K�pess�gfejleszt�s a csal�dban

A gyakorlati munk�m sor�n tapasztalom, hogy a gyermek k�z�l t�bben kev�s ismerettel rendelkeznek az �ket k�r�lvev� vil�gr�l. Nincs mennyis�g�lm�ny�k, szeg�nyes a sz�kincs�k, figyelm�k, koncentr�ci�s k�pess�g�k nem kitart�. A sikeres iskolai teljes�tm�nyekhez az alapk�pess�gek birtok�ban kell lenni�k a tanul�knak.

Sokat tehetnek a sz�l�k az�rt, hogy a gyermekek j�l teljes�tsenek az iskol�ban. Egy kicsivel t�bb odafigyel�s, a gyermekkel val� j�t�k, egy�ttes �r�m�k, sok-sok besz�lget�s, �s egy sikeres kis emberke nevel�dik m�ris. Fejlessz�k otthon is gyermekek k�pess�geit!

Hall�si megk�l�nb�ztet� k�pess�g fejleszt�se

A hall�si figyelem �s megk�l�nb�zet� k�pess�g (audit�v diszkrimin�ci�) megfelel� fejletts�ge fontos felt�tele az olvas�snak �s a helyes�r�snak. A gyermekek az olvas�s sor�n nemcsak azokat a bet�ket t�veszthetik, cser�lhetik �ssze, amelyek nyomtatott k�pe nagyon hasonl�t (e-�, a-�, b-d, m-n, sz-zs), hanem melyeknek a hangalakja hasonl�an hangzik (k-g, f-v, b-p, s-zs). Nem mindegy, hogy azt kell le�rni a tollbamond�sba, hogy toboz �s nem doboz, vagy sebes �s nem zsebes. Ezeket a bet�ket nemcsak �r�sban, hanem olvas�sban is �sszecser�lhetik, mert hangalakjuk alapj�n a gyermek nem tud k�l�nbs�get tenni k�zt�k. Neki hasonl�an hangzanak. Nem az�rt, mert baj van a hall�s�val, hanem mert az �n. hall�si megk�l�nb�ztet� k�pess�ge nem megfelel�en fejlett. (Ha ilyen gyan� felmer�l, a biztons�g kedv��rt nem �rt el�sz�r egy orvosi vizsg�lat, majd egy logop�diai differenci�lt diagnosztikai vizsg�lat a nevel�si tan�csad�ban.)

N�h�ny gyakorlat, melyet a sz�l�k is gyakorolhatnak, term�szetesen fejleszt� c�llal:

Mondd ut�nam "halandzs�ul"!

Val�j�ban �rtelmetlen sz�tagokat, bet�sorokat kell a gyerekeknek ut�nam elism�telni, kezdetben 2-3, majd egyre hosszabbakat. A k�t bet�s sz�tagok eset�ben, n�h�ny bemeleg�t� gyakorlat ut�n k�rhetj�k azt a gyermekt�l, hogy pr�b�lja pontosan ugyan�gy mondani, ahogy t�l�nk halotta. Kicsit "t�lz�sokba” eshet�nk, a r�vid mag�nhangz�s sz�tagokat (2 �s 3 bet� eset�ben) gyorsan, igen r�viden ejtve benne a mag�nhangz�t mondjuk, a hossz� mag�nhangz�t tartalmaz� sz�tagot, pedig elny�jtva, hosszan.

P�ld�k: - av, �t, �m, �z, �f, �k, �cs, �f, je, k�, fe, z�, k�, fu, z�, ra, it, r�, �c, �zs, zs�, ep, l�,

- v�t, rit, par, c�m, eci, �ka, �csi, �csu, par, r�ik, �rc, v�c, kem, �ri, sz�c, csom, m�cs, luzs, ruf

- kete, geri, kotas, perut, szeki, balkas, f�ros, szeny�r, piccen, spiccer, kadsem, m�rgus, feke, botta, �zsdi, l�k�k, ter�ny, adbul, abdul, badl�s, torany

Hegyezd a f�led!

 Hangsor-p�rokat mondok, s gyermek�nknek azt kell eld�ntenie, hogy amit hall, az teljesen egyforma-e, ugyanazt hallja-e k�tszer. Ha egyforma, tapsoljon egyet.

