kdel�ssel, vissza medvej�r�ssal

Fut�s: sz�tsz�rt alakzatban „Fogathajt�s”

A gyerekek p�rba �llnak, egym�s m�g�. A karika, az el�l �ll� gyerek (lovacska) h�ta m�g�tt a k�ny�khajlatba van beszor�tva. A h�tul �ll� gyerek (a hajt�) a karik�t k�t k�zzel fogja, �gy ir�ny�tja a fogatot . Jelre elindulnak: a „lovacska” sz�kdel egy l�bon ut�nz�r�ssal, � h�zza  a „fogatot”. Arra kell mennie, amerre a hajt� ir�ny�tja - �gy, hogy ne �tk�zzenek m�sokkal.  L�btart�s-csere, majd szerepcsere.

Gimnasztika:  elhelyezked�s sz�tsz�rt alakzatban

1) Kh: Terpesz�ll�s, karikatart�s m�lytart�sban a test el�tt 1. Bal karemel�s oldals�   k�z�ptart�sba k�ny�k felfel� n�z  2. Vissza kh-be  3. Jobb karemel�s oldals�  k�z�ptart�sba k�ny�k felfel� n�z   4. Vissza kh-be  „a nagy �ra ing�ja”  / kar, v�ll

2) Kh: Terpesz�ll�s, karikatart�s mells� k�z�ptart�sban, karikaforgat�s „korm�nyz�s” /v�ll        

 3) Kh: Terpesz�ll�s, karikatart�s f�gg�leges helyzetben magastart�sban bel�gz�ssel    1. T�rzshajl�t�s balra, jobb t�rdhajl�t�ssal �s cs�p�tol�ssal  2. Vissza kh-be kil�gz�ssel    Ellenkez� ir�nyba is  „fa a sz�lben” / kar, t�rzs, comb

4) Kh: Hajl�tott terpesz�ll�s, t�rzsd�nt�s el�re, t�masz a f�gg�legesen a talajra �ll�tott  karik�n  1. T�rzsford�t�s balra, karemel�s oldals� k�z�ptart�sba 2. Vissza kh-be  ellenkez� ir�nyba is  / kar, t�rzs, comb

5) Kh:  Hajl�tott �l�s, karikatart�s mells� k�z�ptart�sban 1. L�b emel�se lebeg��l�sbe, l�bak   �tny�jt�sa a karik�n. 2. Vissza kh-be    „oroszl�n a karik�n �t”  / has, egyens�ly     

6) Kh: Guggol�t�masz a talajra fektetett karik�ban  1-4 L�p�sek k�zzel el�re fekv�t�maszig        5-8.. L�p�sek vissza kh-be  „leragadtak a l�bak” / kar, v�ll, t�rzsfesz�t�k                 

7) Kh: Hanyattfekv�s, talpt�masz, karok m�lytart�sban a talajon, karika a bal k�zben   1. Cs�p�emel�s, alatta karika �tcs�sztat�sa a jobb oldalra  2. Cs�p� leenged�se kh-be  ellenkez� ir�nyba is   „h�d alatt” / t�rzsfesz�t�k,  far, comb

8) Kh: Hasonfekv�s, karikafog�s m�lytart�sban a test m�g�tt  1.Fej, t�rzs karika emel�se,    . 2. Vissza kh-be / h�t, v�ll 

J�t�k:             Egyed�l, vagy p�rban

A gyerekek sz�tsz�rtan a talajra fektetik a karik�jukat. Fut�s tetsz�leges ir�nyba, a karik�k kiker�l�s�vel. Jelre (taps, z�szl�) mindenkinek karik�ba kell l�pnie, �s a derek�ra h�znia a karik�t. Kett�s jelre (k�t taps, k�t z�szl� emel�se) a gyerekek p�rosan ugranak a karik�ba, �s k�z�sen h�zz�k a derekukra  a karik�t.

J�r�s: k�rbe, tapsol�ssal

JANU�R 2. H�T                                                          Eszk�z: BABZS�K P�ROS

J�r�s: Egym�s m�g�tt k�rbe

  - babzs�k a fejen, ny�jt�z�s fejtet�vel

  - guggol�sban, babzs�k a fejen „t�rpej�r�s”

  - ny�jtott l�ptekkel, a h�ts� t�rd talajt �rint, babzs�k a fejen „h�tm�rf�ldes j�r�s”

 - babzs�k tol�s bal talppal, jobb l�bbal ut�nz�r�ssal     l�btart�s-csere

Fut�s: sz�tsz�rt alakzatban, babzs�k a fejen

Jelre:    -     p�rokba �llnak.  Minden alkalommal m�st kell v�lasztaniuk.

