J�t�k�tlet

(Mozg�sfejleszt�s besz�ddel k�s�rve)

F�l-le ir�nyokra:

„Ilyen nagy az �ri�s:
Ny�jt�zkodjunk kispajt�s!”
(f�lny�jt�zunk)

„Ilyen kicsi a t�rpe:
Guggoljunk le a f�ldre!”
(leguggolunk)

„Napsugaras ny�rban
Ny�jt�zkodik a ny�rfa.
Kati, Feri, B�ske,
Guggoljatok, cs�ccs le!”

Jobb-bal ir�nyokra:

Cs�p�re tett k�zzel ide-oda hajladozunk:
„Cini, cini muzsika,
T�ncol a kis Zsuzsika,
Jobbra d�l, meg balra d�l,
T�cs�k koma heged�l.”

 F�ltartott karokkal hajladozunk:
„Hajlik az �g, f�j a sz�l,
Ny�rfa lombja �ssze�r.
�jra vissza, �jra sz�t,
Rajta, rajta, most el�g!” 

J� egy�ttmozg�st, mond�k�z�st, torn�z�st k�v�nok!

Hogyan j�tsszunk gyermekeinkkel?

Valamennyi j�t�kunk az�ltal, hogy akt�v gondolkod�sra, gyors v�laszra, folyamatos koncentr�l�sra k�sztet, fejleszti a sz�nd�kolt figyelem k�pess�g�t, amely a tan�that�s�gnak nagyon fontos felt�tele. A j�t�k adta �r�m motiv�l mag�ra tanul�sra, az akt�van elt�lt�tt - esetleg egyre n�vekv� id� - fejleszti a figyelem koncentr�ci�t.

�lljon itt n�h�ny j�t�k�tlet, mely fejleszti gyermek�k k�pess�geit!

A j�t�k form�ja

Valamennyi j�t�k j�tszhat� csal�dban �s csoportban, de ak�r k�t szem�ly is j�tszhatja. Csoportban egyetlen eszk�zk�nt �ltal�ban egy labd�t javaslunk haszn�lni. A j�t�kvezet� ind�tja a k�rt a labda dob�s�val. Haladhatunk szab�lyos k�rben, de nehez�thetj�k �gy a j�t�kot, hogy megszak�tjuk a l�ncot, v�ltoztatunk a sorrenden, �gy jobban kell mindenkinek figyelni. Term�szetesen a j�t�kok j�tszhat�ak az oszt�lyteremben, a padban �lve is. Ekkor is haladhatunk sorban, s �ssze-vissza r�mutat�ssal, illetve a helyesen v�laszol� j�t�kos mond gyorsan egy nevet, aki ut�na k�vetkezik.

A figyelem fejleszt�se

Tal�ld ki, hogy ki vagyok!

(Sz�ks�ges eszk�z�k: sz�kek, kend�)

K�tf�lek�ppen is j�tszhat� a k�nnyebb v�ltozata a kisiskol�sok j�t�ka.

K�rt alkotva �l�nk, egy sz�ket a k�r k�zep�re helyez�nk. A j�t�kvezet� azt mondja, mindenkinek van egy perce, hogy j�l megn�zz�k egym�st! Majd kiv�lasztjuk az els� j�t�kost, akit kik�ld�nk a szob�b�l. K�zben egy jelentkez�t le�ltet�nk a sz�kre. Aki le�lt a sz�kre annak a sz�k�t a j�t�kvezet� sz�k�vel szembe helyezz�k �t, ide fogjuk majd bevezetni a bek�t�tt szem� j�t�kost. Az � feladata lesz kital�lni, hogy ki �l a sz�k�n. K�rd�seket tehet fel, melyekre csak a j�t�kvezet� v�laszolhat. Pl. Szem�veges? Hossz� haja van?

Fels� tagozatosok �gy j�tssz�k, hogy csak igennel �s nemmel lehet v�laszolni. (Teh�t nem k�rdezheti ezt pl. Milyen sz�n� a haja?)

Huh, valami v�ltozott!

