III. A kooper�ci�s k�szs�get fejleszt� j�t�kok

1. „A h�romr�szes krokodil”

C�l: az egy�ttm�k�d�s megtapasztal�sa, a kreativit�s fejleszt�se (�ltal�nos iskol�soknak aj�nljuk.)

A r�szvev�k 3 f�s csoportokk� alakulnak. A kiscsoportoknak az a feladata, hogy egy �llatalakot jelen�tsenek meg a test�kkel �gy, hogy a figura h�rom r�szb�l �lljon �s mindegyik r�sze mozogjon. Pl.: az egyik j�t�kos a krokodil feje �s karjaival, mint egy �ri�si sz�jjal t�togat; a m�sik j�t�kos a krokodil teste, amely le-f�l mozog, a harmadik a farka, amely jobbra-balra verdes. Ha elef�ntot form�znak, akkor az egyik a feje, amint hossz� orm�ny�val �ppen vizet sz�rcs�l, a m�sik kett� pedig az elef�nt egy-egy f�le, amivel legyezi mag�t. Az igaz�n �tletes megjelen�t�sn�l minden r�sznek m�s szerepe van.

Minden kiscsoport bemutatja a maga �llatfigur�j�t, azut�n k�z�sen kiv�lasztj�k azt a 3-4 alakot, amelyik a legjobban tetszett. A kital�l�k �jra bemutatj�k ezeket az �llatokat, hogy mindenki megjegyezhesse, melyik r�sz, mit csin�l. Mindh�rom r�sz kap egy sz�mot. Ezek ut�n k�rt alkotnak a j�t�kosok �gy, hogy ne �lljanak egym�s mellett azok, akik k�z�s kiscsoportban voltak. A j�t�kmester k�z�pre �ll, mondja, hogy melyik �llatot szeretn� megjelen�teni, �s hirtelen r�mutat valakire. Akire r�mutatnak, az 1-es , a t�le jobbra �ll� a 2-es, a balra �ll� pedig a 3-as sz�m� r�sz. A feladat az, hogy min�l gyorsabban �letre kelts�k a figur�t, hogy ki-ki a megfelel� helyre �lljon �s �sszhangban mozogjanak az egyes r�szek.

Megjegyz�s: Fontos, hogy a j�t�k gyorsan p�r�gj�n, hogy min�l t�bbsz�r jusson szerephez egy-egy r�szvev�.

2. Hangulatkupola

C�l: egy�ttes �lm�ny, a k�z�s tev�kenys�g eredm�nyess�g�nek megtapasztal�sa (�ltal�nos iskol�soknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: mindenkinek 1 tekercs WC pap�r, sz�nes megvil�g�t�s

A j�t�kmester beinvit�lja egy terembe a r�szvev�ket. Mindenkinek ad egy tekercs pap�rt, amit a j�t�kosok kereszt�l-kasul vihetnek, f�zhetnek a termen, am�g a tekercs el nem fogy. A c�l az, hogy k�z�sen egy hangulatos bels� teret hozzanak l�tre, hogy a pap�rcs�kokb�l olyan kupola j�jj�n l�tre, ami alatt az eg�sz csoport elf�r. Ha valahol elszakad a pap�r, ott egyszer�en �ssze lehet k�tni, vagy �gy marad, ahogy van. Ha m�r az �sszes pap�r elfogyott, a j�t�kosok le�lnek a kupola al� �s elmes�lik egym�snak, hogy milyen eml�k�k, �lm�ny�k van err�l vagy m�s kupol�r�l.

Megjegyz�s: Ezt a j�t�kot est�re �rdemes tenni, �s a csoport l�tsz�m�nak megfelel� termet v�lasztani hozz�. A j�t�k szolg�lhat hangulati elem�l egy meghat�rozott besz�lget�shez, m�sorhoz is.

3. Tapint� doboz

C�l: az egy�ttes tev�kenys�g megtapasztal�sa, kommunik�ci� gyakorl�sa. (Als�tagozatosoknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k;dobozok, krepp pap�r, oll�, ragaszt�

A t�rsas�g 3-6 f�s kiscsoportokra v�lik sz�t. Minden csoport 20 percet kap arra, hogy term�szetes �s mesters�ges k�rnyezet�b�l k�l�nf�le darabokat �sszegy�jts�n, �s eld�ntse, hogy melyek ker�ljenek a dobozba. A csapatok �gy alak�tj�k ki a dobozokat, hogy azokba egy k�zzel be lehessen ny�lni, �s �gy kitapogatni a bent l�v� dolgokat. K�t-k�t kiscsoport kicser�li dobozait, �s felv�ltva, hol az egyik csapatb�l, hol a m�sikb�l egy j�t�kos 1 percen kereszt�l mondhat mindenf�l�t arr�l, amit a kez�ben tart. A csoport megpr�b�lja azonos�tani a sz�ban forg� dolgot az elhangzottak alapj�n.

A j�t�kot besz�lget�s z�rja: Mi�rt pont ezeket a dolgokat v�lasztotta az egyik ill. a m�sik csapat? Melyik inform�ci� alapj�n siker�lt azonos�tani a dolgot? Milyen �lm�nyeket adott a tapogat�s? stb.