Gimnasztika: elhelyezked�s p�rban sz�tsz�rt alakzatban

    P�ronk�nt egy babzs�k. Hasonl� k�pess�g�, magass�g� gyerekek alkossanak p�rokat.

1) Kh: Egym�snak h�ttal terpesz�ll�s, karok magastart�sban, babzs�k az „A” gyerekn�l   1. Babzs�k �tad�s a t�rsnak magastart�sban 2. T�rzshajl�t�sban terpesztett l�bak k�z�tt   babzs�k visszaad�sa  /t�rzs

2) Kh: Egym�snak h�ttal terpesz�ll�s, karok mells� k�z�ptart�sban, „A” gyerek tartja a  babzs�kot 1. Azonos oldal fel� t�rzsford�t�s, ny�jtott karral babzs�k �tad�s „B”-nek  2. Az  ellenkez� oldalon vissza / t�rzs, kar

3) Kh: Egym�snak h�ttal t�r�k�l�s, karok mells� k�z�ptar�sban, „A” gyerek bal kez�ben   a babzs�k  1. Karny�jt�s oldals� k�z�ptart�sba  karh�z�ssal h�tra, babzs�k h�tra �tad�sa  „B” jobb kez�be bel�gz�ssel 2. Mells� k�z�ptart�sban babzs�k �tad�sa bal k�zbe („A” mells�  k�z�ptart�sban tapsol) kil�gz�s 3. Karh�z�s h�tra, oldals� k�z�ptart�sba bel�gz�ssel  4. Vissza kh-be kil�gz�s  / kar, v�ll, mell                                               

4) Kh: Egym�ssal szemben mells� fekv�t�maszban 1/a  Kicsik: babzs�k cs�sztat�s t�rsnak   v�ltott k�zzel  1/b Nagyok babzs�k �tad�s t�rsnak v�ltott k�zzel    2. Vissza kh-be  / v�ll,   t�rzsfesz�t�k  A gyakorlatv�gz�s k�zben t�bbsz�ri tehermentes�t�s, ny�jt�s, laz�t�s.

5) Kh. Hanyattfekv�s talpt�masz, egym�ssal szemben annyira k�zel, hogy a t�rdek egy  s�kba ker�lnek, karok tark�n, babzs�k „A” gyerek bal kez�ben  1. Fej, t�rzs emel�se  jobbra t�rzsford�t�ssal babzs�k �tad�s „B” t�rdek f�l�tt, kil�gz�ssel. 2. Vissza  hanyattfekv�sbe  bel�gz�ssel  / oldal, has    ellent�tes  oldalra is

6) Kh: „A” gyerek hasonfekv�sben, karok magastart�sban, t�masz a babzs�kon,  „B” vele  szemben sarok�l�sben  1.”A” t�rzs- �s karemel�ssel a babzs�kot �tdobja „B”-nek 2. „A”  v�ll alatt t�maszkodva felnyomja mag�t t�rdel�t�maszon �t sarok�l�sbe, „B” teny�rrel  t�maszkodik a babzs�kon, el�re cs�sztatja mag�t hasonfekv�sbe / kar, t�rzs, h�t,   gerincmobiliz�l�s 

7) Kh: Terpesz�l�s egym�ssal szemben,   „A” el�tt a talajon a babzs�k, rajta teny�rt�masz    1. T�rzshajl�t�s el�re h�t g�mb�ly�t�ssel „A” babzs�k cs�sztat�ssal, �tad�s k�z�pen   „B”-nek 2. Vissza terpesz�l�sbe    /combhajl�t�k �s h�t ny�jt�sa 

  J�t�k:      Kincsszerz� j�t�k

A j�t�kt�r k�zep�n egy karik�ban babzs�kok „kincsek” vannak. A p�rok a karik�t�l egyforma t�vols�gban helyezkednek el egym�s m�g�tt. Jelre a p�r el�l �ll� tagja a karik�hoz fut, onnan kivesz egy babzs�kot, �s visszafut vele a t�rs�hoz, leteszi a l�b�hoz �s fordul a k�vetkez��rt. Ha elfogynak a babzs�kok k�z�pr�l, megsz�moljuk, melyik p�rnak gy�lt �ssze a legt�bb kincse.     szerepcser�vel is       (lehet p�kj�r�ssal, nyusziugr�ssal is)

