A szövegértés nehézségei

Az országos mérések bizonyítják, hogy a tanulók jelentős hányada nem érti az olvasott szöveget. Komoly problémát jelent számukra a szöveg belső összefüggéseinek, tartalmi lényegének megállapítása, a szövegből következtetések levonása.

Információs társadalmunk kihívásai

Aki a mai változékony, rohamosan fejlődő világunkban fenn akar maradni, annak szüksége van az önálló ismeretszerzéshez, hatékony tanuláshoz nélkülözhetetlen kommunikációs felkészültségre. Tájékozódási, könyvtár-, internet-használati gyakorlottságra kell szert tennie. Nem elsősorban a lexikális tudást kell gyarapítani, hanem olyan ismeretekkel kell rendelkezni, hogy a számára szükséges információkat meg tudja találni.

 A megszerzendő ismeretek leginkább nyelvi, szöveges vagy vizuális kifejezésformában öltenek testet. Megfelelő szintű olvasási képességre, szövegértésre szükség van az információk megtalálásához, feldolgozásához.

A technikailag jól olvasók

Ha az első osztályos gyerekek az olvasás technikáját jól elsajátították, akkor a hangos olvasásnál dicséretet kapnak, hiszen folyékonyan olvasnak, tempójuk gyors vagy megfelelő. Amikor az olvasottak tartalmára lennénk kíváncsiak, akkor viszont többüknél kiderül, hogy szinte semmit sem tudnak abból visszaadni. A feltett kérdésekre nem tudnak válaszolni, olvasásuk ahhoz hasonlít, amikor egy idegen nyelvet nem ismerő ember olvasna fel, mondjuk németül egy szöveget. Elolvasni képes, de természetesen azt, hogy mit is olvasott, nem tudja.

A szövegértés képessége

Ahhoz, hogy a gyerek értse is, amit olvas, minden egyes szónak jelentéssel kell bírnia, és azokat be is kell tudnia építeni a szöveg egészébe. A következtetések, lényegkiemelés hiánya miatt elmarad a megértés, egy-egy szóra emlékezhetnek, de az összefüggések, időrendiség hiánya miatt a tartalom pontos felidézése nem jön létre.

A szövegértés elválaszthatatlan a szövegalkotástól, azzal együtt fejlődik. A szószerkezetek alkotása, a mondatszerkesztések, a mondatok szöveggé fűzése szóban is nehézséget jelent egyes gyerekeknek. A szöveg befogadásához szövegalkotásnak kell kapcsolódnia, a megértés színvonala szóbeli vagy írásbeli szövegek feldolgozásakor derül ki.

A szövegértés fontossága

Megfelelő tempójú értő olvasásra van szükség akkor is, ha hagyományos, nyomtatott dokumentumból, és akkor is, ha a számítógép képernyőjén látható anyagból szerzi a tanuló az információkat. A diákok egyre inkább választják ezt az utat, és természetes módon használják az új eszközrendszert.

Az elektronikus információszerzés mellett a tudás nagyobb része azért továbbra is a hagyományos dokumentumok útján kommunikálódik, így a könyvek szerepe nem csorbulhat a tanulók eszköztárában. Sajnos egyre kevesebben olvasnak, (nem csak a gyerekek), pedig igazi irodalmi élményeket a könyvek által szerezhetnének az emberek. A megfelelő szintű olvasás nemcsak az önálló ismeretszerzés nélkülözhetetlen eszköze, hanem egyúttal utat jelent a szépirodalmi alkotások befogadásához, az értékátadásban, a személyiségfejlesztésben és az érzelmi élet gazdagításában is meghatározó szerepet tölt be.

Szövegértés az iskolai gyakorlatban

Az alsó tagozatban már megkezdődik a házi olvasmányok előkészítése (folyamatolvasás), az olvasottakra való rákérdezésekkel, az olvasmányokról való beszélgetéssel, beszámoltatással, írásbeli feladatok megoldásával. Ezen kívül hangsúlyossá válik az olvasmányélmény (Miért tetszett?) megosztása társakkal, az azonos témájú olvasmányok összehasonlítása, mesetömörítés, mesebővítés, befejezés illesztése meséhez stb.

