M�rton napja November 11.

Szent M�rton 316-ban sz�letett Pann�ni�ban. A k�z�pkor egyik legn�pszer�bb szentje, kultusza haz�nkban is vir�gzott: eml�k�t helynevek is �rzik. A XIV. sz�zadi kr�nik�kban a fizet�s, tiszt�j�t�s, jobb�gytartoz�s lerov�s�nak napja. A XIV. sz�zadi magyarorsz�gi kr�nik�ban is hat�rnapk�nt szerepelt. Sok hely�tt M�rton-nap volt a csel�dfogad�s, legeltet�s, a gazdas�gi �v befejez�s�nek hat�rnapja. A nyugati megy�kben a p�sztorok ilyenkor hordt�k k�rbe a faluban k�sz�nt� k�s�ret�ben "Szent M�rton vesszej�t".

M�rton-napon orsz�gszerte lakom�kat rendeztek, hogy eg�sz esztend�ben ehessen, ihassanak. �gy gondolt�k, min�l t�bbet isznak, ann�l t�bb er�t �s eg�szs�get isznak magukba. Ilyenkor v�gt�k le a t�m�tt lib�t, mert �gy tartott�k: "Aki M�rton napj�n lib�t nem eszik, eg�sz �ven �t �hezik."

Sorra j�rt�k a h�zakat, k�sz�nt�t mondtak, ny�rfavessz�t aj�nd�koztak a gazd�nak, aki meg�rizte, s tavasszal az �llatok kihajt�s�ra haszn�lta.
A legenda �gy tartja, Szent M�rton al�zatb�l ki akart t�rni p�sp�kk� v�laszt�sa el�l, a ludak �lj�ba rejt�z�tt, azok g�gog�sukkal el�rult�k. Innen a "M�rton l�dja" elnevez�s.
M�rton az �j bor b�r�ja, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor m�r ihat� az �j bor. Lakom�k id�szaka.
A M�rton napi id�j�r�sb�l k�vetkeztettek a t�lre:
"Ha M�rton feh�r lovon j�n, enyhe t�l, ha barn�n, kem�ny t�l v�rhat�."
Sokfel� azt tartj�k a M�rton napi id� a m�rciusi id�t mutatja.
A M�rton napi lakom�n elfogyasztott l�d csontj�b�l is id�j�r�sra k�vetkeztettek: ha a liba csontja feh�r, �s hossz� akkor havas lesz a t�l, ha viszont barna �s r�vid akkor s�ros.
Dologtilt� nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a j�sz�g pusztul�s�t okozta volna. Sokfel� rendeztek M�rton napi b�lokat, v�s�rokat.

M�rton napja (nov. 11.) – (V�PI vonatkoz�s!!!!!!!)

a Pann�ni�ban sz�letett tours-i p�sp�k eml�knapja, amelyet az 1611. �vi nagyszombati zsinat hat�rozata szerint m�g meg�nnepeltek. Szent M�rton a k�z�pkor egyik legn�pszer�bb szentje volt, kultusza haz�nkban is vir�gzott, eml�k�t helynevek, olt�rk�pek egyform�n �rzik. A 14. sz.-i kr�nik�kban hat�rnapk�nt szerepelt: a tiszt�j�t�s, a fizet�s, a jobb�gytartoz�s lerov�s�nak napja. A M�rton napjai j�rand�s�g a pap, a felk�sz�nt�s (recordatio) a tan�t� javadalmai k�z�tt szerepelt. Az 1649. �vi c�hszab�lyzat a p�sztorok j�rand�s�g�ra utal: „Szent M�rton napj�n ... valamint r�gi szok�s volt, most is, akikt�l mi lehet, megadass�k.” Az egykori k�telezetts�gek a k�s�bbi sz�zadokban elfelejt�dtek, vagy aj�nd�koz�ss� alakultak �t. A p�sztor sorra j�rta azokat a h�zakat, amelyeknek �llatait �rizte, s a h�z gazd�j�t�l aj�nd�kot kapott. V�pen (Vas m.) M�rton napj�nak el�est�j�n a kan�sz j�rta sorra a h�zakat, s k�sz�nt�t mondott: „Adjon Isten szerencs�s j� est�t! Megj�tt Szent M�rton p�sp�k szolg�ja. Adjon Isten bort, b�z�t, bikessiget, l�lk�nknek �dv�ssiget!” A kan�sz ezut�n m�kos- vagy t�r�s lep�nyt meg p�nzt kapott. A n�pi → id�j�sl�s szerint kem�ny t�l v�rhat�, ha M�rton feh�r lovon j�n (ha M�rton napj�n esik a h�), ha barna lovon j�n (ha nem esik), enyhe. A Dun�nt�lon e napon v�gt�k le a M�rton l�dj�t, s k�stolt�k meg az �jbort. Ny-Mo.-on �s Szlov�kia egyes vid�kein M�rton napja el�est�j�n a kan�sz M�rton vesszej�vel (ny�rfavessz�) j�rta sorra a h�zakat �s → k�sz�nt�t mondott. Azt tartott�k, hogy ah�ny �ga van a gazd�nak vagy gazdasszonynak �tadott vessz�nek, annyi szaporod�s lesz az �llatokban. (→ m�g: apr�szentek-hord�s) – Irod. Szendrey Zsigmond: M�rton napja (N�p�nk �s Nyelv�nk, 1933); B�lint S�ndor: N�p�nk �nnepei. Az egyh�zi �v n�prajza (Bp., 1938); B�lint S�ndor: �nnepi kalend�rium. A M�ria-�nnepek �s jelesebb napok a hazai �s k�z�p-eur�pai hagyom�nyvil�gb�l (I–II., Bp., 1977).

• M�rton napi l�mp�s, t�kl�mp�s k�sz�t�se a felvonul�sra

• a szok�shoz tartoz� dalok, versek, mond�k�k tanul�sa:
  • Elesett a l�d a j�gen – dal
  • 400 �ves magyar k�zmond�sok, sz�l�sok Baranyai Decsi J�nos gy�jt�s�b�l: „Hi�ban g�gogsz, mint a l�d.” „A l�d csak egysz�r h�gjon is a h�z h�j�ra, t�bbet t�szen, hogy nem a ty�k sokszor.” – (h�z h�ja = h�ztet�) „Sok l�d diszn�t gy�z.” „N�m ollyan, mint a sz�rnyaszegett l�d.” "Aki M�rton napj�n ludat nem eszik, ehetik az b�rmit, m�gis �hezik"
  • Nincs szebb mad�r – �j �Z� 48.
  • Egy�l lib�m – �j �Z� 84.
  • Siess lib�m – �j �Z� 206.

• Ablakd�szek k�sz�t�se, teremd�sz�t�s - M�rton napi kifest