Bevezető az óvodai nevelés kompetenciaterület ajánlásaihoz 11

- a nem helyi önkormányzat által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény által
elkészített szakvélemény esetén a közoktatási megállapodást kötő önkormányzat nevét és székhelyét,
továbbá az intézmény működési területét, illetve az e rendeletre való utalást;

- tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülő a szakértői véleményben foglaltakat
nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi,
városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél a szakértői vélemény
felülvizsgálata céljából eljárást kezdeményezhet. (14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről
és a pedagógiai szakszolgálatokról 14. §)

A nevelési-oktatási intézményt minden magyar gyermek esetében a szülő választja ki, ha azonban
fogyatékos a gyermek, úgy ehhez a döntéshez az illetékes szakértői bizottság véleménye is szükséges.
Tehát a szakértő bizottság javaslatot tesz arra is, hogy a szülők milyen intézménybe írassák be a gyermeket,
vagyis kijelölik a gyermek állapotának szakmai szempontból leginkább megfelelő intézményt.
Ez lehet egy többségi intézmény vagy speciális gyógypedagógiai intézmény is. Vitás ügyekben államigazgatási
útra terelhető a kérdés, és az önkormányzat jegyzője kötelezheti a szülőt a döntés betartására.
A szülő megfellebbezheti a döntést, aminek eredménye egy újabb vizsgálat lesz egy másik, a
jegyző által javasolt bizottságnál. Ha a szülő ezt az újabb határozatot sem fogadja el, úgy a bírósághoz
folyamodhat. A fellebbezés lehetősége fontos jogi eszköz, mégis célszerű volna lehetőség szerint elkerülni
a szakértői bizottsággal folytatott többszöri konzultációkkal az álláspontok, indokok kölcsönös
meghallgatása és megértése révén.

A törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontja meghatározza a sajátos nevelési igény fogalmát is.
Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye
alapján:
a) testi, értékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása
esetén halmozottan fogyatékos;

b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott
(pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).


A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott
részleges vagy teljes körű módosulását, valamint a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét,
eltérő ütemű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól
eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő
fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását
teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározza a fogyatékosság típusa,
súlyossága; a fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének
ideje; a gyermek életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult
készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mindezek alapján a fejlesztés magában foglalja
a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi
készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb
hangsúlyt.


12 Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez

4. A sajátos nevelési igényű gyermeket fogadó intézmények
4.1 A befogadó intézmények köre
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény megkülönbözteti a gyógypedagógiai nevelési, oktatási
intézményeket, illetve a jóval nagyobb kört lefedő gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban
részt vevő intézmények körét. A gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézményekben csupán sajátos
nevelési igényű gyermekek nevelése folyik, míg a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő
intézmények körébe minden olyan intézmény beletartozik, amely külön vagy a többi gyermekkel
együtt nevel, oktat sajátos nevelési igényű gyermeket. [Kt. 30. § (2)] A következő táblázat a sajátos
nevelési igényű gyermekeket, tanulókat – együtt (integráltan) és külön (szegregáltan) nevelő, oktató
intézmények számát mutatja összesen a 2003/2004-es tanévben (OM-statisztika).

Intézmény Óvoda Általános
iskola
Szakiskola
Speciális
szakiskola
Gimnázium
Szakközépiskola
Összessen
Országos
összesen
3507 3381 475 129 623 845 8960
Sajátos
nevelési igényű
gyermek/tanuló
ellátásában részt
vesz
860 1842 56 129 58 27 2972

A fenti táblázat is mutatja, hogy jelentős azoknak a közoktatási intézményeknek az aránya – az
óvodák 24,5%-a –, amelyeknek feladataik ellátása során ismerniük és alkalmazniuk kell a gyógypedagógiai
neveléssel, oktatással kapcsolatos jogi és tartalmi szabályozókat.

A szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek után a nevelési-oktatási intézményt a következő
támogatási formák illetik meg:
- A központi költésvetésből ún. megemelt normatív költségvetési hozzájárulásban részesül, amely
jóval meghaladja a nem fogyatékos gyermekek után járó éves összeget.

