Kommunik�ci�s probl�m�k

A besz�dre val� figyel�s k�szs�g�nek fejleszt�s�t a csal�dban kell elkezdeni! A sz�l�k, nagysz�l�k, testv�rek sokat tehetnek a kisgyermek fejl�d�se �rdek�ben. Ha a h�tt�rben a besz�d�szlel�s, besz�dmeg�rt�s fejletlens�ge �ll, az a nyelvi k�pess�gek kialakul�s�t is h�tr�ltatja.

 Besz�d�szlel�s

A besz�d�szlel�s az a k�szs�g, amely lehet�v� teszi a gyermek sz�m�ra, hogy besz�dhangokat, besz�dhangok kapcsol�d�sait, hosszabb hangsorokat felismerjen, �s k�pes legyen az elhangz�snak megfelel� sorrendben megism�telni. Ezen k�szs�g eredm�nye, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak hangz�s�t, �s egyre t�bb �j sz� felismer�s�re legyen k�pes. Ennek seg�ts�g�vel lesz k�pes megtanulni a gyermek olvasni �s �rni. Ha zavart ez a k�pess�ge, akkor diszlexia alakulhat ki, mely olvas�si, �r�si, helyes�r�si neh�zs�geket egyar�nt t�kr�z.

�vod�sok besz�d�szlel�s�nek fejleszt�se

Sz�ism�tl�sek: �rtelmes, gyakran haszn�lt szavak, majd a kisgyermek sz�m�ra �rtelmetlen hangcsoportok ut�nmondat�sa el�sz�r fennhangon, majd s�g�s ut�n is.

Sz�gy�jt�sek: A r�vid szavakt�l a hossz�kig lehet szavakat gy�jteni, seg�thet egy k�pesk�nyv, sz�nes �bra a t�m�t illet�en. K�s�bb egy-egy c�met adunk, pl. �vod�val, csal�ddal, j�t�kkal, f�z�ssel kapcsolatos szavak. Azonos f�fogalom al� tartoz� szavakat gy�jtet�nk, pl. gy�m�lcs�k, vir�gok, b�torok, j�rm�vek, stb.

Hangfelismer�si, hangkeres�si j�t�kok: szavakban ismerje fel a k�gy�hangot (sz), motorhangot (r), vonathangot (s), cica hangot (c), stb. K�s�bb azt is el tudja d�nteni, hogy a sz� elej�n, v�g�n vagy k�zep�n van-e az adott hang, illetve, hogy h�nyadik a sz�ban.

Hangid�tartamok: a mag�nhangz�k r�vid-hossz� id�tartam�nak �rz�keltet�se, pl. H�zz�l egy hossz� vonalat a pap�rra, ha hossz� hangot hallasz, �s egy r�videt, vagy tegy�l egy pontot, ha r�vid hangot!

Besz�dmeg�rt�s

A besz�dmeg�rt�s az elhangz� (m�sok �ltal kiejtett) szavak, sz�kapcsolatok, mondatok, mondatsorozatok jelent�s�nek, tartalm�nak meg�rt�se. Ez mindig a gyermek �letkori szintj�nek megfelel� legyen.

Kisgyermekek besz�dmeg�rt�s�nek fejleszt�se

Kommunik�ci�s helyzetek: spont�n besz�lget�sek. Mindig sz�njunk r� id�t, hogy meghallgassuk gyermek�nket, ha k�zl�sig�nye van, de ne ostromoljuk direkt k�rd�sekkel! Esetleg kezdj�nk el mes�lni neki saj�t aznapi �lm�nyeinkr�l, �s v�rjuk ki, m�g � is elkezd mes�lni. Fontosak a k�z�s tev�kenys�gek k�zbeni �n. h�tt�rbesz�lget�sek. Vonjuk be a h�zimunk�ba, j�tsszunk vele, rajzoljunk egy�tt, bark�csoljunk, �s k�zben sokat-sokat besz�lgess�nk! A feln�tt kezdem�nyezzen, de sose besz�ltesse a gyereket direkt er�ltetve, nehogy lelki probl�m�kat okozzon. Besz�lj�nk lassan, tagoltan!

