Nyelvfejlődés, beszéd és gondolkodás összhangja

A beszéd fejlődése állandó társas kötődést, szervezett, differenciált környezetet igényel, stabil kapcsolatot mind a felnőttekkel, mind pedig a kortársakkal.

Nyelvfejlődés vagy visszafejlődés?

Sajnos egyre ritkábban hallunk mind a gyermekek, fiatalok, mind a felnőttek szájából ma már szabatosan megfogalmazott, csúnya szavaktól mentes, szép beszédet. Nyelvezetünk egy olyan átalakuláson megy át, amely a magyar nyelv kultúrájának sorvadásához vezethet.

 A köznyelv egyre szegényesebb mind szókincsében, mind nyelvtani szerkezeteiben, az SMS-ek , MSN-ek következményeiként rövidülnek, csonkítottan jelennek meg az írásban és már az  élőbeszédben egyaránt a szavak.

 Elszomorít a hír, hogy Új-Zélandon hivatalos használatúvá tették az sms-nyelvhasználatot.

SMS kódok

Az sms-ben a cél minél több információt írni minél kevesebb karakterrel, ezzel pénzt spórolva meg. A rövidítések, hangösszevonások okai erre vezethetők vissza. Azonban egy idő után sajnos a beszélt nyelvben is megjelentek ezek a kifejezések.

Egy kis ízelítő a fura „szavakból”, amelyeket mi annakidején megmosolyogtunk a Mézga Gézában Köbüki Öcsi szájából:

h – hogy, vok – vagyok, meek – megyek, valszeg – valószínűleg, sztem – szerintem, jó8 – jó éjt, bnő – barátnő, np - no problem,  nm - nincs mit,  hnap – holnap, vunk – vagyunk, meik – melyik, tok- tudok, tom – tudom, szal – szóval, vaok – vagyok, hp - házi pálinka, vhova – valahova, , vhol – valahol, 7fő – hétfő, azszem – azt hiszem, vszínű – valószínű, rem – remélem, szól6sz – szólhatsz.

 A nagybetűk az ábécés nevükön illeszkednek a szavakba, illetve a hosszú egyjegyű mássalhangzókat helyettesíthetik: lSZ – lesz, mNt – ment, rM – remélem, rNdLésN – rendelésen, hLYeT – helyett, nMfLLYteTML – nem felejtettem el.

 Az ’X’ helyettesíti a ’ksz’ betűket: lax – laksz, taláxunk – találkozunk. A ’C’ helyettesíti az ’sz’-eket: köc – kösz, lecek – leszek.

Szövegértési gondok

A pedagógusok, és a tankönyvek nyelvezete minőségében más, mint sok diáké. A társadalmi különbségek is magukban hordozzák a veszélyét annak, hogy a tanár elbeszél a gyerekek mellett, azok nem értik őt.

 A hátrányos helyzetű, elhanyagolt, vagy épp tanulásban akadályozott gyermekek egészen másfajta nyelvhasználatot tanulnak meg, mint a középosztálybeli gyerekek, vagy a jobb módúak.

A szűk nyelvi kódokat használó gyerekek szegényes szóhasználattal rendelkeznek, mondataik rövidek, egyszerűek, sokszor befejezetlenek. Beszédükben, fogalmazásaikban sok a jelentéssel nem bíró kötőszó (így, aztán, és, mert), helyettesítő szó (izé). Jelzőket és határozószókat mereven és korlátozottan használnak. Összekeverednek az érvelések a következtetésekkel. Érzelmeik kifejezése is csorbul, a beszélt nyelv személytelen lesz. Az e nyelvet használó elszigetelődhet, és ebben a környezetét hibáztatja.

A formális nyelvhasználattal beszélők (pedagógusok) pontos nyelvtani rendben, szabályos mondatalkotással fogalmazzák meg gondolataikat. Használják mind az alá-, mind a mellérendelő mondatszerkesztéseket. Viszonyszavak vannak a logikai kapcsolatokban, időbeli-, térbeli folyamatosság jellemzi a közlést. A jelzők, határozószók helyesen megválasztottak, változatosak.