4. Sz�kockacukor

C�l: kreativit�s fejleszt�se, a k�z�s tev�kenys�g eredm�nyess�g�nek megtapasztal�sa, sz�kincsfejleszt�s

Eszk�z�k: 1/2 kg kockacukor, filctoll

A r�sztvev�k 6-12 f�s csoportokat alkotnak. A csapatok j�t�kosonk�nt 3-3 kockacukrot kapnak. A j�t�kosok a kapott kockacukorra 1-1 bet�t �rhatnak, azut�n tov�bbadj�k. Egy kock�ra teh�t 6 k�l�nb�z� szem�ly �ltal �rt bet� ker�l. Tov�bbi megk�t�s, hogy egy j�t�kos egy bet�t csak egyszer haszn�lhat f�ggetlen�l att�l, hogy h�ny kockacukorra �r.

Ha m�r minden kocka minden lapj�n van bet�, akkor a csoport k�rbe �l egy asztalt. Az egyik j�t�kosnak bek�tik a szem�t. � az �p�t�. A feladat az, hogy a bek�t�tt szem� j�t�kosnak a t�rsak sz�beli instrukci�i alapj�n az asztalon l�v� kockacukrokb�l egy oszlopot kell fel�p�teni �gy, hogy legal�bb az egyik oldal�n �rtelmes sz� j�jj�n ki. A csoport tagjai felv�ltva adj�k az utas�t�st. Ann�l jobb a megold�s, min�l magasabb az oszlop – min�l hosszabb a sz� –, illetve ha az oszlop t�bbi oldal�n is �rtelmes sz� j�n l�tre. Egy menet addig tart, am�g elk�sz�l egy sz�kockacukoroszlop. A menet v�g�t jelenti az is, ha led�l egy kocka. Ekkor �j �p�t�t v�lasztanak �s a j�t�k folytat�dik.

Megjegyz�s:

1. A j�t�kot nehez�ti, ha kik�tj�k, hogy az �p�t� csak az egyik kez�t haszn�lhatja.
2. A csoportok gyakran ig�nylik, hogy �jraind�tsuk a j�t�kot, mert akkor a bet�k elhelyez�s�ben m�s m�dszert k�vetnek. Az ilyen ig�nynek �rdemes helyt adni, ha pedig nem mer�l f�l, akkor r�k�rdezni a probl�m�ra.

5. „Liz j�t�k”

C�l: a kreativit�s fejleszt�se, az egy�ttes munka eredm�nyess�g�nek �s �r�m�nek megtapasztal�sa (�ltal�nos iskol�soknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: sz�nes pap�r, A/5-�s rajzlap, oll�, ragaszt�, t�z�g�p

Minden r�szvev� kap 10 db k�l�nb�z� sz�n� lapot �s 3 db A/5-�s /rajz/lapot. A sz�nes lapokat tetsz�leges sorrendbe helyezi �s t�z�g�ppel �sszefogja. Az �sszet�z�tt lapokb�l mindenki kedve szerinti alakzatokat v�g ki. Ez azt jelenti, hogy minden alakzat 10 sz�nben �ll rendelkez�sre. A rajzlapokat felosztj�k 2/3-ad 1/3-ad ar�nyban. A nagyobb r�szbe k�p ker�l, a kisebbikbe majd sz�veg. Az els� rajzlapra k�z�s k�p ker�l, a m�sodikra egy�ni, a harmadik talonba marad.

Az els� feladat az, hogy p�rhuzamosan egy k�z�s �s a saj�t k�pet hozzanak l�tre a j�t�kosok. Az egyik rajzlap 2/3-os r�sz�be mindenki felragaszt egy alakzatot, a lap h�tulj�ra tesz egy jelet, hogy megismerje a saj�tj�t, majd tov�bbadja. A kapott lapra a k�vetkez� j�t�kos odaragasztja azt az alakzat�t �s abban a sz�nben, ami szerinte legink�bb illik a h�v�k�phez. Annyi megk�t�s van, hogy azt az alakzatot, amelyet egyszer m�r haszn�lt a j�t�kos, t�bbsz�r m�r nem alkalmazhatja. Lehet�s�g van „p�szt” mondani, �s kieg�sz�t�s n�lk�l tov�bbadni a k�pet. A r�szvev�k sz�m�t�l f�gg�en egy vagy k�t k�rt tesz meg egy ilyen k�p. P�rhuzamosan a k�z�s k�p elind�t�s�val egy m�sik rajzlapon az egy�ni k�p k�sz�l azzal a megszor�t�ssal, hogy mindig ugyanazt az alakzatot – nyilv�n egy m�sik sz�nben – kell a saj�t lapra ragasztani, mint a k�z�sre.

A m�sodik feladat az, hogy amikor mindenkihez visszaker�lt a saj�t lapja, akkor minden r�szvev� a talonban l�v� lap 1/3-os r�sz�be �r n�h�ny mondatot arr�l, hogy mi jutott esz�be a k�z�s k�pr�l. Ezut�n odaadja ezt a lapot a t�le balra l�v�nek, aki a sz�veg impresszi�ja alapj�n k�sz�t egy rajzot a 2/3-os r�szbe. A k�z�s k�pet a t�le jobbra l�v�nek adja oda, aki az 1/3-os r�szbe �rja mindazt, ami a k�pr�l esz�be jut. Az egy�ni k�p�nek sz�veg�t mindenki maga k�sz�ti el. A h�rmas csoportok �ssze�lnek megbesz�lni alkot�saikat, azut�n bemutatj�k a t�bbieknek �gy, hogy a kapcsol�d� �lm�nyeiket is elmondj�k.

