Képességfejlesztés a családban

A gyakorlati munkám során tapasztalom, hogy a gyermek közül többen kevés ismerettel rendelkeznek az őket körülvevő világról. Nincs mennyiségélményük, szegényes a szókincsük, figyelmük, koncentrációs képességük nem kitartó. A sikeres iskolai teljesítményekhez az alapképességek birtokában kell lenniük a tanulóknak.

Sokat tehetnek a szülők azért, hogy a gyermekek jól teljesítsenek az iskolában. Egy kicsivel több odafigyelés, a gyermekkel való játék, együttes örömök, sok-sok beszélgetés, és egy sikeres kis emberke nevelődik máris. Fejlesszük otthon is gyermekek képességeit!

Hallási megkülönböztető képesség fejlesztése

A hallási figyelem és megkülönbözető képesség (auditív diszkrimináció) megfelelő fejlettsége fontos feltétele az olvasásnak és a helyesírásnak. A gyermekek az olvasás során nemcsak azokat a betűket téveszthetik, cserélhetik össze, amelyek nyomtatott képe nagyon hasonlít (e-é, a-á, b-d, m-n, sz-zs), hanem melyeknek a hangalakja hasonlóan hangzik (k-g, f-v, b-p, s-zs). Nem mindegy, hogy azt kell leírni a tollbamondásba, hogy toboz és nem doboz, vagy sebes és nem zsebes. Ezeket a betűket nemcsak írásban, hanem olvasásban is összecserélhetik, mert hangalakjuk alapján a gyermek nem tud különbséget tenni köztük. Neki hasonlóan hangzanak. Nem azért, mert baj van a hallásával, hanem mert az ún. hallási megkülönböztető képessége nem megfelelően fejlett. (Ha ilyen gyanú felmerül, a biztonság kedvéért nem árt először egy orvosi vizsgálat, majd egy logopédiai differenciált diagnosztikai vizsgálat a nevelési tanácsadóban.)

Néhány gyakorlat, melyet a szülők is gyakorolhatnak, természetesen fejlesztő céllal:

Mondd utánam "halandzsául"!

Valójában értelmetlen szótagokat, betűsorokat kell a gyerekeknek utánam elismételni, kezdetben 2-3, majd egyre hosszabbakat. A két betűs szótagok esetében, néhány bemelegítő gyakorlat után kérhetjük azt a gyermektől, hogy próbálja pontosan ugyanúgy mondani, ahogy tőlünk halotta. Kicsit "túlzásokba” eshetünk, a rövid magánhangzós szótagokat (2 és 3 betű esetében) gyorsan, igen röviden ejtve benne a magánhangzót mondjuk, a hosszú magánhangzót tartalmazó szótagot, pedig elnyújtva, hosszan.

Példák: - av, át, óm, úz, éf, ük, ícs, áf, je, ké, fe, zí, kű, fu, zá, ra, it, rű, üc, ózs, zsü, ep, lí,

- vát, rit, par, cúm, eci, éka, úcsi, ícsu, par, rűik, űrc, véc, kem, ári, széc, csom, mőcs, luzs, ruf

- kete, geri, kotas, perut, szeki, balkas, fáros, szenyér, piccen, spiccer, kadsem, márgus, feke, botta, úzsdi, lókák, terény, adbul, abdul, badlás, torany

Hegyezd a füled!

 Hangsor-párokat mondok, s gyermekünknek azt kell eldöntenie, hogy amit hall, az teljesen egyforma-e, ugyanazt hallja-e kétszer. Ha egyforma, tapsoljon egyet.

Segíthetünk úgy megértetni vele a feladatot, hogy először értelmes szavakat mondunk: róka-róka, róka-lóka illetve kenyér-kenyér, kenyér-tenyér, zseb-seb. Mikor itt már érti a feladatot, indulhatunk az értelmetlen hangsorok irányába.

Példák:

padi-padi, kop-top, rafi-ravi, tami-tari, réjk-rék, gég-gék, pári-páli, mási-masi, tam-tan, cukko-cukko, zsuk-suk, zsému-zsému, kege-keve, vetrit-vetrit, verény-véreny, totem-toten, rokka-roka, dukkó-dukó, hallé-allé, szami-sami

Ez a játék alkalmas a magánhangzók időtartamának felismertetésére is a következő párok összehasonlításával:

lovas-lóvas, nosza-nósza, csikós-csikós, por-pór, űveg-üveg, tüz-tűz, fút-fut, fut-fut, hol-hól, tol-tol, log-lóg, píros-piros...

