A gyermek olyan világban él. melyben minden személyes, minden személyek közti kapcsolat.

/ága nem tények és eszmék vi/ága benne nincs hely ... rideg tár Igazság szánuíra.A vi/ág dolgai csak annyiban jutnak tapasztalása körébe ... amennyiben azok vonzalomra és rokonszenvre épülnek.

A felnő/t tudása, tapasztalása csak anhyihan szükséges, amennyiben azokkal a gve elégtelen tapasztalását leljesebbé és gazdagabbá tehetjük..”

(Deiiey mInk)

L hosszabb távon

A hosszabb távra történő tervezés a gyermekek és a gy ort komplex fejlesztésére irányul. Magába foglalja a személyiség teljes vertikumának fejlesztését minden képességet érintve, s az egyén szükségleteire tekintettel, valamint a gyer mekcsoport életterét jelentő tevékenységek, csoporthagyományok, események, La pasztalások közös élmények szervezésének feladatait. Tartalmazza azoknak a téma- köröknek az átgondolását, amelyekre a gyennekek kíváncsiak, amelyekre építhető a világ megismerése, a motorikus, szociális-érzelmi, kommunikációs és értelmi fej lesztés. A tervezés vezérfonala a projekt, célja a gyermekek fejlődésének táinogatá sa, befolyásolás

Mi a projekt?

„A projekt sajátos tanulási egység amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása Vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik A projekt-módszer tudatos tervezést igé nyel, csakhogy elsősorban a tanulói tevékenységek tervezését, nem pedig pusztán azon ismeretekét és készségekét, amelyeket egy unifonnizált folyamat végén a ta nulók igen nagy szórással sajátíthatnak csakbj’ /1/ írja Hortobágyi Katalin.

A Lépésről - Lépésre óvodafejlesztő program tökéletesen megfogalmazza, hogy:

projekt módszer azért hatékony az óvodai nevelésben, mert nem verbális, absztrakt síkon jelennek meg a dologi, jelenségek, hanem a konkrétság, a tapasztalás szintjén, ahol a gyermek maga is képes megfigyelésekre, felfedezésekre, felismeré sekre.

A projekt módszer három fontos alapelvet érvényesil, amelyek a gvermekközpontú gondolkodást szolgálják.

I. A konstruktivizmus

1 A fejlődési szinteknek megfelelő fejlesztés

3. Progresszh nevelés elve

A konstruktivizmus azt jelenit, hogy a gyerekek maguk konstruálják, alkotják, építik fel a vtlágíól alkotott elképzelésüket. Megtapasztalják, átélik a körülöttük zajló eseményeket.

Ebben a folyamatban a felnőttnek segítő közvetítő szerepe van. A konstruktivíz most ügy is értelmezhetjük, hogy a gyermek a projektekben rejlő tanulási lehető ségeket a felnőtt közremíikődésével fedezi fel.

„Az óvodáskotban sokkal inkább a gyermek helyzetéből, élményeiből, tapaazta latiból táplálkozó, érzelmekkel, indulatokkal átitatott jelenséginegértés vezérli a tájékozódást, mint a felnőttektől kapott ismeretek.

Ez adja meg jelentőségüket, Így válnak fontos forrásává az értelmi egyensúlynak és fejlődésnek, egy olyan életkorban is, amikor ez a tudás még helyzetről helyzet re, élményről élményre meginoghat.” /2/

(Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes)

2. A fejlődési szintekaek megfelelő fejlesztés az egyéni eltérésekre épül. Figyelem be yeszi a gyermek érdeklődése, tapasztalatai, szükségletei, belső pszichikus fel tételei a megismerő tevékenység pszichikus funkciói terén tapasztalható különb ségeket, differenciákat.

3. A progresszív nevelés a tanulást az élet alapfolyamataként értelmezi és az életre való felkészítés helyett az élethelyzetekben való felkészitést hangsúlyozza.

