I. Kommunik�ci�s j�t�kok

1. Karmesterj�t�k (ki a kezdem�nyez�?)

C�l: a nonverb�lis kommunik�ci� gyakorl�sa

KULCSSZAVAK: NONVERB�LIS KOMMUNIK�CI�, SZAB�LYK�VET�S, KEZDEM�NYEZ�K�SZS�G, KREATIVIT�S, VEZET�

A csoport tagjai k�rben �lnek. Egy gyereket kik�ldenek, �s a benn marad�k megegyeznek a karmester szem�ly�ben. Az � feladata elkezdeni a mozdulatokat, melyeket a k�rben �l�k lehet�leg azonnal ut�noznak. A kint (egy) lev� gyereket beh�vj�k, neki kell kital�lnia, ki a „karmester”.

�rdekesebb� tehet� a gyakorlat �nek- vagy zenesz�val. �gy a mozdulatok is ritmusosabbak lehetnek.

2. T�k�rk�p

C�l: a nonverb�lis kommunik�ci�, a metakommunik�ci�s jelz�sek meg�rt�s�nek gyakorl�sa

KULCSSZAVAK: NONVERB�LIS KOMMUNIK�CI�, METAKOMMUNIK�CI�, EGY�TTM�K�D�S, ALKALMAZKOD�S

A r�sztvev�k p�rokat alkotnak. (Lehet�leg egyforma termet� szem�lyek ker�ljenek egy p�rba.) Az egyik�k a „t�k�r”, a m�sik a t�k�r el�tt �ll, s k�l�nb�z� mozdulatokat v�gez. (Besz�lni nem lehet!) Ezt a p�rja visszat�kr�zi. Kis id� m�lva a p�rok szerepet cser�lnek.

Megjegyz�s: fontos, hogy a j�t�k alatt nyugodt l�gk�r uralkodj�k a teremben, figyeljenek egym�sra. Csak a feladat v�g�n besz�lhetnek a p�rok egym�ssal.

3. �zenet szavak n�lk�l

C�l: a nonverb�lis kommunik�ci� gyakorl�sa, az inform�ci�torzul�s megtapasztal�sa

KULCSSZAVAK: NONVERB�LIS KOMMUNIK�CI�, F�LRE�RT�S, KOMMUNK�CI�S ZAVAR

A r�sztvev�k k�rben �lnek Az egyik csoporttag fel�ll, sorban odamegy t�rsaihoz �s tetsz�s szerinti gondolatot, �rz�st, �zenetet k�z�l vel�k szavak n�lk�l, nonverb�lis eszk�z�kkel. (A gyakorlatot korl�tozhatjuk egy adott kommunik�ci�s csatorn�ra, p�ld�ul az �rint�sre, mimik�ra, gesztusokra.)Ezut�n mindenki hasonl� m�don j�r el.

A r�sztvev�k megbesz�lik �rz�seiket, szorong�saikat, tiszt�zz�k a nem egy�rtelm� �zeneteket, valamint a gyakorlat �ltal�nos�that� tanuls�gait.

4. Rosszul �rtelmezett �zenetek

C�l: bevezet�s a kommunik�ci�elm�letbe, a nonverb�lis kommunik�ci� gyakorl�sa, a sikertelen kommunik�ci� k�vetkezm�nyeinek tudatos�t�sa.

KULCSSZAVAK: NONVERB�LIS KOMMUNIK�CI�, INFORM�CI��RAML�S, F�LRE�RT�S

�t-hat f�s kiscsoportok alakulnak. A tagok egyt�l �tig, illetve hatig kapnak sorsz�mot, ez a szerepl�s sorrendj�t jelzi. Az 1-es sz�m� r�sztvev� kigondol egy h�tk�znapi tev�kenys�get �s elmutogatja (pl. megvajazza a kenyeret). A 2-es sz�m� igyekszik meg�rteni, �s an�lk�l, hogy el�ruln�, amire gondolt, mutogat�ssal folytatja a cselekv�st (pl. lekv�rt ken a vajaskenyerekre �s szendvicset k�sz�t). A 3-as sz�m� tov�bb mutogat (pl. k�rbeadhatja a szendvicseket), s ugyanezt teszik a k�vetkez�k is. (Az adott p�ld�t folytatva 4-es sz�m� megeszi a szendvicseket, az 5-�s pedig elmosogatja a t�ny�rokat.) Fontos szab�ly, hogy a gyakorlat k�zben senki sem sz�lhat a m�sikhoz, �s metakommunik�ci�s eszk�z�kkel sem �rulhatja el egyet�rt�s�t vagy egyet nem �rt�s�t.

Ha minden csoport befejezte a feladatot, meg kell besz�lni, hogy mi volt az els� sz�m� j�t�kos mondand�ja, �s mennyiben k�t�dtek, vagy nem k�t�dtek ehhez a t�bbiek.

Vari�ci�s lehet�s�g

Egy erre v�llalkoz� r�sztvev� a teljes csoport el�tt mutogatja el a kezd� tev�kenys�get. A csoportb�l b�rki, aki �gy gondolja, hogy felismerte azt, fel�ll �s folytatja a k�vetkez� mozzanattal. Aki ezt felismeri, szint�n fel�ll �s folytatja az esem�nysort. Addig kell folytatni, am�g mindenki r�szt nem vett. A feladat v�g�n hasonl�tsuk �ssze az elk�pzel�seket �s legy�nk felk�sz�lve a meglepet�sekre.

