(9.rész)

BESZÉDFEJLESZTÉS

Kinyitjuk a kaput, majd becsukjuk ( néhányszor ). A kis törpe a kapuját kinyitja, becsukja.

Kijön a törpe. hegyes piros sapkában. Megnézi, milyen az idő, majd gyorsan visszabújik.

(A hegyes nyelvet vízszintesen kidugjuk, majd visszahúzzuk)

Ide-oda nézeget, a kis törpe elmegy az egyik , majd a másik sarokba (később balra-jobbra utasítással.)

Szájunkat nagyra nyitjuk és a hegyes nyelvet ide-oda mozgatjuk.

Még mindig kint van a törpe. Felnéz, lenéz. (Mókusok a fán, lenn a süni.)

(Felfelé emeljük a nyelv hegyét, majd letesszük)

Fagylaltot nyalogatunk. Tartsd a tölcsért! Te milyen fagyit szeretnél? (Kívánság szerint ráteszem” a tölcsérre.)

(Nagy lapos nyelvünket lazán kinyújtják, lassan behúzzák.)

Nyelvünkből kanalat formálunk, mert kanállal esszük a nagy adag fagyit.

(Kanál alakú nyelv beemelése a nyitott szájba )

Éhes kis cicákkal találkoztam Így nyávogtak: miaú-miaú.

Ti is nyávogjatok, mint,.a Kiscicák! Éhesek vagytok? Igen. Langyos tejecskét adok nektek Hol a kistányér? Csináljunk tányért a két kezünkből! Öntök bele tejet.Gyors nyelvmozgással lefetyeltetünk.( Kezükkel ne takarják el a szájukat, hogy jól látható legyen a nyelv mozgása)

Jaj, a gazdaasszony meglátja, hogy a bajuszod tejes, cicuskám. Cirmos cica haj... Nyalogassuk le a bajszunkról a tejecskét: fent, lent, körbe-körbe. (Ezt váltogatjuk, irányítjuk.)

„Kiugrott a gombóc” című mondóka felelevenítése. A kapu zárva van, és a törpe most nem bújik ki. Belül mozog.

Csináljunk gombócot! Az enyém szilvás. Hát a tiéd?

Tombitáljunk! Arcunkat felfújjuk, majd apró ütögetéssel kipréseljük a levegőt.

Amikor az óvodába jöttem, rendőrautót hallottam szirénázni: né-nó, né-nó. (hosszan) Egyszer csak megállt, kiszállt a rendőr bácsi és szigorúan ránézett egy gyerekre, aki az úttesten labdázott.

Felemelte az ujját és azt mondta: Na, na, na, na, ilyent nem szabad tenni, ne, ne, ne, ne lássak ilyet, no, no, no, no, vigyázzatok, ni, ni, ni, ni, mennyi jó gyerek.

(Ezt csak egyszer kell elmondani, továbbiakban elég a szótagok ismételgetése.)

Lovacska. Csettintgetés a nyelvvel. ( Vigyázzunk arra, hogy csettintéskor a száj lehetőleg minél nyitottabb maradjon!)

Utánozzuk a kismalac hangját! Ui-ui-ui...

Sír a pólyás baba: oá-oá-oá...

Anyuka nyugtatja a babát: ne sírj, Katika! Aludj el szépen: s-s-s-s-ss-... (Ringatják a babát és szép csendben

leteszik, mozgással.)

Nem bújik ki, hintázik a törpe.

A nyelvhegy az alsó fogsorhoz támaszkodjon! A letámasztott nyelv közepének emelgetése, mintha hintázna. A nyelv laza, lapos legyen!)

Mosolyogjunk és csücsörítsünk! (Fe1szólításra kerekíteni és széthúzni az ajkakat.) Kérdezhetjük is, hogy milyen most a szám: mosolygós vagy kerekítős?