�l�nk a szob�ban vagy az oszt�lyban. Padban is �lhet�nk �s k�rben is. Egyvalaki kimegy, miel�tt elindul, j�l k�r�ln�zhet. Am�g kint van, valamit megv�ltoztatunk: helyet cser�l k�t - h�rom gyerek, kicsit �trendezz�k a helyis�get... Otthon a csal�dban j�tszhatjuk �gy is, hogy valaki �t�lt�zik, le (fel) veszi a f�lbeval�j�t, �trendezz�k a d�szp�rn�kat, megcser�lj�k a k�peket.

Mikor visszaj�n, ki kell tal�lnia, hogy mi v�ltozott.

Ez a j�t�k m�r kicsikkel is j�tszhat�, csak akkor szembesz�k�bbet, kevesebbet kell v�ltoztatnunk. A vizu�lis eml�kezet fejleszt�se mellett a megfigyel�-k�pess�g fejleszt�s�re is alkalmas.

Figyeld a v�g�t!

Ez egy l�ncj�t�k, lehet a labd�val sorban haladni, de a figyelemkoncentr�ci�t jobban fejleszti, ha �ssze-vissza dobjuk. A j�t�kvezet� azt mondja: A te szavad azzal a bet�vel kezd�dj�n, amivel az eny�m v�gz�dik: padl�s - s�rga - arany.

Nehezebb v�ltozata: A te szavad azzal a sz�taggal kezd�dj�n, amivel az eny�m v�gz�dik: k�lyha - haj� - j�s�g. (Ezt a v�ltozat�t harmadik - negyedik oszt�lyt�l javasoljuk. E v�ltozat fejleszti a helyes�r�si k�szs�get, a sz�tagol�s k�pess�g�t is.)

Az eml�kezet fejleszt�se

Sz�ml�nc j�t�k

K�rben �l�nk a j�t�kvezet� kez�ben a labda. Mond egy sz�mot: 6, adja tov�bb a labd�t a k�vetkez� j�t�kosnak, aki elism�tli 6 �s hozz�teszi 3, a k�vetkez�nek m�r mind a k�t sz�mot el kell ism�telnie, �s egyet hozz�tenni. Addig j�tsszuk, am�g valakin�l meg nem szakad a l�nc. Ilyenkor megk�rdezhetj�k: Ki figyelt, ki tudja. Nehez�thetj�k �gy a j�t�kot, hogy nem sorba dobjuk a labd�t.

Sz�l�nc j�t�k

Ugyanolyan, mint az el�z� j�t�k, csak itt szavakat mondunk. Fel�ll�thatunk olyan szab�lyt is, hogy csak egyetlen sz�tagb�l �ll�, illetve k�s�bbiekben k�t sz�tagosn�l hosszabb szavakat ne mondjunk.

Mondatl�nc j�t�k.

Nehezebb, mint a sz�l�nc, mert a szavakat nem csak ut�nmondjuk �s hozz�tesz�nk egyet, hanem �rtelmes mondatot kell alkotnunk, ahogy ism�tl�nk �s b�v�t�nk. Nem k�nny� j�t�k, min�l t�bben vagyunk, ann�l hosszabb lesz a mondatunk, �s nagyon kell figyelni a n�vel�kre!

Mesel�nc j�t�k

Nem egy hossz� mondat kialak�t�sa �s ism�tl�se a c�l, hanem b�tran lehet t�rt�netet kialak�tani. K�t v�ltozata van. Egyik, amikor mindenki csak egy-egy sz�t tesz hozz�, s a gyerekekre van b�zva, mikor tesznek pontot a mondat v�g�re, s folytatj�k egy �sszef�gg� k�vetkez�vel. A m�sik, mikor mindenki egy eg�sz mondatot tesz hozz�

A fogalmi gondolkod�s fejleszt�se

Folytasd a sort!

A j�t�kvezet� ind�t: Figyelj, elkezdem a sort, folytasd! Ban�n, narancs, alma… Minden gyermeknek egy �j sz�t kell hozz�tenni, gyorsan haladunk, aki sokat gondolkodik, vagy m�r hallott sz�t mond, kiesik. A v�g�n a j�t�kvezet� megk�rdezi mi volt a szab�ly.

�tletad�k�nt felsorolunk n�h�ny f�fogalmat - gy�jt�fogalmat: �llat, h�zi�llat, vad�llat, gy�m�lcs, z�lds�g, szersz�m, j�rm�, j�t�k, �lelmiszer, b�tor, rovar, bolyg�, hangszer, foglalkoz�s, sz�nek, vir�g, tant�rgy, tulajdons�g, sport�g, �kszerek, n�v�ny…

Kakukktoj�s

Az el�bbi j�t�k azon v�ltozata, mikor a j�t�kvezet� azt mondja: Szavakat mondok, egy nem illik a t�bbi k�z�, melyik? Alma, barack, paprika, citrom. Mi�rt?

