Vizu�lis �szlel�s-, figyelem-, eml�kezetfejleszt�s j�t�kosan

A c�lzott k�pess�gfejleszt�s akkor a leghat�sosabb, ha a gyermek �szre sem veszi. Legyen a tev�kenys�g j�t�kba �gyazott, val�di �r�mmel k�s�rt tev�kenys�g gyermek �s feln�tt k�z�tt!

Vizu�lis �szlel�s- �s figyelemfejleszt�s

1.      A term�szetben lezajl� v�ltoz�sok apr�l�kos megfigyel�se: Mindig sz�njanak id�t, hogy gyermek�kkel meg�lljanak egy-egy fa, bokor, vagy �pp egy apr� bog�rka mellett, �s n�zegess�k meg a r�szleteit. A legjobb j�t�k tavasszal, megfigyelni, ahogy napr�l napra zsend�l a t�j. Egyik nap m�g kopaszak a f�k, kop�r a t�j, m�snapra m�r kipattannak a r�gyek, vir�gba borulnak a gy�m�lcs�s�k. Ny�ron a legszebb l�tv�ny a sok-sok sz�nes mezei vir�g l�tv�nya, �sszel a tarka-barka falevelek jelentik a legnagyobb �lm�nyt. T�len a csillog� h�takar�, a z�zmar�s, dermedt n�v�nyek, j�gcsapok, j�gvir�gok l�tv�nya ragad mag�val.

2.      Figyeld meg! A gyermekek k�rben �lnek, v�lasztanak egy vizsg�l�t, aki �llva marad. A j�t�kvezet� feltesz neki egy k�rd�st (pl. Kinek van szokny�ja, k�k szeme?), a vizsg�l�nak mindenkit sorban meg kell figyelnie. Elsorolja a gyerekeket, ennek van, annak nincs... Min�l apr�bb r�szletekre k�rdezzen r� a j�t�kvezet�! Sokkal nehezebb a j�t�k, ha azt kell meg�llap�tani, hogy kinek nincs.

3.      Sz�nc�pa: Egym�st�l kb. 3 m t�vols�gra k�t p�rhuzamos vonalat h�zunk, s a k�z�tt�k h�z�d� "tengerben" �ll a c�pa. Amikor elki�ltja mag�t, hogy pl. "J�hetnek a k�kek!", akkor mindenki �tfut a t�loldalra, �s a c�pa igyekszik megfogni �ket. Akin a mondott sz�nb�l van valami ruhadarab, nyugodtan �ts�t�lhat, mert nem foghat� meg. Ezut�n m�s sz�nt mondva folytat�dik a j�t�k. Akit megfogott, az lesz a k�vetkez� c�pa.

4.      Mi v�ltozott meg? Mindenki j�l megfigyeli azt a gyermeket, aki a k�r k�zep�n nagyon lassan megfordul maga k�r�l. Ezut�n kik�ldj�k a szob�b�l, �s ott megv�ltoztat valamit mag�n pl. Kik�ti a cip�f�z�j�t, megv�ltoztatja a frizur�j�t, kigombol egy gombot a ruh�j�n. Ism�t bej�n a k�rbe, �s lassan megfordul. Aki el�sz�r fedezi fel, mi v�ltozott rajta, az k�vetkezik.

5.      Tev�kenys�g imit�l�sa: A gyermekek k�rben �lnek. Egyik�k a k�r k�zep�re �ll, kigondol egy tev�kenys�get, amelyet hang n�lk�l bemutat /pl. f�r�szel, f�z, takar�t/, a t�bbieknek ki kell tal�lni, mit j�tszott el. Akinek siker�l, az �llhat k�z�pre. M�sik v�ltozata, amikor a foglalkoz�sokat kell kital�lni: "Amerik�b�l j�ttem, mesters�gem c�mere: ... " (megmondjuk az els� �s utols� bet�t), majd k�vetkezik a mutogat�s.

6.      L�tok valamit: Az asztalra kitesz�nk n�h�ny t�rgyat. A j�t�kvezet� az egyik darabr�l mond n�h�ny jellemz� tulajdons�got. A gyerekeknek ki kell tal�lni, hogy melyikre gondolt. K�s�bb m�r egy gyermek is jellemezheti a kiszemelt t�rgyat.

