állatokról /2
2009.11.15. 12:27
Gazdag Erzsi: Tarka cica, fehér cica
Tarka cica,
fehér cica, haj!
Meglátta, hogy
kemencén a vaj.
Tarka cica,
fehér cica
egyet ugrott, haj!
S nyelve hegyén
elolvadt a vaj.
A gazdasszony
haragjában
seprűt fogott, hej!
S kopogott a fehér cica,
tarka cicafej.
Sarkadi Sándor:
Kutykurutty Parti nádas ring a szélben,
Béka billeg hintaszéken.
Jön a sikló uccu, hutty,
fejest ugrik, Kutykurutty.
Fésüs Éva: Sündisznócsk
Tegnap korán esteledett
Sündisznócska ágyat vetett.
Ágyat vetett az avarban,
Kicsinyeit betakarta.
Fújhat a szél szakadatlan,
melenget a moha paplan.
Jó puha a földi fészek
Aludjatok kis tüskések.
Gryllus Vilmos: Sündisznó
Szúrós gombóc jár a kertben,
szusszan pöffen minden percben.
Bokrok alját nézi sorra,
buzgón szaglász nedves orra.
Hátán kócos a sok tüske,
megfésülné, de nincs tükre.
Nem nyúl hozzá így is jó,
úgy hívják hogy Sündisznó
Mese mese meskete
Volt egy kutyus fekete
Meg egy icurka-picurka
Fehér lábú cicuska.
Kicsi még a mi cicánk
De meglátod te csacska
Nemsokára lesz belőle
Egy ilyen nagy macska. (jól kitárni a karokat...)
NINCS SZEBB MADÁR.
Nincs szebb madár mint a lúd
nem kell néki gyalogút.
Télen-nyáron mezítláb
nevelgeti a fiát.
Még szebb madár a kánya,
a világot bejárja,
mégsem kopik csizmája,
megkíméli a szárnya.
Mégis legszebb a fecske,
odaszáll az ereszre.
Eresz alatt csicsereg,
irigylik a verebek.
Jaj de büszke a kakas,
hogy a feje tarajas.
Ha jóllakik, azt mondja:
sóra, fára nincs gondja.
A TÜCSÖK, MEG A LÉGY LAKODALMA.
Megúnta már a tücsök:
egyedül cirpelni .
ölelgette a legyet,
el akarta venni.
–Elvennélek, te kis légy,
ha kicsi nem volnál..
–Hozzád mennék, te tücsök,
ha görbe nem volnál..
Megvolt a nagy egyezség,
lagzit csaptak rája,
olyan cécót, híre ment
hetedhétországba.
Farkas volt a mészáros,
három ökröt vágott,
azontúl meg malacot
tízet is lerántott.
Kutya is a küszöbön
borsot akart törni,
macska is a konyhában
szakács akart lenni.
Odaugrott a hörcsög,
násznagy akart lenni,
mellé ugrott az egér,
társa akart lenni.
Gólya volt a prímás,
szúnyog a szekundás,
büdös bogár a bőgős,
zöld béka a flótás.
Dudázott a denevér,
farkas fújta farkát,
előugrott a majom,
roptatta a pulykát.
Dühbe jött a cinege,
megfogta a sörkét,
cibálta az üstökét,
pofozta szegénykét.
A dongó a darázzsal
földön verekedtek,
sose láttam fullánkot
még olyan mérgesnek.
Odaugrott a varjú,
bíró akart lenni,
úgy megvágta egy vén tyúk,
föl se tudott kelni.
Gryllus Vilmos: Sikló
Sikló, amikor tekereg,
félnek nagyon a gyerekek.
Nézd csak, pedig oly kedves,
bőre gyönyörű, nedves.
Embert, gyereket sose mar,
inkább menekül, elinal.
Vékony, kicsi és gyenge,
és csak halakat enne.
|