I. fokozat

1.) „N�v – �t” j�t�k

Jel�lj�nk ki egy kiindul� pontot a szoba egyik fal�n�l, t�volabb pedig a c�l hely�t. A gyermek a kiindul�pontra �ll �s csak akkor l�phet egy l�p�st el�re, amikor a felsorolt szavak k�z�tt a saj�t nev�t meghallja. Pl.: „h�z, k�lyha, vir�g, P�ter, alma, baba, P�ter, aut�, labda, sz�k, P�ter … stb”. A szavakat monoton hangon kell sorolni.

Ha a gyermek nem l�pett el�re nev�t hallva, akkor meg�ll�tjuk, �s egyet vissza kell l�pnie. Ha nem t�ved, jutalom v�rja a c�ln�l.

Ezt a j�t�kot 4-5 f�s gyermekcsoporttal is elj�tszhatjuk, ilyenkor minden gyermek nev�t beillesztj�k a t�rgynevek sor�ba. Ha versenyj�t�kot tervez�nk, akkor minden gyermek kez�be n�gy kock�t adunk, ha valaki hib�zik, egy kock�t letesz. Akinek a c�ln�l minden kock�ja a kez�ben van, az a gy�ztes. Aki elvesz�tette valamennyi kock�j�t �tk�zben. Az kimarad a j�t�kb�l a k�vetkez� k�rig.

2.) „H�z – �t” j�t�k

Ezt a j�t�kot hasonl� szab�lyok szerint j�tszhatjuk, mint a „n�v – �t” j�t�kot, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy itt a h�z sz�t emelj�k ki, azaz a gyermek a h�z sz�n�l l�phet egyet el�re. Nehez�thetj�k a j�t�kot �gy, hogy megv�ltoztatjuk a mozg�st (el�re l�p�s helyett guggol�s, taps …), vagy a szavak sor�ba a gyermek nev�t is beillesztj�k, de ebben a j�t�kban a saj�t n�v hallat�ra nem szabad mozdulni.

3.) „Nagyn�nimnek van egy macsk�ja”

Ez�ttal a gyermeknek (csoportnak) az a feladata, hogy a macska sz�ra figyeljen egyszer� mondatokban. Ha a macska sz�t hallja, fel kell �llnia, ha a sz� �jb�l el�fordul, akkor le kell �lnie. A mondatok ism�tl�dnek, de mindig csak az utols� sz�t v�ltoztatjuk meg. Pl.:

A nagyn�nimnek van egy kuty�ja.

A nagyn�nimnek van egy macsk�ja. (fel�ll)

A nagyn�nimnek van egy h�za.

A nagyn�nimnek van egy kecsk�je.

A nagyn�nimnek van egy macsk�ja. (le�l)

Ha t�bb gyermekkel j�tszunk, akkor mindenkinek egy m�sik sz�ra kell mozdulnia. Nehez�thetj�k a j�t�kot �gy, hogy a mondatokban t�bb sz� is v�ltozik, de a gyermeknek mindig ugyanarra kell mozdulni, fel�llni majd le�lni. Pl.:

Zsuzsi csokol�d�t eszik. (fel�ll)

Zsuzsi labd�val j�tszik.

Zsuzsi csokol�d�t eszik. (le�l)

Ebben az esetben a csokol�d� sz�n�l kell a gyereknek a megbesz�l�s szerint cselekedni. Ha a csoportban t�rt�nik a j�t�k, akkor minden gyermek kap egy, a t�bbiekt�l elt�r� mondatot, amelyre a fenti m�don kell „mozognia”.

II. fokozat

T�rt�net felolvas�sa

Olvassunk fel a gyermeknek egy olyan t�rt�netet. Amelyben egy kiv�lasztott sz� gyakran el�fordul. Besz�lj�k meg vele, hogy melyik ez a sz�. K�rj�k meg arra, hogy ah�nyszor ezt a sz�t hallja, koppantson egyet a ceruz�j�val az asztalra. Ehhez a feladathoz b�rmelyik t�rt�net vagy mese kiv�laszthat�, de �t percn�l hosszabb ideig nem szabad a felolvas�snak tartania. P�ldak�nt a k�vetkez� t�rt�net k�pzelhet� el. A gyereknek a „m�h” sz�ra kell figyelnie.

A m�h

A kis m�h egy nagy m�hkasban �lt testv�reivel �s anyj�val, a m�hkir�lyn�vel. Egy napon egy id�sebb m�h j�tt a kis m�hhez �s azt mondta: „Gyere, rep�lj velem, �n megmutatom neked, hogy kell j� m�zet csin�lni. Bel�led is j� m�zk�sz�t� lesz!” Akkor a kis m�h az id�sebb m�hvel kirep�lt. Egy sz�p r�tre �rtek, ahol sok tarka vir�g volt. Z�mm�gve �s surranva sz�llt le a k�t m�h egy vir�gra. Az id�sebb m�h felt�rta a fiatalabbnak a nagy m�h titkot: megmutatta neki, hogyan sz�vj�k ki a nekt�rt a vir�gb�l. Nemsok�ra ezt a kis m�h is j�l megtanulta. Ezut�n mindketten hazarep�ltek. M�g sok mindent meg kellett tanulnia: m�zet sz�ll�tani, m�hkast �p�teni, a m�zet bet�lteni. Est�re a kis m�h nagyon b�szke, �s nagyon f�radt volt. Meg�p�tette mag�nak az els� m�hkast �s azt igazi m�zzel t�lt�tte meg. Reggel m�r teljesen egyed�l kirep�lhetett. N�h�ny nap m�lva m�r � vitte mag�val az egyik kis m�htestv�rt �s beavathatta a m�hek titk�ba. A kis m�h nagyon boldog volt. Hogy mindezt megtanulta �s a m�hkas igazi tagj�v� v�lhatott.

III. fokozat

Zavar�s

Most pr�b�ljuk meg a gyermeket r�venni arra, hogy ne hagyja figyelm�t elterelni a feladatr�l.

Ehhez „z�rejkulissz�ra” lesz sz�ks�g, amit egy magnetofon seg�ts�g�vel �ll�thatunk el�. (Kazett�ra vegy�nk fel n�h�ny percnyi utcai zajt, 3-4 percnyi zen�t, n�h�ny perc besz�det, r�di� h�reket vagy reg�nyr�szletet �s a saj�t hangunkat is �js�gcikk felolvas�sakor.)

Ha a h�tt�rhang-kazetta elk�sz�lt, kapcsoljuk be a magnetofont �s olvassuk fel �jra a „m�h t�rt�netet”. A gyereknek megint csak az a feladata, hogy amikor a „m�h” sz�t hallja, kopognia kell, de a zajh�tt�r ellen�re egyetlen „m�het” sem szabad elszalasztania. A kazetta mindig k�zvetlen�l a besz�l� mellett legyen.

Ezt k�vet�en ezt a gyakorlatot k�l�nb�z� t�rt�netekkel �s szavakkal is elv�gezhetj�k.