Donászy Magda: Télapó

Télapó, hol a hó, hol a jég?
Zsákodon nem látok hópihét.
Zsákomon hó nincsen,
Benne van sok kincsem.
Tudod-e hány dió?
Millió, millió

Donászy Magda: Télapó

Gondolt egyet Télapóka

Levelet írt a friss hóba

Kis gyerekek, jók legyetek,

Havat, jeget ne egyetek!

Aki nem hallgat Télapóra,

bizony meg is bánja,

nem szánkózhat, hógolyózhat,

bedugják az ágyba.

Donászy Magda: Télapó ünnepén

Tipp – topp, tipp – topp                                 Csitt – csatt, csitt – csatt
Ki jön a nagy hóban?                                     Örül a sok gyerek
Kipp – kopp, kipp – kopp                              Hipp – hopp, hipp – hopp
Ki van az ajtóban?                                         Télapó itt termett.

 Itt van már a nagyszakállú                           Mit hozott a nagyszakállú
Télapó.                                                          Télapó?
Csupa hó!                                                      Csupa jót!
Puttonyában dió, mogyoró!                           Puttonyában diót, mogyorót!

Donászy Magda: Hóember

Mérgesen néz a hóember,                  Ha jönnek a meleg napok

Hozzányúlni senki sem mer,              Nagyot sóhajt: Elolvadok!

Kezében a seprű nyele,                      Tavaszra csak helye marad,

Megbirkózni ki mer vele?                  Meg a seprű, meg a kalap.

Donászy Magda: Az én karácsonyfám

Az én szép, zöld karácsonyfám

Messzi földön született,

Mégis eljött, hogy itt töltse

A fenyőfa – ünnepet.

Jött szekéren, csengős szánon,

Teherautón, vonaton,

Jött őz-járta csalitosban,

Fagyott földön, friss hóban.

Apám, anyám a zöldruhás

Vendég elé sietett,

Aggattak rá cukrot, diót,

Arany, ezüst díszeket.

Ága hegyén körös-körül

Kigyulladt a gyertyafény,

Ráragyogott mindenkire

A békesség ünnepén.

Donászy Magda: Karácsonyi csengő

Karácsonyi csengő vagyok

Csilingelek az ágon,

Örüljetek, mert megérkezett

Télországból karácsony.

Donászy Magda: Fenyőfa

Télen csupasz minden ág,                  Csak a fenyő ünnepel,

Réten, völgyön nincs virág;               Zöld ágain hólepel.

Erdő, mező, kert kopár,                     Beviszik a szobába,

Még a szél is sírdogál.                        Kivirágzik az ága.