A feln�tt mes�je: lehet k�pesk�nyvb�l vagy spont�n mes�lni. Besz�lgess�nk vele, ha k�zbek�rdez, magyar�zzunk neki sz�vesen! �vatosan visszak�rdezgethet�nk a mese t�rt�net�re, a v�laszaib�l meg�t�lhetj�k, hogy val�ban k�pes-e k�vetni �s feldolgozni az elhangzottakat.

Sz�kincs: a gyermek sz�m�ra ismeretlen szavak megmagyar�z�sa nagyon fontos. K�pesk�nyvekben mindent figyeltess�nk meg r�szletesen, az �br�kon l�v� t�rgyakat, szem�lyeket, esem�nyeket r�szletesen besz�lj�k meg. Legyen �letkor�nak �s �rdekl�d�s�nek megfelel� a k�nyvv�laszt�s.

Rendszerezz�k a gyermek fogalmait, gy�jts�k �ssze az azonos fogalomk�rbe tartoz� szavakat, gy�m�lcs�k, �llatok, j�t�kok, szersz�mok, sz�nek, ruhadarabok nevei, stb.

Mese visszamondat�s: k�rj�k meg, hogy mes�lje el a hallott mes�t. K�rd�seket tehet�nk f�l, arra v�laszoljon, majd j�tszhatunk olyat is, hogy � k�rdezzen t�l�nk.

Sz�kincsb�v�t�s a Var�zsbet�vel

A Var�zsbet� programcsal�d rengeteg sz� �s k�panyagot tartalmaz. Ha valamelyik k�p nev�t nem ismeri a gyermek, vagy �pp nem jut esz�be, a k�pre kattintva elolvashatja azt. Minden k�p el van l�tva a sz�k�p�vel is, �gy seg�ti a program a gyermeket az �n�ll� haszn�latban. Sz�-k�p egyeztet�, f�fogalom al� rendel� feladatai b�v�tik a gyermek sz�kincs�t. A programban haszn�lt szavak szinte �szrev�tlen�l �p�lnek be a k�s�bbiekben a gyermek sz�haszn�lat�ba is.

�rdekess�g, hogy a Var�zsbet� Programcsal�d angol nyelvi kieg�sz�t� csomagja seg�ts�g�vel angol nyelven is olvashat�ak a k�pek nevei, �gy a magyar mellett az idegen nyelv sz�kincse is b�v�thet�.

J�t�k�tlet

"A f�n�k azt mondta... "
csoportos j�t�k a besz�dmeg�rt�s �s koncentr�ci� fejleszt�s�re

Az ir�ny�t� a k�r k�zep�re �ll. Amennyiben utas�t�sait �gy kezdi, hogy "A f�n�k azt mondta...", akkor mindenki k�teles azokat v�grehajtani. Ha csak mag�t az utas�t�st mondja, akkor tilos a v�grehajt�s. Az utas�t�sok b�rmilyen k�z�sen v�gezhet� egyszer� cselekv�sre vonatkozhatnak (pl. emeld fel a kezed, l�p�s indulj, �llj stb.). Aki t�veszt, az kiesik. A j�t�k az utols� r�sztvev� kies�s�ig tart-�gyes ir�ny�t� mellett ez nem hossz� id�. �j ir�ny�t�val folytathatjuk a j�t�kot.

A mindenkori ir�ny�t� egyik tr�kkje lehet, hogy a saj�t cselekv�se elt�r az �ltala k�z�lt instrukci�kt�l (m�st csin�l, mint amit mond), ism�teltet egy cselekv�st, majd hirtelen v�lt stb.

Kellemes j�t�kot, nagy kacag�sokat k�v�nok!

Besz�d�szlel�s �s besz�dmeg�rt�s fejleszt�se iskol�s korban

A gyermek iskol�ba ker�l�se nagy v�ltoz�st jelent mind a kisgyermek, mind a csal�d �let�ben. Ennek a v�ltoz�snak a m�rt�ke �s a hat�sa azonban nagyon k�l�nb�z� lehet: az �r�mteli iskol�ba j�r�st�l �s a sikeres tanul�st�l kezdve a kisebb-nagyobb csal�d�sokon, �tmeneti vagy hosszan tart� sikertelens�geken �t a komoly probl�m�kig, az elkesered�sig, a kudarc�lm�nyekig.