 (Játszhatjuk ezt a változatot úgy is, hogy arra kérjük, amikor a helyeset, a jót hallja, akkor tapsoljon, koppintson egyet.)   

Találjunk ki együtt szavakat!

A szülő elkezd egy értelmes szót pl. telef.., s a gyereknek kell befejezni. Eleinte úgy adjuk meg a szavakat, hogy csak az utolsó, vagy az utolsó két betű hiányozzon, aztán ahogy belejönnek, úgy nehezítsük (Az is nehéz, amikor a szavak rövidek, s az utolsó két betű hiányzik!).

- repülőgé, rágógu, cseresz, fenyőf, szivárv, helikop, karács, búgócsi, állatke, elef, meséskö, testv, nad, templ, med, fark, szemü

Gondolkodási funkciókat fejlesztő játékok

Nagycsoportos óvodásokkal is játszhatóak.

Szeriális (soralkotó) gondolkodás fejlesztése,
melyen keresztül a szabályalkotás, szabályfolytatás képességét fejleszthetjük, s erre a matematikában nagy szükség van:

- Színes pálcikákból elkezdett sorminták "kerítések " folytatása pl. 3-as elem: kék-sárga-

sárga, piros - kék- sárga

- Sorfolytatás szóban: alma-körte alma-körte… macska-egér-elefánt macska-egér-elefánt… kék-sárga-zöld kék-sárga-zöld…

Fogalmi gondolkodás fejlesztése

A nagycsoportos óvodásoknak a következő fogalmakat kell már iskola előtt (tavasszal) ismerni: ember, állat, gyümölcs, szerszám, jármű (közlekedési eszköz), élelmiszer (ennivaló), növények, virágok, játékok. Tudnia kell kérésre felsorolni pl. virágokat, s meg kell tudnia mondani, hogy mi a közös az almában, a banánban, a barackban..

Számfogalom előkészítése

Nagyon jól használható a számolási készség fejlesztése, a matematikai műveletek (elvétel, kiegészítés) előkészítése során a korongos doboz. Nem árt, ha a gyermek megismerkedik vele, hiszen az iskolában is fogják majd használni.

Az otthoni foglalkozások során novembertől-márciusig, csak 6-os számkörön belül gyakoroljuk a feladatokat. Márciustól bővíthetjük a számkört 8-ra, majd 10-re.

Számlálás korongsor "olvasásával", kirakással

Kezdetben mi rakjuk ki az azonos színű korongokat, s neki meg kell számolnia. Ügyeljünk arra, hogy a számlálás során mindig balról haladjon jobbra!

Másik változata mikor arra kérem, hogy ő rakjon ki valamennyi korongot. Ezt később nehezíthetem azzal, hogy ujjaimon mutatom, illetve tapsolom, hogy mennyit kell neki kiraknia.

Műveletek korongokkal

Itt is egyszínű korongokkal dolgozzunk. Előbb kisebb számkörben végezzük a feladatokat. Kérjük azt gyermekünktől, hogy rakjon ki valamennyi - mondjuk 6 korongot az asztalra (vízszintes sorba mindig!), ellenőriztessük le, majd azt kérjük tőle, hogy vegyen el belőle annyit, hogy 3 maradjon. Ezt hívjuk elvételnek. 

Nehezebb matematikai feladat a kiegészítés. Ekkor azt kérjük: tegyél az asztalra 2 korongot! Ügyes vagy!  Tegyél hozzá annyit, hogy összesen 6 legyen! Vigyázz azt is számold bele, ami már ott van, azzal együtt legyen 6!

Mindig mindent ellenőriztessünk le vele, ezzel elősegítjük az önellenőrzés képességének kialakulását, amire az iskolában nagy szüksége lesz.              

Ismerkedés a számok világával a Varázsbetű segítségével

A Varázsbetű Számország c. programja a képességfejlesztést is szolgálja. Grafikus feladatai játékosan vezetnek be minden számolni tanuló gyermeket a matematika világába. Összehasonlítgatások, méretek szerint való megkülönböztetések, mennyiségélmény ujjakkal, korongokkal, dominókkal való számlálásban segítik az alapok elsajátítását. Erre építenek a számfeladatok és a szöveges feladatok.

 A beállítások lehetővé teszik, hogy a műveleteket már magasabb számkörben is gyakorolhassák a tanulók. Számfeladatai szinte végtelen variációt tartalmaznak, egy-egy művelet (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) elmélyítését szolgálják.