A felső tagozaton és középfokon az irodalomolvasás célul tűzi a művek bemutatását, magyarázatát, megértésének tudatos előkészítését (szókincsbővítés, kor, szerzői életrajz momentumai, korstílus), a mű-, ill. szövegközpontúságot, az „elidőzés” követelményét. Fontossá válik a mű és az olvasó érzelmi és gondolati kapcsolatának megteremtése, a cselekmény, a szereplők, az erkölcsi kérdések, az emberi kapcsolatok, lélekábrázolás megjelenítésének megfigyelése.

Diszlexiás tanulók szövegértési problémái

Az olvasás zavarának kimutatásakor mindig elvégzik a szakemberek a szövegértés vizsgálatát is. Természetesen a részképesség-zavar a szövegértési nehézségben is megmutatkozik.

 A hangos olvasás több gyermek esetében csak súlyosbítja a problémát, hiszen a betűkihagyások, -betoldások, a hangcserék, szótagmegfordítások is nehezítik a megértést. Egész más szavakat találgatnak ki, mint ami le van írva.

 A térbeli és időbeli tájékozódás zavara, az ok-, okozati viszonyok, az egymásutániság, sorrendiség problémái, a toldalékok nem megfelelő értelmezései miatt is nehezített a szövegek megértése.

 Vannak olyan gyerekek, akik magukban olvasva jobban megértik a szöveget, őket a hangos olvasás, esetleg a társak előtti megszólalás miatti szorongás hátráltatja.

Fejlesztési lehetőségek

Meixner Ildikó Játékház c. tankönyvcsaládjában nagy hangsúlyt fektet a szó-, szószerkezet-, mondat-, szöveg megértésére. Rengeteg képpel segíti a gyerekek szókincsének bővülését, az olvasás megértését. Alaposan differenciálja a betűket, mind vizuálisan, mind akusztikusan, a tévesztési lehetőségeket maximálisan igyekszik kiszűrni.  A megértést segítik a szavak-képekkel való egyeztetésének feladatai, memóriajátékai, rajzolós, színezős, kézügyességet is fejlesztő nyirbálós, gyermekközpontú munkafüzetei.

Jómagam értelmileg sérült gyerekek tanításában is eredményesen tudom használni. Lassabb ütemben, de megtaníthatóak általa a tanulásban akadályozott gyerekek is értően olvasni. A részképesség-, illetve beszédgyengeség tüneteit mutató gyermekeknek diszlexia-megelőző szerepe miatt pedig szerintem a legjobb.

Magasabb osztályfokon  a diszlexia terápiás foglalkozások mindennapos feladata a szókincsbővítés (főfogalom alá rendelésekkel, összetett szavak képzésével, szógyűjtésekkel, szintézis feladatokkal, stb.). Gyakoroljuk a szövegek aprólékos feldolgozását (szómagyarázatok, bekezdésenkénti visszakérdezések, lényegkiemelés aláhúzással, jegyzetelés tanítása, összegzések). Nem csak az olvasott szövegek megértése, hanem a hallottak megértése, illetve a képekről való szóbeli szövegalkotás is része a terápiának.

Jól használható Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni kétkötetes tankönyve.

A Varázsbetű a szövegértés fejlesztésében is nagy segítség

A Varázsbetű programcsalád a gyakorlatok széles skáláját nyújtja a szövegértés fejlesztéséhez is. A betűkkel való játékos fejlesztésre a Betűkirakó az első állomás, a szavak kirakásával, értelmezésével, képpel egyeztetésével segíti a megértést. Az Anagramma a szókincs bővítésében nyújt nagy segítséget (szókirakó feladatok, betűfelesleg, betűhiány, időtartam, szótagolás, szavak, mondatok megértésének fejlesztése, memóriafejlesztés, irányjátékok).

A mondatok olvasásához, összefüggések felfedezéséhez ajánlom a Bábel programot (játék a betűkkel, szavakkal, szószerkezetek-, mondatok szintje, szókincsbővítés főfogalom alá rendeléssel).

A program változatos, kimeríthetetlen feladatözöne, színes, megértést szolgáló képei, dicsérő, jutalmazó módszere megunhatatlanná teszi a tanulók számára a feladatvégzést. A játék közben javul a tanulók szövegértési képessége.

Játékötlet

Mondatok összerakása történetté:

Egy szög miatt a patkó elveszett.
A patkó miatt a ló elveszett.
A ló miatt a lovas elveszett.
A lovas miatt a csata elveszett.
A csata miatt az ország elveszett.
Máskor verd be jól a patkószeget! 