6. K�z�s mont�zs

C�l: a kreativit�s fejleszt�se, az egy�ttes munka eredm�nyess�g�nek �s �r�m�nek megtapasztal�sa, a konszenzusra jut�s gyakorl�sa (Minden koroszt�lynak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: sz�nes �js�gok, oll�, ragaszt�, csomagol�pap�r v. nagym�ret� rajzlap A j�t�kosok sz�nes �js�gokb�l v�gnak ki nekik tetsz� k�peket 10-15 percen kereszt�l. K�rben �lnek �s mindenki kitesz 3 k�pet az �ltala kiv�gottak k�z�l. Ki-ki v�gign�zi a „h�v�k�peket” �s megkeresi melyikhez tud/akar kapcsol�dni. 4-6 f� alakit ki egy kiscsoportot �s k�z�sen k�sz�tenek egy mont�zst. Teljes konszenzusra kell jutni abban, hogy mely k�pek szerepeljenek, �s melyek nem. A csoportok megmutatj�k egym�snak alkot�saikat, �s elmes�lik, hogyan sz�lettek meg azok, milyen tal�lkoz�si pontok ment�n �llt �ssze a csapat. A mont�zsok a rendezv�ny v�gig a falon maradnak. �rdemes megbesz�lni, hogy a rendezv�ny befejez�se ut�n mi lesz a sorsa a m�veknek.

Megjegyz�s: A j�t�kot lehet �gyis j�tszani, hogy meghat�rozzuk, ki h�ny k�pet v�ghat ki, �s limit�ljuk azt is, hogy h�ny k�pet haszn�lhat fel a csoport a k�z�s mont�zshoz.

7. K�z�s von�sok, k�z�s t�rt�net

C�l: a kreativit�s fejleszt�se, az egy�ttes munka eredm�nyess�g�nek �s �r�m�nek megtapasztal�sa

Eszk�z�k: csomagol�pap�r, sz�nes �js�gok, ragaszt�, oll�

A j�t�kosoknak az a feladata, hogy az asztalon l�v� �js�gokban olyan k�peket tal�ljanak, amelyek valami miatt fontosak a sz�mukra, amelyekr�l �gy �rzik, hogy el�rul valamit a tulajdons�gaikr�l, jellem�kr�l, amelyek k�zel �llnak hozz�juk. Kiv�gj�k a nekik tetsz� k�peket, max. 3 darabot. Ezeket tetsz�leges csoportos�t�sban rajzlapra ragasztj�k �s maguk el� helyezik az asztalra. Legal�bb az egyik k�phez egy r�vid (4-5 mondatos) t�rt�netet �rnak egy k�l�n lapra.

Mikor mindenki alaposan szem�gyre vette a t�bbiek k�peit, akkor egy lapra fel�rja azt a n�gy k�pet, amelyek kapcsol�dnak a saj�tj�hoz. A list�k egyeztet�s�vel kialakulnak a kiscsoportok. A kiv�lasztott k�pekhez/k�pekkel k�z�sen egy t�rt�netet k�sz�tenek �gy, hogy a k�l�n lapon l�v� sztorik is belesz�v�djenek. Az �gy megalkotott t�rt�neteket bemutatj�k egym�snak a csoportok.

8. Asszoci�ci�k

C�l: a kreativit�s fejleszt�se (3. oszt�ly felett minden korcsoportnak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: �r�g�ppap�r, tollak, sz�nesek, ragaszt�, oll�

K�rben helyezkedik el a csoport. Mindenki kap egy lapot, amelyre fel�r egy sz�t. (Itt nincs semmilyen megk�t�s.) Tov�bbadja a lapj�t a t�le balra �l�nek. A kapott lappal az a feladat, hogy az azon szerepl� sz�hoz asszoci�lva egy �jabb sz�t �rjon a j�t�kos. Addig adogatj�k tov�bb a lapokat, am�g mindenkihez vissza nem �r a saj�tja.

A j�t�kosok sz�nessel bejel�lik a pap�rjukon azt az egy sz�t, amelyik a legjobban tetszik nekik, majd felolvass�k egym�snak az elk�sz�lt sz�vegeket. A j�t�kosok begy�jtik a m�snak adott szavaikat �s fel�rj�k azokat egy lapra abban a sorrendben, ahogy egym�s ut�n a csoportt�rsaik lapj�ra asszoci�ltak. Az �gy �ssze�ll�tott sz�vegnek c�met is kell adni, amelyet mindenki a n�la l�v� lap asszoci�ci�s sor�b�l v�laszthat ki. Ezut�n minden j�t�kos megkeresi azt a t�rs�t, akinek a szava a legjobban tetszett neki ill. akinek a szav�t c�m�l v�lasztotta. �k a megl�v� sz�vegekb�l egy k�z�st form�lnak.

Megjegyz�s: Ebben a j�t�kban rejtve m�g k�t kooper�ci�s feladat van. Az egyik a saj�t szavak begy�jt�se, a m�sik a kiscsoportok l�trehoz�sa a k�t kiv�lasztott sz� alapj�n.

9. Mese

C�l: a kreativit�s fejleszt�se, az egy�ttes munka �r�m�nek , a k�z�s produkci� l�trehoz�s�nak megtapasztal�sa (�ltal�nos iskol�soknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: �r�g�ppap�r, rajzlap, tollak, sz�nesek, ragaszt�, oll�, k�pes �js�gok

A r�szev�k el�re megadott meseelemekb�l �rnak egy mes�t. Ehhez hajtogatnak k�t t�bl�zatot: az egyiket rajzlapb�l, a m�sikat �r�g�ppap�rb�l. Mindk�t pap�rt �gy, hogy a lap hossz� oldal�t is �s a r�videt is hatfel� osztj�k. A rajzlapos t�bl�zat mind a hat oszlop�b�l egy-egy sort oll�val kiv�gnak. Tesznek egy jelet a „lent – fent” megk�l�nb�ztet�s�re a jobb fels� sarokba. Ezt a t�bl�zatot azut�n f�lreteszik.

