Dr. Torda �gnes

gy�gypedag�gus-klinika gyermekszakpszichol�gus

f�iskolai docens

H�tr�nykompenz�l�, felz�rk�ztat� k�pess�gfejleszt� program verb�lis eml�kezeti probl�m�kkal k�zd� I-IV. oszt�lyos gyermekeknek

Programszint:

Diagnosztikus �s fejleszt� program a verb�lis r�vid- �s hossz�idej� szekvenci�lis eml�kezeti teljes�tm�ny m�r�s�re �s jav�t�s�ra.

A tan�t�s/tanul�s eredm�nyess�g�t alapvet�en meghat�rozza az eml�kezeti m�k�d�s sz�nvonala. A fejleszt�-feladatlapok alkalmaz�s�val a gyermekek verb�lis eml�kezet�nek m�r�se ut�n meg tudjuk hat�rozni a fejleszt�s c�lter�let�t �s a k�v�natos teljes�tm�nyjavul�s m�rt�k�t.

�vfolyamszint:

A program az �ltal�nos iskola als� szakasz�ban I-IV. oszt�lyos, vegyes �letkor� tanul�k kiscsoportos fejleszt�s�re haszn�lhat�.

T�mak�rszint:

A verb�lis sorozateml�kezet m�r�se �s fejleszt�se.

Tartalmazza a teljes�tm�nyszintet meghat�roz� m�r�s �s a m�rt teljes�tm�ny n�vel�s�re ir�nyul� fejleszt�s mozzanatait. A program h�sz feladat�nak haszn�lat�val megb�zhat�an meg�llap�that�ak a gyermek verb�lis sorozateml�kezeti m�k�d�s�nek er�s �s gyenge pontjai, aminek tapasztalatait az egy�nre szabott, differenci�lt feladatkijel�l�sben c�lszer� felhaszn�lni.

Alt�maszint:

A verb�lisan megadott sorozatok k�vet�se, t�rol�sa majd r�vid vagy egyre n�vekv� id�tartam eltelt�vel val� felid�z�se. A j�t�kos k�pess�gfejleszt� gyakorlatok jav�tj�k a verb�lis eml�kezeti munk�t �s a figyelmi m�k�d�st. J�l alkalmazhat� motiv�ci�gyenge gyermekek korrekci�s nevel�s�ben is.

Id�ig�ny:

A verb�lis szekvenci�lis eml�kezeti program h�sz feladatot tartalmaz. amelyek sz�ma tov�bb n�velhet� a feladatok nehez�t�s�vel. A heti egy alkalommal szervezett foglalkoz�si �r�kon 3-4 feladat teljes�thet�, ami azt jelenti, hogy a k�zreadott anyag egy f�l�v alatt j�l feldolgozhat�.  A fejleszt�si ciklus kezdet�n �s v�g�n az indul� teljes�tm�ny szintj�nek majd a teljes�tm�nyn�veked�s /v�ltoz�s m�rt�k�nek meg�llap�t�sa is elv�gzend�.

Aj�nl�s

A verb�lis eml�kezeti m�k�d�s min�s�ge �s megb�zhat�s�ga meghat�rozza a  verb�lis tanul�s vagyis az iskolai tud�s eredm�nyess�g�t. Az eml�kezeti munka  is olyan pszichikus funkci�, amelynek m�k�d�si sz�nvonala f�gg a tanul� biol�giai �rtetts�g�t�l /nagyj�b�l az �letkor�t�l/ de nagym�rt�kben f�gg att�l, hogy az iskolakezd�st megel�z� fejl�d�si folyamatban  volt-e megfelel� �s elegend� sz�m� alkalom a  gyakorl�sra. Kapott-e a gyermek lehet�s�get �s b�ztat�st arra, hogy mond�k�kat, verseket, dalokat tanuljon, a sz�l�k k�rdezt�k-e, hogy milyen �lm�nyei vannak egy-egy napr�l vagy jelesebb esem�nyr�l, k�rt�k-e, hogy pr�b�lja felid�zni az elhangzott mese vagy t�rt�net f�bb esem�nyeit.     Mindezekre gondolunk akkor, amikor arra utalunk, hogy az ide�lis csal�di �s pedag�giai k�rnyezet el�nyt jelent a gyermek sz�m�ra azokkal szemben, akik ingerszeg�ny k�rnyezetben vagy elhanyagol� csal�di nevel�sben r�szes�lnek. Ez ut�bbiak h�tr�nya k�l�n foglalkoz�ssal sz�ntethet� meg. Sz�lni kell azokr�l a tanul�kr�l is, kikn�l korai biol�giai �rtalom akad�lyozza az elv�rhat�  eml�kezeti m�k�d�st. N�luk azt is sz�ks�ges -de nem k�nny�- meg�llap�tani, hogy az eml�kezeti m�k�d�s mely eleme megb�zhatatlan. P�ld�ul van-e teljes�tm�nyk�l�nbs�g ha vizu�lis, akusztikus, motoros vagy m�s modalit�s� inform�ci�k t�rol�s�t k�v�njuk, van-e teljes�tm�nyk�l�nbs�g  az inform�ci�t�rol�s id�tartam�t�l f�gg�en, vagy van-e elt�r�s  a bev�s�s, t�rol�s, el�h�v�s m�veletek biztons�g�ban.