A leggyakoribb probl�m�k

Ha a gyermek anyanyelv-elsaj�t�t�sa zavart szenved, az tanul�si neh�zs�gekhez vezet. Az olvas�s-�r�s nem megfelel� szintje figyelhet� meg. Gyakori eset, hogy a sz�l� t�lz�sba vitt gyakoroltat�ssal igyekszik gyermek�nek seg�teni, ez �ri�si energi�kat em�szt fel, de az eredm�nyek csak �n. l�tszateredm�nyek. A probl�ma okait kell felt�rni, �s a k�pess�geket fejleszteni, amelyek azt�n el�seg�tik a jobb teljes�tm�nyeket.

 Az olvas�s elsaj�t�t�s�nak, a tanul�snak az alapja az �letkornak megfelel� besz�d�szlel�si �s besz�dmeg�rt�si teljes�tm�ny.

Az otthoni seg�ts�g fontoss�ga

A besz�d�szlel�s �s a besz�dmeg�rt�s fejleszt�se sz�l�i seg�ts�ggel oldhat� meg a legjobban. A csal�d mindennapjaiban m�k�dik a legnagyobb �s legbiztosabb hat�sfokkal. Anya, apa, nagysz�l�k, testv�rek sokat tehetnek a fejleszt�s �rdek�ben. Term�szetesen ez "j�t�kos" fejleszt�s kell, hogy legyen! Legy�nk t�relmesek a gyermekkel!

Term�szetesen nagyobb probl�ma eset�n a gyermeket szakemberhez kell vinni, aki a sz�m�ra megfelel� ter�pi�t ny�jtja.

A besz�d�szlel�s fejleszt�s�nek ter�letei

Sz�ism�tl�s: kezdetben j�l ismert szavak ism�teltet�se, majd ritk�bban haszn�latosak.

Hangsor-ism�tl�s: �rtelmetlen hangsorokat vagy a gyermek sz�m�ra jelent�ssel nem b�r�, idegen szavakat mondjunk.

Sz�gy�jt�sek: a gyermekkel k�z�sen gy�jts�nk r�vid, egy sz�tag� �s nagyon hossz� szavakat is. Gy�jthet�nk olyan szavakat, amelyeknek valamilyen kapcsolatuk van egym�ssal, iskol�hoz, lak�shoz, sz�l�k munk�j�hoz, tant�rgyakhoz stb. k�thet�k.

Azonos f�fogalom al� tartoz� szavak gy�jt�se, gy�m�lcs�k, vir�gok, j�rm�vek, rokons�g stb.

Olyan szavak gy�jt�se, amelyeknek az els� hangja vagy az els� sz�tagja azonos: s�-, te-, ka- stb. Fels�s�knek nehez�thetj�k, hogy el�re meghat�rozott sz�faj� szavakat kereshetnek csak (ig�ket, f�neveket).

Sz�l�nc: t�bben j�tszhatj�k, az els� mond egy sz�t, a k�vetkez� megism�tli, �s hozz�tesz egy �jabbat, a k�vetkez� m�r h�rom sz�t mond: mese, mese-gy�r�, mese-gy�r�-h�z...

Minden �j sz� az el�z� utols� hangj�val kezd�dj�n: bog�r-r�mes-s�p-pici...

Hangtal�l�s, hangkeres�s: hangok kihall�sa a szavakb�l. Hallod-e az adott hangot, �s hol hallod a sz�ban?

Hangid�tartamok: mag�nhangz�k �s m�ssalhangz�k r�viden �s hosszan ejt�s�nek gyakorl�sa, �rz�keltet�se.

Z�ng�s-z�ng�tlen differenci�l�s: a g�g�re tett k�zfejjel �rz�keltess�k a hangok z�ng�ss�g�t, majd pr�b�ljuk felismertetni vele.

Sz�tagol�s: szavak sz�tagoltat�sa, majd legy�nk kisrobotok, besz�lj�nk folyamatosan sz�tagolva.

Hangokb�l sz�alkot�s: hangonk�nt ejtem ki a sz�t, mire gondoltam? K�s�bb a gyermek bontsa a szavakat hangokra.