A m�sik lapon a hat oszlopba a k�vetkez� fejl�cek ker�lnek: H�S, HELYSZ�N, CSOD�S ELEM, SEG�T�/K/, AKAD�LY, JUTALOM. Ezek ut�n a j�t�kosok az els� 3 oszlop els� sor�ba be�rj�k az odaval� elemeket. �sszehajtj�k �gy, hogy a t�l�k balra l�v� j�t�kos ki tudja t�lteni a k�vetkez� 3 oszlop els� sor�t, de ne l�ssa azt, amit el�tte �rtak. �gy mennek k�rbe a lapok, am�g minden oszlop minden sor�ba nem ker�l egy meseelem.

Mindenkin�l az a lap marad, amelyik n�la telt be. El�veszik a rajzlapb�l kiv�gott szk�m�t �s r�helyezik a kit�lt�tt t�bl�zatra. Az �gy kijel�lt elemekb�l �ssze�ll�tanak egy mes�t.

A mese illusztr�l�s�hoz, megjelen�t�s�hez j�rhat� �t, hogy a sz�nes �js�gb�l kiv�gnak olyan k�peket, amelyek a kiv�lasztott meseelemekhez kapcsol�dnak, �s beragasztj�k a szk�ma „ablakaiba”, vagy nagyobb szk�m�t k�sz�tenek �s annak „ablakaiban jelennek meg a meseelemek mint b�bfigur�k.

10. Ablak-koll�zs

C�l. a kreativit�s fejleszt�se, az egy�ttes munka �r�m�nek , a k�z�s produkci� l�trehoz�s�nak megtapasztal�sa (�ltal�nos iskol�soknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: sz�nes pap�rok (marad�kok), v�zben old�d� ragaszt�, oll�, ablak

Az asztal k�zep�n van a pap�rhullad�k. Mindenki kiv�laszt bel�le n�gy darabot (f�ggetlen�l att�l, hogy egy-egy darab milyen m�ret�). Erre a n�gyre jelet tesznek, hogy a k�s�bbiekben meg lehessen azokat ismerni.

A j�t�kosok 3-4 f�s kiscsoportokat hoznak l�tre. Minden kiscsoportnak van egy saj�t ablakfel�lete, amelyre egy k�z�s k�pet k�sz�tenek el. A csoport tagjai eld�ntik, hogy a hozott elemekb�l milyen kompoz�ci�t hoznak l�tre, majd felragasztj�k az ablakra. Minden egyes elemet fel kell haszn�lniuk! Az asztalon maradt elemekb�l minden csoport tetsz�legesen b�v�theti, vari�lhatja a saj�t koll�zs�t.

K�z�s megbesz�l�s: melyik csoport mit k�sz�tett, „sz�let�st�rt�netek”, �lm�nyek.

Megjegyz�s: Ezt a j�t�kot akkor j� el�venni, amikor m�s j�t�kok ut�n sok hullad�kpap�r maradt. �gyis j�tszhat�, hogy a j�t�kosok maguk k�sz�tik el az indul� n�gy elemet �s a k�s�bbi kieg�sz�t�seket, vagy az elk�sz�t�st �s a hullad�k-felhaszn�l�st kombin�ljuk.

11. Kavicskirak�

C�l: a kreativit�s fejleszt�se, az egy�ttes munka �r�m�nek , a k�z�s produkci� l�trehoz�s�nak megtapasztal�sa, a kooper�ci� �ltal kapott t�bblet tudatos�t�sa (1-6. oszt�lyosoknak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: v�d�r, fest�k, zs�rkr�ta, ragaszt�, gipsz, v�z, rajzlap, oll�, kavics

3-4 f�s kiscsoportokat alak�tunk. Minden csoport hajtogat a rajzlapb�l egy t�lcaform�t. A csoportok tagjai kijel�lnek egym�s k�z�tt egy sorrendet. A feladat az, hogy pontosan annyi kavicsot hozzanak az asztalon l�v�b�l, amennyivel a t�lcaform�t kit�ltik �gy, hogy minden egyes darab �rintse a t�lca alj�t �s egym�ssal is �rintkezzenek a kavicsok. Minden csoportb�l a meghat�rozott sorrend szerint odamennek a j�t�kosok a kavicskupachoz, �s egy k�zzel belemarkolnak. Nem lehet szemezgetni, csak markolni. A kavicsokat r�sz�rj�k a t�lc�jukra. Ezut�n a t�lc�n l�v� k�vekhez nem szabad hozz�ny�lni. Ez addig folyik, am�g a csoport utols� tagja is megcsin�lta. Megk�t�s az, hogy egyik j�t�kos sem hozhat 5 kavicsn�l kevesebbet!

A csoportok ki�rt�kelik a teljes�tm�ny�ket. Ahol t�bb a kavics, ott egyszer�en meg lehet sz�molni, ahol hi�ny van, ott meg kell tippelni, hogy h�ny darab hi�nyzik. Amely csoportn�l a legkisebb az elt�r�s – ak�r negat�v, ak�r pozit�v ir�nyban –, az oldotta meg a legjobban a feladatot id�ig, mert a dolognak m�g nincs v�ge. A t�bblettel rendelkez� csoportok �tadhatj�k a t�bblet�ket azoknak, akiknek hi�nyuk van. El�bb azok, akik kevesebbel l�pt�k t�l a t�lc�jukat, azut�n azok, akik t�bbel. Az �tad�sn�l annyi megk�t�s van, hogy a t�bbletet nem lehet megosztani, csak egy csoport kaphatja, �s a m�velet akkor eredm�nyes, ha a hi�nyos t�lc�t az �tad� marad�ktalanul kit�lti. Egyszer minden csapat mondhat passzt, vagyis �tengedheti cselekv�s jog�t az ut�na k�vetkez�nek. A c�l az, hogy minden csoportnak kaviccsal teljesen kit�lt�tt t�lc�ja legyen.