Kommunikációs zavar

A kétféle nyelv használata kommunikációs zavart hozhat létre a tanár és a gyerek között. Csak akkor érti meg a gyermek a formális beszédet használó pedagógust, ha lefordítják neki, amit mond. Ha számára idegenül hat a nyelvhasználat, elutasítja azt. Az új szavak, vagy a régi szavak újabb használati módjai nehezen válnak a kifejezés eszközévé. Ebből mechanikus tanulás következik, a betanult szöveget azonban a gyerek a következő órára már elfelejti. Önmagától képtelen bonyolult mondatfűzésekre, és a tankönyv nyelvezetét csupán értelem nélkül magolja be.

Kislétszámú osztályok

A mai gazdasági helyzetben újra osztályösszevonásokról hallunk, megszűntetik a csoportbontásokat, hogy pedagógusbéreket takarítsanak meg. Pedig a szűk nyelvi kódokat használó, hátrányos helyzetű tanulók oktatása, felzárkóztatása csak kislétszámú osztályokban lehet eredményes. A frontális osztálymunkáknak meg kellene lassan szűnniük, és egyéniesített, minden személyre odafigyelő bánásmódot kellene alkalmazni.

 Az eredményes munka alapfeltétele a szoros lélektani kapcsolat tanár és diákja között. Ha egy gyerek megnemértő környezetben nevelkedik, a védekezés, ellenállás lesz nála megfigyelhető az oktatási folyamattal szemben. A kölcsönös megbecsülés, törődés fogja csak kiváltani a megfelelő nyelvhasználatot. A tanár feladata, hogy próbálja megérteni a gyerek érzelmi reakcióit, tudja benne csökkenteni a szorongást és a feszültséget.

Beszéd és gondolkodás

A beszéd és gondolkodás között egység van. A beszéd intellektuális művelet, a gondolataink verbalizálása, szavakba öntése. A gondolkodás nagyrészben a beszédben valósul meg.

A beszéd szerkezetét a nyelvtan, a gondolkodás szerkezetét a logika fejezi ki. A gondolkodás és beszéd egységében a gondolkodásé a vezető szerep.

Óvodásoknál és az érzelmi feszültség perceiben felnőtteknél is megfigyelhető egyfajta monologizálás (magában beszélés). Ez annak a szükséglete, hogy a gondolatot és belső élményt külsőleg érzékelhető ténnyé tegye.

Az olvasás jelentősége

A gyermek beszédbeli fejlődésében igen lényeges vívmány az olvasás elsajátítása, értelmi fejlődésére nézve nagy jelentőségű. Az olvasás magában foglalja az olvasott szöveg megértését, így az sajátságos gondolkodási műveletet is jelent. Az írott szöveg megértése nehezebb feladat, mint a beszéd megértése. Ez utóbbit segítik a hanglejtések, szünetek, hangsúlyozások. Az önálló olvasás meghatározott értelmi fejlődést tételez fel, és további szellemi fejlődéshez vezet. Olvasáskor a gyermek megtanulja új módon, összefüggően felépíteni beszédét.

Az írott beszéd, művészet

Az írás elsajátítása, az azon keresztül történő kifejezés még magasabb szintű gondolkodási műveletet feltételez. Az írott beszéd tervszerűbb, átgondoltabb, tömör, szisztematikusan felépített. Eleinte a gyermek fogalmazásainál az élő beszéd dominál, úgy ír, ahogy beszél. Később egyre átgondoltabbá, logikailag felépítettebbé válik. A szóismétlések elkerülése a szókincs bővülésével érhető el.

Az írók műveinek felépítése, időbeli elrendezése, témakifejtése, szabatos stílusa, az olvasó számára érthető összefüggések megszerkesztése különleges fogásokat, eszközöket igényel. Ez már egy magasabb rendű tevékenységi formája az írott beszédnek.

Segítsünk gyermekeinknek, neveljük őket olvasóvá!

Mint fentebb kifejtettem, az értelem, a gondolkodás sokat fejlődhet, ha a gyermek olvas. Ehhez az szükséges, hogy ne legyen számára az olvasás kudarcélmény. Ha van idő, és a saját egyéni fejlődési ütemében sajátíthatja el a kisgyermek a betűket, az összeolvasás képességét, ha nem gyötrelem, hanem igenis jó érzés lesz számára, hogy már ő is el tud olvasni egy kedves kis mesét, akkor nagy lépést tettünk az olvasóvá nevelésben. Erősítsük a kicsi gyermekben az olvasás szépségét, már a legkorábbi életkorban juttassuk irodalmi élményhez őket azáltal, hogy mesélünk nekik.