Játékötlet

Szorzás, bennfoglalás gyakorlása puzzle játék-szerűen

Egy azonos méretű színes kép hátulját, és egy üres fehér kartont berácsozunk. A színes kép hátuljára minden négyzetbe egy szorzás vagy egy osztás műveletet írunk (egy képen egyféle műveletet), a fehér lapon ugyanoda eső négyzetbe pedig az eredményét.

 Ha minden négyzetbe került művelet, akkor a színes képet ollóval feldaraboljuk. Egy borítékba tesszük, majd abból kell egyesével húzni. Ha elvégezte a gyermek a számtani műveletet, a megfelelő eredményre helyezi színes felével a képrészletet. Ha ügyesen, pontosan dolgozott, végül puzzle-szerűen összeáll a feldarabolt kép.

A fejlődéses diszlexia

A fejlődéses diszlexia agyi sérülés következtében létrejövő beszéd-, olvasás-, írási zavar. Minél korábbi a sérülés, annál nagyobb az esély a javulásra.

Az agysérülés okai

A sérülés bekövetkezhet a magzati életben, szülés közben, kora gyermekkorban.

A magzati agyra káros hatással lehet a környezetszennyezés, a stresszes életforma, helytelen táplálkozás, betegségek, gyógyszerek, a dohányzás, alkohol, drogok.

A szülési sérülések a szülőcsatornán való áthaladáskor, fogós, vákuumos szüléseknél érhetik az újszülöttet. Sokszor előfordul a köldökzsinór nyakra tekeredése miatti oxigénhiányos állapot is, mely agysejtek pusztulásával jár.

Kora gyermekkorban a lázas eszméletvesztés, az agyhártya-, agyvelőgyulladások nagyon veszélyesek.

Az agysérülés az agyhullámok finom vizsgálatával kimutatható, ez az úgynevezett EEG vizsgálat. A gyermek fejére kis elektródákat erősítenek, és egy műszer görbét rajzol egy hosszú papírra. A gyermekideggyógyászok a ritmusok, görbék eltéréseiből tudnak következtetni az agy rendellenes működésére. Ha EEG-vel nem mutatható ki agyi sérülés, de a tünetekből diszfunkció tűnik ki, akkor minimális agyi sérülésről beszélünk (MCD).

A fejlődéses diszlexia tünetei

A bal homloki és halántéki agylebenyek felelősek a beszéd, olvasás, írás elsajátításáért, kivitelezéséért. Ha itt sérülés, agysejt-pusztulás következik be, akkor ezen képességek nem, vagy zavartan alakulnak ki. Hasonlóság fedezhető fel a felnőttkorban szerzett agyvérzés vagy agyi infarktus után kialakult afázia és a fejlődéses diszlexia, diszgráfia (olvasás, írás zavara), diszfázia (beszédzavar) között.

Amennyiben a beteg egyáltalán nem tud olvasni, akkor alexiáról, ha nem tud egyáltalán írni, akkor agráfiáról, ha tárgyakat nem tud megnevezni, anomiáról beszélünk.

A nyelv e három területe nem egyformán érintett, egyes esetekben jobb a beszéd, de az olvasás, írás gyengébb, és lehet az olvasás vagy írás megtartott, és a beszéd nehezített. Olyan eset is van, hogy csak az egyik, vagy csak a másik sérül. Az agy kifürkészhetetlensége miatt a terápia prognózisa előre nehezen határozható meg. A gyógyulást ígérő tényezők közül az egyik talán az életkor lehet, hiszen minél fiatalabb az egyén, annál képlékenyebb lehet az agy az újratanulásra, új idegpályák kiépülésére. A másik a kiterjedés nagysága, minél kisebb agyterület érintett a sérülés, annál jobb a prognózis.

A halántéklebeny sérülése megértési zavarokat okozhat, mind beszédbelit, mind az írott nyelv megértését. A homloklebeny a beszéd kivitelezéséért felelős. Az agy más területeinek sérülésekor különféle képességek veszhetnek el, ezek a térbeli tájékozódás, az irányok, a test térbeli helyzetének felismerése, a bal-jobb megkülönböztetésének képtelensége, ábrák vizuális emlékezete. Előfordul, hogy a diszlexiás a kéz ujjait nem tudja megnevezni, ha megérintem, nem tudja megmondani, melyiket érintettem (ujjagnózia). Ez lehet a diszkalkulia kialakulásáért is felelős, hiszen az ujjak, mint számképek nem használhatók ilyen esetben.