7.      Gombok v�logat�sa sz�n, nagys�g, lyukak sz�ma szerint. Logikai lapok, magyar-, francia k�rtya v�logat�sa, csoportos�t�sok.

8.      Modell�p�t�s konstrukci�s �p�t�j�t�kokb�l. Alakzatok kirak�sa p�lcik�kb�l, korongokb�l. Fokozatok: r�helyez�s, m�sol�s, ut�nz�s eml�kezetb�l, kirak�s sz�beli utas�t�sra, �n�ll� fant�zia alapj�n.

9.      Puzzle j�t�kok: A gyermeknek mutatunk egy k�pet, megbesz�lj�k, mi hol van rajta. A k�pet sz�tv�gjuk darabokra, majd a gyermeknek �ssze kell raknia. Ugyanezt j�tszhatjuk bet�elemekkel, bet�kkel, sz�mokkal a bet�tanul�s id�szak�ban.

10.    Kakukktoj�s-keres�s: K�l�nf�le t�rgyak vagy azok k�pei sorakoznak az asztalon. Meg kell mutatni, melyik nem illik a t�bbi k�z�. Pl. a vir�gok k�z� gy�m�lcs ker�lt.

11.    Mi v�ltozott? Az asztalra 5-6 t�rgyat teszek ki. Miut�n a gyermek megfigyelte azokat, elfordul, �n ezalatt elveszek vagy hozz�teszek, illetve kett�t felcser�lek. Vegye �szre a v�ltoz�st!

Vizu�lis eml�kezetfejleszt�s

1.      Ki nincs vel�nk? Egy gyermek k�z�pre �ll, becsukja a szem�t, � a huny�. A t�bbiek k�rbe �llnak, �s m�g egy versik�t mondanak, az egyik�k kimegy a teremb�l:
            "Az erd�ben j�rtunk-kelt�nk,
            Egy gyermeket elvesztett�nk.
            Mondd meg Jancsi, mondd meg nek�nk,
            Ki az, aki nincs most vel�nk?"
Mindig a k�r k�zep�n �ll� gyermek nev�t mondjuk a versben. Ekkor � kinyitja a szem�t, �s megpr�b�lja kital�lni, hogy ki ment ki. Ha eltal�lta, szerepet cser�lnek, ha nem, bent marad a k�rben.

2.      Letakar�s: A gyerekek k�rben �lnek, alaposan szem�gyre veszik egym�st. Valakit kik�ld�nk, ezalatt egy gyermeket letakarunk pl�ddel �gy, hogy a l�b�t se lehessen l�tni. Beh�vjuk a huny�t, aki igyekszik kital�lni, hogy kit takartunk le. Ha kital�lta, leleplezheti a gyermeket. Nehez�thetj�k, ha a letakar�skor a gyerekek helyet is cser�lnek.

3.      Mi v�ltozott meg a szob�ban? Egy gyermeket kik�ld�nk a szob�b�l, de annak el�bb j�l k�r�l kell n�znie, hogy mi hol van. Am�g kint tart�zkodik, megv�ltoztatjuk a szoba berendez�s�t, illetve v�ltoz�sokat hozunk l�tre. A visszah�vott gyereknek meg kell �llap�tania, mi v�ltozott a szob�ban.

4.      Mi van a kend� alatt? K�l�nb�z� t�rgyakat figyeljenek meg a gyerekek az asztalon, majd ezeket letakarjuk. A gyerekek egyenk�nt odaj�nnek, �s megs�gj�k, mit l�ttak. A nagyobbak le is rajzolhatj�k. 4-10 ismert t�rggyal dolgozzunk!

5.      K�peket teszek a gyermek el� (pl. z�lds�gek, �llatok, �telek k�peit), ezeket 30 m�sodpercig n�zheti, majd pr�b�lja meg eml�kezetb�l felsorolni, mit l�tott.

6.      P�ros asszoci�ci�: 5-6 egym�ssal �sszef�gg� k�p-p�r megjegyz�se (pl. h�z-ker�t�s). A felid�z�sn�l a p�rok valamelyik tagja hi�nyzik, ezt kell kital�lni, lerajzolni. Ezut�n nehez�thetj�k a j�t�kot egym�ssal �ssze nem f�gg� k�p-p�rok megjegyz�s�vel (pl. kolb�sz-l�mpa). Olvasni tud� gyermekekn�l sz�-p�rokkal is j�tszhatjuk.