Elképzeléseinket alapjában véve az a felismerés motiválta, amely szerint az óvo dás gyennek akkor tanul kevésbé hatékonyan, ha:

erős a külső irányítás (kontroll)

ha túlságosan beszabályozottak a pszichikus funkciók (érzékelés, észletés, stb.)

- ha a felnőtt logikájához igazodva kell felfedezni a világot. Ez a szemlélet távol áll az óvodáskotú gyermek világhoz való viszonyának specifikwnaitól. A haté kony tanulást az ávodáskorban elsősort5 azok az élethelyzetek segítik, ame lyekbett a tevékenységek megadják a spontán érdeklődés, kíváncsiság által vezé telt felfedezések, a rácsodálkozás, a saját élinényü tanulás örömét.

1.) A !negfdelő témakör kiválaszcísa

Egy igazán jó témakör sok előkészületi munkát igényel. megköveteli a kuta tást és a tudatos tervezést.

A pedagógus biztosüja a keretet a munkához, saját elképzeléseit kiegészíti a gyere kek a szülők éltnényeivel, ötleteivel, bevonja őket a témához szükséges anyagok

beszerzésébe.

A gyerekek felfedező vágyára, érdeklődésére építve olyan témákat dolgoz fel, ame lyek kapcsolják a frissen szerzett tudást a meglévőkhöz.

A környezetismerettel (a természeti és társadalmi környezettel) kapcsolatos témák

megfelelőek a hosszabb lélegzetű projektek kidolgozására.

A gyermekekben sok érdekes kérdés fogalmazódik meg. Pid.:

— miért olyanok a dolgok körülöttünk amilyenek? (lásd.: melléklet: Világunk hangjai)

— hogyan élnek az emberek és miért úgy ahogy? (lásd: melléklet: Mit tud a fény? Fény-árnyék)

— hogyan élnek az emberek és miért úgy ahogy?

(lásd: melléklet: Élet a hideg égövben; A mai magyar és más népek hadse rege)

— hogyan működnek a technikái tárgyak?

— ki milyen foglalkozást űz, miért, hogyan? hogyan változnak a dolgok?

(lásd: melléklet: A víz; A házak otthonok)

Sok téma kapcsolódhat a gyermekek életéhez, az őket közvetlenül is érintő helyze tekhez, amelyek jó alapot jelenthetnek a társadalmi kérdésekkel kapcsolatos tapasz talataik tudatosításához.

Mielőtt a témát kiválasztanák. három kém dési kell feltétlenül kömbejárnumik:

— Mit tudnak a gyermekek a témáról?

— Mit szeretnének megtudni?

— Mit tudtak meg a gyermekek?

A témakör kiválasztásának szem

— A témához kapcsolódó anyagok hozzáférhetőek tegyenek.

— A téma feldolgozása során biztosítani kell az egyéni és közös élmémiyszer zés lehetőségét.

— Biztosítani kell, hogy megismerkedhessenek emberekkel, munkájukkal, szűkebb és tágabb környezetükkel.

— A téma jellegéből adódóan sokféle készséget fejlesszen, a személyiséget sokoldalúan formálja, érzelmeiket gazdagítsa.

— A téma valós legyen, kapcsolódjon a gyermekek tapasztalataihoz, életkori sajtosságaihoz, de ne szűküljön le az évszakrendszerre és témákra.

— A kiválasztott téma olyan lehetőségeket biztosítson a gyerekek számára a szabadjátékban és a tevékenységközpontokban is, hogy színességével vonzza a gyermekek figyelmét, érdeklődésüket keltse fel.

A fenti követelményeket szem előtt tartva a kiválasztott témához szükséges ötletek gyűjtését sokféleképen végezhetjük. Célszerű a szűkebb környezetünkre építve be vonni a szülőket, nagyszülőket, kollégákat.

Az ötletek gyűjtése némi betekintést adhat arra nézve, hogy a téma a munka során milyen irányba fog fejlődni. (lásd: melléklet oldal: Tematikus projekt)

2.) .1 1dInakörfdd menete:

A téma feldolgozásának menete az óvodapedagógus részéről tudatos, tervsze iíi, logikus iii unkát igényel.

