Zenei nevel�s�nk c�lja:

Þ      �nekl�ssel, zenehallgat�ssal �lm�nyhez juttat�s

Þ      A gyermekek zenei �rdekl�d�s�nek felkelt�se

Þ      A zene megszerettet�se

Þ      A zenei �zl�s�k form�l�sa

Þ      Eszt�tikai fog�konys�guk form�l�sa

Þ      Zene befogad�s�ra val� k�pess�g megalapoz�sa

Þ      Zenei anyanyelv�k megalapoz�sa, �pol�sa

Zenei nevel�s�nk feladatai:

Þ      a k�l�nb�z� zenei k�pess�gek fejleszt�se,

Þ      valamint a k�szs�gek, k�pess�gek fejleszt�s�nek �sszehangol�sa m�s k�szs�gekkel �s k�pess�gekkel, pszichikus �s gondolkod�si funkci�k fejleszt�s�vel, valamint a szocializ�ci�s folyamattal.

A feladatok sikeres v�grehajt�sa el�seg�ti a gyermek:

Þ      biztons�g�rzet�nek n�veked�s�t

Þ      g�tl�saiknak felold�s�t

Þ      �nfegyelm�t

Þ      magatat�s�nak �s k�z�ss�gi �rz�s�nek er�s�t�s�t

Þ      �r�m lesz sz�mukra az �nekl�s

Þ      fejl�dik zenei eml�kezet�k, k�pzet�k

Þ      eszt�tikusan form�l�dik j�r�suk, mozg�suk, testtart�suk

A zenei fejl�d�sre visszahat a t�bbi nevel�si ter�let form�l� ereje.

A zenei k�pess�gek fejleszt�se

A zenei k�pess�gek fejleszt�s�n�l k�l�n vessz�k a ritmus�rz�k-, �s hall�sfejleszt�st, de a k�t k�szs�g mindig egy�tt fejl�dik.

A zenei alapk�szs�gek fejleszt�s�nek m�dszerei:

Þ      az �nekl�si k�szs�g

Þ      a ritmus�rz�k fejleszt�se

Þ      a hall�sfejleszt�s

Þ      a zenehallgat�s

Az �nekl�si k�szs�g fejleszt�se

Az �nekl�si k�szs�g az �vod�ban a gyermek ut�nz�si v�gy�n alapszik.

Az �nekl�si k�szs�g fejl�d�s�hez sokszori ism�tl�s, sok�ves gyakorl�s sz�ks�ges.

A tiszta �nekl�s

Þ      a gyermekek �rtelmi �s fizikai adotts�gainak megfelel�en r�vid, kis hangterjedelm� dalokat tan�tunk.

Þ      Megfelel� hangmagas�gban �nekel�nk

Þ      Az �v�n� mutasson j� p�ld�t, mindig �nekeljen tiszt�n, sz�p sz�vegkiejt�ssel, �lvezhet�en

A gyenge hall�s� gyermek

A gyermekek k�l�nb�z� zenei �lm�nyekkel j�nnek az �vod�ba, adotts�gaik, zenei �rz�kenys�g�k �s fog�konys�guk k�l�nb�z�. De alapvet� t�tel, hogy minden gyermek zenei hall�sa fejleszthet�. K�l�n egy�ni foglalkoz�sokkal, seg�teni kell a gyermekeket.

A ritmus�rz�k fejleszt�se

Az �vod�ban a dal �s a j�t�kos mozg�s egy�tt �l, a n�pi j�t�kok egys�g�ben.

Az �vod�skor� gyermek ritmus�rz�ke, egy �lland� tev�kenys�g seg�ts�g�vel, spont�n �s tervszer�en fejl�dik.

Þ      Az egyenletes l�ktet�s

Þ      a dal ritmusa

Þ      a ritmusmot�vumok a dal temp�ja

Þ      a dal kettes l�ktet�se, hangs�lya, benne van a dalban.

Az egyes r�szter�letek kigyakorl�sa miatt, a k�l�nb�z� k�pess�gek fejleszt�se �rdek�ben, t�rt�nik a kiemel�s.

Az egyenletes l�ktet�s

Az egyenletes l�ktet�s a mond�k�k �s a dalok szab�lyosan ism�tl�d� s�lya.

A l�ktet�s folyamatoss�g�t �nekl�s k�zben a j�t�kos mozg�s er�s�ti meg. Ki kell alak�tanunk a gyermekben azt a k�pess�get, hogy a l�ktet�st hossz� id�n kereszt�l is �rezze. Ez�rt a dalokat egym�s ut�n sokszor, folyamatosan ism�telj�k.

A gyermek ut�nz�si kedv�t azzal fokozzuk, hogy az ism�tl�d� mozdulatoknak j�t�kos �rtelmet adunk. A gyermek b�rmilyen j�t�khelyzetbe, mindig sz�vesen bele�li mag�t.