A besz�dmeg�rt�s fejleszt�se

Kommunik�ci�s helyzetek: spont�n besz�lget�s a gyermekkel k�l�nf�le t�m�kr�l. Olyan t�m�t v�lasszunk, ami �rdekli a gyermeket, az �lm�nyeivel kapcsolatos, pl. filmhez k�t�d�, olvasott k�nyv, az "�let dolgai" (v�s�rl�s, f�z�s, h�tv�gi id�t�lt�s, iskolai esem�nyek).

Mindig sz�njunk r� id�t, hogy meghallgassuk gyermek�nket, ha k�zl�sig�nye van, de ne ostromoljuk direkt k�rd�sekkel! Esetleg kezdj�nk el mes�lni neki saj�t aznapi �lm�nyeinkr�l, �s v�rjuk ki, m�g � is elkezd mes�lni. Fontosak a k�z�s tev�kenys�gek k�zbeni �n. h�tt�rbesz�lget�sek. Vonjuk be a h�zimunk�ba, j�tsszunk vele, rajzoljunk egy�tt, bark�csoljunk, �s k�zben sokat-sokat besz�lgess�nk! A feln�tt kezdem�nyezzen, de sose besz�ltesse a gyereket direkt er�ltetve, nehogy lelki probl�m�kat okozzon. Besz�lj�nk lassan, tagoltan!

A jellegzetes arcmimika, �s gesztusok sok mindent el�rulnak a gyermekben lej�tsz�d� folyamatokr�l, inform�ci�t k�z�lnek a bizonytalans�gr�l, a kellemetlen �rz�sr�l, tan�skodnak az �rt�si neh�zs�gekr�l. Ha a gyermek n�zi a feln�tt arc�t, az jelezheti azt, hogy sz�ks�ge van az ajakmozg�s k�zvet�tette pluszinform�ci�ra, s jelezhet term�szetesen egy nyitottabb egy�nis�get is. Az a gyermek, aki rendszeresen nem sz�vesen n�z a besz�lget� partnerre, az szorong, neh�zs�ge van, befel� fordul� szem�lyis�g. Meg kell pr�b�lkozni a gyermek felold�s�val.

Felolvas�s ut�n t�rt�n� besz�lget�s: a feln�tt olvasson fel k�nyvb�l, �js�gb�l, foly�iratb�l, a gyermek is l�ssa a k�peket, rajzokat, �br�kat. A t�ma kapcsol�djon a gyermek hobbij�hoz, sport, sz�m�t�g�p, rep�l�k, divat stb. Lass�, tagolt olvas�s legyen, ha a gyermek k�zbek�rdez, besz�lgess�nk vele! Az olvas�s v�g�n besz�lgess�nk a hallottakr�l.

Sz�kincs: ha �j, sz�m�ra ismeretlen sz�val tal�lkozik a gyermek, azt mindig magyar�zzuk el neki. K�rdez�s n�lk�l is magyar�zhatunk szavakat, amikr�l �gy gondoljuk, nem �rti.

Sz�gy�jt�sekkel b�v�thetj�k a gyermek fogalmait. Azonos fogalomk�rbe tartoz� szavak, ellent�tek, rokon�rtelm� szavak, tant�rgyakra jellemz� szavak, ezek megmagyar�z�sa, szavak meghat�roz�sa, k�r�l�r�sa.

Visszamondat�s: mondjunk el egy t�rt�netet, majd k�rj�k meg a gyermeket, hogy mondja vissza. Ism�telj�k meg a k�r�st k�t nap eltelt�vel, figyelj�k meg mennyire eml�kszik.

�rt�sellen�rz�s: egy r�vid t�rt�net elmes�l�s�t k�vet�en k�rd�seket tesz�nk fel. K�vetkeztet�seket vonatunk le, �sszef�gg�seket figyeltet�nk meg. Egy magasabb fokozaton � k�rdezzen minket.