Írják fel ennek az angol kis gyermekversikének a mondatait külön-külön papírcsíkokra, keverjék össze, és az időrendi sorrendre vigyázva állítsa össze a gyermek. Ha elkészült, olvassa fel hangosan, aztán próbálja emlékezetből elmondani, majd leírni.

Bármilyen történet alkalmas erre a feladatra, csak arra kell ügyelni, hogy benne a mondatok szigorú időrendben vagy logikai sorrendben álljanak.

Kellemes időtöltést!

Iskola-előkészítés játékosan

Kedves Dancza Edit!

A nagycsoportos óvodai foglalkozások felkészítik a gyermekeket az iskolára. Akinek nem elég a csoportos tevékenység, aki több odafigyelést, egyéni bánásmódot igényel, hogy kellőképpen fejlődni tudjon, annak ajánlott különfoglalkozásokon is részt venni, illetve otthon is érdemes odafigyelni a játékára.

 Téri tájékozódás fejlesztése

Az első osztályos gyermekeknek tisztában kell lenniük a jobb és a bal, valamint az alatt, fölött, között, mögött, mellett, előtt viszonyfogalmakkal. Ezeket ismerniük kell a saját testükön, a térben elhelyezett a tárgyak esetében, és síkban a feladatlapokon is.

Téri tájékozódás fejlesztése saját testen, saját testből kiindulva

A gyerekeknek először saját testhatáraikkal, saját testrészeikkel kell tisztában lenniük ahhoz, hogy megértsék a jobb-bal irányokat, s azt papíron (síkban) is felismerjék és alkalmazzák.

Ezt leginkább mozgásos játékokkal fejleszthetjük. Játsszunk a testrészeik (fej, nyak, váll, törzs, hát, has, mell, derék, lábak-karok, majd később: csukló, könyök, tenyér, kézfej, térd, comb, boka, sarok, talp) utasításra történő megmutatásával, majd fordítsuk meg a játékot, mi mutassunk rá, és a gyermek nevezze meg először saját testén, majd más testén is a részeket.

Ezután következik a saját testből kiindulva a téri irányok fejlesztése kezdetben csak az alatt, fölött, mögött, között és a mellett irányokat gyakoroljuk. Pl. Nézz felfelé, fordulj gyorsan a hátad mögé, nézz a lábad elé!
Használhatunk labdát is: Emeld a labdát a fejed fölé, add át a labdát egyik kezedből a másikba, tedd a labdát a két összezárt sarkad mögé, bokád elé, tedd a labdát az egyik majd a másik válladra, állj terpeszbe, tedd a labdát a két lábad közé, térden menj úgy végig, hogy a labdát e fejed fölött tartod, és mindkét kezeddel fogod!

Amíg még nem ismerik fel biztosan melyik a jobb-bal kezük, addig a jobb kezüket megjelölhetjük egy kis szalaggal, vagy a bal kezük fejére egy kis szívecskét rajzolunk.

Téri tájékozódás fejlesztése a térben kis tárgyakkal

Ebben a szakaszban a saját testből indulunk ki, majd elvonatkoztatunk, s kis tárgyakat viszonyítunk egymáshoz. Kezdetben használjuk itt is még a kis szalagot vagy a szívecskét.

Először saját testükön kell a jobb-bal irányokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb lábad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bokádat, vedd a labdát a jobb kezedbe, tedd a labdát magad mellé a földre a bal kezed felőli oldalra! Nagyon sokat segít a szalag (szívecske) használata abban is, hogy felismerjék társaik jobb-bal kezét, akkor is, ha egymás mellett állnak, akkor is, ha szemben vannak egymással. (Az a kisgyermek, aki, ha az édesanyja leül vele szembe, s megkéri arra, hogy mutassa meg előbb melyik a saját jobb keze, majd melyik a vele szemben ülő édesanya jobb keze, s határozottan rámutat, az a kisgyermek már kialakult testsémával, biztos téri tájékozódással rendelkezik. Természetesen egy hosszú folyamat eredménye, s az iskoláskor kezdetére kell kialakulnia.

