A zeneovi c�lja:

Þ    A rendszeres �nekl�s, hangszeres zen�l�s ig�ny�nek megalapoz�sa

Þ    �nekl�si kedv felkelt�se

Þ    Zenei anyanyelv�nk, az �nekes- �s hangszeres zene, n�pzene, gyermekj�t�kok megismer�se

Þ    A gyerekek k�l�nb�z� hanghat�sokra figyeljenek, eml�kezzenek.

Þ    R�vid, a gyermekek �letkor�hoz igazod� komolyzenei szemelv�nyek meghallgattat�sa

Þ    Dallamhangok tiszta �nekl�se, ritmusok neveinek j�t�kos megismer�se

A zeneovi feladata:

Þ    Az egyenletes l�ktet�s �s ritmus k�zti k�l�nbs�g megismertet�se,a ritmusnevek

Þ    /T� �s TITI / helyes alkalmaz�sa, megk�l�nb�ztet�se �br�r�l, a k�s�bbiekben hangjegyekr�l.

Þ    Dalos j�t�kok �lm�nyszer� elj�tsz�sa, a j�t�kok szab�lyainak megismer�se.

Þ    Rendszeres hangszerhaszn�lat sor�n a k�l�nb�z� ritmushangszerek megismer�se, a rajtuk t�rt�n� j�t�k pontos�t�sa: helyes tart�s, megsz�laltat�suk helyes m�dja.

Þ    R�vid komolyzenei szemelv�nyek meghallgat�sa, ezen kereszt�l k�l�nb�z� zenei ellent�tek megfigyeltet�se, megk�l�nb�ztet�se.

A feladatok sikeres v�grehajt�sa el�seg�ti a gyermek:

Þ    biztons�g�rzet�nek n�veked�s�t

Þ    g�tl�saiknak felold�s�t

Þ    �nfegyelm�t

Þ    magatart�s�nak �s k�z�ss�gi �rz�s�nek er�s�t�s�t

Þ    �r�m lesz sz�mukra az �nekl�s

Þ    fejl�dik zenei eml�kezet�k, k�pzet�k

Þ    eszt�tikusan form�l�dik j�r�suk, mozg�suk, testtart�suk

A foglalkoz�sok fel�p�t�se:

Þ    K�sz�n�s, zen�s bemutatkoz�s/minden alkalommal/

Þ    Zenei k�pess�gfejleszt� j�t�kok egy- egy zenei ter�letre ir�nyultan, hangszerhaszn�lat/minden alkalommal/

Þ    �j dalos j�t�k/nem minden alkalommal/

Þ    J�t�k- �s mond�kaism�tl�s/minden alkalommal/

Þ    Zenehallgat�s/ minden alkalommal-�v�n�i �nek, hangszeres j�t�k, vagy r�vid komolyzenei szemelv�ny meghallgat�sa/

Þ    �nekes b�cs�z�s/minden alkalommal/

Az egyenletes l�ktet�s

1)       Az egyenletes l�ktet�s a mond�k�k �s a dalok szab�lyosan ism�tl�d� s�lya.

2)       A l�ktet�s folyamatoss�g�t �nekl�s k�zben a j�t�kos mozg�s er�s�ti meg. Ki kell alak�tani a gyermekben azt a k�pess�get, hogy a l�ktet�st hossz� id�n kereszt�l is �rezze. Ez�rt a dalokat egym�s ut�n sokszor, folyamatosan ism�telj�k.

3)       A gyermek ut�nz�si kedv�t azzal fokozom, hogy az ism�tl�d� mozdulatoknak j�t�kos �rtelmet adok. A gyermek b�rmilyen j�t�khelyzetbe, mindig sz�vesen bele�li mag�t.

4)       A kisebbekn�l el�bb azokkal a testmozdulatokkal �reztetem meg a l�ktet�st, amelyekn�l a test nyugalmi �llapotban van. �lnek, vagy �llnak, �s mozdulatokat csak a v�gtagokkal v�geznek.

5)       A nagyobb gyermekek m�r biztosan mozognak, k�pesek k�rbej�rni, egym�shoz alkalmazkodni, hiszen a k�rbej�r�s saj�tos testtart�st ig�nyel.

6)       Egyenletes l�ktet�sn�l sz�net alatt is tov�bb kell tapsolni!

7)       A nagyobbak fejlettebb mozg�sk�szs�ggel rendelkeznek, �gy a z�rej n�lk�li j�r�s �s a term�szetes mozdulatok sem okoznak gondot. �k az egyenletes l�ktet�st eszt�tikus, egy�ntet� mozg�ssal emelik ki.