 Szerettessük meg velük a könyveket, és legyünk nagyon türelmesek az olvasás, írás elsajátításának időszakában. Bíztassuk őket, semmiképpen se erőltessük, sírásig gyakoroltassuk velük az olvasás technikáját! A kezdetektől a tartalmat hangsúlyozzuk, hogy valóban értően, érdeklődve olvassanak majd. Az olvasás eszköz legyen a szép olvasási élmények megismerésében, ne technikai gyötrelem!

Kudarcmentesen a Varázsbetűvel

A Varázsbetű programcsalád a kudarcmentes olvasástanulást tűzte ki célul. Általa a gyerekek játékosan tanulnak meg olvasni, gyakorolják a helyes magyar nyelvhasználatot. Az értő olvasást szolgálja rengeteg képe, változatos feladatai bővítik a szókincset. Bíztat, dicsér, jutalmaz, hogy az olvasás öröm legyen, és semmiképp sem gyötrelem.

A Varázsbetű azoknak is segít, akiknél már kialakultak a másodlagos pszichés gondok. A programot használó gyermek önbizalma erősödik, visszanyeri tanulási kedvét, érdeklődővé válik a betűk, szavak, mondatok világa iránt, ami addig esetleg csak kudarcélményeket váltott ki belőle.

A játékba ágyazott tanulás nagy fontosságú egy olvasási kedvét elvesztett gyermek esetében, eredményessége lemérhető az iskolai feladatok teljesítésekor.

Játékötlet

Itt a tavasz, minél több időt töltsenek gyermekeikkel a szabadban! A nagymozgások, egyensúlyérzék a játszótéri mászókák, hinták, ugrálók segítségével sokat fejlődhet.

Egy talán rég elfeledett ügyességi játékot ajánlok, a golyózást:

Minden játékosnak szükséges öt darab golyó (üveg, vas, keményfa). Egy faltól fél méterre húzunk a fallal párhuzamos vonalat. A játékosok erre a vonalra helyezik egy-egy golyójukat egymás mellé egymástól nem túl messze. Az előző vonaltól kb. három méterre húzunk egy újabb vonalat, innen lehet gurítani.

 Ha valaki eltalál egy (vagy több) álló golyót, azt (azokat) és a sajátját is felveszi. Ezután tovább guríthat mindaddig, míg eltalál egy golyót. Ha elvéti, a következő játékos gurít. A játék addig tart, míg valaki el nem nyeri az összes földön lévő golyót.

 Kellemes kikapcsolódást a szabadban!

Állatok terápiás hatásai

Kedves Dancza Edit!

Az állatok pszichoterápiás alkalmazása még viszonylag új keletű. A házi kedvencek segítenek fenntartani a gazdáik pszichológiai egyensúlyát, oldják a feszültséget, csökkentik a félelmet, szorongást, javítják az emberek kedvét, és kiegyensúlyozottabbá teszik őket.

A kezdetek

Elsőként egy amerikai pszichológus vonta be páciensei házi kedvenceit kezelésükbe. Megfigyelte, hogy a háziállatok társaságában való tartózkodás pozitív hatással lehet a közérzetünkre és a hangulatunkra. Későbbi kutatások kimutatták, hogy akik állatokkal élnek együtt jobb lelki egészségnek örvendenek, mint azok, akiknek nincsenek házi kedvenceik. Az állatok és az emberek kapcsolatának és kötődésének vizsgálata bekerült a pszichológusok kutatásainak a fókuszába. Az utóbbi években megnőtt az érdeklődés az állatok (pszicho)terápiás alkalmazása iránt a gyerekek, a rokkantak, az értelmi fogyatékosok, az idősek és az érzelmi problémáktól szenvedők körében. A kezdeti sikerek eredményeként mára már egyre több országban terjedt el, köztük Magyarországon is sikeresen alkalmazzák az állatterápiát.

A terápia irányultsága

Az állatterápia számtalan területen használható. Ilyen területek lehetnek a tanulási problémák, családi feszültségek, lelki terhek, fejlődési rendellenességekkel élők, mozgáskorlátozottság. Mivel az állatokkal történő kapcsolattartáshoz nem feltétlenül szükséges a beszéd, ezért az állatok jól alkalmazhatók kommunikációjukban nehezített gyerekeknél (diszfázia, mutizmus, dadogás), felnőtteknél (afázia) is, vagy olyanokkal, akik nem szívesen kommunikálnak szavakon keresztül.