A r�szvev�k megbesz�lik a j�t�k folyamat�t, azt, hogy az egyes csoportok milyen szempontokat r�szes�tettek el�nyben, elemzik, hogy milyen strat�gi�t k�vettek, hogyan lehettek volna m�g eredm�nyesebbek. Jutalmul a csoport tagjai gipsszel ki�nthetik a t�lc�jukat �s a kavicsokb�l /az �sszes darabot fel kell haszn�lni!/ k�z�sen �ssze�ll�tanak egy kompoz�ci�t. Tetsz�s szerint sz�nezhetik.

12. Bizalomj�t�k

C�l: az egym�srautalts�g megtapasztal�sa

Eszk�z�k: kend�, sz�kek, asztalok

A j�t�kosok k�z�sen csin�lnak a terem berendez�s�b�l egy „akad�lyp�ly�t". A j�t�kosok k�rben �llnak, az egyiknek bek�tik a szem�t, �s valaki kicsit megp�rgeti, hogy a t�bbiek addig meg tudj�k v�ltoztatni a hely�ket. A bek�t�tt szem� kiv�laszt valakit a k�rben �ll�k k�z�l, aki v�gigvezeti az akad�lyok k�z�tt. A vezet�n m�lik, hogy mennyire nehez�ti az �tvonalat, hol id�z el, mit fedeztet fel a t�rs�val. Ha v�g�re �rtek, cser�lnek. Egyidej�leg h�rom p�r is lehet a p�ly�n.

Ha m�r mindenki volt mindk�t szerepben, akkor a csoport megbesz�li az �lm�nyeket. A j�t�k folytathat� �gy, hogy �j p�rok alakulnak, de most nem v�letlenszer�en.

Megjegyz�s: Szabad terepen m�g �rdekesebb lehet ez a j�t�k.

13. �lmok �s utak

C�l: a kreativit�s fejleszt�se, a k�z�s tev�kenys�g eredm�nyess�g�nek �s �r�m�nek megtapasztal�sa (Minden korcsoportnak aj�nljuk.)

Eszk�z�k: csomagol�pap�r, filctoll, sz�nes pap�r, ragaszt�, oll�, fest�k, ecset, zs�rkr�ta

Minden r�szvev� kap egy sz�nes pap�rt, amelyb�l tesz�leges form�kat t�phet ki. (Hangs�lyozottan csak t�pni szabad!) Legal�bb �t ilyen form�t kell t�pni, a fels� hat�r nincs megszabva. Ezekb�l az alakzatokb�l egy h�zat kell kirakniuk a j�t�kosoknak �gy, hogy minden darabot felhaszn�ljanak hozz�. Ezt a h�zat elhelyezik a csomagol�pap�ron �s ragaszt�val r�gz�tik. Ut�na mindenki tetsz�se szerint k�rnyezetet var�zsolhat a h�za k�r� �s a is d�sz�theti. Ha elk�sz�ltek, v�gign�zik, hogy milyen rezidenci�k j�ttek l�tre, �s megbesz�lik, hogy mi�rt pont olyat szeretn�nek maguknak, �s a saj�tjukon k�v�l melyikben lakn�nak sz�vesen. V�g�l utakat rajzolnak, festenek, hogy a saj�t h�zb�l el lehessen jutni abba a m�sikba, amelyik tetszik.

14. J�gt�bl�k

C�l: a di�kok ismerj�k fel, hogy (p�ld�ul az oszt�lyk�z�ss�gben) egy�ttm�k�d�ssel sok minden el�rhet�. (10-18 �ves korban aj�nljuk.)

A j�t�kvezet� (a pedag�gus vagy egy v�llalkoz� di�k) megh�vja a gyerekeket egy Jeges tengeri haj��tra, azaz a gyerekek fel�llnak a hely�kr�l �s a j�t�kt�rre j�nnek. Azt tapasztalj�k, hogy a haj� lassan s�llyed, de m�r a partr�l elindultak az utasok megment�s�re: Az utasok j�gt�bl�kon akarj�k �tv�szelni azt az id�szakot, am�g a seg�ts�g meg�rkezik: a j�t�kvezet� pap�rdarabokat sz�r sz�t a padl�n, �s a gyerekek ezekre �llnak r�. a csoport nagys�g�t�l f�gg�en egy, k�t vagy h�rom di�k j�tssza a meleg Golf-�ramlatot, amely megolvasztja a j�gt�bl�kat (kis darabokra t�pik a kez�k �gy�be ker�l� pap�rokat). Az egyed�l marad� „haj�t�r�ttek” eset�ben k�nny� dolga van az „�ramlatnak". Az egymagukban �ll�k alatt hamarosan nem marad pap�r. (Nem szabad le�lni, lefek�dni.) Elvesztek �s elmer�lnek (ki�llnak a j�t�kb�l). Hamarosan kider�l, hogy csak azoknak van es�lye, akik egy�ttm�k�dnek �s szorosan egym�s mell� k�rbe �llva szoros gy�r�t alkotnak a l�baikkal �s �gy v�dekeznek a Golf-�ramlat ellen.

15. Csom�k

C�l: az egym�shoz kapcsol�d�s megtapasztal�sa (�ltal�nos �s k�z�piskol�soknak aj�nljuk.)