Szenielőtt tartva a gyermekek életkori sajátosságait, eltérő igényeit, célszerű a kő vetkező sorrendben felépíteni a projekt feldolgozását. (‘Uémától függően a sorrend tennészetesen változhat.)

Egyéni élmények meghallgatása, a szülők élményeinek megismerése. (otthoni feladatok)

— A témakör felbontása tartalonira, tevékenységekre, gyű.jtőmnnkára, a több szempontii feldolgozásra. Minden témakörnek vannak:

- érzelmeket megalapozó

- hagyományokat erősítő

- ismeretet gyarapító

- a személyiséget komplexen fejlesztő funkciói.

Az ismeret a műveltségtartalom szempontjából komplex, sokrétű. lrmteg rálja egy téma (egy dolog, jelenség. folyamat stb.)

- környezetismereti

- matematikai

- zenei, irodalmi vonatkozásait.

Az analitikus világképpel szemben, ez a többszempontú megközelítés egy

„minden mindennel összefügg” lényeget, összefüggéseket kereső gondol kodásmódot eredményez, amely előfeltétele a kreativitásnak.

— Közös élmények biztosítása. (kirándulások, mnúzeumlátogatás, stb.)

— A témához kapcsolódó könyvek összegyűjtése, könyvtárlátogatás.

— A gyermekek élményeinek megjelenítése. (fotókon, ablaküvegen. funk ciótáblákon stb.)

A csoportszoba képe mindig változik attól függően, hogy milyen témával foglalkozunk.

— A témához szükséges anyagok, eszközök begyűjtése.

- A tevékenységek tervének elkészítése és a ineg szükséges fel tételek biz.Iosilászt a s és a fclajánlntt, választható, kötele7Ö- en választhato tevékeiiységckben.

3.) ‘l Itomple.x szcin’iségfej1e é a differc’ncidlf képességfejIeszIé. lehetősé gei a projekt-rendszerben

A „Lépésről - Lépésre” óvodai programban a személyiségfejlesztés fontos alapelve az individualizálva szocializálás, melyet a projekt módszerrel maximálisan meg tu dunk valósítani. A projekt konkrét és egyedi. Az óvodapedagógus és a gyermekek sokszínű együttműködésében bontakozik ki, közös tevékenységekre épül. Mivel minden gyermek hozza magával a saját tapasztalatait, élményeit, tájékozott ságát, ezért egyszerre lesz a projekt individualizáló hatású és ugyanakkor közösségi, szocializáló tevékenység is, hiszen megismerik egymás élményeit, igy mindenki több lesz-a társak által hozott tapasztalatok révén.

— Lehetőséget ad az egyén számára a szabad választásra, ugyanakkor a közös feldolgozás élményét is niegélheti, amely teret enged a kreativitásiiak.

— A témakörök feldolgozásának időkeretei igazodnak a gyermekek belső szükségleteihez, tevékenységeihez.

— A projekt rendszer ledönti a korábban ismert játék és az elkülönített tanu lás kereteit.

Egységes rendszerben közelíti meg a témaköröket, ahol a jól előkészített játék és ajátékban felajánlott „tanulási tevékenységek” összefonódnak.

— Ajáték szabályainak megsértése nélkül az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységekben folytathatja a gyenuek a már beindított tevékenységet. folyamatot.

Számnlmmk kell bármilyen életkorú csoportban a gyermekek különböző fej lettségi szintjeivel, egyéni eltéréseivel, amely dif fejlesztést kíván, hiszen a gyermekböl kiindulva kell haladnunk a követelmények felé, mérlegelve az egyéni

fejlődési ütemet. Lz nem a pwjekt ter jelenik meg, lnmerii a heti c napitervekben rcalizálódik.

gyaffeiencj

— Lehetőséget kell biztosítani a gyermekeknek arra, hogy lnIn(lcn helyzetben tőbbszintű tevékenységet választhassanak.