Seg�thet�nk �gy meg�rtetni vele a feladatot, hogy el�sz�r �rtelmes szavakat mondunk: r�ka-r�ka, r�ka-l�ka illetve keny�r-keny�r, keny�r-teny�r, zseb-seb. Mikor itt m�r �rti a feladatot, indulhatunk az �rtelmetlen hangsorok ir�ny�ba.

P�ld�k:

padi-padi, kop-top, rafi-ravi, tami-tari, r�jk-r�k, g�g-g�k, p�ri-p�li, m�si-masi, tam-tan, cukko-cukko, zsuk-suk, zs�mu-zs�mu, kege-keve, vetrit-vetrit, ver�ny-v�reny, totem-toten, rokka-roka, dukk�-duk�, hall�-all�, szami-sami

Ez a j�t�k alkalmas a mag�nhangz�k id�tartam�nak felismertet�s�re is a k�vetkez� p�rok �sszehasonl�t�s�val:

lovas-l�vas, nosza-n�sza, csik�s-csik�s, por-p�r, �veg-�veg, t�z-t�z, f�t-fut, fut-fut, hol-h�l, tol-tol, log-l�g, p�ros-piros...

 (J�tszhatjuk ezt a v�ltozatot �gy is, hogy arra k�rj�k, amikor a helyeset, a j�t hallja, akkor tapsoljon, koppintson egyet.)   

Tal�ljunk ki egy�tt szavakat!

A sz�l� elkezd egy �rtelmes sz�t pl. telef.., s a gyereknek kell befejezni. Eleinte �gy adjuk meg a szavakat, hogy csak az utols�, vagy az utols� k�t bet� hi�nyozzon, azt�n ahogy belej�nnek, �gy nehez�ts�k (Az is neh�z, amikor a szavak r�videk, s az utols� k�t bet� hi�nyzik!).

- rep�l�g�, r�g�gu, cseresz, feny�f, sziv�rv, helikop, kar�cs, b�g�csi, �llatke, elef, mes�sk�, testv, nad, templ, med, fark, szem�

Gondolkod�si funkci�kat fejleszt� j�t�kok

Nagycsoportos �vod�sokkal is j�tszhat�ak.

Szeri�lis (soralkot�) gondolkod�s fejleszt�se,
melyen kereszt�l a szab�lyalkot�s, szab�lyfolytat�s k�pess�g�t fejleszthetj�k, s erre a matematik�ban nagy sz�ks�g van:

- Sz�nes p�lcik�kb�l elkezdett sormint�k "ker�t�sek " folytat�sa pl. 3-as elem: k�k-s�rga-

s�rga, piros - k�k- s�rga

- Sorfolytat�s sz�ban: alma-k�rte alma-k�rte… macska-eg�r-elef�nt macska-eg�r-elef�nt… k�k-s�rga-z�ld k�k-s�rga-z�ld…

Fogalmi gondolkod�s fejleszt�se

A nagycsoportos �vod�soknak a k�vetkez� fogalmakat kell m�r iskola el�tt (tavasszal) ismerni: ember, �llat, gy�m�lcs, szersz�m, j�rm� (k�zleked�si eszk�z), �lelmiszer (ennival�), n�v�nyek, vir�gok, j�t�kok. Tudnia kell k�r�sre felsorolni pl. vir�gokat, s meg kell tudnia mondani, hogy mi a k�z�s az alm�ban, a ban�nban, a barackban..

Sz�mfogalom el�k�sz�t�se

Nagyon j�l haszn�lhat� a sz�mol�si k�szs�g fejleszt�se, a matematikai m�veletek (elv�tel, kieg�sz�t�s) el�k�sz�t�se sor�n a korongos doboz. Nem �rt, ha a gyermek megismerkedik vele, hiszen az iskol�ban is fogj�k majd haszn�lni.

Az otthoni foglalkoz�sok sor�n novembert�l-m�rciusig, csak 6-os sz�mk�r�n bel�l gyakoroljuk a feladatokat. M�rciust�l b�v�thetj�k a sz�mk�rt 8-ra, majd 10-re.

