Temp��rz�kel�s

A mozg�sok gyorsas�g�t �s lass�s�g�t j�t�k k�zben nagyon sokf�le t�nyez� befoly�solja.

A dal jellege, a gyermekek mozg�sfejletts�ge, az �v�n� egy�nis�ge, a f�radts�g, a szabad t�r stb. Minden n�pnek m�s a mozg�stemp�ja.

A metron�mjelz�s azt jelenti, hogy egy perc alatt a sz�mnak megfelel� mennyis�g� begyed pereg le. �tlag norm�l temp�ja:

Þ      3-4 �vesekn�l: 66 - 80

Þ      4-5 �vesekn�l: 80 - 92

Þ      5-6 �vesekn�l: 92 -102.

Az alacsonyabb sz�mon teh�t lassabb mozg�st, a magasabb sz�m gyorsabb mozg�st jel�l. Ett�l n�mileg elt�rhet�nk, de a csoportmozg�st, lehet�leg ne engedj�k t�ls�gosan felgyorsulni

L�tsz�lag egyszer�, de val�j�ban nagyon neh�z feladat a gyermekeket �lland� temp�tart�sra szoktatni. Ezt is ugyan�gy gyakorolni kell, mint az �n�ll� �nekl�st.

Gyors �s lass� k�z�tt k�l�nbs�gek �rz�kel�se

Þ      A kiscsoportban sokoldal� szeml�ltet�s alapj�n a gyermekek felismerik a gyorsat �s lass�t.

Þ      K�z�ps� csoportban maguk is megpr�b�lnak lassan �s gyorsan j�rni, j�t�kos mozdulatokat v�gezni, tapsolni, dobolni, h�romsz�g�n j�tszani.

Þ      A nagycsoport m�r az �v�n� seg�ts�ge n�lk�l is temp�t tart, hangszerj�t�kra temp�t v�ltoztat j�r�sn�l, a dalt gyorsan �s lassabban is el tudja �nekelni.

A fogalom vil�gos meg�rt�se �rdek�ben pr�b�ljuk a temp� id�beni fogalm�t t�rre �s cselekv�sre �ttenni.

A k�tf�le temp� bemutat�s�n�l vigy�zzunk, hogy a gyors �s lass� a norm�l temp�n�l gyorsabb �s lassabb legyen.

Mozg�skult�ra, gyermekt�nc

Az �vod�skor� gyermek legf�bb tev�kenys�ge a j�t�k, ami az �vodai zenei nevel�s �s eszt�tikai fejleszt�s saj�tos feladatait is mag�ba foglalja. A dal �s mond�kaanyag legnagyobb r�sze mozg�ssal, t�rsas kapcsolattal, j�t�khelyzettel megelevenedett j�t�k.

Az �vod�ban haszn�lt j�t�kos mozg�sok r�szben a n�pi j�t�kokban meg�rz�tt hagyom�nyos mozdulatok, r�szben az �v�n� �s a gyermekek k�z�s kital�l�sai.

A k�rj�t�k, azon bel�l a p�ros forg�s, guggol�s, taps, kifordul�s, az, amit �vod�skorban gyermekt�ncnak nevez�nk.

Az �v�n� tervszer�en �s c�ltudatosan fejlessze a mozg�sk�szs�get, ellen�rizze �s jav�tsa a mozg�st. Tal�ljon ki v�ltozatos mozdulatokat �s serkentse a gyermekeket is mozdulatok kital�l�s�ra. �bressze fel benn�k az alkot� fant�zi�t �s alak�tson ki olyan l�gk�rt, amelyben a gyermekek b�tran �s sz�vesen mondj�k el �tleteiket.

Mire kell figyelni, hogy a gyermekek mozg�sa eszt�tikus legyen?

Þ      Testtart�s sz�ps�g�re, a fejtart�sra, az arckifejez�sre �s a tekintetre

Þ      K�rbej�r�sn�l a kiss� arccal a menetir�ny fel� ford�tott testre

Þ      Kaputart�sn�l, fog�csk�kn�l a z�rt l�bra

Þ      A mozdulatok �s az egyenletes l�ktet�s pontos �sszhangj�ra

Þ      A szoba szabad ter�let�t kihaszn�lva a k�r szab�lyos form�j�ra

Þ      A gyermekek a k�rben egym�st�l szab�lyosan, kart�vols�gra legyenek egym�st�l

Milyen m�don lehet a mozg�sokat tov�bbfejleszteni, v�ltozatosabb� tenni?