7.      H�rom k�l�nb�z� k�pecsk�t, bet�elemet vagy bet�t rajzolunk egym�s mell�. A h�rom k�p soronk�nt m�s-m�s sorrendben tal�lhat�. A sorokat egyes�vel mutatjuk meg a gyermeknek (a t�bbit letakarjuk), ezut�n le kell rajzolnia helyes sorrendben az �br�kat, ahogy azt utolj�ra l�tta.

8.      Mem�riaj�t�k: K�l�nb�z� t�rgyak, bet�k, sz�mok, sz�-k�pek f�fogalmak al� rendelve, foglalkoz�sok k�peit k�sz�thetj�k el k�t p�ld�nyban. Leford�tjuk a k�rty�kat, egym�s ut�n ford�tjuk fel �ket, aki p�rt tal�l, �jra h�zhat. Az nyer, akinek a legt�bb p�rja lesz. Mindig ugyanoda tegy�k vissza a k�rty�kat, hogy eml�kezni kelljen a hely�re!

9.      Tiltott mozdulat: A gyerekek k�rben �lnak, k�z�pen a j�t�kvezet�. A j�t�k megkezd�se el�tt megbesz�lik, �s bemutatj�k, hogy milyen mozdulatot nem szabad ut�nozni (pl. a kart felemelni). A gyerekek mindenben ut�nozz�k a j�t�kvezet�t, kiv�ve a tiltott mozdulatot. Aki elhib�zza, kiesik vagy z�logot ad.

A vizu�lis k�pess�gek fejleszt�se a Var�zsbet�vel

A Var�zsbet� Programcsal�d feladatai a vizu�lis k�pess�gek fejleszt�s�re a legalkalmasabbak. Az l�t�s �tj�n kialakul� �szlel�s, eml�kezet fejleszt�se az iskol�skor� gyermekek eset�ben k�pek, bet�k, szavak, mondatok, sz�mok seg�ts�g�vel t�rt�nik.

 Az apr� r�szletek megfigyeltet�se a hib�san �rt szavak eset�ben, a hi�nyz� bet�k, az �kezetek p�tl�sakor remek�l fejleszthet� (Hibajav�t�, �kezetp�tl�). A Dyslex feladatai az azonoss�gok, k�l�nb�z�s�gek felismer�s�t szolg�lj�k. A Kakukktoj�s j�t�k �rdekess�ge, hogy lehet n�velni az elemek sz�m�t, �s �gy meg�llap�tani, melyik k�p nem illik a t�bbi k�z�.

 A bet�kirak�, puzzle j�t�kot nagyon szeretik a gyerekek, ennek �rdekess�ge, hogy az elemsz�mot lehet n�velni vagy cs�kkenteni, illetve a bet� m�g�tt l�that� h�tt�rk�pet lehet v�ltoztatgatni, ez�ltal k�nnyebb� vagy �pp nehezebb� tenni a j�t�kot.

 Mem�riaj�t�kai k�p-k�ppel, de k�p-sz�val v�ltozatban is j�tszhat�ak. A bet�m�ret �s a szavak hossz�s�g�nak be�ll�t�s�val az olvasni tanul� kisgyermeknek �s a fels�bb �vfolyamos tanul�nak egyar�nt haszn�lhat�. Remek�l lehet vele sz�rakozni, egy�ni id�cs�csokat fel�ll�tani, de p�rban is j�tszhat�, ha sz�moljuk a felfedett lapok sz�m�t.

J�t�k�tlet

Vizu�lis �szlel�s fejleszt�se

Ha kir�ndulni indulunk a vadvir�gos mez�re, k�sz�ts�nk el otthon egy kis �traval�t! Kartonpap�rb�l v�gjunk ki egy kis talpform�t, a k�zep�re ragasszunk k�toldal� ragaszt�t! K�sz�ts�nk bel�le t�bbet!

 Kir�ndul�s k�zben, ha egy sz�p sz�nes mez� mellett haladunk el, �lljunk meg egy kicsit, �s id�zz�nk el a vir�gok, a benne ny�zsg� rovarok megfigyel�s�vel. A kis talpacsk�r�l h�zzuk le a ragaszt� v�d�f�li�j�t, �s gy�jt�gess�nk apr�cska vir�gszirmokat, melyeket felragasztgatva egy sz�p kompoz�ci�t kaphatunk.

