Az integrált nevelés - oktatás bevezetésének feltételei

Az 1993.évi LXXIX. Oktatási törvény kimondja:
A fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdve, hogy a fogyatékosságát megállapították.
A 2003. évi törvény módosítás adott először lehetőséget a sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelésének - oktatásának gyakorlati megvalósítására ép társaikkal. A 2003. évi közoktatási törvény 30. § 2. pontja szerint, a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása az e célra létre hozott gyógypedagógiai nevelési- oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban óvodai tagozaton, illetve osztályban külön vagy közös nevelésben oktatásban történhet.

Mit jelent az integráció?

Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a sérült (fogyatékos), akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé.

Az integrált nevelés - oktatás bevezetésével a következő kérdések merülnek fel.

Hogyan lehetséges a tanulási folyamatban minden gyermek közreműködő részvételét biztosítani egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően?

Miként lehet a gyógypedagógiai tudást a pedagógiai együttműködés segítségével a többségi intézményekben hatékonyan felhasználni?

Azoknál a gyermekeknél, akiknek a nevelhetősége eltér a többiekétől, sajátos nevelési igényről beszélünk. Az e csoportba tartozó gyermekeknek eredményes nevelésűk - oktatásuk érdekében a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítséget kell nyújtani.

A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai ellátása állapotuknak megfelelően különböző szervezeti keretek között történhet: szegregáltan gyógypedagógiai nevelési- oktatási intézményekben integráltan ép társaikkal együtt a "befogadó" iskolákban.

Magyarországon a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az integrált nevelésnek - oktatásnak többféle gyakorlata alakult ki / alakul.

Lokális integrációnak nevezzük, amikor közös épületben folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése ép társaikkal, de a gyermekek között nincs kapcsolat (csak külön csoport vagy osztály működik egy - egy iskolában, óvodában)

Szociális integrációnál a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a tanórákon külön csoportokban folyik, de a tanórákon kívüli időben együtt vannak ép társaikkal (napköziben, szakkörön, étkezésnél, szabadidős és sporttevékenységeknél stb.)

Funkcionális integráció esetén az együttnevelés, az együtt fejlesztés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed (lehet részleges integrációt is szervezni)

A pedagógiai gyakorlatban megjelenik az inklúzió (befogadás) fogalma is melynél újra gondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.

Találkozhatunk sajnos olyannal is, amikor az akadályozott gyermek a többségi iskolába jár, azonban az iskola külön segítséget, szakembert speciális megsegítést nem biztosít, ezt hideg integrációnak nevezzük. Ilyen körülmények között nem tud megfelelően, egyenletesen fejlődni.

Előfordulhat fordított integráció is amikor nem az akadályozott gyermek kerül egy többségi iskolába.

A sikeres integráció bevezetését segítő feltételek.

Az integrációval kapcsolatban az érintett pedagógusok - gyógypedagógusok többsége, a szakirodalom, valamint a közoktatási törvény egyaránt feltételekről beszél.

A kt. 86.§ 1. 2. pontja leírja, hogy a többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása fővárosi, kerületi feladat.

A fentiek alapján lehetőség nyílik arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek ép társaikkal való együttnevelésének jogi akadálya nincs, azonban ehhez biztosítani kell a törvény által előírt személyi-tárgyi feltételeket is, ezért úgy ítéljük meg, - tekintettel az éves alacsony gyermek létszámra - hogy kerületünkben kezdetben egy esetleg két többségi iskola elegendő lenne ennek a feladatnak az ellátására.

Alapvető feltételnek tartjuk, hogy az érintettek - gyermekek, pedagógusok szülők - együttesen akarják. Ha ez az együttes akarat meg van csak utána szabad elkezdeni a segítő tényezők kiépítését és megkezdeni az integrálás előkészítését.

Meg kell keresni a megfelelő iskolát (előnyösebb egy kisebb, családias hangulatú iskolában elindítani) és a kedvező oktatási feltételek megteremtéséhez biztosítani a személyi, tárgyi feltételeket.

Az integrációnak az egész intézmény megváltoztatására kell irányulnia, ugyanis, ha a befogadás csak egy vagy néhány elkötelezett szakember "ügye", akkor az integrált nevelés - oktatás nem fog sikeresen megvalósulni. Ha az egész intézmény felvállalja, akkor valósulhat meg olyan szintű együttműködés intézményen belül és kívül, amely lehetővé teszi, hogy az iskola alkalmassá válik a normáktól eltérő, valamilyen szempontból hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulókkal való bánásmódra.

Az integrált oktatás két tanáros modellel működhet. Egy tanítóval és egy gyógypedagógus tanárral. A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez - oktatásához gyógypedagógus kell, nem helyettesíthető fejlesztő pedagógussal.

Amennyiben másfajta sérülése van az integrált tanulónak (látás, hallás, mozgás, beszéd) akkor a megfelelő szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógust kell alkalmazni!

