Testr�szek j�t�kos tanul�sa

1.   A testr�szek megnevez�se, meg�rint�se t�k�r el�tt. Felsz�l�t�sra mutassa, mozgassa meg egyes testr�szeit.

2.   Hol sz�rt meg? Egy kis j�t�km�hecsk�vel a j�t�kvezet� meg�rinti valahol a gyermeket. A gyermeknek meg kell mondania �s mutatnia, hol sz�rta meg a m�hecske. �lve, hason �s h�ton fekve stb. is j�tszhatjuk. Ha �gy m�r j�l megy, v�gezhetj�k bek�t�tt szemmel is.

3.   Szivacslabda adogat�sa a t�rzs, v�ll, nyak, comb k�r�l (�l�sben, �ll�sban), t�rden, teny�ren t�maszkodva (egyens�ly gyakorlat).

4.   Testr�szek megmutogat�sa mond�k�val k�s�rve:

Ir�nyok, oldalis�g gyakorl�sa

1.   Sz�nes szalaggal jel�lj�k a jobb csukl�t, bok�t, majd k�l�nb�z� mozg�sos feladatokat adunk a j�t�kosoknak. Pl. a szalagos jobb k�zzel labda gur�t�sa, jobb l�bbal a padon, ballal a talajon tovahalad�s, ism�tl�s ford�tva. Karika k�rbefut�sa �gy, hogy a jobb l�b legyen a karika mellett. K�sz�s, m�sz�s egy v�gtag kiiktat�s�val (jobb l�b, ill. kar, bal l�b, ill. kar).

2.   J�r�s padon, f�ldre fektetett k�t�len oldalir�nyba, el�re, esetleg h�tra. Sz�kdel�s karik�b�l el�re, h�tra, jobbra, balra. Egy bek�t�tt szem� gyereket t�rsai ir�ny�tanak el�re, h�tra, jobbra, balra vez�nyszavakkal egy adott c�l fel�, k�l�nb�z� akad�lyok kiker�l�s�vel.

3.  M�sz�ka: A padl�ra ragasztunk �ntapad�s tap�t�b�l kiv�gott k�z �s l�bform�kat. Ezeket k�t sz�nnel megk�l�nb�ztetj�k pl. jobb k�z, l�b s�rga, bal k�z, l�b k�k. Ezeken kell a gyermeknek s�t�lni ill. m�szni.

4.  P�ros�tsanak a gyerekek bal �s jobb keszty�ket, cip�ket, pap�rb�l k�sz�lt kezeket �s l�bakat.

5.   Hullahopp karik�ban elhelyez�nk f�l p�r cip�ket. A m�sik f�l p�r cip�ket a szoba k�l�nb�z� pontjaira tessz�k. Hangjelre kezdj�k p�ros�tani a cip�ket. Igyekezzenek min�l t�bb p�rt megtal�lni, �s saj�t hely�kre gy�jteni.

6.  Tan�tsunk el�bb a t�rben ir�nyokat (tedd a macit ide-oda), majd a pap�ron, s�kban is, rajzoljanak, jel�ljenek balra, jobbra, k�z�pre, tetej�re, alj�ra, mell�.

7.  Ir�nymozg�s mond�k�ra:

Csoportj�t�kok

Szobr�szj�t�k: K�l�nb�z� p�zokat mutat egy gyermek �gy, hogy h�ttal �ll a t�bbieknek, az�rt, hogy az oldalis�g meglegyen. A t�bbi ut�nozza.

T�k�rk�p: A csoport egy k�rt alkot. Egy gyermek k�z�pre �ll, majd szembe �ll vele egy t�rsa. Egyik�k elkezd mozogni, k�l�nf�le mozdulatokat v�gez lassan, m�g a szemben �ll� igyekszik ut�nozni, mintha a t�k�rk�pe lenne. Mindenki ker�lj�n sorra!