 Hazavihet�nk eml�kbe egy talpalatnyit a gy�ny�r� term�szetb�l! :-)

Kellemes id�t�lt�st k�v�nok!

Eleven gyerekek

A nagy mozg�sig�ny�, t�lont�l is akt�v gyermekek otthoni lek�t�se nagy gond lehet a sz�l�k sz�m�ra. Az eleven gyerekek nem �lnek egy helyben, �s b�bel�dnek �r�kig a j�t�kaikkal, hanem ellenkez�leg, folyton ingerekre v�gynak. �n�ll� j�t�kuk ink�bb z�rzavaros, a j�t�kok a kez�kben folyton elt�rnek, sz�tszakadnak. Ha magukra hagyjuk �ket, sokszor v�ltanak �t agressz�v, vesz�lyes cselekedetekbe. Mindig valamilyen tev�kenys�get kell felk�n�lnunk a sz�mukra, �t kell v�ltani a benn�k l�v� energi�kat, hogy a feln�tt ir�ny�t�sa mellett hasznosan t�lts�k el j�t�kidej�ket.

A r�szk�pess�g-gyenges�geket mutat� gyermekek sok esetben �n�ll�an k�ptelenek a vil�g ingereit megfelel�en felfogni �s k�dolni, nekik ebben kell, hogy seg�tsenek sz�leik, nevel�ik. Az ingerek �rz�kel�se, �s azok megfelel� hasznos�t�sa a feln�ttek tudatos seg�ts�ge, fejleszt� munk�ja n�lk�l nem  t�rt�nik meg az idegrendszer�kben. A diszlexi�s, illetve arra hajlamos gyerekeket sokkal t�bb �lm�nyhez, l�t�si-, hall�si-, mozg�sos ingerhez, sok-sok manu�lis tev�kenys�ghez kell juttatni.

Ha otthon m�r kifogyott az �tletekb�l, illetve a gyermekek is �s a sz�l�k is sz�vesen kimozduln�nak, illetve bar�tkozn�nak hasonl� kisgyermekes csal�dokkal, akkor keresse fel az Eleven Gyerekek Klubja weboldal�t. A Klub hetente jelenteti meg h�rlevel�t, melyben v�ltozatos, esem�nyd�s programokat, rendezv�nyeket aj�nlanak. A k�z�s j�t�k, bark�csol�s, a mese�lm�nyek, zen�re mozg�s, zen�l�s, kir�ndul�s, mely a sz�l�k �s gyermekeik sz�m�ra egy�ttes �lm�nyt jelent, nagy fontoss�g� a pszich�s fejl�d�s szempontj�b�l is. A csal�dok �sszetart� ereje n�het, hiszen egy mindig akt�v, vagy �pp egy k�pess�g-gyenge gyermek pr�b�ra teszi a h�tk�znapokban sz�lei t�relm�t. A k�z�s, �r�mteli tev�kenys�g a csal�don bel�li, �s a csal�dok k�zti elszigetelts�get is oldhatja. Megismerhetik egym�st, megbesz�lhetik az azonos gondokat, probl�m�kat, �r�m�ket a sz�l�k, a gyerekek k�zt bar�ts�gok sz�v�dhetnek. A j�t�k, az egy�ttes �lm�nyek, a besz�lget�sek k�zben old�dhatnak a fesz�lts�gek is. 

A szabadid�  kreat�v elt�lt�se, melyet a kisgyermek a sz�leivel k�z�sen v�gezhet, a legjobb fejleszt� tev�kenys�g mind pszich�j�nek, mind  k�pess�gei kialakul�s�nak tekintet�ben.

Az Eleven Gyerekek weblapj�t itt tal�lja meg: http://www.elevengyerekek.hu/

A hall�si figyelem-, �szlel�s fejleszt�se j�t�kokban

K�r�lvesznek benn�nket k�rnyezet�nk zajai. �lljunk meg egy pillanatra, �s hallgat�zzunk! Ugye mennyi mindent hallunk a sz�kebb �s a t�gabb k�rnyezet�nkb�l egyar�nt?  Egy kis odafigyel�s az �llatok, j�rm�vek, t�rgyak, a test�nk, az emberek hangjaira, �s m�ris fejl�dik, finomodik a hall�si �rz�kel�s�nk. 