Sz�ml�l�s korongsor "olvas�s�val", kirak�ssal

Kezdetben mi rakjuk ki az azonos sz�n� korongokat, s neki meg kell sz�molnia. �gyelj�nk arra, hogy a sz�ml�l�s sor�n mindig balr�l haladjon jobbra!

M�sik v�ltozata mikor arra k�rem, hogy � rakjon ki valamennyi korongot. Ezt k�s�bb nehez�thetem azzal, hogy ujjaimon mutatom, illetve tapsolom, hogy mennyit kell neki kiraknia.

M�veletek korongokkal

Itt is egysz�n� korongokkal dolgozzunk. El�bb kisebb sz�mk�rben v�gezz�k a feladatokat. K�rj�k azt gyermek�nkt�l, hogy rakjon ki valamennyi - mondjuk 6 korongot az asztalra (v�zszintes sorba mindig!), ellen�riztess�k le, majd azt k�rj�k t�le, hogy vegyen el bel�le annyit, hogy 3 maradjon. Ezt h�vjuk elv�telnek. 

Nehezebb matematikai feladat a kieg�sz�t�s. Ekkor azt k�rj�k: tegy�l az asztalra 2 korongot! �gyes vagy!  Tegy�l hozz� annyit, hogy �sszesen 6 legyen! Vigy�zz azt is sz�mold bele, ami m�r ott van, azzal egy�tt legyen 6!

Mindig mindent ellen�riztess�nk le vele, ezzel el�seg�tj�k az �nellen�rz�s k�pess�g�nek kialakul�s�t, amire az iskol�ban nagy sz�ks�ge lesz.              

Ismerked�s a sz�mok vil�g�val a Var�zsbet� seg�ts�g�vel

A Var�zsbet� Sz�morsz�g c. programja a k�pess�gfejleszt�st is szolg�lja. Grafikus feladatai j�t�kosan vezetnek be minden sz�molni tanul� gyermeket a matematika vil�g�ba. �sszehasonl�tgat�sok, m�retek szerint val� megk�l�nb�ztet�sek, mennyis�g�lm�ny ujjakkal, korongokkal, domin�kkal val� sz�ml�l�sban seg�tik az alapok elsaj�t�t�s�t. Erre �p�tenek a sz�mfeladatok �s a sz�veges feladatok.

 A be�ll�t�sok lehet�v� teszik, hogy a m�veleteket m�r magasabb sz�mk�rben is gyakorolhass�k a tanul�k. Sz�mfeladatai szinte v�gtelen vari�ci�t tartalmaznak, egy-egy m�velet (�sszead�s, kivon�s, szorz�s, oszt�s) elm�ly�t�s�t szolg�lj�k.

J�t�k�tlet

Szorz�s, bennfoglal�s gyakorl�sa puzzle j�t�k-szer�en

Egy azonos m�ret� sz�nes k�p h�tulj�t, �s egy �res feh�r kartont ber�csozunk. A sz�nes k�p h�tulj�ra minden n�gyzetbe egy szorz�s vagy egy oszt�s m�veletet �runk (egy k�pen egyf�le m�veletet), a feh�r lapon ugyanoda es� n�gyzetbe pedig az eredm�ny�t.

 Ha minden n�gyzetbe ker�lt m�velet, akkor a sz�nes k�pet oll�val feldaraboljuk. Egy bor�t�kba tessz�k, majd abb�l kell egyes�vel h�zni. Ha elv�gezte a gyermek a sz�mtani m�veletet, a megfelel� eredm�nyre helyezi sz�nes fel�vel a k�pr�szletet. Ha �gyesen, pontosan dolgozott, v�g�l puzzle-szer�en �ssze�ll a feldarabolt k�p.

A fejl�d�ses diszlexia

A fejl�d�ses diszlexia agyi s�r�l�s k�vetkezt�ben l�trej�v� besz�d-, olvas�s-, �r�si zavar. Min�l kor�bbi a s�r�l�s, ann�l nagyobb az es�ly a javul�sra.

Az agys�r�l�s okai

A s�r�l�s bek�vetkezhet a magzati �letben, sz�l�s k�zben, kora gyermekkorban.

A magzati agyra k�ros hat�ssal lehet a k�rnyezetszennyez�s, a stresszes �letforma, helytelen t�pl�lkoz�s, betegs�gek, gy�gyszerek, a doh�nyz�s, alkohol, drogok.

