Új bejegyzés Frissítés

2011.10.21. 20:06 rozik

"Sütőben a tökmag, befűtöttünk tegnap, ripeg-ropog, zeng a nád, szél röpíti víg dalát. Ég öt éjjel, öt nap, odasül a tökmag. "(népköltés Kemény dió, mogyoró, kis mókusnak ez való. Odújába elrakja, Télen elropogtatja   B. Radó Lili: Megérett a mogyoró Kis mókus az idejét odújában tölti, harkályapó bekopog, kipi-kopi jöjj ki! Ide figyelj kiskomám, nagy hírt hozok néked, siess, mert a mogyoró, mind egy szemig érett -         Volt egyszer egy kicsi törpe, beesett a gödörbe ( leguggolunk) Szegény,szegény kicsi törpe, ( fejünket fogva,ingatjuk) itt az orrát betörte. ( mutatjuk az orrunk hegyét) A haragja szörnyű nagy, (öklünket rázzuk)  mert az orra ilyen nagy. (orrunkat a levegőben ujjunkkal nagyobbnak "rajzoljuk")

2010.10.15. 19:39 melinki

Véget ér a nyári buli, Kezdődik az ovi, suli. Eső, szőlő, gesztenye, Hogy ki vagyok? Tudod-e? Igazad van, nevem ősz, Komoly vagyok, de nem bölcs. Szeret engem sok-sok gyerek, Botommal csak diót verek.

2010.01.10. 19:42 czindrichne

Kopányi László versek:   Bizalom Gólya bácsi vízbe néz, békalencse finom méz. Kis barátját némán várja, jó ebédhez invitálja. Lehajol és úgy szólítja, köszön neki, s hamm bekapja.   Nyelvtörő Medve mancsa, medve tappancs! Tappancs nyúlé nyúldemancsa? Lónak lába patacsata! Kacsa lába kacsapata? Ízeltlábú százlábacska, százlábúnak tíz bakancsa? Csimpánz lába körmös kéz, kéz a kézben mit remélsz?               Fordulat Nyúl a medve, retteg s fél, a jövőtől mit remél? Medve lelkű nyúlsereglet, bátor harcos nem retteghet. Piros bundás barnamedve, nyúlba kötni nincsen kedve. Leszokik a húsevésről, zsírja lesz majd fűlevesből.          A makacs kanca Volt egy lovam, Szellő Rózsa. Nálunk lakott évek óta. Takaros kis ló menyecske, férjhez menni nem volt kedve. Győzködtem őt zabbal s szóval, nem megy paphoz szürke lóval. Rendben van, Miss lópalánta, holnaptól a fogat várja. Húzhatja azt éjjel nappal, könyöröghet szép szavakkal. Elfogyott a lóbizalom, nem lesz lagzi, lakodalom.            Pónilélek Elszökött egy pici póni, nem akart ma lovagolni. Kíváncsi lett a világra, a reggelit már meg sem várta. Kóborolt ő hegyen völgyön, csodálkozott füvön s tölgyön. Szedett rózsát szép virágot s bejárta a nagyvilágot. Látott kocsit, fogatot, hallott kutyát ki ugatott. Talált labdát pirosat, pöttyös kendőt fodrosat. Vágtázott a kicsi pata, Nem állt utat, domb és patak. Hűvös széllel versenyt futott, a világ végére mégsem jutott. Eljött már a délután, elfáradt a kiskomám. Dörömböl az éhes bendő, nem is kell a pöttyös kendő. Haza húz a kicsi szíve, futott  szaladt gyors izibe. Otthon őt a mama várja, meleg már a vacsorája             Kihívás Bátor csiga versenyt fut, díjat nyerni mégsem tud. Ragad keze ragad lába, egy helyben áll szegény pára. Gondolkodik, pislog, ámul csodálkozva földre bámul. Nincsen keze, nincsen lába, a természet ezt, hogy csinálta? Nem lesz bajnok nem lesz hős, őzek ellen sosem győz.           Pontyalávaló Vízi világ biztos pont, ott lakik a nyurga ponty. Kecses testű könnyűbúvár, omnibuszra sohasem vár. Siklik csendben mederszélen, meleg nyáron , enyhe télen. Fogócskázik áramlattal, vízbe dobott rossz kalappal. Ha tél közepén nagyon fagyna, iszap lesz a birodalma. Abban alszik nyarat várva, ott lesz biztos nyurga álma. Midőn nincsen hideg tél, tavasz reggel frissen kél. Üdvözli a csodás nyarat, S körbetáncol minden tavat.               Ámulat Kacsacsőrű apró emlős, nyúl lehet vagy örvös teknős? Csőr a szája hód a háta, Darwin bácsi megcsodálja. Tudomány a karját tárja, az összefüggést nem is látja. Döbbent arc és félelem, kútba vész az értelem. Kacsafejű szőrhenger, ujjai közt bőr nyelvel. Kilapult a  farka vége így lett ő a tavak réme. Kicsinye egy tojáslakó, tömzsi testű fura manó. Ott készül a világra, növekszik a kicsi pára. Ha kibújik az apró fej, mama alatt nincs sok hely. Gondos tojó  melegíti, nagyvilágtól nagyon félti. Apró kicsi kacsacsőr, szőrös hát és hártyabőr. Így most ő a világ szépe, nem is lesz a tavak réme.

