Ha gy gondolod, hogy a "tarsolyodban" lv anyagokat szvesen megosztand velnk, akor prbld meg a megfelel modulba feltlteni. Ha nem sikerl, kld el mail cmemre!
Sajnos kpeket nem biztos, hogy tudsz beilleszteni, de ha elkldd, akkor azt is felteszem!
Mrti
Mail:
Tancs regisztrcihoz:
- egyedi felhasznl nevet vlassz!
- vrd meg a visszaigazol mailt
- ha nem sikerl belpned krj jelszemlkeztett
- nem n intzem, tlem fggetlenl mkdik
- jra prbld meg
ÞLnyege, hogy a gyermek egy jl ismert dalnak csak a dallamt hallja ddolsrl, hangszerrl, s a szveget neki kell kitallnia, zenei emlkezetben kikeresnie, bels hallsban sszeillesztenie.
ÞHa segtsgl 2-3 dalt megneveznk, csak neheztjk a gyermek emlkezst, mert akkor elszr ezt a kt dalt kell elkpzelnie s gy sszeilleszteni a hallott hangokkal, ha viszont szabadon hagyjuk gondolkodni, lehet, hogy gyorsabban rtall egy szvegfoszlnyra vagy dallamfordulatra.
ÞEls lpsknt olyan dallamokat ismertessnk fel, amelyek kezdmotvuma sajtos, nem tveszthet ssze mssal.
ÞNagycsoportban mr olyan feladatot is adhatunk, hogy a dallamot egy nagyon jellemz bels vagy befejez motvumrl ismerjk fel.
ÞAdhatunk olyan feladatokat is, hogy a gyermekek keressk ssze mindazokat a dalokat, amelyek egyformn kezddnek.
ÞA hasonl dallamok szvegbl ered finom ritmuseltrseit csak fejlett nagycsoport kpes felismerni.
ÞA bemutatott dallam mindig tiszta s pontos legyen, finoman reztesse a szveg ritmust, akr ddoljuk, akr hangszeren adjuk el.
ÞFogadjuk el azt a megoldst is, amikor a gyermek nem a dal kezdsort, hanem a szvegrszt nevezi meg, ahol rismert.
ÞHa hasonl dallamot jellt meg, nekeljk, el a kettt egyms utn s hasonltsuk ssze, mutassunk r, hol a klnbsg kzttk.
ÞA dallamfelismersnl is alkalmazhatjuk azt a mdszert, amit a hangfelismersnl. A gyermekek kezbe annyi kpes krtyt adunk, ahnyfle dalbl rszletet ddolunk. A gyermekek felmutatjk a helyesnek vlt krtyt, s az vn egyszerre ellenrizheti az egsz csoportot, hogy csakugyan a megfelel dalra gondoltak-e? Ebben az esetben termszetesen meg kell beszlnnk, hogy melyik kp melyik dalt jelli.
ÞJ emlkeztet, ha a daloknak egy tblt ksztnk, amire kirakjuk a dalokat jelkpez krtykat. Amikor j dalt tanulunk egy kpet is, feltesznk a tblra. A gyermekek emlkezetben a kp visszaidzi a dalt, a dal a kpet. rlnek, hogy milyen sok dalt tudnak mr, s szmon tartjk az res kockkat, hogy hny dalt fognak mg megtanulni.
A dallamfelismers fokozatai:
ÞEgy jl ismert dalt szveg nlkl bemutatunk, a gyermekek figyelnek, megnevezik, s a felismers utn neklik.
ÞElszr a kezd motvumokrl, ksbb a bels vagy a befejez motvumokrl is felismerik a dalt
Þsszegyjtjk a bemutatott dallammotvumokhoz hasonl dalokat.
2.
Dallambujtats:
ÞA dallambujtats az a jtk, amikor egy jl ismert dalt hangosan kezdnk nekelni, adott jelre magunkban folytatjuk, s msik jelre jra hangosan nekeljk.
ÞA gyermekek figyelmt ilyenkor a bels hallsra irnytjuk, egyidejleg ne terheljk vizulis ingerrel, teht legyen az elbjtat jel hallhat. Egy kzfenntarts, vagy klnyits nem elg, mert nem tud olyan pontosan a lktetsbe illeszkedni, mint egy hallhat jel, taps, koppants vagy dobbants.
ÞAhhoz, hogy a gyermekek magukban neklskor is ugyanabban a tempban folytassk, az egyenletes lktets pontos rzsre s j temptartsi kszsgre van szksgk. Adjunk segtsget abban, hogy a dallambujtats kzben a lktetst kzs mozgssal finom kopogssal, vagy jrssal egytt is reztetjk. Szoktassuk a gyermekeket arra, hogy amikor a dalt befejeztk, azonnal kezdjk jra az neklst, hogy az "elbjtatott" motvumokat egy hossz dallamlnc rsznek rezzk.
ÞA dalt a motvumoknak megfelelen, zenei rtelem szerint tagoljuk, ezrt fontos a hallhat jel megadsnak az idpontja. Mindig az elz motvum utols hangslytalan hangjn adjuk meg a jelet, hogy a gyermekek a kvetkez motvum hangslynl kezdjenek magukban vagy hangosan nekelni.
ÞKezdetben szablyos idkznknt bujtassuk el a dalt, ksbb a gyermekek hosszabb egysgeket, tbb motvumot nekeljenek magukban s a jel vratlan idkznknt jelenjen meg.