A következő lépés, mikor már egy kisautó, vagy egy baba lesz a kiindulópont, s ehhez viszonyítva kell kis korongokat, golyócskákat pakolni: Tedd az autó elé a golyót, tedd az autóra a golyót, tedd az autó fölé a levegőbe a golyót, tedd az autót két golyó közé, tedd az autó mellé a bal oldalra (a bal kezed felöli oldalra, melyik is a bal kezed?) a golyót!.. Később már ezekre a segítségekre (fölé a levegőbe, melyik is a bal kezed) már nem lesz szükség. Mindig kérdezzünk vissza a játékos fejlesztés során a gyerekektől: Hová tetted a golyót? Hol van golyó? Vedd el onnan a golyót! Honnan vetted el a golyót? Ez a foglalkozásnak egy nagyon fontos része, mellyel gyakoroltatunk, ellenőrzünk, s gyakoroljuk a nyelvtanilag helyes kifejezéseket.

Téri irányok felismerése a síkban

Ez a fejlesztés utolsó, legelvontabb szakasza. Ahhoz, hogy a b-d, p-b betűket, a 6-9 számokat meg tudják a gyerekek egymástól különböztetni, hogy írás közben képesek legyenek a vonalközben tájékozódni, tisztában kell lenniük a papíron is a téri irányokkal.
Rajzos szinten történik a fejlesztés: Rajzolj a lap közepére egy házat, a ház fölé (pontosan a ház teteje fölé) egy napot, a ház mellé jobb oldalra, (jobb kezed felőli oldalra) egy szál virágot, a ház alá füvet, a napocska mellé, baloldalra egy felhőt! Ennek a rajzolásnak természetesen számtalan változata lehetséges. Egészen odáig el tudunk jutni a gyerekekkel, hogy képesek lesznek egy írólapon felismerni azt, hogy hol van a közepe, a bal alsó-jobb felső sarka!

A balról-jobbra való haladási irány kialakítása

Amikor olvasunk, amikor írunk, akkor balról haladunk jobbra. Olvasási, írási problémák iránytévesztésből is adódhatnak. Ilyenkor előfordulhat, hogy gyermekünk azt olvassa a kép helyett, hogy pék, ló helyett ól.
Ezért nagyon fontos, hogy nagycsoportban figyelmet fordítsunk a balról-jobbra való haladási irány kialakítására, megtanítsuk a gyermekeknek, hol kezdődik-végződik a sor, mi a sor eleje, közepe, vége.

“Sorolvasással”: Az asztalon különböző tárgyakat helyezünk el egy sorba, s megkérjük, hogy az elejétől a végéig (ezt kézmozdulattal is segítjük, rámutatunk az elsőre, s végighúzzuk kezünket az egész soron, az utolsónál is megállunk egy pillanatra) mondja el, miket raktunk le sorba egymás után. Kezdetben kérhetjük, hogy ahogy halad, mindegyikre mutasson rá. Így rögzítjük nála a haladási irányt.

Sorkirakással: Több kis tárgyat odakészítünk az asztalra, s arra kérjük, rakja őket úgy sorba, ahogyan mondjuk: Első legyen, a sor elején álljon a kék golyó, utána a béka, stb. a végén a kacsa. (Ne emlékezetből kelljen kirakni, hanem folyamatosan rakhassa, míg mondjuk.) “Olvasd el”, hogyan raktad őket egymás után! Melyikkel kezdted? Melyik következik utána? Melyik az utolsó, a sor végén álló? Nézd csak meg az egeret! Mutass rá! Mi jön az egér után? Nézd még mindig az egeret! Mi van az egér előtt? A béka mi után következik? Keresd meg a nyuszit! Melyik két játék között van a nyuszi? (Apró figurák, kis játékok nagyon jól használhatóak.)

Képkirakás, képolvasás
Ugyanazokat a játékokat végigjátszhatjuk kis képecskékkel is, mint amiket a tárgyakkal, a lényeg a balról jobbra történő képek egymás utáni megnevezése.
Ha több sorba rakjuk a képeket, ügyeljünk, hogy mindig visszatérjen a kéz a sor elejére, baloldalra. Nehogy a sor végén visszaforduljon a gyermek, és visszafelé olvasson.

Számlálással: Korongokat rakunk sorba, s megkérjük, hogy számolja meg. Nem mutatjuk, csak megkérjük, hogy kezdje az elején. Itt már alkalmaznia kell a balról-jobbra való haladási irányt. Ezt a fajta feladatot felhasználhatjuk a sorszámnevek gyakorlására is: Mutasd meg melyik az első? Az utolsó hányadik a sorban? Eleinte közösen számoljunk, így tanítsuk meg neki a sorszámneveket: Gyere, keressük meg együtt melyik az ötödik! (Eleinte csak 6-8 korong legyen összesen a sorban.)