K�vesd a vez�rt! V�lasszunk egy vez�rt a gyerekek k�z�l, j�tsszuk azt, hogy azt csin�lja az oszt�ly, amit a vez�r mond:
"A vez�r azt mondja, hogy �lljatok a jobb l�batokra!"
Nehez�thetj�k a j�t�kot, hogy ellent�tes ir�nyokkal v�laszoljanak:
"Emeld fel a jobb (bal) kezed!"
vagy
"Fogd meg a bal (jobb) v�lladat!"

 Rend�rj�t�k: A gyermekek kiv�lasztanak egy rend�rt, aki kimegy a szob�b�l. Ezalatt megbesz�lik, ki lesz a tolvaj, akir�l majd a rend�rnek pontos szem�lyle�r�st kell adni. Majd visszah�vjuk a rend�rt, �s minden gyermek mond egy-egy jellemz� tulajdons�got a tolvajr�l, aminek alapj�n ki kell tal�lni, ki a tolvaj.

Ir�nyj�t�kok a Var�zsbet�vel

Ha kialak�tottuk a gyermek t�j�koz�d�si k�pess�g�t saj�t test�n, majd k�zvetlen k�rnyezet�re vonatkoz�an a t�rben, a k�vetkez� �llom�sk�nt s�kban kell gyakoroltatnunk a t�j�koz�d�st. Az olvas�s, sz�mol�s helyes ir�ny�nak kialak�t�shoz fontos tudnia, hogy a lapon hol van a f�nt, lent, bal, jobb ir�ny. A Var�zsbet� T�rk�p�sz, Sz�l�nc, Hol van? Merre mutat? feladatai gyakoroltatj�k, elm�ly�tik az ir�nyokat. Seg�tenek az ir�nyt�veszt�ssel k�szk�d� diszlexi�s gyermekeknek �nseg�t� m�don fejl�dni, a jutalmaz�ssal kitart�sra �szt�nzi �ket.

J�t�k�tlet

K�rj�t�k a kint-bent fogalm�nak gyakorl�s�ra

A gyerekek v�lasztanak maguk k�z�l egy g�ly�t �s egy b�k�t. K�rt alkotnak, megfogj�k egym�s kez�t. Ez a t�, bent a t� k�zep�n guggol a b�ka. A k�r�n k�v�l magasra emelt trddel s�t�l a g�lya. K�z�sen mondj�k a mond�k�t:

"Hossz� l�b� g�lya b�csi, mit akar kend vacsor�zni?
B�kah�st, brekeke? Ugye bizony j� lenne?
Tess�k h�t bel�le!"

Erre f�lemelik a kez�ket, szabad utat adva ezzel a g�ly�nak, hogy megfoghassa a b�k�t, aki persze menek�l.

Ki-be bujk�lnak a karok alatt, lehet akad�lyozni, elz�rni az �tj�t a g�ly�nak, ha a b�k�t akarj�k v�deni, vagy ford�tva.

 Ha megfogta a g�lya a b�k�t, �jabb szerepl�ket v�lasztanak, �s indul a mond�ka el�lr�l.

Kellemes id�t�lt�st k�v�nok!

Diszlexia, mely�rt rohan� vil�gunk is okolhat�

Manaps�g sajnos egyre kevesebb id� jut a csal�dokban arra, hogy gyermek�nkkel le�lj�nk j�tszani, hogy besz�lgess�nk vel�k. Anyanyelvi fejl�d�s�kh�z, k�szs�geik kialakul�s�hoz pedig nagy fontoss�g� lenne a feln�ttel val� kommunik�ci�, az egy�ttes, szeretet�lm�nyen alapul� j�t�k. Gondoljon csak vissza azokra az id�kre, amikor m�g t�bb gener�ci� �lt egy�tt, milyen j� volt hallgatni a nagymama, nagypapa mes�it! Nekik mindig volt idej�k besz�lgetni, j�tszani az unok�ikkal.