A mond�k�k �s a dalok ritmusa

Ø  A ritmus hosszabb �s r�videbb egys�gek id�beli egym�sut�nja. Ez a gyermekdalok eset�ben a szavak ritmikus tagol�s�val egyenl�. A magyar gyermekdalban egy hangra egy sz�tag esik.

Ø  A dalok ritmus�t csak akkor kezdem meg�reztetni, amikor a gyermekek az egyenletes l�ktet�st m�r teljes biztons�ggal �rzik �s az �v�n� seg�ts�ge n�lk�l is, pontosan v�grehajtj�k.

Ø  A dalok, a mond�k�k �nekl�se, mondogat�sa k�zben el�sz�r tapssal emelj�k ki a dalok ritmus�t. Valamivel lassabban mondjuk, mint m�skor, hogy a tagol�d�st a gyermekek megfigyelhess�k �s k�vethess�k.

Ø  A ritmushoz sokf�le j�t�kos mozg�st haszn�lunk.

Ø  R�szben olyan mozdulatokat gyakorolunk, amelyek akusztikusan is seg�tik a ritmus meg�rz�s�t.(taps, kopog�s. ), r�szben olyanokat, amelyekn�l csak l�that� �s �rezhet� a mozg�s, (karlend�t�s, ujjmozgat�s…).

Ø  A nagyok l�p�ssel, a kisebbek j�t�kos form�ban sz�tagokkal �s ritmikus mozdulatokkal is hangs�lyozhatj�k a ritmust.

Ø  A ritmus�rz�k fejleszt�sekor a sz�neteknek vil�gos �rtelmet kell kapnia. �gy mutatom azt, hogy a gyermekek a dal ritmusa alatt is �rezz�k az egyenletes l�ktet�st.

Ø  A sz�netet eleinte a dal ritmus�t�l elt�r� mozdulattal mutatom, hogy elv�lj�k att�l, �s ezt a gyermekek mozg�sukkal is �rezz�k.

Mozg�skult�ra, gyermekt�nc

Az �vod�skor� gyermek legf�bb tev�kenys�ge a j�t�k, ami az �vodai zenei nevel�s �s eszt�tikai fejleszt�s saj�tos feladatait is mag�ba foglalja. A dal �s mond�kaanyag legnagyobb r�sze mozg�ssal, t�rsas kapcsolattal, j�t�khelyzettel megelevenedett j�t�k.

Az �vod�ban haszn�lt j�t�kos mozg�sok r�szben a n�pi j�t�kokban meg�rz�tt hagyom�nyos mozdulatok, r�szben az �v�n� �s a gyermekek k�z�s kital�l�sai.

A k�rj�t�k, azon bel�l a p�ros forg�s, guggol�s, taps, kifordul�s, az, amit �vod�skorban gyermekt�ncnak nevez�nk.

V�ltozatos mozdulatokat tal�lok ki, �s serkentem a gyermekeket is mozdulatok kital�l�s�ra. Olyan l�gk�rt igyekszem kialak�tani a foglalkoz�sok sor�n, amelyben a gyermekek b�tran �s sz�vesen mondj�k el �tleteiket.

Mire kell figyelni, hogy a gyermekek mozg�sa eszt�tikus legyen?

Þ    Testtart�s sz�ps�g�re, a fejtart�sra, az arckifejez�sre �s a tekintetre

Þ    K�rbej�r�sn�l a kiss� arccal a menetir�ny fel� ford�tott testre

Þ    Kaputart�sn�l, fog�csk�kn�l a z�rt l�bra

Þ    A mozdulatok �s az egyenletes l�ktet�s pontos �sszhangj�ra

Þ    A szoba szabad ter�let�t kihaszn�lva a k�r szab�lyos form�j�ra

Þ    A gyermekek a k�rben egym�st�l szab�lyosan, kart�vols�gra legyenek egym�st�l

Milyen m�don lehet a mozg�sokat tov�bbfejleszteni, v�ltozatosabb� tenni?

Þ    J�t�khelyzetekbe illesztem, �s annak megfelel�en vari�lom a mozdulatokat

Þ    A k�z, kar, l�b, test mozg�sait az �letkor szerint v�ltoztatom meg.

Þ    Alkalmat adok a gyermekeknek arra, hogy maguk is mozdulatokat tal�ljanak ki a j�t�khoz.