”Fessük együtt a kerítést!”: Nagyon jól használhatóak az írószer boltokban kapható színes pálcikák. Elkezdek egy mintát: piros-kék, piros-kék, piros-kék, s megkérem, folytassa tovább, most már neki kell e minta szerint tovább festenie a kerítést! Nehezíthetjük úgy is, hogy három szín váltakozik, illetve két egyforma, és egy másik szín. Miután kirakta, olvassa el a sort, majd kérdezzük meg tőle melyik az első, az utolsó, mi jön a piros után, mi van a zöld előtt, mi van a kék és a sárga között, stb.

Rajzoljunk sort! Előrajzolok egy sormintát (kocka-háromszög, vagy virág-gomba-nap, s ezeket kell neki folytatnia tovább. Itt gyakoroltathatjuk a folyamatos haladási irányt oly módon is, hogy mikor a sor végére ér, akkor a következő sort is a bal szélén kell neki kezdenie, s így kell majd szöveget is olvasni!

Iránygyakorlatok a Varázsbetűvel

Mint már említettem, az olvasás, számolás helyes irányának kialakításhoz a gyermeknek fontos tudnia, hogy a lapon hol van a fönt, lent, bal, jobb irány. Sajnos a diszlexiás problémákkal küszködő gyerekek az iskoláskor kezdetére még nem tudják készségszinten alkalmazni ezeket. A Varázsbetű Térképész, Szólánc, Hol van? Merre mutat? című feladatai segítenek játékosan elsajátítani, elmélyíteni a síkbeli irányokat. Nagy segítséget nyújt az iránytévesztéssel küszködő diszlexiás gyermeknek önsegítő módon fejlődni, a jutalmazással kitartásra, észrevétlen tanulásra ösztönöz.

A programcsalád Bábel tagja segíti a helyesírási nehézségekkel küzdő gyermekeket. A szótagolást, a mondatok szavakra tagolását, a helyes ékezethasználatot mind-mind lehet vele gyakorolni.

 A fejlesztő foglalkozásokat is ki lehet egészíteni a program nyújtotta változatos szóanyag segítségével. Ha épp a magánhangzók időtartamát gyakoroljuk a foglalkozásokon, akkor a  szóbeli, tapssal kísért titkos nyelven eljátszott bevezető után megoldhatunk ékezetpótló feladatokat papíron is, de a számítógépes programmal is. Ez utóbbi előnye a szinte végtelen variáció, és a gép ellenőrző funkciója. Ha hibásan tette a szóra a gyermek az ékezetet, nem lép tovább, javítása kötelező, nem lehet átsiklani a következő szóra, csak a helyes megoldást követően. A munkafüzetben vagy a papíron, amit maga töltöget a gyermek, gond nélkül továbblép a hibás feladaton, észre sem veszi, hogy hibázott. Ha a javítást nem közösen végzik a fejlesztővel, akkor abból a gyermek szinte semmit sem tanul. A Varázsbetűvel többször próbálkozhat, illetve a ké pre kattintva elolvashatja a helyesen írt szót, amit aztán már ő is el tud látni a megfelelő ékezettel. A magánhangzók helyesírásának gyakorlására az Ékezetpótló játék az egyik legalkalmasabb eszköz.

Játékötlet

Kép-szóolvasás balról-jobbra, különböző irányokban, és szóvillám kicsit másképp

Az alábbi játékot ovisok képekkel, iskolások szavakkal játszhatják. Az én tanítványaim imádják.
A gyerekek elé teszünk egy papírlapon táblázatosan elrendezett képeket vagy szavakat. Először soronként balról jobbra haladva megnevezzük, elolvassuk az összes képet, szót. Ezután a gyermekek az ujjukat a bal felső sarokban lévő ablakhoz helyezik, és megnevezik az ott lévő képet vagy szót. Egymás után, sorban fognak olvasni, én mondom az olvasás irányát. Olvasd el az alatta lévőt, következő olvasó a jobbra, aztán az alatta, balra, fölötte lévőt, és így haladunk az általam bemondott irányoknak megfelelően össze-vissza a papírlapon, míg vissza nem terelem őket a legelső ábrához, szóhoz.
Iskolásoknál nagyszerű gyakorlási lehetőség betűdifferenciálásokra is, olyan szavakat írunk fel, amelyek könnyen téveszthető betűkből állnak.
A szóvillám egy versenyfeladat, pontgyűjtő játék. Óra végi levezető játéknak kiváló. A lapról mondok egy szót, amelyikük a leghamarabb rábök, és mo ndja, hogy: „Itt van!”, az kap korongot. A játék végén megszámoljuk, ki volt a legügyesebb szótaláló. Egy minta szókészletet elkészítettünk Önnek. A pdf formátumú játékot innen töltheti le: http://www.varazsbetu.hu/betudiffpdf.htm