A sz�l�si s�r�l�sek a sz�l�csatorn�n val� �thalad�skor, fog�s, v�kuumos sz�l�sekn�l �rhetik az �jsz�l�ttet. Sokszor el�fordul a k�ld�kzsin�r nyakra tekered�se miatti oxig�nhi�nyos �llapot is, mely agysejtek pusztul�s�val j�r.

Kora gyermekkorban a l�zas eszm�letveszt�s, az agyh�rtya-, agyvel�gyullad�sok nagyon vesz�lyesek.

Az agys�r�l�s az agyhull�mok finom vizsg�lat�val kimutathat�, ez az �gynevezett EEG vizsg�lat. A gyermek fej�re kis elektr�d�kat er�s�tenek, �s egy m�szer g�rb�t rajzol egy hossz� pap�rra. A gyermekideggy�gy�szok a ritmusok, g�rb�k elt�r�seib�l tudnak k�vetkeztetni az agy rendellenes m�k�d�s�re. Ha EEG-vel nem mutathat� ki agyi s�r�l�s, de a t�netekb�l diszfunkci� t�nik ki, akkor minim�lis agyi s�r�l�sr�l besz�l�nk (MCD).

A fejl�d�ses diszlexia t�netei

A bal homloki �s hal�nt�ki agylebenyek felel�sek a besz�d, olvas�s, �r�s elsaj�t�t�s��rt, kivitelez�s��rt. Ha itt s�r�l�s, agysejt-pusztul�s k�vetkezik be, akkor ezen k�pess�gek nem, vagy zavartan alakulnak ki. Hasonl�s�g fedezhet� fel a feln�ttkorban szerzett agyv�rz�s vagy agyi infarktus ut�n kialakult af�zia �s a fejl�d�ses diszlexia, diszgr�fia (olvas�s, �r�s zavara), diszf�zia (besz�dzavar) k�z�tt.

Amennyiben a beteg egy�ltal�n nem tud olvasni, akkor alexi�r�l, ha nem tud egy�ltal�n �rni, akkor agr�fi�r�l, ha t�rgyakat nem tud megnevezni, anomi�r�l besz�l�nk.

A nyelv e h�rom ter�lete nem egyform�n �rintett, egyes esetekben jobb a besz�d, de az olvas�s, �r�s gyeng�bb, �s lehet az olvas�s vagy �r�s megtartott, �s a besz�d nehez�tett. Olyan eset is van, hogy csak az egyik, vagy csak a m�sik s�r�l. Az agy kif�rk�szhetetlens�ge miatt a ter�pia progn�zisa el�re nehezen hat�rozhat� meg. A gy�gyul�st �g�r� t�nyez�k k�z�l az egyik tal�n az �letkor lehet, hiszen min�l fiatalabb az egy�n, ann�l k�pl�kenyebb lehet az agy az �jratanul�sra, �j idegp�ly�k ki�p�l�s�re. A m�sik a kiterjed�s nagys�ga, min�l kisebb agyter�let �rintett a s�r�l�s, ann�l jobb a progn�zis.

A hal�nt�klebeny s�r�l�se meg�rt�si zavarokat okozhat, mind besz�dbelit, mind az �rott nyelv meg�rt�s�t. A homloklebeny a besz�d kivitelez�s��rt felel�s. Az agy m�s ter�leteinek s�r�l�sekor k�l�nf�le k�pess�gek veszhetnek el, ezek a t�rbeli t�j�koz�d�s, az ir�nyok, a test t�rbeli helyzet�nek felismer�se, a bal-jobb megk�l�nb�ztet�s�nek k�ptelens�ge, �br�k vizu�lis eml�kezete. El�fordul, hogy a diszlexi�s a k�z ujjait nem tudja megnevezni, ha meg�rintem, nem tudja megmondani, melyiket �rintettem (ujjagn�zia). Ez lehet a diszkalkulia kialakul�s��rt is felel�s, hiszen az ujjak, mint sz�mk�pek nem haszn�lhat�k ilyen esetben.