Elegend�, ha n�gy sz�t adunk meg. Kisebb gyerekekn�l eleinte kezdhetj�k h�rom sz�val.

Hol j�runk, mit csin�lunk?

A fogalmi gondolkod�s fejleszt�s�nek egyszer� j�t�ka. A sz�kincs fejleszt�s�re is alkalmas. Ink�bb kisebb gyermekek sz�m�ra aj�nljuk, de ha siker�l neh�z sz�t kital�lnunk a nagyobb gyerekeket is " megmozgathatjuk" vele.

A j�t�kvezet� mond egy fogalmat, vagy f�nevet: gy�gyszert�r, vasal�s, erd�ben, piac stb. �s a gyerekeknek olyan szavakat kell mondaniuk, amelyek kapcsol�dnak ehhez a fogalomhoz.

Gyorsan haladjunk, itt se legyen gondolkod�si id�!

Kisebb gyerekek (�vod�soknak is) fogalmai: iskolat�ska, oszt�ly, �voda, orvosn�l, kert, f�rd�szoba, t�v�, kir�ndul�s, Duna - part, t�zolt�, fodr�sz, sz�let�snap, Kar�csony, �llatkert, bev�s�rl�s, k�nyvt�rban…

Nagyobb gyerekeknek aj�nlott: atomer�m�, k�korszak, �szaki - sark, �rutaz�s, Egyiptomi - birodalom, Hannib�l, �nnepek, templom, bizony�tv�ny, zene, szabadid�, mag�ny, t�rs, politika, csal�d, gyermekkor - feln�ttkor...

A Var�zsbet�, mint j�t�k

Term�szetesen a legnagyobb �r�m, ha feln�tt �s gyermek egy�tt tud j�tszani, de sajnos ez nem mindig val�sulhat meg. Min�l t�bbet legyenek egy�tt gyermekeikkel a szabadidej�kben! Amikor elfoglaltak, a Var�zsbet� programcsal�d nagy seg�ts�get jelenthet gyermek�k sz�m�ra az �rtelmes, hasznos j�t�ktev�kenys�gben. A fent felsorolt j�t�kok t�bbs�ge a sz�m�t�g�ppel is j�tszhat�. A programcsal�d legfiatalabb tagja, a B�bel a fogalmi gondolkod�s fejleszt�s�nek nagyszer� eszk�ze.

Sz�kincsb�v�t�sre, figyelem-, mem�riafejleszt�sre, helyes�r�s gyakorl�sra egyar�nt haszn�lhat� j�t�kos gyakorlatokat tartalmaz. A program a j�t�koss�g eszk�z�vel tan�tja az ismereteket a diszlexi�s panaszokkal k�zd� gyermekek sz�m�ra �pp�gy, mint az olvas�s k�szs�gszint� elsaj�t�t�s�t c�lul t�z� kisiskol�soknak.

Kellemes id�t�lt�st, j� j�t�kot k�v�nok!

A sz�m�t�g�p, mint k�pess�g- �s k�szs�gfejleszt� eszk�z

Az informatikai eszk�z�k ismerete, haszn�lata ma m�r fontos kell�ke a mindennapi tev�kenys�geknek. A munkahelyeken, az iskol�kban, �s a csal�dokban is elterjedt az alkalmaz�sa.

A sz�m�t�g�p, mint oktat� eszk�z

Az oktat�sban, �gy a logop�diai munka sor�n is egyre rohamosabban terjed a k�l�nf�le oktat� seg�deszk�z�k, fejleszt� programok haszn�lata. Term�szetesen lehet en�lk�l is logop�diai munk�t tervezni �s megval�s�tani, de ezzel sokkal sz�nesebb�, �lm�nyd�sabb� tehetj�k a gyermekek sz�m�ra a fejleszt� foglalkoz�sokat. M�r nem csak j�v� a sz�m�t�g�p oktat�sban val� alkalmaz�sa, hanem ez m�r igenis a jelen, mely a j�tszva tan�t�s �jabb eszk�ze.