A feln�tt anyanyelv-fejleszt� szerep�t ma �tveszi a t�v�, a vide�, a DVD filmek. A k�szen kapott mes�k nem ind�tj�k be a gyerekek fant�zi�j�t, k�pzel�erej�t. Agresszivit�st kiv�lt� hat�suk is sok-sok vitat�m�t elind�tott m�r sz�l�k �s pedag�gusok k�r�ben egyar�nt.  A t�v�z� gyerekek sz�kincse l�tsz�lagosan terjedelmes lehet, de ezek a szavak t�bbnyire idegen�l hatnak, a k�lf�ldi mes�k szerepl�inek a neveit takarj�k (digimonok, pokemonok furcsa hangz�s� nevei).  Mennyivel m�sabb, ha egy �desanya, �desapa este elalv�s el�tt egy sz�p magyar mes�t olvas fel a gyermek�nek, amin elgondolkodhat, esetleg �lm�ban tov�bb sz�heti a cselekm�ny�t!

 Sajn�latos, hogy az iskolakezd�sn�l a gyerekek mintegy 30%-�n�l tapasztalhat� kisebb-nagyobb m�rt�k� k�szs�ghi�ny, r�szk�pess�g-zavar, mely a legk�l�nf�l�bb iskolai kudarcokhoz vezet. A tanul�s felt�tele a megfelel� olvas�sszint �s a j� �r�sk�szs�g. Ha ezek hi�nyoznak, akkor a tananyagmennyis�g n�veked�s�vel sajnos torl�dnak a probl�m�k, halmoz�dnak a hi�nyoss�gok.

Besz�d�szlel�s, besz�dmeg�rt�s hi�nyoss�gai, mint diszlexi�t kiv�lt� okok

A besz�d�szlel�s, besz�dmeg�rt�s fejletlens�ge az anyanyelvi teljes�tm�nyt h�tr�ltatja.

M�r �vod�s gyermek�nkn�l fontos elkezdeni a besz�dre val� figyel�s k�szs�g�nek fejleszt�s�t. A csal�d mindennapjaiban m�k�dhet ez a legnagyobb �s legjobb hat�sfokkal.

Els�sorban az �desanya, �desapa, a nagysz�l�k, rokon feln�ttek, a nagyobb testv�rek azok, akik a legt�bbet tehetik a csal�dban �l� kisgyermek fejleszt�se �rdek�ben.

Besz�d�szlel�s

A besz�d�szlel�s az a k�szs�g, amelyik lehet�v� teszi a gyermek sz�m�ra, hogy besz�dhangokat, besz�dhangok kapcsol�d�sait, hosszabb hangsorokat felismerjen, �s k�pes legyen az elhangz�snak megfelel� sorrendben megism�telni. Ezen k�szs�g eredm�nye, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak hangz�s�t, �s egyre t�bb �j sz�t ismerjen fel. Seg�ts�g�vel lesz k�pes az olvas�s-�r�s elsaj�t�t�s�ra. Ha zavart ez a k�pess�ge, akkor diszlexia alakulhat ki, mely olvas�si, �r�si, helyes�r�si neh�zs�geket egyar�nt t�kr�z.

A besz�d�szlel�s fejleszt�s�nek ter�letei

Sz�ism�tl�sek: �rtelmes, gyakran haszn�lt szavak, majd a kisgyermek sz�m�ra m�g jelent�ssel nem b�r� szavak ut�nmondat�sa (pl. heterog�n, ad��gy, fr�zis) el�sz�r fennhangon, majd s�g�s ut�n is. 5 �vesn�l id�sebb gyermekekt�l elv�rhat� a lass� temp�ban mondott �rtelmetlen hangsorok pontos ism�tl�se (pl. mesipe, vunka, fer�ndekek).

Sz�gy�jt�sek: A r�vid szavakt�l a hossz�kig lehet szavakat gy�jteni, seg�thet egy k�pesk�nyv, sz�nes �bra a t�m�t illet�en. K�s�bb egy-egy c�met adunk, pl. �vod�val, csal�ddal, j�t�kkal, f�z�ssel kapcsolatos szavak. Nagyobb gyermekkel azonos f�fogalom al� tartoz� szavakat gy�jtet�nk, pl. gy�m�lcs�k, vir�gok, b�torok, j�rm�vek.