— Biztositanw)k kell, hogy különböző eszközökkel, anyagokkal, technikai megoldásokkal tevékeriykedhessenek.

— Választhassanak Szervezeti keretet és munkaformát.

— Dönthessenek arról, hogy milyen mélységben kapcsolódnak be a folya matba, érdeklődésüktől függő aktiviással.

A differenciálás a gyermek oldaláról nézve a döntés és választás lehetőségét jelenti.

Differenciált fejlesztés nélkül nem valósítható meg az individualizálás.

4.) A projekt rendszer megvalós(tdsdhoz szÜkséges óiodapedagógiis személyiség jegj’ek

A projekt rendszer az óvodapedagógtjs és a gyennekek együtimüködésére épül. A gyermekek sokféle tapasztalatait és élményeit tiszteletben tartva az óvodapedagógus ezeket felszínre hozza. Segíti, támogatja, kiegészíti, rendezi a gyermekek közvetlen és közvetett inforrnációit. Az óvodapedagógiis nem egyedüli forrása a tudásnak, se gítőtársa a szülő is (aki lehetjól barkácsoló, autószerelő, néptáncot ismerő, hangszc ren játszó, természetvédő, stb.).

Az óvodapedagógus kívánatos attitűdjeit találóan jellemzi Adler, az individuálpszicliológia jeles képviselője:

— „Amíg az autokratikus nevelésiiél egy ember dönt, addig a demokratikusnál egy ember vezet.

— Az autokratikus parancsol, a demokratikus felhívja a gyermekek figyelmét.

— Erőszak helyett stimuláció.

— A ríieröltetés helyett felkínált ötletek.

— Uralkodás helyett irányítás.

— Büntetés helyett segítés.

— Döntés helyett együttes megbeszélés” /3/

— Egyénre szabott módszereket alkalmaz a gyerekek tanulásában, és önma gát mint a lehetőségek megteremtőjét és mint segítőt látja.

— Az egyre bővülő óvodai nevelési terv híve, amely a gyermekek érdeklődé sén, tapasztalásán és fejlődési szintjén alapul.

— Átfogó nevelési tervet alkalmaz, amely a fejlődés minden területét figye lembe veszi:

testi, emocionális, szociális és kognitív összetevőit egyaránt. Figyel arra, hogy milyeti a gyermek „itt és most”.

— Hisz abban, hogy az egyénre szabott nevelési programnak sikerélményt kell nyújtatlia, amely elősegíti, hogy a gyerekek pozitív énképe és önbi zalma kialakuljon.

— Közvetlen tapasztalásra és élményszerzésre alkalmas tevékenységet tervez, s eközben kézzelfogható, konkrét tárgyakat használ a problérnainegoldó képességek, kritikai gondolkodás és a fogalmak mélyebb megértése fej lesztésére.

— Magát a folyamatot fontosabbnak tartja, mint a „produktuinot” vagy a „helyes választ”.

— Hisz abban, hogy a gyerekeket be kell vonni a szabályok kialakításában.

— Ösztönzi a kreativitást, fantáziát és eredetiséget.

—l lisz a gyerekek velük született leL és tudja a gyerekekkel szemben kitűzött elvárásait.

— Megérti, hegy a tanulás jutalma maga a felfedezés izgalma és a tanulás öröme.

— Fontosnak tartja a szülők szerepét a gyerekek fejlődésében. Eltervezi, ho gyan kapcsolhatná be őket partnerként a folyamatba.

IIL tauasztalaj projekt rendszerről

Aniikor a „Lépésről - Lépésre” óvodafejlesztö programba bekapcsolódtunk még nem volt ismeretünk arról, hogy hogyan lehet projekt rendszerben dolgozni, hiszen a magyar óvodapedagógiában ez a módszer nem volt ismeretes. Egy pedagó giai rendszert kellett a hazai viszonyokhoz igazítva a gyakorlatba átültetni. Ettől függetlenül sikciélményben volt részünk, hiszen olyan ismeretekre, olyan gyennekközpontú szemtéletre tettünk szert, amely megkívánta önmagunk és nevelé si elképzeléseink újraértékelését. Felismerve a program értékeit, lelkesedéssel pró bálti.ik megvalósítani a már kidolgozott elméletet, s végül akikért az. egészet felvál laltuk:

A GYEREKEK

A téma kiválasztása komoly gondot okozott, hiszen szerettük volna elkerülni az úgynevezett „sablon” témákat, ezért komoly figyelmet fordítottunk a gyermekek megnyilvánulásaira, érdeklődéseire. Egy-egy témakör kiválasztását sok-sok vita, kutatómunka előzött meg.

