A gyermek olyan vil�gban �l. melyben minden szem�lyes, minden szem�lyek k�zti kapcsolat.

/�ga nem t�nyek �s eszm�k vi/�ga benne nincs hely ... rideg t�r Igazs�g sz�nu�ra.A vi/�g dolgai csak annyiban jutnak tapasztal�sa k�r�be ... amennyiben azok vonzalomra �s rokonszenvre �p�lnek.

A feln�/t tud�sa, tapasztal�sa csak anhyihan sz�ks�ges, amennyiben azokkal a gve el�gtelen tapasztal�s�t leljesebb� �s gazdagabb� tehetj�k..”

(Deiiey mInk)

L hosszabb t�von

A hosszabb t�vra t�rt�n� tervez�s a gyermekek �s a gy ort komplex fejleszt�s�re ir�nyul. Mag�ba foglalja a szem�lyis�g teljes vertikum�nak fejleszt�s�t minden k�pess�get �rintve, s az egy�n sz�ks�gleteire tekintettel, valamint a gyer mekcsoport �letter�t jelent� tev�kenys�gek, csoporthagyom�nyok, esem�nyek, La pasztal�sok k�z�s �lm�nyek szervez�s�nek feladatait. Tartalmazza azoknak a t�ma- k�r�knek az �tgondol�s�t, amelyekre a gyennekek k�v�ncsiak, amelyekre �p�thet� a vil�g megismer�se, a motorikus, szoci�lis-�rzelmi, kommunik�ci�s �s �rtelmi fej leszt�s. A tervez�s vez�rfonala a projekt, c�lja a gyermekek fejl�d�s�nek t�inogat� sa, befoly�sol�s

Mi a projekt?

„A projekt saj�tos tanul�si egys�g amelynek k�z�ppontj�ban egy probl�ma �ll. A feladat nem egyszer�en a probl�ma megold�sa Vagy megv�laszt�sa, hanem a lehet� legt�bb vonatkoz�snak �s �sszef�gg�snek a felt�r�sa, amely a val� vil�gban az adott probl�m�hoz organikusan kapcsol�dik A projekt-m�dszer tudatos tervez�st ig� nyel, csakhogy els�sorban a tanul�i tev�kenys�gek tervez�s�t, nem pedig puszt�n azon ismeretek�t �s k�szs�gek�t, amelyeket egy unifonniz�lt folyamat v�g�n a ta nul�k igen nagy sz�r�ssal saj�t�thatnak csakbj’ /1/ �rja Hortob�gyi Katalin.

A L�p�sr�l - L�p�sre �vodafejleszt� program t�k�letesen megfogalmazza, hogy:

projekt m�dszer az�rt hat�kony az �vodai nevel�sben, mert nem verb�lis, absztrakt s�kon jelennek meg a dologi, jelens�gek, hanem a konkr�ts�g, a tapasztal�s szintj�n, ahol a gyermek maga is k�pes megfigyel�sekre, felfedez�sekre, felismer� sekre.

A projekt m�dszer h�rom fontos alapelvet �rv�nyesil, amelyek a gvermekk�zpont� gondolkod�st szolg�lj�k.

I. A konstruktivizmus

1 A fejl�d�si szinteknek megfelel� fejleszt�s

3. Progresszh nevel�s elve

A konstruktivizmus azt jelenit, hogy a gyerekek maguk konstru�lj�k, alkotj�k, �p�tik fel a vtl�g��l alkotott elk�pzel�s�ket. Megtapasztalj�k, �t�lik a k�r�l�tt�k zajl� esem�nyeket.

Ebben a folyamatban a feln�ttnek seg�t� k�zvet�t� szerepe van. A konstruktiv�z most �gy is �rtelmezhetj�k, hogy a gyermek a projektekben rejl� tanul�si lehet� s�geket a feln�tt k�zrem�ik�d�s�vel fedezi fel.

„Az �vod�skotban sokkal ink�bb a gyermek helyzet�b�l, �lm�nyeib�l, tapaazta latib�l t�pl�lkoz�, �rzelmekkel, indulatokkal �titatott jelens�gineg�rt�s vez�rli a t�j�koz�d�st, mint a feln�ttekt�l kapott ismeretek.