BESZÉDFEJLESZTŐ JÁTÉKOK

Színházasdi

Játszhatja: 3 éves kortól 6—40 gyermek

A székeket úgy rendezzük el több sorban, ahogyan színházban szoktak állni. Mindenki helyet foglal, kivéve egy. nagyobb gyereket, aki szemben ül a többiekkel, ő lesz a bemondó. Valaki csengethet, kezdődik az előadás. A bemondó feláll, és a „színpad” szélén megállva mondja, hogy: „Következik”... és ekkor, aki szerepelni szeretne, felnyújtja a kezét. A bemondó ezek közül választ, s azt mondja, hogy pl. „Kovács Ágon”. A bemondó leül, és kijön a szereplő, megáll a gyermekekkel szemben, meghajol, és elmondja szerepét. A végén a „közönség” tapssal fejezi ki tetszését. Csak az nyújtsa fel a kezét, aki már tudja, hogy mit fog szerepelni. Ha a meghajlás után kezdenek gondolkodni, akkor unalmassá válik az előadás, és beszélgetés, mozgolódás rontja el a színházi hangulatot. Egyik szereplő a másik után következik, míg mindenki sorra nem kerül. Akinek nincs kedve szerepelni, azt hagyjuk nézőként ülve maradni, legközelebb bizonyára ő is már szívesen részt vesz az előadásban. A változatos előadás érdekében ugyanazt az éneket vagy verset ne adják elő többször. Nagyon jó alkalom ez a játék a gyermekek önálló szereplésére. Önbizalmukat, magabiztosságukat megnöveli a jól sikerült szereplés. A gyermekek tudását jól lehet így ellenőrizni.

Játékos hangoztatás a tiszta hangzóejtés elősegítéséhez

Hangutánzók

„sz “ kígyóhang Csináljunk kerítést a fogunkból úgy, hogy a nyelvünk ne bújjon ki! Sóhajtva engedjük ki a levegőt!” (Ha ejtéskor a gyerek nyelve a két fogsor közé csúszik ne hangoztassuk!) A Sziszegők hangját a szél különböző erejének megjelenítésével is lehet hangoztatni.

„z” méhecske hangja (A képzés módja megegyezik az „sz” hanggal, eltérés csak a zöngében van, amelyet a nyakra helyezett kézzel érzékeltethetünk.)

„c” cica hívogat6sa. (Kézfejre pöccintjük a levegőt.)

„s” mozdony hangja (Kerekített ajakkal, lazán záródó fogsorral.)

‚‚s” repülő hangja (Képzés módja megegyezik az „s” hanggal. Zönge érzékeltetése ismét szükséges.)

„cs” csöpögő csap (A levegőt a kézfejre pöccintjük.)

„f” f-f-f-, mérges cica (Felső fogsorral lazán az alsó ajakra haraptatni.)

„r” vau--vau-vau, ugat a kutyus

( zöngét is érzékeltetni kell.)

„t” tü-tü-tLi — tülkölés utánzása

h’ h-h-h — fázik a kezünk, meleget lehelünk rá.

„gy” gyi-gyi-gyi, lovacskánk!

„ty” ty-y-ty, ketyeg az óra

„m” mu-rnu-rnu, mondja a tehénke

„j”jaj-jaj, fáj az ujjam!

P” p-’—p—p- pipál nagyapó

‚k” ka-ka-ka, ke-ke-ke, ki -ki-ki, magot keres a kakaska

„d” din-don, din-don, dobolunk

„b” bim-bam, bim-bam, harangozunk

„g” gí-gá-gi, gi-gi-gi, gágog a liba

„ny” nyi-nyi, nyikorog,, nye-nye, nyekereg az ajtó

„1” gyakorlására alkalmas minden magánhangzós kapcsolat: lá-lá, la-la, le-le stb. dúdolgatása. (Figyelni kell arra, hogy a gyermekek szája nyitva legyen, nyelvüket pedig fel-le emelgessék, mint a lift.)

‚r” indítsuk a motort! pr-pr, br-br, tr-tr.

Hangképzés időtartama, erőssége.

„Rádió:”

Szerepjáték (p1. családos játék) kapcsán játszhatjuk. Az egyik gyermek lesz a rádió. Folyamatosan beszél, akár mesélhet is. Ha jobbra csavarjuk a rádió gombját erősítjük, ha balra csavarjuk, halkítjuk a hangot. (Televízió is lehet.)

Fejlesztési lehetőségek:

Ø Térpercepció a jobb és bal oldalirányok

Ø Hallási észlelés fejlesztés

Ø Verbális fejlesztés (az elmondott szövegtől függ)

„Labdajáték:”

Két gyermek ül egymással szemben. A labdát gurítják, vagy dobják egymásnak. Felváltva mondanak egy-egy verssort. Ha a dobó hangosan mondja, az elkapónak is hangosan kell mondani a következő sort, ha halkan, akkor a párja is halkan mondja. Fordítva is lehet játszani: a dobó halkan, az elkapó hangosan.

Fejlesztési lehetőségek:

Ø —Szem-kéz koordináció fejlesztése

Ø —Hallási észlelés fejlesztése

Ø —Verbális fejlesztés: testrészek, cselekvés, méret ... ismert vers vagy mondóka.