Gyermekj�t�kok, melyek fejlesztik a hall�st

Koszor� c. dalos j�t�k: A gyermekek k�rben �llnak, valaki a k�r k�zep�n guggol, kez�vel eltakarja a szem�t. Az ismert gyermekdalt �neklik:

 "Koszor�, koszor�, m�rt vagy olyan szomor�?
Az�rt vagyok szomor�, mert a nevem koszor�."

Egyik gyermek a guggol� h�ta m�g� �ll, �s kopogtat a h�t�n:

"Kip-kop, kopogok,
tal�ld ki, hogy ki vagyok!"

Ha felismeri t�rsa hangj�t, helyet cser�lnek.

Lopakod�s: A gyermekek k�rben �lnek, egyik�k bek�t�tt szemmel k�z�pen �l. Ha a j�t�kvezet� egyik�kre r�mutat, az nagyon �vatosan k�z�pre lopakodik. A huny� igyekszik meg�llap�tani, hogy merr�l k�zel�tik meg, �s arra mutat, amerre a t�rs�t hiszi. Ha eltal�lja, helyet cser�lnek, ha nem, akkor � marad k�z�pen.

Hol sz�l a cseng�? H�rom gyermeknek kend�vel k�ss�k be a szem�t �s vigy�k �ket a szoba k�l�nb�z� pontj�ra. Mindegyiket forgassuk meg j�l, hogy ne tudjon t�j�koz�dni. Valahol a szob�ban megsz�laltatunk egy cseng�t. A bek�t�tt szem� gyermekeknek oda kell menni�k, ahol a cseng� sz�l. Aki el�sz�r �r oda, az a gy�ztes. A cseng� lehet�leg a h�rom gyermekt�l azonos t�vols�gban sz�ljon.

�llathang-ut�nz�k

Vau-vau kutyus: Bek�tj�k az egyik gyermek szem�t. � �ll a k�r k�zep�re, � lesz a gazdi. A t�bbiek k�rben �llnak, �k lesznek a kutyusok. A gazdi h�romszor megfordul a tengelye k�r�l, s amikor meg�ll, r�mutat valakire, �s azt mondja: "Ugass kutyus, vau-vau!" Akire r�mutatott, annak ugatni kell, a gazdinak pedig ki kell tal�lnia, ki a kutyus. Ha t�ved, helyet cser�l a kutyussal. Ha felismeri, maradhat a k�r k�zep�n, vagy ford�tva. M�s �llathanggal is j�tszhatjuk.

Kismad�rka: A gyermekek f�lk�rben helyezkednek el, n�h�ny l�p�ssel el�tt�k nekik h�ttal �l az egyik gyermek. Mikor ez a gyermek azt mondja: "Kismad�rka adj egy hangot!" akkor a j�t�kvezet� r�mutat valakire, akinek hangosan kukor�kolnia kell. A k�rdez�nek ki kell tal�lnia, hogy melyik gyermek sz�lt. Nehez�thetj�k a j�t�kot, hogy m�s mad�rhangot ad ki vagy elv�ltoztatja a hangj�t. Ha eltal�lta, helyet cser�lnek. Csak akkor j�tszhatjuk, ha a gyermekek j�l ismerik, �s meg tudj�k k�l�nb�ztetni egym�s hangj�t.

Kutya kergeti a cic�t: Minden gyermek v�laszt mag�nak egy olyan �llatot, amelyiknek ismeri a hangj�t. Egym�s k�z�tt is megbesz�lik.

Kutya kezdi: "A kutya kergeti a cic�t, vau-vau." A cic�nak folytatni kell, �tveszi a sz�t: "A cica kergeti a kecsk�t, miau, miau." Most m�r a kecsk�nek kell folytatnia. T�bbsz�r is sorra ker�lhetnek egym�s ut�n.

�llatkertben: Mindenki kiv�laszt egy-egy �llatkerti �llatot, melyet hanggal, mozg�ssal megszem�lyes�t. A t�bbieknek ki kell tal�lniuk, melyik �llatra gondoltak.

J�t�k a besz�dhangokkal, szavakkal

N�vsorolvas�s: Minden gyermek megkapja egy hang h�v�k�p�t (Pl. sz - k�gy�, z - m�hecske, c - cica, s - vonat, zs - rep�l�, cs - cs�p�g� csap, r - motor) Egy gyermek sz�l�tja �ket a hangokkal. Ha 's' hangot ejt, kij�n a vonat, Ha 'sz' hangot ejt, kij�n a k�gy� stb.