Előfordul, hogy a sérülés miatt szóképesen tud olvasni, de hangokra bontani, betűkből összeállítani szavakat képtelen. Sérül az analízis-szintézis folyamata, mely az olvasástanítás alapja az iskolában. Írás-, helyesírási zavarok társulnak az olvasási zavarokhoz.

Motoros nyugtalanság

Az agysérülés következménye mozgásos zavartság is lehet. Ideges nyugtalanság, ügyetlenség, fékezetlen ösztökélés jellemzi ezeket a gyerekeket. Hibás az idegrendszer motoros irányítása, az izmok helyes beidegzése.

Finommozgásuk szintén ügyetlenséget mutat. Az ábramásoló, rajzos tesztekben (Bender) még magasabb életkorban is sok hibát vétenek. Írásuk diszgráfiás.

Fejlődési késés

A diszlexiások többsége fejlődésben elkésett. Az agykéreg egyes funkcióinak érése késik. Az agy lassan differenciálódik, éretlen.

Nehezen tisztul le, hogy a jobb vagy a bal kezét használja-e inkább a gyermek. A jobb-bal irányok megkülönböztetése, a tájékozódási képesség is sok évig nehezített, de a korral azért javul. A látási, hallási megkülönböztető képesség, a sorrendiség szintén évek alatt, nagyon lassan fejlődik. Még 13-14 éves korban is primitív az emberalakok rajza, zavart a hallási megkülönböztetés, beszédzavarok lehetnek, mozgásproblémák, csúnya írás. Ebben az esetben már elgondolkodtató, hogy ez még mindig fejlődési késés, vagy inkább már maradandó károsodás következménye.

Azoknál a diszlexiásoknál, akiknél agyi sérülés következménye az olvasás, írás zavara, mindig számolni kell maradványtünetekkel. Legsúlyosabb problémaként a helyesírás nehézsége szokott fennmaradni.

Ha a személyiség éretlensége is társul a fejlődési késéshez, akkor a gyerekek (iskolás koruk ellenére) iskolába lépéskor még nem rendelkeznek ösztönzéssel a tanulási folyamatokra. Ha megvárjuk a képességeik kifejlődését, akkor eredményesebb lesz az olvasástanulás. A fejlesztést a lehető legkorábban meg kell kezdeni.

Örökletes hajlam

A diszlexia egyes eseteiben örökletes hajlamról is beszélhetünk. Megfigyelhető a családok vizsgálata során, hogy a szülők, nagyszülők, testvérek is szenvedtek olvasási zavarokban.

 Egyes szerzők a nemek megoszlását is vizsgálták, és sokkal több fiúnál találtak diszlexiát, mint lánynál. A diszlexiás fiúk közül többen fizikailag is éretlenek, hat éves fiúk csontozatfejlődése 12 hónappal elmaradt a lányokénál. A fiúk kevésbé verbálisak is, mint a lányok, kevésbé érdeklődőek a nyelvi tevékenységek iránt.

Varázsbetű már a betűtanulás pillanatától

A Varázsbetű programcsalád felépítése a betűk elsajátításának szintjétől indul. Már az első osztályba lépő gyermekeknek segít képességeik kibontakoztatásában, és a betűk elmélyítésében. Ha korán kiderül egy kisgyermekről, hogy tanulási zavar veszélye áll fenn, akkor a betűkkel, szavakkal való játékos tanulás segít a másodlagos pszichés problémák elkerülésében is. A számítógép segítségével örömteli elfoglaltsággá válhat az írott nyelv elsajátítása. A gyerekek életkori sajátosságaihoz igazított feladatok, az egyéni beállítások lehetősége a nehézségi fokozatok helyes megválasztásával segítő szándékú oktatást, gyakorlást jelent a gyerekek számára. Dicsérő, jutalmazó rendszere serkentőleg hat a tanulásra, a program által észrevétlenül sajátítható el az olvasás jelrendszere.

Játékötlet

Ha jó idő, akkor ki a szabadba! Vigyünk magunkkal labdát, ugráló-kötelet!