Ez adja meg jelent�s�g�ket, �gy v�lnak fontos forr�s�v� az �rtelmi egyens�lynak �s fejl�d�snek, egy olyan �letkorban is, amikor ez a tud�s m�g helyzetr�l helyzet re, �lm�nyr�l �lm�nyre meginoghat.” /2/

(M�rei Ferenc - V. Bin�t �gnes)

2. A fejl�d�si szintekaek megfelel� fejleszt�s az egy�ni elt�r�sekre �p�l. Figyelem be yeszi a gyermek �rdekl�d�se, tapasztalatai, sz�ks�gletei, bels� pszichikus fel t�telei a megismer� tev�kenys�g pszichikus funkci�i ter�n tapasztalhat� k�l�nb s�geket, differenci�kat.

3. A progressz�v nevel�s a tanul�st az �let alapfolyamatak�nt �rtelmezi �s az �letre val� felk�sz�t�s helyett az �lethelyzetekben val� felk�szit�st hangs�lyozza.

Elk�pzel�seinket alapj�ban v�ve az a felismer�s motiv�lta, amely szerint az �vo d�s gyennek akkor tanul kev�sb� hat�konyan, ha:

er�s a k�ls� ir�ny�t�s (kontroll)

ha t�ls�gosan beszab�lyozottak a pszichikus funkci�k (�rz�kel�s, �szlet�s, stb.)

- ha a feln�tt logik�j�hoz igazodva kell felfedezni a vil�got. Ez a szeml�let t�vol �ll az �vod�skot� gyermek vil�ghoz val� viszony�nak specifikwnait�l. A hat� kony tanul�st az �vod�skorban els�sort5 azok az �lethelyzetek seg�tik, ame lyekbett a tev�kenys�gek megadj�k a spont�n �rdekl�d�s, k�v�ncsis�g �ltal vez� telt felfedez�sek, a r�csod�lkoz�s, a saj�t �lin�ny� tanul�s �r�m�t.

1.) A !negfdel� t�mak�r kiv�laszc�sa

Egy igaz�n j� t�mak�r sok el�k�sz�leti munk�t ig�nyel. megk�veteli a kuta t�st �s a tudatos tervez�st.

A pedag�gus biztos�ja a keretet a munk�hoz, saj�t elk�pzel�seit kieg�sz�ti a gyere kek a sz�l�k �ltn�nyeivel, �tleteivel, bevonja �ket a t�m�hoz sz�ks�ges anyagok

beszerz�s�be.

A gyerekek felfedez� v�gy�ra, �rdekl�d�s�re �p�tve olyan t�m�kat dolgoz fel, ame lyek kapcsolj�k a frissen szerzett tud�st a megl�v�kh�z.

A k�rnyezetismerettel (a term�szeti �s t�rsadalmi k�rnyezettel) kapcsolatos t�m�k

megfelel�ek a hosszabb l�legzet� projektek kidolgoz�s�ra.

A gyermekekben sok �rdekes k�rd�s fogalmaz�dik meg. Pid.:

— mi�rt olyanok a dolgok k�r�l�tt�nk amilyenek? (l�sd.: mell�klet: Vil�gunk hangjai)

— hogyan �lnek az emberek �s mi�rt �gy ahogy? (l�sd: mell�klet: Mit tud a f�ny? F�ny-�rny�k)

— hogyan �lnek az emberek �s mi�rt �gy ahogy?

(l�sd: mell�klet: �let a hideg �g�vben; A mai magyar �s m�s n�pek hadse rege)

— hogyan m�k�dnek a technik�i t�rgyak?

— ki milyen foglalkoz�st �z, mi�rt, hogyan? hogyan v�ltoznak a dolgok?

(l�sd: mell�klet: A v�z; A h�zak otthonok)

Sok t�ma kapcsol�dhat a gyermekek �let�hez, az �ket k�zvetlen�l is �rint� helyze tekhez, amelyek j� alapot jelenthetnek a t�rsadalmi k�rd�sekkel kapcsolatos tapasz talataik tudatos�t�s�hoz.

Miel�tt a t�m�t kiv�lasztan�k. h�rom k�m d�si kell felt�tlen�l k�mbej�rnumik:

— Mit tudnak a gyermekek a t�m�r�l?