J�r�s: k�rbe, tapsol�ssal

JANU�R 3. H�T                                                                       Eszk�z: SZALAG

J�r�s: Egym�s m�g�tt k�rbe

    - magas t�rdemel�ssel, nyakba akasztott szalag oldals� k�z�ptart�sban fog�sa,      karlebegtet�s

   - szalagfog�s a szalag v�gein, p�ros kark�rz�ssel, szalag �tl�p�s�vel

  - szalagfog�s v�llsz�less�gben kifesz�tve magastart�sban, g�rd�l�s a sarokt�l l�bujjra

Fut�s: sz�tsz�rt alakzatban szalaglebegtet�ssel, reptet�ssel

 Jelre: guggol�s, h�t g�mb�ly�t�ssel, t�rd �tkulcsol�s�val, szalag begy�r�se a comb �s has  k�z�

Gimnasztika:  elhelyezked�s sz�tsz�rt alakzatban

1) Kh: Terpesz�ll�s, bal kar magastart�sban szalagfog�ssal, jobb kar m�lytart�sban test  m�g�tt 1-4. Kark�rz�s a test mellett el�re 4x   5-8.  Kark�rz�s a test mellett h�tra 4x    „�ri�s k�r�k”  / kar, v�ll

2) Kh: Hajl�tott terpesz�ll�sban t�rzsd�nt�s, nyakba akasztott szalag fog�sa oldals�   k�z�ptart�sban 1. T�rzsford�t�s balra, jobb k�z talajhoz �rint�se  2. Vissza kh-be  3. T�rzsford�t�s jobbra, bal k�z talajhoz �rint�se  4. Vissza kh-be „motolla”   /t�rzs, comb

3) Kh: Terpesz�ll�s, t�rzshajl�t�s el�re, karok talaj k�zelben, szalag fog�sa a k�t v�g�n    1. T�rzsemel�s bal t�rzshajl�t�sba karok lend�t�se magastart�sba  2. Vissza kh-be   3.T�rzsemel�s jobb t�rzshajl�t�sba karok lend�t�se magastart�sba  4. Vissza kh-be  /t�rzs

4) Kh: T�r�k�l�s, szalagfog�s v�llhoztart�ssal lapockaz�r�ssal, bel�gz�ssel 1. K�ny�kz�r�s az arc el�tt, h�t g�mb�ly�t�se kil�gz�ssel  2. Vissza kh-be „felf�jhat� t�r�k basa” / mell, h�t

5) Kh: Ny�jtott �l�s, karok oldals� k�z�ptart�sban, szalagfog�s bal k�zben 1. Bal ny�jtott  l�b emel�se (nagyok visszafesz�tett l�bfejjel), alatta szalag �tad�sa jobb k�zbe  2. L�b leenged�se ny�jtott �l�sbe, karok lend�t�se oldals� k�z�ptart�sba, szalag kir�ptet�se    (kar- �s l�btart�s-cser�vel is) „varr�s”  /kar, has       

6) Kh: Hanyattfekv�s talpt�masszal bal l�b magastart�sban, szalag a mellkas el�tt kifesz�tve    sz�les fog�ssal tartva, k�ny�kt�masz a talajon 1. T�rzsemel�s ford�t�ssal: jobb kar   ny�jt�zik bal k�ls� bok�hoz emel�skor kil�gz�s 2. Leenged�skor bel�gz�s    kar �s l�btart�s cser�vel „kismajom f�ra m�szik”    /has, oldal        

7) Kh: Terpesz fekv�t�masz, szalag a talajon a t�rdek magass�g�ban 1. Cs�p�tol�s h�tra, bal   karral ny�jt�z�s test alatt t�rd al�, szalagfog�s  2. Cs�p� leenged�s  egyenes tart�sig, bal  karlend�t�s oldals� k�z�ptart�sba  3. Cs�p�tol�s h�tra, bal karral ny�jt�z�s test alatt t�rd  al�, szalag lerak�sa   4. Vissza kh-be   ellent�tes oldalra is „vissza a hely�re” / t�rzsfesz�t�k, v�ll, kar

8) Kh: Hasonfekv�s, bal kar magastart�sban, szalagfog�s k�z�pen bal k�zzel jobb kar m�lytart�sban a test m�g�tt  1. T�rzsemel�s  kar lenget�se v�zszintesen, nagy �vben  2. Vissza kh-be  kartart�s-cser�vel   „elhessentj�k a sz�nyogokat” / h�t, v�ll, kar      

J�t�k:             P�kfonal szerz� j�t�k

A gyerekek p�kj�r�sban k�zlekednek, �l�kben a szalag (p�kfon�l) �sszegy�rve. A fog�nak nincs  szalagja, igyekszik megszerezni valamelyik t�rs��t. Az lesz az �j fog�, akinek a szalagj�t siker�l megszereznie.