ÞAz jraneklsnl a gyermekek nllan kezdjk a dalt, a mi segtsgnk flsleges. Inkbb figyeljk meg, hogy a kezdhang egynteten tiszta-e? Ugyanis vannak gyermekek, akik nem neklik a dallamot, csak a szveget s annak ritmust mondjk a bels hallsukban. J elksztsnl ezen gy segthetnk, hogy kezdetben az elbujtat jelnl nem magukban, hanem csak halkan nekelnek a gyermekek. Egy darabig a bels neklst mg nma szjmozgssal is segthetik. A fejlett bels hallsnak mr nincs szksge ilyen segtsgre.
Þa dallam hangos s bels neklse adott jelre szablytalan idkzkben vltozik, de ebben az esetben is motvumonknt.
A dallambujtats vltozatos mdszereinl mindig figyeljnk arra, hogy:
Þaz egyenletes lktetst vgig reztessk
Þa dalt folyamatosan kezdjk jra
Þa jel lthat legyen
Þa jelet a motvum vgn adjuk meg
Þaz jrakezdsnl a hangmagassgot ellenrizzk
Þa gyermeke a bels hallsukra figyelve nekeljenek, ne csak egymst utnozzk.
3. Dallamvisszhang jtk:
ÞA dallammotvumok neklse s a kis zenei egysgek kln gyakorlsa ritmus- s hallsfejleszts szempontjbl is tbbfle clt szolgl:
Þa gyermek megrzi a zenei ptelemek egysgt, ezzel alapfokon zenei formarzke fejldik
Þa gyermek a rvid, vltozatos dallamrszek pontos megfigyelsre s utnzsra szokik, ami a teljes dallamok pontos neklshez s vgs eredmnyknt a tiszta neklshez vezet
Þa sokszor gyakorolt s mgis finom vltozataiban hasznlt dallamfordulatokbl maga is j dallamokat alakt.
ÞEls elkszt feladatunk, hogy megreztessk a gyermekekkel a motvumok hosszsgt s szablyos vltozst. A ritmusmotvumok elksztsnl ez vn s a csoport motvumonknt vltott neke igen alkalmas erre.
ÞMsodszor arra szoktassuk a gyermekeket, hogy vrjk meg, amg mi bemutatjuk a kis dallamot, s csak azutn kezdjenek nekelni. Erre a clra jl felhasznlhatk az ismert dallamok is Azoknl azonban arra kell figyelnnk, hogy a dalt nem folytatni kell, hanem egy kis rszt megismtelni. Olyan dalt vlasszunk, amelynek a motvumai nem ismtldnek meg, hanem vltoznak.
ÞHarmadik fokozatban jtszhatunk gy egy ismert dallammal, hogy annak csak a szvegt hasznljuk fel, s j dallamot kltnk hozz.
A dallamvisszhang-jtk sokban hasonlt a ritmusvisszhang-jtkhoz:
Þa motvum hossza ltalban 2/4, azaz ngynegyed, idnknt hromszor 2/4, azaz hat negyed egysg legyen
Þaz improvizlt, kitallt szveg jtkos, aktulis legyen
Þa vlaszok folyamatosan, az egyenletes lktetst reztetve hangozzanak el.
A visszhangneklst rdekesebb teszi, hogy mr nemcsak szvege s ritmusa, hanem dallama is van. A ritmikai varicik mellet most a dallamfordulatokkal bvtjk a vltozatok szmt.
Ne csak az egyes motvumokat tervezzk meg elre, hanem a motvumok egymsutnjt is.
4.Krds - felelet jtk
j feladatot jelent s fejlettebb kpessgeket ignyel. A krds s vlasz dallama s szvege eltr. A krdsre gy kell vlaszolni a gyermekeknek, hogy a krds szavai benne legyenek a vlaszban, de a felelet gis ms legyen.
gyeljnk a motvumok dallamai s ritmikai vltozatossgra. Ha a gyermekek elrnek arra a szintre, hogy egyenknt is tudnak motvumokat alkotni, Akkor lltsuk feladatknt, hogy mindig mst s mindig mskpp nekeljenek, ezzel a gyermekek zenei emlkezkpessgt s alkot-fantzijt is fejlesszk.
Kezdetben alkalmas a visszaneklsre a nvnekls a kszns, ksbb bvthetjk a tmakrt napi esemnyekkel, humoros, trfs szvegekkel.
A kitalls, dallam- s ritmusalkots ltalban egyni munka. Fejlett nagycsoportban azonban kiprblhatjuk a kzs improvizlsnak egy rdekes mdjt:
Þa gyermekekkel egy jl ismert mondkt kezdnk el nekelni. A gyermekek az indt dallamfordulat zenei trvnyszersgeinek megrzse alapjn - majdnem egynteten, vagy legalbbis kis eltrssel fogjk a mondkt egytt nekelni.
A dallammotvumok neklsnek mdozatai nehzsgi sorrendben:
Þismert dal neklse motvumonknt, az vn s a gyermekek felvltva nekelnek
Þismert dal motvumai visszhangszeren ismtelve, vn - gyermekek
Þismert dalbl vett dallammotvumok neklse j szveggel, visszhangszeren
Þismert szvegek j dallamra illesztse, kitallt kt-, esetleg hromtemes motvumok elneklse elszr csoportosan, majd egynileg
Þdallamvisszhang, gy, hogy egy gyermeknek a csoport, vagy egy msik gyermek vlaszol
Þkrds-felelet kitallt dallammal s szveggel: az vn krdez, egy gyermek vlaszol
Þkrds-felelet jtk: egy gyermek krdez, a msik gyermek vlaszol
Þismert mondkra egy dallammotvum rillesztse csoportosan