Sz�kincsb�v�t�s a Var�zsbet�vel

A Var�zsbet� programcsal�d a kudarcmentes olvas�stanul�st t�zte ki c�lul. �ltala a gyerekek j�t�kosan tanulnak meg olvasni, gyakorolj�k a helyes magyar nyelvhaszn�latot. Az �rt� olvas�st szolg�lja rengeteg
sz�-k�p egyeztet� feladata. Az Anagramma �s B�bel v�ltozatos feladatai b�v�tik a sz�kincset. Fels� tagozatosoknak is aj�nlott sz�k�szlet�k.

Bet�kb�l, sz�tagokb�l lehet kirakni �rtelmes szavakat, mondatokat p�ros�thatunk k�pekhez, igaz-hamis �ll�t�sok seg�tik a jobb meg�rt�st, szavakat csoportos�thatunk jelent�s�k, kapcsolataik alapj�n, f�fogalom al� rendelhetj�k �ket. A K�r�l�r� �s a Kakukktoj�s feladatok �rdekesen �s v�ltozatosan seg�tik a sz�kincs b�v�l�s�t.

A program biztat, dics�r, jutalmaz, hogy az olvas�s �r�m legyen, �s semmik�pp sem gy�trelem.

J�t�k�tlet

Mesebefejez�s m�sk�pp

Elkezdj�k mes�lni valamelyik k�zismert klasszikus mes�t a gyermeknek, pl. H�feh�rke �s a h�t t�rpe. El�r�nk egy bizonyos r�sz�hez, majd felvetj�k, hogy mi lett volna, ha...  Ha a gonosz mostoha nem is lett volna gonosz, vagy a h�t t�rpe helyett m�ssal tal�lkozik H�feh�rke, vagy �pp nem harap bele a m�rgezett alm�ba..

A fant�zia, k�pzelet erej�t haszn�lva fejezze be a gyermek a mes�t, vagy tal�ljunk ki k�z�sen t�rt�neteket. A sz�beli k�zl�st k�vet�en k�sz�thet�nk rajzot is, esetleg sz�nes pap�rokb�l kiv�gva a form�kat ragasztgathatunk illusztr�ci�t a mes�hez.

Kellemes id�t�lt�st!

A feln�ttkori agys�r�l�sek k�vetkezm�nyei

 "Minden k�zl�si pr�b�lkoz�s csak m�sok j�akarat�val siker�lhet"

                                                                                           (Max Fisch)

A besz�d sajnos akkor is k�rosodhat, amikor m�r j�l elsaj�t�tottuk. Egy hirtelen baleset, idegrendszert k�ros�t� betegs�g, �s az addig j�l haszn�lt nyelv teljesen elveszhet. Az agy s�r�l�se k�vetkezt�ben az egy�n �s a k�lvil�g k�z�tti kommunik�ci� neh�zkess� vagy lehetetlenn� v�lhat.

A dysarthria 

A dysarthria a besz�dmozg�sok koordin�ci�s kivitelez�s�nek zavara. Okai k�z�tt szerepelnek az agyi s�r�l�sek, fejl�d�si-, genetikai rendelleness�gek, sz�l�si k�rosod�sok, �rrendszeri gyullad�sos megbeteged�sek, daganatok, anyagcserezavarok. A k�rosod�s a besz�dhangok kiejt�si mechanizmus�t nehez�ti. Az artikul�ci� zavart, elmos�dott, a besz�d rosszul �rthet�, r�szben orrhang�, csaknem �rthetetlen lehet.

A logop�diai vizsg�lat a l�gz�s, a hangad�s, az artikul�ci� zavarainak felt�r�s�val indul, az arc �s a nyak reflextev�kenys�g�t is meg kell n�zni, el�fordulhatnak izomb�nul�sok.

A ter�pia nem csak a s�r�lt besz�dmotorik�ra, hanem a kommunik�ci�s zavarra is ki kell, hogy terjedjen, s�t a sz�kincs b�v�t�se is fontos feladat.

Az af�zia 

Az agy meghat�rozott ter�leteinek s�r�l�se k�vetkezt�ben (agyv�rz�s, agyi infarktus) az egy�n, aki a kor�bban elsaj�t�tott nyelvet helyesen haszn�lta a t�rsadalmi �rintkez�sben, af�zi�s lesz. A nyelvi k�pess�g zavara megmutatkozhat a besz�d kifejez� oldal�nak vagy meg�rt� oldal�nak, illet�leg egyszerre mindkett�nek hi�ny�ban vagy zavart m�k�d�s�ben. Teh�t a besz�d �s a besz�d meg�rt�se egyar�nt s�r�lhet.