J�tszhatjuk k�t (egy kicsi, �s egy nagy) fog�val.

J�r�s: k�rbe, tapsol�ssal

JANU�R 4. H�T                                                                           Eszk�z: SZ�K

J�r�s: Sz�ksorok k�z�tt k�gy�vonalban

  - l�bujjon, fejjel ny�jt�zva karok m�lytart�sban

  - k�ls� talp�len, karok cs�p�n, h�trah�zva,

  - sz�kek k�z�tt k�gy�vonalban

Fut�s:  csak a sz�ksorok k�z�tti „folyos�n”

Jelre: helyezked�s �llva, �lve, guggolva a sz�k  (mell�klet 54.sz. k�p)     

   - el�,      - m�g�,      - mell� balra,      - mell� jobbra,       - f�l�,         - al�

Gimnasztika:elhelyezked�s a sz�keken                                                     

1) kh:  Z�rt �l�s a sz�ken, karok oldals� k�z�ptart�sban  1-4. T�lcs�rk�rz�s el�re 4x      5-8. T�lcs�rk�rz�s h�tra 4x      /v�ll, kar

2) kh:  Terpesz�ll�s a sz�k mellett bal oldalon, jobb l�b ny�jtva a sz�ken, karok   magastart�sban  1-2-3 T�rzshajl�t�s jobbra 3x   4. Vissza kh-be  5-6-7 T�rzshajl�t�s el�re  bal l�bhoz  8. Vissza kh-be  Ellent�tes ir�nyba is   / t�rzs                                                                                                   

3) kh:  Hajl�tott terpesz�ll�s a sz�kkel szemben t�rzsd�nt�s, karok magastart�sban, sz�k  t�ml�j�n t�masz  1-2-3 T�rzsford�t�s balra 3x  4. Vissza kh-be   5-6-7 T�rzsford�t�s  jobbra 3x   8. Vissza kh-be   / t�rzs, v�ll, kar

4) kh:  Fekv�t�masz sz�kkel szemben, emelt cs�p�vel, t�masz a sz�k �l�lapj�n 1-2. Bal t�rd  felh�z�sa, megtart�sa mellhez  3. Bal l�b ny�jt�sa h�tra v�zszintig  4. Vissza kh-be   Ellent�tes ir�nyba is   /has, far, t�rzsfesz�t�k                                                                                   

5) kh:  Hanyattfekv�s a sz�k el�tt, l�bak hajl�tva, als� l�bsz�ron t�masz a sz�k �l�lapj�n,   tenyerek a combon  1-2-3  Fej, t�rzsemel�s, teny�r cs�sztat�s a t�rd fel�  4. Vissza kh-be   „felm�sznak a p�kocsk�k”  /has                    

6) kh:  T�rdel�t�masz a sz�k f�l�tt keresztben  1. Bal kar emel�se v�zszintig  2. Jobb l�b  ny�jt�sa h�tra v�zszintig   3. Jobb kar emel�se v�zszintig  4. Bal l�b ny�jt�sa h�tra v�zszintig   5. Bal kar leenged�se 6. Jobb l�b leenged�se 7. Jobb kar leenged�se  8. Bal l�b  leenged�se  „�vatos rep�l�s”  /h�t, t�rzsfesz�t�k, koncentr�ci�

7) kh:  Z�rt �l�s a sz�ken, karok magastart�sban, ny�jt�z�s bel�gz�ssel 1. T�rzshajl�t�s el�re   g�mb�ly� h�ttal kil�gz�ssel, sz�k l�b�nak �rint�s�vel   2. Vissza kh-be     / h�t ny�jt�s, mellkas t�g�t�sa 

J�t�k:   Folyos� fog�

Hagyom�nyos fog�j�t�k. Akit megfogott a fog�, le�l egy sz�kre. Csak a sz�ksorok k�z�tt szabad k�zlekedni. J�tszhatjuk �gy is, hogy a kicsik k�z�l k�t fog�t v�lasztunk.