A r�sztvev�k csoportokk�nt k�r�ket alkotnak olyan m�don, hogy v�lluk �ssze�rjen. Becsukj�k a szem�ket, �s el�re ny�jtj�k a kezeiket eg�szen addig am�g el nem �rik valamelyik t�rsuk kez�t. Azut�n kinyitj�k a szem�ket, �s megpillantj�k a kezek z�rzavaros �sszefon�d�s�t. Megpr�b�lj�k kioldani a csom�kat �gy, hogy k�zben nem engedik el egym�s kez�t. �gyes forg�sok, �tb�j�sok �s �tm�sz�sok seg�ts�g�vel kiny�lik a k�r. A feladat nagym�rt�k� egy�ttm�k�d�st, koordin�ci�t, �gyess�get �s egy�ttal intelligenci�t k�vetel.

16. �l�sk�r

C�l: az egy�ttess�g �sszetart� erej�nek, az egym�sra utalts�gnak �s a felt�tlen bizalomnak a megtapasztal�sa (K�z�piskol�s �s feln�ttcsoportoknak aj�nljuk.)

A r�sztvev�k v�llukat �ssze�rintve k�rt alkotnak. Enn�l a j�t�kn�l fontos, hogy a k�r szab�lyos legyen, �s hogy a csoporttagok �sszehangolj�k a mozg�sukat. A j�t�kosok valamennyien balra fordulnak �gy, hogy egym�s m�g�tt �llnak a k�rben, A j�t�kosok k�z�tti teret cs�kkentik olyan m�don, hogy valamennyien kis oldalaz� l�pesekkel a k�r k�zepe fel� haladnak. A lehet� legkisebb �s szab�lyos k�rt kell alkotni – ehhez a j�t�kosok szorosan egym�s m�g�tt �llnak. Jelad�sra mindenki egy id�ben le�l. Ezen a m�don ki-ki „karossz�ke” lesz az el�tte �ll�nak.

Megjegyz�s: Enn�l a j�t�kn�l k�l�n�sen �gyelni kell arra, hogy egyeseknek kellemetlen lehet m�sok �rint�se. Aki nem akar, az ne vegyen r�szt a j�t�kban! Ezt a j�t�kot c�lszer� a tornateremben a tornasz�nyegeken elj�tszani. �ltal�ban j�t der�lnek rajta a r�sztvev�k.

17. Bizalomk�r

C�l: az egy�ttess�g �sszetart� erej�nek, az egym�sra utalts�gnak �s a felt�tlen bizalomnak a megtapasztal�sa (K�z�piskol�s �s feln�ttcsoportoknak aj�nljuk.)

A r�sztvev�k szorosan egym�s mellett �llva k�rt alkotnak. Egy di�k a k�r k�zep�re �ll �s lassan h�tra d�l. A m�g�tte �ll� t�rsak elkapj�k �s gyeng�den �tir�ny�tj�k a m�sik oldalra. Lassan �s gyeng�den koordin�lj�k a r�sztvev�k a mozg�sukat, �s a k�z�pen �ll� �lvezi a bizalmon alapul� hull�mz� mozg�st. Odaill� zene er�s�thet� fel az �rzelmi �lm�nyt. Minden csoporttagnak lehet�s�get kell kapnia arra, hogy �t�lje az �lm�nyt.

Megjegyz�s: Ez a j�t�k a k�z�pen �ll� csoporttag sz�m�ra sok melegs�get �s elfogad�st k�zvet�t. A kik�z�s�tettek sz�m�ra ez az �lm�ny az integr�ci� k�l�n�s es�ly�t adhatja.

18. G�pfog� vagy Robotilleszt� j�t�k

C�l: az egy�ttm�k�d�s �ltal ny�jtott t�bblet megtapasztal�sa (1-6 oszt�lyosoknak aj�nljuk)

H�romf�s csoportokba rendez�dnek a r�sztvev�k. K�z�l�k egy f� a szerel�, ketten a robotok. �k h�ttal �llnak egym�snak, am�g a szerel� sz�t nem v�lasztja �ket. Akkor viszont elszaladnak, de csak egyenes ir�nyban. A szerel� feladata szemben �ll�tani �ket egym�ssal. A szerepeket k�tszer kell cser�lni, hogy mindenki szerel�, illetve robot lehessen.

Megjegyz�s: A j�t�khoz nagy hely kell, pl. tornaterem vagy aula. A gyakorlat meglehet�sen nagy �ssze-visszas�got eredm�nyez, de nagyon vid�m hangulat�. Meg lehet hat�rozni, hogy a robotok mozg�sa g�pszer� legyen �s csak egyenes ir�nyban tudnak menni. A szerel� tetsz�s szerint mozoghat. �gyelni kell arra, hogy a szerel�k ne r�ncig�lj�k t�rsaikat!

19. Egy�ttm�k�d� monstrumok

C�l: k�z�s tervez�s, k�z�s munka (Feln�ttek �s gyerekek k�z�s csoportjainak k�l�n�sen aj�nljuk. Minden korcsoportban alkalmazhat�.)

Eszk�z�k: �sszev�logatott „j�t�kbarlang” – r�gi f�gg�ny�k, gyapj�, f�lia, joghurtdoboz, stb. Ha a tev�kenys�gben eg�szen fiatal gyerekek is r�szt vesznek, biztons�guk �rdek�ben alaposan n�zz�k �t a kell�keket.