 A nyelvi zavarok kezel�si m�dj�ban hasonlatoss�g van a megk�sett besz�dfejl�d�s, valamint a diszlexia-diszgr�fia ter�pi�j�hoz. Az ott eredm�nyesen haszn�lt m�dszerek az af�zia kezel�s�ben is hasznos�that�k. Ha a logop�dus egys�g�ben �s r�szletess�g�ben alaposan ismeri az emberi besz�d, az olvas�s-�r�s, a nyelv fejl�d�s�nek �llom�sait, �s az ahhoz sz�ks�ges k�pess�geket, akkor tudja igaz�n eredm�nyesen kezelni az af�zi�s beteget. Ez mindenk�ppen egy �tfog� ismeretet kell, hogy felt�telezzen, amely seg�ts�g�vel a legmegfelel�bb m�dszert tudja alkalmazni a s�r�l�snek megfelel�en, �s mindenk�ppen a legkreat�vabban.

A besz�dter�pia alapelvei 

A terapeut�nak mindig egy�tt kell m�k�dnie a besz�dhib�ssal, a hozz�tartoz�ival, �s ki kell alak�tani egyfajta egy�ttm�k�d�st, kapcsolatot a besz�dhib�s �s a hozz�tartoz�ja k�z�tt is. K�s�bb a k�rnyezet�t is b�v�teni kell (rokonok, bar�tok, utca). A felvil�gos�t� munka, a csal�d tan�t�sa, pszich�s t�mogat�sa �ppoly fontos, mint maga a besz�dter�pia. Ha a besz�dk�szs�g�t elvesz�tett feln�tt nem tudja mag�t kifejezni, fesz�ti bel�lr�l a kommunik�ci�s g�t, a tehetetlens�g, �s ez sajnos t�relmetlens�get, agresszi�t is eredm�nyezhet. El�fordulhat a teljes k�z�ny is a k�rnyezet�vel szemben. Meg kell tal�lnunk azt a m�dot, amely seg�ts�g�vel meg tudj�k �rteni egym�st.

A betegek kr�zise

A nyelv- �s besz�dzavar k�l�nb�z� hat�sokkal lehet a kommunik�ci�s, a szoci�lis �s az �rzelmi ter�letekre egyar�nt. Az af�zi�ban �s dysarthri�ban szenved�k eg�sz �lete megv�ltozik. Ezek az �llapotok olyan kr�zishelyzetek, melyek v�ratlan k�vetelm�nyeket, �j alkalmazkod�st �s d�nt�seket k�v�nnak meg. Az eg�sz addigi �letvitel megv�ltozik, egy "�j" �let kezd�dik.

 A teljes besz�drehabilit�ci� csak a legritk�bb esetben lehets�ges. A legfontosabb teend� a helyzet pszich�s lek�zd�se. A besz�d fejleszt�se r�sze a rehabilit�ci�nak, de emellett rengeteg a teend�. Megv�ltozik a csal�d �letform�ja, az esetleges b�nul�sok mozg�ss�r�l�ssel is j�rnak (a kerekes-sz�kes �letforma kialak�t�sa). A munkahely elvesz�t�s�vel anyagi vesztes�g, a kiszolg�ltatott helyzet miatt �n�rt�kel�si v�ls�g egyar�nt bek�vetkezhet.

A ter�pi�s helyzet

Amikor az �rintett szem�lyt seg�teni akarjuk, akkor a kommunik�ci�s korl�tozotts�gra, az esetleges �rzelmi v�ls�gra, a megv�ltozott szoci�lis helyzetre egy�ttv�ve kell gondolnunk az egy�ni saj�toss�gok figyelembe v�tel�vel egy�tt. A besz�dterapeut�nak a helyzetet komplexen kell l�tnia, �s mindennek m�g saj�t szem�lyis�g�vel is �sszhangban kell lennie. A m�dszerek megv�laszt�sa mindezen szempontokra ki kell, hogy t�rjen.