Mindezek sok esetben kiterjedtebb diagnosztikus munk�t k�v�nnak, mint amit a program alkalmaz�s�val teljes�teni tudunk, a felsorol�s els�sorban figyelemfelh�v� �s �tmutat� azokra az esetekre, ha a gyermek eml�kezeti probl�m�j�nak �sszetetts�ge �s m�rt�ke meghaladja a pedag�gus kompetenci�j�t.

A program,  mint c�m�ben is jelzi,   lehet�s�get ny�jt a sorrend meg�rz�s�nek gyakorl�s�ra.  A szekvencia/ a sorozat az eg�szet alkot� r�szek egym�sut�nis�g�t, az elemek sorrendj�t jelenti.  A gyermek m�r kor�n megtanulja, hogy a sorrend az eg�sz min�s�g�nek z�loga. Amikor tan�tjuk a h�t napjait, vagy az egym�st k�vet� �vszakokat ak�r egy versnek sorait, k�l�n�sebb magyar�zat n�lk�l de mindig jav�tjuk, ha a sorrendben t�vedne. Ilyenkor azt tudatos�tjuk, hogy �nk�nyesen nem v�ltoztathatjuk meg bizonyos elemek sorrendj�t, mert az a tartalom v�ltoz�s�hoz vezet.  Az olvas�s- �r�s- sz�mol�s tanul�s�ban m�r r�mutatunk arra, hogy a bet�k sorrendj�nek t�veszt�se megv�ltoztatja a sz� jelent�s�t, vagy a sz�mjegyek sorrendj�ben elk�vetett csere cs�kkenti vagy n�veli a sz�m nagys�g�t. Ennek ellen�re n�mely gyermekn�l  �lland�sul a bet�k vagy sz�mok felcser�l�se illetve kihagy�sa, melynek korrekci�ja pedag�giai seg�ts�get ig�nyel. Els� l�p�sk�nt azt kell tiszt�zni, hogy �ltal�ban rosszul m�k�dik-e a sorozateml�kezet vagy a teljes�tm�ny pontoss�ga f�gg a megjegyzend� elemek sz�m�t�l. Ha ez ut�bbit tapasztaljuk akkor gondolhatunk arra, hogy a gyermekn�l kis terjedelm� a r�vid idej� eml�kezeti kapacit�s vagyis a t�veszt�s oka az, hogy a 3-4 elemn�l hosszabb egys�gek meg�rz�s�ben az �jabb tagok megjelen�se p�ld�ul 5. 6. elem m�r kiszor�tj�k a kor�bbiakat. Az ilyen t�pus�  hiba �gynevezett kapac�t�sprobl�ma, ami persze bonyolultabb ann�l, minthogy "kev�s hely �ll rendelkez�sre". Egyszer�en tudjuk m�rni, hogy mekkora is a gyermek mem�riaterjedelme. El�sz�r a m�r kor�bban eml�tett 3-4 tag� sorozatokat mutassuk be, majd egyenk�nt n�velj�k a sorozatok terjedelm�t �s hat�rozzuk meg azt az elemsz�mot, amikor a m�k�d�s m�g megb�zhat�. Fontos, hogy a bemutat�s �s felid�z�s r�vid id�tartam alatt t�rt�njen, mert ilyenkor val�ban az �gynevezett r�vid t�v� eml�kezeti t�r kapacit�s�r�l tehet�nk meg�llap�t�sokat. Abban az esetben ugyanis, ha a bemutat�s lassan t�rt�nik, vagy a bemutat�s �s felid�z�s k�z�tt hosszabb id� telik el, akkor m�r gondolhatunk arra, hogy az elemek meg�rz�s�hez �s felid�z�s�hez a gyermek a hossz� t�v� mem�ri�t is seg�ts�gbe veszi oly m�don, hogy az elhangzottakat hozz�kapcsolja kor�bbi ismereteihez. Ez term�szetesen nem baj, s�t �ppen �gy tudjuk majd jav�tani az eml�kezeti kapacit�st, de a diagnosztikus szakaszban m�g t�rekedj�nk a tiszta m�r�si helyzetre.  

