A vizu�lis k�pess�gek fejleszt�se

  A diszlexi�s gyermekek h�rom f� r�szk�pess�g-gyenges�g t�netcsoportj�ba sorolhat�k. Ezek szerint besz�lhet�nk vizu�lis, akusztikus, motoros (a l�t�si, hall�si, mozg�sos �rz�kel�s probl�m�i miatt kialakult) t�pusokr�l.  

 A norm�l fejl�d�s-�r�s folyamata 

 Ahogy egy gyermek cseperedik, el�sz�r �rz�keli a k�rnyezet v�ltoz�sait, azokat eml�kk�peiben t�rolja, �s ha �jra tal�lkozik vele, akkor m�r tudatosan �szleli a jelens�get. Nagy fontoss�g� a figyelemfelkelt�, ingerekben gazdag k�rnyezet egy csecsem� sz�m�ra, hiszen a figyelm�nek ir�nyul�sa ekkor kezd�dik (piros kend�cske, mozg�-forg�-sz�nes-hangot kiad�, kellemes tapint�s� j�t�kok elhelyez�se a kis�gy k�rny�k�n). Kezdetben �n�ll� l�t�si, hall�si, mozg�sos �lm�nyei lesznek.

 Egy magasabb �r�si szinten a k�l�nb�z� �rz�kel�si csatorn�k �sszekapcsol�dnak. Megl�t valamit, ny�l �rte (l�t�s-mozg�s-tapint�s), hall egy hangot, fel� fordul (hall�s-mozg�s-l�t�s), a k�l�nb�z� �rz�kletek sorozatai alakulnak ki az id� m�l�s�val. Az agyban ezek az �lm�nyek mind-mind elrakt�roz�dnak, a kialakult p�lyarendszerek �tj�n b�rmikor �jra el�h�vhat�ak. 

 A diszlexi�s gyermek fejl�d�se

 Diszlexi�s gyermekekn�l ezek a k�pess�gek m�r a kezdet kezdet�n hi�nyosan fejl�dnek ki, illetve az idegrendszeri k�rosod�s miatt nehezen r�gz�lnek.

 A mozg�sfejl�d�s megk�sik, k�s�bb forgol�dik, �l, �ll a gyermek, kimarad a k�sz�s-m�sz�s f�zisa. Mozg�sos tev�kenys�geiben egyfajta �gyetlens�g figyelhet� meg. A finommozg�s kialakul�s�nak elmarad�s�t mutatja a rossz ceruzafog�s, rendezetlen �r�sk�p. A besz�d a legfinomabb mozg�sos tev�kenys�g, ha az el�z�ekn�l probl�m�t tal�lunk, akkor rendszerint megk�sett besz�dfejl�d�st, elh�z�d� p�szes�get tapasztalunk, mely motoros eredet�.

A l�t�s, hall�s olyan zavaraival k�zdenek, amely az �szlel�s, figyelem, eml�kezet, differenci�l�s, sorozatrendez�s hi�nyoss�gait mutatj�k. Nem �rz�kszervi probl�m�r�l van itt sz�, teh�t a gyermek j�l l�t �s j�l is hall, csup�n ez a l�t�s, hall�s igen szelekt�v. Nem el�g alapos, sokkal ink�bb felsz�nes. Sokszor panaszkodnak sz�l�k, hogy csak azt hallja meg gyermek�k, amit akar. Nem figyel a sz�l� utas�t�saira, elengedi a f�le mellett azokat. Nem vesz �szre a k�rnyezet�ben szembe�tl� dolgokat, pedig „majd kisz�rja a szem�t” .  

A vizu�lis t�pus

 Sz�kebb �s t�gabb vil�gunkr�l l�t�s �tj�n, megfigyel�ssel igen sok ismeretet szerezhet a gyermek (sz�nekr�l, m�retekr�l, form�kr�l, t�ri helyzetekr�l, kiterjed�sr�l). Minden �l� �s �lettelen dolog saj�tos, csak r� jellemz� ismertet�jelekkel rendelkezik, ezek megismer�se, jellemz�se seg�ts�get jelent a t�j�koz�d�sban.

 Min�l t�bb dolog ismertet�jegyeit tanulja meg a gyermek, ann�l jobb a vizu�lis megfigyel�, �s elemz� k�pess�ge. Megfigyel�ssel felismerhet�k a hasonl�s�gok, k�l�nbs�gek, anal�gi�k, k�lcs�nhat�sok, a form�k, r�szletek, �sszef�gg�sek, a m�retbeli �s t�rbeli viszonyok, a szerkezeti elemek. A pontos, alapos, r�szletekre kiterjed� megfigyel�s a gyermekn�l a sok gyakorl�ssal fokr�l-fokra alakul ki.

A megfigyel�si k�pess�g, a l�tottakra val� visszaeml�kez�s az olvas�s-�r�s-sz�mol�s elengedhetetlen felt�tele.

 A vizu�lis t�pus� diszlexi�s gyermek fejleszt�se

 - T�rgyak, k�pek megfigyeltet�se azonoss�gok, k�l�nbs�gek felismer�s�vel. Eleinte szembe�tl� legyen a k�l�nbs�g, k�s�bb egyre nehezebben �szrevehet�ek (differenci�l�s).

- J�tszhatunk t�rgyakkal, k�pekkel �gy, hogy egyet elvesz�nk, hozz�tesz�nk, megv�ltoztatjuk a helyzet�ket (mem�ria).

- Eml�kezetb�l kell a r�szekb�l eg�szet kirakni (puzzle).

- K�l�nb�z� form�kat k�rbej�ratunk, k�rberajzoltatunk, kifesttet�nk, sz�neztet�nk (k�r, h�romsz�g, n�gyzet, t�glalap, sz�v, csillag, stb.).

- V�logat�sok, csoportos�t�sok alak, sz�n, nagys�g, anyag, forma szerint (pl. logikai k�szlet).

- Sorozatok kirak�sa term�sekkel, apr� t�rgyakkal, sz�nes p�lcik�kkal, korongokkal (ism�tl�d� ritmus alapj�n).

- K�s�bb feladatlapokon, s�kban ugyanilyen jelleg� feladatokat v�geztethet�nk, pl. azonos alak�, mint�j�, nagys�g� form�k sz�nez�se, elrejtett form�k megtal�l�sa, sz�nez�se.