Hangfelismer�si, hangkeres�si j�t�kok: szavakban ismerje fel a k�gy�hangot (sz), motorhangot (r), vonathangot (s), cica hangot (c) stb. K�s�bb azt is el tudja d�nteni, hogy a sz� elej�n, v�g�n vagy k�zep�n van-e az adott hang.

Hangid�tartamok: a mag�nhangz�k r�vid-hossz� id�tartam�nak �rz�keltet�se. Kisgyermekn�l: fuss helyben, ha hossz�, ugorj egyet, ha r�vid hangot hallasz!  Nagyobb gyermekn�l: h�zz r�vid vagy hossz� vonalat egy pap�rlapra! R�vid mag�nhangz�k : a e i o � u �, hossz� mag�nhangz�k: � � � � � � �.

Besz�dmeg�rt�s

A besz�dmeg�rt�s az elhangz� (m�sok �ltal kiejtett) szavak, sz�kapcsolatok, mondatok, mondatsorozatok jelent�s�nek, tartalm�nak meg�rt�se. Ez mindig a gyermek �letkori szintj�nek megfelel� legyen.

A besz�dmeg�rt�s fejleszt�se

Kommunik�ci�s helyzetek: spont�n besz�lget�sek. Mindig sz�njunk r� id�t, hogy meghallgassuk gyermek�nket, ha k�zl�sig�nye van, de ne ostromoljuk direkt k�rd�sekkel! Esetleg kezdj�nk el mes�lni neki saj�t aznapi �lm�nyeinkr�l, �s v�rjuk ki, m�g � is elkezd mes�lni. Fontosak a k�z�s tev�kenys�gek k�zbeni �n. h�tt�rbesz�lget�sek. Vonjuk be a h�zimunk�ba, j�tsszunk vele, rajzoljunk egy�tt, bark�csoljunk, �s k�zben sokat-sokat besz�lgess�nk! A feln�tt kezdem�nyezzen, de sose besz�ltesse a gyereket direkt er�ltetve, nehogy lelki probl�m�kat okozzon. Besz�lj�nk lassan, tagoltan!

A feln�tt mes�je: lehet k�pesk�nyvb�l vagy spont�n mes�lni. Besz�lgess�nk vele, ha k�zbek�rdez, magyar�zzunk neki sz�vesen! �vatosan visszak�rdezgethet�nk a mese t�rt�net�re, a v�laszaib�l meg�t�lhetj�k, hogy val�ban k�pes-e k�vetni �s feldolgozni az elhangzottakat.

Sz�kincs: a gyermek sz�m�ra ismeretlen szavak megmagyar�z�sa nagyon fontos. K�pesk�nyvekben mindent figyeltess�nk meg r�szletesen, az �br�kon l�v� t�rgyakat, szem�lyeket, esem�nyeket r�szletesen besz�lj�k meg. Legyen �letkor�nak �s �rdekl�d�s�nek megfelel� a k�nyvv�laszt�s.

Rendszerezz�k a gyermek fogalmait, gy�jts�k �ssze az azonos fogalomk�rbe tartoz� szavakat, gy�m�lcs�k, �llatok, j�t�kok, szersz�mok, sz�nek, ruhadarabok nevei, stb.

Mese visszamondat�s: k�rj�k meg, hogy mes�lje el a hallott mes�t. K�rd�seket tehet�nk f�l, arra v�laszoljon, majd j�tszhatunk olyat is, hogy � k�rdezzen t�l�nk.

Hogyan seg�t a Var�zsbet� Programcsal�d?