A sz�m�t�g�p j� lehet�s�get biztos�t a gyakorl�sra. A gyerekek sz�m�ra vonz�, l�tv�nyos, motiv�l�, �s mentes a gyakorl�shoz kapcsol�d� monoton, sok esetben negat�v �rz�sekt�l. A Var�zsbet� Programcsal�d, mint sz�m�t�g�pes oktat� program v�ltozatoss�got, j�t�koss�got biztos�t a diszlexi�s gyermekeknek.

A diszlexia-diszkalkulia programcsal�dot els�sorban a r�szk�pess�g gyenges�gekkel k�szk�d� tanul�k iskolai oktat�s�ra fejlesztette ki programm�hely�nk, de a sz�m�t�g�pek otthoni alkalmaz�s�nak elterjed�s�vel ma m�r a csal�dokban is megn�tt az ig�ny a haszn�lat�ra. Feladatai soksz�n�ek, hatalmas gyakorl�si anyagot biztos�tanak a vele foglalkoz� tanul�k sz�m�ra. Nem csak a r�szk�pess�g gyenges�gek jav�t�s�t szolg�lja, hanem minden olvasni �s sz�molni tanul� gyermeknek seg�ts�get ny�jt.

A Var�zsbet� a fejleszt� foglalkoz�sokon

Differenci�lt �ramunk�ban, amikor nagy sz�ks�g van egy-egy tanul�val egy�nileg foglalkozni, nagyon j�l alkalmazhat� a program. A gyermekek tan�ri seg�ts�g n�lk�l is haszn�lhatj�k, hiszen seg�ts�get ad, ellen�riz, �s nem utols� sorban dics�r.

Logop�dusk�nt a besz�dhib�s els�-, m�sodik oszt�lyos gyerekekkel nagyszer�en tudok a t�k�r el�tt egy�nileg p�sze ter�pi�t folytatni, m�g a t�bbi szavakat rakosgat, mem�riaj�t�kozik a program seg�ts�g�vel a sz�m�t�g�p el�tt.

 A diszlexia ter�pi�s munka egyik motiv�l� eszk�ze lehet, hogy ha elk�sz�ltek a tanul�k a tervezett feladatokkal, akkor oda�lhetnek a sz�m�t�g�phez, �s �gymond „j�tszhatnak”. Kis csoportban, p�rban �s egyes�vel is v�gezhetnek feladatokat, a be�ll�t�sok seg�ts�g�vel minden koroszt�ly megtal�lja az �retts�gi szintj�hez ill� feladatokat.

Kiscsoportos fejleszt� foglalkoz�sokon k�r�l�lj�k a sz�m�t�g�pet, �s felv�ltva v�geztetem a feladatokat a tanul�kkal.

A ny�zsg�s, hiperakt�v, hossz�t�von koncentr�lni k�ptelen gyerekeket v�ltott feladatokkal nagyszer�en le lehet k�tni. Hol a besz�dk�szs�g�ket, hall�si figyelm�ket, �r�sk�szs�g�ket fejlesztem, hol a Var�zsbet�h�z �lnek, �s a vizu�lis t�pus� feladatokat oldj�k meg. Egy tan�ra alatt t�bbsz�r cser�lhetnek helyet.

A Var�zsbet� programcsal�d a feladatok soksz�n�s�g�vel, �lland� meger�s�t�, jutalmaz�sos rendszer�vel m�g a csak gyakori feladatv�lt�ssal dolgoz� gyermekeket is a k�perny� el� l�ncolja. Sz�nes, izgalmas k�panyaga, a neh�zs�gi fokozatok �ll�that�s�ga szinte v�gtelen vari�ci�t k�n�l a vele foglalkoz� nyugtalan gyerekek sz�m�ra is.

 A program kitart�sra is nevel, hisz bizonyos sz�m� feladat elv�gz�se ut�n rajzolhatnak, dobolhatnak kedv�kre a gyerekek. A zajkelt�st egy�bk�nt is nagyon szeretik, a dobol�s, rajzol�s, sz�nez�s kedv�kre val� tev�kenys�g.