A csoport feladata az, hogy a munkamegoszt�sban megegyezve, majd pedig a k�l�nb�z� r�szek �sszeilleszt�s�vel megalkosson egy �ri�si g�pet. Ezekut�n, minden csoport le�rja �s megmagyar�zza a maga szerkezet�t, valamint elmondja, hogy ki, milyen m�don vett r�szt a munk�ban.

V�ltozatok:Nagyobb szab�s� v�llalkoz�s hely��l v�laszthatunk j�tsz�teret, udvart, sportp�ly�t. Ez azonban k�r�ltekint� tervez�st, szervez�st �s id�t ig�nyel, b�r – tapasztalataink szerint – nagyon meg�ri.

Olyan k�peket �s koll�zsokat lehet �gy egy�ttm�k�dve l�trehozni, amelyek t�m�ja a „Bar�ts�g”, a „Csend”, a „B�ke". �rettebb fiatalokkal olyan koncepci�k is megval�s�that�k, mint pl. „A vil�g fegyverek n�lk�l”, „B�ntet�s er�szak n�lk�l”, vagy „A val�di igazs�goss�g k�zpontja". Ezzel arra k�sztetj�k �ket, hogy elgondolkozzanak, vagy pedig besz�lgessenek a b�ke �s igazs�goss�g, jogok �s k�telezetts�gek, szabads�g �s fegyelem k�z�tti viszonyr�l.

20. Elef�nt �s p�lmafa

C�l: lehet�s�get teremteni az �sszehangolt munk�ra. (Minden korcsoportnak aj�nljuk.)

A r�sztvev�k k�rbe�llnak, egy pedig k�z�l�k be�ll a k�r k�zep�be. A k�r k�zep�n �ll� r�mutat a k�rben�ll�k egyik�re �s azt mondja, hogy „elef�nt”, vagy azt, hogy „p�lmafa". A kiv�lasztott szem�lynek erre �gy kell reag�lnia, hogy a t�le jobbra �s balra lev� szem�lyekkel megform�zza a k�v�nt t�rgyat illetve �llatot. Az elef�ntot p�ld�ul a k�vetkez�k�ppen lehet megform�lni: a k�z�pen �ll� szem�ly k�t kez�t egym�s mell� teszi �s el�reny�jtja, amivel az elef�nt orm�ny�t kapn�nk meg, m�g a mellette �ll�k k�ls� karjukat felemelik �gy, hogy kez�kkel a fej�ket �rintik, amivel az elef�nt f�leit jelzik. P�lmafa eset�n a k�z�pen �ll� szem�ly egyenesen �ll �s kezeit a magasba emeli; a mellette �ll�k k�ls� karjukat f�lk�r�vesen meghajl�tva felemelik – ezek lehetn�nek az �gak.

A j�t�k k�l�nb�z� csoporttagok kiv�laszt�s�val folytat�dik, lehet�leg min�l r�videbb id� alatt. A h�rmasnak azonnal meg kell form�lnia az elef�ntot vagy a p�lmaf�t m�ghozz� mindannyiuk r�szv�tel�vel.

Vari�ci� A csoport persze �jabb form�kat is kital�lhat, mint pl. a te�skanna (a te�skanna f�le/kerek teste/sz�ja).

21. Sz�tt�redezett n�gyzetek

C�l: vit�t kezdem�nyezni a csoportmunk�r�l; az egyenl�tlen er�eloszl�sb�l ad�d� �rzelmek felder�t�se.

Eszk�z�k: n�gyzeteket form�z� kartonpap�r-darabk�k 5 szem�ly r�sz�re. Ha vannak megfigyel�k, akkor t�j�koztat� az � sz�mukra.

A r�sztvev�ket 5 f�s csoportokra osztjuk, �gy, hogy minden csoporthoz egy vagy t�bb megfigyel� is tartozzon. Minden csoportnak az a feladata, hogy a rejtv�nyt bizonyos felt�telek mellett, a j�t�kszab�lyokat szigor�an figyelembe v�ve oldja meg. Minden csoporttag egy bor�t�kot kap, amelyben n�gyzeteket form�z� kartonpap�r-darabk�k vannak. Minden csoportnak �t egyforma nagys�g� n�gyzetet kell kiraknia a bor�t�kokban lev� darabokb�l, minden csoporttag el�tt egyet egyet. A j�t�k ideje alatt tilos b�rminem� kommunik�ci� vagy jelbesz�d. Senki sem veheti el m�sok darabjait, csup�n saj�tjait adhatja m�snak illetve fogadhatja el m�sok�t, ha azokat felk�n�lj�k sz�m�ra. Ha a csoport v�gez a feladattal, csendben figyelheti m�sok munk�j�t.

Akik kimaradnak a csoportokb�l, azok megfigyel�k�nt vehetnek r�szt a j�t�kban. Lesz, aki saj�t maga d�nt amellett, hogy megfigyel� legyen. A j�t�k �ltal�ban sikeresebb, ha k�t vagy t�bb megfigyel� jut egy csoportra. A megfigyel�knek el kell el�re magyar�zni, mire figyeljenek, de adhatunk sz�mukra megfigyel�i jegyzeteket is. A megfigyel�k saj�t csoportjukon k�v�l m�s csoportokat is figyelemmel k�s�rhetnek.

Besz�lget�s (Ehhez ne felejts�k el bevinni a Megfigyel�k jegyzeteit sem)

Minek k�sz�nhet�, hogy n�mely csoportok a t�bbi el�tt v�geztek? Csalt-e valaki? Mennyiben seg�tett ez? Sz�m�tott-e a csal�s egy�ltal�n? Mi�rt igen, illetve mi�rt nem? Hogy �rezted magad l�tva m�sok tan�cstalans�g�t akkor, mikor sz�modra nyilv�nval� volt a megold�s? Hogy �rezte mag�t C? �szrevette valaki, hogy C-nek csup�n egy darabk�ja volt? Mit tettek azok, akik kirakt�k maguk el�tt a n�gyzetet? Stb. Lehetne-e ennek a j�t�knak a tanuls�gait a h�tk�znapi �letre is vonatkoztatni?