Az iskolai �letben a pedag�gus nagyon gyakran haszn�lja a r�vid mem�ria m�k�d�s�t �s ig�nyt tart arra is, hogy ennek terjedelme a gyermek oszt�lyfok�nak megfelel� legyen. A tan�t�si munka sor�n gyakorta hangzik el ilyen t�p�s� feladat kijel�l�s: "vegy�tek el� az olvas�k�nyvet, nyiss�tok ki a 27. oldalon, a k�p alatti r�vid sz�vegben keress�tek meg a m�lt idej� ig�ket �s pirossal h�zz�tok al�".  Az utas�t�s r�szfeladatainak sz�ma m�r tulajdonk�ppen meg is haladja a r�vid idej� eml�kezet mem�riakapacit�s�t, ami a feln�ttekn�l t�bbnyire 7 +/-2 elem. Ennek ellen�re a gyermekek t�bbs�ge m�gis k�pes k�vetni a tan�r �tmutat�s�t, ugyanis ha az elhangz�ssal egyid�ben teljes�ti azokat, akkor egyidej�leg 3-4 r�szlet megtart�sa �s kivitelez�se csup�n a feladata. A gyermek sz�m�ra az is seg�ts�get jelent, hogy k�pes az elhangzott feladat elemeit jelent�s szinten r�gz�teni, majd �sszekapcsolni a helyzettel, melyre vonatkoznak, s �gy el��ll a jelent�s �jabb -a cselekv�s folyamat jelent�s szintje, mely er�sen seg�ti az eml�kez�st, vagyis a megfelel� kivitelez�st. Ha viszont a gyermek a tennival�k egys�geit nehezen tudja jelent�sszinten r�gz�teni, akkor ugyan besz�het�nk verb�lis eml�kezetr�l, azonban a verb�lis eml�kezet elemei csup�n a besz�d szenzo-motoros egys�geinek szintj�n m�k�dnek. A figyelmetlen vagy t�ls�gosan lass� gyermekek t�bbs�ge ha egy�ltal�n t�rekszik a feladatv�gz�sre, akkor arra k�nyszer�l, hogy forgol�dva, k�rbe tekintgetve lesse el m�sokt�l, hogy tulajdonk�ppen mit is k�v�nnak t�le. Az ilyen tanul�i viselked�s nagyon er�s jelz�s a pedag�gusnak arra, hogy vegye �szre �s pr�b�lja meg�rteni a gyermek figyelmi vagy eml�kezeti probl�m�j�t. T�bbnyire azonban nem ker�l sor a tanul�i viselked�s elemz�s�re, az viszont gyakran tapasztalhat� tan�r�kon, hogy a pedag�gus mik�zben az oszt�ly eg�sz�hez sz�lva ismerteti a feladatot, egy gyermeknek szem�lyes seg�ts�get ny�jt: kiv�lasztja az olvas�k�nyvet, fellapozza a megfelel� oldalt, r�mutat a k�p alatti sz�vegre, majd a gyermek kez�be adja a piros ceruz�t. Most m�r csak annyi dolga marad, hogy megism�telje a gyakorl�s t�rgy�t "h�zz�tok al� a m�lt idej� ig�ket" s val�ban ezt m�r az el�z�ekben seg�ts�gre szorol� gyermek meg is tudja oldan i.  A p�lda azt illusztr�lja, hogy a pedag�gus a gyermek neh�zs�g�t felismeri, de t�bbnyire nincs alkalma arra, hogy annak ok�t vizsg�lja vagy nincs m�dja ebben m�sokt�l seg�ts�get k�rni.

A gyakorl�anyag mely az audit�v szekvenci�lis eml�kezet jav�t�s�ra szolg�l amerikai szerz�k munk�ja, akik felismert�k azt, hogy a tanul�sban gyenge eredm�ny� tanul�k egy r�sz�n�l jav�tja az �ltal�nos tanul�si teljes�tm�nyt a figyelmi vagy eml�kezeti m�k�d�s jav�t�sa.

A szerz�k minden egyes feladatn�l meghat�rozt�k, hogy milyen ingercsatorn�n t�rt�nik a bemenet p�ld�ul audit�v/vizu�lis vagyis elhangzik �s bemutat�sra ker�l a feladat, s hogy milyen t�pus� kimenetet/megold�st v�rnak pl. verb�lis/motoros, ami ezt jelenti, hogy a gyermek v�laszoljon a k�rd�sre illetve hajtsa v�gre a cselekv�st. 