El�fordul, hogy a s�r�l�s miatt sz�k�pesen tud olvasni, de hangokra bontani, bet�kb�l �ssze�ll�tani szavakat k�ptelen. S�r�l az anal�zis-szint�zis folyamata, mely az olvas�stan�t�s alapja az iskol�ban. �r�s-, helyes�r�si zavarok t�rsulnak az olvas�si zavarokhoz.

Motoros nyugtalans�g

Az agys�r�l�s k�vetkezm�nye mozg�sos zavarts�g is lehet. Ideges nyugtalans�g, �gyetlens�g, f�kezetlen �szt�k�l�s jellemzi ezeket a gyerekeket. Hib�s az idegrendszer motoros ir�ny�t�sa, az izmok helyes beidegz�se.

Finommozg�suk szint�n �gyetlens�get mutat. Az �bram�sol�, rajzos tesztekben (Bender) m�g magasabb �letkorban is sok hib�t v�tenek. �r�suk diszgr�fi�s.

Fejl�d�si k�s�s

A diszlexi�sok t�bbs�ge fejl�d�sben elk�sett. Az agyk�reg egyes funkci�inak �r�se k�sik. Az agy lassan differenci�l�dik, �retlen.

Nehezen tisztul le, hogy a jobb vagy a bal kez�t haszn�lja-e ink�bb a gyermek. A jobb-bal ir�nyok megk�l�nb�ztet�se, a t�j�koz�d�si k�pess�g is sok �vig nehez�tett, de a korral az�rt javul. A l�t�si, hall�si megk�l�nb�ztet� k�pess�g, a sorrendis�g szint�n �vek alatt, nagyon lassan fejl�dik. M�g 13-14 �ves korban is primit�v az emberalakok rajza, zavart a hall�si megk�l�nb�ztet�s, besz�dzavarok lehetnek, mozg�sprobl�m�k, cs�nya �r�s. Ebben az esetben m�r elgondolkodtat�, hogy ez m�g mindig fejl�d�si k�s�s, vagy ink�bb m�r maradand� k�rosod�s k�vetkezm�nye.

Azokn�l a diszlexi�sokn�l, akikn�l agyi s�r�l�s k�vetkezm�nye az olvas�s, �r�s zavara, mindig sz�molni kell maradv�nyt�netekkel. Legs�lyosabb probl�mak�nt a helyes�r�s neh�zs�ge szokott fennmaradni.

Ha a szem�lyis�g �retlens�ge is t�rsul a fejl�d�si k�s�shez, akkor a gyerekek (iskol�s koruk ellen�re) iskol�ba l�p�skor m�g nem rendelkeznek �szt�nz�ssel a tanul�si folyamatokra. Ha megv�rjuk a k�pess�geik kifejl�d�s�t, akkor eredm�nyesebb lesz az olvas�stanul�s. A fejleszt�st a lehet� legkor�bban meg kell kezdeni.

�r�kletes hajlam

A diszlexia egyes eseteiben �r�kletes hajlamr�l is besz�lhet�nk. Megfigyelhet� a csal�dok vizsg�lata sor�n, hogy a sz�l�k, nagysz�l�k, testv�rek is szenvedtek olvas�si zavarokban.

 Egyes szerz�k a nemek megoszl�s�t is vizsg�lt�k, �s sokkal t�bb fi�n�l tal�ltak diszlexi�t, mint l�nyn�l. A diszlexi�s fi�k k�z�l t�bben fizikailag is �retlenek, hat �ves fi�k csontozatfejl�d�se 12 h�nappal elmaradt a l�nyok�n�l. A fi�k kev�sb� verb�lisak is, mint a l�nyok, kev�sb� �rdekl�d�ek a nyelvi tev�kenys�gek ir�nt.