A Var�zsbet� soksz�n�s�ge

A Var�zsbet� programcsal�d szinte a bet�tanul�s, sz�mol�s kezdet�nek pillanat�t�l seg�ti a gyermeket. Fokozatosan b�v�l a tud�sanyaga, sz�k�szlete, ahogy a fels�bb �vfolyamokba ker�l a di�k. Seg�t a tanul�sban, az egyre magasabb nyelvi szintek elsaj�t�t�s�ban, nagy sz�kincsre tehetnek szert �ltala. Azok is sokat fejl�dhetnek a haszn�lat�val, akiknek egy�bk�nt nincs r�szk�pess�g-zavaruk. Akik pedig diszlexi�s t�netekkel rendelkeznek, azoknak nagy seg�ts�g, hogy a sz�m�t�g�p jav�tja a hib�kat, ellen�riz, de term�szetesen dics�ri is a sikeresen elv�gzett feladatokat.

A Var�zsbet� programcsal�d rengeteg gyakorl�si lehet�s�get biztos�t az �r�shoz, olvas�shoz sz�ks�ges k�pess�gek megszerz�s�hez. A l�t�si �szlel�s, differenci�l�s, sorozatalkot�s, mem�ria, ir�nyok, �kezetek gyakoroltat�s�val fejleszti a gyermek megfigyel�k�pess�g�t, koncentr�ci�j�t.

Hatalmas sz�anyaga felhaszn�lhat� az �r�s gyakorl�s�ra is. Ha a k�perny�n helyesen �sszeillesztette a gyermek pl. a bet�kb�l, sz�tagokb�l a sz�t, a kieg�sz�tend� mondatokat megszerkesztette, akkor azt le is �rhatja egy k�l�n erre a c�lra sz�nt gyakorl� f�zetbe. Ha szavakat csoportos�tott gy�jt�nevek al� rendezve, azokat eml�kezetb�l is lejegyezheti, s�t kieg�sz�theti saj�t tud�s�val. A sz�l�k, fejleszt�k seg�ts�g�vel dikt�l�s ut�n is lehet gyakorolni a helyes�r�st, a program sz�k�szlete ebben nagy seg�ts�get ny�jt.

M�g feln�tteknek is tartogat olyan feladatokat, amelyek a g�p el� l�ncolhatj�k a kipr�b�l�j�t. J�magam af�zi�s (agyv�rz�sen �tesett) feln�tt betegek ter�pi�j�ban is haszn�lom. A m�r megl�v�, de a betegs�g �ltal elvesz�tett inform�ci�kat h�vjuk el� a program seg�ts�g�vel. A k�pess�gfejleszt�s, az olvas�s, sz�kincsb�v�t�s a rengeteg k�panyag seg�ts�g�vel hasznos id�t�lt�s a besz�d-, olvas�sk�szs�g�ket id�legesen elvesztett feln�ttek sz�m�ra is.

A sz�m�t�g�p ter�pi�s hat�sai

A sz�m�t�g�pnek hatalmas a motiv�l� ereje. Fokozza a tanul�si kedvet, j�t�kosan tan�t, sz�nes�ti az �r�t. Seg�ts�g�vel a gyerekeket k�nnyebben be lehet vonni a munk�ba, k�zben lelkesed�s�k egyre n�vekszik.

N�veli a figyelmet, hiszen nagy koncentr�ci�t ig�nyel, �s hossz� id�re k�pes lek�tni a haszn�l�j�t.

Mik�zben megtanulj�k a billenty�zet �s az eg�r haszn�lat�t, fejl�dik a szem-k�z koordin�ci�, a finommotorika, mely el�seg�ti az �r�mozg�sok megalapoz�s�t.

Fokoz�dik a gyermek �n�ll�s�ga. Egyed�l kezelik a g�pet, �n�ll�an d�ntenek a feladatok kiv�laszt�s�ban, a hib�kat is egyed�l jav�tj�k a program seg�ts�g�vel.

Ha csoportban haszn�ljuk, az egy�ttm�k�d�si k�szs�get is er�s�ti. Megbesz�lik, ki kezeli a billenty�zetet, az egeret, ki dikt�l, ki ellen�riz.

Oldja a diszlexi�sok olvas�shoz kapcsol�d� negat�v, szorong�sos �rz�seit.  Az iskolai oktat�s hagyom�nyos m�dszereit, eszk�zeit felv�ltja a j�t�koss�g.