— Mit szeretn�nek megtudni?

— Mit tudtak meg a gyermekek?

A t�mak�r kiv�laszt�s�nak szem

— A t�m�hoz kapcsol�d� anyagok hozz�f�rhet�ek tegyenek.

— A t�ma feldolgoz�sa sor�n biztos�tani kell az egy�ni �s k�z�s �lm�miyszer z�s lehet�s�g�t.

— Biztos�tani kell, hogy megismerkedhessenek emberekkel, munk�jukkal, sz�kebb �s t�gabb k�rnyezet�kkel.

— A t�ma jelleg�b�l ad�d�an sokf�le k�szs�get fejlesszen, a szem�lyis�get sokoldal�an form�lja, �rzelmeiket gazdag�tsa.

— A t�ma val�s legyen, kapcsol�djon a gyermekek tapasztalataihoz, �letkori sajtoss�gaihoz, de ne sz�k�lj�n le az �vszakrendszerre �s t�m�kra.

— A kiv�lasztott t�ma olyan lehet�s�geket biztos�tson a gyerekek sz�m�ra a szabadj�t�kban �s a tev�kenys�gk�zpontokban is, hogy sz�ness�g�vel vonzza a gyermekek figyelm�t, �rdekl�d�s�ket keltse fel.

A fenti k�vetelm�nyeket szem el�tt tartva a kiv�lasztott t�m�hoz sz�ks�ges �tletek gy�jt�s�t sokf�lek�pen v�gezhetj�k. C�lszer� a sz�kebb k�rnyezet�nkre �p�tve be vonni a sz�l�ket, nagysz�l�ket, koll�g�kat.

Az �tletek gy�jt�se n�mi betekint�st adhat arra n�zve, hogy a t�ma a munka sor�n milyen ir�nyba fog fejl�dni. (l�sd: mell�klet oldal: Tematikus projekt)

2.) .1 1dInak�rfdd menete:

A t�ma feldolgoz�s�nak menete az �vodapedag�gus r�sz�r�l tudatos, tervsze i�i, logikus iii unk�t ig�nyel.

Szeniel�tt tartva a gyermekek �letkori saj�toss�gait, elt�r� ig�nyeit, c�lszer� a k� vetkez� sorrendben fel�p�teni a projekt feldolgoz�s�t. (‘U�m�t�l f�gg�en a sorrend tenn�szetesen v�ltozhat.)

Egy�ni �lm�nyek meghallgat�sa, a sz�l�k �lm�nyeinek megismer�se. (otthoni feladatok)

— A t�mak�r felbont�sa tartalonira, tev�kenys�gekre, gy�.jt�mnnk�ra, a t�bb szempontii feldolgoz�sra. Minden t�mak�rnek vannak:

- �rzelmeket megalapoz�

- hagyom�nyokat er�s�t�

- ismeretet gyarap�t�

- a szem�lyis�get komplexen fejleszt� funkci�i.

Az ismeret a m�velts�gtartalom szempontj�b�l komplex, sokr�t�. lrmteg r�lja egy t�ma (egy dolog, jelens�g. folyamat stb.)

- k�rnyezetismereti

- matematikai

- zenei, irodalmi vonatkoz�sait.

Az analitikus vil�gk�ppel szemben, ez a t�bbszempont� megk�zel�t�s egy

„minden mindennel �sszef�gg” l�nyeget, �sszef�gg�seket keres� gondol kod�sm�dot eredm�nyez, amely el�felt�tele a kreativit�snak.

— K�z�s �lm�nyek biztos�t�sa. (kir�ndul�sok, mn�zeuml�togat�s, stb.)

— A t�m�hoz kapcsol�d� k�nyvek �sszegy�jt�se, k�nyvt�rl�togat�s.

— A gyermekek �lm�nyeinek megjelen�t�se. (fot�kon, ablak�vegen. funk ci�t�bl�kon stb.)

A csoportszoba k�pe mindig v�ltozik att�l f�gg�en, hogy milyen t�m�val foglalkozunk.

— A t�m�hoz sz�ks�ges anyagok, eszk�z�k begy�jt�se.