Þ      J�t�khelyzetekbe illesztj�k, �s annak megfelel�en vari�ljuk a mozdulatokat

Þ      A k�z, kar, l�b, test mozg�sait az �letkor szerint v�ltoztatjuk

Þ      Alkalmat adunk a gyermekeknek arra, hogy maguk is mozdulatokat tal�ljanak ki a szerepj�t�khoz.

Tartsuk meg a n�phagyom�ny gazdag, v�ltozatos mozg�sanyag�t, tartsuk tiszteletbe a mozg�sok saj�toss�gait, de alak�tsunk �s alkossunk �j j�t�k mozdulatokat a magunk �s a gyermekek �tleteib�l is. A kett� k�lcs�nhat�s�b�l, a zenei �s eszt�tikai c�lok ig�nyes betart�s�val az �vod�ban megsz�letik �s tov�bbfejl�dik a gyermekek mozg�skult�r�ja.

A hall�sfejleszt�s

A hall�sfejleszt�s az akt�v �nekl�ssel indul �s a k�s�bbiekben, arra �p�l.

A tiszta �nekl�s alapja a fejlett hall�s. A hall�sfejl�d�sre sokf�lek�ppen visszahat a tiszta �nekl�s.

A hall�sfejleszt�s m�dszerei:

Þ      A magas �s m�lyhang �rz�keltet�se

Þ      A halk �s hangos k�z�tt k�l�nbs�g

Þ      Hangsz�nfelismer�s

Þ      A bels� hall�s fejleszt�se:         dallamfelismer�ssel

dallambujtat�ssal

dallammot�vumok �nekl�s�vel

k�rd�s - felelet j�t�k

Þ      A gyermekhang �pol�sa �s fejleszt�se

A hall�sfejleszt�s m�dszerei akt�v zenei cselekv�sre �p�lnek. Ezeket a gyermekek csak r�szben v�gzik tudatosan, zenei k�pess�geik ink�bb ut�nz�sos alapon, gyakorl�ssal fejl�dnek.

A magas �s m�ly hang �rz�keltet�se

A magasabb �s m�lyebb hangok k�z�tti k�l�nbs�g �rz�keltet�se nem csak verb�lisan fejezze ki a fogalmat, hanem a hangmagas�g �s t�r�rz�kel�s �sszekapcsol�s�val is jelentse.

A hang �s t�r�rz�kel�s �sszekapcsol�s�t az �vod�ban �gy k�sz�tj�k el�, hogy id�nk�nt r�ir�ny�tjuk a gyermek figyelm�t a hangok relat�v magass�g�ra

A halk �s hangos k�z�tti k�l�nbs�g

A k�l�nbs�g �rz�k�ltet�s�nek fokozatai itt szint�n a gyakori bemutat�s, megnevez�s, gyakorl�s, �n�ll� halk vagy hangos �nekl�s.

A helyes viszony�t�s �rdek�ben �gyeln�nk kell arra, hogy a "halk" val�ban halkabb, a hangos pedig j�val hangosabb legyen, mint a norm�l k�z�per�s �nekl�s dinamik�ja.

A k�t hanger� k�z�tti k�l�nbs�get ne t�lozzuk el: a "hangos" n3 legyen kiab�l�s, a dallamot eltorz�t� �nekl�s, a "halk" pedig ne legyen olyansuttog�s, hogy vele a dallam, vagy s sz�veg elvesszen.

Lehet a hanger�t is t�rben kifejezni, de ne zavarja a hangmagas�g jel�l�s�t, v�zszintes ir�nyban mutatjuk. (A hangosabbat sz�tt�rt karral, a halkabbat k�zelebb tartott k�zzel.)

Ha a dal maga nem ig�nyli, ne v�ltoztassunk hanger�t, egy r�vid gyermekdalon bel�l tartsuk meg az azonos dinamik�t. Nagyokn�l v�lasszunk r�vid kiscsoportos dalokat ism�tl�s�l, �s azon gyakoroljuk a hanger�-k�l�nbs�geket.

�gyelj�nk arra, hogy a hanger� megv�ltoztat�sa ne vonja maga ut�n g�piesen a temp�v�lt�st is. A hanger� a gyorsabb temp�t, sokszor a magasabb �nekl�st sugallja. Sok�ig k�l�n - k�l�n gyakoroljuk a kett�t, k�zben mindig figyelj�k �s jav�tsuk a gyermekek hib�it.