 A k�lcs�n�s tisztelet, a nyitotts�g is fontos szempontok. A terapeut�nak el kell k�s�rnie a beteget a meg�jult, �n�ll� �lete �tj�n. A ter�pia sor�n k�lcs�n�sen hat�ssal vannak egym�sra.

 A szakszer�, c�ltudatos, megtervezett munk�nak mind a kifejez� besz�d, mind a meg�rt�s jav�t�s�ra ki kell terjednie. Artikul�ci�s �gyes�t�s, sz�-k�p egyeztet�sek, fogalmak jelent�se, olvas�s-�r�s felid�z�se, esetleg �jratan�t�sa, kommunik�ci�s k�pess�gek fejleszt�se sz�kincsb�v�t�sekkel (csoportos�t�sok f�fogalmak al�, sz�gy�jt�sek, ellent�tek, rokon�rtelm�ek) ut�nmondat�sokkal, mondatalkot�sokkal, mondatbefejez�sekkel, �s a nem besz�den alapul� technik�k elsaj�t�t�s�val is (mimika, gesztusok, rajz, �r�s).

A Var�zsbet� alkalmaz�sa af�zi�s betegekn�l

A fent le�rtakban �sszhangba hoztam az af�zia ter�pi�t a diszlexia ter�pi�j�val, �s teszem ezt a Var�zsbet� diszlexia-diszkalkulia programja eset�ben is. Az olvas�s-�r�s elsaj�t�t�s�nak folyamat�ban, a sz�kincsb�v�t�sben, a k�pess�gfejleszt�sben egyar�nt hasznos�that� sz�m�t�g�pes programunk. A beteggel egy�tt v�gezz�k a sz�kirak�, sz�-k�p egyeztet�, f�fogalom al� rendel�, mondat-kieg�sz�t� feladatokat. K�zben a sz�ks�ges magyar�zatokat, �rtelmez�seket megadjuk, illetve v�gig seg�tj�k �t a feladatok megold�s�ban. Az anal�zis-szint�zis, a vizu�lis �szlel�s, differenci�l�s, a koncentr�ci�s k�szs�g, a mem�ria mind olyan k�pess�gek, mely a program seg�ts�g�vel nagyszer�en aktiviz�lhat�k.

 Mivel sok esetben a sz�mol�si k�szs�g is elv�sz, a program seg�ts�g�vel az alapokt�l kezdhetj�k el a sz�mol�s, a m�veletek felid�ztet�s�t, k�s�bb gyakorl�s�t.

Feladat-�tlet af�zi�s betegeknek

Besz�daktiviz�l�s

A hangos besz�d kialak�t�s�nak kezdeti f�zis�ban az automatiz�lt besz�d-eml�kekre hagyatkozunk. Ez felb�tor�thatja a beteget a hangos besz�dre, seg�ti az artikul�ci�t, az els� sikerekhez vezethet.

Elkezdj�k a felsorl�st, a beteg automatikusan folytatja vagy mondja vel�nk egy�tt:

1. Sz�ml�l�s 1, 2, 3 ... 10

2. Sz�ml�l�s visszafel� 10, 9, 8 ...

3. Napok, h�napok, �vszakok neveit kezdj�k sorolni

4. Gyermekkori mond�k�k, versek, dalok megkezd�se

5. Ellent�tp�rok mond�sa (pl. jobb - beteg mondja: bal )

6. Ismert k�zmond�sok megkezd�se (pl. Lassan j�rj - beteg mondja: tov�bb �rsz.)

K�pess�gfejleszt�s ny�ron is

Az �vodai tan�vnek v�ge, a nagycsoportosok elballagtak, �szre v�rja �ket az iskolapad. A ny�ri pihen�s k�zben j�t�kos k�pess�gfejleszt�ssel k�sz�thetik fel gyermekeiket az iskol�ra.