Var�zsbet� m�r a bet�tanul�s pillanat�t�l

A Var�zsbet� programcsal�d fel�p�t�se a bet�k elsaj�t�t�s�nak szintj�t�l indul. M�r az els� oszt�lyba l�p� gyermekeknek seg�t k�pess�geik kibontakoztat�s�ban, �s a bet�k elm�ly�t�s�ben. Ha kor�n kider�l egy kisgyermekr�l, hogy tanul�si zavar vesz�lye �ll fenn, akkor a bet�kkel, szavakkal val� j�t�kos tanul�s seg�t a m�sodlagos pszich�s probl�m�k elker�l�s�ben is. A sz�m�t�g�p seg�ts�g�vel �r�mteli elfoglalts�gg� v�lhat az �rott nyelv elsaj�t�t�sa. A gyerekek �letkori saj�toss�gaihoz igaz�tott feladatok, az egy�ni be�ll�t�sok lehet�s�ge a neh�zs�gi fokozatok helyes megv�laszt�s�val seg�t� sz�nd�k� oktat�st, gyakorl�st jelent a gyerekek sz�m�ra. Dics�r�, jutalmaz� rendszere serkent�leg hat a tanul�sra, a program �ltal �szrev�tlen�l saj�t�that� el az olvas�s jelrendszere.

J�t�k�tlet

Ha j� id�, akkor ki a szabadba! Vigy�nk magunkkal labd�t, ugr�l�-k�telet!

Ha semmilyen j�t�kunk nincs �ppen, akkor a f�ldre rajzolt ugr�iskol�val �s egy darab sz�nes �vegcser�ppel vagy lapos kaviccsal is j�t lehet j�tszani. Ha elfelejtett�k volna, az ugr�iskola ablakai: h�rom egyes (f�l l�bon ugr�lhat�), azt�n kettes (k�t l�bbal ugrunk bele), �jra egyes, majd v�g�l kettes ablakb�l �ll. Egyes�vel dobjuk el a kavicsot, megc�lozva az ablakokat sorban egym�s ut�n. Ha beledobtuk, akkor f�l l�bon ugr�lva elindulhatunk, a v�g�n p�ros l�bbal visszafordulunk, �s a v�g�n vessz�k f�l a kavicsot. Addig haladhatunk, am�g le nem tessz�k v�letlen�l a l�bunkat, vagy nem dobjuk mell� a kavicsot. Akkor a m�sik j�t�kos k�vetkezik. Ha � is hib�zik, ott folytathatjuk a j�t�kot, ahol elrontottuk. Az a gy�ztes, aki hib�tlanul v�gig tudja sz�kd�cselni, �s f�lvenni mind a nyolc ablakba beleejtett kavics�t.

A j�t�kot lehet nehez�teni, hogy ha valaki kij�rta az iskol�t, h�tat ford�tva eldobja a kavics�t, �s ahov� leesik, azt az ablakot megjel�li, az az � h�za. �jra kezd�dik sz�m�ra a j�t�k, de most m�r a h�z�ban mindk�t l�b�t let�ve pihenhet, az ellenfeleinek viszont �t kell ugraniuk, �k m�g f�l l�bbal sem �rinthetik.

Kellemes j�t�kot a szabadban!

A diszlexia megel�z�se

Megel�z�ssel vajon elker�lhet�-e a diszlexia? Ha az �vod�s korban megfelel� hangs�lyt fektetn�nek a k�pess�gfejleszt�sre, illetve a tan�t�k olvas�stan�t�si m�dszerei megfelel�ek lenn�nek, lenne-e ennyi diszlexi�s gyerek?

A k�pess�gfejleszt�s indoka, a korai jelek

Nagymozg�s: A gyermek k�s�bb �lt, �llt, j�rt, nem k�szott-m�szott.  Jelenleg is egyens�ly probl�m�i vannak, mozg�sa �sszerendezetlen, csetlik-botlik.

 Finommozg�s, szem-k�z �sszehangolt m�k�d�s�nek zavarai: Rajzai kusza firk�k, t�l halv�nyak vagy t�l er�sek a vonalai, g�rcs�sen fogja a ceruz�t, a form�k m�sol�sa, emberrajza felismerhetetlen, elnagyolt. Nem tud vonal ment�n ny�rni, �ltal�nos �gyetlens�g jellemzi a k�zm�ves tev�kenys�gekben. �gyetlen az apr�bb j�t�kt�rgyakkal val� j�t�kokban.

 A besz�d jellemz� t�netei: Megfigyelhet� besz�d�nek �gyetlens�ge, megk�sett a besz�dfejl�d�se, t�bb hangra kiterjed� p�szes�ge sok�ig elh�z�dik. Besz�d�szlel�si, meg�rt�si gondokkal k�zd, nem figyel oda, ha sz�lnak hozz�, illetve nem �rti meg az utas�t�sokat. �p hall�s mellett megfigyelhet� a gyakori visszak�rdez�s. Besz�de egyhang�, monoton, hangsz�ne, hangereje, hangs�lyoz�sa, besz�dtemp�ja elt�r� a t�bbi gyerek�t�l.