A n�gyzetek elk�sz�t�se

Az �t kartonpap�rb�l k�sz�lt n�gyzetet az �br�k szerint v�gjuk darabokra. A darabokat ceruz�val jel�lj�k meg.

63
�bra (let�lthet� A/4 m�retben)64

�t bor�t�kot jel�lj�nk meg bet�kkel A-t�l E-ig. A darabk�kat a k�vetkez�k�ppen osszuk sz�t:

• A bor�t�k: a, c, h, i darabk�k.
• B bor�t�k: a, a, e darabk�k.
• C bor�t�k: csup�n j darabka.
• D bor�t�k: a, d, f darabka.
• E bor�t�k: b, c, f, g darabka.

A darabk�kr�l t�r�lj�k ki a kisbet�ket �s ehelyett �rjuk r�juk a megfelel� bor�t�k sz�m�t. �gy a j�t�k v�gezt�vel k�nnyebb lesz azokat a megfelel� bor�t�kba visszatenni. C�lszer� m�g felt�ntetni a bor�t�kban tal�lhat� darabk�k sz�m�t is, elker�lve ez�ltal, hogy egyik m�sik bennmaradjon. A bor�t�kok tartalm�t haszn�lat el�tt mindig ellen�rizz�k – a tev�kenys�g ugyanis nagyon laposra sikeredik, ha valamely darabka hi�nyzik, vagy ha C-nek t�bb mint egy darabk�ja van.

T�j�koztat� a megfigyel�k sz�m�ra

Minden csoporttag egy bor�t�kot kap, amiben n�gyzetet form�z� darabk�k vannak. Megadott jelre a csoport elkezdi feladat�t – �t egyenl� nagys�g� szab�lyos n�gysz�get kell kiraknia, minden csoporttag el�tt egynek kell k�szen lennie. Besz�lgetni �s m�sok darabk�it elvenni nem szabad. Ezzel szemben saj�t darabjainkat m�snak adhatjuk illetve m�s�t felk�n�l�sra elfogadhatjuk.

A j�t�k ideje alatt figyelni kell, hogy:

• Mindenki r�szt vesz-e a tev�kenys�gben?
• Hogy viselkedett az a r�sztvev�, aki a j�t�kot mind�ssze egy darabk�val kezdte?
• �szlelhet� volt-e az a fordul�pont, amikor a r�sztvev�k elkezdtek egy�ttm�k�dni?
• Azok k�z�l, akik n�gyzet�ket m�r a j�t�k korai szakasz�ban kirakt�k, volt-e, aki:
  • nem t�r�d�tt tov�bb a j�t�kkal?
  • felaj�nlotta, hogy kirakott n�gyzet�t m�s valaki kedv��rt sz�tszedi?
• Azok k�z�l, akik n�gyzet�ket a j�t�k k�sei szakasz�ban rakt�k csak ki, volt-e, aki:
  • izgult?
  • kisz�llt a j�t�kb�l?
• T�rt�nt-e m�g valami, amit m�g �rdemes lenne megeml�teni?

�gyelj�nk arra, hogy a munkalapon elegend� hely legyen a megfigyel�sek lejegyz�s�re.

Vari�ci�: Az el�bbi vitapontok helyett a k�vetkez�ket is haszn�lhatjuk:

1. Mi t�rt�nt? (A megfigyel�k besz�molnak a l�tottakr�l.)
2. Hogy �rezted magad, amikor megkaptad az utas�t�sokat?
3. Milyen �rz�s volt:
   • csendben dolgozni?
   • a C bor�t�kot kapni?
   • m�sok miatt saj�t n�gyzetedet sz�tszedni?
   • nem l�tni a megold�st?
   • l�tni m�sok t�ved�seit de nem sz�lni?
   • els�k�nt befejezni a feladatot?
   • utols�k�nt befejezni a feladatot?
4. Mit tett�l volna sz�vesen, ha nem lettek volna korl�toz�sok?
5. Mi volt v�g�lis az, ami lehet�v� tette, hogy a feladatot befejezd?

Megjegyz�s: Ezt �s a k�vetkez� gyakorlatot haszn�lhatjuk bevezet�k�nt a probl�mamegold�sba.

(A gyakorlat forr�sa: Ways and Means, Kingston Friends Workshop Group, 1988)

22. �sszekusz�lt �llatok – fiatalabb gyermekek r�sz�re

Pontosan �gy kell j�tszani, mint a „N�gyzeteket”65. B�rmilyen �llatfigura megfelel, viszont �gy kell �ket sz�tvagdosni, hogy a darabok k�lcs�n�sen �sszeilleszthet�k legyenek. �gy fenn�ll a t�ves, s�t bizarr megold�sok lehet�s�ge is. Enn�l a j�t�kn�l is van egy olyan bor�t�k, amelybe csak egy darabk�t tesz�nk. Figyeln�nk kell azonban azt a gyereket, aki ezt a bor�t�kot kapja, mert n�ha teljesen k�ts�gbe esik. Kedv�t azonban visszanyeri, miut�n kialakul a sz�tlan egy�ttm�k�d�s h�l�zata. A besz�lget�s folyam�n ezt a gyereket k�l�n is megdics�rhetj�k.