A h�sz feladatlap els�sorban a r�vid t�v� mem�riamunk�t fokozza, de a feladatok nehez�t�s�vel m�r  a hossz� t�v� eml�kezeti m�k�d�st is ig�nybevessz�k. Ilyen nehez�t�snek tekinthet�, ha a feladat kijel�l�s ut�n kiss� k�sleltetj�k a v�grehajt�st vagy t�nylegesen hosszabb id�t iktatunk a bemutat�s �s visszaid�z�s k�z�. Az egyszer� k�sleltet�ssel azt v�ltjuk ki a gyermekn�l, hogy ism�telget�ssel k�zdj�n a felejt�s ellen. Az ism�telget�ssel megakad�lyozzuk azt, hogy a sorozat tagjai kiessenek az eml�kezeti t�rb�l vagy egybeolvadjanak m�s tagokkal, vagyis az ism�telget�s a r�vid idej� meg�rz�s min�s�g�t jav�tja. Gyakran van erre is sz�ks�g az iskolai munk�ban. Ha a pedag�gus hosszabb sz�veget nagyobb egys�gekben dikt�l,  amit a gyermek  �r�s temp�j�val m�g nem tud j�l k�vetni, vagy ha az elhangzott sz�veg hossz�,  t�bb sz�tag� vagy �sszetett szavakat tartalmaz akkor a r�vid idej� meg�rz�st az ism�telget�s seg�ti. Hasonl�an ism�telget a gyermek de eg�szen m�s okb�l , ha olyan sz�veget kell tollbamond�sra reproduk�lni, melynek le�r�s�ban  helyes�r�si probl�m�k vannak.  Ilyenkor  az ism�telget�ssel a hossz� idej� eml�kezet k�l�nb�z� ter�leteir�l h�vja el� a sz�hoz kapcsol�d� hall�si, l�t�si, besz�d- vagy �r�smozg�st tartalmaz� eml�keit. A p�ld�kb�l kit�nik, hogy a r�vid- �s hossz� idej� eml�kezeti blokkok egym�st kieg�sz�tve k�pesek megfelel� szint� m�k�d�st garant�lni. A gyakorl�anyag n�melyik feladata alkalmat ny�jt a hossz� t�v� eml�kezeti m�k�d�s fejleszt�s�re is. 

V�ltozatoss� teszi a gyakorl�st, ha nem az id�tartam n�vel�s�vel nehez�tj�k a feladat megold�s�t,  hanem oly m�don, hogy a feladat bemutat�sa nem k�rj�k azonnal annak v�grehajt�s�t, hanem m�s t�pus� feladatok v�gz�s�vel k�sleltetj�k a felid�z�st. Ilyenkor a gyermek d�nt abban, hogy milyen strat�gi�t v�laszt az eredeti feladat tartalm�nak meg�rz�s�re. �lhet az ism�telget�s m�dszer�vel, de t�rekedhet arra is, hogy a bemutatott feladatot oly m�don kapcsolja megl�v� ismereteihez, hogy azt a k�v�nt id�ben k�nnyed�n k�pes legyen visszah�vni. Itt m�r az eml�kezeti m�k�d�s �s teljes�tm�nyprobl�m�k m�sik  k�r�hez �rt�nk, annak k�rd�s�hez, hogy megfelel�en �s meg�bzhat�an  m�k�dnek-e a bev�s�s, a t�rol�s, a felid�z�s m�veletei vagy milyen t�pus� neh�zs�g jellemz� a gyermekre.

M�g a r�vid t�v� eml�kezetben a verb�lis anyagok akusztikusan, a hossz� t�v� eml�kezetben m�r jelent�sen alapul�an ker�lnek t�rol�sra. Ez ut�bbi azonban nem z�rja azt ki, hogy hossz� t�v� eml�kezetben ne lenn�nek akusztikus k�pek is, de az inform�ci�k t�bbs�ge nem �gy t�rol�dik. Tulajdonk�ppen ez magyar�zza azt a jelens�get, hogy n�mely tanul� viszonylag k�nnyen megtanul �s felid�z verset vagy sz�r�l sz�ra tanult "bemagolt" sz�veget, amiben a k�pi inform�ci�k is seg�tik, de nagyon sok tanul�s ut�n sem k�pes megfelel�en rakt�rozni egy-egy t�ma vagy t�rgy ismeretanyag�t. Min�l ink�bb k�v�nja az anyag jellege a jelent�sen alapul� t�rol�st, ann�l ink�bb neh�zs�get jelent ez azoknak akik a sz�kincs fejletlens�ge, a meg�rt�s bizonytalans�ga miatt nem k�pesek a szavakhoz vagy mondatokhoz a megfelel� jelent�st hozz�rendelni vagy az olvasott sz�veg feldolgoz�sa nem jelent�s meg�rt�ssel z�rul. Vagyis mindaddig, am�g a tanul� a tananyagot szavak�nt k�v�nja megtanulni el�fordulhat, hogy azok egy r�sze elv�sz. Azonban, ha a tananyag �rtelm�t, jelent�s�t r�gz�ti akkor feltehet�en maradand� �s m�ly nyomok maradnak a hossz� t�v� mem�ri�ban, melyek felid�z�se is sikeresebb lesz.