A Var�zsbet� Programcsal�ddal v�gzett k�pess�gfejleszt�s a pszich�s probl�m�kat is oldja az�ltal, hogy a helyes feladatv�gz�seket mindig dics�ri. Kitart�sra is tan�t, hiszen t�bb feladat megold�sa ut�n jutalmat k�n�l fel, amib�l a gyermek v�laszthat kedv�re (Doboljunk! vagy Rajzoljunk!). Ezekkel egy kicsit pihenteti, elm�ly�ti, �rleli az el�z�leg megoldott feladatokat. Az �jabb feladatok elv�gz�s�re is serkent, hiszen ut�na folytathatja a gyermek a sz�nez�st, rajzol�st, dobol�st kedv�re. �nbizalma er�s�dik, visszanyeri tanul�si kedv�t, �rdekl�d�v� v�lik a bet�k, szavak, mondatok vil�ga ir�nt, ami addig esetleg csak kudarc�lm�nyeket v�ltott ki bel�le. A j�t�kba �gyazott tanul�s nagy fontoss�g� egy diszlexi�s gyermek eset�ben, eredm�nyess�ge lem�rhet� az iskolai feladatok teljes�t�sekor.

J�t�k�tlet

Mes�lj�nk el gyermek�nknek egy mes�t, majd k�n�ljunk f�l neki rajzeszk�z�ket: sz�nes ceruz�kat, filceket, fest�ket, ecsetet, sz�nes pap�rokat, oll�t, ragaszt�t, �s k�sz�ttess�k el vele a mese illusztr�ci�j�t!

V�lasszon ki a mes�b�l egy sz�m�ra fontos jelenetet, egy megkedvelt szerepl�t, �s pr�b�lja megform�zni valamilyen sz�m�ra kedves form�ban. K�zben fejl�dik fant�zi�ja, eszt�tikai �rz�ke, finommozg�sa, �s nem utols�sorban elm�ly�l benne a mese tartalma.

besz�d�szlel�s zavarai

A nyelv az emberi k�pess�gek egyik legfontosabb �p�t�k�ve. R�sze az emberi kommunik�ci�nak, a tanul�s, az ismeretszerz�s folyamat�nak, a gondolatok kifejez�s�nek.

A nyelv elsaj�t�t�sa tanul�si folyamat eredm�nye, amely m�r a m�hen bel�li �letben a magzatnyelv kialakul�s�val megkezd�dik, s tizenn�gy �ves korra - mag�ban hordva a folyamatos, dinamikus v�ltoz�s tov�bbi lehet�s�g�t - nagyj�b�l el�ri a feln�ttre jellemz� nyelvi teljes�tm�nyek sz�nvonal�t.

Vannak azonban olyan gyermekek, fiatalok, akik a nyelvelsaj�t�t�s szempontj�b�l kedvez� k�rnyezeti felt�telek mellett sem tanulnak meg besz�lni, meg�rteni �s �nmagukat kifejezni, illetve kev�sb� k�pesek erre, mint hasonl� kor� t�rsaik.

A fejl�d�si diszf�zia

Ez az elnevez�s a besz�d elsaj�t�t�s�nak neh�zs�g�re utal. Azon k�pess�gek elt�r� fejl�d�s�t, hi�nyoss�gait jelzi, amellyel a nyelvi inform�ci�kat felfogja, feldolgozza �s nyelvi sz�nd�kait kifejezi.

Megjelen�si form�i

A nyelvelsaj�t�t�s egyik legfontosabb �p�t�k�ve a besz�d �szlel�se. Term�szetesen a gyermekek gyakorlatilag soha nem fogj�k azt mondani, hogy "Nem �rtem", m�g kev�sb�: "Nem tudtam felismerni". Feln�ttk�nt azonban nemegyszer felfigyel�nk a gyermekek olyan reakci�ira, amelyek a besz�d �szlel�s�nek neh�zs�g�r�l �rulkodnak: nem adekv�t v�laszok, hib�s feladatmegold�s vagy teljes�t�si bizonytalans�g. Az al�bbiakban azokat a legfontosabb megjelen�si form�kat sorakoztattam, amelyek a feldolgoz� rendszer zavar�ra utalhatnak.