A kapcsol�d� besz�lget�s t�m�i

• Mi�rt nevezz�k a feladatot „Rosszul �rtelmezett �zenetek"-nek?
• Mi t�rt�nt a j�t�k folyam�n?
• Megesik, hogy az �zeneteket az �letben is rosszul �rtelmezz�k?
• Milyen k�vetkezm�nyekkel j�rhat ez?
• Mit tehet�nk ennek elker�l�se �rdek�ben?

5. K�vetni az utas�t�sokat

C�l: a verb�lis �s a k�pi kifejez�s k�l�nbs�geinek megtapasztal�sa, az ebb�l ered� kommunik�ci�s neh�zs�gek szeml�ltet�se �s az �thidal�s m�dozatainak megvitat�sa

Eszk�z�k: h�rom egyszer� k�p, amelyek k�z�l az egyiket a feladat szeml�ltet�s�re haszn�ljuk. A m�sik k�t k�pr�l annyi m�solat k�sz�l, hogy a csoport fel�nek jusson. T�bla vagy tacepao, amelyre rajzolni lehet. Kr�ta, illetve filctoll

KULCSSZAVAK: KOMMUNIK�CI�S ZAVAROK, NYELVI K�DRENDSZER, K�PI KIFEJEZ�S, INFORM�CI�TORZUL�S, VEZET�, EGY�TTM�K�D�S, F�LRE�RT�S

Az, akin�l a k�p van olyan utas�t�sokat ad, amelyek alapj�n p�rja �jra tudja rajzolni a k�pet. A feladatot legjobb el�sz�r nagy rajzlapon szeml�ltetni. A rajz r�szeit nem szabad sem egyenesen megnevezni sem pedig hasonlatot haszn�lni pl. „rajzolj egy l�bat” vagy „olyan mint egy foganty�”. Annak, aki az utas�t�sokat adja, nem szabad l�tnia a k�sz�l� rajzot. Ha a rajz elk�sz�lt, megn�zheti azt �s a k�v�nt c�l el�r�se �rdek�ben �jabb utas�t�sokat adhat – de hasonlatokat tov�bbra sem haszn�lhat. Ezek ut�n kiosztjuk a m�sik k�t k�p m�solatait a csoportnak, akik hasonl�k�ppen elkezdik a feladatot. Ha valaki r�j�nne, hogy mit is rajzol, ezt nem szabad el�rulnia; v�rjuk meg, m�g mindenki v�gez, �s ekkor vess�k �ssze a rajzokat egym�ssal. A p�rok ekkor felcser�lik a szerepeket. Ha kedv�k van r�, maguk is kital�lhatnak egy k�pet. Fiatalabb gyerekek eset�ben jobb, ha az utas�t�sokat el�z�leg megfogalmazzuk. Azt tan�csoljuk, hogy a k�pek min�l egyszer�bbek legyenek.

A kapcsol�d� besz�lget�s t�m�i

• K�nny�/neh�z volt-e a k�peket helyesen lerajzolni? Mi�rt?
• �rthet�, pontos inform�ci�kat kapt�l/adt�l?
• A j� inform�ci�k mindig pontos k�pet eredm�nyeznek?
• Volt-e �gy, hogy a t�rsad nem tudott meg�rteni annak ellen�re, hogy sz�modra teljesen vil�gos volt, amit mondt�l?
• Megesik-e vel�nk valami hasonl�, ha valakinek valami fontosat szeretn�l elmondani?
• Ilyen helyzetben mit tehet�nk?
• Milyen f�lre�rt�sek ad�dhatnak kommunik�ci�s neh�zs�gekb�l a csal�dban, az oszt�lyban, az iskol�ban?

6. Sz�jr�l sz�jra

C�l: az inform�ci�k torzul�s�nak megtapasztal�sa

Eszk�z�k: t�bla vagy tacepao �s �r�eszk�z, az �zenet el�re elk�sz�tve tacepa�n, megfigyel�si lap a megfigyel�knek, esetleg vide�kamera

KULCSSZAVAK: INFORM�CI��RAML�S, INFORM�CI�TORZUL�S, EGY�TTM�K�D�S

A demonstr�ci�ra �nk�nt jelentkez�k egyik�k kiv�tel�vel kimennek a szob�b�l. A bent marad�nak a csoportvezet� lassan �s j�l �rthet�en felolvassa az �zenet sz�veg�t egy pap�rr�l. Ezut�n m�g egyszer felolvassa ugyan�gy. Beh�vj�k a m�sodik szem�lyt, akinek az els� eml�kezetb�l elmondja az �zenetet. K�r�sre m�g egyszer elmondhatja � is.

A gyakorlat ugyan�gy folytat�dik, am�g az utols�nak marad� is meghallgatja az �zenetet, majd a t�bl�ra vagy tacepa�ra eml�kezetb�l f�l�rja. Ezut�n emell� tessz�k az eredetileg f�lolvasott �zenetet �s �sszehasonl�tjuk a kett�t. A megfigyel�k besz�molnak tapasztalataikr�l. Ha videofelv�tel k�sz�lt, ennek visszan�z�s�vel ellen�rizhetj�k a megfigyel�sek pontoss�g�t.