2010.01.10. 19:40 czindrichne

Kopányi László: Télűző     Fúj a szél ma fúj,fúj,fúj, jaj de fázom juj,juj,juj. Varjú mondja kár,kár,kár, diót földön vár,vár,vár.     Tél anyóka fuss,fuss,fuss, hideg jéggel huss,huss,huss. Menj most messze el,el,el, Itt a tavasz kel,kel,kel.

2010.01.10. 19:36 czindrichne

Kopányi László: Őszi vers Őszi reggel gyerekek, színesek a levelek. Sárga, vörös, barna mind, az erdőjáró fázik kint. Szivárvánnyá vált az erdő, vízmosta lett minden lejtő. Csörgő zörgő avar lepel, őszi szellő fagyot lehel. Barlang mélyén morcos medve, nem készül már nagy tettekre. Búsan nézi nyárnak hátát, behúzza a fázó lábát. Tücsök s bogár bezárkózik, daluk halkan  ringatózik. Gyere vissza tavasz testvér, két jó barát együtt megfér.

2008.12.14. 08:10

Sündisznócska című versikét, Fésűs Éva írta!/ Lentebb/

2008.11.02. 20:47

Szalai Borbála: Kár, de kár!   Észrevétlen eltűnt a nyár odalett! Tarsolyában elvitte a meleget. Hová ment el? Ki tudja, most merre jár? Gesztenyefán varjú búsul "kár, de kár"   Megjött az ősz, munkához lát festeget. Keze nyomán sárgulnak a levelek. Aranyszínű lett az erdő, a határ, a vén varjú meg csak fújja: "kár, de kár!"   Fekvidítlak, varjú pajtás!- Szól a szél.- Hallgasd csak me, szélfuvolám hogy zenél! Süvítő dalt fütyül a szél, muzsikál. De a varjú csak azt mondja: "Kár, kár, jaj, de kár, hogy a nyár messze jár"!   Simon István: Október   Megérett az alma, körte vidám, zajos a szüret, levél hull a hűvös földre, tőkék nyújtják kincsüket.   Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél   Találtam egy falevelet, gesztenyefa levelét. Mintha megtaláltam volna egy óriás tenyerét.   Ha az arcom elé tartom, látom, nagyobb, mint az arcom. Ha a fejem fölé teszem, látom, nagyobb mint a fejem.   Hogyha eső cseperegne, nem bánnám, hogy csepereg, az óriás nappal-éjjel óriási tanyerével befödné a fejemet.

2008.10.17. 13:59

Október ber, ber, ber Fázik benne az ember. Esik eső csepereg, Sárga levél lepereg. Sim-sum fúj a szél, ez a kis fa jaj de fél. minden ága megremeg, a levele lepereg. Ej haj, semmi baj újra zöldül majd a gally.

2008.10.11. 19:02

Népköltés: Piros alma  Piros alma csüng a fán Szakítsd le te,barna lány Leszakítom,megeszem Mert az almát szeretem

2008.10.05. 11:46

Sarkady Sándor:  ÉDES ŐSZ Édes ősz jött, hull a körte, Hamvas szilva hull a földre. Itt az alma kasba rakd, Ott a szőlő, hamm, bekapd. Bokor alatt dió bújik, ott ne hagyd.