1.)    El�fordul, hogy a gyermek azt mondja: "Nem hallom." Ez a kijelent�s egy�rtelm�en az �p hall�s k�rd�s�t veti fel. Ha azonban - hall�svizsg�lat elv�gz�se eredm�nyek�nt - azt tapasztaljuk, hogy a klinikailag m�rt hall�sk�sz�b az �p tartom�nyba esik, felmer�l a besz�d�szlel�si zavar diagn�zisa. Az �p hall�s ugyanis nem jelenti egyszersmind az �szlel�si folyamatok �ps�g�t is.

2.)    Gyakoribb t�net, hogy a gyermeknek t�bbsz�r sz�lnak, s l�tsz�lag "nem figyel", az adott feladatot hib�san hajtja v�gre. Ilyenkor rendszerint fel sem mer�l annak a gondolata, hogy a hib�s eredm�ny a gyermek �szlel�s�nek zavar�b�l, hib�s m�k�d�s�b�l ad�dott. Pedig - tapasztalataim szerint - gyakran ez �ll a "nem figyel�s" h�tter�ben.

3.)    Jellegzetes t�net, amikor a gyermek gyakran "visszak�rdez".

4.)    A besz�dfeldolgoz� mechanizmusok zavarai sok esetben viselked�si probl�m�kban �ltenek testet. Az �vod�s gyermek "rosszalkodik", az iskol�s "m�st csin�l, mint amit kell", de jellegzetes t�net lehet az is, ha a gyermek felt�n�en visszah�z�d�.

5.)    Nemegyszer el�fordul az a jelens�g, hogy a gyermek "t�l j�t�kosnak" t�nik.

6.)    Ritk�bban t�nik fel a sz�l�knek, hogy a gyermek besz�dfejl�d�se lassabb, sz�kincse sz�kebb, mint az az adott �letkorban elv�rhat� lenne.

7.)    A gyermek nehezen saj�t�t el "�j" szavakat, s az �tlagosn�l jobban torz�tja �ket.

8.)    A besz�d�szlel�s leggyakoribb megnyilv�nul�si form�ja az iskol�skor�akn�l az olvas�szavar. Az olvas�s elsaj�t�t�s�ban jelentkez� zavarok t�bb, mint 70%-�ban a besz�dfeldolgoz� rendszer k�l�nf�le m�rt�k� zavar�ra vezethet�k vissza.

A besz�d�szlel�s zavara hat�ssal van:

• az artikul�ci�ra
• a sz�kincs alakul�s�ra
• a nyelvtani szab�lyszer�s�gek felismer�s�re.

Mindezek miatt az al�bbi k�vetkezm�nyekkel j�r:

• a szeg�nyes sz�kincs
• az �rott nyelv elsaj�t�t�s�nak neh�zs�ge (olvas�s- �s �r�szavar)
• helyes�r�si neh�zs�gek
• idegennyelv-tanul�si probl�m�k
• memoriter (k�v�lr�l tanul�s) neh�zs�ge

A besz�d�szlel�s fejleszt�se a Var�zsbet� seg�ts�g�vel

A hangok azonos�t�s�nak k�pess�g�t a Bet�keres� j�t�kkal lehet tr�ningezni: a t�bl�n l�that� k�pek nev�ben kell megkeresni az adott hangot. A besz�d�szlel�s fejl�d�s�n t�l a sz�kincs is b�v�l a j�t�k �ltal, hiszen oldalank�t 8 sz� v�r a felismer�sre. A be�ll�t�sok seg�ts�g�vel tov�bb lehet nehez�teni a j�t�kot: a megold�sra adott id� cs�kkent�s�vel.