A sz�m�t�g�p objekt�ven �t�l, �s t�relmes a gyerekkel m�g sokszori hib�z�s eset�n is. A legapr�bb j� eredm�nyeket is jutalmazza, dics�ri.

J�t�k�tlet

Kommunik�ci�s j�t�k

Csoportban �s csal�dban is j�tszhat�. Sz�ks�ges t�bb esem�nyk�p, pap�rlapok, ceruz�k. 

 Kiv�lasztunk egy besz�l�t, a t�bbieknek pedig kiosztjuk a pap�rokat �s az �r�eszk�z�ket. A besz�l� szembe helyezkedik a t�bbiekkel, majd kiv�laszt egy k�pet, amit a t�bbiek nem l�thatnak.  El kell mondania, mit l�t a k�pen, amennyire r�szletesen csak tudja (baloldalon, jobb oldalon, k�z�pen, fent, lent, bal als� sarokban, mellette, alatta, felette, stb. ir�nyszavakat, nagys�gokat, form�kat jelent� szavakat alkalmazva). A besz�l� le�r�sa alapj�n a t�bbiek rajzot k�sz�tenek a hallottak alapj�n.

 El�sz�r �gy rajzolnak, hogy nem k�rdezhetnek, ut�na k�rd�seket felt�ve megism�telhetik, vagy �j k�pet k�sz�thetnek. (Ez ut�bbi �ltal�ban pontosabb rajz lesz.)

 �rt�kel�skor egym�s mell� helyezz�k az eredeti �s az elk�sz�tett k�peket, �s megfigyelj�k, mennyire volt pontos az elbesz�l�s, mennyire tudt�k a rajzol�k az instrukci�k alapj�n elk�sz�teni a k�p m�s�t.

 (A foglakoz�son j�kat kacagtunk, amikor egy f�t, meg egy buszt mindenki m�sk�ppen �br�zolt, mert a mes�l� nem pontosan �rta le. A figyelmetlen hallgat� pedig egy v�rromot gy�ny�r� kast�lynak �br�zolt, mert a hegy tetej�re � valahogy csak azt tudott odak�pzelni.)

 J� sz�rakoz�st k�v�nok!

A cs�nya �r�s, �s a helyes�r�s neh�zs�gei

A tanul�si k�pess�gek hi�ny�ban szenved� gyerekek sz�m�ra a bet�k helyes le�r�sa �ltal�ban nehezebb, mint az olvas�s. Egy s�lyos diszlexi�s-diszgr�fi�s gyermek sz�m�ra az �r�s-helyes�r�si zavarok lek�zd�se sokkal nehezebb feladat, mint az olvas�s elsaj�t�t�sa. 

Az �r�shoz sz�ks�ges k�pess�gek

Az �vod�skorban fejl�dik a gyermekek finommozg�sa, rajzol�, sz�nez�, �r�mozdulata, kialakul a helyes ceruzafog�s. Fontos �vodai feladat a l�t�si, hall�si figyelem, differenci�l�s, eml�kezet, sorrendis�g fejleszt�se, a mozg�s�gyes�t�s, a saj�t testen, t�rben, s�kban, a pap�rlapon val� t�j�koz�d�s kialak�t�sa.

 Az els� oszt�lyba l�p� gyermeknek, a felsorolt k�pess�gek birtok�ban t�k�letesen kell �rnia a bet�elemeket, bet�ket, bet�kapcsol�sokat. Ha viszont valamelyik k�pess�g m�g nem alakult ki, hi�nyzik, akkor ez a feladat neh�zs�get fog jelenteni a gyermeknek.

Ha m�r kialakult az olvas�s �s a helyes�r�s zavara, akkor az erre ir�nyul� ter�pi�nak is ki kell eg�sz�lnie a vizu�lis, akusztikus �s motoros k�pess�gek fejleszt�s�vel.

Optikai gyakorlatok

Megfigyel�si gyakorlatok: t�rgyak megfigyel�se �s elmond�sa eml�kezetb�l, k�pek leut�nz�sa, megtekint�se majd eml�kezetb�l val� elmond�sa, hib�s form�k, sz�nek felismer�se. Bet�kkel val� j�t�k lehet, hogy a gyermek bekarik�zza (nyomozza) az �ltalunk meghat�rozott bet�t, majd a v�g�n megsz�ml�lja, mennyit tal�lt egy adott sz�vegben.