A kicsinyekn�l el�bb azokkal a testmozdulatokkal �reztess�k meg a l�ktet�st, amelyekn�l a test nyugalmi �llapotban van. �lnek, vagy �llnak, �s mozdulatokat csak a v�gtagokkal v�geznek.

A k�z�ps� csoportban a gyermekek m�r biztosan mozognak, k�pesek k�rbej�rni, egym�shoz alkalmazkodni. A k�rbej�r�s saj�tos testtart�st ig�nyel. Erre odafigyelni!

Egyenletes l�ktet�sn�l sz�net alatt is tov�bb kell tapsolni!

A nagycsoportban fejlettebb mozg�sk�szs�get jelent a z�rej n�lk�li j�r�s �s a term�szetes mozdulatok. A nagycsoport az egyenletes l�ktet�st eszt�tikus, egy�ntet� mozg�ssal emeli ki.

A mond�k�k �s a dalok ritmusa

A ritmus hosszabb �s r�videbb egys�gek id�beli egym�sut�nja. Ez a gyermekdalok eset�ben a szavak ritmikus tagol�s�val egyenl�. A magyar gyermekdalban egy hangra egy sz�tag esik.

A dalok ritmus�t csak akkor kezdj�k meg�reztetni, amikor a gyermekek az egyenletes l�ktet�st m�r teljes biztons�ggal �rzik �s az �v�n� seg�ts�ge n�lk�l is, pontosan v�grehajtj�k.

A dalok, a mond�k�k �nekl�se, mondogat�sa k�zben el�sz�r tapssal emelj�k ki a dalok ritmus�t. Valamivel lassabban mondjuk, mint m�skor, hogy a tagol�d�st a gyermekek megfigyelhess�k �s k�vethess�k.

A ritmushoz sokf�le j�t�kos mozg�st haszn�lunk.

R�szben olyan mozdulatokat gyakoroljunk, amelyek akusztikusan is seg�tik a ritmus meg�rz�s�t.( taps, kopog�s .. ), r�szben olyanokat, amelyekn�l csak l�that� �s �rezhet� a mozg�s, (karlend�t�s, ujjmozgat�s …).

A nagyok l�p�ssel, a kisebbek j�t�kos form�ban sz�tagokkal �s ritmikus mozdulatokkal is hangs�lyozhatj�k a ritmust.

A ritmus�rz�k fejleszt�sekor a sz�neteknek vil�gos �rtelmet kell kapnia. A gyermekek a dal ritmusa alatt is �rezz�k az egyenletes l�ktet�st.

A sz�netet eleinte hasznos a dal ritmus�t�l elt�r� mozdulattal mutatni, hogy elv�lj�k att�l, �s ezt a gyermekek mozg�sukkal is �rezz�k.

Neh�z feladat a gyermekeknek a dalt magukban �nekelni �gy, hogy a ritmust hangoztatj�k. A sz�veg elv�laszt�sa a dallamt�l m�r elvont gondolkod�st ig�nyel, ez�rt csak fejlett ritmus�rz�k� nagycsoporttal gyakoroljuk.

A bels� hall�sra �s vil�gos zenei eml�kk�pekre t�maszkodik a ritmus�rz�k fejleszt�s�nek az a m�dja, amikor a gyermekeknek �nekl�s n�lk�l, sz�veg n�lk�li hangoztatott ritmusr�l kell felismerni�k a dallamokat.

A gyermek eml�kezet�ben a sz�veg, a dallam �s a ritmus �sszefon�d� egys�get alkot. Ebben az esetben a gyermekeknek gondolatban sz�t kell v�lasztania az alkot�elemeket �s azokb�l az egyiket, kell kiemelnie.

A hallott ritmust a gyermek bels� hall�s�ban megfigyeli, megjegyzi, �sszehasonl�tja m�s ritmusokkal. Kiv�lasztja a sz�veghez pontosan illeszked� azonos ritmust.

A dalfelismer�st m�dszertanilag fokozatosan �p�ts�k fel.

A gyermekdal legkisebb zeneileg �sszef�gg� r�sze a mot�vum. A gyermek �szt�n�sen meg�rzi a zene legkisebb formaalkot� elem�t, j�tszik vele, s mot�vumokat �sszerakja, sz�tszedi. Ehhez v�ltozatos mint�kat, p�ld�kat kell adnunk.

Visszhangj�t�knak nevezz�k, amikor az �v�n� egy ritmusmot�vumot el�tapsol, �s ezt a gyermekek pontosan ut�nozz�k. A ritmus-visszhang j�t�kos �s k�nny�, ha a gyermek nemcsak a tapsot ut�nozza, hanem a mot�vumokhoz kis sz�vegeket is hozz�mond.

/A mot�vum 2/4-es �tem, teh�t a kital�lt mot�vumok is ilyen hossz�s�g�ak legyenek. /

A ritmus mot�vumok sz�veg�t mindig k�s�rje mozg�s �s hang, taps, dobol�s, kopog�s, hogy a ritmus a gyermek mozdulataiban is �rv�nyes�lj�n, �s a z�rej is er�s�tse a ritmusegys�get.