Hangok tulajdonságainak megkülönböztetése játékos keretben

„Halacska Játék:

Mi vagyunk a halacskák, és úszkálunk a vízben. A Víz mindig csobban egyet; lics-locs. Egyre gyorsabban ugrálnak a halacskák, majd kifáradnak és már lassabban ugrálnak, végül csak úszkálnak a Vízben.

Fejlesztési lehetőségek:

Ø Nagymozgások fejlesztése: ugrálás

Ø Verbális fejlesztés: testrészek, cselekvések (láb, ugrál, úszkál, stb.).

„Vonatozás:

Mi vagyunk a vonat. Lassan, komótosan indulunk: si-hu-hu-hu..., majd ahogy fokozatosan lendületbe jövünk, egyre gyorsabban megy a vonat. Közeledik az állomás, lassítani kell, majd teljesen lefékezünk és megállunk. Ha az utasok felszálltak, indulunk tovább.

Fejlesztési lehetőségek:

Ø Nagymozgások fejlesztése: járás, futás, ugrás

Ø Verbális fejlesztés: testrészek, cselekvések, méret...

Gyorsasági gyakorlatok mondókával, verssel:

p1: Csipp-csepp (Weöres S.) Megy a kocsi (Weöres S.) Juh néni, Kati néni (Weöres S.)

„Virágport gyűjtő méhecskék: A gyermekekkel közösen bábozhatunk. Ok lesznek a méhecskék, akik gyűjtik a virágport, s, közben jókedvűen zümmögnek. Egyszer csak egy mackó közeledik a kaptár felé. El akarja venni a méhecskék mézét. A méhecskék hangos, mérges zümmögéssel elkergetik. Amikor a mackó elszaladt, ismét tovább gyűjthetik a virágport.

(10.rész)

ALAPVETŐ KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEKET FEJLESZTŐ GYAKORLATOK

A sikeres olvasás-tanulásnak feltételei vannak. Ezek a következők:

Ø a gyerek, ha csak rövid időre is, de tudja irányítani figyelmét, alkalmas legyen 5—10 percnyi kitartó munkára

Ø legyen képes az analízis-szintézis műveletének végrehajtására az optikai-akusztikai és beszédmozgásos területen,

Ø beszéde, kiejtése megfelelően fejlett legyen.

Az olvasás-írás tanulásáriak, a jó helyesírás kialakulásának alapja a fejlett beszédhallás. Ennek fejlesztése fontos már kiscsoporttól kezdve. A fejlesztési program a következő területekre épül.

I. A hallási megfigyelőképesség fejlesztésének célja a különböző hangforrások hangjainak biztos elkülönítése.

II. A beszédhallás fejlesztés a hangsor hangjainak pontos felismerését és elkülönítését célozza.

III.. A látási megfigyelőképesség fejlesztése a pontos formaészlelés és iránydifferenciálás érdekében történik.

IV. A beszédmozgás fejlesztésének, a szókincsbővítésnek a célja a megfelelő kiejtés és fogalom- készlet kialakítása.

V. Iró-grafikus mozgást előkészítő játékos gyakorlatok. Cél: a./ a helyes ceruzafogás, b/ a betűelemek vázolásához szükséges lendületes vonalvezetés, c./ a grafikus elemek és az írás haladási irányának kialakítása.

VI. Beszédesztétikai követelmények megvalósítását célzó gyakorlatok. A vázolt fejlesztési program a játékosságra, a fokozatosságra épül, ezért a sorrendiség szigorú betartását követeli.

Hallási megfigyelőképesség fejlesztése

Ø Állatok hangjának megfigyelése: p1. kutya, macska, kakas, liba, stb.

Ø Járművek hangjának megfigyelése: p1. vonat, autó, motor, repülő, stb. Járművek hangján k felismerése.

Ø Többféle hangélmény megfigyelése. Kinyitjuk az ablakot, figyelj, milyen hangokat hallasz!

Ø Testzajok megfigyelése: p1. dobbantás, csettintés, kopogás, tenyérdörzsölés, tapsolás, stb. Test- zaj ok felismerése egyénenként.

Ø Tárgyi zajok megfigyelése p1. fa, fém, cserép, üveg, stb. Tárgyi zajok felismerése. Játék: „hol ketyeg?” Eldugunk egy órát, egy gyereknek a ketyegő hang alapján kell megkeresnie.

Ø Hangszerek hangjának megfigyelése: zongora, dob, triangulum, hegedű, furulya. Hangszerek hangjának felismerése.