 Nyelvi fejl�d�s: Kifejez�k�szs�ge az �letkori szint alatt marad.  A gyermek sz�kincse szeg�nyes, sz�tal�l�si neh�zs�gei vannak, rosszul alkot mondatokat, nyelvtanilag helytelen a besz�de, ragokat, jeleket helytelen�l haszn�l, pl. -ba, -be, -ban, -ben, t�bbes sz�m. Hi�nyoznak kifejez�seib�l a helyviszonyokat kifejez� n�vut�k: alatt, f�l�tt, mellett, k�z�tt, al�, f�l�, mell�, k�z�. Rosszul tagolja a szavakat sz�tagokra, besz�dhangokra.

 Vizu�lis �szlel�s, eml�kezet hi�nyoss�gai: Bizonytalan az alak, forma, nagys�g, sz�n felismer�se, differenci�l�sa. A verseket, mes�ket nehezen jegyzi meg.

 Dominancia probl�m�k: Nem egy�rtelm�, hogy a jobb vagy a bal kez�vel fog, m�g v�ltogat, mindk�t kez�t haszn�lja. A balkezes gyermeket nem szabad �tszoktatni jobb k�zre!

 Egy�b t�netek: Nem tudja a testr�szek neveit, a jobb �s baloldalt keveri. Nem tud v�ltakoz� mint�t szab�lyosan k�vetni, sorozatokat alkotni. Rossz a ritmus�rz�ke mikor tapsol, ritmust dobol, t�ncol. Kialakulatlan a t�rbeli �s id�beli t�j�koz�d� k�pess�ge, bajban van a t�ri ir�nyokkal, napok, h�napok, �vszakok neveivel. Kialakulatlan a feladattudata, figyelm�t nehezen tudja �sszpontos�tani.

Ha ezeket a t�neteket �szlelik gyermek�k�n, mindenk�ppen k�rj�k szakember vizsg�lat�t, hogy miel�bb megkezd�dj�n a diszlexia megel�z�s�t szolg�l� ter�pia.

Az olvas�stan�t�si m�dszerek, �r�s

A magyar nyelvhez legink�bb a hagyom�nyos hangoztat�-elemz�-�sszetev�-sz�tagol� olvas�stan�t�si m�dszer illeszkedik. A magyar nyelv saj�toss�gait�l elt�r� m�dszerek, a m�dszertani l�p�sek �tugr�sa, a t�l gyors tan�t�si menet, a t�l r�vid begyakorl�si id� mind el�seg�theti a tanul�si zavar kialakul�s�t.

 A felm�r�sek kimutatt�k, hogy az alapk�szs�gek ter�n nagyon sok di�kn�l van lemarad�s, amikor befejezi az als� tagozatot. Ez�rt �gy d�nt�tt az oktat�si t�rca, hogy 5-6. oszt�lyban is k�telez� lesz az alapk�szs�gek – olvas�s, �r�s, sz�veg�rt�s, matematikai k�szs�gek oktat�sa.  A k�s�bb �r� gyerekek is lehet�s�get kapnak, hogy a saj�t �r�si temp�jukban haladva saj�t�ts�k el az �rt� olvas�s k�pess�g�t.

A mozg�sfejleszt�s fontoss�ga a megel�z�sben

Minden magasabb rend� tanul�si tev�kenys�g alapja a mozg�s. Elengedhetetlen�l fontos a besz�d, az olvas�s, �r�s elsaj�t�t�s�hoz. A mozg�sfejleszt�snek sok r�szter�lete van. Idetartozik a testtudat fejleszt�se, a tapint�s, mozg�s�rz�kel�s, egyens�ly�rzet, a k�t testf�l mozg�s�nak �sszehangol�sa, az alapmozg�sok koordin�ci�j�nak jav�t�sa, a t�ri t�j�koz�d�s fejleszt�se, bizalomer�s�t� gyakorlatok.