2008.09.29. 21:23

- Hijnye,hujnya, re-tye-tye, érik már a gesztenye! Szúrós tüske külseje, finom étek belseje!  - Megbontják, és megeszik, Sülve -  főve szeretik. Lereszelik pépnek, Finom gesztenyepürének.  - Incom - flancom re- tye- tye, Nagyon finom a gesztenye! Barna színű a belseje, mégis zöld a külseje.

2008.09.29. 18:46

Gesztenye-Guszti Hej gesztenye-guszti, bundácskádból bújj ki. ugorj le a fáról, érkezésed várom ! Íme itt van koppan , fáról földre pottyan , futok összeszedni , hej gesztenye-guszti.

2008.09.29. 18:20

Kányádi Sándor : Fakó lovon léptet Fakó lovon léptet, dönnyög, dudorászgat. Számba veszi minden kincsét a határnak. Megnézi a krumplit, a tengeri táblát : messziről meglátszik, ha jól megkapálták. Aztán gyalogosan a kertekhez kószál: leng utána egy-egy ezüstfehér hajszál.  S amint megy,a fákról alma,dió, körte, szilva,barack pottyan elébe a földre. Nézelődik az ősz -mert ki más is volna-, nézi,mi lenne még végezni valója. S amint nézelődik, lát egy vetőgépet, és nekilát mindjárt a búzavetésnek.

2008.09.29. 18:10

Vadgesztenye /népköltés / Vadgesztenyefának ,de vastag az ága Szomszédék Gyurija két kezével rázza Potyog a gesztenye, kipp kopp Gyurka Tüskés az én bundám vigyázz az orrodra

2008.09.29. 17:17

Sünike, sünike sétálgat az erdőben. Tüskés hátán falevél, megvédi ha jön a tél. Érik az alma, hajlik a gallya. földre hajlik, mint egy sátor a sok, édes almától. Szedjük, kapjuk, habosra harapjuk. A többivel mi legyen? Holnapra hagyjuk.