A mot�vumokat egym�s ut�n, folyamatosan kell hangoztatni, hogy az egyenletes l�ktet�s �rz�se v�gig alapot adjon a visszhangj�t�khoz.

Amikor el�sz�r pr�b�lunk visszhangot tapsoltatni a gyermekekkel, �ltal�ban vel�nk egy�tt akarj�k tapsolni �s mondani ugyanazt a mot�vumot. Id�be telik, am�g meg�rti, hogy a k�t mot�vumnak egym�s ut�n kell elhangoznia, el�bb meg kell figyelni, �s csak azut�n lehet ut�natapsolni. Fontos ez, mert a gyermeket pontos megfigyel�sre szoktatja.

Nagycsoportban a gyermekek maguk is tal�ljanak ki egyszer� mot�vumokat, �s �n�ll�an tapsoljanak a csoportnak.

Az egyenletes l�ktet�s �s a ritmus �sszekapcsol�sa

A kiscsoportban egy �vig az egyenletes l�ktet�st gyakoroljuk.

A k�z�ps� csoportban a ritmust hangs�lyozzuk.

A nagycsoportban a kett�t egym�shoz hasonl�tva, egym�st�l megk�l�nb�ztetve �s �sszekapcsolva figyelj�k meg.

A nagycsoportban az �v elej�n k�l�n ism�telj�k az egyenletes l�ktet�st �s k�l�n foglalkoz�son a dalok ritmus�nak �rz�keltet�s�t.

A k�vetkez� foglalkoz�son egym�s ut�n mutatjuk be a kett�t, ugyanazon a dalon vagy mond�k�n.

Az egyenletes l�ktet�s �s a dalritmus k�l�nbs�g�nek megfigyeltet�se.

A ritmus�rz�k fejl�d�s�nek a fokozatai:

Egyenletes l�ktet�s:

Þ      j�t�kos ism�tl�d� mozdulatokkal, fejjel, l�bbal, karral, k�zzel, j�r�ssal, tapssal.

Ritmuskiemel�s:

Þ      tapssal, �t�get�ssel, kopog�ssal, �llathangut�nz�ssal, hangszerek ut�nz�s�val, �nekl�s vagy bels� �nekl�s k�zben a gyermek ritmust tapsol stb.

Ritmus-visszhangj�t�k:

Þ      �v�n� - gyermek

Þ      egy gyermek - csoport

Þ      egy gyermek - m�sik gyermek

Az egyenletes l�ktet�s �s a ritmus �sszekapcsol�sa:

Þ      megfigyel�s, �sszehasonl�t�s, megk�l�nb�ztet�s, egy�tt hangoztat�s csoportban �s egy�nileg.

B�rmilyen �rtelemben besz�l�nk az �vod�ban ritmus�rz�k-fejleszt�sr�l, az csak mond�k�n, dalon - azaz �l� zen�ben t�rt�nhet. A gyermekek k�rbej�r�sa dobsz�ra �nek n�lk�li tapsoltat�sa, zeneietlen gyakorl�s. Ink�bb a figyelem elvon�s�t �s a fegyelmez�st szolg�lja, mint a gyermek tev�keny fejleszt�s�t, �n�ll� szabad fejl�d�s�t.

A kettes l�ktet�s �rz�keltet�se

Þ      Az egyenletes l�ktet�s a negyedenk�nti kiemel�st jelent, a kettes l�ktet�s az �tem hangs�lyos �s hangs�lytalan r�szeinek v�ltakoz�s�t. A gyermekdalban a hangs�lyos �s hangs�lytalan r�szeket a j�t�kmozdulatok szab�lyosan k�vetik.

Þ      A kiemel�s el�bb hangz� form�ban, k�s�bb mozdulatokkal �rz�keltetve - akkor helyes, ha mindk�t l�ktet�s benne van, de az egyiks�lyosabb. (Taps, l�bdobog�s, koppant�s, fejbiccent�s, karlend�t�s.) Itt is �rv�nyes�l az a szab�ly, hogy az egyenletes l�ktet�s biztos �rz�keltet�se ut�n, �s mindig dallal, mond�k�val hangoztatva emelj�k ki a s�lyokat.

Þ      A gyermekek �rezz�k meg a zen�ben rejl� s�lyokat.

Þ      Mond�k�kn�l, j�t�kdalokn�l a negyedenk�nti l�ktet�st emelj�k ki, kettes �t3mn�l az els� negyedet er�sen, a m�sodikat gyeng�bben hangs�lyozzuk.

Þ      Kiemelhetj�k m�g a mot�vumok kezd�hangj�t is. A zenei alkot�elemek j�t�kos kidombor�t�sa a gyermek zenei forma�rz�k�t fejleszti.