A testtudat fejleszt�se

A testtudat fejleszt�s�t h�rom r�szre oszthatjuk. A testk�p, a testfogalom, �s a tests�ma fejleszt�s�re.

 A testtudat kialakul�s�nak els� l�p�se a testk�p ismerete, a saj�t test megtapasztal�sa, �rz�se. Ezt megtapasztalhatjuk mozg�sokban, de ember�br�zol�sokban is. A testk�p a test k�ls� �s bels� �rz�kleteib�l sz�rmazik, tartalmazza a saj�t testr�l szerzett tart�s benyom�sokat is (pl. t�l magas, t�l k�v�r vagyok, stb.) Kialakul�s�t befoly�solj�k az �rzelmek, m�s emberek r�lunk alkotott v�lem�nye. Minden gyermeket hozz� kell seg�ten�nk, hogy el�gedett legyen �nmag�val, mert a j� �rzelmi �llapot pozit�van hat az �nk�pre.

A testk�p fejleszt�s�nek els� sz�m� seg�deszk�ze a t�k�r. �ll�tsuk a gyermeket a t�k�r el�, kis versik�kkel, k�s�rve mutassuk meg neki a testt�jait.

„Csukd be szemed, csukd be sz�d!
Most mosom az arcocsk�d!
Csukd be szemed, csukd be sz�d!
Most mosom a hajacsk�d!”

Az izmok m�k�dtet�s�vel is el�seg�thetj�k a test�rzetek kialakul�s�t. Ennek menete: lazult �llapot, fesz�t�s, laz�t�s. A fesz�t�st l�bt�l a fej fel�, laz�t�st fejt�l a l�b fel� v�gezz�k (pl. �p�ts�nk h�embert, megmereved�nk, majd elolvadunk)

A testfogalom kialak�t�sa

A testfogalom a saj�t testr�l szerzett tud�s. A gyermek megtanulja a testr�szeinek az elhelyezked�s�t, nev�t, funkci�j�t. C�lszer� a testk�pbe m�g be nem �p�lt testr�szeket t�bbf�le m�don �rz�keltetni (pl. k�k szalag a jobb csukl�ra, sz�vecske a baloldalra, t�rdv�d� a t�rd�re, d�rzs�lgetj�k, csipkedj�k a testr�szeket, meleg leveg�t f�junk r�, stb.)

„Ez a szemem, ez a sz�m,
Ez meg itt az orrocsk�m.

Jobbra-balra k�t karom,
Forgatom, ha akarom.

K�t l�bamon meg�llok,
ha akarok, ugr�lok.”

 Ha a gyermek m�r meg tudja nevezni a testr�szt, be�p�lt biztosan a testk�p�be, akkor a funkci�j�t gyakoroljuk.

J�t�k a kezekkel:

„ Mit csin�l a kis kezem?
(a k�t k�z sz�tt�r�sa)
Simogat kedvesen.
(k�t k�zzel az arc megsim�t�sa)
�t�get m�rgesen,
(az asztal �t�get�se)
Csiklandoz viccesen,
(a teny�r csiklandoz�sa)
Csipked hegyesen,
(a k�zfej megcsipked�se)
T�ncol �gyesen.
(az ujjak mozgat�sa a m�sik k�zfejen)
Mit csin�l a kis kezem?
(a kezek sz�tnyit�sa)
Te is tudod, mondd velem!”

A tests�ma fejleszt�se

A tests�ma a test gravit�ci�hoz val� alkalmazkod�s�nak, egyens�ly�nak, az izmok percr�l percre v�ltoz� mozg�s�nak meg�l�se. Fejleszt�s�t az ut�nz�mozg�sokkal, gesztusj�t�kokkal v�gezz�k.  A mozdulatokat hangut�nz� szavakkal, ritmikus sz�lamokkal k�s�rj�k.

Az egyens�lygyakorlatok v�gz�s�vel fejl�dik a tests�ma, ezt seg�ti a k�t testf�l integr�l�sa (jobb-bal). Fontos az alapmozg�sok koordin�ci�j�nak fejleszt�se, a t�r�rz�kel�s m�s t�rgyakhoz, emberekhez val� viszonyban. A ritmus a test mozg�sainak id�belis�g�t jelen�ti meg.