Igy fedeztük fel milyen sokoldalú ismeretei vannak a gyerekeknek, mint például:

— Mit tud a fény?

— Ilogyan élnek az eszkiniók?

— Milyen a tenger?

— Hogyanjönnek létre a hangok? Milyenek a bolygók?

— stb.

Rá keltett döbbennünk, hogy’ korábbi ismereteink hiányosak, éppen ezért folyatnato san kellett képeznünk magunkat. Az eredmény megérte!

Olyan lelkesedést tapasztalti.mk a gyerekek és szülők részéről, amit ezelőtt soha, amely feledtette velünk a komoly, sok időt igénylő felkészülést. Formájában és minöségében is megváltozott a szülőkkel való kapcsolatunk, hiszen együtt kirándultunk, együtt varrtunk, gyüjtöttük a régiségeket, együtt sütöttünk főztünk, együtt vizsgáltuk a csillagokat, építettük télen az eszkimó kunyhót az óvoda udvarán, szerkesztettük a „Gyöngyszemek” című Újságot

iJgy’ ére7tük cbbcii a progi aniban valóban együtt ne a gyermekeket. Megdöbbentő volt szíimuiikia a gyerel<ekben végbemenő pozitív változás,

mely a program szellemiségének köszönhető, hiszen:

— A visszaliúzódó, csendes kisfiú folyamatosan beszélgetett társaival a ho mok-víz asztalnál, míg az elmúlt 3 év alatt szinte meg sem szólalt a cso portban.

— Az agresszív gyerek figyelmét teljesen lekötötte az építő játék. hiszen ő tervezte, irányította a hajó épitéSét, ö köthetett kompromisszumot a vele játszó gyerekekkel.

— Izgatottan készültek egy-egy beszámolóval azok a gyerekek, akik eddig nem igazán kapcsolódtak be a csoport életébe, s az otthonról hozott éliné nyeket, ismereteket megosztották társaikkal.

— Megtanulták megoldani a konfliktushelyzeteket az óvodapedagógus segít sége nélkül, s olyan jól tudtak egyezkedni, kompromisszumot kötni, me lyet eddig soha nem tapasztaltunk.

— Maguk állítottak fel olyan szabályokat, szokásokat, melyet betartottak és betartattak.

— Rengeteget fejlődött egymás iránti figyelmük, türelniük, hiszen p ök döntöttek arról, hogy amíg a honmokóra le nem pereg, addig várniuk kell, míg sorra kerülnek a TINI - KONDIN, hiszen balesetveszélyes ha sokan mozognak rajta egyszerre.

Ezek a tapasztalatok erősítettek meg bennünket abban, hogy jó úton járunk. A projektek tervezésében a sokféle próbálkozás után sikerült olyan formákat

találnunk, amely tükrözi egyéniségümiket, nemcsak ismereteket nyújt, hanem a gycrmck érzelmi gazdagítását ís szolgálja.

Mivel két különböző csoportban dolgozunk, más utat járunk a tervezésben, de úgy látjuk mind a kétféle írásbeli mncgjelenítésjól hasznosítható a gyakorlatban.

I. Projekt megtervezése lialmnazkarikákkal lebontása -3 heti tervre

i napi tervre

2. Projekt tervezés sávosan, részletesen kidolgozott tevékenységekkel, sza bad játékkal, személyiségfejlesztéssel, szokásrendszerrel, egészséges élet módra neveléssel.

Lebontása - napi tervre.