2008.09.29. 08:36

Csanádi Imre: Mókus csalogató  Erre csörög a dió, arra meg mogyoró,- mogyoróbokron, diófán, mókusfüttyös domb alján.   Szalai Borbála: Mogyorót szedtem Zöld erdőbe  mentem, mogyoróra leltem. Ettem is, szedtem is, megtömtem a zsebem is. Ami pedig ottmaradt- mókusoknak hagytam azt!    Weöres Sándor: Kacsa úsztató Tó vize, tó vize csupa nádszál, Egy kacsa, két kacsa oda-császkál, Sárban ezer kacsa bogarászik, Reszket a tó vize, ki se látszik. Nemes Nagy Ágnes: Hány ujja van? Öt ujja van gesztenyefa-levélnek. Öt ujja van, mint a gyerek kezének. Öt ujja van? Nem mind olyan. Legtöbbjének hét ujja van. Öt ujja, hét ujja hozzá még a hátulja.   Sarkady Sándor: Gesztenyecsalogató Héj, héj, héj, Szúrós tüskehéj, Vadgesztenyehéj, Tarka boci lakik benne- Ess ide a tenyerembe! Héj, héj, héj, Nyílj ki, tüskehéj!   Szalai Borbála: Megkérdeztem a cicát…. Megkérdeztem a cicát, miért nem hord kis csizmát. Sose fázna a lába, ha bedugná csizmába. Azt felelte a cica, nem kell neki kis csizma, mert ha csizmát hordana, vasalt sarka kopogna- minden egér elfutna… Egerészni hogy tudna.   Sarkadi Sándor: Ősz   Lomb lehullott, Mák kipergett- Őszi ágat Szél diderget, Hidegebb már A sugár is, Elment a Fecskemadár is- Már is, már is…? Odavan a nyár is!   Tarbai Ede: Ősz-anyó   Kontyos-kendős Ősz-anyó, söpröget a kertben, Vörösarany falevél ripeg-ropog zörren.   Reggel-este ruhát mos, csupa gőz az erdő, Mosókonyha a világ, a völgy mosóteknő.   Csanádi Imre: Őszi levél   Köd szitál, hull a dér, lepörög a falevél, földre szökik szemétnek, aki éri, ráléphet,- sziszegő szél söpri, hajtja, hullongó hó betakarja.   Szabó Lőrinc: A szél meg a nap Licskes-lucskos öreg bácsi (hujj-hujj, én a Szél vagyok!) kék udvarban seprőjével megkergette a Napot. Szél mondja: „hujj-hujj-hujj!” Nap mondta: „Bujj, bujj, bujj!” Szél kergette, utolérte, jól megverte a Napot, megkergette, utolérte, jól megverte, összetörte, kék udvarból kiseperte, kendőjébe bekötötte, mondjátok meg, hová tette? Zsebre tette a Napot. Zsebre tette? Zsebre ő! Azért van most rossz idő!   Szepesi Attila: Csiga-vándor Fűszálon, levélen csiga csúszik kevélyen. Pestről indult tavasszal, nem haladt csak arasszal. Jaj, Pécsre mikor ér? Múlik az ősz, jön a tél. Csiga-vándor mendegél.   Márkus Edit: Ősszel Hull a levél a fáról, búcsúzz, pajtás, a nyártól.   Eljött az ősz… Fúj a szél, szélben táncol a levél.   Gyűjts pincédbe tüzelőt, s úgy várd be a jó időt.   Nemsokára itt a tél, nincs rosszabb a hidegnél.   Weöres Sándor: Kis versek a szélről Tekereg a szél, Kanyarog a szél, Didereg az eper-ág: Mit üzen a tél?   Fúj a szél, fúj a szél, De morog a szél. Apró ez a szoba, Mégis belefér.   Széles világba Fut a szél magába, Nyakában a lába, Sosem érsz nyomába.   Gáspár János: Dombon törik a diót   Dombon törik a diót, a diót, rajta vissza, mogyorót, mogyorót, tessék kérem megbecsülni és egy kicsit lecsücsülni, csüccs!     Pákolitz István:   Hangya   Kenyérmorzsát visz a hangya, segít neki apja, anyja: sietnek, mert fú a szél, fúvó szélből eső kél.   Ha én fúvó szél lehetnék, a felhő elé kerülnék: szétfújnám az égi tájon, hogy a hangya meg ne ázzon.   Fazekas Anna: Szüret   Megérett a szőlő arany gerezdje, puttyonnyal leányok mennek szüretre.   Kopasz már a tőke, csordultig a kád, piros faparázson sütnek szalonnát.   Mézillatú musttal teli a pohár, vidám nótaszótól hangos a határ.   László Gyula: Ősszel   Rozsdabarna már a lomb, piroslik a szőlődomb.   Elballagott a szép nyár, Károgj varjú: jaj de kár!   Esik eső, fuj a szél, holnapután itt a tél.   Tóth Bálint: Vadgesztenye csalogató Bújj ki tüskés kabátodból, szép vadgesztenye! Tükrös fényed olyan barna, mint anyám szeme. Tükrös fényed olyan barna, mint húgom haja. Bújj ki, s akkor velem alhatsz egész éjszaka.   Tamkó Sirató Károly: Dombon Dombon törik a diót, hegyormon a mogyorót. -Zajuk ide csattog! Völgyben meg a makkot. Három diót feltörtem, négy mogyorót megettem. Leltem egy zsák makkot. Ebből ti is kaptok!   Csoóri Sándor: Dióbél bácsi Ki lakik a dióhéjban? Nem lakik ott bárki, csak Dióbél bácsi. Ha rácsapsz a dióhéjra kinyílik a csontkapuja, és cammogva előmászik vén Dióbél bácsi csak a szádat tátsd ki!

2008.09.28. 21:52

Csukás István: A kedves kis napsugár Őszi égen száll a fecske, Új hazáját keresgetve, a csőrét előretolja, Afrikába tart a gólya. Színes kabátot kap a fa, piros lesz az alma arca. Ködbe bújik a hegytető, hűvösebb lesz a levegő. Szeptember szól: merre jár a kedves kis napsugár?

2008.09.28. 21:42

A sim-sum fúj a szél Lukács Angéla: Ősz című verse.

2008.09.28. 21:37

Gyárfás Endre: Gesztenyéző Vadgesztenye, gesztenye, kosárkámba potty bele! gesztenyéből fabrikálok buksi fejű barna bábot. Vadgesztenye, gesztenye, kosárkámba potty bele! Ha vagytok már jó néhányan, megnyitom a bábszínházam.

2008.09.28. 21:37

A Sündisznócska című verset Nemes Nagy Ágnes írta!

[27-8] [7-1]