Jó szórakozást a játékokhoz!

Képességfejlesztés nyáron is

Az óvodai tanévnek vége, a nagycsoportosok elballagtak, őszre várja őket az iskolapad. A nyári pihenés közben játékos képességfejlesztéssel készíthetik fel gyermekeiket az iskolára.

A hiányos képességek

Az iskolába induló kisgyermekek egy részénél gyakran éretlenek azok a funkciók, amelyek a biztonságos, örömteli tanulás feltételei. Kialakulatlan a térben való tájékozódásuk, nincsenek tisztában az irányok jelentésével (bal-jobb, lent-fent, alatt-fölött, között stb.). Nehezen kapcsolják össze a kéz és a szem mozgását, tükörképpel ábrázolnak, fordítva raknak ki különféle alakzatokat, fordítva húzzák meg a vonalakat. Ugyanígy kialakulatlan még náluk a domináns kéz használata is. Kézügyességük, rajzkészségük fejletlen, vonalvezetésük ügyetlen. Beszédükben gyakran felcserélik a szótagokat, szókincsük szegényes. Előfordul, hogy a szótőhöz hibás toldalékot illesztenek. Nehezen fejezik ki magukat, nem beszélnek összefüggő mondatokban. Ritmusérzékük bizonytalan. Nehezen észlelik a hosszú és rövid hangokat, szótaghatárokat. Nem tudják elkülöníteni egymástól a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat. Nem hallják ki a hangok egymásutánját a szavakban. Figyelmük csapongó, nehezen összpontosítanak a látottakra, hallottakra. Kevés kitartásuk van az iskolaérettség szempontjából.

 A képességfejlesztés fontossága

A képességfejlesztés fontos dolog, az olvasás és az írás sikeres elsajátításához vezet. A gyermekek sokirányú képessége, érzelmi élete és beszédkészsége csak a szüleikkel való szoros kapcsolatban fejlődhet, teljesedhet ki. A feladatok végzése nem pusztán passzív cselekvést kíván a kisgyermektől, hanem állandó szóbeli megnyilatkozást is. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a szülő segítsen gyermekének a feladatok értelmezésében, ellenőrzésében.  A feladatmegoldások során közösen eltöltött idő jóízű beszélgetésekre, mesélésekre nyújt alkalmat.

A sikeres iskolakezdéshez nélkülözhetetlen képességek fejlesztése

A bal-jobb megtanítása, a térbeli tájékozódás fejlesztése: ezek a gyakorlatok a betűk alakjának biztos felismerését alapozzák meg. Fontos kialakítanunk az irányokat saját testen, térben, majd síkban is. A tükörkép elvével tanítjuk térben és síkban egyaránt az irányokat, a kis szív lapon való elhelyezése rajzoláskor a bal oldalt mutatja. A szülő, ha szemben áll gyermekével, mindig tükörképet mutasson!

A hallási figyelem fejlesztése: fából, fémből, üvegből készült tárgyak hangját kell felismerni, megneveztetni is, majd játszhatunk a furulya hangjával (magas-mély, hosszú-rövid hangok). Soralkotások hangokból. A rövid-hosszú hangok megfigyeltetése a betűk hosszúságának jelölését készíti elő. Játékötlet: Ha rövid hangot hall a gyermek, ugrik egyet, ha hosszú hangot, helybe fut.

A hangok helyének kihallása a szavakban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyermek majd helyesen írja le a hangoknak megfelelő betűk sorrendjét. Hangkereső játékok a szó elején, végén, közepén (Hol hallod?).