Az állatok, mint „terapeuták” Az állat-asszisztált terápia olyan beavatkozásként határozható meg, melynek során egy, bizonyos tulajdonságokkal rendelkező állat jelenléte, vagy a vele történő közös tevékenység (gondozás) a terápiás program részét képezi, ami a gazdája fizikai, érzelmi, szociális, és kognitív funkcióinak javítását tűzi ki célul.

Az állatterápia során, a gyermek a terápiát végző szakember segítségével alakít ki kapcsolatot a „terápiás állattal” ami lehet kutya, macska, ló, de akár hüllő is. Külföldi szakirodalomban olvashatunk delfinek vagy lámák segítségével megvalósuló terápiás programokról is, de leggyakrabban kutyák vesznek részt ilyen munkában, irányíthatóságuk és az emberi társaságra való igényük miatt.

Természetesen részt kaphatnak a terápiás munkából egyéb állatok is, például macskák, nyulak, különféle madarak, teknősök, kisrágcsálók. Ezekre az állatokra hasonló higiénés és egészségügyi előírások vonatkoznak, mint a kutyára (oltások, parazitamentesség, stb.), el kell viselniük az utaztatást, illetve azt, hogy idegenek megérintsék őket. Csak akkor lehet állatasszisztált programokba bevonni őket, ha mindez nem megterhelő számukra.

Az állat kiválasztása

Elvileg bármelyik állat alkalmas lehet terápiás célra, azonban néhány kritériumnak meg kell felelniük. Ezek a következők: ne legyen agresszív, szeresse a törődést, simogatást, legyen egészséges, fertőző betegségektől mentes, a gazda kontrollja alatt tudja tartani a kedvencet.

Mivel a terápia során a legnagyobb hangsúlyt az érintés kapja, ezért célszerű kellemes tapintású, szőrös, puha tapintású állatfajt választani.

A kutya: az egyik legelterjedtebb terápiás állat, mivel szociálisan érzékeny, jól alkalmazkodik és nagyon fejlett a nemverbális kommunikációja. Nagyon régóta él az ember mellett, jól érti annak jelzéseit. Jól alkalmazkodik új helyzetekhez, és viszonylag könnyen tanul új dolgokat (készségeket vagy feladatokat). Szemkontaktust tart, szívesen vonódik be az emberrel közös tevékenységekbe, játékokba. Nagyon jól tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, jól viselik a szokatlan körülményeket és gazdájukhoz a végsőkig hűek.

A macskák: a kutyákhoz hasonlóan szintén nagyon elterjedt terápiás állatok. Macskák esetében kulcsfontosságú a nyugalom, valamint az, hogy tűrje a simogatást, és ne legyen sem nagyon félénk, sem agresszív. Hozzá kell szoktatni őket a pórázhoz, az utazásokhoz. A ló: A terápiás lovaglásról már biztos sokan hallottak. Ehhez a lovaknak kiegyensúlyozott, jól tanítható, erős testalkatúaknak kell lenniük. A lovagló-terápia lényege a ló mozgásában van, ezért főként a mozgást befolyásoló betegségek gyógykezelésénél alkalmazzák. Természetesen pszichológiai problémák kezelésére is alkalmasak a lovak, elsősorban kommunikációs, magatartási-és tanulási zavarok gyógyításánál, kihasználva a lovakkal kialakult érzelmi kötődést. Javasolható továbbá félelmek leküzdésére, agresszió ellen és önbizalom növelésére is.

A madarak: Főként a nagyméretű papagájok használata terjedt el a terápiás foglalkozásokon, de gerléket és kisebb énekes madarakat is alkalmaznak. Ezek a kalitkában élő madarak leginkább bentlakó állatként vállnak a terápia részévé. Fontos, hogy olyan madarat válasszunk, amelyik nem csinál nagy zajt, viszont ha megtanítjuk beszélni, az a foglalkozás előnyére válik.