Ha semmilyen játékunk nincs éppen, akkor a földre rajzolt ugróiskolával és egy darab színes üvegcseréppel vagy lapos kaviccsal is jót lehet játszani. Ha elfelejtettük volna, az ugróiskola ablakai: három egyes (fél lábon ugrálható), aztán kettes (két lábbal ugrunk bele), újra egyes, majd végül kettes ablakból áll. Egyesével dobjuk el a kavicsot, megcélozva az ablakokat sorban egymás után. Ha beledobtuk, akkor fél lábon ugrálva elindulhatunk, a végén páros lábbal visszafordulunk, és a végén vesszük föl a kavicsot. Addig haladhatunk, amíg le nem tesszük véletlenül a lábunkat, vagy nem dobjuk mellé a kavicsot. Akkor a másik játékos következik. Ha ő is hibázik, ott folytathatjuk a játékot, ahol elrontottuk. Az a győztes, aki hibátlanul végig tudja szökdécselni, és fölvenni mind a nyolc ablakba beleejtett kavicsát.

A játékot lehet nehezíteni, hogy ha valaki kijárta az iskolát, hátat fordítva eldobja a kavicsát, és ahová leesik, azt az ablakot megjelöli, az az ő háza. Újra kezdődik számára a játék, de most már a házában mindkét lábát letéve pihenhet, az ellenfeleinek viszont át kell ugraniuk, ők még fél lábbal sem érinthetik.

Kellemes játékot a szabadban!

A diszlexia megelőzése

Megelőzéssel vajon elkerülhető-e a diszlexia? Ha az óvodás korban megfelelő hangsúlyt fektetnének a képességfejlesztésre, illetve a tanítók olvasástanítási módszerei megfelelőek lennének, lenne-e ennyi diszlexiás gyerek?

A képességfejlesztés indoka, a korai jelek

Nagymozgás: A gyermek később ült, állt, járt, nem kúszott-mászott.  Jelenleg is egyensúly problémái vannak, mozgása összerendezetlen, csetlik-botlik.

 Finommozgás, szem-kéz összehangolt működésének zavarai: Rajzai kusza firkák, túl halványak vagy túl erősek a vonalai, görcsösen fogja a ceruzát, a formák másolása, emberrajza felismerhetetlen, elnagyolt. Nem tud vonal mentén nyírni, általános ügyetlenség jellemzi a kézműves tevékenységekben. Ügyetlen az apróbb játéktárgyakkal való játékokban.

 A beszéd jellemző tünetei: Megfigyelhető beszédének ügyetlensége, megkésett a beszédfejlődése, több hangra kiterjedő pöszesége sokáig elhúzódik. Beszédészlelési, megértési gondokkal küzd, nem figyel oda, ha szólnak hozzá, illetve nem érti meg az utasításokat. Ép hallás mellett megfigyelhető a gyakori visszakérdezés. Beszéde egyhangú, monoton, hangszíne, hangereje, hangsúlyozása, beszédtempója eltérő a többi gyerekétől.

 Nyelvi fejlődés: Kifejezőkészsége az életkori szint alatt marad.  A gyermek szókincse szegényes, szótalálási nehézségei vannak, rosszul alkot mondatokat, nyelvtanilag helytelen a beszéde, ragokat, jeleket helytelenül használ, pl. -ba, -be, -ban, -ben, többes szám. Hiányoznak kifejezéseiből a helyviszonyokat kifejező névutók: alatt, fölött, mellett, között, alá, fölé, mellé, közé. Rosszul tagolja a szavakat szótagokra, beszédhangokra.

 Vizuális észlelés, emlékezet hiányosságai: Bizonytalan az alak, forma, nagyság, szín felismerése, differenciálása. A verseket, meséket nehezen jegyzi meg.

 Dominancia problémák: Nem egyértelmű, hogy a jobb vagy a bal kezével fog, még váltogat, mindkét kezét használja. A balkezes gyermeket nem szabad átszoktatni jobb kézre!

 Egyéb tünetek: Nem tudja a testrészek neveit, a jobb és baloldalt keveri. Nem tud váltakozó mintát szabályosan követni, sorozatokat alkotni. Rossz a ritmusérzéke mikor tapsol, ritmust dobol, táncol. Kialakulatlan a térbeli és időbeli tájékozódó képessége, bajban van a téri irányokkal, napok, hónapok, évszakok neveivel. Kialakulatlan a feladattudata, figyelmét nehezen tudja összpontosítani.

Ha ezeket a tüneteket észlelik gyermekükön, mindenképpen kérjék szakember vizsgálatát, hogy mielőbb megkezdődjön a diszlexia megelőzését szolgáló terápia.

Az olvasástanítási módszerek, érés

A magyar nyelvhez leginkább a hagyományos hangoztató-elemző-összetevő-szótagoló olvasástanítási módszer illeszkedik. A magyar nyelv sajátosságaitól eltérő módszerek, a módszertani lépések átugrása, a túl gyors tanítási menet, a túl rövid begyakorlási idő mind elősegítheti a tanulási zavar kialakulását.