- A tev�kenys�gek terv�nek elk�sz�t�se �s a ineg sz�ks�ges fel t�telek biz.Iosil�szt a s �s a fclaj�nlntt, v�laszthat�, k�tele7�- en v�laszthato tev�keiiys�gckben.

3.) ‘l Itomple.x szcin’is�gfej1e � a differc’ncidlf k�pess�gfejIeszI�. lehet�s� gei a projekt-rendszerben

A „L�p�sr�l - L�p�sre” �vodai programban a szem�lyis�gfejleszt�s fontos alapelve az individualiz�lva szocializ�l�s, melyet a projekt m�dszerrel maxim�lisan meg tu dunk val�s�tani. A projekt konkr�t �s egyedi. Az �vodapedag�gus �s a gyermekek soksz�n� egy�ttm�k�d�s�ben bontakozik ki, k�z�s tev�kenys�gekre �p�l. Mivel minden gyermek hozza mag�val a saj�t tapasztalatait, �lm�nyeit, t�j�kozott s�g�t, ez�rt egyszerre lesz a projekt individualiz�l� hat�s� �s ugyanakkor k�z�ss�gi, szocializ�l� tev�kenys�g is, hiszen megismerik egym�s �lm�nyeit, igy mindenki t�bb lesz-a t�rsak �ltal hozott tapasztalatok r�v�n.

— Lehet�s�get ad az egy�n sz�m�ra a szabad v�laszt�sra, ugyanakkor a k�z�s feldolgoz�s �lm�ny�t is nieg�lheti, amely teret enged a kreativit�siiak.

— A t�mak�r�k feldolgoz�s�nak id�keretei igazodnak a gyermekek bels� sz�ks�gleteihez, tev�kenys�geihez.

— A projekt rendszer led�nti a kor�bban ismert j�t�k �s az elk�l�n�tett tanu l�s kereteit.

Egys�ges rendszerben k�zel�ti meg a t�mak�r�ket, ahol a j�l el�k�sz�tett j�t�k �s aj�t�kban felaj�nlott „tanul�si tev�kenys�gek” �sszefon�dnak.

— Aj�t�k szab�lyainak megs�rt�se n�lk�l az �vodapedag�gus �ltal felaj�nlott tev�kenys�gekben folytathatja a gyenuek a m�r beind�tott tev�kenys�get. folyamatot.

Sz�mnlmmk kell b�rmilyen �letkor� csoportban a gyermekek k�l�nb�z� fej letts�gi szintjeivel, egy�ni elt�r�seivel, amely dif fejleszt�st k�v�n, hiszen a gyermekb�l kiindulva kell haladnunk a k�vetelm�nyek fel�, m�rlegelve az egy�ni

fejl�d�si �temet. Lz nem a pwjekt ter jelenik meg, lnmerii a heti c napitervekben rcaliz�l�dik.

gyaffeiencj

— Lehet�s�get kell biztos�tani a gyermekeknek arra, hogy lnIn(lcn helyzetben t�bbszint� tev�kenys�get v�laszthassanak.

— Biztositanw)k kell, hogy k�l�nb�z� eszk�z�kkel, anyagokkal, technikai megold�sokkal tev�keriykedhessenek.

— V�laszthassanak Szervezeti keretet �s munkaform�t.

— D�nthessenek arr�l, hogy milyen m�lys�gben kapcsol�dnak be a folya matba, �rdekl�d�s�kt�l f�gg� aktivi�ssal.

A differenci�l�s a gyermek oldal�r�l n�zve a d�nt�s �s v�laszt�s lehet�s�g�t jelenti.

Differenci�lt fejleszt�s n�lk�l nem val�s�that� meg az individualiz�l�s.

4.) A projekt rendszer megval�s(tdsdhoz sz�ks�ges �iodapedag�giis szem�lyis�g jegj’ek

A projekt rendszer az �vodapedag�gtjs �s a gyennekek egy�tim�k�d�s�re �p�l. A gyermekek sokf�le tapasztalatait �s �lm�nyeit tiszteletben tartva az �vodapedag�gus ezeket felsz�nre hozza. Seg�ti, t�mogatja, kieg�sz�ti, rendezi a gyermekek k�zvetlen �s k�zvetett inforrn�ci�it. Az �vodapedag�giis nem egyed�li forr�sa a tud�snak, se g�t�t�rsa a sz�l� is (aki lehetj�l bark�csol�, aut�szerel�, n�pt�ncot ismer�, hangszc ren j�tsz�, term�szetv�d�, stb.).