A sikeres integrált nevelés - oktatás kulcskérdése megtalálni azokat a pedagógusokat, gyógypedagógusokat, akik képesek az attitűdváltásra, elkötelezettek, valamint képesek kidolgozni az integrált neveléshez - oktatáshoz szükséges innovációt, és feltételeket, amelyek között létrejöhet egy jó, konstruktív, együttműködő kapcsolat a gyógypedagógus és a tanító között. Erre csak a kiemelkedő színvonalú tanítok képesek.

A törvénymódosítás 4§ /9 (b) /pontja kimondja, hogy "Közvetlen hátrányos megkülönböztetés különösen valamely személynek vagy csoportnak olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét".

A tanulók kiválasztása: hazánkban a fogyatékosság tényét a tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs bizottságok (SZRB) és az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet ellátó bizottságok (OSZRB) jogosultak megállapítani. A szakértői vélemény kialakítása után a bizottság az intézmény kiválasztására tesz javaslatot, majd a kijelölésére is jogosult. Az iskola csak akkor veheti fel az integrált tanulót, ha a szakvélemény végén iskolája kijelölt iskolaként szerepel!

Az eddigi tapasztalatok szerint az integrált gyermekek nem lehetnek hiperaktívak, magatartási zavarosak és lehetőleg harmonikus személyiségűek legyenek. Értelmi képességük közelítse meg a felső határértéket, és jó, támogató, segítő családi háttérrel rendelkezzenek.

A tanterem: az integráló osztály számára olyan tantermet ajánlatos biztosítani, amelyben többféle kisebb tér kialakítására van lehetőség. Például: kiscsoportos munkához 2 - 6 asztalból álló csoportok, olvasó- és beszélgető sarok párnákkal, szőnyeggel.

Az egyéni tanuláshoz: különálló asztalok, szabad polcok a tanulók által használható segédeszközök, feladatlapok, taneszközök számára. Kisebb terápiása helyiségek kialakítására is szükség lehet.

Az osztály létszáma: javaslat, hogy a befogadó osztály létszáma a 20 főt ne haladja meg és legfeljebb 3 sajátos nevelési igényű tanulót vegyenek fel egy - egy osztályba.

A tanulás szervezése: az integrált osztályokban elkerülhetetlen a differenciált oktatás, mivel a sajátos nevelési igényű tanulók elé különböző célokat tüzünk ki, az ismereteket különböző mélységben és terjedelemben, a gyermek domináns érzékszervi csatornájára építve tesszük hozzáférhetővé a számukra. Az egyes tanulókhoz kell igazítani a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit. Figyelembe kell venni a gyermekek terhelhetőségét, fáradékonyságát. Kooperatív tanulásszervezésével lehet biztosítani, hogy minden tanuló lehetőségeihez mérten hatékonyan részt vegyen a tanulás folyamatában.

A tanulók értékelése: az integráltan oktatott tanulók a többségi iskolában szokásos értékelési rend szerint kapnak minősítést a számukra megfelelő iskolatípus és osztályfok sajátos nevelési igényűkre vonatkozó tantárgyak és tantervi követelmények!) megjelölésével.

Taneszközök, segédeszközök: hasznos, ha az integrált tanulók is - amikor csak lehetséges - ugyanazokkal a taneszközökkel dolgoznak, mint a többiek. Ha szükséges, más, eltérő taneszközt is be kell szerezni, viszont fontos, hogy ezeket ismerje meg a többi tanuló is és alkalmanként ők is használják.

Az integráció ott lesz sikeres ahol az óvodára, iskolára jellemző a nyílt és kooperatív vezetés, az érintettek szerep meghatározása világos.

Tehát az integráció megkezdése előtt még az előkészítő szakaszban fontos a kompetenciák tisztázása, a két pedagógus és a két intézményvezető szoros munkakapcsolatának kialakítása. Ki kell dolgozni az együttműködés kötelező formáit, amelyben a közös tervezés, a folyamatok és eredmények közös elemzése, illetve az igény szerinti szupervízió is helyet kap. Az integrációt vállaló pedagógusokat szervezett formában fel kell készíteni a változásra és munkájukat folyamatosan segíteni kell. Hasznos erre pszichológust igénybe venni, már a felkészítő szakaszban is.

A pedagógiai többlet teljesítmények - hiszen az integráció felvállalása és kivitelezése a pedagógus részéről többletmunkát, szokatlan újszerű helyzetek vállalását is jelenti - pluszdíjazást, értékelést érdemel. A sikerhez hozzájárul, ha előre majd folyamatában is részletesen és alaposan tájékoztatják a szülőket az integrált nevelésről.

Az integrációra fel kell készülni és csak fokozatosan a személyi, tárgyi feltételek biztosításával lehet bevezetni. Az integrációt felvállaló iskolának sokat kell hospitálni a sérült gyermekeket nevelő - oktató iskolákban valamint az integrált nevelésben - oktatásban már több éves gyakorlattal rendelkező iskolákban is.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy nem mindegyik gyermek alkalmas az integrációra.

Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a 10. évfolyam elvégzése után - a sok egyéni, differenciált, speciális fejlesztő munkánk eredményeként - tanulóink nagy része sikeresen integrálható vált a különböző szakiskolák elvégzésére. Erőszakkal nem szabad senkire se ráerőltetni az integrálást, ahhoz megfelelő szaktudás és empátia készség szükséges!