Hangfelismer�s szavakban: A kos�rban t�rgyak vannak, mindegyik nev�ben megtal�lhat� pl. a k�gy� hang. A gyermek a kend� al� ny�l, �s megpr�b�lja kital�lni, milyen t�rgyat fogott meg, ut�na megkeresi a 'sz' hangot a nev�ben. Ha az elej�n hallja a 'sz' hangot, akkor a j�t�kmozdonyba teszi a t�rgyat, ha a v�g�n, akkor az utols� kocsiba, ha benne van a sz�ban, akkor a k�z�ps� kocsiba.

J�t�k a szavakkal: A j�t�k l�nyege, hogy a hallott szavak k�p�t kell a kisgyermeknek megmutatnia. A nagyobb gyermekekn�l a szavakat egym�shoz hasonl�, kis elt�r�s� k�pz�si saj�toss�gokkal rendelkez� hangokb�l kell �ssze�ll�tani (pl. papa-baba, pap-bab, k�z-k�s)

J�t�k a nevekkel: A gyermekek k�rben �lnek. K�t gyermek, pl. G�bor �s Peti kezdi a j�t�kot. G�bor megsz�lal, mintha telefonon h�vn� bar�tj�t: "G�bor h�vja Petit." Ekkor Peti azonnal a saj�t nev�t mondja, �s ut�na teszi egy m�sik gyermek nev�t: "Peti h�vja Terit." Most Teri folytatja. Mindenkire ker�lj�n sor t�bbsz�r is, senki ne maradjon ki. Pr�b�ljuk min�l gyorsabban.

A hall�si mem�ria fejleszt�se

�llat-, vir�g-, gy�m�lcs stb. mem�ria: Alkalmasak b�rmilyen f�fogalom al� csoportos�that� szavak. Egym�s ut�n mondj�k a k�rben �l�k a szavakat �gy, hogy a k�vetkez� mindig mondja az el�tte elhangzottakat, majd hozz�tesz egy �jabbat. Aki ront, vagy nem tudja folytatni a sort, kiesik.

Kir�ndulni megy�nk: Mi ker�lj�n a h�tizs�kba? Itt is fokozatosan n�vekedik az elemek sz�ma: pl. zsemle, zsebkend�, sajt, �d�t� stb.

Elmentem a boltba: A j�t�kot kezd� gyermek azt mondja: "Elmentem a boltba �s vettem egy t�r�t." A k�vetkez� gyermek: "Elmentem a boltba, vettem egy t�r�t, �s egy tejf�lt."A k�vetkez� mindig ism�tli, amit az el�z�ek mondtak, �s mond hozz� egy �j �lelmiszernevet.

Bet�k, sz�mok sorrendje: Az elhangz�s ut�n kell kirakni bet�-, illetve sz�mk�rty�kkal. Fokozatosan emelj�k az elemsz�mot, h�rommal ind�tsuk, azt�n ameddig tudja a gyermek.

Versek tan�t�sa: Tan�tsunk a gyerekeknek n�vekv� hossz�s�g� �s neh�zs�g� mond�k�kat, verseket!

A Var�zsbet�, mint j�t�k

Term�szetesen a legnagyobb �r�m, ha feln�tt �s gyermek egy�tt tud j�tszani. Ha van idej�k, seg�thetnek gyermek�knek a hall�si �szlel�s fejleszt�s�ben programunk seg�ts�g�vel is. A gyermek hangos olvas�s�t jav�thatj�k, a sz�anyag, a mondatok tollbamond�s�val pedig csiszolhatj�k helyes�r�s�t.

 Ha gyermek�k egyed�l haszn�lja programunkat, akkor a Var�zsbet� nagy seg�ts�get jelenthet gyermek�k sz�m�ra az �rtelmes, hasznos j�t�ktev�kenys�gben. A programcsal�d legfiatalabb tagja, a B�bel a fogalmi gondolkod�s fejleszt�s�nek nagyszer� eszk�ze. Sz�kincsb�v�t�sre, figyelem-, mem�riafejleszt�sre, helyes�r�s gyakorl�sra egyar�nt haszn�lhat� j�t�kos gyakorlatokat tartalmaz. A program a j�t�koss�g eszk�z�vel tan�tja az ismereteket a diszlexi�s panaszokkal k�zd� gyermekek sz�m�ra �pp�gy, mint az olvas�s k�szs�gszint� elsaj�t�t�s�t c�lul t�z� kisiskol�soknak.