Az �vodapedag�gus k�v�natos attit�djeit tal�l�an jellemzi Adler, az individu�lpszicliol�gia jeles k�pvisel�je:

— „Am�g az autokratikus nevel�sii�l egy ember d�nt, addig a demokratikusn�l egy ember vezet.

— Az autokratikus parancsol, a demokratikus felh�vja a gyermekek figyelm�t.

— Er�szak helyett stimul�ci�.

— A r�ier�ltet�s helyett felk�n�lt �tletek.

— Uralkod�s helyett ir�ny�t�s.

— B�ntet�s helyett seg�t�s.

— D�nt�s helyett egy�ttes megbesz�l�s” /3/

— Egy�nre szabott m�dszereket alkalmaz a gyerekek tanul�s�ban, �s �nma g�t mint a lehet�s�gek megteremt�j�t �s mint seg�t�t l�tja.

— Az egyre b�v�l� �vodai nevel�si terv h�ve, amely a gyermekek �rdekl�d� s�n, tapasztal�s�n �s fejl�d�si szintj�n alapul.

— �tfog� nevel�si tervet alkalmaz, amely a fejl�d�s minden ter�let�t figye lembe veszi:

testi, emocion�lis, szoci�lis �s kognit�v �sszetev�it egyar�nt. Figyel arra, hogy milyeti a gyermek „itt �s most”.

— Hisz abban, hogy az egy�nre szabott nevel�si programnak siker�lm�nyt kell ny�jtatlia, amely el�seg�ti, hogy a gyerekek pozit�v �nk�pe �s �nbi zalma kialakuljon.

— K�zvetlen tapasztal�sra �s �lm�nyszerz�sre alkalmas tev�kenys�get tervez, s ek�zben k�zzelfoghat�, konkr�t t�rgyakat haszn�l a probl�rnainegold� k�pess�gek, kritikai gondolkod�s �s a fogalmak m�lyebb meg�rt�se fej leszt�s�re.

— Mag�t a folyamatot fontosabbnak tartja, mint a „produktuinot” vagy a „helyes v�laszt”.

— Hisz abban, hogy a gyerekeket be kell vonni a szab�lyok kialak�t�s�ban.

— �szt�nzi a kreativit�st, fant�zi�t �s eredetis�get.

—l lisz a gyerekek vel�k sz�letett leL �s tudja a gyerekekkel szemben kit�z�tt elv�r�sait.

— Meg�rti, hegy a tanul�s jutalma maga a felfedez�s izgalma �s a tanul�s �r�me.

— Fontosnak tartja a sz�l�k szerep�t a gyerekek fejl�d�s�ben. Eltervezi, ho gyan kapcsolhatn� be �ket partnerk�nt a folyamatba.

IIL tauasztalaj projekt rendszerr�l

Aniikor a „L�p�sr�l - L�p�sre” �vodafejleszt� programba bekapcsol�dtunk m�g nem volt ismeret�nk arr�l, hogy hogyan lehet projekt rendszerben dolgozni, hiszen a magyar �vodapedag�gi�ban ez a m�dszer nem volt ismeretes. Egy pedag� giai rendszert kellett a hazai viszonyokhoz igaz�tva a gyakorlatba �t�ltetni. Ett�l f�ggetlen�l sikci�lm�nyben volt r�sz�nk, hiszen olyan ismeretekre, olyan gyennekk�zpont� szemt�letre tett�nk szert, amely megk�v�nta �nmagunk �s nevel� si elk�pzel�seink �jra�rt�kel�s�t. Felismerve a program �rt�keit, lelkesed�ssel pr� b�lti.ik megval�s�tani a m�r kidolgozott elm�letet, s v�g�l akik�rt az. eg�szet felv�l laltuk:

A GYEREKEK

A t�ma kiv�laszt�sa komoly gondot okozott, hiszen szerett�k volna elker�lni az �gynevezett „sablon” t�m�kat, ez�rt komoly figyelmet ford�tottunk a gyermekek megnyilv�nul�saira, �rdekl�d�seire. Egy-egy t�mak�r kiv�laszt�s�t sok-sok vita, kutat�munka el�z�tt meg.