 A felmérések kimutatták, hogy az alapkészségek terén nagyon sok diáknál van lemaradás, amikor befejezi az alsó tagozatot. Ezért úgy döntött az oktatási tárca, hogy 5-6. osztályban is kötelező lesz az alapkészségek – olvasás, írás, szövegértés, matematikai készségek oktatása.  A később érő gyerekek is lehetőséget kapnak, hogy a saját érési tempójukban haladva sajátítsák el az értő olvasás képességét.

A mozgásfejlesztés fontossága a megelőzésben

Minden magasabb rendű tanulási tevékenység alapja a mozgás. Elengedhetetlenül fontos a beszéd, az olvasás, írás elsajátításához. A mozgásfejlesztésnek sok részterülete van. Idetartozik a testtudat fejlesztése, a tapintás, mozgásérzékelés, egyensúlyérzet, a két testfél mozgásának összehangolása, az alapmozgások koordinációjának javítása, a téri tájékozódás fejlesztése, bizalomerősítő gyakorlatok.

A testtudat fejlesztése

A testtudat fejlesztését három részre oszthatjuk. A testkép, a testfogalom, és a testséma fejlesztésére.

 A testtudat kialakulásának első lépése a testkép ismerete, a saját test megtapasztalása, érzése. Ezt megtapasztalhatjuk mozgásokban, de emberábrázolásokban is. A testkép a test külső és belső érzékleteiből származik, tartalmazza a saját testről szerzett tartós benyomásokat is (pl. túl magas, túl kövér vagyok, stb.) Kialakulását befolyásolják az érzelmek, más emberek rólunk alkotott véleménye. Minden gyermeket hozzá kell segítenünk, hogy elégedett legyen önmagával, mert a jó érzelmi állapot pozitívan hat az énképre.

A testkép fejlesztésének első számú segédeszköze a tükör. Állítsuk a gyermeket a tükör elé, kis versikékkel, kísérve mutassuk meg neki a testtájait.

„Csukd be szemed, csukd be szád!
Most mosom az arcocskád!
Csukd be szemed, csukd be szád!
Most mosom a hajacskád!”

Az izmok működtetésével is elősegíthetjük a testérzetek kialakulását. Ennek menete: lazult állapot, feszítés, lazítás. A feszítést lábtól a fej felé, lazítást fejtől a láb felé végezzük (pl. építsünk hóembert, megmerevedünk, majd elolvadunk)

A testfogalom kialakítása

A testfogalom a saját testről szerzett tudás. A gyermek megtanulja a testrészeinek az elhelyezkedését, nevét, funkcióját. Célszerű a testképbe még be nem épült testrészeket többféle módon érzékeltetni (pl. kék szalag a jobb csuklóra, szívecske a baloldalra, térdvédő a térdére, dörzsölgetjük, csipkedjük a testrészeket, meleg levegőt fújunk rá, stb.)

„Ez a szemem, ez a szám,
Ez meg itt az orrocskám.

Jobbra-balra két karom,
Forgatom, ha akarom.

Két lábamon megállok,
ha akarok, ugrálok.”

 Ha a gyermek már meg tudja nevezni a testrészt, beépült biztosan a testképébe, akkor a funkcióját gyakoroljuk.

Játék a kezekkel:

„ Mit csinál a kis kezem?
(a két kéz széttárása)
Simogat kedvesen.
(két kézzel az arc megsimítása)
Ütöget mérgesen,
(az asztal ütögetése)
Csiklandoz viccesen,
(a tenyér csiklandozása)
Csipked hegyesen,
(a kézfej megcsipkedése)
Táncol ügyesen.
(az ujjak mozgatása a másik kézfejen)
Mit csinál a kis kezem?
(a kezek szétnyitása)
Te is tudod, mondd velem!”

A testséma fejlesztése

A testséma a test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának, az izmok percről percre változó mozgásának megélése. Fejlesztését az utánzómozgásokkal, gesztusjátékokkal végezzük.  A mozdulatokat hangutánzó szavakkal, ritmikus szólamokkal kísérjük.

Az egyensúlygyakorlatok végzésével fejlődik a testséma, ezt segíti a két testfél integrálása (jobb-bal). Fontos az alapmozgások koordinációjának fejlesztése, a térérzékelés más tárgyakhoz, emberekhez való viszonyban. A ritmus a test mozgásainak időbeliségét jeleníti meg.