A r�vid-hossz� mag�nhangz�k megk�l�nb�ztet�s�nek neh�zs�g�vel gyakran tal�lkozom mindennapi munk�m sor�n. Ebben is nagy seg�ts�gemre van a Var�zsbet� program "R�vid-hossz�" elnevez�s� j�t�ka. A feladatban egy sz�t kell kieg�sz�teni a megfelel� - r�vid vagy hossz� - mag�nhangz�val. A be�ll�t�sokban ki lehet v�lasztani a gyakorl�sra v�r� bet�csoportot, �gy hat�kony r�sze lehet a fejleszt� foglalkoz�snak. Amelyik bet�t tanultuk azon a foglalkoz�son, azt tudjuk gyakorolni a j�t�k seg�ts�g�vel. De a csal�dban is nagy seg�ts�g lehet: a monoton gyakorl�st rendk�v�l megsz�nes�ti, ez�ltal megn� a gyermek tanul�si v�gya. A szavakat sz�tagolva is meg lehet jelen�teni, �gy az olvasni m�g nem olyan j�l tud� gyermekek is �lvezettel haszn�lhatj�k ezt a programot is.

A besz�d�szlel�si zavar egyik leggyakoribb megnyilv�nul�si form�ja az, amikor a gyermek nem �rz�keli a hangoknak a sz�ban el�fordul� sorrendj�t. �gy lesz p�ld�ul a lakatb�l latak.

A hangok sorrendj�nek meghat�roz�s�t remek�l fejleszti a Helykeres� j�t�k, amelyben az adott bet� hely�t kell megkeresni a k�pen l�that� sz�ban. Term�szetesen ez a j�t�k is - a t�bbihez hasonl�an - a gyermekek szeg�nyes sz�kincs�t �szrev�tlen�l gyarap�tja, ez�ltal j�rulva hozz� a miel�bbi fejl�d�shez.

A besz�d�szlel�s fejleszt�se - j�t�k�tletek

C�lja, hogy a gyermek besz�d�szlel�snek szintje megfeleljen az �letkor�ban elv�rtnak. Ennek a leghat�sosabb m�dja a mindennapi �letbe iktathat� r�videbb-hosszabb, "j�t�kos" besz�lget�sek.

Sz�ism�tl�s s�g�s alapj�n: �lljunk vagy �lj�nk szemt�l szemben a gyermekkel. Ismert szavakat s�gjunk neki, j�l l�that� sz�jmozg�ssal �s k�rj�k meg, hogy "tal�lja ki", mit s�gtunk. Egyszerre 4-5 sz�t s�gjunk, majd megk�rhetj�k a gyermeket, hogy � s�gjon, s a mi feladatunk, hogy "kital�ljuk", mi volt a s�gott sz�. (Ha a s�g�s m�r j�l megy, akkor csak imit�ljuk a s�g�st, s k�rj�k meg a gyermeket, hogy a sz�jmozg�sunk alapj�n pr�b�lja meg kital�lni az adott sz�t. Hat�rozzuk azonban meg, hogy milyen jelent�sk�rb�l fogunk "s�gni", p�ld�ul: sz�neket, �teleket.)

R�tesny�jt�s: Ejts�k hosszan b�rmelyik mag�nhangz�t. A gyermeket k�rj�k meg, hogy k�zben egy dobozba helyezett fonalgombolyagb�l h�zzon fonalat addig, am�g a hangot hallja. Amikor a hangoztat�s v�get �r, v�gjuk el a fonalat. A fonalb�l a gyermek �jra form�zhat hangot, amit - mik�zben ujj�val k�veti a fonalat - �jra hangoztat.

Morog - nem morog? A hangerd�ben k�l�nb�z� hangokat hallunk. A gyerekek g�gef�re helyezett k�zfej�kkel �rz�kelik, hogy a hang "morg�s" vagy nem. Amennyiben a hallott hang morog, piros, ha nem, z�ld form�t helyezzen maga el� a gyermek.

Kellemes id�t�lt�st, j� j�t�kot k�v�nok!

Az olvas�s, �r�s, helyes�r�s elsaj�t�t�s�nak egyik alapvet� felt�tele az �p besz�d, teh�t a megfelel� szint� besz�d �s besz�dmeg�rt�s.

Ahogy a gyermek n�vekszik, szoros kapcsolatban fejl�dik a besz�d, a szavak hib�tlan kiejt�s�nek k�pess�ge, �s a m�sok �ltal kiejtett szavak, mondatok meg�rt�s�nek k�pess�ge. A kett� egy�ttm�k�d�se eredm�nyezi a besz�d �s a besz�dmeg�rt�s fejl�d�s�t �s �letkornak megfelel� m�k�d�s�t.

