Ha gy gondolod, hogy a "tarsolyodban" lv anyagokat szvesen megosztand velnk, akor prbld meg a megfelel modulba feltlteni. Ha nem sikerl, kld el mail cmemre!
Sajnos kpeket nem biztos, hogy tudsz beilleszteni, de ha elkldd, akkor azt is felteszem!
Mrti
Mail:
Tancs regisztrcihoz:
- egyedi felhasznl nevet vlassz!
- vrd meg a visszaigazol mailt
- ha nem sikerl belpned krj jelszemlkeztett
- nem n intzem, tlem fggetlenl mkdik
- jra prbld meg
Fejleszt jtkok : ASZE 7 /Hallsi emlkezetfejleszt program / dr. Torda gnes
ASZE 7 /Hallsi emlkezetfejleszt program / dr. Torda gnes
2009.08.17. 10:34
ASZE 13
Bemenet: Auditv
Kimenet: Verblis
Cl:
A tanulk emlkezetbl ismteljk meg egy piknikhez szksges kellkek felsorolt listjt
-nem klnleges szekvenciban;
-klnleges szekvenciban.
Eljrs:
„Most tegynk gy, hogy egy pikniken fogunk rszt venni, s megkrlek titeket, lltsatok ssze egy listt azokrl a dolgokrl, amiket otthonrl hoztok. Ttelezzk fel, hogy mindent sszertl, de otthon felejtetted a listt, smost fejbl kell visszaemlkezni mindenre.”
Krjnk meg minden tanult, sorolja fel mindazokat a dolgokat, amelyeket elvinne egy piknikre – lljunk meg az els ngy ttel utn: akkor krjk meg ket, ismteljk meg a listt emlkezetbl – elszr brmilyen sorrendben tetszs szerint, ksbb egy kiemelt szekvenciban. Ha a tanulk elfelejtenek valamit, mikor megismtlik a szekvenciban a tteleket, mondjuk azt: Mi jn utna ...?
Megjegyzs:
ltalban azt hisszk, hogy a szekvencilis emlkezet, a szekvencia tteleire val emlkezs nehezebb a gyermekek szmra, amikor a tteleket nem klnleges szekvenciban mondjk vissza. Ez nincs gy minden esetben. Nhny gyermek a hallsi trstsokra hagyatkozik, mint az emlkezetben kdolt informci legfbb eszkzre: ezeknek a gyermekeknek tulajdonkppen knnyebb lehet a szekvencinl sszpontostani. Msoknak, akik verblisan sorolnak be s kognitvan kategorizlnak, azoknak nem kifejezett szekvenciban knnyebb visszamondani. Ez a programpont segthet a tanrnak, hogy a gyermekek emlkezeti stratgiinak egyni klnbsgeit ebben a vonatkozsban megismerje.
ASZE 14
Bemenet: Auditv
Kimenet: Verblis
Cl:
A tanulk emlkezzenek a flkbe sgott mondatra, s pontosan ismteljk meg azt.
Eljrs:
„Most telefonlst fogunk jtszani. Ltni fogjuk, hogy egy mondat miknt tud utazni egyik gyermektl a msikig anlkl, hogy elvesztennk vagy kicserlnnk szavait. ljetek le kr alakban, sgni fogok egy mondatot egyiktknek. Ez a gyermek visszaemlkezik a mondatra, s elsuttogja a kvetkez szomszdjnak pontosan, ahogy mondtam, s gy tovbb mindaddig, amg valamennyi gyermek rszt nem vett benne. Az a tanul, aki utols lesz, hangosan kimondja a mondatot, gy mindenki hallhatja, hogy a telefon jl mkdtt-e.”
Folytassuk az eljrst varilva a mondatok hosszsgt! Kezdjk minden alkalommal msik gyermekkel!
Minta mondatok:
-Szvesen megyek az llatkertbe.
-Szeretem etetni a majmokat.
-Szvesen megetetem a majmokat az llatkertben.
-Jnos s n mindig elmegynk az llatkertbe megfigyelni a majmokat.