- Az óvodai csoportlétszámot kedvezően érinti a fogyatékos gyermek jelenléte, mert egy-egy sajátos
nevelési igényű kisgyermek a fogyatékosság súlyossága szerint kettőnek, illetve háromnak
tudható be.

- Integrált óvodai nevelés esetén szakirányú végzettségű gyógypedagógust foglalkoztathat a fogadó
intézmény, aki a gyermekek számától függően főállású vagy részmunkaidős ún. utazó gyógypedagógus,
továbbá logopédus alkalmazását jelenti, de van lehetőség pszichológus, konduktor,
gyógytestnevelő bevonására is meghatározott, az integrált gyermekek létszámától függő óraszámban
(8 gyermekenként legalább heti 5 óra foglalkoztatás keretében 1 fő, kevesebb integrált
gyermek esetében arányosan alacsonyabb óraszám). Más esetekben az ún. egységes pedagógiai
szakszolgálatok állományába tartoznak az utazó szakemberek.

A fogyatékos kisgyermeket a következő jogok illetik meg:
- Szakirányú végzettségű gyógypedagógus, pszichológus, konduktor stb., valamint gyermek- és


ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens segítse fejlesztését.
- Speciális nevelési tervek, gyógyászati és technikai eszközök segítsék a továbbhaladását.
- Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások segítsék a fejlődését,

amit nemcsak szakirányú végzettségű szakember, hanem vele megosztva vagy akár kizárólag a
többségi pedagógus is tarthat a gyógypedagógus vagy konduktor iránymutatásaival összhangban.



Bevezető az óvodai nevelés kompetenciaterület ajánlásaihoz 13

- A szakértői vélemény alapján egyéni továbbhaladása is engedélyezhető, ami óvodásoknál az egy

évvel későbbi iskolakezdésre vonatkozik.

A 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 2001. évi módosítása előírja a gyermekek kötelező felülvizsgálatát.
A kötelező felülvizsgálat időpontjának meghatározásakor figyelembe veszi a gyermek életkorát,
a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság típusát, a nevelés, oktatás formáját, tehát
az intézményes ellátás időtartama alatt a gyermek fejlődését nyomon követi. A következő kötelező
felülvizsgálat időpontjának minden szakértői véleményen szerepelnie kell! Ha az előírt felülvizsgálat
elmarad, akkor hatályát veszti a gyermek jogosultsága mindazon ellátási formákra, kedvezményekre,
amelyek őt a szakvélemény alapján megilletik, s ezzel együtt az intézmény fenntartója is elveszti jogosultságát
a gyógypedagógiai ellátáshoz kapcsolódó támogatásra. A kötelező felülvizsgálatok ütemét
a 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet szabályozza, miszerint az enyhe értelmi fogyatékos gyermek és
a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott
gyermek fejlődését az első vizsgálatot követő első tanév eltelte után, azt követően a tanuló 12 éves
koráig minden második, azt követően és a nem említett többi fogyatékosság esetén minden harmadik
évben kell hivatalból felülvizsgálnia. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek első felülvizsgálatában
nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött.

4.2 A befogadó intézmények kötelezettségei
A nevelési, oktatási intézményeknek, amennyiben feladataik között SNI-gyermek ellátása is szerepel,
a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetniük a szakvéleményt kiállító szakértői
és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat
időpontját. Ezenkívül minden év június 30-ig meg kell küldeniük az illetékes szakértői és rehabilitációs
bizottság részére azoknak a gyermekeknek a nevét – a bizottsági szakvélemény számával együtt –,
akiknek felülvizsgálata a következő nevelési évben esedékes (21/2005. (VII. 25.) OM rendelet 13. §).
Lényeges dokumentációs feladat még az intézményváltoztatások jelzése a szakértői bizottságoknak.
Az intézményváltoztatásról a gyermek szülőjének kell tájékoztatnia a szakértői és rehabilitációs bizottságot,
de az új intézménynek is kérnie kell a gyermek átvételét, felvételét. Amennyiben az intézmény
szerepel – az adott fogyatékosságra tekintettel – az intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság
a bejelentést tizenöt napon belül tudomásul veszi, és az intézmény kijelölésére és az oda
való beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az intézmény nem vagy nem az adott
fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság dönt a gyermek
további elhelyezéséről. Amennyiben a szakvélemény a gyermek integrált óvodai nevelésére az adott
intézményre vonatkozóan tesz javaslatot, úgy ennek biztosítása a lakóhelyi önkormányzat kötelezettsége.
A gyermek vizsgálata a döntés meghozatala előtt mellőzhető, ha a meglévő vizsgálati eredmények
kiegészítésére nincs szükség.