A haszonállatok: Érdekes, hogy legelőször inkább haszonállatokat alkalmaztak terápiás célra, mivel az emberek alapvetően kötődnek ezekhez az állatokhoz. A gondozás során könnyen elsajátítható a kötelességtudat, a rendszeresség és az önállóság is. Ezt kihasználva hoztak létre például az Egyesült Államokban olyan farmokat, ahol a legkülönfélébb gazdasági állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, pulyka, szamár, sertés, kacsa) a gondozottak látják el.

Egyéb állatfajok

A nyúl: vonzó, aranyos, mókás megjelenése és puha szőre miatt ideális terápiás állat lehet. Szereti, ha simogatják, és ha megfelelően szoktatják, nem fél az idegenektől sem.

A tengerimalacok: könnyen tarthatók, nem foglalnak sok helyet, és hamar hozzászoknak az emberi érintéshez. Puha szőrűk miatt kedvelt terápiás állatok.

A halak: amik egy szép akváriumban békésen úszkálnak, kimutathatóan oldják a stresszt és csökkentik a szorongást. Ezen kívül díszítheti a lakást is.

A delfinterápia elsősorban az USA-ban népszerű, de már egyes európai országban is gyakorolják. Főként autista, Down-kóros, illetve halmozottan sérült gyermekek gyógyulását segítheti elő.

A lámák: főleg különlegességük révén érhetnek el terápiás eredményeket. Bundájuk különlegesen puha, lágy tapintású, mely vonzóvá teszi őket a simogatáshoz. A kezes állatok szeretik is, ha simogatják, sétáltatják őket.

A kölcsönös szeretet ember és állat között

A társ állatok vagy a „terápiás állatok” elfogadják a gazdáikat és örülnek nekik, akármilyen is a megjelenésük. A kutyus mindig örvend és csóválja a farkát a gazdi láttán. Kutatók azt is megállapították, hogy az állatokkal történő normális interakció, fejleszti a gyerekek szociális kompetenciáját, hiszen az állattartás által megtanulják azt, hogy nem csak körülöttük forog a világ, hanem még vannak mások is, akikről gondoskodni kell, és akikért felelősséget kell érezni. Csak az vegyen magához állatot, aki ezeket vállalni tudja! Az állat gondozása hosszú távú feladat, nem szabad megunni pár nap alatt!

A házban tartott kedvencek figyelmet és törődést igényelnek, amit többszörösen meghálálnak azzal, hogy gazdagítják és színesítik a gazdik életét. Egyes elméletalkotók azt feltételezik, hogy az emberi lélek mélyen gyökerező szükséglete, hogy az állatok közelségében éljen, ami a gyerekekben még nincs elfojtva, és így erősebben nyilvánul meg. A mai elidegenedő világban a hobbiállataink szinte emlékeztetnek arra, hogy az emberek és az állatok összetartoznak és egymásnak elválaszthatatlan társai már évezredek óta.

Játékötlet

Húsvét küszöbén mit is ajánlhatnék más tevékenységet, mint a tojásfestést. Fejleszti a kézügyességet, a kreativitást, és hasznos ajándéka lehet a locsoló fiúknak.

Kifújt tojásokat díszíthetünk különféle technikákkal (díszítő festés, textilragasztás), amiket aztán felakasztgathatunk egy barka vagy egy aranyeső ágra, mely a szépen megterített asztalunk dísze lehet. Tojáskifújás: A megmosott, megszárított tojás két végét hegyes zsákvarró tűvel óvatosan szúrjuk ki, majd a lyukat tágítsuk akkorára, hogy egy hurkapálca vagy fogvájó beleférjen. Az egyik lyukba erősen fújjunk bele, a tojás tartalmát engedjük tálba. Ezután hideg vízzel öblítsük ki a tojást és hagyjuk megszáradni. Ne használjunk langyos vagy meleg vizet, mert a hőmérséklet emelkedésével a tojásfehérje mindinkább megköt. Érdemes az ünnep előtt néhány héttel elkezdeni a tojáskifújást, hogy megfelelő mennyiség összegyűljön, és a tojás belseje teljesen kiszáradjon a díszítés előtt.

Keményre főzött tojásokat a locsolóknak festhetünk, illetve a húsvéti sonka mellé kínálhatjuk. Tojásfőzés: A tojásokat egy-két órával a főzés előtt vegyük ki a hűtőből, így kevésbé repednek meg. Főzzük keményre a tojásokat, majd azonnal hűtsük le folyó hideg víz alatt. A főtt tojás vastagabbik részét lyukasszuk ki egy vékony tűvel, hogy a légzacskóban lévő gázok el tudjanak távozni, és ne repesszék meg a héjat.