Igy fedezt�k fel milyen sokoldal� ismeretei vannak a gyerekeknek, mint p�ld�ul:

— Mit tud a f�ny?

— Ilogyan �lnek az eszkini�k?

— Milyen a tenger?

— Hogyanj�nnek l�tre a hangok? Milyenek a bolyg�k?

— stb.

R� keltett d�bbenn�nk, hogy’ kor�bbi ismereteink hi�nyosak, �ppen ez�rt folyatnato san kellett k�pezn�nk magunkat. Az eredm�ny meg�rte!

Olyan lelkesed�st tapasztalti.mk a gyerekek �s sz�l�k r�sz�r�l, amit ezel�tt soha, amely feledtette vel�nk a komoly, sok id�t ig�nyl� felk�sz�l�st. Form�j�ban �s min�s�g�ben is megv�ltozott a sz�l�kkel val� kapcsolatunk, hiszen egy�tt kir�ndultunk, egy�tt varrtunk, gy�jt�tt�k a r�gis�geket, egy�tt s�t�tt�nk f�zt�nk, egy�tt vizsg�ltuk a csillagokat, �p�tett�k t�len az eszkim� kunyh�t az �voda udvar�n, szerkesztett�k a „Gy�ngyszemek” c�m� �js�got

iJgy’ �re7t�k cbbcii a progi aniban val�ban egy�tt ne a gyermekeket. Megd�bbent� volt sz�imuiikia a gyerel<ekben v�gbemen� pozit�v v�ltoz�s,

mely a program szellemis�g�nek k�sz�nhet�, hiszen:

— A visszali�z�d�, csendes kisfi� folyamatosan besz�lgetett t�rsaival a ho mok-v�z asztaln�l, m�g az elm�lt 3 �v alatt szinte meg sem sz�lalt a cso portban.

— Az agressz�v gyerek figyelm�t teljesen lek�t�tte az �p�t� j�t�k. hiszen � tervezte, ir�ny�totta a haj� �pit�S�t, � k�thetett kompromisszumot a vele j�tsz� gyerekekkel.

— Izgatottan k�sz�ltek egy-egy besz�mol�val azok a gyerekek, akik eddig nem igaz�n kapcsol�dtak be a csoport �let�be, s az otthonr�l hozott �lin� nyeket, ismereteket megosztott�k t�rsaikkal.

— Megtanult�k megoldani a konfliktushelyzeteket az �vodapedag�gus seg�t s�ge n�lk�l, s olyan j�l tudtak egyezkedni, kompromisszumot k�tni, me lyet eddig soha nem tapasztaltunk.

— Maguk �ll�tottak fel olyan szab�lyokat, szok�sokat, melyet betartottak �s betartattak.

— Rengeteget fejl�d�tt egym�s ir�nti figyelm�k, t�relni�k, hiszen p �k d�nt�ttek arr�l, hogy am�g a honmok�ra le nem pereg, addig v�rniuk kell, m�g sorra ker�lnek a TINI - KONDIN, hiszen balesetvesz�lyes ha sokan mozognak rajta egyszerre.

Ezek a tapasztalatok er�s�tettek meg benn�nket abban, hogy j� �ton j�runk. A projektek tervez�s�ben a sokf�le pr�b�lkoz�s ut�n siker�lt olyan form�kat

tal�lnunk, amely t�kr�zi egy�nis�g�miket, nemcsak ismereteket ny�jt, hanem a gycrmck �rzelmi gazdag�t�s�t �s szolg�lja.

Mivel k�t k�l�nb�z� csoportban dolgozunk, m�s utat j�runk a tervez�sben, de �gy l�tjuk mind a k�tf�le �r�sbeli mncgjelen�t�sj�l hasznos�that� a gyakorlatban.

I. Projekt megtervez�se lialmnazkarik�kkal lebont�sa -3 heti tervre

i napi tervre

2. Projekt tervez�s s�vosan, r�szletesen kidolgozott tev�kenys�gekkel, sza bad j�t�kkal, szem�lyis�gfejleszt�ssel, szok�srendszerrel, eg�szs�ges �let m�dra nevel�ssel.

Lebont�sa - napi tervre.