A szemgyakorlatok: mozg� t�rgyak szemmel k�vet�se, zsebl�mpa j�t�k (k�vesd a szemeddel a f�nyt!).

Akusztikai gyakorlatok

K�l�nf�le t�rgyak, hangszerek hangj�nak megfigyeltet�se. Ezt k�vet�en j�t�kosan bek�t�tt szemmel hallgat�z�s, majd megnevez�s vagy r�mutat�s, hogy mit hallottak. A k�rnyez� vil�gunk hangjaival t�rt�n� hall�sj�t�kok (hangkazett�kr�l), emberek, �llatok, j�rm�vek, a term�szet hangjainak felismer�se.

Megk�l�nb�ztet�si, sorozatmem�ria gyakorlatok: t�bb t�rgy, hangszer hangj�t sz�laltatjuk meg egym�s ut�n, majd ha mind elhangzott, akkor kell a gyermeknek megneveznie (megmutatnia) �ket az elhangz�s sorrendj�ben.

Motorikus gyakorlatok

Ezekben a feladatokban a testmozg�s kap szerepet. A legfontosabbak az �r�s, olvas�s gyenges�g�ben szenved�kn�l a folyamatosan egy bizonyos ir�nyba halad� gyakorlatok, balra, jobbra, felfel�, lefel�. A ritmika, a t�nc, mozg�si j�t�kok, ut�nz� gyakorlatok sz�nes�thetik a motorikus gyakorlatokat.

A diszgr�fi�s gyermekek �r�sa

Az �r�shoz sz�ks�ges k�szs�gek hi�ny�ban a gyermek gondokkal k�zd. Nem tudja lem�solni a k�v�nt form�t (bet�elem, bet�), ellenkez� ir�nyba, ford�tva �rja, nem tudja a vonalakat keresztezni. K�ptelen a szab�lyos forma k�vet�s�re, nem tal�lja a megfelel� vonalk�zt (nem veszi �szre, hogy az egyik vonal vastagabb). Nem tudja megjegyezni a bet� form�j�t, kapcsol�d�s�t, a bet�k sorrendj�t felcser�li.

 Mem�riaprobl�ma eset�n dikt�l�s ut�n k�ptelen felid�zni a bet�ket, illetve a bet�k szavakban l�v� sorrendj�t, bet�kihagy�ssal vagy betold�ssal �r. A hall�si �s l�t�si �szlel�s probl�m�i miatt rosszul kapcsolja a bet�ket (f�nt vagy lent k�t�s, o-a  �-�), �kezeteket nem �rz�kel, nem haszn�lja az id�tartam szab�lyait, r�vid-hossz� mag�nhangz�k (pont vagy vessz�), m�ssalhangz�k (kett�z�s).

 Magasabb �vfolyamon a tanul� �r�sa annyira elnagyolt, felismerhetetlen, olvashatatlan, hogy joggal mondj�k r� a „macskakapar�s” jelz�t.

Az �r�sk�szs�g fejleszt�se

A diszgr�fi�s gyermekek �r�s�t nem lehet csak m�sol�ssal korrig�lni. Fontos a dikt�l�s, melynek sok�ig nagyon egyszer� szinten kell mozognia: bet�k, sz�tagok �s r�vid szavak tollbamond�s�val, a bet�form�k, kapcsol�sok alapos megfigyeltet�s�vel, eml�kezetbe v�s�s�vel. K�s�bb hasznosak a k�pekr�l t�rt�n� sz� ill. mondatfogalmaz�sok, mondatbefejez�sek.

A helyes�r�si k�szs�g fejleszt�se

A helyes�r�si hib�k vonatkoz�s�ban a mag�nhangz�k �s m�ssalhangz�k id�tartama, a szavak egybe- �s k�l�n�r�sa, z�ng�s-z�ng�tlen p�rok (p-b  t-d  ty-gy  k-g  sz-z  s-zs  f-v) le�r�sa ter�n a legmakacsabbak a t�veszt�sek. Ezek az akusztikus figyelem, differenci�l� k�pess�g �s eml�kezet, az alaktagol�s, ritmus (hangokat, sz�taghat�rokat nem hallja) hib�ira utal� jelek. Fontos a k�pess�gfejleszt�s!