Am�g a gyermek besz�d�ben jelentkez� hib�k j�l �szrevehet�k (pl. p�sze, dadog, hadar), addig - f�leg, ha a gyermek �rtelmes - a besz�dmeg�rt�s probl�m�i sok�ig rejtve maradhatnak. A k�vetkezm�nyek k�z�l a leggyakoribb �s a legt�bb gyereket �rint� gond az olvas�si �s �r�si neh�zs�g.

A besz�dmeg�rt�si zavar felismer�se

Gyakran tal�lkozom mindennapi munk�m sor�n olyan gyerekekkel, ahol a viselked�sprobl�m�k h�tter�ben a besz�dmeg�rt�s zavara �ll. Az �n gyermek�nek viselked�se is sok mindent el�rulhat.

Mire �rdemes figyelni?

Val�sz�n�leg az �n gyermek�nek is neh�zs�get okoz a besz�d meg�rt�se, ha azt veszi �szre, hogy gyakran visszak�rdez, �s meger�s�t�st v�r az elhangzottakkal kapcsolatban, vagy ha a t�bbieket figyeli, hogy mit kell csin�lni, ha a mese nem k�ti le, �s nem tudja elism�telni a hallottakat. Szint�n erre utalhat, hogy gyermeke a verseket, dalokat nem, vagy csak lassan k�pes megtanulni, hogy nyelvtanilag helytelen mondatokat haszn�l, rosszul toldal�kol, �s hosszabb, nehezebb szavakban sokszor cser�li fel a hangokat (karal�b� helyett karab�l�).

Egy viszonylag r�vid (1-2 �r�s) vizsg�lattal ki lehet der�teni, hogy van-e a gyermeknek a besz�dmeg�rt�ssel probl�m�ja. Ha a teszt probl�m�t jelez, fejleszt� foglalkoz�ssal, ak�r otthoni seg�ts�gny�jt�ssal is, jelent�sen jav�that� a zavar, �s ennek k�sz�nhet�en a tanul�sban, �s a gyermek viselked�s�ben d�nt� v�ltoz�s k�vetkezhet be.

Fontos: A besz�d�szlel�si besz�dmeg�rt�si probl�m�k az �letkor el�rehaladt�val nem rendez�dnek, nem old�dnak meg magukt�l. A fejleszt�s elmarad�sa rengeteg iskolai kudarcot okoz. A t�k�letes besz�dmeg�rt�s az alapja a k�s�bbi j� sz�veg�rt�snek.

Ter�pia

A besz�dmeg�rt�s fejleszt�se nagyon fontos feladat. Ehhez nem felt�tlen�l sz�ks�ges szakember, elegend� hozz� egy kis "plusz" id�, egy kicsivel t�bb k�z�s besz�lget�s. P�ld�ul besz�lgessenek min�l t�bbet a gyereket �rdekl� t�m�kr�l. Tal�ljanak ki egy�tt mes�ket, a k�zismert mes�ket adj�k el� k�z�sen. Tan�tson min�l t�bb �j sz�t a gyermeknek. P�ld�ul a sz�nh�zban megmutathatja a p�holyt, az �llatkertben az elef�ntot, a vid�mparkban a hull�mvasutat, ak�r ki is pr�b�lhatj�k. Itt is fontos szempont a fokozatoss�g. Ne akarjon egyszerre mindent p�tolni!  Eleinte el�g egy-egy �j sz�, s ha azt tapasztalja, hogy azt m�r �rti, s haszn�lja a gyermek, akkor tan�tson neki �jat.

Ellen�rizze, hogy gyermeke meg�rtette-e az elmondott mes�t, a t�rt�netet. K�rdezzen r� n�h�ny dologra, ami a mes�ben szerepelt, �gy megbizonyosodhat arr�l, hogy gyermeke meg�rtette-e a hallott t�rt�netet.