4.2.1 Az alapító okirat és helyi nevelési program
A fogadó intézmény alapító okiratában és helyi nevelési programjában szerepelnie kell annak,
hogy az intézmény fogyatékos gyermeket kíván integrálni, és hogy milyen lépéseket tesz a feltételek
biztosítása érdekében. Legfontosabb cél a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény
összhangja. Ezért az óvoda programján belül elemezni szükséges, hogy a nevelési alapelvek és célkitűzések
kiterjednek-e a sajátos nevelési igényű gyermekekre is. A megfogalmazott nevelési feladatoknak
biztosítaniuk kell minden gyermek fejlődését, az akadályozott és nem akadályozott gyermekek
természetes együttélését. A programban szerepelnie kell a speciális nevelési szükségletek kielégítésére
vonatkozó pedagógiai tevékenységeknek. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének
a programban rögzített formái az integráció pozitív hatásainak erősítését, az esetleges előítéletek,


14 Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez

félelmek csökkentését kell, hogy biztosítsák. A program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések
jegyzékének tartalmaznia kell azokat a segédleteket, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek
hatékony fejlesztését is elősegítik. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet intézkedik a nevelési-oktatási
intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. Pl. érdemes odafigyelni arra, hogy
az óvodának rendelkeznie kell az értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő kellő mennyiségű
(gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő) eszközzel, anyaggal, valamint ugyanilyen
arányban az egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelésekkel. Az óvodai programnak fel kell ölelnie
a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységeket is.

Az óvodai nevelési program elsődleges alapelemei az önkiszolgálás fejlesztése, a játéktevékenység
elősegítése és a szocializáció segítése. Az általános elvek sajátos nevelési igényű gyermek fogadásakor
a következőkkel egészülnek ki:

- Elfogadó környezet biztosítása

- Az elvárásoknak a súlyosság mértékéhez, valamint a gyermek fejlődési üteméhez való igazítása

- Annak belátása, hogy kiemelkedő tevékenységre is képes lehet

- Fejlesztésüknek a számukra megfelelő területeken való megvalósítása

- Kiemelten az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség te


rén való segítségnyújtás

- Csoportos, kiscsoportos, egyéni formában különböző technikák, terápiák alkalmazásával való

segítségadás

- Az óvodák nevelési programjának tartalmi elemei a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő te


rápiák programjai

- A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciál


tabb működésének tudatos fejlesztésével

- A diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés

Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei az SNI-gyermekre vonatkozóan:

- A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad megkezdeni.

- Amennyiben részesült korai fejlesztésben, a korai fejlesztésre kell építeni.

- A sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt és kondicionálást, a fejlesztés

folyamatosságát, rendszerességét és a kiszámíthatóságát.

- A pedagógus türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt biztosító habitusa elengedhetetlen (ez a ki


várás képessége).