Gyakori hib�k a toldal�kok helytelen alkalmaz�sa, elhagy�sa is. Nagyfok� figyelmet kell szenteln�nk a mondatok helyes�r�s�nak, hiszen a diszgr�fi�s gyerekek figyelmen k�v�l hagyj�k a mondatkezd� nagybet�ket, �s a mondatv�gi �r�sjeleket. Rendszerint t�vesztenek a  „M�sk�pp halljuk, m�sk�pp �rjuk” t�pus� feladatokban, valamint a ’j’ k�tf�le jel�l�s�n�l, ut�bbin�l nagy sz�ks�g van az eml�kez�-tehets�gre.

A fogalmaz�si k�szs�get rontja a rossz sz�vegeml�kezet. A besz�dk�szs�g, a sz�kincs fejleszt�s�vel p�rhuzamosan mindig le is kell �rattatnunk a gy�jt�tt szavakat (azonos mondatr�szek, sz�fajok gy�jt�se k�pekr�l, k�rd�sek seg�ts�g�vel, rokon�rtelm� szavak, ellent�tek gy�jt�se, f�fogalom al� rendel�sek, csoportos�t�sok). Mondatokat, sz�veget alkottatunk esem�nyk�pekr�l.

A Var�zsbet� fejleszti a helyes�r�st

 A programcsal�d seg�ti a helyes�r�si neh�zs�gekkel k�zd� gyermekeket. A sz�tagol�st, a mondatok szavakra tagol�s�t, a helyes �kezethaszn�latot mind-mind lehet vele gyakorolni.

 A bet�k elm�ly�t�s�t�l a sz�alkot�sokig, �sszeolvas�sig, az olvas�s temp�j�nak fejleszt�s�ig sokf�le lehet�s�g �ll a gyermekek sz�m�ra. A sz�kincs b�v�t�s�re, a vizu�lis �szlel�s, differenci�l�s, mem�ria fejleszt�s�re sz�mtalan feladatt�pus tal�lhat� a programban. Mindig �j, mindig m�s a feladat, sz�nesek, l�tv�nyosak a k�pei. �beren tartja a figyelmet jutalmaz� rendszere.

 Az id�tartamok, a helyes�r�s alkalmaz�s�nak gyakorl�s�ra a Var�zsbet� t�bbf�le lehet�s�get k�n�l a gyermekeknek. Elgondolkodhatnak, j�tszadozhatnak a helyes�r�ssal pl. a Hibajav�t�s, Dyslex �s az �kezetek c�m� feladatokban. A helyes v�laszokat megjutalmazza a program, �gy �szt�nzi a gyerekeket az �nellen�rz�sre, a hib�k kijav�t�s�ra.

J�t�k�tlet

Pozit�r�k ut�nz�sa

Aranyos kis dalos ut�nz�j�t�kokat aj�nlan�k.

 A dalocska sz�vege: „�ronnak volt h�t fia, h�t fia, h�t fia volt �ronnak. Soha m�st nem tettek, csak mindig �gy tettek…”�s itt a vezet� mutat egy figur�t, amit a t�bbieknek ut�nozniuk kell. Ez lehet f�l l�bon ugr�l�s, keresztbe tett l�bbal ugr�l�s, guggolgat�s, szam�rf�l mutogat�s, fej, k�z, l�br�z�s, stb.

Egy m�sik tal�n ismert dalocska: „El�re a jobb kezed, ut�na h�tra, el�re a jobb kezed, ut�na r�zzad, ut�na ugi-bugi, ut�na forg�s, tapsolj egyet pajt�s!” �s ezt is lehet folytatni a m�sik k�z, majd a l�b, f�l, �s ak�r b�rmely p�ros testr�sz felsorl�s�val, kiv�l� a jobb �s baloldal gyakorl�s�ra.

Amit az �n kis tan�tv�nyaim nagyon szeretnek: „Billegesd az ujjad, billegesd az ujjad, billegesd az ujjad, �s m�r megy�nk is tov�bb! M�sikat is hozz�… Karodat is hozz�… M�sikat is hozz�… L�badat is hozz�… M�sikat is hozz�… Fejedet is hozz�… �s m�r nem megy�nk tov�bb.”

 Nagyokat kacagnak egym�s mozdulatain, de f�k�nt rajtam, ahogy egy�tt mozgok vel�k.

J� m�k�z�st, mozg�sgyakorlatokat k�v�nok!