J�t�k�tlet

Sz�gy�jt�s, a sz�kincs fejleszt�s�re is alkalmas.

 Hol j�runk, mit csin�lunk? A j�t�kvezet� mond egy fogalmat, vagy f�nevet: gy�gyszert�r, vasal�s, az erd�ben, a piacon stb. �s a gyerekeknek olyan szavakat kell mondaniuk, amelyek kapcsol�dnak ehhez a fogalomhoz. Gyorsan haladjunk, ne legyen gondolkod�si id�!

Kisebb gyerekek (�vod�soknak is) fogalmai: iskolat�ska, oszt�ly, �voda, orvosn�l, kert, f�rd�szoba, t�v�, kir�ndul�s, Duna - part, t�zolt�, fodr�sz, sz�let�snap, Kar�csony, �llatkert, bev�s�rl�s, k�nyvt�rban stb.

Nagyobb gyerekeknek aj�nlott: atomer�m�, k�korszak, �szaki - sark, �rutaz�s, Egyiptomi - birodalom, Hannib�l, �nnepek, templom, bizony�tv�ny, zene, szabadid�, mag�ny, t�rs, politika, csal�d, gyermekkor - feln�ttkor stb.

Tests�ma �s t�ri orient�ci� fejleszt�se

 A mozg�sfejleszt�s elengedhetetlen�l fontos az olvas�s-�r�s megtanul�s�hoz. R�szter�letei a testtudat fejleszt�se (testk�p, testfogalom, tests�ma), a tapint�s, a mozg�s�rz�kel�s, az egyens�ly�rzet, a k�t testf�l mozg�s�nak �sszehangol�sa, az alapmozg�sok koordin�ci�j�nak jav�t�sa, a t�ri t�j�koz�d�s fejleszt�se, a bizalomer�s�t� gyakorlatok.

A testk�p fejleszt�se

A testtudat kialakul�s�nak els� l�p�se a testk�p ismerete, a saj�t test megtapasztal�sa, �rz�se. Ezt megtapasztalhatjuk mozg�sokban, de ember�br�zol�sokban is. A testk�p a test k�ls� �s bels� �rz�kleteib�l sz�rmazik, tartalmazza a saj�t testr�l szerzett tart�s benyom�sokat is (pl. t�l magas, t�l k�v�r vagyok, stb.) Kialakul�s�t befoly�solj�k az �rzelmek, m�s emberek r�lunk alkotott v�lem�nye. Minden gyermeket hozz� kell seg�ten�nk, hogy el�gedett legyen �nmag�val, mert a j� �rzelmi �llapot pozit�van hat az �nk�pre.

A testfogalom kialak�t�sa

A testfogalom a saj�t testr�l szerzett tud�s. A gyermek megtanulja a testr�szeinek az elhelyezked�s�t, nev�t, funkci�j�t. C�lszer� a testk�pbe m�g be nem �p�lt testr�szeket t�bbf�le m�don �rz�keltetni (pl. k�k szalag a jobb csukl�ra, sz�vecske a baloldalra, t�rdv�d� a t�rd�re, d�rzs�lgetj�k, csipkedj�k a testr�szeket, meleg leveg�t f�junk r�, stb.) Ha a gyermek m�r meg tudja nevezni a testr�szt, be�p�lt biztosan a testk�p�be, akkor a funkci�j�t gyakoroljuk.

A tests�ma fejleszt�se

A tests�ma a test gravit�ci�hoz val� alkalmazkod�s�nak, egyens�ly�nak, az izmok percr�l percre v�ltoz� mozg�s�nak meg�l�se. Fejleszt�s�t az ut�nz�mozg�sokkal, gesztusj�t�kokkal v�gezz�k.  A mozdulatokat hangut�nz� szavakkal, ritmikus sz�lamokkal k�s�rj�k. Az egyens�lygyakorlatok v�gz�s�vel fejl�dik a tests�ma, ezt seg�ti a k�t testf�l integr�l�sa (jobb-bal). Fontos az alapmozg�sok koordin�ci�j�nak fejleszt�se, a t�r�rz�kel�s m�s t�rgyakhoz, emberekhez val� viszonyban. A ritmus a test mozg�sainak id�belis�g�t jelen�ti meg.