Nagycsoportban a n�gy lehet�s�get m�r tudatosan a gyermekekkel megbesz�lve, egy�tt is gyakorolhatjuk

A gyermekek �nekeljenek, mozogjanak:

Þ      halkan �s gyorsan

Þ      halkan �s lassan

Þ      hangosan �s gyorsan

Þ      hangosan �s lassan

Ehhez az �v�n� seg�ts�ge kell. Az �n�ll�s�g itt nem lehet k�vetelm�ny, mert ez olyan �sszpontos�tott figyelmet ig�nyel, amelyre az 5 - 6 �ves gyermek �ltal�ban m�g nem k�pes.

Hangsz�nfelismer�s

A z�rej, a zenei hang, emberi besz�dhang sz�nk�l�nbs�g�t befoly�solja a hangforr�s anyaga, er�ss�ge, terjedelme, a hang megsz�laltat�s�nak m�dja.

A gyermekek a hangokon kereszt�l a k�lvil�gr�l fontos ismereteket, �rtes�l�seket szereznek. A z�rejek �s a hangok mindig mozg�ssal egy�tt jelennek meg.

�gy k�s�bb a gyermekek l�t�s n�lk�l, csak hangb�l is k�pesek k�vetkeztetni, �s inform�ci�kat szerezni. A nagyobb gyermekek az �ket �rdekl� ter�leteken finom hangsz�n - k�l�nbs�geket is meghallanak.

A t�rgyak �s z�rejek hangsz�n�nek megfigyel�s�t tervszer�en illesztj�k be a nevel�munk�ba. A gyermekek el�bb az er�sen elt�r� z�rejek k�l�nbs�g�t, k�s�bb a finomabb k�l�nbs�gek hangj�t is felismerik.

A gyermek, ha felismeri a hangsz�nt, �ltal�ban t�rgyat nevez meg. Ezt is fogadjuk el, mert a gyermek ismeretei a t�rgyak anyag�ra vonatkoz�an m�g nagyon korl�tozottak.

Az eg�sz csoport figyelm�t �s helyes �t�let�t egyszerre tudjuk ellen�rizni, ha kis k�pes k�rty�kat k�sz�t�nk a bemutatott, k�l�nb�z� hangsz�n� t�rgyakr�l �s ezeket a gyermek kez�be adjuk. A hang ut�n a gyermekek kiv�lasztj�k a megfelel� k�rty�t �s an�lk�l, hogy egym�s�t n�zn�k, felmutatj�k.

A gyermek �rz�kenyen figyel az �v�n� hangj�ra, a gyorsabb, kem�nyebb besz�dre, �lesebb hangsz�nre, �s a halk, csendes l�gy szavakra egyar�nt. �rzi a besz�d hangsz�n�b�l fakad� �rzelmi be�ll�totts�got. A besz�d temp�j�nak, hangsz�n�nek kifejez� erej�t az �v�n� tudatosan �s �szt�n�sen is felhaszn�lja.

A gyermekek egym�s hangj�t is pontosan figyelik. A hangsz�n felismer�s j�t�kokban der�l ki, hogy milyen j�l ismerik egym�s hangj�t egy- k�t hangb�l is, kital�lj�k, hogy ki sz�lt.

A hangsz�nnek felismer�se, t�rt�nhet tervszer�en el�k�sz�tve az �vodai foglalkoz�sokon, vagy spont�n a mindennapi �let v�ltozatos hangjainak megfigyel�sekor: s�ta k�zben, utc�n, vagy az �vod�ban b�rhol, ahol munka, tev�kenys�g folyik.

Ir�ny�tsuk a gyermekek figyelm�t a k�rnyezet hangjaira, tanuljanak meg maguk is figyelni �s a sokf�le hangb�l, inform�ci�kat szerezni.

A bels� hall�s fejleszt�se

Bels� hall�snak nevezz�k azt a zenei k�pet, hall�sk�pzetet, amely akkor is megjelenik, ha a f�let akusztikus hanghat�s nem �ri.

Teh�t felt�tele az el�zetes zenei �lm�ny, amely az eml�kezetben elrakt�roz�dik, vagy a zenei alkot� fant�zia, amely a harm�ni�k �jszer� �ssze�ll�t�s�ra, �j dallamok, �j m�alkot�sra k�pes.

A m�alkot�ssal �vod�skorban nem foglakozunk, mert a gyermek improviz�l, azt j�t�kosan, �szt�n�sen teszi. Aszok csak a gyermekvil�g egyszer� �rz�sei, hangulatai, nem sz�nd�kosan magalkotott, �tfog� emberi �rz�seket, kifejez�, m�ly-�rtelm� zenei gondolatok.

3-6 �ves korban sokf�lek�ppen fejleszthetj�k a gyermek hall�s�t, mindezek a bels� hall�s fejl�d�s�re is hatnak.