Ritmusérzék fejlesztése: a szótagolás megalapozása történhet tapsolással, pálcika-tördeléssel.  Először jól ritmizálható verseket kísérjünk tapssal, dobbantással, ritmushangszerekkel.

Később jöhet a szavak leszótagolása, hány szótagból áll típusú játékok. Játékötlet: törjük a pálcikát annyi darabra, ahány szótagból áll a szó!

Zöngés-zöngétlen érzékeltetés: a torokra helyezett kézzel érzékeltetjük, hogy egy adott (önmagában ejtett mássalhangzó!!) hang morgós vagy nem morgós. Vigyázzunk, ne ejtsünk hozzá magánhangzót! Nem „pö” vagy „bö”, hanem „p” és „b” hangról legyen szó.

A magyar nyelvben a zöngés-zöngétlen hangoknak jelentésmódosító szerepük van, így nem mindegy, hogy „mész” vagy „méz” vagy „ősz” vagy „őz” kifejezést használunk, írunk egy szövegben. Ha „félrehallja”, rosszul érzékeli ezt a gyermek, akkor a zöngétlen párját írhatja le.

Vonalvezetési gyakorlatok: az írómozgáshoz a szem-kéz összehangolt működésére van szükség. Ha valamilyen ábrát akarunk másoltatni, mindig először a levegőben, nagy karmozdulatokkal készüljünk fel, aztán mutatóujjal az asztallapján kövessük le a formát, később előrajzolt lapon vastag ceruzával, zsírkrétával másoltassunk, aztán megpróbálkozhat a gyermek az önálló alakítással, egyre kisebb alakban, majd vonalközben. Cél a bátor, lendületes, irányismeretű vonalvezetés. Fontos, hogy a gyermek mondja is együtt velünk a vonalvezetés irányát rajzolás közben (felfelé, lefelé, ferdén, egyenesen).

Vízszintes irányú vonalvezetésnél követeljük meg a balról jobbra, függőlegesnél a föntről lefelé haladó iránytartást!

Beszédfejlesztés: „Kérdezz-felelek!” játékok. Képekről kérdez a szülő, a gyermek toldalékokkal ellátott szavakkal válaszol. Gyakorolhatjuk vele a névutók használatát és a nyelvtani szerkezeteket.

 Eseményképek segítségével történeteket találhatunk ki, adjunk nevet a szereplőknek, görgessük tovább az eseményeket, lehetőségeket vessünk föl, amelyekre a gyermek találjon ki befejezéseket.

Lehetőleg minél többet meséljünk gyermekeinknek akár könyvből vagy anélkül, és a gyermek is kapjon lehetőséget beszélgetésre, mesélésre!

A Varázsbetű képességfejlesztő szerepe

A Varázsbetű programcsalád elsősorban iskoláskorú gyermekeknek ajánlott, de a nagycsoportosok is találhatnak már benne képességfejlesztő feladatokat! Ha a gyermek érdeklődést mutat a betűk, számok világa iránt, akkor spontán, játékos tanulást is eredményezhet használata.

 Képességfejlesztő funkciója megnyilvánul a memóriajátékokban, az iránygyakorlatokban, a soralkotási, szótagolást elősegítő feladataiban.

 A szókincs bővítésére a legkiválóbb. Fogalmakat lehet általa képek segítségével tudatosítani, szavakat csoportosítani főfogalom alá rendelésekkel.

 Az egérhasználat során fejlődik a szem-kéz koordináció, a kézügyesség is. A vizuális képességek minden területe aktivizálódik használata során.

Játékötlet

Kézügyesség-fejlesztő papírhajtogatások

Itt a jó idő, minél többet legyünk a szabadban, ha az időnk engedi! A gyerekek legtermészetesebb mozgás-ügyesítője a szabadtéri játékok használata, a homokozás, sarazás, ugrálás, futkosás, labdázás, fára mászás.

 Hajtogathatunk papírrepülőt, készíthetünk papírsárkányt, ha épp a vízparton vagyunk, vagy csak az udvari medencében játszik gyermekünk, remekül elszórakozhat egy saját készítésű hajtogatott papírcsónakkal is. Lehet készíteni egész flottát, kisebb-nagyobb hajókat, ezeket lehet színezni, festegetni, nagyobbaknak feliratozni. Hogy ne kapjon gyermekünk napszúrást, a fejére papírcsákót is készíthetünk! J

Kellemes családi együttléteket kívánok!