Fenyőfa-játék kicsinyeknek
2009.08.12. 14:00
Eredetileg egy vidéki kultúrház színpadjára készült a sokféle gyerekműsor egyik betétjeként. Célja, hogy feloldja a fenyőfa- ünnepségek pogány szellemét, ezért megszólaltatja a szomorú fenyőfákat,,,akik'' örömüket akkor találják meg, amikor karácsony jó hírét a lakásokba vihetik a gyerekeknek.
Fenyőfa-játék kicsinyeknek
Eredetileg egy vidéki kultúrház színpadjára készült a sokféle gyerekműsor egyik betétjeként. Célja, hogy feloldja a fenyőfa- ünnepségek pogány szellemét, ezért megszólaltatja a szomorú fenyőfákat,,,akik'' örömüket akkor találják meg, amikor karácsony jó hírét a lakásokba vihetik a gyerekeknek.
Jelmezük -- mivel kicsinyekről van szó
-- elöl is, hátul is egy-egy fenyőfa mintára kivágott zöld dekorációs karton. A játék kezdetén a szomorú, hófödte fenyő látszik rajtuk, majd amint ének közben az angyal egy varázspálcaszerű csillag-végződésű bottal megérinti őket, hirtelen megfordítják magukon a jelmezt és egy-egy gazdagon feldíszített fenyőfa kerül előre. A zöld karton jelmez alatt sötét, lehetőleg barna nadrág és pulóver legyen.
Zene magnóról
Samu fenyő:
Örökzöld a nevünk, most mégis didergünk,
Hisz ágaink a hótól fehérek.
Berci fenyő:
Szomorú az élet az árva fenyőknek,
Egyik évszak sem jó, nyáron nap, télen hó.
Panni fenyő:
Nyár olvasztja gyantánk, ősszel a szél tépáz,
Télen fagy ritkít meg, tavasz? Jégeső ver.
Samu fenyő:
Amikor meg lenne néhány nyugodt napunk,
Enyhe nap, hűs szellő, akkor sem vigadunk.
Berci fenyő:
Nem is, mert ilyenkor jönnek a favágók,
Füttyszavuk hallatszik messze a határból.
Panni fenyő:
És aztán a fejszék a lábunkhoz érnek,
Recsegnek, csikorognak törzsünkön az élek.
Együtt:
Jaj, de szomorú is ám a fenyő-élet.
(Nagyot sóhajtanak)
Zene magnóról, angyal ugrál, táncol köztük. Amerre az angyal táncol, arra hajladoznak a fenyők, és nagyon bámulják őt.
Samu fenyő:
Hát ez meg kicsoda?
Berci fenyő:
Lám, miféle szerzet?
Panni fenyő:
Vigyázzatok, ez egy favágó álruhában!
Angyal:
Szomorú fenyőfák, Samu, Berci, Panni,
Nem favágó vagyok, jó hírt jöttem hozni.
Hallottam az imént, sírós kesergéstek,
Így elhatároztam, vigaszt hozok nektek!
Samu fenyő:
Nekünk vigaszt hozni igen reménytelen.
Berci fenyő:
Esetleg ha máris túljutnánk a télen?
Panni fenyő:
Azért meghallgatunk, szólj hozzánk, idegen.
Angyal:
Isten angyalai közül vagyok egyik.
Kis Jézus ma éjjel köztünk megszületik.
Örül ám a világ, kicsi és nagy máma,
Sok szegény gyereknek nincs karácsonyfája.
Berci fenyő:
Hát mi hogy segítsünk itt, az erdő mélyén?
Hófödte ágakkal szent karácsony éjén?
Angyal:
Vidámak lennétek, bizony elvinnélek,
Én magam hozzájuk, teljesüljön vágyuk.
Panni fenyő:
Kis Jézusnak lennénk örömhírmondói?
Jó meleg szobában ajándék-hozói?
Samu fenyő:
Örömtüzet gyújtanánk kisgyermek-szívekben?
De hogy is tehetnénk, hiszen díszünk nincsen!
Angyal:
Azt bízzátok énrám, hisz varázscsillagom
Itt van a kezemben, s díszít, ha akarom.
Jöttök-e hát velem szegény családokhoz,
Szép karácsonyfának, szeretet-lángokhoz?
Együtt:
Megyünk, megyünk, megyünk!!!
Zene, s közben az angyal táncolva feldíszíti a fákat.
Panni fenyő:
De gyönyörű lettem, csupa dísz az ágam!
Berci fenyő:
Mosolyog-e zöld szín, mi búsult csak rajtam.
Samu fenyő:
Ilyen szépnek magam még nem is álmodtam!
Együtt:
Most lettünk igazán mi csak örökzöldek,
Mert az örök Királyt ünnepelhetjük meg.
Jézus örömhírét visszük szegényeknek,
Örök élményt nyújtva sok kicsiny gyermeknek.
Újra, zene, az anyák együtt táncolnak az angyallal.
|