Ø Gyermekhang megfigyelése, felismerése. Játék: „Hol szólsz, kispajtás?” Egy gyerek háttal áll a többinek. Valaki megszólal. Ki kell találni, milyen irányból jött a hang. Ki szólt? Mutasson arra! ‘,Koszorú, koszorú...” énekes játék.

Ø Férfihang megfigyelése, felismerése.

Ø Női hang megfigyelése, felismerése.

Ø Magas és mély hangok megfigyelése, megkülönböztetése, felismerése.

Ø Női és gyermekhang megkülönböztetése.

Beszédhallás fejlesztése

Magánhangzók hangoztatása hangutánzással (az előző fejezet hívóképei), p1. kisbaba oá-oá-oá, kutya au-au-au, csodálkozunk ó-ó-ó, stb. Magánhangzók artikulációs képének megfigyelése. Mássalhangzók hangoztatása játékosan, hangutánzással. Megfigyelés: hol morog a torkunk? Pl. „f’ hangnál nem morog, „v” hangnál morog. - Magánhangzók megfigyelése szavakban. Melyiket hallod, differenciálás p1. á-e. Hol hallod? Szó elején, szó közepén, szó végén? Mássalhangzók megfigyelése szavakban, elsősorban a sziszegő hangok differenciálása. sz-s zs-z cs-c sz-c zs-s sz-cs stb.

A Szó melyik részén hallod? Pl. A „sz” hangot a szél szó elején halljuk.

Analízis gyakorlása: szavak felbontása hangokra. Ennek a képességnek a fejlesztését óvatosan és játékosan közelítsük meg. Először vizuálisan is szemléltetjük (korongokkal). Két hangból álló szót mondunk (p1. ás, ól, ma stb.) Hangoztatás közben annyi korongot helyezünk el, ahány hangból áll a szó. Megszámoljuk a korongokat. Ezt követően a gyerekekkel együtt rakjuk ki az adott szavakat, majd önállóan is dolgozhatnak.

A szószerkezetek fokozatai: két hangból álló szavak (magánhangzó és mássalhangzó p1. ősz, mássalhangzó és magánhangzó p1. só.) Ha ezt már jól felismerik a gyerekek, akkor próbálkozhatunk három hangból álló szavakkal is. Fokozatok: magánhangzó - mássalhangzó-magánhangzó p1. ásó, mássalhangzó-magánhangzó - mássalhangzó

Hallás, beszédhallás fejlesztése

I. Közvetlen környezet hangjainak felismerése (papírtépés, kulcs csörgetése, berregő autó stb.)

2. Egymás hangjának felismerése Ki szólít? c. játék

3. Hibafelismerés A gyermekeknek fel kell ismerniük, hogy az elhangzó szó hibás-e. - Szék, asztal, jóka, róka stb.

4. Hangfelismerés, hangdifferenciálás

a.) A hangok tulajdonságainak megkülönböztetése játékos keretben Pl. hosszú-rövid, zöngés-zöngétlen.

Ha a játékvezető „K” hangot ejt koppantanak, ha „T”-t, akkor toppantanak. Ha „SZ” hangot - sziszegnek, ha „G” hangot - gágognak, ha „K” hangot - kárognak.

b.) Két hang differenciálása S vonat sz kígyó képéhez kötjük a hangot. — A játékvezető felváltva ejti a „SZ” ill. „S” hangot. Melyik állat hangját hallod?

— Majd elrejti szótagokban, SU, SZI stb. Melyik hangot hallod benne? — Majd szavakban rejti el.

Először a szó elején, majd végén, szó közben.) Melyik hangot hallod a szóban?

— A gyermekek a kezükben lévő kiosztott tárgyakat vagy képeket abba a házba teszik, amelyiknek a hangját hallják bennük.

c.) Hanganalízis Elején, végén vagy szó közben hallod p1. az S vonat hangját?

Ha a szó elején hallja a gyermek a hangot, a mozdonyba teszi, ha a szó végén, az utolsó kocsiba, ha Szó közben hallja, a középső vagonba helyezi a képet. Altalában azokat a hangokat érdemes differenciálni, melyeket leggyakrabban tévesztenek ebben az életkorban. S vonat - SZ kígyó, ZS repülő - Z méhecske, CS csiga - C cicahívó hang, K kakas - G liba, D dob - T pattogó labda hangja.

d.) Önálló szókeresés a kiválasztott hanggal: - szerepeljen a szóban a hang - úgy kezdődjön a Szó - úgy végződjön.