A hi�nyos k�pess�gek

Az iskol�ba indul� kisgyermekek egy r�sz�n�l gyakran �retlenek azok a funkci�k, amelyek a biztons�gos, �r�mteli tanul�s felt�telei. Kialakulatlan a t�rben val� t�j�koz�d�suk, nincsenek tiszt�ban az ir�nyok jelent�s�vel (bal-jobb, lent-fent, alatt-f�l�tt, k�z�tt stb.). Nehezen kapcsolj�k �ssze a k�z �s a szem mozg�s�t, t�k�rk�ppel �br�zolnak, ford�tva raknak ki k�l�nf�le alakzatokat, ford�tva h�zz�k meg a vonalakat. Ugyan�gy kialakulatlan m�g n�luk a domin�ns k�z haszn�lata is. K�z�gyess�g�k, rajzk�szs�g�k fejletlen, vonalvezet�s�k �gyetlen. Besz�d�kben gyakran felcser�lik a sz�tagokat, sz�kincs�k szeg�nyes. El�fordul, hogy a sz�t�h�z hib�s toldal�kot illesztenek. Nehezen fejezik ki magukat, nem besz�lnek �sszef�gg� mondatokban. Ritmus�rz�k�k bizonytalan. Nehezen �szlelik a hossz� �s r�vid hangokat, sz�taghat�rokat. Nem tudj�k elk�l�n�teni egym�st�l a z�ng�s �s z�ng�tlen m�ssalhangz�kat. Nem hallj�k ki a hangok egym�sut�nj�t a szavakban. Figyelm�k csapong�, nehezen �sszpontos�tanak a l�tottakra, hallottakra. Kev�s kitart�suk van az iskola�retts�g szempontj�b�l.

 A k�pess�gfejleszt�s fontoss�ga

A k�pess�gfejleszt�s fontos dolog, az olvas�s �s az �r�s sikeres elsaj�t�t�s�hoz vezet. A gyermekek sokir�ny� k�pess�ge, �rzelmi �lete �s besz�dk�szs�ge csak a sz�leikkel val� szoros kapcsolatban fejl�dhet, teljesedhet ki. A feladatok v�gz�se nem puszt�n passz�v cselekv�st k�v�n a kisgyermekt�l, hanem �lland� sz�beli megnyilatkoz�st is. Ehhez azonban arra van sz�ks�g, hogy a sz�l� seg�tsen gyermek�nek a feladatok �rtelmez�s�ben, ellen�rz�s�ben.  A feladatmegold�sok sor�n k�z�sen elt�lt�tt id� j��z� besz�lget�sekre, mes�l�sekre ny�jt alkalmat.

A sikeres iskolakezd�shez n�lk�l�zhetetlen k�pess�gek fejleszt�se

A bal-jobb megtan�t�sa, a t�rbeli t�j�koz�d�s fejleszt�se: ezek a gyakorlatok a bet�k alakj�nak biztos felismer�s�t alapozz�k meg. Fontos kialak�tanunk az ir�nyokat saj�t testen, t�rben, majd s�kban is. A t�k�rk�p elv�vel tan�tjuk t�rben �s s�kban egyar�nt az ir�nyokat, a kis sz�v lapon val� elhelyez�se rajzol�skor a bal oldalt mutatja. A sz�l�, ha szemben �ll gyermek�vel, mindig t�k�rk�pet mutasson!

A hall�si figyelem fejleszt�se: f�b�l, f�mb�l, �vegb�l k�sz�lt t�rgyak hangj�t kell felismerni, megneveztetni is, majd j�tszhatunk a furulya hangj�val (magas-m�ly, hossz�-r�vid hangok). Soralkot�sok hangokb�l. A r�vid-hossz� hangok megfigyeltet�se a bet�k hossz�s�g�nak jel�l�s�t k�sz�ti el�. J�t�k�tlet: Ha r�vid hangot hall a gyermek, ugrik egyet, ha hossz� hangot, helybe fut.

A hangok hely�nek kihall�sa a szavakban n�lk�l�zhetetlen ahhoz, hogy a gyermek majd helyesen �rja le a hangoknak megfelel� bet�k sorrendj�t. Hangkeres� j�t�kok a sz� elej�n, v�g�n, k�zep�n (Hol hallod?).

Ritmus�rz�k fejleszt�se: a sz�tagol�s megalapoz�sa t�rt�nhet tapsol�ssal, p�lcika-t�rdel�ssel.  El�sz�r j�l ritmiz�lhat� verseket k�s�rj�nk tapssal, dobbant�ssal, ritmushan