Díszítés: A készen kapható tojásfestékeken kívül természetes anyagokat is használhatunk a húsvéti tojásfestéshez. A vöröshagymahéjjal együtt főzött tojások színe mélysárga, barnás lesz, a vöröskáposzta levélbe csomagolté pedig halványlila. Ha virágszirmokkal vagy apró levelekkel borítjuk be a tojásokat, majd rákötözünk hagymahéjat, vagy nylonharisnyába tesszük, főzés után a szirmok és levelek kontúrjai kirajzolódnak a festett tojásokon.

Az alapszín száradása után, ha nem elégszünk meg az egyszínű húsvéti tojással, lássunk hozzá a tojás további díszítéséhez! Kicsi gyerekek dekorálhatnak a tojásra ragasztható matricákkal, mely az ünnepek előtt sokféle figurával kapható, de színes öntapadós papírból kivágott formákkal, különböző mintákat magunk is kitalálhatunk.

A nem fogyasztásra szánt tojásokat akril-alapú vagy a barkácsáruházakban nagy választékban kapható dekorfestékkel, vékony ecsettel díszítsük - türelmünktől és kézügyességünktől függően - a legegyszerűbb geometrikus mintáktól a virágmintáig.

Számolási készséget fejlesztő játékok

A matematika tanulása során rengeteg gyakorló feladatot végeztetnek el a szülők gyerekeikkel otthon (összeadás, kivonás, számszomszédok, számsorfolytatás, szorzás, osztás). Ezeket többnyire a füzetben, monoton gyakoroltatással, írásban végzik. Ha már nagyon belefáradtak, íme néhány lazító, s egyben fejlesztő, játékos gyakorlat!

Számlálás oda-vissza 

A számkörökkel való ismerkedés részeként segít a számok egymás utániságának, egymáshoz való viszonyának felismerésében. Az “oda-vissza” irányban történő számolás hozzájárul a számszomszédok megismeréséhez, az összeadás-kivonás során a tízes átlépés megértéséhez.

Játszható változatok: 

 A játékvezető elindítja a sort 34, 35, 36, 37… folytasd! illetve 87, 86, 85...

Haladhatunk sorban, össze-vissza, s egy kicsit nehezebb változata, mikor úgy haladunk sorban, hogy néhány gyerek “nem szólal meg”, csak rámutatunk, s a következőnek úgy kell folytatni, mintha az ő számaik is elhangzottak volna! 

Természetesen játszhatjuk kisebb vagy nagyobb számkörben is. 

 Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy a játékvezető azt mondja: Sorold fel a 24 és a 36 közötti számokat! Sorold fel a 45 és a 28 közötti számokat! Sorold fel a 25-nél nagyobb és a 43-nál kisebb számokat! Sorold fel a 97-nél kisebb és a 78 nagyobb számokat! Sorold fel a 36 és az 54 közötti nem páros számokat. 

Számsorfolytatás 

Hasonló módon játsszuk, mint az előző játékot, csak itt nem egyesével számlálunk, hanem fel kell ismerni és folytatni az adott szabály szerint, bármilyen számkörön belül (páros-páratlan, valamennyivel növekvő-csökkenő, valamint kétváltozós/ hozzáadok hármat, elveszek kettőt/ számsorok) 

Alkalmas a szorzótáblák előkészítésére oly módon, hogy az adott szorzótábla számait adjuk fel a gyerekeknek folytatandó számsorként, illetve a játékvezető elkezd egy szorzótáblát, s azt kell tovább folytatni, aki rosszat mond, kiesik. Pl. a kettes szorzó eredményeivel: 2-4-6-8, stb. 

Szorzótábla gyakorlása 

Lehet körben ülve vagy padsoronként, egymás mellett elhelyezkedve. Elkezdjük a számsort mondani, minden gyerek mond egy számot. Ha ahhoz a számhoz érnek, amelyik a szorzótábla része, azt kell mondani: Bumm!

 Pl. a hármas szorzó esetében: nulla, egy, kettő, Bumm! négy, öt, Bumm! hét, nyolc, Bumm! tíz, tizenegy, Bumm! tizenhárom, tizennégy, Bumm! tizenhat, tizenhét, Bumm! és így tovább… 

Keresd meg a szomszédjaim! 