- Az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben való lebontása, tervezése és végrehajtása

- Cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembevétele

- Kellő idő, alkalom, vagyis a munkához való időtöbblet biztosítása

- Nagy mennyiségű változatos ingerek (taktilis, mozgásos, látási, hallási) biztosítása a tapasztalati

és ismeretkör bővítése érdekében

- Az alapmozgások kialakítása, fejlesztése

- A szociális készségek fejlesztése

- Az önkiszolgálás fejlesztése

- A kognitív funkciók fejlesztése

- Az adekvát játékhasználat elősegítése

- A változatosság biztosítása (ugyanazon funkció változatos módon való gyakoroltatása)

- Tudatos önállóságra nevelés

- Egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód

- Differenciált fejlesztés

- Az eltérő terhelhetőség figyelembevétele


Bevezető az óvodai nevelés kompetenciaterület ajánlásaihoz 15

- A fejlesztés folyamata a szakemberek csoportmunkájával, a gyermekre vonatkozó tapasztalatok

rendszeres megbeszélésével

Röviden összefoglalva: egy sérült kisgyermeknek szóló minőségi programnak 6 elengedhetetlen
jellegzetessége legyen: integráló; átfogó, minden részletre kiterjedő; normalizáló; rugalmas; családra
és közösségre építő; kompetencia alapú.

Ez azt jelenti, hogy

- a tanítási vagy szociális tevékenységekben a sérült és ép gyermekek együtt vesznek részt;

- az átfogó program kiterjed a felmérésre, tervezésre, fejlesztési programok elkészítésére, szolgál


tatások koordinációjára stb.;

- támogatja a szülői szerepet, életkor-specifikus, bátorítja az önkezdeményezést stb.;

- mindenféle családstruktúrának megfelel, rugalmas, egyénre szabott;

- a szülők partnerek, a családi szokások beépülnek a gyermek készségfejlesztésébe, a fejlesztési

terv az egyedi gyermekhez, családhoz, csoporthoz, közösséghez.

4.2.2 Egyéni fejlesztési terv
A helyi óvodai nevelési program kialakításán túl a tudatos és hatékony pedagógiai hatások lényeges
feltétele az egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Az integráltan nevelt fogyatékos gyermekek
esetében szakmai feltétel e terv megléte, hiszen a tudatos fejlesztő munkában ez elengedhetetlen. Az
egyéni fejlesztési terv mindig egy adott gyermek részére készül. Biztosítja a fejlesztő munka fázisainak
egymásra épülését, meghatározza a diagnosztikus mérések helyét és idejét, módot ad új fejlesztési
célok megfogalmazására. Lényege abban rejlik, hogy a fejlesztés eredményeit felhasználva újabb célok
kitűzésével és megvalósításával biztosítsuk a fejlesztés hatékonyságát.

Az egyéni fejlesztési terv készítésének kiindulópontja az adott gyermek állapota; hogy milyen a
mozgása, beszéde, figyelme, emlékezete stb. Abban, hogy ezeket helyesen meg tudjuk ítélni, támaszkodhatunk
más szakemberek véleményére (szakértői bizottság, nevelési tanácsadó, előző óvónő,
gyógypedagógus). A szülőtől kérdezzük meg, hogy milyen tevékenységet szeret a gyermek, mi okoz
számára örömet, mivel tudja buzdítani, kitartásra bírni, mit él meg a gyermek büntetésnek/jutalmazásnak
stb. De nagyon fontosak a gyermek megismerésében saját megfigyeléseink is. Minden vélemény,
szűrési eredmény, megfigyelés stb. tartalmaz a gyermek képességeiről, viselkedéséről, különféle
teljesítményeiről adatokat. Sok esetben konkrét tennivalók is megfogalmazódnak, pl. a szakértői
bizottság javaslataiban néha csak a fejlesztendő területeket írják le, de mindenképpen orientálják a
fejlesztő munkát. Az így nyert adatok értő csoportosítása (Milyen képességekben van elmaradás? Hol
kiugróan jó a teljesítmény? Stb.) után kirajzolódik a gyermek képességprofilja, az, ami mindenki mástól
megkülönbözteti, egyénivé teszi – és ezzel együtt a tennivalók sora is körvonalazódik.

A fejlesztés lényege a környezeti feltételek illesztése a belső érési folyamatokhoz. Tehát egyik oldalon
a gyermek áll a maga adottságaival, a másik oldalon az optimális fejlődést biztosító, tudatosan
megtervezett környezet (pedagógusi kompetencia, módszerek, eszközök, együttműködés más szakemberekkel
stb.).