Ezen a ponton kell eml�t�st tenni arr�l, hogy a tr�ningprogram -ide �rtve a figyelemfejleszt� feladatokat is- kifejezetten alkalmas arra, hogy a gyermeknek tanul�s-m�dszertani tan�csokat adjunk. Ma az iskol�ban els�sorban ismereteket tan�tanak, s viszonylag kev�s id� jut a "tanul�s tan�t�s�ra". Ennek az a k�vetkezm�nye, hogy "tanul�s tanul�sa" �n�ll� programok form�j�ban hozz�f�rhet�, s t�bbnyire az iskol�n k�v�l lehet ezeket elsaj�t�ani, ha a sz�l�nek erre van ig�nye �s lehet�s�ge.

Az eml�kezetfejleszt� feladatok szinte mindegyike alkalmas arra, hogy a feladat megold�sa sor�n utaljunk a val�di tanul�sban el�fordul� hasonl� mozzanatokra.

Egyszer� p�lda annak a bemutat�s�ra, hogy  a megtanuland� anyag szervez�se megk�nny�ti a bev�s�st �s megb�zhat�bb� teszi a felid�z�st. A nagyobb terjedelm� sz�vegek tanul�s�t seg�ti, ha egy-egy bekezd�shez olyan kulcssavakat rendel�nk,  amelyek tartalmilag vagy m�s szempontb�l utalnak   a tanuland� sz�veg jelent�s�re. A tanul� hamar felismeri, hogy k�nnyebb a kulcsszavakat felid�zni majd seg�ts�g�kkel el�h�vni a teljes sz�veg tartalm�t, mint nagyobb sz�vegeg�szek azonnali felid�z�s�re v�llalkozni.

Gyakori probl�ma az, hogy a tanul� hatalmas id�r�ford�t�ssal megtanulja az anyagot, majd felsz�l�t�skor vagy a dolgozat �r�sakor "nem jut esz�be semmi". Sz�l�k is �rtetlen�l �s k�telkedve fogadj�k ezeket a helyzeteket hiszen �ppen �k tan�s�tj�k, hogy gyermek�k "rengeteget tanult", "otthon kik�rdeztem, mg tudta". T�telezz�k fel, hogy megfelel� figyelemmel, megfelel� m�dszerrel val�ban t�rolta a gyermek a tananyagot, mi�rt lehet m�gis az az �rz�se, hogy elfelejtette. Gyakran arr�l van sz�, hogy a tanul� val�ban rendelkezik a sz�ks�ges ismeretanyaggal, azonban oly m�rt�kben szorong a sikertelens�gt�l, hogy ez kifejezett akad�lya a felid�z�snek. Ennek kezel�se azonban nem pedag�giai fejleszt�st, hanem ink�bb pedag�giai ter�pi�t vagy pszichoter�pi�t k�v�n. Az is gyakori hibaforr�s, hogy a tanul�s nem a jelent�s meg�rt�s�n alapul vagyis az anyag nem kell�en szervezett, hanem r�szekre osztott, mozaikszer�  melynek tagjai egyenk�nt ker�lnek t�rol�sra. Ilyenkor lehet arra sz�m�tani, hogy felid�z�s�k is t�red�kes lesz, hiszen  a gyermek m�g nem rendelkezik olyan begyakorlotts�ggal, hogy az elemeket eg�ssz� alak�tsa.

A neh�zs�gek sz�mabv�tel�n�l, ne felejtkezz�nk meg arr�l, hogy a gyermek �letkora �s a pszich�s funkci�k  fejletts�gi szintjei k�z�tt nem mindig van megfelel�s. Az �letkor szerinti beiskol�z�s gyakran vezet oda, hogy a gyermek m�g �retlen azokra a teljes�tm�nyekre, amelyeket oszt�lyfoka alapj�n elv�runk t�le.