Ennek a játéknak a segítségével a számszomszédokat gyakoroltathatjuk, szintén bármely számkörön belül. Megneveztethetjük az általunk mondott szám mindkét szomszédját, de kérhetjük csak a kisebb, vagy nagyobb számszomszédot. Alkalmas egyes-tízes-százas-ezres számszomszédok, illetve a kerekítés gyakorlására is. Ki lakik előtte, ki lakik utána?

 Kisebbeknek valóságos házikókat is lehet készíteni papírból, és az ablakaiba belerakni a számkártyákat. Pl. a nyolc kisebb szomszédja a hét, nagyobb szomszédja a kilenc.  

Meg kell mondani az egyes szomszédon kívül a tízes, százas, ezres szomszédot is, attól függően, mekkora a szám. Pl. a 728 egyes szomszédjai a 727 és a 729 tízes szomszédjai a 720 és a 730, százas szomszédjai a 700 és a 800.

Gondoltam egy számot 

A fejszámolás fejlesztése, alapműveletek gyakoroltatása többféleképpen: 

1. Gondoltam egy számot ez a 26+37, vagy 40-16, vagy 6x8, stb. Melyik számra gondoltam? 

2. Alkalmas matematikai alapfogalmak - összege, különbsége, szorzata, hányadosa - gyakoroltatására is (45+27 összege, 74 és 39, 9 és a 7 szorzata, a 28 és a 7 hányadosa, illetve a 24 hatodrésze). 

3. Legnehezebb változata egyben az inverz gondolkodás fejlesztése is. Pl. Gondoltam egy számot, nála a 25 néggyel kevesebb vagy nála a 40 hárommal több, stb.

Pénzes játékok 

Játékpénzek segítségével játszhatunk boltosat. A gyermek játékaiból rendezzünk be egy eladó pultot, készítsünk árcédulákat a tanult számköri ismereteknek megfelelően. Egyik gyerek (vagy a szülő) a boltos, a másik gyerek a vevő, majd cserélhetünk. Többféle váltópénzzel próbáljuk a kifizetéseket, visszaadásokat gyakoroltatni.  

Legyen egy bizonyos keret, amiből gazdálkodhat a gyerek, mit tudna megvásárolni annyi pénzért? Próbáljon kalkulálni, mérlegelni, mit vehetne meg a pénzéért. 

Próbáljon pénzt felváltani többféleképpen.

Bevezetés a számok világába a Varázsbetűvel 

A Varázsbetű programcsalád három része a diszkalkuliás gyermekek segítését szolgálja, illetve a számolni tanuló iskolások matematikai képességeit is fejleszti. A Számország, a Számmemória és a Számdominó segítségével játékosan, a számítógépes program szinte végtelen számú variációi útján sajátíthatják el a tanulók a matematika világát. 

Számország 

A számolási, műveletvégzési készség kialakítását a Számország segíti. Beállítható ötöstől az ezres számkörig terjedően a feladatsor a gyermek számköri ismereteinek megfelelően.

 Grafikus feladatai a képességfejlesztést szolgálják (kéz ujjai, dominók, képek, mértékek, csoportosítások, óra), számtani feladataival a műveletvégzések gyakorolhatók, a szöveges feladatokban leszámolható színes képek segítik a szöveg műveletté alakítását.

 A beállításokban lehetőség van egy pontos időt jelző óra kihelyezésére, melyen arab és római számokkal egyaránt lehet nézni az időt. 

Számmemória 

A Számmemóriában számok megjegyzését, műveletvégzéseket egyaránt lehet gyakorolni, a párok keresésével fejlődik az emlékezőtehetség éppúgy, mint a matematikai tudás. A beállítások többféle számkörben lehetségesek, többféle műveletekkel, párosításokkal. Lehet játszani egyedül, de párban, vetélytárssal is.  

Számdominó 

A Számdominó hagyományos dominó elvén alapszik, beállítható szintén nehézségi fokozat, képlet, művelettípus szerint. Könnyíthető illetve nehezíthető az elvégzendő feladat. Segíti a gondolkodást, kombinációt párhuzamosan a műveletek gyakoroltatásával.

Játékötlet

Társasjáték készítése (dobókocka segítségével a számkép kialakítása, számlálás fejlesztése)

Egy nagy körla