Látási megfigyelőképesség fejlesztése

1. Különböző mértani formák, fogalmak megfigyelése, felismerése, a gyermek életkorának figyelembevételével, és az ötletek bővítésével. Kör, négyzet, téglalap, fekvő egyenes, görbe, álló egyenes, ferde egyenes, háromszög.

2 Egyenesek irányának megfigyelése: jobb-bal fel-le

3. Jobb-bal irányok gyakorlása testsémán. Mutasd meg! Jobb kéz, láb, Szem: Bal fül, térd stb.

4. Irányok gyakorlása térben, játékosan. „Menjen a vonat, autó jobbra-balra stb.” Vásárolni megyünk (irányítással) jobbra-balra. . . .stb.

5. Irányok leolvasása rajzokról.

6 Mozgás és rajz összekötése. Adott rajzon követni kell az irányt és közben megnevezni, hogy a cica most jobbra megy, aztán balra stb.

7. Azonos é különböző ábrák felismerése. Egy adott ábra megfigyelése és elemzése. Pl. karika, benne egy ferde egyenes, amelyik balra dől. Ezt követően mutatunk egy ábrasort. ‚.Válaszd ki, melyiket láttad!” Utána megbeszéljük és értékeljük.

8. Változás megfigyelése.

a) Egy gyereket megfigyeltetünk, utána változtatunk rajta valamit. „Mi változott?”

b) 4—5 tárgyat elveszünk. „Mi hiányzik?”

c) hiányos rajzokat mutatnak. ‚Mi hiányzik róluk?”

d) Hibás rajzokat mutatunk. „Mi a hiba?

9. Színek megfigyelése, felismerésük gyakorlása. Pl. a természetben,öltözködésben, tárgyi környezetben, játékokon stb.

10. Adott ábrák és elhelyezkedésüknek megfigyelése. Lényeges az ábrák iránya és egymáshoz való viszonya.

a) Az ábrákat 3—4 másodpercig megfigyelhetik a gyerekek, utána lerajzolják.

b) Különböző ábrák. Egy adott ábra rámutatásakor a gyerekek tapsolnak. Pl. Ha ferde egyenesre mutatunk.

11.Relációs szókincs fejlesztése.

a) Felismeréssel, rámutatással. Pl. előtt, mögött, alatt, fölött, pici, kicsi, közepes.

b) Önállóan kell megnevezni. Pl. „Hol éli?” „Mekkora’?”

Beszédmozgás fejlesztése, szókincsbővítés

1. Artikulációs mozgás fejlesztése

a) Ajakgyakorlatok, pl csücsörítés, nevetés

b) Nyelvgyakorlatok Pl. Utánozzuk, hogyan lefetyeli a cica a tejet!

c) Hangadási gyakorlatok Légvétel, egy másodpercig visszatartjuk és kilégzéskor az „a-á magánhangzópárt ejtjük.

d) Hangerő gyakorlatok Labdagurítás közben különböző magánhangzók hangoztatása. Amikor a labda indul hangosan, majd a labda lassulásával egyre halkabban mondjuk a magánhangzókat. Lehet fordítva is. Különböző mondókák elmondása halk indítás után egyre hangosabban.

2. Szótagsorok, szavak mondogatása

• Pl.: nádá, nádá... kátá,kátá... • Katika, Katika... jele, jele...

3. Nyelvtörők gyakorlása

p1.: Két pék két szép kék képet kér

4. Fogalmak, főfogalmak kialakítása

a) Szógyűjtések adott képekről. (Témacsoportok jelentéstartalom szerint)

b) Mondatalkotások adott képekről.

c) Összefüggő beszéd gyakorlása képsorokról.

d) Relációs szókincs kialakítása. Ismerjék a következő fogalmakat: pl alatt, fölött, mögött, előtt, mellett, rengeteg sok, néhány, ugyanannyi, reggel, délelőtt, délután, este, kívül-belül, külseje belseje, elején—közepén—végén, lefelé- felfelé egyenlő nagyságú, azonos, eltérő, hasonló, különböző, első, utolsó, utolsó előtti stb.

e) Főfogalmak kialakítása.

Először adott fogalomhoz szógyűjtés, utána felsorolás alapján a főfogalmak megnevezése. A gyerekek ismerjék a következő főfogalmakat: p1.: állat, bútor, edény, ékszer, élelmiszer, fegyver, fehérnemű. gép, gyümölcs, hangszer, lábbeli, háziállat, jármű, játék, madár, növény, tárgy, tisztálkodási eszköz, szerszám, ruhanemű, sport, sportszer, vadállat, virág, zöldség stb.